Európai Bizottság
TSE-ütemterv Brüsszel, 15.07.2005 KOM(2005) 322 végleges
HU
TARTALOMJEGYZÉK
HU
1.
Bevezetés ..................................................................................................................... 4
2.
Rövid és közép távú módosítások (2005–2009) .......................................................... 5
2.1.
Különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok ............................................................ 5
2.1.1.
Jelenlegi jogszabályok ................................................................................................. 5
2.1.2.
Jövőbeni politikai megoldások..................................................................................... 5
2.2.
Takarmányozási tilalom ............................................................................................... 6
2.2.1.
Jelenlegi jogszabályok ................................................................................................. 6
2.2.2.
Jövőbeni politikai megoldások..................................................................................... 6
2.3.
Monitoring programok ................................................................................................. 8
2.3.1.
Szarvasmarhafélék ....................................................................................................... 8
2.3.2.
Kiskérődzők ............................................................................................................... 10
2.3.3.
Szarvasfélék ............................................................................................................... 10
2.4.
Az országok BSE-kockázat szerinti besorolása ......................................................... 11
2.5.
A selejtezési politika felülvizsgálata a kiskérődzőkben előforduló TSE-re vonatkozóan ............................................................................................................... 12
2.5.1.
Jelenlegi jogszabályok ............................................................................................... 12
2.5.2.
Jövőbeni politikai megoldások................................................................................... 13
2.6.
Szarvasmarhafélék kohort selejtezése........................................................................ 13
2.6.1.
Jelenlegi jogszabályok ............................................................................................... 13
2.6.2.
Jövőbeni politikai megoldások................................................................................... 13
2.7.
Egyesült királyságbeli korlátozások........................................................................... 14
2.7.1.
Jelenlegi jogszabályok ............................................................................................... 14
2.7.2.
Jövőbeni politikai megoldások................................................................................... 14
3.
Hosszú távú módosítások (2009–2014) ..................................................................... 15
3.1.
Ellenőrzés................................................................................................................... 15
3.2.
Különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok .......................................................... 15
3.3.
Állományminősítés .................................................................................................... 15
3.4.
Kecskék genetikai ellenálló képessége ...................................................................... 16
4.
Alternatív forgatókönyvek, ha a pozitív tendencia nem folytatódik.......................... 16
2
HU
HU
5.
Következtetés ............................................................................................................. 17
6.
I. melléklet ................................................................................................................. 18
7.
II. melléklet: Megfigyelési adatok ............................................................................. 21
8.
III. melléklet: a felügyeleti programhoz kapcsolódó költségek ................................. 23
3
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE … Tárgy: A TSE-ütemterv 1.
BEVEZETÉS A Bizottság számos alkalommal folytatott tárgyalásokat a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel a BSE-politika különböző pontjaira – SRM, takarmányozási tilalom és vizsgálati kor – vonatkozó következő lépésekről. Elérkeztünk ahhoz a szakaszhoz, amikor tervezhető bizonyos rendelkezések módosítása, amennyiben a kedvező tendencia tovább folytatódik és adottak tudományos feltételek a fogyasztó egészsége és a BSE felszámolására vonatkozó politika veszélyeztetése nélkül. Valójában különféle mutatók – a kockázatcsökkentő intézkedéseknek köszönhetően – már most a BSE-járvány kedvező alakulását, valamint az utóbbi években a helyzet egyértelmű javulását sugallják. Továbbá az ellenőrzési jelentések azt mutatják, hogy a BSE követelmények végrehajtása javult a tagállamokban. A főbb mutatók az I. melléklet 1–3. táblázatában találhatók. EU szerte jelentős általános csökkenés tapasztalható a megbetegedések számában (850 BSE-eset 2004-ben az EU 25-ben, szemben az EU 15 2129 esetével 2002-ben). Ez egyértelműen igazolja a 2002 óta eltelt négy, 35%-os csökkenést mutató évben az észlelt pozitív BSE-esetek csökkenő tendenciáját. A születési kohortokra lebontott előfordulások 1996 óta tartó csökkenését az I. melléklet 1. ábrája mutatja. Az I. melléklet 2. ábrája a 2001 óta észlelt pozitív BSE-esetek születési évét mutatja, az Egyesült Királyság adatai nélkül. A görbe csúcsa és az azt követő csökkenő tendencia is azt mutatja, hogy az 1994–1995-ös években tapasztalt, főleg takarmányozás által bekövetkező fertőződést a meghozott BSE-intézkedések – pl. a részleges takarmányozási tilalom 1994-ben és a teljes takarmányozási tilalom 2001ben – eredményeképpen meredek esés követte. A 2001-es teljes takarmányozási tilalom hatását csak az elkövetkező évek során lehet felmérni, mivel a BSE lappangási időszaka átlagosan 6–8 év Az I. melléklet 3. ábrája mutatja, hogy a pozitív esetek átlagos életkora az egészséges levágott állatok között az EU 15-ben 2001 és 2004 között 76,2 hónapról 95 hónapra nőtt; 2004-ben a pozitív esetek átlagos életkora az egészséges levágott álatok között az új tagállamokban 79,9 hónap volt. Mindez a közösségi szinten hatályba lépett szigorú BSE-intézkedések előtti, jól körülhatárolható időszak során történt fertőződéseket mutat. A javuló helyzetre alapozva a Bizottság kezdeményezést tett arra, hogy a rövid, közép és hosszú távú BSE-stratégiára vonatkozó ütemtervet nyújtson be.
