EURÓPAI PARLAMENT 2004
2009
Költségvetési Ellenőrző Bizottság
IDEIGLENES 2005/0809(CNS) 8.11.2005
JELENTÉSTERVEZET Olavi Ala-Nissilä a Számvevőszék tagjának történő jelöléséről (C6-0337/2005 – 2005/0809(CNS)) Költségvetési Ellenőrző Bizottság Előadó: José Javier Pomés Ruiz
PR\587954HU.doc
HU
PE 364.801v03-00
HU
PR_CNS_art101 TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT.............Error! Bookmark not defined. ANNEX 1 : OLAVI ALA-NISSILÄ ÖNÉLETRAJZA .......... Error! Bookmark not defined. 2. MELLÉKLET OLAVI ALA-NISSILÄ VÁLASZAI A FELTETT KÉRDÉSEKRE ..Error! Bookmark not defined.
PR\587954HU.doc
HU
PE 364.801v03-002/17
PR\5
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Olavi Ala-Nissilä a Számvevőszék tagjának történő jelöléséről (C6-0337/2005 – 2005/0809(CNS)) Az Európai Parlament, – tekintettel az EK-Szerződés 247. cikkének (3) bekezdésére és az Euratom-Szerződés 160B cikkének (3) bekezdésére, amellyel összhangban a Tanács konzultált a Parlamenttel, (C6-0337/2005), – mivel 2005. november 24-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét, és az EK-Szerződés 247. cikkének (2) bekezdésében és az Euratom-Szerződés 160b. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumok fényében megfontolta a jelölt képesítéseit, – tekintettel eljárási szabályzata 101. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A6-xxxx/2005), 1. kedvező/elutasító véleményt nyilvánít Olavi Ala-Nissilä számvevőszéki taggá történő jelöléséről; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen határozatot a Tanácsnak, valamint tájékoztatásul a Számvevőszéknek, az Európai Közösségek többi intézményének és a tagállamok számvevőszékeinek.
PR\587954HU.doc
PE 364.801v03-003/17
HU
PR\5
ANNEX 1 : OLAVI ALA-NISSILÄ ÖNÉLETRAJZA Személyes adatok Teljes név: Telefon: E-mail: Képesítés/végzettség: Születési idő és hely: Családi állapot: Lakhely:
Ala-Nissilä, Olavi Oskari (09) 432 3002
[email protected] a Központi Kereskedelmi Kamara által minősített könyvvizsgáló, kereskedelmi egyetemi diploma, egyetemi tanársegéd 1949. augusztus 2. Loimaa önkormányzata felesége: Alise Ulla-Maarit Ala-Nissilä diplomás ápoló, helyettes főnővér, lánya: Henriikka Ala-Nissilä Loimaa
Iskolák és munkatapasztalat Iskolák:
közgazdasági szakközépiskola 1967 közgazdasági szakképző iskola 1969 közgazdasági főiskolai szintű diploma (BA) 1974 közgazdasági egyetemi diploma (MA) 1977 a Kereskedelmi Kamara által minősített könyvvizsgáló
1980 a Központi Kereskedelmi Kamara által minősített könyvvizsgáló 1982 Munkahelyek:
Kurpan konepaja ky 1970–1971 - adminisztrációs feladatok Loimaa-i Kereskedelmi Főiskola 1974–98, 1990–91 - az üzemi könyvelés és a jog tanára, tanszékvezető Turkui Kereskedelmi Főiskola 1989–90 - az üzemi könyvelés megbízott oktatója Loimaa-i Kereskedelmi Kamara - ügyintéző (mellékállás) 1976–86 Parlamenti képviselő 1991A Központi Kereskedelmi Kamara által minősített könyvvizsgáló (mellékállás) több vállalatnál és a Rantanen & Ala-Nissilä Oy könyvvizsgálói cég aktív tagja, a Kereskedelmi Kamarával való együttműködésben 1987–2001, a BDO Lyran Oy
PR\587954HU.doc
HU
PE 364.801v03-004/17
PR\5
könyvvizsgáló cég, társulva a Központi Kereskedelmi Kamarával 1995-
Parlamenti tevékenység Jelenlegi tisztségek:
Államháztartási Bizottság (költségvetési- és ellenőrzési bizottság), elnök 2003Adóügyi albizottság, tag 2003Közlekedési albizottság, tag 2003Parlamenti Bankügyi Bizottság, Finn Bank, elnök 2003Elnöki tanács tagja 2003Az euro-mediterrán parlamenti közgyűlés finn küldöttségének póttagja 2005-
