EURÓPA ALAPÍTVÁNY KÖZÉPFOKÚ INTÉZET GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

EURÓPA ALAPÍTVÁNY KÖZÉPFOKÚ INTÉZET GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítették: dr. Stumpf Jánosné igazgató és az EAKI Gimnázium tanárai Alkotó szerkesztő: dr. Stumpf Jánosné Programfelelős: dr. Kopasz Nóra

Záradék: A pedagógiai program a XXI. század Művelődési és Oktatási Komplex Alapítvány megbízásából készült.

1

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 3 1.

JOGI STÁTUS ........................................................................................................................................... 6

2.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................................................... 7 2.1 CÉLOK, FELADATOK, ALAPELVEK .........................................................................................................................7 2.2 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK, CÉLOK ..........................................................................................................................7 2.2.1 NEMZETTUDAT, HAZASZERETET .....................................................................................................................7 2.2.2 DEMOKRATIKUS SZELLEMISÉG .......................................................................................................................7 2.2.3 ÉRZELMI NEVELÉS .......................................................................................................................................8 2.2.4 TOLERANCIA..............................................................................................................................................8 2.2.5 FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG .................................................................................................8 2.2.6 EGÉSZSÉGNEVELÉS ......................................................................................................................................8 2.2.7 ÖNÁLLÓ MUNKÁRA NEVELÉS.........................................................................................................................9 2.2.8 SZOCIÁLIS ÉRZÉKENYSÉG - SZOCIÁLIS KOMPETENCIA (ÖNKÉNTESSÉG) .....................................................................9 2.2.9 A TANULÁS TANÍTÁSA ..................................................................................................................................9 2.2.10 MÉDIATUDATOSSÁGRA VALÓ NEVELÉS .............................................................................................................10 2.2.11 GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI NEVELÉS .....................................................................................................................10

3.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK .............................................. 10 3.1 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS ........................................................................................................................10 3.1.1 TEHETSÉGGONDOZÁS ÉS FELZÁRKÓZTATÁS ..........................................................................................................10 3.1.2 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ..................................................................................................................11

4.

KULCSKOMPETENCIÁK-KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ................................................................................ 12

5.

A KÉPZÉS RENDJE, OKTATÁS SZERKEZETE .............................................................................................. 14

6.

A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT .................................................................................................................... 15

7.

ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN ........................................................................................ 18

8.

HAGYOMÁNYAINK ................................................................................................................................ 18

10.

FELTÉTELEK ........................................................................................................................................... 20

HELYI TANTERVEK.................................................................................................................................. 23 ANGOL NYELV ...................................................................................................................................................24 FÖLDRAJZ ..........................................................................................................................................................44 NÉMET NYELV ....................................................................................................................................................58 INFORMATIKA ....................................................................................................................................................87 MATEMATIKA ..................................................................................................................................................107 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ..........................................................................................................141 OSZTÁLYFŐNÖKI..............................................................................................................................................151 BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN .............................................................................................................................159 KÉMIA ..............................................................................................................................................................214 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................................................................................................230 TESTNEVELÉS ..................................................................................................................................................257 GAZDASÁGI ÉS VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK .....................................................................................................286 ÉNEK-ZENE ......................................................................................................................................................293 TÁRSADALOMISMERET.....................................................................................................................................305 TÖRTÉNELEM ...................................................................................................................................................310

2

Bevezetés " A bölcsesség legfőbb tiszte és tanújele, hogy a tettek a szavakkal összecsengjenek” ( Seneca) Szándékunk a jelölt idézet alapján működtetni iskolánkat. Nem előzmény nélküli e nemes cél. Az 1991 óta működő EAKI Gimnázium létrehozásánál, annak továbbfejlesztésénél is a kiindulópont, a társadalmi igény, s jelenleg is a tapasztalatok és a közben alakuló egyéni és változó világunk igénye motivált bennünket. Magyarország nemzetközi helyzete mobil, az európai normákhoz való igazodást igényli Uniós tagságunk is. Az oktatásra ez annyiban is kihat, hogy több szinten kell már másként teljesíteni: Az általános műveltség fogalomköre bővül napjainkra, alapvető életvezetési ismeretek is bele kell, hogy tartozzanak (kreatív, problémákra érzékeny, azt ismeretei alapján megoldani képes ifjúság oktatásának megvalósítása). Nem a nevelés, hanem az ismeretbővítés dominál a szakmai irányú tájékozottság felkínálásánál. Az általunk kínált lehetőségekkel való élni akarás illetve tudás már nevelési célunk. Az idegen nyelvek ismerete, jártasság megszerzése e területeken, nem öncél, nem csupán bölcsesség, hanem az együttműködés eszköze. Alapelvünk itt is a választási szabadság, de teljesítményorientáltsággal. A nemzetközi vérkeringésbe bekerülni nemcsak az adott nyelvek ismeretét jelenti, hanem az általa hordozott kultúra és magatartásforma elfogadását, ehhez való alkalmazkodást is. Európaiságunk akkor lehet valós, ha nemzeti identitástudatunk nem csorbul. A magyar nyelv, a múlt tudat, a társadalomismeret, hagyományaink, nemzetközi hírnevet is szerzett tudósaink tisztelete és példája tehet e téren bölccsé. Tetteink és szavaink az iskola tantervi koncepciójában körvonalazódnak. Sikerünk reményét, a gyakorlatban eddig szerzett oktatási és nevelési tapasztalatunk táplálja.

3

A modern társadalmakban is fontos az egyén, de intelligenciája önmagában kevés. Sem fizikai, sem szellemi munkában, sem műszaki fejlesztésben nem elég az egyéni csúcsteljesítmény. Kooperációs képességek nélkül nehéz boldogulni. Az együttműködés technikájának elsajátítása, a közös munka sikere, az eredmények értékelése alapelveink újabb állomása. A tanterv teljesítése kevés. Alapelvünk a rendszerben résztvevők: tanulók és a tanárok, szülők személyiségére való odafigyelés. Gyermekbarát pedagógiai kultúra kialakítása csak akkor lehetséges, ha a gépezetben e három elem együttműködik. Feladatvállaló, döntésképes felnőttek és gyerekek kapcsolata a nyitottságon át valósulhat meg. Közös programok, ünnepek, kirándulások hatékonyan fejlesztik e célunkat. A pedagógusok, az iskolai munkában résztvevők képzettsége, tehetsége olyan legyen, hogy képesek legyenek az egyéni különbségeket és az eltérő szociokulturális háttérből eredő igényeket tolerálni és kezelni. Az iskolában alkalmazott módszerek rugalmassága annyira alapelvünk, amennyire ezt igényli a tanulók változó életkorához való alkalmazkodás. A tanítási gyakorlatban az egyoldalú tanít - tanul viszony helyett, tanulásszervezés legyen. A pedagógus segít, szervez, irányít. Teret ad a véleményalkotásra, együtt a csoport hasznosít. Életben tartja a feladatok megoldása során is a kitartás és türelem képességét. A felzárkóztatás, az eltérő iskolatípusból való átlépés segítése alapelvünk fontos része a múlt gyakorlatában és a jelen pedagógiai program szándékainak megvalósításában egyaránt. Kis létszámú tanulócsoportok, a családias légkör munkánk feltétele. Választási szabadságot biztosítani a tehetséggondozásban. Sikerorientált egyének. A kétszintű érettségi (jelenleg a sikeres érettségi, felvételi) követelményeinek való megfelelés eléréséhez külön órakeretet biztosítunk, önállóságuk, cselekvő tanulásuk fejlesztése, ismeretanyaguk (bölcsességük) bővítése céljából. Alapelveink, kitűzött céljaink biztosítani szándékoznak mindazt, amit az 1993.LXXIII. 25. § (1) bekezdése a Közoktatási törvény szövegében meghatároz: 4

"A tanulók rendszeres oktatása, alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata." Ebben a feladatban a szavak és tettek összhangja alapján kívánunk részt venni! Tudatosan alakítjuk mindennapjainkat a humánus iskola megvalósítására, hogy " kiművelt emberfők ", elégedett, sikeres emberek együttműködése célt érjen.

Alapelvek 1991-ben a rendszerváltás lehetővé tette, hogy a középiskolai képzésben az oktatás területén olyan formák is megjelenhessenek, melyek különböző alternatívákat megengednek. Az EAKI Speciális Gimnázium alapítói ezt a lehetőséget ragadták meg, és legyőzve az alapítás nehézségeit létrehoztak egy alapítványi formában működő új típusú iskolát. Az oktatás sikerességét 3 évre felosztott speciális óratervvel, gyermekközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával értük el. A felzárkózásra nem képes tanulóknak a hagyományos négyéves képzést biztosítottuk. A gimnázium a magyar és külföldi főiskolákkal és egyetemekkel szoros együttműködést igyekezett kialakítani a célirányos, eredményes továbbtanulásra történő felkészítés érdekében. A nyelvi képzés is hazai, valamint nemzetközi nyelvvizsgára való felkészítés szerint zajlott. A tanulmányi idő alatt két idegen nyelv /angol kötelező/ művészeti nevelés, számítástechnika műveltségi területek bevezetésével alkalmazkodott a kor elvárásaihoz. Az iskola speciális jellegét mutatta az is, hogy max. 20 fős osztályokban történt az oktatás. A nyelvi képzés 10 fős csoportokban folyt. Iskolánkban az egyéni foglalkozás kapott nagy hangsúlyt akár felzárkóztatás, érettségire vagy főiskolára-egyetemre való felkészítés volt a cél. A NAT 1998 szeptemberi bevezetése nem tette lehetővé iskolánkban a nálunk „hagyományos" 3 éves képzést. A helyi tantervünkben azért a meghatározott arányok mellett figyelembe vettük az iskolánkban meglévő specialitásokat, a szülők és tanulók iskolánkhoz fűzött elvárásait, valamint azt, hogy a gimnáziumunkban tanultakat / idegen nyelvek, számítástechnika, stb./ felnőtt életükben is hasznosítani tudják. Természetesen a praktikum mellett fontos szerepet kapott a tanulók képességének és műveltségének fejlesztése. Kiemelkedő szerepet szánunk az iskolai nevelésnek, a tanulási módszerek megismertetésének, a tanulási szokások kialakításának és az egészséges életmód mindennapi életbe való beépítésének.

5

1. Jogi státus  Intézmény neve: Európa Alapítvány Középfokú Intézet (EAKI) Gimnázium  Fenntartó neve: XXI. Század Művelődési és Oktatási Komplex Alapítvány 1104 Budapest, Csombor u. 19.  Az intézmény jogállása: alapítványi gimnázium  Alapítás éve: 1991  Alaptevékenység: gimnáziumi oktatás  Képzési idő: 4 év  Beiskolázás körzete: elsősorban Budapest és Pest megye  Megszerezhető végzettségek: gimnáziumi érettségi  Rendelkezésre álló ingatlanok: 1136 Budapest, Balzac u. 7.  A program jogi alapjai A Közoktatásról szóló 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

6

2. Az iskola nevelési programja 2.1

Célok, feladatok, alapelvek

Az 1991 óta működő gimnázium létrehozásánál, annak továbbfejlesztésénél a kiindulópont a társadalmi igény és az egyéni és változó világunk igénye motivál bennünket. Mindemellett az oktatási környezet is átalakul, s ez a gimnáziumi képzés feladatain is változtat. Magyarország nemzetközi helyzete is mobil, az európai normákhoz való igazodást igényli uniós tagságunk. Az oktatásra ez kihat, s több szinten kell másként teljesíteni. Intézményünk – pedagógiai programunkban deklarált – célja az, hogy végzett diákjaink korszerű tudással, jó kommunikációs és együttműködési készséggel, magas színvonalú nyelvtudással, alkalmazásszintű informatikai ismeretekkel rendelkező, kreatív, az új információk irányt nyitott, motivált, önálló tanulásra képes, humánus, harmonikus, toleráns, empatikus, segítőkész személyiségekké váljanak. Kiemelt figyelmet fordítunk az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi, a matematikai, a természettudományos, a digitális a szociális és állampolgári, a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák, valamint a hatékony, önálló tanulás, esztétika-művészeti tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére. Az általános műveltség fogalomköre napjainkra bővült. Nem az ismeretbővítés, hanem a nevelés dominál. Alapvető életvezetési ismeretek is részét képezik az oktatásnak, kreatív, kritikai érzékű gondolkodásmód kialakítása szükséges. Az idegen nyelvek ismerete, készségszintű elsajátítása a mindennapok része. Alapelvünk a választási szabadság, a nemzetközi vérkeringésbe bekerülni nemcsak az adott nyelvek ismeretét jelenti, hanem az általa hordozott kultúra és magatartásformák elfogadását is.

2.2

Fejlesztési területek, célok

2.2.1 Nemzettudat, hazaszeretet Európaiságunk akkor lehet valós, ha nemzeti identitástudatunk nem csorbul. A magyar nyelv, a múlttudat, a társadalomismeret, hagyományaink, nemzetközi hírnevet is szerzett tudósaink és művészeink tisztelete és példája segíti e munkát. Célunk, hogy az ország tájainak, történelmének, nagyjaink és az egyszerű emberek sorsának ismerete életük részévé váljon. A közösségi kirándulásokat lehetőleg úgy szervezzük, hogy az évek során az ország különböző területeit járják be a diákok, minél többet tanulva a látottakból. Az iskolai ünnepélyek feladata is, hogy nem csak tanulságos megemlékezések, hanem érzelmileg is ráhangolják a diákokat a nemzeti ünnep szellemiségével való azonosulásra.

2.2.2 Demokratikus szellemiség Célunk, hogy tanulóink 18 éves korukra az alkalmazás szintjén ismerjék a véleményalkotás folyamatát. Fontos, hogy eligazodjanak társadalmi, politikai kérdésekben, képesek legyenek 7

döntéseikhez információkat szerezni, és megfelelő tárgyi ismeretek birtokában tudjanak felelősségteljes döntéseket hozni. A hazaszeretet, és az európai identitástudat birtokában kommunikációs készségük révén legyenek képesek meggyőző erővel érvelni. Így válhatnak majd a hazai értelmiség hasznos tagjaivá.

2.2.3 Érzelmi nevelés A művészetek szeretete, a nyitottság az érzelmi nevelés szempontjából döntő fontosságú. A harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott belső világ, az egészséges lelki élet. Ebben kapnak nagy szerepet a művészeti alkotások. Célunk, hogy a diákok személyiségfejlődésében meghatározó szerepet kapjon a művészeti nevelés. Nem csak tanórai keretek között, hanem múzeumok, színházi előadások, kiállítások látogatásával kívánjuk elérni a kitűzött célt.

2.2.4 Tolerancia Pedagógiai munkánkban fontos szerepet kap a különböző emberi értékek és a különféle gondolkodás természetességének elfogadtatása. Ez beépül egyrészt tanterveinkbe, másrészt az iskolai élet mindennapjaiba. A különböző kultúrák és gondolkodásmód elfogadására nevel az is, hogy iskolánk tanulói közül többen más országból származnak.

2.2.5 Fenntarthatóság, környezettudatosság Kiemelt feladatunknak tekintjük a természet és az épített környezet védelmére, a természet szeretetére, megóvására történő nevelést. Ez szinte valamennyi tantárgy tematikájában megjelenik; kiemelten a biológia, fizika, földrajz, kémia, osztályfőnöki órák keretein belül. Nagy hangsúlyt helyezünk a globális problémák érzékeltetésére, az esetleges megoldások keresésére. Próbáljuk ösztönözni a gyerekeket, hogy szűkebb-tágabb környezetük védelméért és tisztaságának megőrzéséért tegyenek meg minél többet. Tudatosítani próbáljuk bennük, hogy a lokális cselekvéseken keresztül mi magunk is sokat tehetünk, hogy globális problémákat mérsékeljük.

2.2.6 Egészségnevelés Az egészséges életmódra nevelés akkor sikeres, ha az egészséges életvitel valóban jellemzi diákjaink későbbi életét, az iskolábó5l való távozás után is. A rendszeres testmozgás, változatos, egészséges táplálkozás mellett a szervezetet károsító szenvedélyektől való távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe. Célunk, hogy iskolánk minden diákja minden évben találkozzon az egészséges életmódról szóló, a drogprevencióra irányuló foglalkozásokkal. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az OM által kiadott útmutató alapján évente végezzük a felméréseket. A tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel az önmagához mért fejlődésre. A fizikai állapotfelméréshez a HUNGAROFIT értékelési rendszert alkalmazzuk, mely a következő elemekből áll: 8

-

futás (2000 m); helyből távolugrás; fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás; hasonfekvésből törzsemelés és leengedés; hanyattfekvésből felülés térdérintéssel.

A tanulók állóképességének szintje az elért részeredmények értékelésével számítandó ki. Besorolási szintek: -

igen gyenge; gyenge; elfogadható; közepes; jó; kiváló; extra.

2.2.7 Önálló munkára nevelés Az egészséges sikerorientáltság, céltudatosság képessé tesz a kudarcok elviselésére. A negatív tapasztalatokon edződve, azokon felülkerekedve további eredmények elérésére sarkall. A siker a kitartó munka következménye. Ennek felismerése hosszú folyamat. Célunk, hogy pedagógiai munkánkba beépüljön a kitartásra, a folyamatos munkára és a megmérettetésre való nevelés. Az önállóság és felelősségvállalás folyamatosan alakítható ki. Az ifjú felnőtt diákot el kell juttatnunk a döntésképességgel együtt a cselekedeteiért vállalt felelősség érzetének kialakításáig.

2.2.8 Szociális érzékenység - Szociális kompetencia (önkéntesség) Az új Köznevelési Törvény értelmében és annak szellemiségével azonosulva, kiemelten fontos feladatunknak tartjuk diákjaink szociális érzékenységének fejlesztését, társadalmi szerepvállalásának elősegítését. Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy a társadalomba sikeresen beilleszkedő, munkaerőpiacon versenyképes, ugyanakkor mások problémáira érzékeny diákokat bocsássunk ki iskolánkból. Elvárásunk és célunk, hogy tanulóink segítsék a rászorulókat, figyeljenek fel a környezetükben élők szociális problémáira, legyenek képesek megszervezni a segítségnyújtást. Erre kínál lehetőséget a közösségi szolgálat, amely intézményünkben a hatályos szabályozásnak megfelelően kerül megszervezésre.

2.2.9 A tanulás tanítása A művelt ember jellemzője az újabb és újabb ismeretek szerzésének igénye és képessége. Nevelési céljaink között kiemelt szerepet kap az értelmiségi életszemlélet kialakítása. A 10. évfolyam végére a diákok legyenek képesek önálló információgyűjtésre, azok feldolgozására, korszerű előadására. Törekszünk rá, hogy tanulóink képesek legyenek az ismeretek önálló feldolgozására, képi, szóbeli, írásbeli kifejezésre. A tanulmányaik befejezéséig képesek legyenek a tudományterületek közti összefüggések felismerésére és megfelelő alkalmazására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkban kialakuljon az igény az élethosszig tartó tanulásra.

9

2.2.10 Médiatudatosságra való nevelés Szeretnénk, ha diákjaink a különféle média nyújtotta lehetőségeket tudatosan használnák. Legyenek képesek megkülönböztetni azt, ami szórakoztat, és ami információt nyújt. Képesek legyenek felismerni a számukra hasznos és nem kívánatos tartalmakat. Mind az osztályfőnöki mind a Mozgóképismeret és Média órákon tudatosítani kell az információkkal való visszaélés veszélyeit.

2.2.11 Gazdasági, pénzügyi nevelés Napjainkban különösen felértékelődik a tájékozottság iránti igény mind a gazdasági mind a pénzügyi területeken. Ezért az utolsó tanévben fontosnak tartjuk a vállalkozási és pénzügyi ismeretek oktatását. Szükségek, hogy tanulóinknak naprakész információik legyenek alapfogalmakról (euro, GDP, tőzsde…) pénzügyi technikákról (számla, bankbetét, hitel…), hisz mindennap találkozunk gazdasági teendőkkel, döntésekkel.

3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatok 3.1 Egységesség és differenciálás 3.1.1 Tehetséggondozás és felzárkóztatás „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) Gimnáziumi tanterveink kidolgozásakor alapvető szempont a tanulási képességek életkornak megfelelő folyamatos fejlesztése. Így hangsúlyt kapnak az alapvető kompetenciák: szövegértés és –alkotás, matematikai-logikai kompetenciák, idegennyelvi kompetenciák, infokommunikációs kompetenciák korszerű módszerekkel történő fejlesztése. Pedagógusaink változatos tanulásszervezési eljárásokkal (egyéni munka, páros munka, csoportmunka, frontális munka, számítógéppel támogatott tanulás, prezentációk) alkalmazásával teszik hatékonyabbá munkájukat. Soha nem erőltetjük, de pozitív hozzáállás esetén támogatjuk az országos tanulmányi versenyeken való részvételt. Mivel iskolánk egyik fontos alapelve a az egyénre való maximális odafigyelés ( kis létszámú osztályok) külön figyelmet fordítunk az egységes oktatáson belül az egyéni különbségekre. Fontosnak tartjuk a tehetséggondozás mellett az alulteljesítők felzárkóztatását. Nem csak a szaktárgyi korrepetálást jelenti, hanem az alulteljesítés egyéni okainak vizsgálatát és a feltárt okok lehetőség szerinti kezelését. Indokolt esetben lehetséges az egyéni ütemben való haladás, melyet minden egyes esetben a tantestület, a szülők és a tanulók egyeztetése előz meg. 10

Kooperációs képességek nélkül nehéz boldogulni. A közös munka sikere az eredmények értékelése A tanterv teljesítése önmagában kevés. Célunk a rendszerben résztvevők: tanulók és a tanárok, valamint a szülők személyiségére való odafigyelés. Gyermekbarát pedagógiai kultúra kialakítása csak akkor lehetséges, ha a gépezetben e három elem együttműködik. Feladatvállaló, döntésképes felnőttek és gyerekek kapcsolata a nyitottságon át valósulhat meg. Közös programok, ünnepek, kirándulások fejlesztik hatékonyan e célunkat. A pedagógusok az iskolai munkában résztvevők képzettsége tegye lehetővé, hogy képesek legyenek az egyéni különbségeket és az eltérő szociokulturális háttérből fakadó igényeket tolerálni és empatikusan kezelni, s diákjainkat is ebben a szellemiségben nevelni. A tanítási gyakorlatban az egyoldalú tanít-tanul viszony helyett tanulásszervezés szükséges. A pedagógus segít, szervez, irányít. Teret ad a véleményalkotásra, a feladatok megoldása során fenntartja az érdeklődést, kitartó munkára ösztönöz. Problémamegoldó gondolkodásra sarkall. Az általános személyiségfejlesztési célok mellett intézményünk kiemelten összpontosít a különböző élethelyzetekből fakadó speciális igények kielégítésére. a) Az eltérő iskolatípusból való átlépés lehetőségét is megadjuk. Az oktatási struktúrák közti váltásból fakadó esetleges hiányosságokat egyénre szabott programmal pótoljuk. b) Különleges odafigyelést igényel a hosszabb ideig külföldön tartózkodó diákok felzárkóztatása, főleg magyar nyelv és irodalom és történelem tantárgyakból. c) Az élsportolók egyéni időbeosztását figyelembe véve rugalmas időbeosztással segítjük elő az érettségire való eredményes felkészülést. d) Indokolt esetben magántanulóként is lehetőség van felkészülni az érettségi vizsgára. e) Az igazgató meghatározott feltételek mellett lehetőséget biztosíthat a tanulmányi idő rövidítésére. Munkánk feltétele a kis létszámú tanulócsoportok, a családias légkör.

3.1.2 Gyermek- és ifjúságvédelem A közoktatási törvénynek megfelelően az iskola ellátja a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. A tanuló fejlődését veszélyeztető okokat feltárja, és a pedagógiai eszközökkel a kóros hatásokat ellensúlyozza. Szükség esetén az igazgató a pedagógusok közreműködésével intézkedik. Az iskola együttműködik a szülőkkel, szükség esetén gyermekvédelemmel foglakozó más szervezetekkel, hatóságokkal. Az iskola feladatának tekinti, hogy a szülőket és tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa. A pedagógusok a személyiség kibontakoztatását, a tehetségfejlesztést, a hátrányok ledolgozását biztosítják. A pedagógiai tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló felkészülhessen továbbtanulására, munkába állásra, család alapítására. Gyermek- és ifjúságvédelem keretében az iskola biztosítja és elősegíti a tanulói szervezetek, diákönkormányzatok létrejöttét. Iskolánkban mind diákönkormányzat, mind szülői képviselet működik. A szülőkkel való közvetlen és folyamatos kapcsolatfenntartás érdekében félévi rendszerességgel fogadóórát, szülői értekezleteket tartunk. Az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában aktív szerepet szánunk az szülőknek is.