HU
4
HU
A tudományos értékelés után bekövetkező bármilyen enyhítést az összes érdekelt féllel folytatott nyílt tárgyalásoknak kell elindítania kezdeményeznie, és azt erős kommunikációs stratégiának kell támogatnia. Az első és a második BSE-válságot követő politikai következmények fényében minden, a jelenlegi intézkedések enyhítésére vonatkozó kezdeményezés – mégha az tudományosan igazolt is – igen nagy politikai bátorságot igényel a tagállamok részéről. Stratégiánk kitűzésében a legnagyobb jelentőséget az évek során a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzése, ellenőrzése és felszámolása területén kialakított fogyasztóvédelem magas szintjének fenntartására fektetjük. Mindazonáltal ebben a folyamatban az is fontos, hogy ne feledkezzünk meg az utóbbi években felmerült olyan egyéb, állat- és közegészségügyi veszélyekről, amelyek olyan betegségeket foglalnak magukban mint a SARS és a madárinfluenza új variánsai. A bizonyítékok egyre inkább azt mutatják, hogy felül kell vizsgálni az élelmiszerbiztonság és az állategészségügy területén meghatározott kiemelt területeket A BSE-vel kapcsolatos, bizakodásra okot adó tendenciák fényében célszerű felülvizsgálni a lehetőségeket, hogy az új veszélyekre tudjunk összpontosítani. 2.
RÖVID ÉS KÖZÉP TÁVÚ MÓDOSÍTÁSOK (2005–2009)
2.1.
Különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok Stratégiai cél: A fogyasztóvédelem jelenlegi szintjének biztosítása és fenntartása az SRM biztonságos eltávolításának folytatása révén, továbbá a lista/életkor módosítása az új és formálódó tudományos vélemény alapján
2.1.1.
Jelenlegi jogszabályok A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokkal kapcsolatos rendszer alkotja a legjelentősebb közegészségügyi védelmi intézkedést. Az SRM kezdeti listáját az 1995 előtti tudományos ismeretekre és az elővigyázatosság elvére alapozva hozták létre. Azóta az általános helyzet javult, valamint új tudományos adatok állnak rendelkezésre. Az SRM használatára vonatkozó korlátozások az olyan élelmiszerbe és takarmányba szánt származtatott termékek előállításához használt termékek alkalmazását is magukban foglalják, mint a faggyú, zselatin, kollagén és dikalciumfoszfát.
2.1.2.
Jövőbeni politikai megoldások A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok jelenlegi listájának módosítását – az Európai Unión belüli fogyasztóvédelem meglévő magas szintjének fenntartása mellett – az új, fejlődő tudományos ismeretekre kell alapozni. Ezenkívül az aktív BSE-monitoringból és -ellenőrzésből származó adatokat is fel kell használni az SRM-politikák felülvizsgálatához.
HU
5
HU
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2005. április 27-28-án elfogadott egy SRM-re vonatkozó véleményt, amely támogatja a központi idegrendszer szöveteire vonatkozó, jelenleg 12 hónapos életkor-határ 21, illetve 30 hónapra történő emelését, a fiatal állatokban észlelt rendkívül ritka BSE megbetegedésekre adott értékektől függően. Az említett vélemény első lépésként a jelenlegi SRM-lista és különösen a gerincoszlop eltávolítására vonatkozó életkorhatár módosításával kapcsolatos észrevételek kifejtését teszi lehetővé . A kiskérődzőkben található SRM-ek listája a jelenleg az EFSA által végzett kockázatértékelés végeredményétől függ. A faggyú-, kollagén- és zselatinfeldolgozással kapcsolatos tudományos megfontolásoktól függően az ilyen árucikkekre vonatkozó szabványok tovább finomodnak, amely a jelenlegi követelményekhez viszonyított enyhítést is magában foglalhat. 2.2.
Takarmányozási tilalom Stratégiai cél: A jelenlegi teljes takarmányozási tilalom egyes intézkedéseinek enyhítése, bizonyos feltételek teljesülése esetén
2.2.1.
Jelenlegi jogszabályok A szarvasmarhák, juhok és kecskék emlősökből származó hús- és csontliszttel (MBM) történő takarmányozására vonatkozóan 1994. júliusától kezdődően tilalmat vezettek be. E részleges tilalmat 2001. január 1-én kiterjesztették az élelmiszer előállítására tenyésztett állatok takarmányában felhasználandó feldolgozott állati fehérje alkalmazásának az EU területén érvényes teljes felfüggesztésére is, néhány olyan kivétellel, mint pl. a halliszt nem kérődzők számára történő felhasználása. A tiltott állati eredetű összetevők takarmányban való bármilyen jelenlétét a takarmányozási tilalom megszegésének kell tekinteni, azaz a zéró tolerancia elve van érvényben.
2.2.2.
Jövőbeni politikai megoldások A jelenlegi takarmányozási tilalom rendelkezéseinek felülvizsgálata során a kiindulási pontnak kockázatalapúnak kell lennie, de ugyanakkor figyelembe kell vennie a hatályos ellenőrzési eszközöket e takarmányozási tilalom megfelelő végrehajtásának értékelése és biztosítása érdekében.
2.2.2.1. Környezeti szennyezés (cukorrépa-pép) Németországi elemzések kimutatták, hogy a cukorrépa-pépben gyakran található csont (akár 10% is), és ez elkerülhetetlen. Ennek valószínű eredete a vadállatok talajba kerülő csontdarabjai, amelyek a répához tapadnak és végül a kérődzőknek adott cukorrépa-pépbe kerülnek. A cukorrépa-pépben és egyéb takarmányokban található csontdarabokra vonatkozó tűréshatár bevezetését csak akkor veszik fontolóra, ha egy kiterjedt kockázatértékelés kizárja a keresztfertőződést vagy a húsés csontliszt (MBM) megtévesztő belekeverését.