Korábbi részvétel a parlament munkájában: Jogi Bizottság 1994, póttag 1991–95 Kulturális Bizottság 1991 Államháztartási Bizottság, póttag 1991–94 Gazdasági Bizottság, póttag 1995 a Finn Bank könyvvizsgálói testülete, tag 1991–93 ellenőrző bizottsági elnök 1991–95 Államháztartási könyvvizsgálók, póttag 1992–95 az Államháztartási Bizottság adminisztrációs és ellenőrző részlegének elnöke 1999–2003 Parlamenti Bankügyi Bizottság, Finn Bank, tag 1993–2003 kibővített bankügyi bizottság, Finn Bank, 2. póttag, 1993, 1. póttag 1993–1999 az Európa Tanács finn küldöttségének póttagja 1995
Állami feladatok: köztársasági elnökválasztó elektor 1988 a Finn Bank-bizottság tagja 1994 a Finnország függetlensége ünnepi évének finanszírozását végző alap, a SITRA irányító testületének tagja 1993, és elnöke 2003–
PR\587954HU.doc
PE 364.801v03-005/17
HU
PR\5
„A jelentéskészítési eljárásnak az állami pénzügyi ellenőrzés részeként történő fejlesztése" nevű bizottság tagja 1998 az államháztartási parlamenti ellenőrző bizottság elnökhelyettese 2004–05 Az Északi Országok Befektetési Bankja ellenőrző bizottságának tagja 2003–2004 az Államháztartási Ellenőrző Hivatal tanácsadó testületének elnöke 2003– Helyhatósági megbízások:
a Loimaa-i közgyűlés tagja 1982–2004 a Loimaa-i önkormányzat elnöke 1986–91 a Varsinais-Suomi tartományi településszövetség vezetőségének tagja 1989–93 a Loimaa-i Járási Tanács elnöke 1994–96 2000–04 a Varsinais-Suomi tartományi településszövetség közgyűlésének elnöke 2000– a Loimaa-i városi közgyűlés elnöke 2005–
Egyéb megbízatások: a Turkui Kereskedelmi Főiskola hallgatói önkormányzata vezetőségének tagja és elnökhelyettese 1973, és a képviselőtestület tagja 1972–73 a Loimaa-környéki Ifjúsági Kereskedelmi Kamara elnöke 1988 A Finn Centrumpárt választmányának és választmányi munkacsoportjának tagja 1997–2001 a Turkui Kiskereskedelmi Szövetkezet választmányi tagja 2000– a Finn Ifjúsági Társaságok Szövetsége választmányának alelnöke 2001–02 a Suomi-Yhtiö biztosító választmányának tagja 2001– a Finn Mezőgazdasági Múzeum alapítványi kuratóriumának elnökhelyettese 2003–
PR\587954HU.doc
HU
PE 364.801v03-006/17
PR\5
a finn röplabdabajnokság elnökségének alelnöke 2000– és a Finn Röplabdaszövetség elnökségének tagja 2000–
PR\587954HU.doc
PE 364.801v03-007/17
HU
PR\5
Egyéb közösségi tevékenység
Publikációk: Laskentatoimen hyväksikäyttö 1986 Ala-Nissilä & Mäkinen, Pietarila, Söderström: Laskentatoimi SALDO 1987 Ala-Nissilä – Sivervo: Laskentatoimi KATE 1988 Maaseutu uudelle vuosituhannelle (toimitettu teos) 1990 Suomen talouden kolmas tie 1999 Nyelvtudás finn angol svéd francia (alapfokú nyelvtudás)
PR\587954HU.doc
HU
PE 364.801v03-008/17
PR\5
2. MELLÉKLET OLAVI ALA-NISSILÄ VÁLASZAI A FELTETT KÉRDÉSEKRE
A feladatok elvégzése 1. Mi a véleménye arról, hogy a Parlament kritikával illette a DAS-t, mely kritikát a 2003-as mentesítési jelentésben és a pénzügyi gazdálkodási szeminárium munkadokumentumaiban is megfogalmazta? Az Európai Unió méretéből és természetéből adódóan komoly kihívást jelentő munkakörnyezet a külső és belső ellenőrzés szempontjából. Az Unió költségvetésének végrehajtását három szinten ellenőrzik. Mindegyik intézményben működik belső ellenőrzés, a Számvevőszék a külső ellenőrzést végzi, az Európai Parlament pedig a mentesítési eljáráson keresztül ellenőrzi a költségvetés végrehajtását. Miután a Maastrichti Szerződés intézményi státuszt adott a Számvevőszéknek, az igazoló jelentés e döntés természetes folyományaként a Számvevőszék éves jelentésének részévé vált. Erre a mentesítési eljárás kezelése érdekében is szükség volt. Jó dolognak tartom, hogy a mentesítési eljárás a kezdeti évek hibáinak kijavításával a professzionálisabb könyvvizsgálat felé mozdult el. Az első jelentős lépés a 1998–2001-es pénzügyi években történt, amikor az