11

4. Kulcskompetenciák-kompetenciafejlesztés 4.1. Anyanyelvi kommunikáció Különösen fontosnak tartjuk a fiatal generációk kommunikációs készségének javítását, fejlesztését, hiszen a modern világban való boldoguláshoz elengedhetetlen. Ezen belül hangsúlyt fektetünk a különböző beszédműfajok elsajátítására (beszélgetés, vita, véleményformálás) mind órai, mind külön foglalkozások keretében. A magyar nyelvű írott szövegek értelmezése és megértése szintén kulcskompetencia. Kritikusan infokommunikációs ismeretszerzés fejlesztésére irányuló pedagógiai célkitűzéseink és módszereink évről évre bővülnek. A magyar nyelv és kommunikáció órákon helyesírás illetve modern nyelvelméleti témakörök is rendszeresen helyet kapnak.

4.2. Idegen nyelvi kommunikáció Iskolánk falain belül angol és német nyelv oktatása folyik heti négy illetve három órában. 2010 óta 15 fő befogadására alkalmas modern nyelvi labor áll a szaktanárok és a diákok rendelkezésére. Autentikus idegennyelvi szövegek hallgatása mellett kiemelt szerepet kapnak a valós kommunikációs aktusokra épülő célnyelvi interakciók. Ezek mellett fontosnak tartjuk az adott ország kultúrájára, történelmére vonatkozó információk elsajátítását.

4.3. Matematikai kompetencia Országos szinten megfigyelhető a matematikai készségek gyengülése. Ezért fokozott figyelmet és irányítást igényel az analizálásra, absztrakcióra való készség javítása, magasabb szintre emelése. A különböző típusú műveletek elvégzése és a szakkifejezések elsajátítása.

4.4. Természettudományos és technikai kompetencia A tanulóknak képesnek kell lenniük ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tenniük a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat és előrejelzéseket tenniük. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért lokálisan és globálisan is.

4.5. Digitális kompetencia Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) használata nemcsak lehetőség, hanem elvárás. Feltétlenül szükséges a piacképes, konvertálható tudás mellett a változatos, 12

érdekes és inspiráló tanulási környezet kialakítása iskolánkon belül. Interaktív, egyéni haladási lehetőségnek ad teret amellett, hogy a digitális írástudás fejlődését és a tanuláshoz való viszony pozitív irányba történő változását eredményezi.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és konstruktív módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá szükség esetén esetleges konfliktusokat is hatékonyan fel tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősségvállalása, kreatív és innovatív gondolkodásmód, a célok kitűzése és tervszerű megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat, festészet stb. – segítségével történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. A kultúrtörténeti hagyományokkal való megismerkedés mellett a művészetek által nyújtott esztétikai élvezetekre, azok feldolgozására nyitott személyiség kialakítása a cél.

Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulási folyamatát megszervezni – egyéni szükségletei és lehetőségei figyelembe vételével – egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ez magába foglalja új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását egyaránt. A hatékony és önálló tanulás arra 13

motiválja a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

5. A képzés rendje, oktatás szerkezete A képzési irányok, a képzés szakaszai Az átalakuló oktatási környezet új feladatoknak való hatékony megfelelést kíván minden alsó, közép, sőt a felsőfokú oktatási intézményben. A legjelentősebb változást a Nemzeti Alaptanterv bevezetése hozza. Iskolánk, mint középfokú intézmény / Gimnázium / több szinten is figyelembe kell, hogy vegye a majdani feladatokat. 1./ Gimnáziumi képzésünkben résztvevő tanulók optimális esetben 14 évesen, a nyolcadik évfolyam befejezése után kezdik nálunk tanulmányaikat. Sajátos felvételi rendszerünk követelményeinek teljesítése esetén válnak EAKI- s polgárokká. 2./ Ugyanakkor azt is tudomásul vesszük, hogy az iskolarendszer változása miatt azzal is számolnunk kell, hogy nem egyszerűen erősebb illetve gyengébb felkészültséggel érkeznek leendő tanulóink. Lehetőséget kell adnunk a hat- illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzésből bármilyen okból kiváló tanuló képzésünkbe való bekapcsolódására. Az ilyen esetekben különbözeti vizsgát kell tenni, de úgy hogy méltányos időkeretet kap egyedi elbírálás alapján a tanuló, s ez alatt az idő alatt iskolánk tanárai konzultációs lehetőségeket biztosítanak. Képzési specialitásaink: -

Felzárkózás lehetősége Tehetséggondozás Emelt szintű oktatás Választási lehetőségek Kis létszámú /maximum 20 fős osztályok/ Tantárgyankénti csoportbontások Nyelvvizsgára való felkészítés Konzultációs alkalmak Hosszabb időt külföldön töltött tanuló anyanyelvi zárkóztatása

A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Hagyományos felvételi eljárás /központi felvételi eljárás/

14

A tájékozódó szülők szeretnék minél hamarabb biztonságban tudni gyermeküket. Esetleg meg kívánják menteni a felvételik okozta stressztől az egyébként esetenként visszahúzódó, nem tökéletes addigi bizonyítványt produkáló ifjakat. A tanulókat az iskola által szervezett beszélgetés során mérjük fel. A rendkívüli felvételi eljárás Már az iskolaévet megelőző nyári időszakban, a kudarcokkal érkezők számára is lehetővé tesszük az iskolánkba való átlépést. Igazgatói engedély alapján a tanév közben történő iskolaváltás is lehetséges. A tanulók kiválasztásánál fő szempontunk az alapismeretek megléte mellett a tanuláshoz való viszony, a felelősségvállalás. A szülőkkel történő beszélgetések segítik munkánkat. Az eredményes iskolai előmenetel feltétele, hogy a tanuló, a szülő és a tanár képes legyen együttműködni. Továbbhaladás Az egyes szaktárgyak értékelési rendjét figyelembe véve, néhány jellegzetessége kiemelhető e képzésnek: -

osztályozó vizsga indokolt esetben tehető

/egyéb esetben a folyamatos munka és mérés hívei vagyunk/ A rendszertől lemaradók esetében átmeneti időre, intenzív egyéni tanrend szerinti képzés lehetséges. A tanulói jogviszony megszűnése a törvény által szabályozott módon történik. Ezzel összhangban elkészült házirendünk pontosítja ezt. A tanulói jogviszony megszűnésének egyedi esetét, az iskolafenntartó és a szülők közötti szerződés szabályozza. Az iskolai végzettséget igazoló dokumentumok kiállításánál a törvény által szabályozott módon járunk el.

6. A pedagógiai folyamat Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői A tanulás az egész személyiséget mozgósítja, nem csupán annak intellektuális szféráját. Az oktatásban a pedagógiai céltételezés a személyiségre és az aktuális tanulásszervezési feladatokra irányul. Milyen értékek képviseletében, milyen embert akarunk nevelni? Értékek lehetnek pl. -

biológiai lét értéke (az élet tisztelete, egészség értéke, felelősség önmagunkért és környezetünkért), az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékek (önismeret, önnevelés, belső harmónia), társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet a szülők, nagyszülők iránt, önzés leküzdése, szerelem képessége és öröme), 15

-

társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (igény az önművelésre, kreativitás, szellemi igényesség), humanizált társadalom és világkép értéke.

Az oktatás részben csoportbontásban történik, melynek az a lényege, hogy a terhelhető és a kevésbé terhelhető tanulók adottságaiknak megfelelő oktatásban részesüljenek. A kevésbé terhelhető csoportok között a képzés rendjéből adódóan átjárhatóság van. Az iskolán belül a hagyományos értékek megőrzése mellett súlyt fektetünk az alternatív tanulási módszerekre, speciális képességfejlesztésre egyéni foglalkozások biztosításával. A tanuló személyiségének figyelembevételével igyekszünk teljesítményközpontú iskolát létrehozni. A képzés végére szeretnénk elérni, hogy a tanulók kreativitása a lehető legnagyobb mértékben fejlődjék és az egészséges versenyszellem kialakítása mellett a tanulók képesek legyenek kooperatív módon együtt dolgozni. A tanulókkal szemben elvárható, hogy a képzés végére legyenek képesek a körülöttük zajló eseményeket megfelelően mérlegelni és rendszerezni. Az iskola célrendszere teljes mértékben igazodik a Nemzeti Alaptantervhez, a kerettantervhez és a helyi tantervhez. A törvény által megszabott óraszámok teljesítése esetén bármely tantárgyból lehetőség nyílik emelt szintű érettségi vizsga tételére. A diákoknak a képzés keretén belül rendszeres konzultációkra nyílik lehetőségük, mely elősegíti az alapos és rendszeres tudás kialakulását. Értékelés és ellenőrzés Elvünk a tervszerűség és a folyamatosság e fontos területen mely mindig visszacsatolást is jelent. Az értékelés - visszajelzés, a tanítási-tanulási folyamatra. Az értékelés során a tanítástanulás eredményéből indulunk ki, abból vonunk le következtetéseket. A tantárgyi értékelési sajátosságokat a tanév elején mind a szülők mind a diákok megismerik. A személyiségfejlődésre vonatkozó (magatartás, szorgalom) szempontokat a házirendben szabályozottan félévente értékeljük. Adatgyűjtés előzi meg az értékelést, pl. feleltetés, megfigyelés, feladatlapok stb. Érdemjegyek alapján félév végi ill. év végi osztályzatok adhatók. Az értékelés folyamatában 3 féle eljárást alkalmazunk: Diagnosztikus értékelést akkor érdemes alkalmaznunk, ha célunk az, hogy a tanulók indulási szintjét állapítsuk meg. Ez egy-egy tematikus egység indításakor kerül előtérbe. Formatív értékelést a tanítási-tanulási folyamatban, az évközi munka során alkalmazzuk. Ennek feladata az aktuális tudásszint felmérése. Nem jár feltétlenül érdemjegyek adásával, hiszen célja a fejlesztés és a formálás. Szummatív értékelést egy-egy tematikus egység végén érdemes alkalmazni. Az ilyen értékelési folyamat során kapott érdemjegyek irányadóak lehetnek mind a tanár, mind a diák számára. Vizsgák Kisérettségi: Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ne az érettségin szembesüljenek először vizsgaszituációval, hanem korábban beleláthassanak mind a felkészülés folyamatába, mind a vizsgaszituációba. Ezért szervezünk 11. osztályban 4 tantárgyból, 12. osztályban pedig 5 16

tantárgyból kisérettségit. Ez egy kiváló visszajelzés mind a diákoknak, mind a pedagógusoknak a tanulmányi előmenetelről. Osztályozó vizsga: Osztályozóvizsgára kötelezett a tanuló előrehozott érettségi, mulasztás, egyéni tanrend szerinti haladás miatt. Érettségi vizsga: Iskolánkban középszintű érettségit szervezünk, de tanulóink nem csak középszintű, hanem emeltszintű vizsgákra is kapnak felkészítést. Az iskolai élet és munkarend A tanév rendje igazodik a mindenkor érvényes rendelethez. A tanítási szünetek a törvényben megfogalmazottaknak megfelelnek. Az éves eseménynaptár a tantestület és a diákönkormányzat közös együttműködésével kerül felterjesztésre az igazgató felé, aki az anyagi feltételek biztosítása miatt a fenntartóval elfogadtatja. A képzés során a diákok és a pedagógusok részére lehetőség nyílik a szakmai továbbképzések, rendezvények, hazai és külföldi ösztöndíjak, tanulmányi utak, egyéb programok, táborok, kirándulások stb. igénybevételére. A taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai és módszertani elvárásoknak való megfelelés; Az ismeretek minél könnyebb elsajátításának segítése; Az oktatási rendszerbe való illeszthetőség; Megfelelő ár/érték arány; Értékállóság.

17

7. Iskolahasználók az iskolai közéletben Tanulói részvétel A diákok az iskolában szerzik első közéleti tapasztalataikat, ezért az egyik fő nevelési feladat megtanítani őket arra, hogyan képviselhetik jogaikat az iskolai életben. Ennek fóruma a diákönkormányzat, melynek tagjait demokratikus módszerekkel választják az osztályok tanulói A diákönkormányzat főbb feladatai:  diákpanaszok képviselete az iskola vezetősége felé;  iskolai rendezvények szervezése;  házirend folyamatos karbantartása;  részvétel az iskolaszék ülésein;  állásfoglalás fegyelmi kérdésekben;  tanórán kívüli tevékenységek koordinálása (szakkör, sportkör, társadalmi munka);  tanulmányi és közéleti munkáért járó jutalmazás felterjesztése;  külső képviseleti fórumon (diákparlament) való részvétel. Szülői részvétel A szülői munkaközösség a szülők jogérvényesítésének és kötelességei teljesítésének iskolán belüli fóruma, mely szervezet együttműködik a diákönkormányzattal és a tantestülettel. Fontosabb szülői jogok:  megismerni az oktatási intézmény nevelési-oktatási programját;  gyermeke fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről tájékoztatást kapjon (szülői értekezlet, fogadóóra);  kezdeményezze az iskolaszék létrehozását, közreműködjön annak tevékenységében;  részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.

8. Hagyományaink Iskolánk néhány sajátos hagyományt is őriz. 1994-től különleges szalagavatókat tart, melyen vacsorával, műsorral egybekötött családias estét töltünk együtt. Nagyszülők, barátok, az iskola összes tanára ünnepel így minden év januárjában. A szülőkkel való kapcsolattartás formája is szokatlan. Minden tanár minden szülői értekezleten jelen van, itt kérdésekre, kérésekre nyílik lehetőség egy kávé elfogyasztása mellett. A kötetlen beszélgetés során többet megtudunk a tanulókról és a szülőkről egyaránt. A szülők ekkor egymás felé is nyitottabbak lesznek, egymással is beszélgetnek, akár iskolán kívüli dolgokról is. Kirándulásainkkal is hagyományt teremtettünk. Két-, háromévente külföldi utazást szervezünk, nemcsak a környező országokba. Ezekhez mindig kapcsoljuk a művészeti nevelést, így nemcsak tananyag, hanem megélt élmény is egy ilyen út. A hazai kirándulások mindig valamilyen téma köré csoportosítva szerveződnek.

18

9. Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9-12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez a gimnázium 9-12 évfolyamán 9. 10. 11. Tantárgyak évf. évf. évf. Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem Társadalomismeret Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra (ábrázolás) Művészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Gazdasági és vállalkozási ismeretek Testnevelés és sport Tanulásmódszertan Osztályfőnöki, etika Emelt szintű érettségire való felkészítés Rendelkezésre álló órakeret

4 4 3 3 2

4 4 3 3 3

5 4 3 4 3 2 2

2 2 1 1 1

2 2 2 2 1 1 1

2

** csak informatika érettségire jelentkezetteknek

19

12. évf. 5 4 3 4 4 1 2 2

2

2

5 1 1

5

5

2 2** 1 5

1

32

36

1 2 31+2

1 2 34+2

10.

Feltételek

Személyi feltételek: Az iskolában tanító tanárok mindegyike egyetemi diplomával rendelkező, jelenleg is az adott szakterületen tevékenykedik. Több éves szakmai tapasztalatuk, valamint az iskola jogelődjében eltöltött néhány év biztosíték az oktatás jó minőségére. Tárgyi feltételek: Termek és kiegészítő helyiségek:  4 tanterem  1 nyelvi laboratórium  1 számítástechnikai laboratórium  1 szertár  1 kondicionáló terem  1 tanári szoba  5 mosdó  1 zuhanyozó Oktatási eszközök:              

3 fénymásoló-nyomtató 2 írásvetítő 10 terminál 2 nyomtató 3 projektor 2 video 2 színes TV 2 rádiós magnó 2 CD lejátszó tantermi felszerelések (székek, asztalok, táblák, térképek,... ) kémiai, fizikai, biológiai kísérletekhez szükséges felszerelések 2 komplex kondicionáló gép 2 futógép adminisztratív munkához szükséges felszerelések

Pénzügyi feltételek: Iskolánk a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik.

20

11.

Továbbképzés

A továbbképzés szintjei Általános pedagógiai, etikai, pszichológiai témák felvetése az iskola minden oktatójának részvételével. A különböző tantárgyak oktatását érintő tantárgy-pedagógiai, módszertani kérdések megvitatása a tantestületben. Részvétel tanfolyamokon, szakmai továbbképzéseken. A tanárok egyéni érdeklődésének megfelelő, de az oktató-nevelő munkában hasznosítható, önképzés formájában szerzett ismeretek. A továbbképzés szervezeti formái: Évente egy alkalommal külső előadót hívunk, aki a tantestület minden tagját érdeklő témákban tart előadást. Az előadást vita, illetve közvetlen beszélgetés követi. A szakmai munkaközösségben folyó továbbképzés: Egymás óráinak látogatása. Bemutató órák tartása és azok megvitatása. A külső továbbképzéseken, gyűléseken hallottak továbbadása. A szakirodalomban olvasottak megbeszélése, információk továbbadása. Tanulmányi szerződéssel, egyénileg.

21

10. A pedagógiai program felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Az iskolavezetés és a tantestület minden tanév végén értékeli az általános és a tantárgyi célok, követelmények megvalósulását. A pedagógiai programot módosíthatja: - az intézmény igazgatója; - a tantestület legalább 20%-a; - az intézmény fenntartója. A módosítást a tantestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatalának módja, a program elhelyezése A teljes program megtekinthető az EAKI Gimnázium titkárságán. Az általános rész (tantervek nélkül) 1-1 példányát, valamint az adott évfolyamokra vonatkozó tantárgyi követelményeket a fenntartó és az iskola igazgatója kapja meg. A teljes változat – elektronikus formában – a fenntartó irattárában található.

22

Helyi tantervek

23

Angol nyelv

Célok és feladatok

A 9. évfolyamos diákok zöme már több éve tanulja a célnyelvet, de mivel tudásuk heterogén, a képzés kezdetének célja tudásuk hozzávetőlegesen azonos szintre hozása az első évfolyam végére. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 11. évfolyam végére a diákoknak B1-B2 szintű nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. A tanulók a 11. évfolyam végén „próbaérettségi” vizsgát tesznek, mely a központi érettségi mintájára épül. A vizsga célja a tanulók megismertetése a vizsga menetével, jellegével, ezen felül tudásuk, alkalmasságuk felmérése. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. Az utolsó évfolyamban a cél az erős B2 szint szinten tartása, felkészülés az érettségire, esetleges nyelvvizsga letétele. A könnyebb érthetőség érdekében közöljük az Európai Tanács nyelvi szintleírásait. Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy 24

Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* C2

írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket.

C1

A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét,

beleértve

ebbe

a

szakterületének

megfelelő

szakmai

beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, B2

folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre

B1

történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt

A2

közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és

25

Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan A1

kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész.

Témalista Ember és társadalom- a család szerepe Oktatás- eltérés az angol ill. amerikai és a magyar rendszer között A munka világa- népszerű munkák manapság, jövőbeli tervek Ünnepek- magyarországi, amerikai és angol Divat és öltözködés Napi rutin Egészség- egészséges életmód, orvosnál Életterek- ház, lakás, falu, nagyváros Étkezés- tradicionális magyar ételek Vásárlás- fogyasztói társadalom, vásárlás interneten Szolgáltatások- posta, bank Számítógép, internet, telekommunikáció- Facebook, Skype, technológia és modern társadalom Szórakozás, Média Hobbi, szabadidő 26

A sport világa, játékok Utazás, turizmus Közlekedés Környezetünk, időjárás Országismeret- Magyarország, Nagy- Britannia, Egyesült Államok

Felszereltség - főbb segédkönyvek, kézikönyvek

Clive Oxeden, Christina Latham-Koenig, Paul Seligson: New English File Elementary, PreIntermediate, Intermediate Norman Coe: Oxford Angol Nyelvtan Bajnóczi Beatrix, Kirsi Haavisto: Kérdések és válaszok angol nyelvből Némethné dr. Hock Ildikó: Angol levelezés Batár Levente: Angol írásbeli gyakorlatok (közép és emelt szinten is) Virginia Evans, Jenny Dooley: Enterprise Listening Tests Basel Péter - Fonyódi Jenőné: Hallás utáni szövegértés (középfok) John Escott: England (Oxford Bookworms Library) Alison Baxter: USA (Oxford Bookworms Library)

27

Évfolyamokra lebontott tananyagbeosztás 9. évfolyam Célunk, hogy az első évben a tanuló megértse, és elfogadja az idegen nyelvek elsajátításának, tudásának fontosságát, felismerje az angol nyelvnek, mint világnyelvnek különös jelentőségét és kedvelje meg a tanult idegen nyelvet. Emellett a tanulónak ekkor nyílik alkalma a nyelvtanulás legalapvetőbb módszereinek elsajátítására. További célként megjelenik az is, hogy a diák az angol nyelvet az elsajátított szinten a kommunikáció eszközeként, a gyakorlatban is legyen képes használni. Sor kerül továbbá az egy- és kétnyelvű szótárak használatára. Kulturális vonatkozásban a tanuló ismerje meg az angolszász országok szokásainak, értékrendjének, gondolkodásmódjának néhány fontos jellegzetességét, és ismeretei folyamatosan bővüljenek az angolszász népekről. Kitűzött cél még a diák számára: a négy nyelvi alapkészség területén alapfokú jártasságra tegyen szert, majd harmonikusan fejlődjön tovább. Fedezze fel (tanári segítséggel) a beszédszándékokban meghúzódó nyelvtani szabályokat. A megértett foszlányokból következtessen a hallottak lényegére. A hallás utáni megértés készségének fejlesztése az I. évben kiemelt feladat, hogy a későbbiekben anyanyelvi tanár mellett ez már automatizmussá válhasson. A tananyag főbb elemei: Nyelvtan: -

Possessives

-

A/An, Plurals, This/That/These/Those

-

Present Simple

-

Adjectives

-

Adverbs of Frequency

-

Prepositions of Time

-

Can /Can’t

-

Like +ing

-

Object Pronouns

-

Possessive Pronouns

-

Past Simple 28

-

There is/There are

-

Present Continuous

-

Countable/Uncountable Nouns

-

Be going to

-

Comparative and Superlative Adjectives

-

Would like

-

Adverbs

-

Present Perfect

Kommunikáció: -

Greetings

-

Countries and Nationalities

-

On a Plane

-

Jobs

-

At a hotel

-

Daily Routine

-

In a coffee shop

-

In a clothes shop

-

In a gift shop

-

Housing

-

Free Time Activities

-

In the Street

-

Food

-

Holidays

-

At a restaurant

-

Making a Reservation

-

Going Home

Íráskészség: -

Completing a Form

-

An Informal Letter

-

A Magazine Article 29

-

Describing a Friend

-

A Holiday Report

-

A Postcard

-

Making a Reservation

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; – kb.

100

szavas

köznyelvi

szövegben

ismeretlen

nyelvi

elem

jelentését

a

szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; – kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; – kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; – köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes – köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni; – egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; – megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; – beszélgetésben részt venni; – társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; – kb.

150

szavas

köznyelvi

szövegben

lényeges

információt

a

lényegtelentől

megkülönböztetni; – ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; – kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; 30

– kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; – kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; – egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes – kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; – gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; – különböző szövegfajtákat létrehozni; – változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. Országismeret: a lakóhely bemutatása, Budapest, Nagy-Britannia városai és nevezetességei, London Az időkeret felosztása: országismeret: 8, nyelvtan: 55, lexika: 65, ismétlés: 20 Összesen: 148

31

10. évfolyam

Célunk, hogy a tanuló angol nyelvű kommunikációja, négy nyelvi alapkészsége (Speaking, Listening, Reading, Writing) továbbfejlődjön. Értsen meg globálisan ismeretlen nyelvi elemeket is tartalmazó rövidebb hallott, vagy látott szövegeket és bátran, gördülékenyen használja az ismert nyelvi elemeket. Tudja rendszerezni a nyelvtani témákat, tudja használni a nyelvtankönyvet kézikönyvként, szokjon hozzá a tanuláshoz, ismeretei bővüljenek az angolszász népekről és azok kultúrájáról. Alapkészségek Az előző évihez képest lényegi változások 1.

Beszédértésben: a tanuló legyen képes hosszabb közlésformák követésére, a kommunikációs szándék megértésére, valamely szöveg elhangzásakor vezérszavak feljegyzésére. Igényelt az először hallott idegen nyelvű szöveg tartalmának magyar nyelvű összefoglalása, és reagálás a szöveg kapcsán feltett állításokra. A diák képes kell, hogy legyen hangszalag vagy ismeretlen lexikát nem tartalmazó szöveg tartalmának összefoglalására angol nyelven, kétszeri meghallgatás után. Emellett kívánatos a szöveg kapcsán angolul elhangzott állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak. A tanulótól elvárható még a dialógus tartalmának összefoglalása monológ formájában, ill. magnóról hallott ismert lexikájú anyanyelvi szöveg globálisan megértése is.