HU
6
HU
2.2.2.2. Halliszt •
A hallisztet jelenleg tilos felhasználni kérődzőknek szánt takarmányban, valamint fontos feltételek vonatkoznak a nem kérődzőknek szánt takarmányban történő felhasználására is. Egy sokkal inkább kockázatalapú politika érdekében tűréshatárt javasolt bevezetni a kérődzők takarmányában keresztfertőződés révén kis mennyiségben jelenlévő hallisztre vonatkozóan A tűréshatár célja a a halliszt tilalom által a nem kérődzők takarmányozására kifejtett nem kívánatos mellékhatások elkerülése az Európai Parlament álláspontjának tiszteletben tartása mellett, amely jelenleg ellenzi a halliszt kérődzőknek szánt takarmányban történő felhasználását.
•
Az Európai Parlament várhatóan 2005 közepén folytat általános vitát a hallisztről. A hallisztre vonatkozó tilalom lehetséges enyhítéséről szóló határozat figyelembe fogja venni az Európai Parlament vitájának végeredményét.
2.2.2.3. Nem kérődzők takarmányozására vonatkozó tilalmi rendelkezések eltörlése Az egyes fajokra jellemző állati fehérjék megkülönböztetésében bekövetkező további javulás a rendelkezések módosításához vezethet az állati termékek – különösen a nem kérődzőkből származó fehérje – takarmányokban történő felhasználása tekintetében, figyelembe véve az 1774/2002/EK rendeletben meghatározott, a fajon belüli újrafelhasználásra vonatkozó tilalmat (pl. baromfi MBM sertések számára). A megkülönböztető vizsgálatokat 2001 óta várják. Az emlősökből származó fehérjék 133°C-on, 3 bar nyomáson 20 perc időtartamig történő kötelező kezelése nagyon kis állati fehérjedarabokat eredményez, amelyeket a jelenlegi analitikai módszerekkel nehéz észlelni. A megkülönböztető vizsgálatok validálásának és az EFSA által végzett, az MBM kis mennyiséghez kapcsolódó kockázatára vonatkozó mennyiségi kockázatértékelés eredményétől függően a takarmányban kis mennyiségben jelen levő hús- és csontliszt tekintetében tűréshatárok bevezetése javasolható a jelenlegi felszámolást célzó intézkedések veszélyeztetése nélkül. 2.2.2.4. Faggyú Jelenleg nincs külön korlátozás a faggyú takarmányban (vagy élelmiszerben) történő felhasználásának tekintetében a TSE-k terjedésének megelőzésére. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok felhasználására vonatkozó korlátozás az 1774/2002/EK rendeletben előírt, a kiolvasztott zsír 0,15%-os oldhatatlan szennyeződése esetén kötelező tisztításán kívül alkalmazandó. A faggyúra vonatkozó jövőbeni rendelkezések iránti igény – különösen a tejpótlókban történő felhasználás esetén – a mennyiségi kockázatértékelés eredményétől függ.
HU
7
HU
2.3.
Monitoring programok Stratégiai cél: A szarvasmarhafélék vizsgálatának számbeli csökkentése, ugyanakkor a hatályos rendelkezések hatékonyság-mérésének folytatása a felülvizsgálati tevékenység jobb célzottságával
2.3.1.
Szarvasmarhafélék
2.3.1.1. Jelenlegi jogszabályok 2000 közepéig az észlelt BSE-esetek többségére hagyományos passzív ellenőrzés során derült fény, azaz a vélhetően a BSE klinikai tüneteit mutató állatok vizsgálata és kötelező jelentése révén. A 2000-ben vágott egészséges szarvasmarhákban észlelt BSE rámutatott az aktív megfigyelés szükségességére, amelyet 2001 kezdetén a Közösség egész területén bevezettek. Az aktív megfigyelés program 2001 júliusában vált teljes mértékben működővé és jelenleg is magában foglalja a következőket: –
Minden 24 hónapnál idősebb fertőzési veszélyt jelentő állat (elhullott állomány, kényszervágott állatok, valamint az ante mortem vizsgálat során klinikai tüneteket mutató állatok) vizsgálata
–
Minden 30 hónapnál idősebb egészséges vágott szarvasmarha vizsgálata (évente összesen tíz millió állat)
A II. melléklet 1. táblázata megadja a különböző korkategóriák és különböző kategóriák (egészséges vágás, fertőzési veszélyt jelentő állatok, elhullott állomány) tekintetében 2001 óta megvizsgált állatok számát. Azon országok számára, amelyek megállapították, hogy szarvasmarha populációjukban BSE fordul elő a felülvizsgálat célja az ellenőrzési intézkedések – mint a takarmányozási tilalom és az SRM eltávolítása – hatékonyságának megfigyelése a BSE előfordulási gyakorisága alakulásának nyomon követése által. Ezenkívül az olyan országokban, ahol nem fordult elő (újabb) BSE-eset, a felülvizsgálat végső célja annak kimutatása, hogy a BSE előfordulása egy jóváhagyott küszöbérték alatt van. Azt is meg kell jegyezni, hogy – bár nem közegészségügyi védelmi intézkedés – az aktív BSE-megfigyelés hozzájárult a fogyasztói bizalom növekedéséhez, valamint egyes tagállamok kommunikációs stratégiájában is szerepet játszott. Ezenkívül a felülvizsgálati eredmények biztosították a szükséges adatokat a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok jelenlegi listája módosításának értékeléséhez.