egyes szakterületek sajátosságainak kiemelésével sikerült a jelentéskészítést javítani. Azóta a Számvevőszék ellenőrzési jelentéseit nem véletlenszerű minták helyett több forrásból szerzett információkra építi (az ellenőrzőrendszerek és az ellenőrzés értékelésére, a számlák alapjául szolgáló tranzakciók széles körű vizsgálatára és a Bizottság főigazgatói által benyújtott működési jelentésekre és dokumentumokra, valamint egyéb ellenőrző szervek vizsgálatainak eredményeire). Ennek ellenére egyetértek a Parlament arra vonatkozó álláspontjával, hogy szükség van a meglévő DAS-eljárást továbbfejlesztésére, noha annak fejlesztésére irányuló korábbi kísérleteket sem szabad lebecsülni. A Számvevőszék az elmúlt években olyan módon törekedett a DAS-vizsgálat és az annak eredményeiről szóló jelentések továbbfejlesztésére, hogy az EU-Szerződésben szereplő DASjelentés mellett a belső ellenőrzőrendszerek, a pénzügyi gazdálkodás és különböző dokumentumok elemzésén és kockázatelemzésén alapuló észrevételeket is tesz a pénzügyi gazdálkodás állapotáról és fejlődéséről. A Számvevőszék ennek alapján értékelte a számlák mögött álló tranzakciók törvényességét és szabályosságát. Az irány helyes, ezt kell tovább folytatni és megerősíteni. Fontos lenne, hogy az EU-Szerződés 248. cikke értelmében a Számvevőszék értékelést készítsen a Közösség minden alapvető tevékenységi területéről, azaz gyakorlatilag a közösségi pénzügyi terv minden fejezetéről. Ennek természetesen az a feltétele, hogy Számvevőszék a DAS-ellenőrzés során a statisztikai minták általános ellenőrzésén kívül átfogó módon ellenőrzi az egyes ágazatok igazgatási rendszereit, és eredményesen felhasználja a Bizottság által készített elemzéseket is. Úgy vélem, hogy az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szüksége van saját döntéshozási eljárásában és felügyeleti jogköre gyakorlása során a pénzügyi terv és a költségvetés egyes fejezeteire és cselekvési PR\587954HU.doc
PE 364.801v03-009/17
HU
PR\5
területeire vonatkozó információkra. A DAS-ellenőrzés végrehajtása során szem előtt kell tartani, hogy a belső felügyelet és a külső ellenőrzés módszereivel csupán viszonylagos bizonyosságot nyerhetünk a számlák alapját képező tevékenységek törvényességéről és megfelelő voltáról. A hibák teljes kiküszöbölése nem lehetséges, ezért a Számvevőszék munkája során különleges figyelmet kell fordítani a lényegességi elvre, azaz a lényegi hiányosságok jelentésére. Ezáltal természetesen az auditornak nehéz döntéseket kell hoznia a tekintetben, hogy mely észrevételeket lehet általános érvényű és lényeges hiányosságként kiemelni. A Szerződés szerint a Számvevőszék „segíti a Parlamentet a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörének gyakorlásában". Természetes, hogy a Parlament olyan eszközt akar, amely segíti munkájában. Az Unió pénzügyi gazdálkodásáról szóló szemináriumon kifejtett vélemény, mely szerint a DAS-nak az ellenőrző- és felülvizsgálati rendszerek elemzésére koncentráló eszköznek kell lennie, támogatást érdemel, noha a DAS fejlesztésére irányuló munkának más, általánosabb célokat is követnie kell. Mindemellett az Unió forrásaival való gazdálkodás problémáit nem szabad leegyszerűsíteni, és csupán a DAS-szal kapcsolatos ellenőrzési problémaként kezelni. Az Európai Parlament elégedett volt a Számvevőszéknek az egységes könyvvizsgálat rendszerről (Single Audit Concept) alkotott véleményével, mely rendszer az Unió pénzügyi gazdálkodása ellenőrzésének egyik igen fontos eleme. Ugyanakkor a Parlament észrevételezte, hogy a Számvevőszék véleménye jelentős mértékben érinti a Közösség belső ellenőrzési eljárásainak fejlesztését. Más eljárásokhoz hasonlóan