2. Beszédkészségben: a tanuló legyen képes képekről, képsorokról asszociálni, a partner megnyilvánulásaira

megfelelően

reagálni,

álláspontját,

véleményét

kifejteni,

a

kommunikációs folyamatokban ismert helyzetekbe bekapcsolódni. 3. Szövegértésben: a tanuló legyen képes ismeretlen szavakat tartalmazó szöveget érthetően, helyes hangsúllyal felolvasni, újságcikkeket, rövidebb történeteket szótár segítségével fordítani. 4. Íráskészségben: a tanuló tudjon baráti és hivatalos leveleket írni megfelelő formai szabályok szerint. Emellett tudjon önéletrajzot készíteni, formanyomtatványokat kitölteni. Ezen kívül ekkorra képes legyen megfelelő fordítástechnikai ismereteket használni. A tananyag főbb elemei: Nyelvtan: 32

-

Question, Word Order

-

Present Simple vs Present Continuous

-

Defining Relative Clauses

-

Past Simple vs Past Continuous

-

So, Because, Altough, But

-

Future Simple: going to, will, present continuous

-

Present Perfect + ever, never, yet, just already

-

Comparatives and Superlatives

-

Infinitive with to

-

Verb + ing

-

Have to, Must

-

Conditional I, II

-

May, Might

-

Should, Shouldn’t

-

Present Perfect + for, since

-

Used to

-

Passive

-

Something, Anything, Nothing

-

Quantifiers

-

Phrasal Verbs

-

So/Neither

-

Past Perfect

-

Reported Speech

Kommunikáció: -

At the Airport

-

At the Conference Hotel

-

Restaurant problems 33

-

Clothes

-

Lost in San Francisco

-

At a Department Store

-

At the pharmacy

-

Animals

-

School Subject

-

Words related to fear

-

A boat trip

-

Healthy Lifestyle

-

On the Phone

Íráskészség: -

Describing yourself

-

The Story behind the Photo

-

An Informal Letter

-

Describing Where You Live

-

A formal e-mail

-

Writing to a Friend

-

Describing a Building

-

Giving Your Opinion

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; – kb.

150

szavas

köznyelvi

szövegben

ismeretlen

nyelvi

szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; – kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; 34

elem

jelentését

a

– kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; – köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes – árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; – választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; – megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; – beszélgetésben részt venni; – társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; – kb.

200

szavas

köznyelvi

szövegben

lényeges

információt

a

lényegtelentől

megkülönböztetni; – ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; – kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; – kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; – kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; – egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes – kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; – gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; – különböző szövegfajtákat létrehozni; – változatos közlésformákat használni.

35

Országismeret: hasonló a 9. évfolyam anyagához, új lexikai elemekkel bővítve. Az időkeret felosztása: ugyanaz, mint ami a 9. évfolyam számára előirányzott.

36

11. évfolyam

Cél, hogy a tanuló a két év során tanultakat produktívan legyen képes használni, és ezek segítségével gondolatait, érzéseit árnyaltan megfogalmazni. Emellett megjelennek a brit és az amerikai nyelvhasználat közötti lényegesebb eltérések is. A diák számára kitűzött cél, hogy egy adott szituációban képes legyen angolul kommunikálni a helyzetnek megfelelő módon, és globálisan értsen meg hosszabb, ismeretlen elemeket tartalmazó szövegeket is. Alapkészségek 1.

Beszédértés: a tanuló legyen képes kétszeri meghallgatás után ismeretlen lexikát tartalmazó szöveget angolul összefoglalni, a szöveg kapcsán angolul elhangzott állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak, adott párbeszéd tartalmát monológ formában összefoglalni.

2. Beszédkészség: a tanuló tudjon képekről asszociálni, partnerére megfelelően reagálni, kommunikációs folyamatokban ismert helyzetekbe bekapcsolódni, álláspontját kifejteni. 3. Szövegértés: a tanuló tudjon ismert szöveget érthetően, helyes hangsúllyal felolvasni, megérteni nem teljesen ismert szöveget, újságcikkeket, rövidebb történeteket szótár segítségével lefordítani. 4. Íráskészség: a tanuló ismerje a hivatalos és a baráti levél formáját, önállóan el tudja készíteni

önéletrajzát,

valamint

közepes

szintű

rendelkezzen. A tananyag főbb elemei: Nyelvtan: -

Present Simple, Present Continuous Past Tenses: Simple, Cont., Perfect Future: Going to, Will, Present Cont. Present Perfect Continuous Comparatives and Superlatives Must, Have to, Should, Must, May, Might, Can’t Conditional I., II. Quantifiers Articles Gerunds and Infinitive Reported Speech Passive 37

fordítástechnikai

ismeretekkel

- Relative Clauses - Conditional III. - Question Tags, Indirect Questions Kommunikáció: - Food and Restaurants - Sport - Family - Transport and Travel - In the Office - Renting a Flat - Education - Houses - Work - Meetings - Shopping - Cinema - Breaking News - Television - Everything in the Open Íráskészség: - Describing a Person - Telling a Story - An informal Letter - Describing a House or a Flat - Formal Letter and the CV - A Film Review - An Article for a Magazine A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; – kb.

200

szavas

köznyelvi

szövegben

ismeretlen

nyelvi

elem

jelentését

a

szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; – kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; – kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; – köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség

38

A tanuló legyen képes – árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; – választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; – megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; – beszélgetésben részt venni; – társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; – kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni; – ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; – kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; – kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; – kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni; – egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes – kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; – gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; – különböző szövegfajtákat létrehozni; – változatos közlésformákat használni. Országismeret: Nemzetközi ünnepek, az angol mint világnyelv. Időkeret: országismeret 5, nyelvtan 20, lexika 40, ismétlés 15 órában. Összesen 148 óra.

39

További célként a tanulók egy újabb, a kétszintű érettségihez igazodva, a bevezetőben is említett angol "próbaérettségit" tesznek. Emellett ekkor javasolt nyelvvizsga letétele is azok számára, akik ezt még nem szerezték meg.

40

12. évfolyam

Cél: ezen az évfolyamon a nyelvvizsgával még nem rendelkező tanulók számára elsődleges szempont a rendszerező ismétlés, valamint a gyakorlás. Feladatsorok megoldásán túl érettségi tételek szóbeli és írásbeli kidolgozásával kell az esetleges hiányosságokat pótolni. Azok számára, akiknek már van nyelvvizsgájuk, tudásuk megőrzése az elsődleges cél. Emelt szintű érettségire készülőknek külön fakultatív óra is kerülhet meghirdetésre, igény szerint.

A továbbhaladás feltételei

Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; – kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; – kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; – kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; – köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes – árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; – választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; – gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; – megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; – beszélgetésben részt venni; – társalgásban részt venni. 41

Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – kb. 250 szavas szöveget elolvasni; – kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; – ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; – kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; – kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; – kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; – egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes – kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; – gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; – különböző szövegtípusokat létrehozni; – változatos közlésformákat használni. Órakeret: ismétlés, érettségi felkészülés 124 órában

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez

A tanulói

teljesítmény

értékelésének

nem

elsődleges

formája

a

célirányos

számonkérés, sokkal inkább az egyes idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek minősítése. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak.

42

Fontosnak tartjuk, hogy a diákokat ne csak megtanítsuk a nyelvet tanulni, hanem fokozatosan kialakítsuk bennük az igényt arra, hogy az idegen nyelvet önállóan és természetesen használják. Váljon az idegen nyelvi kommunikáció életük részévé a nyelvhasználat minden területén. Alakuljon ki bennük az az igény, hogy egyes idegen nyelvi kudarcaikat ki tudják elemezni, és a tanár segítségével kezelni tudják. Tudjanak önállóan fejlődni.

Egyértelműen

tudatosuljon

bennük,

melyik

nyelvtanulási

stratégiának,

tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és ők maguk mit tehetnek esetleges problémáik megoldásáért. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről. Idegen nyelven kommunikálni öröm, ezt kell erősítenie a tanulói értékelésnek. A tanulók fejlődését és haladását a követelmények elérésében mind szóban, mind írásban folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük. A tanulóknak módjuk van többször számot adni ismereteikről, valamint mind a négy nyelvi alapkészség területén elért haladásukról. Értékeléskor a nyelvi kompetenciát a kommunikatív kompetenciának rendeljük alá. A számonkérés módszere: egy-egy téma szabatos kifejtése, főként szóban. Kép tartalmának elemzése, leírása. Tesztek, feladatlapok. Témakörök végén dolgozat írása. Az emelt szintű érettségire készülő diákok esetén egy-egy téma szabatos kifejtése írásban. Ezek alapján elvonatkoztatás különböző témákban. Témákról vázlat készítése. Napi sajtó, illetve a tömegkommunikáció híreinek feldolgozása. Tömörítés feladatok. Önálló házi dolgozat készítése. Pályázatokon, versenyeken való részvétel.

Az érdemjegyek százalékos tartalma:

0- 54%

1

55- 64%

2

65- 74%

3

75- 84%

4

85- 100%

5

43

Földrajz A tantárgy oktatásának célja: A Földünk – környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemző társadalmigazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és a tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalom- és a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. A Földünk – környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész; a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a XXI. század elején átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, s amelyek érdekellentéteket okozhatnak, társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ korábban egymástól elzárt térségeiben, társadalmaiban. A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul a nyitott és befogadó magatartás kialakulásához, felkelti az igényt az eltérő kultúrák megismerése, a következő nemzedékek számára történő megőrzése iránt. Mindezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartáshoz. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a műveltségi terület tartalmainak feldolgozása hozzájárul a korszerű természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, az 2 információszerzés és a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanításitanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával fejlődik a tanulók szociális és állampolgári kompetenciája. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése nagymértékben hozzájárul a gazdasági élet eseményeiben történő eligazodáshoz, az aktív,

44

kreatív, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó és vállalkozó-képes állampolgárrá váláshoz. Kulcskompetenciák A földrajz tantárgy tanításakor a legfontosabb a természettudományos kompetencia fejlesztése. Erre jó példa a kontinenseken és a hazánkban jellemző földi képződmények, a főbb természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok, összefüggések felismerése, értelmezése. A földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény fokozatos fejlesztése a tanulókban. A természet- és társadalomtudományi gondolkodásmód alapjainak elsajátítása. Történet elmesélése hazai és külföldi utazásokról, átélt élményekről hozzájárul az anyanyelvi kommmunikáció fejlesztéséhez. A környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban. A szükséges szakkifejezések megismertetése, értelmezése és helyes használatuk gyakorlása. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése lehet például rövid tájékoztatás adása Magyarországról, illetve a tanult országok földrajzi jellemzőiről a tanult idegen nyelven. A matematikai kompetencia fejleszthető a földi környezetelemek (pl. óceánok, kontinensek, domborzati formák, légköri, vízrajzi és ökológiai jellemzők, népesség, gazdálkodás) méreteinek, számszerűen kifejezhető adataik nagyságrendjének érzékelése, összehasonlítása. Mennyiség halmazképzés és rendszerezés önállóan. Alapvető adatkezelési technikák alkalmazása, adatok származtatása és egyszerű ábrázolása (pl. diagramkészítés). Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással (a földgömb, a térkép koordinátarendszerével). Adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciánál lényeges annak tudatosítása, hogy a világ különböző részein élő emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltukban egyenrangúak. A közös európai kultúra, különösen a földrajzi alapjainak megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása (pl. médiaanyagok irányított elemzésével). A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a természeti és társadalmi környezetet ábrázoló műalkotások földrajzi tartalmának felismertetésével. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás és a konfliktuskezelés képességének fejlesztése (pl. döntéshelyzetekkel, vitákkal) során jelentőssé válik a szociális és állampolgári kompetencia. A stratégiai tervezés módszerének megismerése társadalmi és környezetvédelmi témájú feladatmegoldásokban. Az aktív és felelős döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igény kialakítása a tanulókban. A földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, folyóiratok, egyszerű statisztikai kiadványok, lexikonok, szóbeli források, ábrák, képek, CDROM, tömegkommunikációs források, internet) kiválasztása tanári irányítással fejleszti a digitális kompetenciát. Az eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón). A megszerzett információk megosztása másokkal. A földrajzi információ előállítására szolgáló eszközök használatának elsajátíttatása. Internetalapú szolgáltatások (pl. tények, adatok, képek, menetrendek, hírek, tájleírások, idegenforgalmi ajánlatok keresése) elérésének elsajátítása. A számítógéppel támogatott együttműködő tanulás elősegítése földrajzi-környezeti témájú digitális tananyagok használatával. Tanulói kiselőadások prezentációs anyagának készítése tanári irányítással. 45

A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások felismertetése, egyszerű értelmezése. A társadalmi-gazdasági események az egyes országok fejlődésére gyakorolt hatásainak felismertetése kiváló lehetőséget nyújt a kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia fejlesztésére. A változások felgyorsulásának az egyénre, az országokra, a világ egészére gyakorolt hatásainak felismertetése példákon. A kreativitás, a kezdeményező-és vállalkozóképesség szerepének felismertetése a társadalmi-gazdasági fejlődésben (regionális és hazai példákon). Munkaerő-piaci alapismeretek (pálya- és szakmaismeret) nyújtása a vállalkozói kompetencia jegyeit is magában foglalja. A szakmaválasztásra való képesség kifejlesztése a tanulókban (pl. beszélgetésekkel, üzem- és intézménylátogatásokkal, esetelemzésekkel). A kiemelt fejlesztési feladatoknál lényeges az önismeret és énkép fejlesztése. Ezt segíti földrajz tanításban a megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak önálló leírása, eredményeinek rögzítése és értelmezése. A környezettudatosságra nevelés, a természetre nyitott gondolkodás fejlesztése. A fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedésének megismertetése. Annak beláttatása, hogy az emberiség által legintenzívebben használt nyersanyagokból és energiahordozókból bolygónk készletei végesek. A tanulók energiatakarékos magatartásának kialakítása. A környezetet károsító leggyakoribb szennyezőanyagok és forrásaik megismertetése. A szennyezőanyagok károsító hatását mérséklő, megszüntető eljárások megismertetése a kontinensekről vett példák alapján. Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismertetése. A környezetkárosító hatások következményeinek csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékeltetése. Környezetünk problémáinak, azok hazai és regionális kapcsolatainak a felismertetése. Annak tudatosítása, hogy az egyes országok eltérő mértékben járulnak hozzá a földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz. A toleráns viselkedés megalapozása hon- és európai polgárként: a különböző európai kultúrák megismertetésével, a hazai élettérhez való kötődés kialakításával. Az egyén és a kisebbnagyobb társadalmi közösségek szerepének, felelősségének belátása a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában. A cselekvés lehetőségeinek felismerése, gyakorlása. Magyarország földjének részletes megismertetése kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. A hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeinek felismertetése tanári irányítással aktualitások alapján. Az egyes hazai országrészek, tájak hasonló és eltérő földrajzi jellemzőinek érzékeltetése, azok okainak és következményeinek felismertetése. A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek megismertetése. A fogyasztás mértéke nem áll egyenes arányban az életminőséggel, sőt a fogyasztásból fakadó környezeti terhelés éppen az életminőség romlását idézi elő, végső soron a földi létet veszélyezteti. Minden tevékenységgel az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést kell szolgálni. A fenntartható fogyasztás jelentőségét meg kell értetni. Felnőtt életre való nevelés során fontos a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások észrevétele. A termelő és a fogyasztó folyamatok rövid és hosszú távú következményeinek felismertetése a környezetben regionális példákon. A nemzeti identitástudat erősítésénél a Kárpát-medencei és a közép-európai tájak természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti és környezeti értékeinek megismertetése a hazához, illetve az Európához való kötődés megerősítése érdekében. A magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepének bemutatása a Föld felfedezésében és megismerésében. Európa és országai földrajzi jellemzőinek megismertetése segíti az európai és regionális identitástudat kialakulását , különös tekintettel a Magyarországgal szomszédos országokra, az Európai Unió tagállamaira. Az Európai Unió fő céljainak, értékeinek megismerése földrajzi-

46

környezeti nézőpontból. Az együttműködések társadalmi-gazdasági, szükségességének felismerése (pl. esetelemzésekben, helyzetgyakorlatokban).

környezeti

Követelmény: Sajátítsák el az ismeretszerzési módszereket  a földrajzi környezet megfigyelésével, a megfigyelésekről, vizsgálatokról nyújtott szóbeli, írásbeli és rajzos beszámolóval, esettanulmányok készítésével;  vázlatrajz, metszet, térképvázlat készítésével;  ábrák, táblázatok, statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok elemzésével, értelmezésével;  a tanulók legyenek képesek a térképet sokoldalúan használni;  képesek legyenek intenzív munkavégzésre önállóan és csoportosan is. Értékelés: Az értékelés-ellenőrzés formái és módszerei:  egy-egy téma összefüggő, szabatos kifejtése szóban  topográfiai felelet (név, hely, jellemzők) a megfelelő témakörnél kerül számonkérésre  ábra, kép földrajzi tartalmának elemzése, leírása  kiselőadás tartása önálló búvárkodás alapján (könyv, lexikon használat)  rajzos feladatmegoldás tábla, vagy írásvetítő alkalmazásával  tematikus térképek összehasonlító elemzése  grafikonok, diagramok készítése és értékelése  kontúr- és vaktérképek kitöltése (névhez hely, illetve helyhez név és információ hozzárendelése)  vázlat, feleletterv készítése  a napi sajtó, a tömegkommunikáció híreinek feldolgozása  gyakorlati feladatok (pl. kőzetfelismerés, mérések)  tesztek, feladatlapok megoldása  minden témakör végén témazáró írása  írásbeli házi dolgozat készítése, Az értékelés százalékosan, illetve ötfokozatú skála segítségével történik: 0 - 33 % = 34-56 % = 57-77 % = 78-89% = 90-100%=

1 2 3 4 5

Témák: 9. évfolyam: Általános természeti földrajz Társadalom földrajz 10. évfolyam Regionális földrajz 47

Magyarország földrajza 12. évfolyam Felkészítés az érettségire, amennyiben a tanulók 5. érettségi tárgyként választják a földrajzot. Tankönyvek: Földrajz 9. Természetföldrajzi környezetünk (Mozaik kiadó) Földrajz 10. Társadalomföldrajz, globális problémák (Mozaik kiadó) Probáld Ferenc: Regionális földrajz Bora Gyula - Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza Időkeret: 9. évfolyam 74 óra 10. évfolyam 74 óra 12. évfolyam 70 óra Évfolyamonkénti követelményrendszer A tanmenet a kerettanterv elvárásai szerint készült, a témakörök óraszám szerinti bontásban a következők: 9. évfolyam Éves óraszám: 74

I.

Természetföldrajz: 60 óra

1. Helyünk a világegyetemben 2. A földrajzi környezet ábrázolása 3. Lakóhelyünk a Föld 4. A légkör 5. A vízburok 6. A földrajzi övezetesség

II.

Társadalomföldrajz: 14 óra

7. A népesség és a települések földrajza

48

10. évfolyam Éves óraszám: 74 I.

Gazdaság földrajz: 14 óra

II.

Regionális földrajz: 40 óra

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az Európai Unió: Az Egyesült Államok és Kanada Latin-Amerika Japán, Délkelet-Ázsia, Ausztrália A közel Kelet és a Távol-Kelet, Dél-Afrikai köztársaság 4. Napjaink globális problémái

II.

Magyarország: 20 óra

1. Természetföldrajz 2. Társadalom és gazdaságföldrajz

49

3. 12. évfolyam Óraszám: 70 óra Ismétlés, rendszerezés, érettségire felkészítés. 1. 2. 3. 4.

Általános természetföldrajz: Társadalomföldrajz: Regionális földrajz: Magyarország:

25 óra 10 óra 25 óra 10 óra

Kapcsolat más tantárgyakkal: Biológiai- tájak életközösségei, evolúció Fizika- csillagászat, maghasadás, izotópok Informatika - adatbázisok, földrajzi információs rendszerek Kémia - műanyagok, szénhidrogének és származékai Történelem - a gazdaságok történelmi alapja, a népek, társadalmak szokásai, életvitele

9. évfolyam Témakör Helyünk a világegyetemben

A földrajzi környezet ábrázolása

Lakóhelyünk a föld

Követelmények Ismertesse a Naprendszer helyét és tagjait, azok sajátos jellemzőit. Ismertesse a Nap jellemzőit, mozgásait. Csoportosítsa a bolygókat és ismertesse jellemzőiket. Ismertesse a Nap- és Holdfogyatkozás okait, a Hold fázisváltozásait. Magyarázza a meteor és meteorit közti különbségeket. Ismertesse a Föld forgásának és keringésének következményeit és ezek sajátosságait. Tudjon időszámítási feladatokat megoldani. Ismerje a csillagászat tudománytörténeti fejlődését, az Univerzum kialakulásának főbb elméleteit. Legyen tisztában az ábrázolás lehetőségeivel. Ismerje a legújabb ábrázolási módszereket. Tudja alkalmazni a különböző tartalmú és fajtájú térképeket. Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét. Értelmezze a kőzetlemezek mozgását, a mozgás okait és következményeit (vulkánosság, kőzetképződés, földrengések, szerkezeti mozgások, hegységképződés). 50

A légkör

A vízburok

A földrajzi övezetesség

Ismertesse és jellemezze a Föld nagyszerkezeti egységeit, azok jellemzőit (ősmasszívumok, röghegységek, gyűrthegységek, síkságok). Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit és a legfontosabb földtörténeti eseményeket. Ismertesse a külső és belső erők, valamint az emberi beavatkozás szerepét a felszínformálásba. Csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat. Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését. Magyarázza a levegő felmelegedését. Magyarázza a szél kialakulását, kapcsolatát a légnyomás és a hőmérséklet alakulásával. Ismertesse az időjárási frontok, a ciklonok és anticiklonok jellemzőit. Ismertesse a nagy Földi légkörzés szeleit, és a fontosabb helyi szeleket. Magyarázza a csapadékképződés folyamatát, ismertesse a csapadék fajtákat. Értse az időjárás és az éghajlat egymáshoz való viszonyát. Ismertesse a globális felmelegedés, az üvegházhatás, az ózon réteg elvékonyodása és a savas esők okait és következményeit. Mutassa be a víz körforgásának folyamatát. Ismertesse a tengerek és óceánok közti különbségeket. Magyarázza a tengervíz mozgásait. Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait, pusztulásuk folyamatát. Mutassa be a folyók vízjárás- és szakaszjelleg típusait. Ismertesse a felszín alatti vizek típusait, sajátosságait, kapcsolatukat a felszíni vizekkel. Mutassa be a jég felszínformáló munkáját. Ismertesse a talajok kialakulását, és a legfontosabb talajtípusokat. Értelmezze a szoláris- és a valódi éghajlati övezetek közti különbséget. Mutassa be a környezeti tényezőket és a természetföldrajzi jellemzőket az egyenlítői-, az átmeneti-, a térítői-,a mérsékelt-, és a hideg övben. Ismertesse a függőleges övezetességet.

51

A népesség és a települések földrajza

Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit. Tudja leolvasni és értelmezni a korfa adatait. Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait, következményeit. Ismertesse térkép segítségével a rasszok elterjedési területeit. Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Magyarázza a városodás és a városiasodás különbségeit.

10. évfolyam Témakör Gazdasági földrajz

Regionális földrajz

Magyarország

Követelmények Mutassa be a világgazdaság ágazati felépítését. Nevezze meg a gazdasági fejlettség fő mutatóit. Ismertesse a multinacionális cégek működését. Ismertesse a világkereskedelem legfontosabb irányait. Hasonlítsa össze a mezőgazdasági termelés típusait. Ismertesse a mezőgazdasági termelés feltételeit. Értékelje az élelmiszergazdaság szerepét. Ismertesse a mezőgazdaság ágazatait. Mutassa be az energiagazdaság szerepét a gazdasági életben. Tudja csoportosítani az energiahordozókat. Mondjon példát az energiagazdaság okozta problémákra. Mutassa be a telepítő tényezők szerepét és azok átértékelődését. Értékelje a közlekedés társadalmi, gazdasági szerepét. Ismertesse a közlekedési ágak sajátosságait. Mutassa be a harmadik és negyedik szektor jelentőségének időbeli változását. Hasonlítsa össze a centrum és periféria országok gazdasági szerepkörét. Mutassa be a felsorolt országok gazdaságának és társadalmának fontosabb jellemzőit. Ismertesse a globális problémákat, azok okait és következményeit, valamint a lehetséges megoldásokat. Jellemezze hazánk földtani- ,éghajlati-, vízrajzi-, adottságait, természetes növénytakaróját és állatvilágát. Ismertesse hazánk nagytájainak eltérő természet- és gazdaságföldrajzi sajátosságait. Ismertesse hazánk fő népesedési folyamatait, azok 52

következményeit. Jellemezze hazánk település típusait. Ismertesse Magyarország jellemző nemzetgazdasági vonásait. Ismertesse a természeti és társadalmi erőforrások szerepét.