HU
8
HU
2.3.1.2. Jövőbeni politikai megoldások a)
Járványügyi megfontolások A folyamatban lévő megfigyelési program, valamint a tagállamok teljes vizsgálati programjának rövidesen rendelkezésre álló eredményei alapján a megfigyelési program felülvizsgálatát 2005-ben lehet előirányozni egy olyan stratégia megállapítása céljából, amely a jelenlegi vizsgálati rendszertől hosszú távon a CRL-modellre alapuló kezelési felülvizsgálat felé mozdul el. Az ilyen átmenet megvalósításának különböző megoldásait a fent említett célokat és a költséghasznosságot figyelembe vételével, járványügyi szakemberek és statisztikusok bevonásával kell elemezni. Az említett megoldások a következők lehetnek:
b)
•
Az egészséges vágott állatok és elhullott állomány kezdőkorhatárának fokozatos emelése. A kor emelése a folyamatban lévő felülvizsgálati programok eredményeitől függne.
•
A BSE előfordulási gyakoriságára vonatkozó statisztikailag elegendő információval rendelkező években született szarvasmarhák megfigyelésének csökkentése, és ezzel szemben a megfigyelés összpontosítása a csak korlátozott információval rendelkező (újabb) születési évekre.
Költséghasznossági megfontolások A felülvizsgálat célját szem előtt tartva a felülvizsgálati programhoz kapcsolódó költségeket a felülvizsgálat révén nyert információ ellenében kell mérlegelni. A részletes költségek e dokumentum II. mellékletében találhatók. A költségek magukban foglalják a Bizottság általi társfinanszírozást és a tagállamok által finanszírozott költségeket1 is. A II. melléklet 2. táblázata a különböző korcsoportokban talált pozitív esetek észlelésére jutó költségeket adja meg. Figyeljük meg, hogy 2002-ben az egészséges vágás felülvizsgálati irányán belüli 30–35 hónapos korcsoportban egy pozitív előfordulás észleléséhez kapcsolódó költség 302 millió euró.
1
HU
Egy BSE-gyorstesztre a költségvetés 50 eurós átlagos költséget irányoz elő a Bizottság 8 eurós társfinanszírozásával együtt.
9
HU
2.3.2.
Kiskérődzők
2.3.2.1. Jelenlegi jogszabályok A vélhetően a TSE klinikai tüneteit mutató juhok és kecskék kötelező vizsgálatán és jelentésén kívül 2002 kezdetén egy aktív megfigyelési programot vezettek be. A 2005 kezdetén egy kecskében előforduló BSE megállapítása óta az aktív megfigyelés a következőket foglalja magában: –
Tagállamonként egy maximum 10 000 juhot és 10 000 kecskét magában foglaló 18 hónapnál idősebb fertőzési veszélyt jelentő állatból (elhullott állomány, kényszervágott állatok, valamint az ante mortem vizsgálat során klinikai tüneteket mutató állatok) álló minimális nagyságú minta vizsgálata
–
A nagy populációval rendelkező tagállamokban 10 000 18 hónapnál idősebb egészséges vágott sertésféle, valamint egy minimális, statisztikailag megalapozott, de nagy számú 18 hónaposnál idősebb egészséges vágott kecske vizsgálata. A legtöbb tagállamban az összes egészséges vágott kecskét vizsgálják.
A kecskék jelenlegi kiterjesztett megfigyelését 2005 második felében felülvizsgálják, amely a kecskékben észlelt BSE gyorsabb és jobb becslését teszi lehetővé annak értékelése érdekében, hogy a 2000-ben született és 2002-ben Franciaországban levágott kecskében észlelt pozitív BSE előfordulás izolált eset volt-e. 2.3.2.2. Jövőbeni politikai megoldások A kiskérődzők jövőbeni megfigyelése az ilyen állatokban előforduló BSE becsült előfordulási gyakoriságától függ, amely a kecskék jelenlegi kiterjesztett megfigyelésének eredményére és az új előfordulások megkülönböztető vizsgálatának eredményére, valamint – amennyiben lehetséges – a TSE múltbeli előfordulásainak elemzésére alapul. Amennyiben a folyamatban lévő megfigyelés eredményei azt mutatják, hogy a kecskében talált egyedi BSE előfordulás izolált eset volt, akkor a megfigyelés csökkenthető vagy csak korlátozott időtartamig folytatható, hogy növelje a bizalmat a fokozott megfigyelés eredményei iránt. A legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyvben, amikor is a kiskérődző populációban észlelt BSE előfordulás növekszik, a felülvizsgálat fokozása is előirányozható. 2.3.3.
Szarvasfélék Jelenleg nincs az EU-n belül előírt intézkedés a krónikus sorvadásos betegségre (CWD) vonatkozóan. Nincs bizonyíték amely azt mutatja, hogy a CWD az EU-ban előfordult, vagy legalábbis ha előfordult akkor nagyon alacsony előfordulási gyakoriságúnak kell lennie, mivel különben már várhatóan észlelték volna előfordulását. Arra sincs kézzelfogható bizonyíték, hogy a CWD emberre is átterjedhet, vagy, hogy szarvasok BSE-re fogékonyak lennének. Amennyiben a fent említettekkel kapcsolatban tapasztalati és helyszíni bizonyítékra lelnének a CWD-re vonatkozó politika bizonyosan megváltozna.
HU
10
HU
Az EU-n belüli korlátozott felülvizsgálati adatok miatt 2006 kezdetén felmérés indul, amelynek célja a helyzet megszilárdítása. Ez egy célzott felmérés lesz az EFSA véleményével összhangban. Azonban a felmérés megkezdése előtt a felmérés előkészítése során különféle kockázatkezelési intézkedéseket kell fontolóra venni, főleg a fertőzési kockázathoz kapcsolódó tudományos véleményt figyelembe vevő, a pozitív CWD eset észlelését követő cselekvésre vonatkozóan. 2.4.