a belső ellenőrzést ebben az esetben is meg kell különböztetni a külső megfelelőjétől, a Számvevőszék által végrehajtott könyvvizsgálattól. A Bizottság olyan folyamatot indított be, melynek célja olyan intézményközi megállapodás elérése a belső ellenőrzés meglévő referenciakeretének fejlesztéséről, amely lehetővé teszi, hogy a számvevőszék kedvező jelentést készítsen. Az ezzel kapcsolatban bevezetni javasolt nemzeti jóváhagyás ötletét érdekesnek tartom. A 2003-as éves jelentés vizsgálatakor a Parlament arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi DAS-eljárás önmagában nem alkalmas a pazarlás csökkentésére. Az eljárás nem vizsgálja, hogy az előirányzatokat ésszerűen, gazdaságosan és hatékonyan használták-e fel. A DAS továbbra is olyan eszköz marad, mely túlnyomórészt a tranzakciók értékelésén és az egyéni hibák azonosításán alapul. Finnországban a hagyományos könyvvizsgálat mellett a célszerűség vizsgálatának is nagy múltra visszatekintő tradíciója van. Hiszem, hogy ezzel kapcsolatban is hozzájárulhatunk az egész Unió sikerességéhez. Jó dolognak tartom, hogy az Európai Parlament aktívan részt vesz az Unió pénzügyi gazdálkodási rendszerének megújításában. Az Unió jelenlegi, gazdasági ágazatokon alapuló költségvetése a korábbinál jobb alapot nyújt az ellenőrzéshez. A fejlesztőmunka kétségtelenül együttműködést igényel majd a Parlament, a Bizottság, a Tanács, a Számvevőszék és a nemzeti könyvvizsgáló szervezetek között.
2. Mivel tud hozzájárulni a Számvevőszék ahhoz, hogy az európai polgárokban előnyös kép alakuljon ki az Európai Unióról? Mivel lehetne javítani a számvevőszéki jelentések formai megjelenítésén, és hogyan lehetne azokat hozzáférhetőbbé tenni a PR\587954HU.doc
HU
PE 364.801v03-0010/17
PR\5
köz számára? Az Európai Unió valamennyi intézménye hozzájárul ahhoz, hogy milyen kép alakul ki az állampolgárokban az Unióról. Az Európai Számvevőszék számára a legfontosabb, hogy jól végezze a rá szabott feladatot, az Európai Unió pénzeszközei összegyűjtésének és felhasználásának független ellenőrzését, valamint ezek sikerességének az ellenőrzés alapján történő értékelését. A Számvevőszék számára fontos, hogy munkájáról és annak eredményéről rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt. A Számvevőszéknek a fejlesztésben is vannak feladatai, és arra törekszik, hogy az Európai Unió polgárainak pénzét minden szinten optimálisan használják fel. A folyamatos és megfontolt fejlesztés a maga részéről annak működésébe vetett bizalmat eredményez. Az elutasító állásfoglalások a média közvetítésében bizonyos mértékben téves elképzeléseket kelthetnek az intézményről. Ez növeli a jelentések egyértelműsége és érthetősége iránti elvárásokat. A Számvevőszék megnyilvánulásainak módjára ezért nem lehet túl sok figyelmet fordítani. Meg lehetne fontolni, hogy a fontosabb médiumok képviselői számára tanfolyamot szervezzünk, ahol alaposabban megismerkedhetnének a Számvevőszékkel kapcsolatos alapvető tudnivalókkal. A könyvvizsgálati tevékenységnek általam javasolt – az alkalmasság vizsgálata irányába történő – fejlesztése nagy valószínűséggel növelné az állampolgárok érdeklődését a számvevőszéki jelentések iránt. A Finnországban alkalmazott, az eredmények alapján történő irányításra és elszámoltathatóságra épülő rendszer az Unió köreiben is hozzájárulna az alkalmasságvizsgálat megvalósításához. Az ilyen rendszerek előnye a felelősség egyértelmű megállapítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a jelentésekkel kapcsolatos tájékoztatásra és a jelentésekhez való hozzáférés biztosítására. Eközben a jelenleginél nagyobb mértékben kell élni a modern technika által nyújtott lehetőségekkel.