Kerettantervi fogalmak 9. évfolyam A Föld kozmikus környezete

A földi tér ábrázolása

A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

A légkör földrajza

A vízburok földrajza

Világegyetem, Tejútrendszer, fényév, exobolygó, Naprendszer, csillagászati egység, kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó), gázbolygó (Jupiter-típusú bolygó), törpebolygó, tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer, helyi és zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai és tematikus térkép, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés Geoszféra, földkéreg, földköpeny, földmag, asztenoszféra, magma, geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, földrengés, vulkanizmus, szerkezeti mozgás; kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, agyagásvány, geokémiai körforgás; nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció; kormeghatározás, ősmaradvány (fosszília), földtörténeti eon, idő, időszak, kor. Állandó, változó és erősen változó gáz; troposzféra, sztratoszféra; üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár, hőmérsékleti egyenlítő, főnszél, harmatpont, abszolút / relatív páratartalom, felhőtípusok, talaj menti csapadék, hulló csapadék; időjárás-előrejelzés, kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg ritkulása (elvékonyodása), globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió. Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, talajnedvesség, belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, moréna, karsztjelenség, karsztforma. 53

A földrajzi övezetesség

Népesség és településföldrajz

Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár. Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, a népesedési folyamat szakaszai, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás; tanya, farm, falu, város, városszerkezet, agglomeráció.

Kerettantervi topográfia 9. évfolyam A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

A földi tér ábrázolása A légkör földrajza A vízburok földrajza

A földrajzi övezetesség Társadalom földrajz

Gondwana, Pangea, Tethys. Ősföldek (pajzsok) tanult példái. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiaihegységrendszer tanult tagjai. Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Kilimandzsáró-csoport, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Popocatépetl, Krakatau, Hawaiiszigetek Az óceánok és tengerek, tavak, folyók tanult példái. Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Niger, Tanganyika-tó, Szt. Lőrincfolyó; Eufrátesz, Holt-tenger, Jenyiszej, Léna, Ebro, Elba, Feketetenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkostó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Mura, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza-tó; Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Ojashio-, Kuro-shio-áramlás. Nyugat-európai, észak-amerikai és keletázsiai népességtömörülés, a világvallások központjai.

Kerettantervi fogalmak 10. évfolyam A világgazdaság jellemző folyamatai

Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, integráció, területi fejlettségi különbség, K+F, 54

Magyarország – helyünk a Kárpátmedencében és Európában

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

globalizáció, pénztőke, működőtőke, zöldmezős / barnamezős beruházás, értékpapír, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, WTO, OECD. Természeti és társadalmi erőforrások, gazdasági rendszerváltozás, eladósodás, működőtőke-befektetés, területi fejlettségkülönbség, tranzitforgalom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom, személygépkocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott gazdaság, eurorégió. Gazdasági unió, eurózóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, területi fejlettségkülönbség, regionális politika, magterület, periféria terület, felzárkózás. Világgazdasági centrum-periféria, gyarmatosítás, posztindusztriális társadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális gazdaság, demográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültetvény, farm, eladósodás, adósságválság, éhségövezet, OPEC. Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális klímaváltozás, savas csapadék, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás csökkenése, ivóvízellátás, vízhiány, vízszennyezés, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs problémák, fogyó és megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság. ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény.

Kerettantervi topográfia 10. évfolyam A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország – helyünk a Kárpátmedencében és Európában

A világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei. Magyarország megyéi, megyeszékhelyei és megyei jogú városai. Településpéldák az alábbi szempontokból: határátkelőhely, vallási és kulturális központ, a kitermelés és az energiagazdaság központjai, élelmiszer-, gép- és vegyipari központ, válságterület települése, idegenforgalmi központ, védett természeti és kulturális érték helyszíne, 55

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

világörökség helyszín. Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli területek központjai. Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck, Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár, Theszaloníki, Torino, Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich. Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan; Algéria, Csád, Délafrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela. Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái. Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria; Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, A vízburok földrajza Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, talajnedvesség, belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, moréna, karsztjelenség, karsztforma. A földrajzi övezetesség Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, erdőhatár, hóhatár. Társadalmi folyamatok a 21. század elején Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, a népesedési folyamat szakaszai, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás; tanya, farm, falu, város, városszerkezet, 56

Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

agglomeráció. 80 Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipattanásának helyszínei.

57

Német nyelv 9-10. ÉVFOLYAM A1 SZINT

Tankönyv: Schritte international 1-2 Tananyagfelosztás: Heti 3 óra: 9. évfolyam: Schritte international 1, 1-7. lecke 10. évfolyam: Schritte international 2, 8-14. lecke Kiegészítő anyag: www.hueber.de/schritte-international Schritte international 1 interaktív tankönyv, DVD ALAPELVEK, CÉLOK Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljait korunk emberének kommunikációs igényei határozzák meg, összhangban az Európa Tanács ajánlásaival. Az élő idegen nyelvek ismerete elengedhetetlen: — a világ dolgaiban való megbízható tájékozódáshoz; — a felelős, szabadon meghozott döntésekhez; — a munkaerőpiacon való boldoguláshoz; — a nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz; — saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez és megbecsüléséhez. A nyelvtanulás célrendszere a következő: — A kommunikatív kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek képesek megoldani nyelvhasználatot igénylő valós feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy a munka világában. — A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése: a tanulók legyenek képesek a saját és más kultúrák különbségeinek, illetve hasonlóságainak értelmezésére, váljanak nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák irányába. Fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránt. — A nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihasználása: a tanuló legyen képes a tantervben szereplő más műveltségterületek egy-egy érdekes és fontos problémáját a tanult idegen nyelven is feldolgozni. — Az IKT alkalmazások készségszintű kialakítása és fejlesztése: a tanulók szerezzenek tapasztalatokat és jártasságot a kommunikációs és információs technológiák felhasználásában idegen nyelvi tanulmányaik során, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást.

58

— A nyelvtanulási stratégiák kialakítása: a nyelvtanuló legyen képes nyelvtudását önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának célrendszerében hangsúlyozzuk a kommunikatív kompetencia kialakítását, amely több elemből áll. Részei a nyelvi, a szociolingvisztikai és a szövegkompetencia. A nyelvi kompetencia magában foglalja a lexikai, grammatikai, szemantikai, fonológiai és morfológiai, helyesírási ismereteket, továbbá az ezek alkalmazásához szükséges készségeket, illetve bázisképességeket. A nyelvi kompetencia az olvasott és a hallott szöveg értésén, a beszédkészségen, az interakción, valamint az íráskészség fejlesztésén keresztül aktiválódik. A szociolingvisztikai kompetencia azon társadalmi szokások és szabályok ismeretét jelenti, amelyek erősen befolyásolják a kommunikáció sikerességét, és amelyeket a tanárnak az anyanyelvi kultúrától való eltérése miatt tudatosítania kell a nyelvtanulókban (például udvariassági szokások, megszólítások, nyelvi rituálék, testbeszéd, humor, stílusrétegek, dialektusok). A szövegkompetencia fejlesztése során a nyelvtanuló elsajátítja, hogyan épül fel egy szöveg, milyen elemek biztosítják annak koherenciáját a beszélt és az írott nyelvben, az interakció szabályait, illetve a különböző típusú szövegek jellegzetes nyelvi elemeit. A nyelv nem választható el attól a kultúrától, amely létrehozta és élteti, ezért a nyelvtanítást mindig össze kell kapcsolni a mindennapi élet kultúrájának megismertetésével, és segíteni kell a tanulókat abban, hogy a szélesebb értelemben vett célnyelvi műveltség elérhetővé váljék számukra. Különösen fontos a tanulás és tanítás során a nyelvtanuló interkulturális tudatosságának kialakítása, fejlesztése, azaz a diák legyen képes felismerni és megérteni a saját és az idegen kultúra jellegzetességeit, a köztük lévő hasonlóságokat és különbségeket, továbbá ismerje és alkalmazza a más kultúrák képviselőivel való kapcsolatteremtéshez szükséges stratégiákat. Az élő idegen nyelvek tanítását és tanulását meghatározó alapelvekkel és a Nat célkitűzéseivel összhangban kívánatos a tantárgyközi integráció lehetőségének elősegítése. Az idegennyelv-tanulás többek között olyan nyelvi, kulturális, szociokulturális, történelmi és interkulturális ismeretekkel gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak esetében is hasznosíthatnak. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy más műveltségterületek ismereteivel az idegen nyelvi órák során is találkozzanak a diákok. Az idegennyelv-tanulás nyújtson további lehetőséget az eredményes tanulás módszereinek elsajátítására: az előzetes tudás mozgósítására, az egyénre szabott módszerek kialakítására, a csoportos, együttműködő tanulásra, az önművelés igényének kialakítására, az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerésére. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) minden eddiginél több lehetőséget biztosítanak a nyelvtanulóknak és tanároknak a célnyelvvel és célnyelvi közösséggel kialakítható közvetlen kapcsolatra. Az IKT jelentősen növelheti a nyelvtanítás és nyelvtanulás eredményességét, közvetlen hozzáférést biztosítva a célnyelvi kultúrához, azaz lehetővé teszi autentikus célnyelvi modellek keresését és felhasználását. Az IKT a korszerű nyelvoktatás, a differenciálás és az autonóm nyelvtanulás kiváló eszköze. A nyelvtanulási folyamat sikeressége szempontjából kiemelt jelentőségűek a nyelvtanulási stratégiák. A tanuló a nyelvtanulási folyamat során kapjon világos/egyértelmű információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről. Legyen alkalma a tanulási folyamat során saját kommunikációs szükségleteit megfogalmazni, témákat, tevékenységeket, eljárásmódokat kérni vagy javasolni. Nyíljon lehetősége önálló feladatmegoldásra, ismerje meg azon források használatát (szótárak, kézikönyvek, nyelvtankönyvek, gyakorlóanyagok, elektronikus források stb.), amelyek segíthetik az önálló munkában. Fokozatosan sajátítsa el azokat a 59

stratégiákat, amelyek segítik a kommunikációban és a szövegek értelmezésében. Munkájának rendszeres tanári értékelése mellett sajátítsa el az önértékelés módszereit. A tanulónak legyen alkalma életkori sajátosságainak, érdeklődésének és kommunikációs szükségleteinek megfelelő, a való élet feladataihoz közel álló nyelvi tevékenységekben részt venni. Munkája során lehetőleg autentikus vagy adaptált, esetleg leegyszerűsített autentikus szövegekkel dolgozzon. Legyen módja változatos formában (pármunka, csoportmunka stb.) részt venni kommunikatív interakciókban és alkalma a célnyelv autentikus használatát megtapasztalni. Az órai kommunikáció és tevékenység a célnyelven történjen. Minden tanuló kapja meg a saját szintjének és tanulási stílusának megfelelő egyéni törődést és segítséget ahhoz, hogy önálló nyelvhasználóvá váljon.

9–10. évfolyam Az élő idegen nyelvek tanításába a tantárgy jellegéből adódóan minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Tudatosítani kell, hogy a nyelvtudás kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a boldoguláshoz a magánéletben és a tanulásban csakúgy, mint később a szakmai pályafutás során. A tanulók már rendelkeznek nyelvtanulási tapasztalattal, és az újonnan kezdett nyelv egyes elemeit könnyebben megérthetik az első idegen nyelv segítségével. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít az őket érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Ebben a nyelvtanítási szakaszban is fontosak a korosztályi sajátosságok. A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók nyelvi kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések és a konstruktív támogatás. Ugyancsak hathatós segítséget jelent a tanulók számára, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, azok önálló javításában. Fejlesztési egység

Előzetes tudás

Hallott szöveg értése Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. A tanuló már megért bizonyos célnyelvi fordulatokat, amelyek az anyanyelvében vagy első tanult idegen nyelvében is használatosak.

Az eleinte nonverbális eszközökkel is támogatott célnyelvi A tematikai egység óravezetés követése, a rövid, egyszerű tanári utasítások megértése; nevelési-fejlesztési az ismerős témákhoz kapcsolódó egyszerű közlések és kérdések céljai megértése; 60

az egyszerű, konkrét, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó közlésekből az alapvető fordulatok kiszűrése. A fejlesztés tartalma A rövid és egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekre, a közös munka megszervezésére vonatkozó tanári utasítások megértése. Egyszerű, konkrét mindennapi szükségletekre vonatkozó kifejezések megértése világos beszédben, az ismert témakörökhöz kapcsolódó, egyszerű szövegekben. Egyszerű instrukciók, útbaigazítások követése, egyszerű, személyes kérdések megértése világos beszéd esetén. A korosztálynak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan. A számok, árak, alapvető mennyiségek, az idő kifejezésének megértése. Alapvető stratégiák alkalmazása, például rövid hallott szövegben ismeretlen elemek jelentésének kikövetkeztetése; az ismert szavak, a beszédhelyzetre, a szereplőkre vonatkozó információk, a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemek (például képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Közlemények, párbeszédek, instrukciók, figyelmeztetések, útbaigazítások, kisfilmek, rajzés animációs filmek, rövid részletek a médiából, egyszerű dalok, versek, találós kérdések, viccek.

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Szóbeli interakció Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.

A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva; A tematikai egység személyes adatokra vonatkozó kérdésfeltevés, és egyszerű nyelvi nevelési-fejlesztési eszközökkel válaszadás a hozzá intézett kérdésekre; kommunikáció nagyon egyszerű, begyakorolt nyelvi panelekkel; céljai törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. A fejlesztés tartalma Konkrét, egyszerű, mindennapos kifejezések megértése, ha a partner közvetlenül a tanulóhoz fordul, és világosan, lassan, ismétlésekkel beszél. A gondosan megfogalmazott, lassan elmondott, a tanulóhoz intézett kérdések és utasítások megértése, rövid, egyszerű útbaigazítások adása és követése. Részvétel egyszerű beszélgetésben szükség szerinti lassú ismétléssel, körülírással vagy módosítással. Egyszerű, az osztálytermi rutincselekvésekhez kapcsolódó kommunikáció. Beszédszándék kifejezése verbális és nonverbális eszközökkel (például bemutatkozás, bemutatás, valamint az üdvözlés és elköszönés alapvető formáinak használata, kérés, kínálás, érdeklődés mások hogyléte felől, reagálás hírekre). Egyszerű kérdések és állítások megfogalmazása, válaszadás, reagálás. 61

Betanult beszédfordulatok alkalmazása, elemi információk kérésére és nyújtására például a tanulóról, beszélgetőpartneréről, lakóhelyről, a családtagok foglalkozásáról. A számok, árak, alapvető mennyiségek, idő kezelése. Érdeklődés árucikkek áráról, egyszerű vásárlási párbeszédek, néhány mondatos telefonbeszélgetések lebonyolítása. A beszélgetés strukturálásának néhány egyszerű eleme, például beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás. Egyszerű nyelvtani szerkezetek és mondatfajták betanult készletének szűk körű alkalmazása; szavak, illetve szócsoportok összekapcsolása nagyon alapvető lineáris kötőszavakkal. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre betanult megnyilatkozások. Egyszerű jelenetek közös előadása. Magyarázat, segítség, ismétlés kérése metakommunikációs eszközökkel. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid társalgás, rövid tranzakciós és informális párbeszédek, szerepjátékok, betanult jelenetek, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek.

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Összefüggő beszéd Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció.

Saját magához és közvetlen környezetéhez kötődő, ismert témákról egyszerű, begyakorolt fordulatokkal rövid megnyilatkozások; A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai munkájának egyszerű nyelvi eszközökkel történő bemutatása; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó alkalmazása. A fejlesztés tartalma Ismerős, személyes témák (saját maga, család, iskola, ismerős helyek, emberek és tárgyak) leírása szóban. Rövid, egyszerű szövegek felolvasása és emlékezetből történő elmondása. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Konkrét szituációkra vonatkozó, különálló szavakból és fordulatokból álló szókincs alkalmazása, ezek összekapcsolása az alapvető lineáris kötőszavakkal. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid történetek, témakifejtés, dalok, versek, mondókák, rapszövegek, rövid prezentációk és projektek csoportos bemutatása.

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Olvasott szöveg értése Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, 62

motiváció. Különböző szövegfajták olvasásában való jártasság a tanuló anyanyelvén és az első idegen nyelven. Az ismert nevek, szavak és mondatok megértése egyszerű szövegekben; A tematikai egység az egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatainak megértése nevelési-fejlesztési az ismerős szavak, esetleg képek segítségével; a korosztálynak megfelelő témájú, egyszerű autentikus szöveg céljai lényegének megértése, a szövegből néhány alapvető információ kiszűrése. A fejlesztés tartalma Egyszerű, mindennapi szövegekben (például feliratokon) az ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok, a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak felismerése. Egyszerű információkat tartalmazó, rövid leíró szövegek fő gondolatának megértése, például hirdetésekben, plakátokon vagy katalógusokban. Egyszerű, írott, képekkel támogatott instrukciók követése. Egyszerű üzenetek, például képeslapok szövegének megértése. Nyomtatványok, űrlapok személyes adatokra vonatkozó kérdéseinek megértése. Egyszerű, írásos útbaigazítások, útleírások követése. Az alapvető olvasási stratégiák alkalmazása, például az ismerős nevek, szavak és alapvető fordulatok összekapcsolása, szükség esetén a szöveg különböző részeinek újraolvasása, a szövegekhez kapcsolódó képek, képaláírások, címek, a vizuális információk felhasználása a szöveg megértéséhez. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Hirdetések, reklámok, plakátok, névjegykártyák, feliratok, versek, dalszövegek, újságfőcímek, könyv- és filmcímek, szöveges karikatúrák, képregények, viccek, nagyon egyszerű katalógusok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok.

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Íráskészség Az iskolán kívül, az iskoláztatás során és az első idegen nyelv tanulása közben szerzett tapasztalatok, ismeretek, készségek, motiváció. Bizonyos írásbeli műfajok és jellegzetességeik ismerete. Az írást illetően esetleg már kialakult attitűdök.

Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; A tematikai egység írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre nevelési-fejlesztési válaszadás; minta alapján néhány közismert műfajban egyszerű és rövid, céljai tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról.

A fejlesztés tartalma

63

Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása. Lista írása. Egyszerű fordulatok és mondatok írása a legegyszerűbb nyelvi szerkezetek használatával (például hol lakik, mit csinál a tanuló vagy mások). Adatok kérése és megadása írásban (például számok, dátumok, időpont, név, nemzetiség, cím, életkor); formanyomtatványok kitöltése. Rövid, egyszerű üdvözlő szöveg, üzenet írása. Személyes információt, tényt, tetszést vagy nem tetszést kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása a legfontosabb formai elemek betartásával (például címzés, a kommunikáció tárgyának megjelölése, a címzett megszólítása, búcsúzás). Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például listavers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet) írása, illetve átírása. Egyszerű írásos minták követése, aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése, alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, űrlapok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, versek; rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

64

9. évfolyam, A1/1 szint

Témakörök Témák

Kapcsolódási pontok Etika: önismeret, ember az időben: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregkor, családi élet.

Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Családi élet. Otthoni teendők. Családtagok bemutatása. Ember és társadalom Emberek belső jellemzése. Konfliktusok és kezelésük. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása, bútorok). Lakáskeresés. Lakberendezési stílusok. Időjárás, éghajlat. Az iskola A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.

Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok. Biológia-egészségtan: az időjárás tényezői.

Történelem, társadalmi, és állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás. Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek.

A munka világa Továbbképzések, tanulási lehetőségek. Az iskolán kívüli tanulás.

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka.

Életmód Napirend, időbeosztás. Mindennapi teendők. Napszakok. Életünk és a stressz. Ételek,italok kedvenc ételek, sütés-főzés. Bevásárlás. Étkezdében, étteremben. Receptek.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás. Sportolás, kedvenc sport. Olvasás, rádió, tévé, számítógép, internet.

Földrajz: más népek kultúrái.

Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

65

Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új

Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.

szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop- zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése.

Utazás, turizmus Turistaként a célországban. Turisztikai célpontok.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Megszólítás, elköszönés személyes levélben 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Érdeklődés tetszés, nemtetszés iránt és arra reagálás 66

Vélemény árnyalásának kifejezőeszközei Kívánság, akarat kifejezése 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Javaslat és arra reagálás Kínálás és arra reagálás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés Nem értés Betűzés kérése, betűzés

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség (igeragozás jelen időben, elváló igekötős igék, szabályos és rendhagyó igék) múltidejűség (Perfekt mit haben und sein) jövőidejűség (jelen idő + időhatározó) Birtoklás kifejez birtokos névmás Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Időbeli viszonyok gyakoriság időpont időhatározók Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok (melléknevek) Modalitás 67

módbeli segédigék (möchte-, können, wollen) Esetviszonyok névszók a mondatban többes szám határozatlan névelő határozott névelő tagadás (Negativartikel, Negationswort) Szövegösszetartó eszközök kötőszók személyes névmások kérdőszók (eldöntendő és kiegészítendő kérdés, ja-nein-doch) szórend, az ige helye a mondatban szórend módbeli segédigék esetén szórend Perfekt esetén

68

10. évfolyam, A1/2 szint Témakörök Témák

Kapcsolódási pontok

Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek.

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás.

Ember és társadalom Emberek külső jellemzése. Baráti kör. Ünnepek, családi ünnepek.Ünnep megszervezése, vendégek meghívása, meghívás elfogadása, lemondása. Ünnepek a célországban. Öltözködés, divat. Ruhadarabok. Divatkatalógusok. Vásárlás áruházban.

Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.

A munka világa Foglalkozások és a szükséges kompetenciák. Önéletrajz, állásinterjú. Motivációs levél. Szakmai gyakorlat. Álláshirdetés. Különleges foglalkozások.

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka.

Életmód Napirend, időbeosztás. A testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (orvosnál). Életmód nálunk és a célországokban. Testrészek. Tanácsadás, gyógykezelési praktikák. Alternatív gyógykezelési módok, stresszoldás.

Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.

Földrajz: más népek kultúrái.

Etika: önismeret, ember az időben: gyermekkor, ifjúság, felnőttkor, öregkor, családi élet.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés hatása a szervezetre, relaxáció.

Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság.

69

Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, pop- zene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Menetrendek, tájékoztatók. Reptéren, pályaudvaron. Egy idegen városban. Útbaigazítás, turistainformáció. Látnivalók, szórakozási lehetőségek a célországban. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Szálláslehetőségek (camping, ifjúsági szállás, szálloda, bérelt lakás vagy ház, lakáscsere stb.). Turisztikai célpontok.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Tudomány és technika Történelem, társadalmi és A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média megismerése, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyeinek és kockázatainak megismerése, a netikett alapjainak megismerése, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Gazdaság és pénzügyek A pénz szerepe a mindennapokban. Vásárlás, szolgáltatások (például posta, bank). Háztartási eszközök javíttatása, szerelő hívása telefonon. Telefonos ügyintézés, üzenethagyás.

70

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás, tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel,

megtakarítás, hitel rezsi, zsebpénz.

Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Megszólítás Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Udvarias köszönés, elköszönés írásban 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Érdeklődés tetszés, nemtetszés iránt és arra reagálás 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Történetmesélés Tiltás, engedély A mondandó tagolása Tanácsadás és arra reagálás Időpont egyeztetése Telefonos kommunikáció 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés, udvarias kérés és arra reagálás Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Felszólítás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés Nem értés

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség (elváló igekötős igék, részes esettel járó igék, randhagyó igék pl. mögen) múltidejűség (Präteritum von sein und haben) 71

jövőidejűség (jelen idő + időhatározó, werden )

Birtoklás kifejezése birtokos névmás Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás hol és hová kérdésre felelő helyhatározók Időbeli viszonyok gyakoriság időpont (évszámok, hónapok, dátumok) időhatározók (seit, vor, für, nach, bei, ab, bis, in) Mennyiségi viszonyok számok (sorszámnevek) határozott mennyiség határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok (melléknevek) melléknévfokozás Modalitás felszólítás (magázó és tegező formában) módbeli segédigék (müssen, dürfen, sollen) Konjunktiv II. (könnten, würden) Esetviszonyok névszók a mondatban -in/-frau/-mann képző als módhatározó mit elöljárószó tagadás (Negationswort, Negativartikel) Szövegösszetartó eszközök kötőszók man általános névmás mutató névmás (közelre és távolra mutató) személyes névmások kérdőszavak (welcher, welche, welches?)