Az országok BSE-kockázat szerinti besorolása Stratégiai cél: A besorolási kritériumok egyszerűsítése és az országok besorolásának befejezése 2007. július 1-e előtt. A BSE-kockázat szerinti besorolás célkitűzése az, hogy minden fertőzési veszélyt jelentő kategóriára kereskedelmi szabályozást határozzon meg, amely megfelelő garanciákat nyújt az állat- és közegészségügy védelme terén az importáló országok számára. Az ilyen kereskedelem feltételeit már megállapították a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi Állat-egészségügyi Szabályzatának („Szabályzat”) hatályos ajánlásaiban. A Szabályzat jelenlegi öt besorolási kritériuma révén végleges BSE minősítéshez jutunk, amely nem feltétlen tükrözi a valós helyzetet. Ennek az oka az hogy a többi feltétel közül néhány szükségtelenül merev, valamint nem illeszkedik a fertőzési veszélyhez. Ezenkívül a jelenlegi rendszer öt kategóriájával túlságosan összetett. A BSE fertőzési kockázattal rendelkező országok számára nem szükséges fenntartani három különféle kategóriát, mivel a kereskedelmi feltételek nagyrészt hasonlóak. A TSE-rendeletben öt kategóriát vezettek be az OIE-n belüli felülvizsgált rendszerre vonatkozó megállapodástól függően. Az OIE két évvel ezelőtt elkezdte az országok BSE fertőzési kockázata szerinti három kategóriába történő besorolásának felülvizsgálati és egyszerűsítési folyamatát. 2005. májusi ülésszakán megállapodásra jutottak az egyszerűsített besorolási eljárásról, amely magában foglalja a különböző kategóriákon belüli felülvizsgálatra vonatkozó követelményeket is. Az egyszerűsített besorolási eljárás három kategóriából áll.
HU
•
1. kategória: Az elhanyagolható BSE-kockázattal és az 1 az 50 000-ből előfordulási határértéket észlelő csökkentett aktív felülvizsgálati programmal rendelkező országok esetében az import korlátozások nélkül engedélyezett;
•
2. kategória: Az ellenőrzött BSE-kockázattal és az 1 az 100 000-ből előfordulási határértéket észlelő aktív felülvizsgálati programmal rendelkező országok esetében az import az SRM eltávolítása után engedélyezett;
•
3. kategória: A meghatározatlan BSE-kockázattal rendelkező országok. Az ilyen ország kizárólag a forgalomba hozható termékek korlátozott listájáról exportálhat.
11
HU
Ezen új nemzetközi szabvány alapján a TSE-rendelet szerinti hatályos rendelkezéseket módosítani kell. Az új besorolási kritériumok elfogadását követően az országokat be kell sorolni a főbb kereskedelmi partnerektől kezdve. Amennyiben az OIE 2007. július 1-ig nem sorolja be az országokat, a Közösségnek kell az országokat besorolását elvégezni az új nemzetközi szabvány szerint. 2.5.
A selejtezési politika felülvizsgálata a kiskérődzőkben előforduló TSE-re vonatkozóan Stratégiai cél: A kiskérődzőkre vonatkozó felszámolási intézkedések felülvizsgálata és enyhítése az új elérhető diagnosztikai eszközök figyelembe vételével, és a fogyasztóvédelem jelenlegi szintjének biztosításával
2.5.1.
Jelenlegi jogszabályok A jelenlegi rendelkezések teljes állományselejtezést írnak elő, amennyiben a TSE-t kecskékben észlelték, valamint teljes vagy részleges (érzékeny genotípus) selejtezést, amennyiben a TSE-t juhokban észlelték, beleértve az atipikus eseteket is. A juhpopuláción belüli genetikai ellenálló képesség javítása érdekében 2005. április 1től a kiemelkedő genetikai tulajdonságokkal rendelkező állományok esetében minimális tenyésztési program vált kötelezővé. Az atipikus esetek olyan TSE-esetek, amelyeknél a BSE-t kizárták; és az esetet aktív felülvizsgálat során észlelték klinikai tünetek nélkül, az állományon belüli terjedés nélkül, illetve igen korlátozott terjedés mellett; de amelyek BSE-ellenállónak tekintett genotípussal rendelkező juhok esetében fordulnak elő (ellentétben a klasszikus surlókórral). Ezenkívül a 2005 januárjától hatályban lévő molekuláris megkülönböztető vizsgálatok a BSE jelenlétét a legtöbb TSE előfordulás esetén pár héten belül kizárhatják. A BSE kizárása esetén a továbbiakban nem áll fenn közegészségügyi kockázat, tehát a teljes állományselejtezés közegészségügyi alapon aránytalannak tekinthető. Az alábbi táblázat a fertőzött állományon belüli pozitív juhok és kecskék számát mutatja. Juhok
Kecskék
2002
1.3%
0.7%
2003
2.8%
0.3%
2004
3.5%
1.2%
Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb állomány esetében selejtezés útján nem észleltek további eseteket, különösen atipikus esetek előfordulásakor. Egyéb állományok esetében a TSE-fertőződést az állatok maximum 40%-ában állapították meg.
HU
12
HU
2.5.2.
Jövőbeni politikai megoldások A Bizottság javaslatot szándékozik tenni a selejtezési politika enyhítésére minden olyan esetben, ahol a BSE-t a fertőzött állományon belül fokozott vizsgálati rendszerben zárták ki (juhok és kecskék), valamint az olyan fertőzött állományok minden korcsoportja minden állatának emberi fogyasztásra történő levágására, amelyeket a gyorsteszt negatívnak mutat. Az állományminősítés feltételei a TSE felszámolása kiegészítő módszerének is tekintendők.