3. Melyek a megfelelő pénzügyi gazdálkodási kultúra főbb jellemzői a közszolgálatokban? Az általános adminisztratív kultúra gazdasági kormányzáshoz is alapot biztosít. A „jó kormányzás” jó kiindulópont a gazdasági igazgatáshoz is. Amennyiben a társadalom magától nem támogatja a megbízható működés kialakítását, a javak felhasználása ellenőrzési hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítések is nehézségekbe ütköznek. Az állami szektor gazdasági irányítása esetében a szabályok betartása különös hangsúlyt kap. A másik fontos alapelv a nyitottság elve. A működő belső és a hatékony külső ellenőrzés természetesen létfontosságúak. A költségvetési szabályzat hangsúlyozza a gazdaságosság, a hatékonyság és a hatásosság fontosságát az EU pénzeszközeinek felhasználásában. Tevékenységeink gazdaságossága PR\587954HU.doc
PE 364.801v03-0011/17
HU
PR\5
szorosan kapcsolódik annak hatékonyságához. A gazdaságosság megítélésekor az elért eredményeket összehasonlítjuk a költségekkel. A hatásosság szempontjából fontos tisztázni, hogy sikerült-e elérni a kitűzött célokat. Ennek érdekében képesnek kell lennünk arra, hogy egyértelmű és mérhető célokat tűzzünk ki. Bizonyos mértékű kiszámíthatóság szintén a jó gazdálkodási kultúra részét képezi. Az állami költségvetés egyensúlya szempontjából létfontosságú a tevékenységek fenntarthatósága és a felelős döntéshozók elkötelezettsége az előre eltervezett költségvetési keretszámok iránt. Finnországban az utóbbi években jó tapasztalatokat szereztünk e területen. A megújult államháztartási kereteljárás bevezetése óta lassan három év telt el, és az állami költségvetés jó állapotban van. A tapasztalatok alapján tovább folytatódik a költségvetési kereteljárás fejlesztése.
4. A Szerződés szerint a Számvevőszék segíti a Parlamentet a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörének gyakorlásában. Hogyan jellemezné a különösen az Európai Parlamenttel és annak Költségvetési Ellenőrző Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? Ha a Parlament felkérné a Számvevőszéket, hogy készítsen jelentést egy adott témában, mit válaszolna erre a felkérésre? Az Európai Parlament és a Tanács részére a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében nyújtott segítség a Számvevőszék egyik legfontosabb feladata. A Parlamenttel, és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal ápolt kapcsolatok ezért elsődleges fontosságúak. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság a Számvevőszék legfontosabb együttműködő partnere. A bizottságnak benyújtandó jelentésnek a lehető legnaprakészebbnek és érthetőnek kell lennie. A Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal való folyamatos szakmai kapcsolattartás a jelentéskészítésen kívüli egyéb kérdésekben is létfontosságú. A Szerződés 247. cikke szerint a Számvevőszék tagjai nem kérnek és nem fogadnak el utasításokat egyetlen kormánytól vagy szervezettől sem. A 248. cikk szerint a Számvevőszék jelentést készít a Parlament részére az elszámolás megbízhatóságáról. Független könyvvizsgálóként a Számvevőszéknek természetesen mérlegelési joga van arra vonatkozólag, hogy az általa végzett ellenőrzés alapján mely kérdésekben képes jelentést készíteni. Ugyanakkor fontos, hogy a költségvetési hatóság igényeit fő kritériumként vegyük figyelembe a legfontosabb kérdések megállapításakor. Az elszámolás megbízhatóságának, valamint a számlák alapját képező tevékenységek törvényességének és szabályosságának biztosítása mellett az ellenőrzési tevékenység célja, hogy a döntéshozatal során felhasználható információkat biztosítson az Európai Parlament és a Tanács részére. A Számvevőszék az egyes intézmények kérésére is készíthet jelentéseket, A Parlament részéről érkező bármely felkérést nagyon komolyan kell venni.
5. Mint tudja, a Bizottság felülvizsgálja költségvetési rendeletét. Miben nyilvánulna meg egy ilyen változás hozzáadott értéke?