72

11-12. ÉVFOLYAM A2/B1- SZINT

Tankönyv: Schritte international 3-4. Heti 3 óra: 11. évfolyam: Schritte international 3, 1-7. lecke 12. évfolyam: Schritte international 4, 8-14. lecke Kiegészítő anyag: www.hueber.de/schritte-international Schritte international 3-4 interaktív tankönyv, DVD

A 11-12. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. A középiskolai tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalattal és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően széleskörű információszerzésre és viszonyításra is képesek. A középiskolai évekre egységesen meghatározott témakörökhöz a megadott szempontok segítenek eligazodni abban, hogyan valósíthatók meg az idegen nyelvek oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési célok, és hogyan fejleszthetők a kulcskompetenciák a nyelvtanítás során. A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, valamint egész életükön át. A 12. évfolyamon – különösen emelt szintű képzés vagy egyéni ambíciók, tehetséges tanulók esetén – lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékelésük során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is. Növeli a motivációt, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos döntésekben a nyelvtanár is sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával és az ok-okozati viszonyokat, követelményeket feltáró feladatokkal.

Fejlesztési egység

Hallott szöveg értése 73

Előzetes tudás

A1, azaz a tanuló már megért ismerős szavakat és alapvető fordulatokat, amelyek a személyére, családjára vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkoznak.

Az ismert szavak, a leggyakoribb fordulatok megértése, ha közvetlen, személyes dolgokról van szó; A tematikai egység a rövid, világos, egyszerű megnyilatkozások, szóbeli közlések nevelési-fejlesztési lényegének megértése; céljai néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása. A fejlesztés tartalma Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (például osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. A legfontosabb témákkal kapcsolatos fordulatok és kifejezések megértése (például alapvető személyes és családi adatok, vásárlás, közvetlen környezet, foglalkozás). A lényeges információ megértése és kiszűrése kiszámítható, hétköznapi témákról szóló rövid hangfelvételekből, ha a megszólalók lassan és világosan beszélnek. Az egyszerű, begyakorolt beszélgetésekbe való bekapcsolódáshoz szükséges alapvető információk megértése. Lassú és világos, köznapi beszélgetés témájának megértése. Ismerős témákról folyó, világos, köznyelvi beszéd megértése, szükség esetén visszakérdezés segítségével. Egyszerű útbaigazítás megértése például gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés használata esetén. Telefonbeszélgetésben az alapvető információk megértése (hívás tárgya, kit kell keresni stb.). A tényközlő televíziós és rádiós hírműsorok témaváltásainak követése, a tartalom lényegének megértése. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. Alapvető stratégiák használata, például az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a nemzetközi vagy más nyelven tanult szavak felhasználása a hangzó szöveg megértéséhez, a várható vagy a megjósolható információk keresése. A vizuális elemek (képek, gesztusok, mimika, testbeszéd) felhasználása a szövegértés támogatására. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Üzenetek, útbaigazítás, rövid részletek a médiából (például időjárás-jelentés, interjúk, riportok), dalok, kisfilmek, rajz- és animációs filmek, történetek, versek, párbeszédek.

Fejlesztési egység Előzetes tudás

Szóbeli interakció A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. Személyes adatokra vonatkozó kérdések és válaszok.

A tematikai egység Kommunikáció egyszerű és közvetlen információcserét igénylő nevelési-fejlesztési feladatokban számára ismert témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, 74

céljai

begyakorolt beszédfordulatokkal; részvétel rövid beszélgetésekben; kérdésfeltevés és válaszadás kiszámítható, mindennapi helyzetekben; gondolatok és információk cserélje ismerős témákról; egyre több kompenzációs stratégia tudatos alkalmazása, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét; törekvés a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra. A fejlesztés tartalma

Kapcsolatok létesítése: üdvözlés, elköszönés, bemutatkozás, mások bemutatása. Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és befejezése egyszerű módon. A mindennapi élet gyakran előforduló feladatainak megoldása (például utazás, útbaigazítás, szállás, étkezés, vásárlás, bank). Mindennapos gyakorlati kérdések megvitatása (például barátok meghívása, programok szervezése, megvitatása), egyszerű, mindennapi információk megszerzése és továbbadása. Érzések egyszerű kifejezése, köszönetnyilvánítás, egyszerű tanácsok kérése és adása. Vélemény egyszerű kifejezése (tetszés és nemtetszés, érdeklődés mások véleménye iránt, egyetértés és egyet nem értés) Az alapvető kommunikációs szükségletekhez, egyszerű, begyakorolt tranzakciók lebonyolításához elegendő szókincs és néhány egyszerű szerkezet helyes használata. A leggyakrabban előforduló kötőszavak alkalmazása szócsoportok és egyszerű mondatok összekapcsolására. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során a tanárral és a társakkal. Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel célnyelvi beszélőkkel. Rákérdezés a meg nem értett kulcsszavakra vagy fordulatokra, ismétlés kérése megértés hiányában. Metakommunikációs és vizuális eszközök használata a mondanivaló támogatására. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Szerepjátékok, társasjátékok, dramatizált jelenetek, rövid társalgás, véleménycsere, információcsere, tranzakciós és informális párbeszédek. Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

A1, azaz a tanuló bemutatja magát és környezetét egyszerű fordulatokkal és mondatokkal.

Rövid, összefüggő beszéd egyre bővülő szókinccsel, egyszerű A tematikai egység beszédfordulatokkal magáról és közvetlen környezetéről; nevelési-fejlesztési megértetés a szintnek megfelelő témakörökben; a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó céljai alkalmazása.

A fejlesztés tartalma

75

Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történetmesélés, élménybeszámoló egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. A mindennapi környezet (emberek, helyek, család, iskola, állatok), továbbá tervek, szokások, napirend és személyes tapasztalatok bemutatása. Egyszerű állítások, összehasonlítások, magyarázatok, indoklások megfogalmazása. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (például közös plakát). Az összefüggő beszéd létrehozásakor a begyakorolt nyelvi eszközök használata, ismerős helyzetekben ezek egyszerű átrendezése, kibővítése. A helyes kiejtés gyakorlása autentikus hangzóanyag segítségével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Rövid történetek, témakifejtés, képleírás, élménybeszámoló, véleménynyilvánítás, bejelentés, csoportos előadás vagy prezentáció, projekt bemutatása.

Fejlesztési egység

Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás

A1, azaz a tanuló megérti egyszerű leírások, üzenetek, útleírások fő gondolatait, alapvető információkat keres nagyon egyszerű szövegekben. Tudja, hogy a szövegek címe, megformálása, a hozzá tartozó képek segítenek a szöveg megértésében.

Az adott helyzetben fontos konkrét információk megtalálása egyszerű, ismerős témákról írt autentikus szövegekben; A tematikai egység egyszerű instrukciók megértése, a fontos információk kiszűrése nevelési-fejlesztési céljai egyszerű magánlevelekből, e-mailekből és rövid eseményeket tartalmazó szövegekből. A fejlesztés tartalma Konkrét információk megértése rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, mindennapi szövegekben (például hirdetések, prospektusok, étlap, menetrend). Lényeges információk megtalálása egyszerű, ismerős témákkal kapcsolatos magánlevelekben, e-mailekben, brosúrákban és rövid, eseményeket tartalmazó újságcikkekben. A közhasználatú táblák és feliratok megértése utcán, nyilvános helyeken és iskolában. A mindennapi életben előforduló egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése. Közismert témákhoz kapcsolódó konkrét információk keresése honlapokon. Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. Alapvető szövegértési stratégiák használata, például a nemzetközi és a más nyelven tanult szavak, a várható vagy megjósolható információk keresése, továbbá a logikai, illetve időrendi kapcsolatokra utaló szavak felismerése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Hirdetések, plakátok, nyomtatványok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, étlapok, menetrendek, egyszerű biztonsági előírások, eseményeket leíró újságcikkek, hagyományos és elektronikus magánlevelek, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, történetek, versek, dalszövegek. Fejlesztési egység

Íráskészség 76

Előzetes tudás

A1, azaz a tanuló minta alapján néhány közismert műfajban nagyon egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír őt érdeklő, ismert témákról.

Összefüggő mondatokat írása a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról; az írás kommunikációs eszközeként történő használata egyszerű A tematikai egység interakciókban; nevelési-fejlesztési ismerős témákhoz kapcsolódó gondolatok egyszerű kötőszavakkal céljai összekapcsolt mondatsorokban, írásban történő kifejezése; minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegek írása őt érdeklő, ismert témákról. A fejlesztés tartalma Szavak és rövid, jól olvasható szövegek másolása és diktálás utáni leírása. Egyszerű, rövid szövegből vázlat készítése. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (például leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű írásos minták követése; aktuális, konkrét és egyszerű tartalmakkal való megtöltésük. Formanyomtatvány kitöltése a tanuló és mások alapvető személyes adataival. Az írás egyszerű tagolása: rövid bevezetés és lezárás. Közvetlen szükségletekhez kapcsolódó témákról rövid, egyszerű feljegyzés, üzenet készítése állandósult kifejezések használatával. Személyes információt, tényt, véleményt kifejező rövid üzenet, komment írása (például internetes fórumon, blogban). Egyszerű levél, e-mail írása (például köszönetnyilvánítás, elnézéskérés, információközlés, vagy programegyeztetés) a legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyek követésével (például megszólítás, elköszönés). Rövid, egyszerű önéletrajz írása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (például vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet írása, illetve átírása). Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (például nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások Hagyományos és elektronikus nyomtatványok, listák, hagyományos és elektronikus képeslapok, poszterszövegek, képaláírások, üzenetek, SMS-ek/MMS-ek, levelek, e-mailek vagy internes profilok, üzenetek, internetes bejegyzések, instrukciók, történetek, elbeszélések, mesék, leírások, versek, rapszövegek, rigmusok, dalszövegek, jelenetek.

77

A2 szintű nyelvtudás. A tanuló képes egyszerű hangzó szövegekből kiszűrni a lényeget és néhány konkrét információt. Részt tud venni nagyon rövid beszélgetésekben, képes feltenni és megválaszolni kérdéseket kiszámítható, mindennapi helyzetekben, képes A fejlesztés várt eredményei a két gondolatokat és információt cserélni ismerős témákról. évfolyamos ciklus Képes ismerős témakörökben rövid összefüggő szóbeli megnyilatkozásra egyszerű, begyakorolt mondatszerkezetek, betanult fordulatok, alapvető végén szókincs segítségével. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, megtalálja a szükséges információkat egyszerű szövegekben, különböző szövegtípusokban. Összefüggő mondatokat, rövid tényközlő szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról minta alapján.

11. évfolyam, A2 szint Témakörök Témák

Kapcsolódási pontok

Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás.

Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Ünnepek, családi ünnepek. Ajándékozás, ünnepi készölődés, szervezés. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.

Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.

Etika: generációk kapcsolata, családi élet.

Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). Bútorok, berendezés. Teendők otthon és a ház körül. Lakhatási formák, együttélés másokkal. Az együttélés szabályai. Különleges építészeti stílus a célországban. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben.

Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben, víz és energiatakarékosság, újrahasznosítás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek. lakóhely és környék hagyományai. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális

78

problémák, életminőségek különbségei; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Az iskola Tantárgyak, tanulmányi munka. Iskolai sikerek, sikertelenség. Tanulmányi eredmény. Az ismeretszerzés különböző módjai. Iskolarendszer a célországban. Iskolai tapasztalatok, lehetőségek az oktatási rendszerben. Továbbképzési lehetőségek.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás.

A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás. Foglalkozások és a szükséges kompetenciák. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás. Szakmai gyakorlat. Telefonálás a munkahelyen. Munka és szabadidő. A hivatás megtalálása.

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka.

Életmód Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás). Életünk és a stressz. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. A sportolás jótékony hatása. Sportágak, extrém sportok. Étkezés családban, éttermekben, gyorséttermekben. Étkezési szokások és ételek a célországban. Étkezés vendégségben.

Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.

Földrajz: más népek kultúrái.

Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek.

Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés szerepe, relaxáció.

Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák mítoszai, mondái; a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene.

79

Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Utazás, turizmus Turisztikai célpontok a célnyelvi országokban.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatkozás Megszólítás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elköszönés 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazánakaz az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Akarat, kívánság, képesség Csodálkozás, együttérzés kifejezése Sajnálat kifejezése Bosszankodás, düh kifejezőeszközei Reklamáció Összehasonlítás Tanácsadás és arra reagálás Vélemény kifejtésének árnyaltabb eszközei Érzelmek kifejezésének eszközei 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása 80

Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Igenlő vagy nemleges válasz árnyalt kifejezései Történetmesélés eszközei 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Javaslat és arra reagálás Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Ajánlás és arra reagálás

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség (visszaható igék, vonzatos igék) múltidejűség (Perfekt az elváló igekötős igéknél, -ieren végű igéknél, ver-, be-, er- kezdetű igéknél, Präteritum a módbeli segédigéknél ) jövőidejűség (jelen idő + időhatározó) Birtoklás kifejezése Genitiv (-s, von) birtokos névmás Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás hol és hová kérdésre felelő elöljárószók Időbeli viszonyok gyakoriság időpont események sorrendisége Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok melléknevek a mondatban Modalitás Konjunktiv II. (sollen) felszólítás

81

Esetviszonyok névszók a mondatban tagadás (Negativartikel) Präpositionaladverbien als módhatározó mit elöljárószó von modale Präposition Szövegösszetartó eszközök névmások személyes névmások határozatlan névmás kötőszók (weil, wenn-dann, dass) szórend a mellékmondatban (weil, dass) kérdőszók szórend: a tárgy helye a mondatban

12. évfolyam, A2/B1- szint Témakörök

Témák

Kapcsolódási pontok

Személyes vonatkozások, család A tanuló személye. Személyes tervek. Családi élet, családi kapcsolatok. Konfliktusok a családban. Fontos családi események, életutak. Gyerekkori emlékek.

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás.

Ember és társadalom A tizenévesek és a fiatalok világa: kapcsolat a kortársakkal, elnőttekkel. Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság. Konfliktusok a házasságban és azok megoldása. Élőítéletek. Ajándékozás. Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.

Etika: társas kapcsolatok, előítélet, tolerancia, bizalom, együttérzés; fogyatékkal élők, szegények és gazdagok.

Etika: generációk kapcsolata, családi élet.

Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás. Földrajz; biológia-egészségtan: biotermékek.

Környezetünk Személyes tárgyak és bútorok a lakásban. Időjárás, éghajlat.

Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben, víz és energia- takarékosság, újrahasznosítás. 82

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek. lakóhely és környék hagyományai. Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, védett természeti érték, változatos élővilág. Földrajz: településtípusok; globális problémák, életminőségek különbségei; a Föld mozgása, az időjárás tényezői, a Föld szépsége, egyedisége. Életmód Napirend, időbeosztás. Mindennapi kötelezettségek, teendők. Életmód nálunk és a célországokban.

Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei, fogyatékkal élők, betegségmegelőzés, elsősegély. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés szerepe, relaxáció.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Hétvégi programok. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport.

Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: különböző kultúrák mítoszai, mondái; a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, népi játékok, a sport és olimpia története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Ének-zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés. Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése.

83

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés. Az autó és a kerékpár karbantartása. Útbaigazítás. Közlekedés a városban. A közlekedés szabályai. Közlekedési hírek. Autóval a célországban. Különleges közlekedése eszközök. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás, útvonal megtervezése, megszervezése. Utazási iroda, katalógusok, ajánlatok, hirdetések. Szálláslehetőségek (camping, ifjúsági szállás, szálloda, bérelt lakás vagy ház, lakáscsere stb.). Turisztikai célpontok.

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben.

Tudomány és technika A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. A modern kommunikáció.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok.

Földrajz: a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Informatika: számítógépen keresztül való kapcsolattartás, információ keresése, az informatikai eszközöket alkalmazó média, az elterjedt infokommunikációs eszközök előnyei és kockázatai, a netikett alapjai, élőszóval kísért bemutatók és felhasználható eszközeik. Gazdaság és pénzügyek Családi gazdálkodás. A pénz szerepe a mindennapokban. Mindennapi kiadások, megtakarítás. Vásárlás, szolgáltatások (például posta, bank). Pénzügyi problémák. Ügyintézés a bankban és az interneten. Vásárlás piacon, szaküzletben és áruházban. Fogyasztás.

Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás, tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz. Matematika: alapműveletek, grafikonok értelmezése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a jövedelem szerepe a családban, kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel rezsi, zsebpénz.

84

Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés, búcsú Köszönés, elköszönés, üzenethagyás telefonban Köszönet és arra reagálás Megszólítás Bocsánatkérés, engesztelés és arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elköszönés 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás Valaki igazának az az elismerése és el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Akarat, kívánság, képesség Saját vélemény kifejtése szóban és írásban Tárgyak, események, jelenségek értékelése és arra való reagálás Kifogás, ürügy kifejezése Kételkedés Bizonytalanság, hezitálás kifejezése Probléma, sérelem kifejezése 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása Információkérés, információadás Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés Javaslat és arra reagálás Javaslat és arra való reagálás (egyetértés, egyet nem értés) kifejezésének árnyaltabb eszközei Meghívás és arra reagálás Meghívás írásban Felszólítás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség (Passiv, műveltetés, műveltetés kifejezése módbeli segédigével) múltidejűség (Perfekt, Präteritum) jövőidejűség (jelen idő + időhatározó)

85

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Időbeli viszonyok időpont Mennyiségi viszonyok számok határozott mennyiség Minőségi viszonyok (melléknevek, melléknévragozás, melléknévfokozás) Modalitás módbeli segédigék (Konjunktiv II. von können) felszólítás Konjunktiv II. von haben und sein, würde-Form Esetviszonyok névszók a mondatban Vergleichspartikel: als, wie elöljárószók (ohne, während) szóképzés mellékneveknél, főneveknél és igéknél (un-, los-, -ung, -bar, -isch, -ig, -chen, -ung, er, -in) szóképzés összetétellel Szövegösszetartó eszközök kötőszók és szórendek (wenn, weil, dass, aber, denn, trotzdem, deshalb) névmások kérdőszók (was für ein …?) függő kérdés (was, ob)

86

Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. 87

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást és az innovációt. A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek, módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes megismertetni. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes programokat. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási ismeretek tanítása a mások által készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és a kritikus szemléletet is támogatja. 88

Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek elkerülhetők. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák kifejtésére. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és 89

gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre. Az informatikai eszközök használata során, a megismert hardverelemek bővülésével a digitális és a természettudományos kompetencia is fejlődik. A papír nélküli nyomtatási lehetőségek megismerése, az analóg információk digitalizálása erősíti a környezettudatosságot, felkészíti a tanulókat a fenntarthatóság megteremtéséből adódó feladatokra. A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök használatával fejlődnek a diákok technikai készségei. Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló tanulást. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak megértéséhez, elfogadásához. Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A programozással foglalkozó diák a program használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata, a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel 90

ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói dokumentumok fontosságát. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat, emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak. Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valóságot és a virtuális világot. A multimédia jelentős szerepet játszik társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése, melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár, amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, -feldolgozó képesség. Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez. Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is hangsúlyt kell fektetni. Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért eleinte csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az alkalmazott források és felhasználások körét. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. 91

Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. 9–10. évfolyam Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett rengeteg intelligens eszköz jelenik meg. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Ebben a korosztályban a korábbi évek során fejlesztett készségeken alapuló alkotó felhasználásra és a rendelkezésre álló informatikai eszközök lehetőségeinek bővítésére kerül a hangsúly. A technikai eszközök fejlődésével viszonylag könnyen elérhetővé válik a mozgóképek digitális formában való rögzítése, a digitális hang- és képfelvételek készítése, megosztása, a nagyméretű állományok könnyebb kezelése érdekében szükséges a tömörítési módok és eljárások megismerése is. Életünk során sokszor kell döntéseket hoznunk a rendelkezésünkre álló információk alapján. A tanulók felismerik, hogy az informatikai eszközök segítségével, az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A kommunikáció során kiemelt fontosságú a csoportok szervezése és működtetése, ennek érdekében ismerkednek meg a körlevél készítésével, az alkotás során szükséges fogalmakkal és a számítógéppel végzett műveletekkel. A pénzügyi számítások a hétköznapi élet során is fontos szerepet látnak el. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az adattáblák logikus felépítése, az adattáblák közötti kapcsolatok felismerése, az adatbázisokból lekérdezéssel történő információszerzés, a nyert adatok esztétikus formába rendezése segít az információk feldolgozásában, a megalapozott döntések előkészítésében, ezért fontos, hogy ezeket a műveleteket megismerjék a tanulók. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás közvetlen tanulmányozásának befejező képzési szakaszában a tanulók összetettebb problémákat oldanak meg. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az ilyen problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban

92

előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerűbb, különös tekintettel a véletlen eseményeket tartalmazó, folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Az infokommunikációs gyakorlatok során a középiskolában a diákok önállóan határozzák meg a szükséges információkat, egyedül végzik a keresést, és a szerzett információkat önállóan képesek felhasználni. Képesek az információ hitelességének értékelésére. Az elkészült anyagaikat önállóan publikálják, megosztják az interneten. A kommunikáció során a diákok az internetes lehetőségek széles tárházát használják, a hangsúly a csoportmunkát támogató alkalmazásokra kerül át. Felismerik az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásait. Egyéb tantárgyi műveltségi területek fejlesztése érdekében kapott feladatok esetében önállóan használják az elektronikus média lehetőségeit, hatékonyan alkalmazzák a média kezeléséhez szükséges eszközöket. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók újabb, a korosztálynak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik és értelmezik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes használatának elsajátításában, bővítik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a társadalmi változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó hatását és ezek összefüggéseit. A tanulók bővítik az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteiket, felismerik azok hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek a biztonságos, kritikus használatukra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. Több szolgáltatás megismerését követően az egyes szolgáltatások és az alkalmazott eljárások összehasonlítása támogathatja a rendszerezést, az igények megfogalmazása segítheti a kritikai szemléletmód kialakítását. A könyvtárhasználat önálló tanulásának záró szakaszában cél, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását, annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a középiskolai évek után is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának, a probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes és a helyben elérhető könyvtárak teljes körű szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás szükséges. A hatékony könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét források felhasználási célhoz viszonyított információs értékének megállapítására, újabb könyvtári, szakirodalmi és közhasznú adatbázisok és honlapok megismerésére, használatára kerül sor. Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg.

93

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

1. Az informatikai eszközök használata

Órakeret 10 óra

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása.

A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához A tematikai egység szükséges eszközkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. nevelési-fejlesztési Az informatikai környezet tudatos alakítása. Az egészséges céljai munkakörnyezet megteremtése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői. Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve.

Fizika; kémia: elektromágnesesség, optika, félvezetők, folyadékkristályok, színek, festékek, analóg és digitális jelek.

Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. Digitalizáló eszközök. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása.

Biológia-egészségtan: az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, helyes szokások; a környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat, igény az egészséges életkörülményekre.

Kulcsfogalmak/ Digitális kamera, adatvédelem. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 114 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Előzetes tudás

Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A digitális képek formáinak ismerete, képszerkesztő program használata. 94

Karakter- és bekezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő programmal. Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő A tematikai egység formátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok nevelési-fejlesztési létrehozása, átalakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése. A feladat céljai megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Nagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése. Élőfej, élőláb. Stílusok alkalmazása. Tartalomjegyzék készítése. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása.

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia; biológia-egészségtan: projektmunka elkészítése; kísérlet vagy vizsgálat jegyzőkönyvének elkészítése. Vizuális kultúra: Gyűjtött információ- és képanyagból írásos összefoglaló készítése. Médiahasználat.

Körlevél A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban. Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban. Dokumentumok nyomtatási beállításai.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: vizsgálatok eredményének prezentálása; projektmunka bemutatása.

Hangszerkesztés Ének-zene: saját Digitális hangformátumok megismerése. A formátumok átalakítása. munkák, gyűjtések Hangszerkesztő program használata. felhasználása az elektronikus hangalakítás során. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök 95

Vizuális kultúra: Mozgóképi szövegkörnyezetben

kiválasztása és komplex használata. Utómunka egy videoszerkesztő programmal. A weblapkészítés alapjai.

megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése. Szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerűbb (teret és időt formáló) képkapcsolatok, képés hangkapcsolatok értelmezése. Átélt, elképzelt vagy hallott egyszerűbb események mozgóképi megjelenítésének megtervezése, esetleg kivitelezése az életkornak megfelelő szinten (például storyboard, animáció, interjú).

Kulcsfogalmak/ Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegyzék, körlevél, törzsdokumentum, multimédia, videó. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokból célszerű diagramok készítése.

A tematikai egység Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. nevelési-fejlesztési Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. Tantárgyi feladatok megoldása. Függvények használata.

Matematika: kamatos kamat számítása, befektetésekkel, hitelekkel kapcsolatos számítások.

Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése.

Matematika: számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések,

96

összefüggések elképzelése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata. Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra.