2.6.
Szarvasmarhafélék kohort selejtezése Stratégiai cél: A kohort azonnali selejtezésének megszüntetése
2.6.1.
Jelenlegi jogszabályok A TSE-re vonatkozó jelenlegi jogszabályok a pozitív BSE-hez kapcsolódó kohort állatok leölését és megsemmisítését (selejtezés) írja elő. A kohort állatok olyan állatok, amelyek tünetmentesek, de amelyek epidemiológiai kapcsolódásuk révén feltehetően magasabb BSE-fertőzöttségi kockázattal rendelkeznek. Ez nőivarú állatok esetében magában foglalja a pozitív BSE-eset utódát („születési” kohort) vagy az olyan állatokat, amelyek életük első évében ugyanazt a takarmányt kapták mint a pozitív állat („takarmányozási” kohort).
2.6.2.
Jövőbeni politikai megoldások A kohort jelenlegi megsemmisítésének alternatívájára vonatkozó észrevételek kifejtése. Egy lehetséges alternatívajavaslat a selejtezés és megsemmisítés termékeny élettartam végéig történő felfüggesztése, ahogy azt a Nemzetközi OIE Állategészségügyi Szabályzat előírja, vagy a vágott állat táplálékláncba történő belépésének lehetővé tétele negatív gyorsteszt eredmény esetén. Habár ez az enyhítés lehetővé tenné a tenyésztést és a tej felhasználását, az exportpiacukra gyakorolt potenciális hatások figyelembe vételének érdekében a selejtezéstől való eltérés a tagállamok felelőssége lenne. A selejtezés felfüggesztésére vonatkozó eltérés a tagállamok határozata lenne. Ez az enyhítés nem veszélyeztetné a fogyasztóvédelem jelenlegi szintjét. Az enyhítés nemcsak a gazdasági hatást enyhítené, hanem a kohortok teljes megsemmisítéséből adódó társadalmi következményeket is, amelyek gyakran a selejtezési politika legfőbb ellenérvét jelentik. Az alábbi táblázat a 2003–2004 során selejtezett és vizsgált állatok számát, valamint a kohort állatokban észlelt pozitív esetek számát mutatja. Év Vizsgált állatok BSE-esetek
HU
2003 25.747 10
2004 16.471 5
13
Összesen 42.218 15
HU
Közép távon a negatív vizsgálatok, a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása és az előfordulási gyakoriság csökkenése esetén mérlegelhető az emberi fogyasztás céljára történő vágás. Mindazonáltal – mivel a BSE előfordulási gyakorisága csökken – a selejtezés költsége ugyancsak csökken, valamint fogyasztói (és kereskedelmi) szempontból a megsemmisítés céljából történő teljes állományselejtezés lehet az előnyben részesített megoldás, különösen az olyan tagállamokban, ahol a BSE nem volt jelen, vagy nagyon ritka volt. Ez a tagállamok határozata lenne. 2.7.
Egyesült királyságbeli korlátozások Stratégiai cél: Az Egyesült Királyságból származó szarvasmarhára és szarvasmarha termékek exportjára vonatkozó kiegészítő korlátozások feloldásának megvitatása, amennyiben az előre megállapított feltételeket teljesítik.
2.7.1.
Jelenlegi jogszabályok A 98/256/EK tanácsi határozat (egyesült királysági embargó határozat) és későbbi módosításai előírják az Egyesült Királyság számára annak biztosítását, hogy területéről ne szállítsanak élő szarvasmarhaféléket és belőlük előállított termékeket másik tagállamba vagy harmadik országba, amely alól bizonyos feltételek teljesülése esetén mentességet kap (csontozva, a 30 hónapnál idősebb szarvasmarhák kizárása, stb.).
2.7.2.
Jövőbeni politikai megoldások Az Egyesült Királyság 1996-ban bevezette a harminc hónap feletti (OTM) szabályt olyan közegészségügyi védelmi intézkedésként, amely megtiltja a legtöbb a vágás idején 30 hónapnál idősebb szarvasmarhából származó hús emberi fogyasztás céljára történő felhasználását. 2004. december 1-én az Egyesült Királyság tájékoztatta a Bizottságot az OTM-szabály helyébe lépő, a többi tagállamban található vizsgálati módszert előíró, valamint az 1996. augusztus 1-e előtt született szarvasmarhák élelmiszer- és takarmányláncból történő állandó kizárására vonatkozó határozatról Az Egyesült Királyságra vonatkozó embargó lehetséges feloldása tekintetében különböző feltételeket kell teljesíteni a megbeszélések megkezdéséhez. Ezek magukban foglalják az egymillió kifejlett szarvasmarhára jutó BSE-esetek 200 alá való csökkenését az Egyesült Királyságban, valamint az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal (ÉÁH) 2005. júniusi ellenőrző látogatásának kedvező eredményét. 2005. március 10-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy az egymillió kifejlett szarvasmarhára jutó BSE-eset 200 alá esett. Amennyiben mindkét feltétel, különösen az ÉÁH-vizsgálat kedvező eredménye teljesül, 2005 negyedik negyedévében valószínűleg megkezdődhet a megbeszélés a tagállamokkal az embargó feloldásáról.
HU
14
HU
3.