PR\587954HU.doc
HU
PE 364.801v03-0012/17
PR\5
A Bizottság pénzügyi irányítása központi szerepet játszik az Unió gazdálkodási rendszerének javításában. Ugyanilyen fontos, hogy a régi és új tagállamok rendszereit is rendbe hozzák. A 2003 elején életbe lépett új költségvetési rendelet hatékonynak bizonyult. Ezt a megújult rendeletet most első ízben vizsgálják. A vizsgálat egyik fő célja a szabályok alkalmazásának javítása és a nyitottság növelése. Bizonyos eljárásokat és dokumentumokat egyszerűsíteni akarnak. A költségvetés végrehajtását érintő szabályokat szintén egyértelműbbé és egyszerűbbé kívánják tenni. A Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy az előzetesen kihirdetett célokat anélkül is el lehet érni, hogy a költségvetési rendelet alapelveit, koncepcióit és szerkezetét módosítani kellene. E célok elérése érdekében még nyilvánvalóan sok munkára van szükség. A hangsúlyt talán a meglévő rendelkezések alkalmazására kellene fordítani ahelyett, hogy folyton módosítanánk azokat. A szabályokat kizárólag valódi problémák megoldása érdekében lenne tanácsos megváltoztatni. A költségvetési rendelet megújításakor fontos annak biztosítása, hogy az ágazati jogszabályok és a rendelet közötti viszony a szabályok kidolgozói számára is egyértelmű és következetes legyen. Különösen a tagállamok hatáskörébe tartozó mezőgazdasági támogatások és a Strukturális Alapok kezelésében, valamint a felhasználás ellenőrzésében játszik rendkívül fontos szerepet az ágazati jogszabályokban lefektetett gazdasági szabályozás. Nem tűnik lehetségesnek, hogy ezeket gyorsan fel lehessen váltani a költségvetési rendelet előírásaival. Ennek ellenére kívánatos lenne olyan helyzet kialakítása, melyben a különböző ágazatokban alkalmazandó szabályok a szükségtelen eltérések kiküszöbölésével a lehető legjobb alapot képezik a pénzügyi gazdálkodáshoz és a belső ellenőrzéshez. Hosszabb távon meg kell fontolni az alapvető szabályok beépítését a költségvetési rendeletbe. A jelenlegi szakaszban még nehéz értékelni a tervezett módosítások hozzáadott értékét. Meg kell állapítani, hogy a javasolt módosítások segítségével a gyakorlatban el lehet-e érni az intézkedések hatékonyabbá tételével és egyszerűsítésével kapcsolatos célokat. Ha a módosítások átláthatóbbá és hatékonyabbá tennék az adminisztrációt és a pénzügyi gazdálkodást, valamint megkönnyítenék a könyvvizsgálat végrehajtását, az nem csak az EU, hanem a tagállamok számára is előnyökkel járna.
6. Milyen szerepe lehetne az állami számvevőszékeknek annak biztosításában, hogy az uniós alapokat megfelelő módon használják fel az adott országban? Az EU-Szerződés 188c. cikke értelmében a nemzeti külső könyvvizsgáló szervezetek az Európai Közösségek Számvevőszékének nemzeti együttműködő partnerei. Az Amszterdami Szerződés 248. cikke a következőkkel bővíti ki ezt: „A Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek.” Az EU-Szerződés alapján a tagállamok kötelessége ugyanolyan hatékonyan védelmezni a Közösség, mint saját gazdasági érdekeit. Az egyenlő védelem alapján az EU források felhasználása ellenőrzésének ugyanolyan fontossággal kell bírnia, mint a nemzeti pénzeszközök ellenőrzésének. A nemzeti ellenőrző szervezeteknek ezért ugyanolyan alapossággal és ugyanazon alapelvek figyelembevételével kell ellenőrizniük a tagállamok és az Európai Unió közötti tranzakciókat, mint azt a nemzeti pénzeszközök esetében teszik. PR\587954HU.doc
PE 364.801v03-0013/17
HU
PR\5
Finnországban eddig is ez volt a gyakorlat. Az egyenlő védelem elvének megfelelően az állami könyvvizsgáló hatóság hasonló működési modelleket alkalmazott a vizsgálatok során, mint amilyeneket a nemzeti költségvetés vizsgálatakor használ. Ez általában véve fenntartható működési modellt jelent a legfelsőbb szintű külső könyvvizsgáló szervezetek számára. Az EU költségvetésének több mint 80%-át a tagállamokkal és a kedvezményezett országokkal együttműködve kezelik. Az együttműködés azt jelenti, hogy a költségvetéssel kapcsolatos általános felelősséget a Bizottság viseli, míg a tagállamok (vagy a kedvezményezett országok) a rendszerek napi irányításért, valamint a Közösség által meghatározott szabályok alapján történő ellenőrzésért felelnek. A nemzeti könyvvizsgáló hatóságok különösen az ellenőrzésben játszanak fontos szerepet. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság megfigyelése szerint a Számvevőszéket érintő, a számlák mögött álló tranzakciók törvényességének és szabályszerűségének értékelésével kapcsolatos legnagyobb problémák a tagállamokból, és kisebb mértékben a Bizottságtól származnak. Ez kiemeli a nemzeti ellenőrzés fejlesztése kapcsán felmerülő kihívások fontosságát. A nemzeti legfelsőbb szintű külső könyvvizsgáló szervezeteknek továbbra is az egyik legfontosabb feladata, hogy jelentést készítsenek a nemzeti parlament részére az EU forrásokat érintő ellenőrzések során tett észrevételeikről. A nemzeti könyvvizsgáló szervezetek és a Számvevőszék közötti együttműködés és annak alakulása természetesen rendkívül fontos. Mint mindig, a legjobb együttműködést természetesen a mindennapi tevékenységek során tapasztalhatjuk. Az a benyomásom, hogy a nemzeti könyvvizsgáló szervezetek vezetőiből, valamint a Számvevőszék elnökéből álló EUkapcsolattartó bizottság folyamatosan ösztönzi az EU-források felhasználása ellenőrzésének fejlesztését. Ennek az együttműködést és különösen a segítségével elért minőségi fejlődést folytatni és támogatni kell. Az együttműködésnek köszönhetően az nemzeti könyvvizsgáló hatóságok által végzett, az EU-források felhasználásával kapcsolatos vizsgálatok hatékonyabbá, és a korábbinál jobb minőségűvé váltak.