Matematika; földrajz; fizika; kémia: táblázatok adatainak rendezése.

Térinformatikai alapismeretek Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei. Útvonalkeresők, térképes keresők használata.

Fizika; földrajz; matematika: a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek alapjai és felhasználásuk. A GPS idő-, távolság- és sebességadatainak értelmezése.

Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Algoritmusok alkalmazása a feladatmegoldásokban. Kulcsfogalmak/ Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra

3. Infokommunikáció 3.1. Információkeresés, információközlési rendszerek

Előzetes tudás

Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönböztetése, az információ kritikus értékelése.

A tematikai egység A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, nevelési-fejlesztési meghatározása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló céljai publikálása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló információszerzés Információkeresési stratégia.

Kapcsolódási pontok Kémia; biológia; fizika: természettudományos

97

Tartalomalapú keresés. Logikai kapcsolatok. A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, felhasználása.

projektek kidolgozása, pályázati anyagok készítése. A számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés.

Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. A közlés céljának felismerése. A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: egy esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése.

A publikálás módszereinek megismerése, szabályai Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes eszközökkel. Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten. Kulcsfogalmak/ Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

3.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Az infokommunikációs eszközök ismerete. A modern infokommunikációs eszközök hatékony használata. A kommunikáció elméletének ismerete.

A tematikai egység Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több nevelési-fejlesztési résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése Többrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata. Csoportmunka az interneten. 98

Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: kommunikáció külföldi partnerekkel.

Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása az elektronikus és internetes lehetőségekkel. A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása. Kulcsfogalmak/ Kommunikációs program. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Órakeret 8 óra

4. Az információs társadalom

Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljárások. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése.

Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. A tematikai egység Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. nevelési-fejlesztési Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. céljai Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Informatikai eszközök etikus használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: részvétel a társadalmi felelősségvállalásban.

Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: a célnak megfelelő információforrások, eszközök, módszerek kiválasztása. Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett. A forráskritika technikái.

99

Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése A globális információs társadalom jellemzői. Az informatikai kultúra jellemzői. Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Az informatikai eszközök használatának következményei a személyiségre és az egészségre vonatkozóan.

Technika, életvitel és gyakorlat: a fenntarthatóság értékének és érdekének elfogadása, tudatos és cselekvő részvétel az emberi környezet állapotának megőrzésében, javításában. Fizika; biológiaegészségtan; kémia: a számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. Információs- és kommunikációs rendszerek felépítése, jelentőségük. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség).

100

Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, Kulcsfogalmak/ információkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, fogalmak plágium, közkincs, szabad felhasználás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

5. Könyvtári informatika

Órakeret 6 óra

Katalógus önálló használata. A települési könyvtár önálló használata. Önálló kézikönyvhasználat. A felhasznált irodalomjegyzék összeállítása segítséggel.

A tematikai egység A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások nevelési-fejlesztési önálló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Könyvtártípusok, információs intézmények A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. A települési közkönyvtár önálló használata. Könyvtárlátogatás.

Magyar nyelv és irodalom: a tanulási képesség fejlesztése, kulturált könyvtárhasználat.

Könyvtári szolgáltatások A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, felhasználása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat.

Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat.

Információkeresés A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. Információkeresési stratégiák ismerete. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és ismeretterjesztő művekből. Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus információhordozókból. Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával.

Magyar nyelv és irodalom: a könyvtári információkeresés. Az internetes adatgyűjtés technikái, linkek használata. Adatkeresés, anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés.

Ének-zene: a könyvtár és az internet felhasználása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: 101

ismeretszerzés szaktudományi munkákból. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. Vizuális kultúra: tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések figyelembevételével. Ének-zene: zenei dokumentumok gyűjtése. Technika, életvitel és gyakorlat: a személyes pályatervnek, elképzeléseknek, szükségleteknek megfelelő információszerzés. Dokumentumtípusok, kézikönyvek A hiteles forrás jellemzőinek ismerete. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. A talált információk kritikus értékelése. Időszaki kiadványok önálló használata. Elektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. Az egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata.

Matematika: ismerethordozók használata. Könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: segédkönyvek, kézikönyvek, szótárak,

102

lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról. Információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal: időjárási helyzetkép, útvonaltervező, valutaváltó. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvek, atlaszok, lexikonok. Vizuális kultúra: a tömegkommunikáció formái, a tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző tények, modellek. Az audiovizuális szövegek, műsorok előállítását, nyelvi jellemzőit, közvetítését és értelmezését leíró fontosabb fogalmak és alapvető összefüggések. Forráskiválasztás Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembe vételével.

103

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: kérdések megfogalmazása a

szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira, stb. vonatkozóan. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása. Különböző szövegek, hanganyagok, filmek, stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális (hangzó, képi és digitális) információk gyűjtése, szelekciója, rendszerezése, kritikája és felhasználása. Vizuális kultúra: információforrások szűrésének szempontjai. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása. Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.

104

Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett.

Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett Kulcsfogalmak/ bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, fogalmak hitelesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás.

A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; A fejlesztés várt legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és eredményei a két megvalósítására; évfolyamos ciklus ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; végén legyen képes egy csoportban tevékenykedni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az 105

egészséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni.

106

Matematika Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze.

A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és 107

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A kerettanterv ezen kívül is sok helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. 108

A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. 9–10. évfolyam Ez a matematika kerettanterv mindazon tanulóknak szól, akik a 9. osztályban még nem választottak matematikából emelt szintű képzést. Azoknak is, akik majd később, fakultáción akarnak felkészülni matematikaigényes pályákra, és természetesen azoknak is, akiknek a középiskola után nem lesz rendszeres kapcsolatuk a matematikával, de egész életükben hatni fog, hogy itt milyen készségeik alakultak ki a problémamegoldásban, a rendszerező, elemző gondolkodásban. Ezeket a tanulókat ebben az időszakban lehet megnyerni a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározó fontosságú természettudományos, műszaki, informatikai pályáknak. A megismerés módszerei között továbbra is fontos a gyakorlati tapasztalatszerzés, de az ismertszerzés fő módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, igazolása, ellenőrzése, és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A középiskola első két évfolyamán sok, korábban már szereplő ismeret, összefüggés, fogalom újra előkerül, úgy, hogy a fogalmak definiálásán, az összefüggések igazolásán, az ismeretek rendszerezésén, kapcsolataik feltárásán és az alkalmazási lehetőségeik megismerésén van a hangsúly. Ezért a tanulóknak meg kell ismerkedniük a tudományos feldolgozás alapvető módszereivel. (Mindenki által elfogadott alapelvek/axiómák, már bizonyított állítások, új sejtések, állítások megfogalmazása és azok igazolása, a fentiek összegzése, a nyitva maradt kérdések felsorolása, a következmények elemzése.) A felsorolt célok az általános iskolai matematikatanítás céljaihoz képest jelentős többletet jelentenek, ezért is fontos, hogy változatos módszertani megoldásokkal tegyük könnyebbé az átmenetet. A problémamegoldás megszerettetésének igen fontos eszközei lehetnek a matematikai alapú játékok. A gyerekek szívesen játszanak maradékos osztáson, oszthatósági szabályokon alapuló számjátékokat, és szimmetriákon alapuló geometriai, rajzos játékokat. Nyerni akarnak, ezért természetes módon elemezni kezdik a szabályokat, lehetőségeket. Olyan következtetésekre jutnak, olyan elemzéseket végeznek, amilyeneket hagyományos feladatokkal nem tudnánk elérni. A matematikatanításnak ebben a szakaszában sok érdekes matematikatörténeti vonatkozással lehet közelebb hozni a tanulókhoz a tantárgyat. A témakör 109

egyes elemeihez kapcsolódva mutassuk be néhány matematikus életútját. A geometria egyes területeinek (szimmetriák, aranymetszés) a művészetekben való alkalmazásait megjelenítve világossá tehetjük a tanulók előtt, hogy a matematika a kultúra elválaszthatatlan része. Az ezekre a témákra fordított idő bőven megtérül az ennek következtében növekvő érdeklődés, javuló motiváció miatt. (A tantervben dőlt betűkkel szerepelnek ezek a részek.) Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jól tud problémákat megoldani. Gazdasági, sport témájú feladatokkal, számos geometriai és algebrai szélsőérték-feladattal lehet gyakorlati kérdésekre optimális megoldásokat keresni. Ez az életkor már alkalmassá teszi a tanulókat az önálló ismeretszerzésre. Legyen követelmény, hogy egyes adatoknak, fogalmaknak, ismereteknek könyvtárban, interneten nézzenek utána. Ez a kutatómunka hozzájárulhat a tanulók digitális kompetenciájának növeléséhez, ugyanúgy, mint a geometriai és egyéb matematikai programok használata is. A tanulók későbbi, matematika szempontjából nagyon különböző céljai, a fogalmi gondolkodásban megnyilvánuló különbségek igen fontossá teszik ebben a szakaszban a differenciálást. Az évfolyamok összetételének a bevezetőben vázolt sokszínűsége miatt nagyon indokolt csoportbontásban tanítani a matematikát. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 10, ismétlésre, rendszerezésre 12 órát tervezünk évfolyamonként.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor.

Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal.

Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés.

110

Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv és irodalom: mondatok, szavak, hangok rendszerezése. Biológia-egészségtan: halmazműveletek alkalmazása a rendszertanban.

Alaphalmaz és komplementer halmaz.

Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása.

A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története.

A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen.

Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése.

Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz.

Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos).

Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz).

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)

Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése.

Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a megfelelő matematikai modell megalkotása.)

Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése 111

Kémia: anyagok csoportosítása. Biológia-egészségtan: élőlények osztályozása; besorolás közös rész nélküli halmazokba. Informatika: számábrázolás (problémamegoldás táblázatkezelővel).

Vizuális kultúra: a tér ábrázolása. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti

(a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés.

kijelentés-érv, okokozati viszony felismerése és magyarázata. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.

A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai.

A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Halmazok eszközjellegű használata.

A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.

Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése.

Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése.

Bizonyítás.

Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre.

Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.

Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás,

Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet

Informatika: problémamegoldás

112

Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.

sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.

A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése.

meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e).

Gráfok alkalmazása problémamegoldásban. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal.

táblázatkezelővel. Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervezőelv poetizált szövegekben. Kémia: molekulák térszerkezete. Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, hálózatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.

Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Gráf csúcsa, éle, csúcs Kulcsfogalmak/ fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …., akkor …”). Feltétel fogalmak és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Számtan, algebra

Órakeret 66 óra

Előzetes tudás

Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú 113

egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek: (pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat)

A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. Érvelés.

Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv.

Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése.

A hatványozás azonosságai.

Korábbi ismeretekre való emlékezés.

Számok abszolút értéke.

Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval).

Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János.

A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása.

Számok normálalakja.

Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás

Nevezetes azonosságok:

Régebbi ismeretek mozgósítása, 114

Kapcsolódási pontok

Fizika: hőmérséklet, elektromos töltés, áram, feszültség előjeles értelmezése. Informatika: kommunikáció ember és gép között, adattárolás egységei. Fizika; kémia; biológia-egészségtan: tér, idő, nagyságrendek – méretek és nagyságrendek becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig; szennyezés, környezetvédelem.

kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata.

összeillesztése, felhasználása.

Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból.

Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok. Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Földrajz: a pénzvilág működése. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos élelmiszer-választás, becslések, mérések, számítások. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Fizika: számítási feladatok megoldása (pl. munkatétel).

(a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a 2  b 2 szorzat alakja. Azonosság fogalma.

Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az azonosságok igazolásánál.

Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása.

Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése, műveletek törtekkel).

Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből.

A képlet értelmének, jelentőségének Fizika; kémia: képletek értelmezése. belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján. Fizika: kinematika, Megosztott figyelem; két, illetve dinamika. több szempont egyidejű követése.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett 115

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok.

együtthatók módszere). Fizika: kinematika, dinamika.

Elsőfokú egyenletre, egyenlőtlenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.

A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).

Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. x  c  ax  b .

Definíciókra való emlékezés.

A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.

Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.

A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet.

Különböző algebrai módszerek Fizika: egyenletesen alkalmazása ugyanarra a gyorsuló mozgás problémára (szorzattá alakítás, teljes kinematikája. négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata. Fizika; kémia: Matematikai modell (másodfokú számítási feladatok. egyenlet) megalkotása a szöveg

Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok.

Kémia: százalékos keverési feladatok.

Fizika: fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása.

alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).

Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása.

Algebrai ismeretek alkalmazása.

Gyökök és együtthatók összefüggései.

Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése.

Néhány egyszerű magasabb fokú egyenlet megoldása. Matematikatörténet: részletek a harmad- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből.

Annak belátása, hogy vannak a matematikában megoldhatatlan problémák.

Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax  b  cx  d .

Megoldások ellenőrzése.

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A 116

Fizika: például egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kinematikai feladat.

behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek. ax 2  bx  c  0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a  0 ).

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata.

Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Halmazok eszközjellegű használata.

Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Gyakorlati példa minimum és maximum probléma megoldására.

Geometria és algebra összekapcsolása az azonosság igazolásánál. Gondolatmenet megfordítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Fizika: minimum- és maximumproblémák.

Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Első- és másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás

Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése.

Ismeretek A függvény megadása, elemi tulajdonságai.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia; Ismeretek tudatos memorizálása biológia-egészségtan: (függvénytani alapfogalmak). időben lejátszódó Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk folyamatok leírása, elemzése. alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok Informatika: tantárgyi elemzése grafikon alapján. szimulációs Számítógép használata a programok használata, függvények vizsgálatára. adatkezelés táblázatkezelővel. 117

A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsolatokban.

Táblázatok készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköznapokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében.

Az abszolútérték-függvény. Az x  ax  b függvény

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).

Fizika: időben lineáris folyamatok vizsgálata, a változás sebessége. Kémia: egyenes arányosság. Informatika: táblázatkezelés.

grafikonja, tulajdonságai ( a  0 ). A négyzetgyökfüggvény. Az x  x ( x  0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai.

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).

Fizika: matematikai inga lengésideje.

A fordított arányosság a függvénye. x  ( ax  0 ) x grafikonja, tulajdonságai.

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).

Fizika: ideális gáz, izoterma.

Függvények alkalmazása.

Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. Informatika: tantárgyi A folyamat elemzése a függvény szimulációs vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell programok használata. érvényességének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egy adott probléma megoldása két Fizika; kémia; biológia-egészségtan; különböző módszerrel. földrajz: számítási Az algebrai és a grafikus módszer feladatok. összevetése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Számítógépes program használata. Fizika: egyenletesen Ismeretek felidézése (algebrai gyorsuló mozgás ismeretek és kinematikája. függvénytulajdonságok ismerete).

Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.

Az x  ax 2  bx  c (a  0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Fizika: kinematika.

Számítógép használata. 118

Függvénytranszformációk áttekintése az x  a( x  u) 2  v alak segítségével.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, Kulcsfogalmak/ növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus fogalmak megoldás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Geometria

Órakeret 60 óra

Előzetes tudás

Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a 9-10. évfolyamon.)

Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése.

A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. Matematikatörténet: például az Euler-egyenes, Feuerbach-kör bemutatása (interaktív szerkesztőprogrammal).

A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.

119

Kapcsolódási pontok

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge.

Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög.

Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő.

Fogalmak pontos ismerete.

A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján).

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.

A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között .

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.

A szög mérése. A szög ívmértéke.

Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám.

Fizika: körmozgás, a körpályán mozgó test sebessége. Vizuális kultúra: építészeti stílusok. Fizika: körmozgás sebessége, szögsebessége. Földrajz: távolság a Föld két pontja között.

Fizika: szögsebesség, körmozgás, rezgőmozgás. Földrajz: tájékozódás a földgömbön; hosszúsági és szélességi körök, helymeghatározás.

Thalész tétele. A matematika mint kulturális örökség.

Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása.

Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.)

Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása.

Fizika: vektor felbontása merőleges összetevőkre.

A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Fizika: elmozdulásvektor, forgások.

Egybevágóság, szimmetria.

Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található

Földrajz: bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül.

120

Informatika: tantárgyi szimulációs programok

tárgyakban.

használata. Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok.

Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek.

Fogalmak alkotása specializálással.

Egyszerű szerkesztési feladatok.

Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.

Vektorok összege, két vektor különbsége.

Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).

Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Hasonló alakzatok.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása.

A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya.

Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája. Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram). Fizika: erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebesség-változás). Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Fizika: súlypont, tömegközéppont. Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése,

121

formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél.

A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen.

Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell.

Földrajz: térképkészítés, térképolvasás.

Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya.

Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk.

Vektor szorzása valós számmal.

Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.

Biológia-egészségtan: példák arra, amikor adott térfogathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik. Fizika: Newton II. törvénye.

Vektorok felbontása összetevőkre. Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra.

Fizika: eredő erő, eredő összetevőkre bontása.

Bázisvektorok, vektorkoordináták. Elnevezések, jelek és egyéb megállapodások megjegyzése. Emlékezés definíciókra.

Fizika: helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre. Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre. Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben.

A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása.

Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális Kulcsfogalmak/ háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó, hasonló. Szimmetria. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, fogalmak koszinusz, tangens, kotangens.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Valószínűség, statisztika

122

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram).

Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása, készítése. Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata.

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.

A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok.

Kapcsolódási pontok Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása (táblázat, diagram). Földrajz: időjárási, éghajlati és gazdasági statisztikák. Informatika: statisztikai adatelemzés.

Biológia-egészségtan: A véletlen esemény szimmetria öröklés, mutáció. alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban. Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség.

Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete.  Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben.  Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. 123

 Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban.  Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására. Számtan, algebra  Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok.  Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése.  Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása.  Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása.  A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete.  A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon).  Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása.  Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján.  Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség.  A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordinátarendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria  Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése.  Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük.  A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete.  Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, 124

     

  

szögek, kerület, terület, térfogat). Szimmetria ismerete, használata. Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.

Valószínűség, statisztika  Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása.  Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése.  Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása.  Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata.  Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése.  A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét. 11–12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A 125

sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 16, ismétlésre, rendszerezésre a 11. évfolyamon 6 órát terveztünk. 12. évfolyamon számonkérésre 16 órát tervezünk.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás

Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál.

Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Binomiális együtthatók.

Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában.

Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet: Euler.

Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése.

Kapcsolódási pontok Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása Biológia-egészségtan: genetika

126

Kulcsfogalmak/ Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

2. Számtan, algebra

Órakeret 30 óra

Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás).

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

n-edik gyök. A négyzetgyök fogalmának általánosítása.

A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása.

Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.

Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása.

Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására.

Ismeretek tudatos memorizálása. Ismeretek mozgósítása.

A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek.

Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

Fizika; kémia: radioaktivitás.

A logaritmus értelmezése. Matematikatörténet: A logaritmussal való számolás szerepe (például a Kepler-

Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Ismeretek tudatos memorizálása.

Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés.

127

Földrajz; biológiaegészségtan: globális problémák demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás.

törvények felfedezésében).

Kémia: pH-számítás. Fizika: Keplertörvények.

Zsebszámológép használata, táblázat használata.

Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás.

A logaritmus azonosságai.

A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése.

A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek.

Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).

Fizika; kémia: számítási feladatok.

Életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás. Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet.

Kulcsfogalmak/ n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Órakeret 28 óra

Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordozók használata.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).

A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése.

Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.

A trigonometrikus függvények transzformációi: f (x )  c , f (x  c)

Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint. 128

Informatika: tantárgyi szimulációs programok

használata.

; cf (x ) ; f (cx) . Az exponenciális függvények.

Permanenciaelv alkalmazása.

Exponenciális folyamatok a Modellek alkotása (függvény természetben és a társadalomban. modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.).

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmigazdasági tér szerveződése és folyamatai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.

A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordinátarendszerben.

Fizika; kémia: radioaktivitás.

A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci.

Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során.

Mértani sorozat, az n. tag, az első A sorozat felismerése, a megfelelő n tag összege. képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat 129

Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok megfogalmazása, tervezése.

Fizika; kémia, biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári

Kamatoskamat-számítás.

mint exponenciális függvény összehasonlítása.

ismeretek: exponenciális folyamatok vizsgálata.

Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.

Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés.

Kulcsfogalmak/ Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat. Számsorozat. fogalmak Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

4. Geometria

Órakeret 42 óra

Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: távolságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.

Ismeretek Szinusztétel, koszinusztétel.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög

Fizika: vektor felbontása adott állású

130

és a két tétel).

összetevőkre. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.

Síkidomok kerületének és területének számítása.

Ismeretek alkalmazása.

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként.

A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában.

Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet.

A problémához hasonló egyszerű probléma keresése.

Fizika: rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.

Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele.

A művelet újszerűségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése.

Fizika: mechanikai munka, mágneses fluxus.

Helyvektor.

Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások.

Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása.

Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés.

A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése.

Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram).

A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái.

Képletek értelmezése, alkalmazása.

Fizika: hely megadása.

Két pont távolsága, a szakasz hossza.

Képletek értelmezése, alkalmazása.

A kör egyenlete.

Geometria és algebra összekapcsolása.

131

Földrajz: felszínszámítás.

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Iránytangens és az egyenes meredeksége.

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata.

A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal.

Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban.

Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele.

Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása).

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

A kör adott pontjában húzott érintője.

A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. Geometriai ismeretek mozgósítása.

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.

Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram használata). Fizika: égitestek pályája.

Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.

A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek).

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program). Kémia: kristályok.

A tanult testek felszínének, térfogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.

A valós problémákhoz modell Informatika: tantárgyi alkotása: geometriai modell. szimulációs Ismeretek megfelelő csoportosítása. programok használata 132

(térgeometriai szimulációs program). Kulcsfogalmak/ Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek fogalmak megfelelő ponthalmaz. Felszín, térfogat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

5. Valószínűség, statisztika

Órakeret 20 óra

A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek.

Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése A tematikai egység az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség nevelési-fejlesztési matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei céljai jelentőségének megértése. Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.

A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel.

Véletlen esemény, valószínűség. A valószínűség matematikai definíciójának bemutatása példákon keresztül.

A véletlen kísérletekből számított relatív gyakoriság és a valószínűség kapcsolata.

A valószínűség klasszikus modellje. Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről.

A modell és a valóság kapcsolata.

Egyszerű valószínűségszámítási problémák.

Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.

Fizika: az űrkutatás hatása mindennapjainkra, a találkozás valószínűsége.

Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli mintavétel.

Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

133

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.

A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése. Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.

Kulcsfogalmak/ Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási modell. Szórás. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Rendszerező összefoglalás

Órakeret 100 óra

A középiskolai matematika anyaga. A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. Fejlesztési követelmények

Ismeretek

Kapcsolódási pontok

Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai.

A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venndiagram, számegyenes, koordinátarendszer).

Állítások logikai értéke. Logikai műveletek.

Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése.

Filozófia: logika - a következetes és rendezett gondolkodás elmélete, a logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez. Informatika: Egy bizonyos, nemrég történt esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált

134

információ felfedése. Navigációs eszközök használata: hierarchizált és legördülő menük használata. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata.

Halmazok eszközjellegű használata.

Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása.

Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során.

Bizonyítási módszerek.

Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás következtetés bemutatása, elemzése.

Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal.

Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal.

Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.

Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel.

Filozófia: szillogizmusok.

Számtan, algebra Gyakorlati számítások.

Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés.

Egyenletek és egyenlőtlenségek.

Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével.

Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok.

Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján.

135

Technika, életvitel és gyakorlat: alapvető adózási, biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi ismeretek.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: képletek

használata Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése.

Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás.

Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek.

Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása.

Elsőfokú és egyszerű másodfokú A tanult megoldási módszerek kétismeretlenes egyenletrendszer biztos alkalmazása. megoldása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok.

Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.

Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai.

Emlékezés: a fogalmak pontos felidézése, ismerete. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai.

A tanult alapfüggvények ismerete.

Képi emlékezés statikus helyzetekben (grafikonok felidézése).

Függvénytranszformációk: f (x )  c , f (x  c) ; cf (x ) ; f (cx ) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen.

Kapcsolat a matematika két területe között: függvénytranszformációk és geometriai transzformációk.

Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.

Emlékezés, ismeretek mozgósítása. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása 136

Fizika, kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem,

matematikai modell készítésében.

Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása.

Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása.

Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák.

Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben.

Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések.

Állítások, tételek jelentésére való emlékezés. A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása.

Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai.

Állítások, tételek jelentésére való emlékezés.

Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja.

Geometria és algebra összekapcsolása. 137

társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.

Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: Adathalmazok jellemzése önállóan módusz, medián, átlag, szórás. választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése.

Magyar nyelv és irodalom: a tartalom értékelése hihetőség szempontjából; a szöveg hitelességével kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmű, többjelentésű tartalmi elemek feloldása; egy következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése.

Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei.

Technika, életvitel és gyakorlat; biológiaegészségtan: szenvedélybetegségek és rizikófaktor.