HOSSZÚ TÁVÚ MÓDOSÍTÁSOK (2009–2014) Stratégiai cél: A rendelkezések módosítása a jelenlegi technológiákkal és az új, formálódó tudományos ismeretekkel összhangban. Amennyiben a pozitív tendencia folytatódik – az intézkedések rövid és közép távon történő enyhítésének figyelembe vételével – az intézkedések további enyhítését lehet előirányozni. A validált élőállat tesztek használata a jövőben lehetővé teheti a pozitív állatok nyomon követését és selejtezését, amely így tehát lerövidíti az intézkedések további enyhítéséig eltelő időszakot. A különféle megoldások a következőket foglalhatják magukban:
3.1.
Ellenőrzés Hosszú távon különböző forgatókönyvekkel lehet számolni:
3.2.
–
Az ellenőrzés szintjének fokozatos csökkentése akkor fenntartható, ha a pozitív tendencia továbbra is az idősebb állatokra vagy azokra a születési kohortokra összpontosul, amelyekről csak korlátozott információ áll rendelkezésre.
–
Amennyiben csak 10 év feletti, azaz 2002. január 1-e előtt született állatokban észlelnek BSE-előfordulást, határozat születhet az ilyen állatok állandó kivonásáról a takarmány- és élelmiszerláncból (megsemmisítési terv) és pénzügyi támogatás nyújtásáról a termékeny élettartamuk végén lévő állatok selejtezéséről. A végső ellenőrzési stratégiát a klinikailag gyanús állatok vizsgálatára (passzív ellenőrzés) és az OIE ajánlásaival összhangban lévő kezelési stratégiára lehetne korlátozni.
–
Olyan megoldás is számításba vehető, amely minden állatra vonatkozóan egy bizonyos korban élőállat vizsgálatot végez, ha rendelkezésre áll ilyen.
Különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok Amennyiben nem észlelnek BSE-eseteket egy bizonyos életkor alatt, vagy az esetek száma egy jóváhagyott előfordulási gyakorisági érték alá esik, e korcsoporton belül a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítására vonatkozó kötelezettség visszavonható. Egy másik lehetőség szerint egy állandó, különösen bizonyos korcsoportokba tartozó szarvasmarhák idegrendszeri szöveteire (agy, gerincvelő) vonatkozó SRM minimumlistát alkalmaznának a jövőbeni járványok vagy szórványos esetek elleni óvintézkedésként
3.3.
Állományminősítés Az összes szarvasmarha élőállat teszttel történő vizsgálatát követően bevezethető az állományminősítési állapot a gazdaságminősítéssel megegyező módon, ahogy az a gümőkór és brucellózis esetében történik.
HU
15
HU
3.4.
Kecskék genetikai ellenálló képessége Amennyiben a további kutatás a kecskepopuláció bizonyos genotípusainak genetikai ellenálló képességét mutatja ki, a felszámolási stratégiát felül kell vizsgálni az új eredmények fényében.
4.
ALTERNATÍV FORGATÓKÖNYVEK, HA A POZITÍV TENDENCIA NEM FOLYTATÓDIK A szarvasmarhafélékben lévő BSE előfordulási gyakoriságára vonatkozó minden mutató azt sugallja, hogy a BSE-esetek jövőbeni növekedése valószínűtlen. Egy alternatív forgatókönyvet kell kidolgozni, amennyiben a pozitív tendencia egyes tagállamokban nem bizonyított. Ezenkívül a kiskérődzőkre és szarvasfélékre vonatkozó közép és hosszú távú stratégia mérlegelésekor egy lehetséges legrosszabb esetre vonatkozó forgatókönyvet is elő kell irányozni. Ez a következőket tartalmazná: •
A BSE kedvezőtlen tendenciája egyes tagállamokban Amennyiben a pozitív tendencia nem megállapítható egyes tagállamokban az SRM eltávolítására vonatkozóan a többi tagállamhoz viszonyítva szigorúbb intézkedéseket lehet előirányozni. A legvégső szakaszban ideiglenes embargó is bevezethető, amely lehetővé teszi, hogy a helyzet kezelését az adott tagállamban, a többi tagállam – ahol a negatív tendencia nem állapítható meg – hátrányos helyzetbe hozása nélkül.
•
BSE kiskérődzőkben Amennyiben a kecskék intenzív ellenőrzését követően a juh- és kecskepopulációban a BSE kiterjedt előfordulását lehetne megállapítani, olyan szigorú intézkedéseket kell tenni, amelyek a kiskérődzők teljes vizsgálatát és következésképpen a TSE-esetek megkülönböztető vizsgálatát, valamint a tudományos véleményekre alapuló átfogó listát foglalják magukban, és amelyek a legrosszabb forgatókönyv esetén a vágott test teljes megsemmisítéséhez is vezethetnek. A fent említettek a juhpopuláción belüli ellenálló képességet célzó tenyésztési programot is szükségessé teszik.
•
Krónikus sorvadásos betegség (CWD) szarvasfélékben Amennyiben a 2006-ban tervezett felmérést követően CWD jelenléte lenne megállapítható, a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó határozat állandó jelleggel hatályos maradhat.
HU
16
HU
5.
KÖVETKEZTETÉS Hosszú utat tettünk meg, és a Bizottság egy átfogó szigorú közösségi intézkedéssorozatot vezetett be. Az utóbbi tíz évben a Bizottság 70 elsődleges és végrehajtási jogszabályt készített el, amelyek közösségi szinten szigorú intézkedéseket léptettek életbe. Az emberi és állati egészséget a BSE és egyéb TSE-k fertőzési veszélyétől védő kulcsfontosságú jogszabályt 2001. május 22-én fogadták el. Ez a 999/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet megállapítja az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat, amelynek közismert neve a „TSE-rendelet”. Ez a rendeletet nagyon rövid időn belül, 2001. július 1-jétől lépett életbe. A különféle mutatók – a hatályos kockázatcsökkentő intézkedéseknek köszönhetően – a BSE-járvány kedvező alakulását, valamint az utóbbi években a helyzet egyértelmű javulását jelzik. A TSE-rendelet következő évekre vonatkozó célja az intézkedések szigorának enyhítése, az elmúlt tíz év TSE ellenőrzése révén bevezetett magas élelmiszerbiztonsági szint megtartásával. Az intézkedések kockázatalapú enyhítésére van szükség, a technológiai haladást és a formálódó tudományos ismereteket tükrözve, valamint kedvező hatást kell gyakorolnia a Közösségen belüli érdekelt iparágak és mezőgazdasági termelők versenyképességére.