7. El tud-e képzelni olyan változtatásokat a Számvevőszék struktúrájában, amelyek azt hatékonyabbá tehetik? A Számvevőszék bizonyos intézkedéseket fogadott el, melyek segítségével a kibővült Unióban hatékonyabbá kívánja tenni tevékenységét. A Számvevőszék szervezetén belül adminisztratív bizottság jött létre, mely azokkal az irányítási kérdésekkel foglalkozik, amelyekhez a Számvevőszék határozatára van szükség. Az ellenőrző csoportok szerepét megerősítették. Az Európai Számvevőszékben minden tagállam képviselője megtalálható. Ez többek között az egyes tagállamok tapasztalatai, az információáramlás és az egyenlő képviselet szempontjából fontos. A Számvevőszékben lezajlott újítások megalapozottnak bizonyultak. A tagok számának esetleges számottevő növekedése a jövőben további fejlesztéseket tehet szükségessé. A nemzeti számvevőszékekkel való, a jelenleginél szorosabb gyakorlati kapcsolat növelné a hatékonyságot. PR\587954HU.doc
HU
PE 364.801v03-0014/17
PR\5
Az ellenőrzést a gyakorlatban végző könyvvizsgálók számát felül kellene vizsgálni a feladatok minősége és mennyisége tekintetében, és az eredmény alapján meg kellene fontolni a létszám növelését. Az alkotmányról szóló szerződés felülvizsgálata nem gyengítheti a Számvevőszék szerepét. Amennyiben a Számvevőszék e folyamat során elveszítené intézményi státuszát, az visszalépést jelentene a jelenlegi helyzethez képest. A Parlament szempontjából is előnyös, ha a Számvevőszék a jövőben is az Unió egyik intézménye marad. Függetlenség 8. Hogyan értelmezi arra vonatkozó kötelezettségét, hogy tisztségét függetlenségét megőrizve kell betöltenie, és a gyakorlatban hogyan tervezi ennek megvalósítását? Az Európai Számvevőszék tevékenységének és tagjainak feltétlenül függetlennek kell lenniük. Minden tevékenység során ezt kell tartani a legfontosabb szempontnak. A függetlenség megköveteli, hogy teljes egészében lemondjak minden egyéb fizetett vagy fizetetlen feladatomról. Kinevezésem után és számvevőszéki tagságom felvétele előtt lemondok minden egyéb funkciómról.