A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban. A szerencsejátékok igazságtalanságának és a játékszenvedély veszélyeinek felismerése.

138

Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési Kulcsfogalmak/ tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, fogalmak valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell. Gondolkodási és megismerési módszerek A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Számtan, algebra A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. A logaritmus fogalmának ismerete. A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. Függvénytranszformációk végrehajtása. Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása. Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek 139

ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása. Valószínűség, statisztika Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. A valószínűség matematikai fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Mintavétel és valószínűség. A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét. Összességében A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat. Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat. Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni. Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni. A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket. A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége. A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.

140

Mozgóképkultúra és médiaismeret Általános bevezető A média viselkedési mintákat ad, szocializál, informál, manipulál, ízlést formál. A média társadalmi szerepe vitathatatlan. Amozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyfrissen reagál a legújabb médiajelenségekre is, médiaműveltség fejlesztésével a diákok kritikai érzékét és kreatív képességeit is fejlesztjük. Napjainkban az internet behálózza az életünket, mindenütt jelen van, hatással van a szokásainkra, az információk befogadásra. A tantárgy lehetőséget ad arra, hogy értő, elemző módon megvizsgáljuk a párhuzamos valóságban, a világhálón lévő jelenségek befogadásának rítusait, a közösségre és egyénekre tett hatásokat. A tantárgy a médiaszövegek szövegértési képességének fejlesztését is szolgálja. A diákok megtanulnak tájékozódni, értő módon hozzáállni a sajtószövegek világához, retorikájához. A különböző felületeken megjelenő sajtóműfajok elemzésével a hatásmechanizmusokat is meg lehet vizsgálni. A tantárgy célja, hogy a diákok nyitott szemlélettel használják a hagyományos és új médiumokat. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során a tanulók megtanulják a tömegkommunikációs eszközök történelmi, társadalmi és kulturális összefüggéseit felismerni. Az audiovizuális média tömegek napirendjét osztja be, étkezési, vásárlási, párkapcsolati divatokat, mintákat sugall, befolyásolja az életcélokat, életminőséget. A középiskolás korosztály számára különösen fontos a média ízlésformáló, személyiségformáló szerepe. A filmek hősöket jelölnek ki, mitizálnak, gyakran elrugaszkodnak a valóságtól, a realitástól. A filmes műfajok, filmesztétika ismerete a diákok szemléletét, értékrendjét is formálja. Az egyes műfajok sajátosságainak ismerete segíti a diákokat a valóság és elképzelt, kreált világok közti kapcsolatok feltárására, sorsok, életutak, élethelyzetek elemzésére. A média más területekkel, tudományágakkal, tantárgyakkal is párbeszédbe hozható. A médiaszociológia a társadalomra, tömegekre ható médiajelenségek körbejárására ad lehetőséget. A médiapszichológia a média lélekre tett hatásait veszi nagyító alá. A média és az irodalom pedig több ponton is találkozik, hiszen a regények filmes adaptációinak elemzése egyszerre juttathatja el a diákokat az írott szöveg megértéséhez és a filmes elemek, eszközök ismeretéhez. A vizuális kultúra és művészeti nevelés órákon megszerzett tudás is jól alkalmazható a média tantárgy oktatásakor. A korstílusok jellegzetességei, a művészek önkifejezési formái, az alkotás mögött megbújó szándékok ismerete segítségére lehet a média elméleteinek és jelenségeinek értelmezéséhez. A filmkultúrával való foglalkozás a szerzői és műfaji filmalkotások megközelítéséhez is kulcsot ad. A tömegfilmek és sztárkultusz, valamint a fogyasztói minták elemzése mellett az egyes korstílusok stiláris jegyeit is lehetőség nyílik megismertetni a diákokkal. A médiaoktatás alapterületeihez tartozik a médianyelv, a médiaszövegek értelmezése, a médiaszövegek rendszerezése, az egyes médiaszövegek közötti tájékozódás. A médiát oktató tanárnak lehetősége van a legfrissebb médiajelenségekre is reagálni, ily módon pedig a diákokat az őket is érintő legaktuálisabb trendekkel, fogalmakkal is megismertetni. Szakirodalom a tananyag feldolgozásához: A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát az adott életkornak megfelelően alkalmazó taneszközök, tankönyvek közül olyat kell használni, amely lehetőséget biztosít a sokoldalú képességfejlesztésre, tartalmukban korszerűek, frissen reagálnak az új médiajelenségekre, életszerű példákkal támasztják alá az elveket, elméleteket. Sas István: Reklám és pszichológia a webkorszakban, Kommunikációs Akadémia Kiadó, 2012 Médiaismeret - Reklámeszközök és reklámhordozók, Akadémia Kiadó, 2013 Kornidesz Mihály: Reklámelmélet – szöveggyűjtemény III.,Axel Springer, 2005 141

Hartai László-Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret I., Korona Kiadó, 2004 Hartai László-Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret II., Korona Kiadó, 2003 B. Bernáth István – Pais Károlyné – Rétfalvi Györgyi – Szilágyi Erzsébet – Turi László: Média, kultúra, kommunikáció, Libri Könyvkiadó, 2012 A médiáról – neked 1.,2.,3.,WoltersKluwer 2015 Andok Mónika: Digitális média és mindennapi élet, L'Harmattan Kiadó, 2016 A tanulók értékelése: Javasolt ellenőrzési módszerek:  feladatlapok  otthoni munka  csoportmunka  projektmunka  elemző esszé

11.évfolyam Heti: 2 óra Éves óraszám: 72 óra A 11.évfolyamon heti 2 órában kerül sor a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy oktatására. A vizuális kultúra és művészeti ismeretek tantárgyak ismereteinek felelevenítését követően a 11. évfolyamon a fő cél, hogy a képi, vizuális információhordozók, reklámok elemzésével eljussunk a média pszichológia fogalmakkal értelmezhető jelenségeihez. A reklámpszichológia mellett a média és agresszió, média és mintakijelölés témáinak feldolgozásán túl a sajtóműfajok átfogó ismerete a cél. Az anyanyelvi kommunikációs kompetenciák ebben az életkorban már feltételezik az olvasási és filmes élmények megfogalmazásának képességeit. Az egyes sajtóműfajokban való tájékozódás mellett az önálló, kreatív szövegalkotásra is hangsúlyt fektetünk. A tantárgy az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja. A mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy fejleszti továbbá a kommunikációs és együttműködési készséget, a megfigyelés, rendszerezés, tájékozódás képességét. A tananyagban megjelennek olyan témák is, amelyek nagyban érintik, foglalkoztatják ezt a korosztályt. A reklámok és gerilla marketinges megoldások kifejezetten jó terepei a gyűjtőmunkának. Az órán tanult tárgyi ismereteket aktuális kiállításokkal és rendezvényekkel is elmélyítjük. Sajtófotókiállítások és plakátkiállítások látogatását beépítjük az éves ütemtervbe.

Témakörök

Óraszám

Médiaelméleti alapfogalmak Média funkciója, hatása, szándéka Műfajelmélet Rádiós, televíziós műfajok, a nyomtatott sajtó műfajai A média társadalmi szerepe Tömegkommunikáció és nyilvánosság Az újságíró feladatai, médiatörvények Média és életmód A reklám formái, típusai Reklámpszichológia 142

4 óra 6 óra 4 óra 2 óra 6 óra 8 óra

Média és agresszió Erőszak megjelenése a televízióban és az interneten, mesékben

6 óra

Internet hatása, funkciója, internetes műfajok Közösségi média hatása, szerepkörei Médiaszövegek befogadása, a médiaszöveg mint termék Reprezentáció, manipuláció Médiaszövegek és mozgóképi alkotások rendszerezése A valóság ábrázolásához való viszony Cselekményelemzés Mozgóképi szövegek jelentése: narráció, látványszervezés Médiaszövegek megszerkesztése: saját cikk, reklám készítése

6 óra 4 óra 4 óra 4 óra 6 óra 2 óra 4 óra 4 óra 4 óra

Ismeretek, fogalmak

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Médiaelméleti alapfogalmak- Média funkciója, hatása, szándéka: médium, befogadó, adó, kódolás, dekódolás, tömegkommunikáció, sajtó, szocializáció, sztárgenerálás, ízlésformálás, Generációk,Z generáció, Ygeneráció,Always Online generáció, posztmodern értékek, befolyásolás, manipuláció, napirendet kijelölő modell Műfajelmélet Rádiós, televíziós műfajok, a nyomtatott sajtó műfajai: hír, tudósítás, kritika, interjú, riport, glossza, kommentár, vezércikk, főszerkesztő levele, olvasói levél, karcolat, reklám,sportközvetítés, kabaré, pszichológiai tanácsadás, rádió múltja, történelmi jelentősége, kívánságműsor, interaktivitás, műsoridő-szervezés, sorozat, szappanopera,kritikaírás fortélyai, filmkritika, könyvkritika, recenzió Az egyes műfajok kipróbálása, saját cikk írása. A média társadalmi szerepe: A polgári nyilvánosság fogalmának ismerete; a modern társadalmi nyilvánosság kialakulását elősegítő fontosabb tényezők szerepének. A nyilvános szereplés során követendő és elvárható etikai szempontok ismerete. Tömegkommunikáció és nyilvánosság: globalizáció, hatásvizsgálatok, hipotézisek. Médiaetika, az újságíró feladatai: erkölcs, etika, személyiségi jogok, honorárium, intézményi etika, alkotmányos alapjogok. Norma/normaszegés a médiában, alkotók és

Magyar nyelv és irodalom: kommunikációelméleti ismeretek

4 óra

143

6 óra Magyar nyelv és irodalom: sajtóműfajok ismerete, folyóiratok, újságok ismerete

Történelem: A modern tömegkommunikáció kialakulása és társadalmi hatásai. Helyi társadalom, civil társadalom, karikatúra

4 óra

Magyar nyelv és irodalom: szónoklattan, a nyilvános beszéd kritériumai

2 óra

felhasználók felelőssége, egyének és közösségek jogai, normabiztonság Média és életmód: A médiumok műsorrendjének, a csatornaimázs kialakításának a befogadók életmódjára, műsorválasztási szokásaira gyakorolt hatása. Kereskedelmi, közszolgálati és nonprofit média, alkotói szándék, célcsoport, közönség mint vevő és áru, médiafogyasztási szokások, médiafüggőség, napirend-kijelölés

Magyar nyelv és irodalom: befogadáselmélet, esztétikai alapismeretek, giccs, szép, katartikus

6 óra

A reklám formái, típusai Reklámpszichológia: A reklám hatásmechanizmusának elemzése változatos példák segítségével, identifikáció, azonosulás, igazságos világba vetett hit, varázsszavak, manipulációs elemek, tudatalattira való hatás. Kitalált termék reklámjának tervezése és elkészítése különböző médiumok (pl. újság, óriásplakát. Szlogen, mágikus szavak, vidra-effektus, holtpont, forró pont, attitűd, fogyasztói szokások, banner vakság, sikerorientált motiváció, kudarckerülő motiváció. Indoor, outdoor reklámok, mémek, Reklámplakátok, reklámfilmek, reklámújságok elemzése

Vizuális kultúra: plakátok stílusa, a plakát születése Magyar nyelv és irodalom: érvelés, rábeszélés, retorikai fogások Földrajz: globális kihívások, tudatos fogyasztói magatartás; környezettudatosság

8 óra

Média és agresszió Erőszak megjelenése a televízióban és az interneten, mesékben. Immunités, morális pánik, deviancia, szorongás, kollektív félelem, pszichológiai kísérletek ismerete.

Művészettörténet: ösztönök és alkotás, a természet megzabolázásának rítusai Vizuális kultúra: rajzfilmhősök,karakterek, szociális közeg és személyiség hatása Informatika: honlapkészítés

6 óra

Magyar nyelv és irodalom:csetnyelv sajátosságai, az internetes nyelvhasználat jellegzetességei Történelem: A tudományos-technológiai fejlődés hatásai a gazdaságra, társadalomra és kultúrára; a tudás fogalmának átalakulása

4 óra

Internet hatása, funkciója, internetes műfajok információs szupersztráda, párhuzamos valóság, blog, weboldal, vloggerek, szelekció, előre dőlő médiafogyasztás, hátra dőlő médiafogyasztás, globális falu, Gutenberg-galaxis, fórum, digitalizálás, e-book, álhír, gerilla kampány Aktuális gerilla marketinges megjelenések és netes reklámkampányok elemzése Közösségi média hatása, szerepkörei internetpolgár, multimédia, hypertext, interaktivitás, virtuális identitás. brandépítés, multitasking, Facebook, Instagram, képmegosztók hatása, szerepe Identitások megjelenítése a virtuális térben: saját önreprezentáció eszköztárának (pl. Facebookadatlapok információinak) elemzése. Választott számítógépes játék elemző bemutatása Cselekményvezetés, szereplők rendszere és a felkínált identitások, megformáltság: képi világ, 144

6 óra

hangeffektusok, az interaktivitás lehetőségei.

az információs társadalomban.

Médiaszövegek befogadása, a médiaszöveg mint termék intertextualitás, sorozatelv hatása a szövegek megszerkesztésére és befogadására. A sorozatszerű szerkesztés célja és hatása a befogadóra, szappanoperák, hírek, reklámkampányok esetében. A valóság ábrázolásához való viszony: A valóságos és a valószerű fogalmának ismerete. A fikcionális és a dokumentarista ábrázolásmód felismerése, jellemzése. A képi ábrázolás és a mágikus gondolkodás kultúrtörténeti kapcsolatánakfelismerése. Sci-fi, fantasy, animációs filmek jellemzői. Friss sci-fi és fantasy filmek és sorozatok elemzése, Aktuális filmes produkciók hatásmechanizmusai, divatfilmek népszerűségének okai. Cselekményelemzés: Történet és cselekmény megkülönböztetése: a cselekmény téridő folyamatának és okozati rendjének összeállítása. Tetőpont, drámai hatás, katarzis. Karakterfejlődés, atmoszférateremtés, díszlet-kosztüm hatása a cselekményre, üzenetértéke. Mozgóképi szövegek jelentése: narráció, látványszervezés, Jelentéstulajdonítás a legfontosabb filmnyelvi kódok - narráció, montázs, látványszervezés, szerepjáték – értelmezésével.Térés időszervezés, utalás, verbális tartalmak audiovizuális adaptációja. Médiaszövegek megszerkesztése: saját rovat, reklám készítése

Magyar nyelv és irodalom: intertextualitás

4 óra

Vizuális kultúra: művészi teremtés aktusa, képzelt világok és valóság viszonya

2 óra

Magyar nyelv és irodalom: karakterelemzés, irodalmi hősök jellemváltozásainak, fejlődésének ismerete, atmoszférateremtő eszközök, dramaturgia

4 óra

Magyar nyelv és irodalom: regények filmes adaptációjának ismerete

4 óra

Magyar nyelv és irodalom: fogalmazási technikák, vázlatírás, szövegszerkesztési módszerek alkalmazása

4 óra

12. évfolyam Heti: 2 óra Éves óraszám: 72 óra Ebben az életkorban már a digitális kompetencia fejlesztésén túl a diákok esztétikai tudatosságára és kifejezőkészségére is alapozhatunk a mozgóképkultúra és médiaismeret oktatásakor a 12. évfolyamon. Ebben a tanévben a mozgóképi szövegek, vizuális elemek, filmes stratégiák ismeretére fektetjük a hangsúlyt. A mozgóképnyelv alapjainak megismertetésekor a művészettörténeti ismeretekre alapozhatunk. A mozgásábrázolási és történetalkotási törekvéseket a barlangrajzoktól, képregényeken át a filmes műfajokig átfogóan elemezzük. Lehetőség nyílik a magyar nyelv és irodalom órákon tanult és elemzett regények filmes adaptációjának tanulmányozására. A filmes műfajok beható elemzése mellett a korstílusokkal, szerzői stílusokkal és legfontosabb művekkel is megismertetjük a diákokat. A némafilmek 145

világától a hangosfilmek megjelenéséig végigvesszük a legmeghatározóbb alkotásokat. A műfajfilmek témájában pedig lehetőség nyílik a legaktuálisabb mozifilmek elemzésére, szociológiai, pszichológiai hatásaira is rávilágítani. a szerzői filmek tanításakor a leghíresebb magyar rendezők munkáira is hangsúlyt fektetünk. Saját médiafogyasztói élmények alapjánaz egyes filmműfajokhoz jellegzetes példák gyűjtését is fontosnak tartjuk. Az órára hozott szövegrészletek, ismertetők, trailerek önálló elemző bemutatását is fontosnak tarjuk, hogy rövid prezentáció keretében a diákok megmutathassák, miként tudják kifejteni véleményüket, miközben a tantárgy szakszókincsét is alkalmazzák. Az új médiatechnológiák feltérképezésekor a tanulókat érő hatásokra is odafigyelünk, figyelembe vesszük, hogy ők már digitális bennszülöttek, mindig jelen vannak az online térben is. A sztárok jelentőségéről és a sztárokat generáló háttérmunkálatokról is oly módon kell szólnunk, hogy tudomásul vesszük, diákjaink már ezekben szocializálódnak. A sztárfogalom kialakulása és módosulása kapcsán a sztárjelenséget a filmen és a médiában is megvizsgáljuk Ismert filmszereplő és médiaszemélyiség elemzésére és egyéb archetípusok meghatározására is sort kerítünk amozgókép és médiaismeret órákon. Az egyes, közösen megtekintett vagy otthoni feldolgozásra feladott filmes alkotások esetén a vitára, a vélemények megfogalmazására is hangsúlyt fektetünk, hogy a diákok kritikai érzéke és önkifejezési módja is fejlődjön. Célja a tantárgynak továbbá, hogy a tanulók képesek legyenek elemző esszé formájában médiapszichológiai és médiaszociológiai jelenségekről is elemző esszét írni az órán tanultismeretek, fogalmak felhasználásával

Témakörök

Óraszám

Médiaszociológiai, médiapszichológiai alapfogalmak áttekintése

2óra

A média megjelenése a mindennapokban, napjaink digitális eszközei Új médiatechnológiák

4 óra

A képrögzítés és mozgásábrázolás, a barlangrajzoktól a mozgóképig A látvány mozgóképi megszervezése

6 óra

Montázs

2 óra

Mozgóképi elbeszélés

6 óra

Korstílusok, szerzők, művek

4 óra

A némafilmművészet

2 óra

Hangosfilm és a modern film

2 óra

Műfajfilmek

6 óra

Szerzői filmek

6 óra

Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig

2 óra

A kortárs magyar film

6 óra

A sztár

4 óra 146

4 óra

4 óra

Új televíziós műfajok

2 óra

Esszéírás, elemző munka

2 óra

Hatásmechanizmusok

4 óra

Filmelemzés

6 óra

Ismeretek, fogalmak

Kapcsolódási pontok

Órakeret

Médiapszichológiai, médiaszociológiai alapfogalmak: szocializáció, sztárgenerálás, ízlésformálás, Generációk, Z generáció, Ygeneráció,Always Online generáció, posztmodern értékek, befolyásolás, manipuláció, napirendet kijelölő modell, felnagyítás mechanizmusa, elhallgatás, túlzás. szelektálás A média megjelenése a mindennapokban :A reprezentáció fogalmának ismerete, a tapasztalati és a média-valóság eltéréseinek felismerése. Napjaink digitális eszközei: okostelefonok, laptopok, tabletek.

Magyar nyelv és irodalom: kommunikációelméleti ismeretek

2 óra

Magyar nyelv és irodalom: kultúra és kánon Művészetek: kulturális emlékek, kollektív tudás

4 óra

Idiogenetikus, szociogenetikus minták hatása a befogadásra. Látványcivilizáció, mainstream kultúra, prezentizmus Új médiatechnológiák: A mediatizált közlésmód új jelenségeinek jellemzése, ismerete: interaktivitás, multimédia, hálózati kommunikáció, virtuális valóság, globális kultúra

147

Informatika: digitális eszközök használata, a digitális tartalmak létrehozása, online publikációja; szerzői jogok, adatvédelem, adatkezelés Földrajz: globalizáció és hatásai

4 óra

A képrögzítés és mozgásábrázolás, a barlangrajzoktól a mozgóképig A rögzítés és az ábrázolás mozzanatainak elkülönítése és kapcsolatuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. A látvány mozgóképi megszervezése: A beállítás és a képkivágat fogalmának pontos használata; a plánok fajtáinak felismerése, megnevezése és alkalmazásuk értelmezése a mozgóképi szövegek elemzésében. A kamera térbeli elhelyezése, optikai beállításai, kameramozgások.

Vizuális kultúra: esztétikai alapfogalmak

6 óra

Történelem: archív történelmi felvételek ismerete

4 óra

Montázs: A montázs-jelenség felismerése, a montázs és gondolkodás, a montázs és az ábrázolás kapcsolatának ismerete. A mozgókép esetében a téridő felbontása és újraszervezése. A lineáris, narratív, asszociatív, expresszív és a belső montázs felismerése Mozgóképi elbeszélés: A történet mint változássorozat értelmezése, az események időrendi és okozati láncolatának összeállítása, a történet fontosabb alkotóelemeinek (expozíció, lezárás, fordulat és epizód) felismerése és elkülönítése adott mozgóképi szövegek értelmezése során.

Vizuális kultúra: képkompozíciók beállításai

2 óra

Vizuális kultúra: epizód, jelenetek

6 óra

Korstílusok: A szereplő-és környezetválasztásban, a kamerahasználatban, a történetmesélésben, a film szerepéről való elképzelésben és a filmtörténeti hagyományokhoz való viszonyban megfigyelhető stiláris jegyek hasonlóságának felismerése a (német) expresszionizmus, a francia és a szovjetorosz avantgárd film, az (olasz) neorealizmus, a francia és a csehszlovák új hullám kapcsán. A némafilmművészet Az Oscar-díjas Némafilmes film elemzése, hatása, a 21. század párbeszéde a filmtörténelemmel A német expresszionizmus jellemzése egy meghatározó művének ismerete. Hangosfilm és a modern film Filmelemzés, filmes impulzusok értelmezése

Művészetek: avantgárd izmusok ismerete

4 óra

Magyar nyelv és irodalom: non-verbális kommunikáció ismerete, testbeszéd, mimika üzenetének ismerete

2 óra

Vizuális kultúra: téridő kifejezése; látványhangmozgás összekapcsolása.

2 óra

Magyar nyelv és irodalom: az irodalom határterületei: a szórakoztató irodalom műfajai krimi, kalandregény, szerelmesregény, lektür

6 óra

Műfajfilmek: A tömegfilmek sajátosságai: sztárkultusz, iparszerűség, gazdasági meghatározottság, nézőszám maximalizálás, szórakoztatás, műfajiság, fogyasztói minták kiváltása és követése, multiplex-terjesztés). burleszk, western, melodráma, horror, thriller, filmdráma, sci-fi: ezek közül egy-egy önálló bemutatása.