HU
17
HU
6.
I. MELLÉKLET 1. ábra: BSE-esetek 2001-től 2004-ig 2500
2000
BSE cases
1500 EU 10 EU 15 1000
500
0
2001
2002
EU 10 EU 15
HU
2167
2124
2003
2004
12
27
1364
825
18
HU
2. ábra: BSE-esetek születési kohortonként 2000 1800 1600 1400
BSE cases
1200 1000 800 600 400 200 0 EU 25
1980 1981 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 1
1
1
4
5
29
66
75
101 125 219 418 848 1380 1740 775 381 208
84
27
2
Birth Cohort
HU
19
HU
3. ábra: Egészséges vágott állatokban talált pozitív esetek átlagos kora az EU 15-ön belül 100,0
95,0
Mean age of BSE cases
90,0
85,0
80,0
75,0
70,0
65,0
60,0 EU 15
2001
2002
2003
2004
76,2
85,9
93,1
95,0
Year
HU
20
HU
7.
II. MELLÉKLET: MEGFIGYELÉSI ADATOK 1. táblázat: 2001 januárja és 2004 decembere között vizsgált szarvasmarhafélék száma
Korcsoport < 24 hónap 24-29 30-35 36-41 42-47 hónap >= 48 hónap Összesen
HU
Egészséges vágott
Fertőzési veszélyt jelentő állatok
Elhullott állomány
3.370.000 3.035.000 6.715.000 3.065.000 2.400.000 17.235.000 35.820.000
70.000 455.000 655.000 395.000 330.000 3.060.000 4.965.000
55.000 355.000 515.000 310.000 260.000 2.405.000 3.900.000
21
HU
2. táblázat: 2001 januárja és 2004 decembere között észlelt BSE-esetek költsége (millió €)
< 24 hónap 24-29 hónap 30-35 hónap 36-41 hónap 42-47 hónap Összes < 48 hónap
Nincs eset Nincs eset 302 69 11 64
Fertőzési veszélyt jelentő állatok Nincs eset 10,2 29,5 17,8 0,9 4,3
Összes => 48 hónap Összes kor
0,76 1,56
0,04 0,07
Korcsoport
HU
Egészséges vágott
22
HU
8.
III. MELLÉKLET: A FELÜGYELETI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖLTSÉGEK 1. táblázat: 2001 januárja és 2004 decembere között vizsgált szarvasmarhafélék becsült koreloszlása
Korcsoport < 24 hónap 24-29 30-35 36-41 42-47 hónap >= 48 hónap Összesen
Egészséges vágott 3.370.000 3.035.000 6.715.000 3.065.000 2.400.000 17.235.000 35.820.000
Fertőzési veszélyt jelentő állatok 70.000 455.000 655.000 395.000 330.000 3.060.000 4.965.000
(Elhullott állomány) 55.000 355.000 515.000 310.000 260.000 2.405.000 3.900.000
2. táblázat: a 2001 januárja és 2004 decembere között észlelt BSE-esetek száma a fiatal szarvasmarhafélékben
Korcsoport < 24 hónap 24-29 hónap 30-35 hónap 36-41 hónap 42-47 hónap Összes < 48 hónap
HU
Egészséges vágott 2001 2002 0 0 0 0 0 1 0 1 3 0 3 2
2003 0 0 0 1 2 3
23
2004 0 0 0 0 5 5
Fertőzési veszélyt jelentő állatok 2001 2002 2003 2004 0 0 0 0 2 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 5 1 3 2 7 3 3 2
HU
3. táblázat: 2001 januárja és 2004 decembere között elvégzett vizsgálatok száma észlelt esetenként
Korcsoport 24-29 hónap 30-35 hónap 36-41 hónap 42-47 hónap Összes kor
Egészséges vágott Nincs eset 6.715.000 1.532.500 240.000 34.743
Fertőzési veszélyt jelentő állatok 177.500 515.000 310.000 16.250 1.572
4. táblázat: 2001 januárja és 2004 decembere közötti BSE-monitoring költsége (millió €)
A BSE-vizsgálatok költsége világszerte tesztenként 40-50€-ra becsülhető, amely alapján 45€-t tekintenek átlagköltségnek. Korcsoport < 24 hónap 24-29 hónap 30-35 hónap 36-41 hónap 42-47 hónap Összes < 48 hónap Összes kor
HU
152 137 302 138 108 836
Fertőzési veszélyt jelentő állatok 3 20 29 18 15 86
1.612
223
Egészséges vágott
24
HU
5. táblázat: 2001 januárja és 2004 decembere között észlelt BSE-esetek költsége (millió €)
Korcsoport < 24 hónap 24-29 hónap 30-35 hónap 36-41 hónap 42-47 hónap Összes < 48 hónap Összes => 48 hónap Összes kor
HU
Nincs eset Nincs eset 302 69 11 64
Fertőzési veszélyt jelentő állatok Nincs eset 10,2 29,5 17,8 0,9 4,3
0,76 1,56
0,04 0,07
Egészséges vágott
25
HU