9. Részletezné az Európai Parlament számára a közelmúltbeli és jelenlegi üzleti, pénzügyi és politikai érdekeltségeit és pozícióit, valamint bármely más elkötelezettségét, amely lehetséges jövőbeni feladataival összeférhetetlen? Jelenleg a finn parlament képviselője, és az államháztartási bizottság elnöke vagyok. Emellett a parlament bankügyi bizottságának, valamint a Finnország függetlensége ünnepi évének finanszírozását végző alap, a Sitra irányító testületének elnökeként is tevékenykedem. Operatív gazdasági felelősség ezekhez a feladatokhoz nem fűződik. Ezekről a pozíciókról az új beosztásom elfoglalása előtt lemondok. Egy könyvvizsgálócégben részesedéssel rendelkezem, és több vállalatnál dolgozom könyvvizsgálóként. Az új beosztásom elfoglalása előtt a könyvvizsgálócégben birtokolt részesedésemtől és valamennyi könyvvizsgálói feladatomtól megválok. Emellett különböző közhasznú szervezetek munkájában is részt veszek. Ezekben a közhasznú természetű tevékenységekben nincsen semmi, ami befolyásolná jövőbeli feladataimat. Mindenesetre ezektől a pozíciókról az új beosztásom elfoglalása előtt lemondok. A párton belül a gazdasági, adóügyi és vállalkozáspolitikai munkacsoportok elnöki tisztjén kívül nem viselek semmilyen tisztséget. Ezektől a feladatokról szintén lemondok. Szakmai tapasztalat 10. Kérjük, emelje ki az állami pénzügyek, az irányítás és a vezetés-ellenőrzés terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő ismérveit. PR\587954HU.doc
PE 364.801v03-0015/17
HU
PR\5
Végzetségem szerint közgazdász vagyok, és a Kereskedelmi Kamaránál tett könyvvizsgálói szakvizsgám mellett a Központi Kereskedelmi Kamara könyvvizsgálói oklevelét is megszereztem, ami Finnországban a legmagasabb szintű könyvvizsgálói végzettségnek számít. Tanszékvezetőként üzemi könyvelést és jogot tanítottam egy kereskedelmi szakiskolában, a Turkui Kereskedelmi Főiskolán pedig óraadóként tanítottam üzemi könyvelést. 1991 óta vagyok a finn parlament képviselője, valamint a költségvetési bizottság és a költségvetési ellenőrző bizottság szerepét betöltő államháztartási bizottság póttagja és tagja. 1999–2003 között az állami költségvetésről szóló könyvvizsgálati jelentésekkel foglalkozó adminisztrációs és ellenőrző részleg elnökeként dolgoztam. Az államháztartási bizottság elnökeként 2003 óta három költségvetés értékelése zajlott le a vezetésemmel. Részmunkaidőben 1980 óta dolgozom könyvvizsgálóként és több éve részesedésem van egy könyvvizsgálócégben. Könyvvizsgálóként többek között a Finn Bank, az Állami Exportgarancia-ügynökség, több önkormányzat, egyházi gyülekezet, munkanélküliségi segélypénztár, vállalat és egyesület megbízásából dolgoztam. Az Északi Országok Befektetési Bankja ellenőrző bizottságának is voltam tagja. Régóta tagja vagyok a Finn Bankot felügyelő parlamenti bankügyi bizottságnak, melyben 2003 óta az elnöki posztot is betöltöm. A Finn Bank napjainkban az európai központi bankok rendszerének része. A bankügyi bizottság egyúttal a Finn Bankkal összefüggésben működő finanszírozási könyvvizsgáló szervezet irányító testületeként is működik. 2003 óta vagyok a nemzeti könyvvizsgáló szervezet, az Államháztartási Ellenőrző Hivatal tanácsadó testületének elnöke. Finnországban részt vettem az államháztartásról szóló jelentések és azok rendszerének kidolgozásában. Vezető tagja vagyok a parlament által felállított, „A jelentéskészítési eljárásnak az állami pénzügyi ellenőrzés részeként történő fejlesztése” nevű munkacsoportnak, és alelnöke a „Parlamenti ellenőrzési fejlesztési munkacsoportnak”. Az első munkacsoport munkájának eredményeképp az állami számlák vizsgálatával kapcsolatos jelentéskészítési eljárás az eredményközpontúságot és a kötelező könyvvizsgálatot bevezető reform keretében megújult. A második munkacsoport tevékenységének köszönhetően 2007ben új, önálló ellenőrző bizottság jön majd létre a finn parlamentben.
11. Ha korábban már tagja volt az Európai Számvevőszéknek, kérjük részletezze, mivel járult hozzá az Európai Unió pénzgazdálkodásának fejlesztéséhez európai számvevőszéki tagsága alatt. 12. Lemondana-e jelöltségéről, ha a Parlament negatív véleményt alkotna a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről? Természetesen lemondanék a jelöltségről. Az Európai Számvevőszék a Parlamentnek, és azon belül a Költségvetési Bizottságnak tartozik felelősséggel. Véleményem szerint a Parlamenttel PR\587954HU.doc
HU
PE 364.801v03-0016/17
PR\5
és a Költségvetési Bizottsággal való bizalmi kapcsolat munkám sikerének előfeltétele.
PR\587954HU.doc
PE 364.801v03-0017/17
HU
PR\5