148

Szerzői filmek: francia újhullám, művészfilmközönségfilm jellemzői, összehasonlításuk, Bergman és Fellini, Hitchcock leghíresebb filmjeinek elemzése Makk Károly, Fábri Zoltán, Huszárik Zoltán, Szabó István, Jancsó Miklós, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla. Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig A kortárs magyar film Filmelemzős honlapokon tájékozódás A sztár: A sztár szerepének felismerése és értelmezése a médiában és a filmen, néhány film és médiasztár jellemzésén keresztül. Sztárgeneráló műsorok, sztár mint termék, termékkapcsolás, sztár mint identifikáció modell Új televíziós műfajok: talk show, reality, tehetségkutató, családi magazin, női beszélgetős műsorok, szituációs komédia, álreality. kulturális híradó Esszéírás, elemző munka, tárlatok, kiállítások látogatása utáni élményfeldolgozás Hatásmechanizmusok: lövedékelmélet, kétlépcsős hatás elmélete, szelektív észlelés elmélete, kultivációs elmélet, napirendelmélet, használat és kielégülés modellje Filmelemzés : Filmes dialógusok elemzése, verbális, non-verbális jegyek értelmezése, konfliktus, karakter, plotstruktúrák, plotmodellek, stilizálás, perspektíva

149

Magyar nyelv és irodalom: szerzői perspektíva, atmoszférateremtés, stilisztika

6 óra

Történelem: rendszerváltás történelmi aspektusai, hazai közhangulat

2 óra

Magyar nyelv és irodalom: művek szereplőinek személyiségjegyei, karakterformálás Magyar nyelv és irodalom: archetípusok, hősök

6 óra

Magyar nyelv és irodalom: sajtóműfajok

2 óra

Magyar nyelv és irodalom: stilisztikai ismeretek

2 óra

Magyar nyelv és irodalom: esztétikai élmény

4 óra

Magyar nyelv és irodalom: szövegszerkesztés, érvelés

6 óra

4 óra

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: A tanuló  képes mozgóképi szövegek értő befogadására; ismeri a mozgókép formanyelvének alapvető eszköztárát, érzékeli ezek hatását az értelmezés folyamatára, valamint képes ezeknek az eszközöknek alapszintű alkalmazására saját szövegalkotásában is.  felismeri és megnevezi a mozgóképi közlésmód, a saját és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeit.  tisztában van a média alapfunkcióival, a kommunikáció története alapfordulataival, meg tudja fogalmazni, milyen alapvető tényezőktől függ valamely kor és társadalom nyilvánossága.  tudja, melyek a kereskedelmi és közszolgálati médiaintézmények elsődleges céljai és eszközei a médiaipari versenyben.  megkülönbözteti azokat a fontosabb tényezőket, melyek alapján jellemezhetőek a médiaintézmények célközönségei. meghatározza és alkalmas példákkal illusztrálja a sztereotípia és a reprezentáció fogalmát, ésszerűen indokolja az egyszerűbb reprezentációk különbözőségeit.  rövid mozgóképi szövegek tervezése és kivitelezése révén szert tesz a mozgóképi szövegalkotás elemi tapasztalataira, érti a különféle mozgóképi szövegtípusok eltérő működési elvét, s tud azok széles spektrumával kreatív befogadói viszonyt létrehozni.  ismereteket szerez a filmkultúra területéről: érti a szerzői kultúra és a tömegkultúra eltérő működésmódját; felismeri az elterjedtebb filmműfajok jegyeit; különbséget tud tenni a különböző stílusirányzatokhoz tartozó alkotások között.  ismeri a modern tömegkommunikáció fő működési elveit, jellemző vonásait, érti, milyen társadalmi és kulturális következményekkel járnak a kommunikációs rendszerben bekövetkező változások, ezek hatásait saját környezetében is észreveszi.  értelmezni tudja a valóság és a média által a valóságról kialakított kép viszonyát, ismeri a reprezentáció fogalmát, és rendelkezik a médiatudatosság képességével, azaz képes tudatos választásra és kritikai megközelítésre.  képes önállóan véleményt formálni az ismert fogalmakkal az új televíziós és internetes műfajokról.  filmesztétikai alapfogalmak segítségével új filmes produkciókat is tud elemezni, értelmezni.

150

Osztályfőnöki Célok és feladatok · az egészséges és kulturált életmód iránti igény felkeltése · az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye · fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra · a család tisztelete, szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete · az élet tisztelete, védelme, a természeti környezet megóvása · az ember testi és lelki egészségének védelme · kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása és gyakorlása a közösségben · igény a folyamatos önművelésre, az önálló tanulás képességének kialakítása · a törvényesség és az állampolgári jogok tisztelete · a helyes szokások kialakítása, a hagyományok gondozása · a felnőtt életre, munkára nevelés, a családi életre való felkészítés · a közlekedési szabályok elsajátítása, gyakorlása · pályaválasztás és pályaorientáció elősegítése · a mindennapi életben szükséges ismeretek jártasságok fejlesztése · tanulóink helyes értékrendjének megteremtése · bizalomra épülő, udvarias kapcsolatok kialakítása, humánum, az egyén iránti tisztelet, tolerancia elsajátíttatása · a természeti környezet szeretetének, tiszteletének kialakítása Az osztályfőnöki órák tartalma Az osztályfőnöki órák témája lehet mindaz, ami az osztályközösséget, az osztályban tanuló egyént érinti: adminisztráció, az aktuális problémák megbeszélése, megoldása, osztálykirándulás szervezése, az önkéntes munka koordinálása, a magatartás és szorgalom félévenkénti értékelése, tanulási kudarcok elkerülésének segítése, a tehetségek menedzselése, A Nemzeti Alaptanterv meghatározza azokat a fejlesztési területeket, amelyeknek érvényesülniük kell az köznevelési folyamatban. Ezek többsége beépül az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; másrészt meghatározzák az osztályfőnöki órák témáit.  Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Kapcsolódási pontok: etika, magyar irodalom tantárgy

 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. 151

Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Kapcsolódási pontok: történelem, magyar irodalom tantárgy, iskolai ünnepélyek, megemlékezések.  Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. Kapcsolódási pontok: etika, történelem, média és mozgóképkultúra, témahét, dráma  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Kapcsolódási pontok: szaktárgyi órák, iskolai rendezvények 

A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. Kapcsolódási pontok: idegen nyelv, magyar irodalom, etika, külföldi cserekapcsolatok  A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Kapcsolódási pontok: biológia, pszichológiai és iskolaorvosi felmérések, fogászati és szemészeti szűrések  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Natösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Kapcsolódási pontok: testnevelés, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, biológia, kémia, fizika, témahét, házi dolgozatok, külföldi utak, terepgyakorlatok, osztálykirándulások, önkéntes munka 152

 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Kapcsolódási pontok: földrajz, matematika, kémia, informatika, osztálykirándulások, témahét, terepgyakorlat  Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Kapcsolódási pontok: életvitel és gyakorlat, történelem, informatika, etika, magyar nyelvtan, témahét, diáknap, tanulmányi kirándulás

Fejlesztési követelmények Segíteni a tanulót abban és megtanítani őt arra, hogy önmagát érdekesnek és értékesnek lássa, az élete célját keresse, másokra odafigyeljen, másokkal kommunikáljon. Segíteni abban, hogy tartozzék valahová, valakihez, aki elvárja tőle, hogy igényes legyen, s akinek nem csak kényszerből, de belső akaratából is meg akar felelni. Felismerje, hogy az élet felnőttként való megéléséhez önbizalom kell. Ráébreszteni a felelősségteljes gondolkodás fontosságára, az emberi élet méltóságára, a környezettel való harmonikus együttlét igenlésére Legyen fogékony a társadalmi együttélés szabályainak megismerésére, a tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítására, az önálló tájékozódásra és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztésére. Ráérezzen a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségére a saját életében. Ismerje meg a szexualitás társadalmi értelemben problematikus megnyilvánulási formáit, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókat.

A továbbhaladás feltétele Az osztályfőnöki óra jellegéből következik, hogy a továbbhaladás nincs feltételhez kötve, ezért nem kötődik semmiféle teljesítményhez.

153

OSZTÁLYFŐNÖKI 9-12. Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Óraszámok

Tematikai egység Egészség- és környezetvédelem

10

10

5

5

Családi élet

5

5

3

2

Viselkedéskultúra

5

4

5

2

Emberi kapcsolatok

4

4

5

4

Tanulás és munka

5

5

6

4

Konfliktusok és feloldások

5

5

5

4

Szervezési feladatok

2

2

5

5

Pályaválasztás

1

2

3

4

Összesen:

37

37

37

30

KILENCEDIK ÉVFOLYAM Tematikai egység Egészség- és környezetvédelem Családi élet

Viselkedéskultúra

Emberi kapcsolatok

Ismeretek, fejlesztési területek Az élelmiszer útja. Mi kerül az asztalunkra? Honnan? Szelektív hulladékgyűjtés. Biopiac. Az emberi életszakaszok, generációk kapcsolatának a megismerése. A családi hagyományok, ünnepek tisztelete. Felelősségérzet kialakítása a napi feladatok ellátásában. Tájékozottság a szolgáltatások használatában Az értékek mint eligazodási pontok A család meghatározó szerepe az értékrend kialakulásában Az "értékvezérelt magatartás", a nagyra tartott személyek követése tanulás útján jön létre. Példaképek. Példaképkeresés, a valahová tartozás fontossága. A társadalmi élethez való kritikus viszonyulás, és a konkrét valóság hiányos ismerete. Az érzelmi élet túlburjánzása. A 154

Órakeret 10

5

4

4

Tanulás és munka

Konfliktusok és megoldások Szervezési feladatok

Pályaválasztás

baráti kapcsolatok szerepe. Szellemi aktivitás felgyorsulása, kritikai képesség kibontakozása. Kritikus, önkritikus viselkedés. Tanulásszervezés.Munkamegosztás: önmagamért és másokért cselekedni Időbeosztás: kötelesség és kedvtelés helyes aránya A túlvállalás problémája Az iskolai és osztályszintű színterekben felmerülő problémák kezelése. Ismerkedés az iskola házi rendjével, munkarendjével, szokásaival Önkéntes munka szervezése. Délutáni elfoglaltságok, edzések, művészeti tevékenység, színházbérletek szervezése Éves osztályprogram tervezése Kirándulás: külföldi cserekapcsolatok, fogadás, utazás Magatartás és szorgalom értékelése Pályaorientáció. Miben vagyok jó?

5

5

2

1

TIZEDIK ÉVFOLYAM Tematikai egység Egészség- és környezetvédelem Családi élet Viselkedéskultúra

Emberi kapcsolatok

Tanulás és munka

Ismeretek, fejlesztési területek Az egészséges életmód. Testkultúrák Napirend –pihenés –alvás A párválasztás szempontjai régen és ma. Család vagy karrier? Férfi és női szerepek Az értékelés nehézségei: igazság és igazságosság. Az igazságosság szerepe a megállapodásokban, a terhek elosztásában, az anyagi javak elosztásában. Illendő – nem illendő, helyes - helytelen A helyes önismeret kialakítása. A másik ember megértéséhez, tiszteletéhez szükséges képességek, felismerések kialakítása. Önmagunk felvállalása, mások bírálatának segítségként való elfogadása. Önbizalom, helyes önszeretet. Tolerancia a másság irányában. A megismerési folyamat összetett jellege. Érzéki és gondolati megismerés. Kreativitás a megismerésben. 155

Órakeret 10 5

5

4

5

Konfliktusok és megoldások Szervezési feladatok

Pályaválasztás

Az iskolai és osztályszintű színterekben felmerülő problémák kezelése. Délutáni elfoglaltságok, edzések, művészeti tevékenység, színházbérletek szervezése Fakultációválasztás Ünnepi műsor készítése nemzeti ünnepeinkre Éves osztályprogram tervezése Kirándulás: külföldi cserekapcsolatok, fogadás, utazás Magatartás és szorgalom értékelése Életpálya-terv, karriercél, jövedelem, megélhetés, munkavállalás, felsőoktatás, felvételi, kétciklusú, illetve egységes képzés Fakultációválasztás

5

2

2

TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM Tematikai egység Egészség- és környezetvédelem

Családi élet Viselkedéskultúra

Emberi kapcsolatok

Tanulás és munka

Konfliktusok és megoldások Szervezési feladatok

Ismeretek, fejlesztési területek Az egészséges életmód. Testkultúrák Napirend –pihenés –alvás A fenntartható fejlődés alakulása. A fenntartható fejlődést támogató és nem támogató döntések és következményei Házasság vagy együttélés? Mit lehetne tenni a válások számának csökkentéséért? Az értékelés nehézségei: igazság és igazságosság. Az igazságosság szerepe a megállapodásokban, a terhek elosztásában, az anyagi javak elosztásában. Illendő – nem illendő, helyes - helytelen A gondolatok és érzelmek kölcsönhatása. Életérzés, depresszió, szenvedély. Az érzelmek tanulása. Szeretet, szimpátia, gyűlölet, utálat, irigység, agresszivitás A stressz kezelésének lehetséges módjai. A megismerési folyamat összetett jellege. Érzéki és gondolati megismerés. Kreativitás a megismerésben. Az iskolai és osztályszintű színterekben felmerülő problémák kezelése. Délutáni elfoglaltságok, edzések, művészeti tevékenység, 156

Órakeret 5

3

5

5

6

5

5

Pályaválasztás

színházbérletek szervezése Éves osztályprogram tervezése Szalagavató szervezése Ballagtatás Magatartás és szorgalom értékelése A saját életpályára vonatkozó döntések meghozatala. Az életpálya tervezésekor mérlegelendő körülményekről, tényezőkről szóló adatok, információk gyűjtése. Különböző megélhetési lehetőségek összehasonlítása, feltételek, körülmények, kockázati tényezők, ezek hatása az életminőségre. Előnyök és hátrányok vizsgálata.

3

TIZENKETTEDIK ÉVFOLYAM Tematikai egység Egészség- és környezetvédelem

Családi élet Viselkedéskultúra

Emberi kapcsolatok Tanulás és munka

Konfliktusok és megoldások Szervezési feladatok

Ismeretek, fejlesztési területek Fertőző betegségek. Nemi betegségek. Az AIDS Az egyéni döntések fontossága, az egyén felelőssége a saját döntéseiért. Az egyén döntéseinek hatása az egyénre, a családra, az iskolára, a társadalomra Felelősségvállalás, gyermekvállalás „Három királylány, három királyfi” program Szándék és tett. A jó szándék és a tett összefüggései. Közvetlen eredmény és erkölcsi hatás. A sikertelenség erkölcsi következményei. Az egyén felelőssége a cselekvések részleteiért, a belső munkáért, a tetteiért, a következményekért. A cselekvések fajtái: szabad és kényszerű cselekvések. Személyiségstruktúra: örökölt és szerzett összetevők A másik ember személyiségének tisztelete A megismerési folyamat összetett jellege. Érzéki és gondolati megismerés. Kreativitás a megismerésben. Az iskolai és osztályszintű színterekben felmerülő problémák kezelése. Érettségi, felvételi jelentkezés Őszi kirándulás szervezése Szalagavató bál – nyitótánc Szerenád Ballagás – 157

Órakeret 5

2

2

4

4

4

5

Pályaválasztás

búcsú az iskolától és a tanároktól Bankett szervezése Továbbtanulási lehetőségek, a jelentkezés, felvételi eljárás Hazai vagy külföldi egyetem? A szakképzettségek (szakmák), felsőoktatási kimenetek főbb jellemzői. Önképzés, távoktatás, felsőoktatási szervezési formák

158

4

Biológia és egészségtan A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók – az élő természettel kapcsolatos ismereteiket elmélyítve és gazdagítva - egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, beleértve az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőket. E cél teljesülése közben fejlődnek tanulási képességeik: jártasságot szereznek tudásunk forrásainak feldolgozásában, érvényességi körének megítélésében és az új ismeretek önálló megszerzésében. Felkészülnek az ok-okozati összefüggéseket kereső, megértő és kritikus gondolkodásra, és egyre gyakorlottabban ismerik fel az áltudományos, megtévesztő propagandát, híreket, amelynek így elutasítására is képessé válhatnak. A Nat és iskolánk kiemelt célkitűzése a természettudományos műveltség erősítése, a gimnáziumi biológia tananyagának feldolgozása során fontos, hogy a tanulás folyamata a mindennapi élethez, a gyakorlathoz is kapcsolódó jelenségekből indulva vezessen el a mindennapi életben tapasztalható problémák megoldására is felhasználható ismeretekhez. Ez nemcsak a környező élővilág és saját szervezetünk jelenségeinek megértését teszi lehetővé, de alapot ad a tanulók környezet- és egészségtudatos magatartásának alakításához is. A biológia önálló és iskolai tanulása közben a tanulók egyre rutinosabbá válnak a természettudományos megismerési módszerek használatában. A tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek, az önálló és a csoportmunka során, projektekben a nyomtatott és elektronikus anyagok feldolgozása fejlesztik együttműködési készségüket, és ezen keresztül segítik az emberek sokféleségének értékként való elfogadását. A középfokú biológia tanulása során a megfigyelések, ismeretek megfogalmazása révén gazdagodik a tanulók anyanyelvi kifejezőkészsége. Egyre gyakorlottabbá válnak az objektív szemléletű leírásban, tapasztalataik esztétikus rögzítésében, az önálló ismeretszerzésben és a problémamegoldásban. A kritikus, önálló információszerzés, a médiatudatosság, a tudománytörténeti tájékozódás az európai és a hazai kultúra megbecsülését erősíti. A fenntartható gazdálkodás feladatainak megfogalmazása a természeti feltételekkel és a nemzeti hagyományokkal összhangban álló gazdasági és vállalkozói kompetenciákat is fejleszti. Az egészségét fenntartó és az azt fenyegető tényezők megismerése segít az egészségtudatos magatartás kialakításában és megvalósításában. 10. évfolyam 10. évfolyamon indul el a biológia tantárgy újbóli tanulása heti 2 órában. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése – és egy részüknek a kipróbálása – fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazását erősíti, és az önálló tanulás képességét is fejleszti.

159

11–12. évfolyam A gimnáziumi biológiatanulás utolsó két évének témakörei heti 2 órában elsajátítva: a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana, a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különböző szerveződési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok fölismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság, mint cél igényli a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel. A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggő biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét. Iskolánkban lehetőség van az élsportolók egyéni időbeosztásához igazodni, így egyes esetekbena négy évet három év alatt elsajátíthatják. Azonban ez a tömörített oktatás nem megy a megértés és a minőség rovására. Valamint az intenzív sporttevékenységnek köszönhetően egyéb életmóddal kapcsolatos tapasztalataik is beépíthetők a tanulásba. Az egészségtudat fejlesztése Az egészség a testi, lelki, szociális jól-lét állapota, pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés számunkra az a folyamat, amely képessé teszi diákjainkat arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Képessé teszi őket az egészséget meghatározó tényezők kontrolljára, ezáltal egészségük javítására alkalmassá válnak. A fizikai-tárgyi éspszichoszociáliskörnyezet alakításával így az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk hatást gyakorolni. Valljuk, hogy a családi környezet mellett az iskola a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Hisszük, hogy az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Ugyanakkor hangsúlyozzuk azt is, hogy mind tartalmában, mind mélységében életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez, szükségleteikhez adaptálva igyekszünk tanulóinkat megszólítani és terelni a kapcsolataikat is, hogy ezáltal egymásnak is példát tudjanak mutatni.

160

Megelőzés és elsősegélynyújtás Az iskolaminden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy. a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A biológia oktatáson belül természetesen alapismeretek szintjén tárgyaljuk a lehetséges balesetforrásokat és azok megelőzését, ellátását, a teendőket. Az erre kijelölt teremben oktató transzparensek, segédeszközök találhatók. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése és az elsősegélynyújtás elsajátítása érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonkéntmegszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontjárólaz osztályfőnököt az igazgatóhelyettes tájékoztatja. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Tárgyi feltételek Az iskola méretéből kiindulva biológia szaktanterem nincsen, de az oktatáshoz szükséges segédanyagok, bemutató makettek és az elektronikus felszereltség lehetővé teszi, hogy minden osztályban elsajátíthassák a tantárgyat. Ezenkívül múzeumok, kiállítások látogatásával és egyéb rendezvényekkel, projekt napokkal is segítjük a megértést. Heti óraszám 9-12. évfolyam Tantárgy / évfolyam Biológia egészségtan

9.

10.

11

12.

0

2

2

2

10. évfolyam Bevezetés (1 óra) 1. óra Bevezetés a biológiába A biológia témája, helye a természettudományok között. Részterületei, kutatási eszközei és módszerei. Az egyed szerveződési szintjei (3 óra) 2. A rendszerezés alapjai A prokarióta és eukarióta fogalma, a rendszerezés alapegysége a faj. Fejlődéstörténeti rendszerek. 3. Az élő rendszerek Az élő anyag jellemzői, az életjelenségek 4. A vírusok A vírusok felépítése. Életmódjuk és néhány jellemző típusuk, kórokozásuk. Önálló sejtek (4 óra) 5. A baktériumok A baktériumok általános felépítése és életmódja. Az autotróf és a heterotróf 161

életmód közötti különbség. A kékbaktériumok jellemzői. A kemoszintézis és a fotoszintéziskülönbsége az energiafelhasználásban. 6. Az egysejtű eukarióták Az autotróf és heterotrófeukarióta egysejtűek szerveződése és életműködéseik, szerepük a biológiai folyamatokban. 7. Az egysejtűek és az ember Kórokozó egysejtű eukarióták. 8. Gyakorlati óra Különböző egysejtűek keresése vízmintákban mikroszkóp alatt. Többsejtűség (4 óra) 9. A gombák és a zuzmók A gombák és zuzmók testszerveződése, jellemző csoportjaik 10. Gombaismeret Gyakorlati gombaismeret, néhány jellemző és gyakori faj megismerése, egymással történő összehasonlítása, különös tekintettel a gyilkos galócára. 11. Szivacsok A sejthalmazos állatcsoport testfelépítése és életműködései. 12. Összefoglalás A tanultak összefoglaló áttekintése 13. Témazárás A tanultak ellenőrzése Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői (5 óra) 14. Az állati sejt Az állati sejt jellemző alkotói, eltérései a növényi sejtektől. 15. Az állatok szövetei I. A hámszövetek valamint a kötő-és támasztószövetek típusai, jellegzetességeik, biológiai működésük, előfordulásuk az állati szervekben. 16. Az állatok szövetei II. Az izomszövetek típusai, valamint az idegszövetjellegzetességei, biológiai működésük, előfordulásuk az állati szervekben. 17. Gyakorlati óra: Állati szövetek vizsgálata Különböző állati szövetek mikroszkópos vizsgálata Szerkezetek és működések az állatok világában (6 + 7 óra + 1 szabadon felhasználható óra) 18. A csalánozók, laposférgek, fonálférgek Általános jellemzésük, evolúciós újításaik, testfelépítésük, típusaik, életmódjuk, az emberrel való kapcsolatuk. 19. A puhatestűek és gyűrűsférgek Általános jellemzésük, evolúciós újításaik, testfelépítésük, típusaik, életmódjuk, az emberrel való kapcsolatuk. 20. Az ízeltlábúak Általános jellemzésük, evolúciós újításaik, testfelépítésük, típusaik és legfontosabb csoportjaik, életmódjuk, az emberrel való kapcsolatuk. 21. A tüskésbőrűek, előgerinchúrosok, fejgerinchúrosok, gerincesek A tüskésbőrűek általános testfelépítése és életmódja. Az előgerinchúrosok jellemzői. A fejgerinchúrosok testfelépítése, a gerincesek evolúciója. 22. Halak, kétéltűek, hüllők, madarak Általános jellemzésük, az egyes csoportok előremutató sajátosságai, testszerveződésük evolúciója, életmódjuk. 23. Emlősök Mint a legfejlettebb gerincescsoport. Alkalmazkodóképességük és elterjedésük evolúciós magyarázata. 24. Összefoglalás A tanultak összefoglaló áttekintése 25. Témazárás A tanultak ellenőrzése 26. Az állatok kültakarója és mozgása A férgek, az ízeltlábúak és a gerincesek kültakarójának főbb jellemzői. Helyváltoztató mozgás az izomszövet különböző mozgástípusaival.A külső és belső váz jelentősége a mozgásban. 27. Az állatok táplálkozása A táplálkozás biológiai jelentősége és anatómiájának evolúciója. A 162

laposférgek, a fonálférgek, a gyűrűsférgek, bélrendszerének felépítése. Az ízeltlábúak bélcsatornája. A gerincesek bélcsatornájának jellemzői,a járulékos mirigyek szerepe. 28. Az állatok légzése A légzés biológia funkciója, légzés testfelületen át, légzőszervek. Az ízeltlábúak légzése. A rákok kopoltyúja és a rovarok légcsövei. A gerincesek légzése kopoltyúval és tüdővel. 29. Az állatok anyagszállítása Az anyagszállítás biológiai funkciója. Az ízeltlábúak nyitott anyagszállítási rendszere. A gerincesek vére és zárt vérkeringési rendszere.A szív evolúciója a gerincesek csoportjában. 30. Az állatok kiválasztása A kiválasztás biológiai funkciója, a kiválasztás szervrendszereinek típusai az egyes állatcsoportokban. 31. Az állatok szaporodása és egyedfejlődése A fajfenntartás jelentősége, ivaros és ivartalan szaporodás, az egyedfejlődés formái az állatvilágban, az elevenszülés jelentősége.A váltivarúság és a hímnősség fogalma. Példák a gerinctelen állatok szaporodási módjaira. A gerincesek szaporodásának jellemzői. 32. Az állatok hormonális szabályozása A kémiai szabályozás evolúciója, az állati hormonok. 33. Az állatok idegi szabályozása Az idegi szabályozás törzsfejlődése, típusai.A diffúz idegrendszer és a dúcidegrendszer. A férgek és az ízeltlábúak idegrendszerének jellemzői. A csőidegrendszer fogalma. 34. Összefoglalás A tanultak összefoglaló áttekintése 35. Témazárás A tanultak ellenőrzése Az állatok viselkedése (6 óra + 1 szabadon felhasználható óra) 36. Az öröklött magatartásformák A viselkedés fogalma. Az öröklött magatartásformák típusai, a feltétlen reflex, a taxis, az öröklött mozgáskombináció. A kulcsinger és a motiváció szerepe. 37. A tanult magatartásformák A legfontosabb tanult magatartásformák áttekintése.A bevésődés, a megszokás, a feltételes reflex, az operáns és a belátásos tanulás jelensége. 38. Az állatok létfenntartó viselkedései A létfenntartó viselkedés formái, jelentőségük. Az állatok tájékozódó magatartása. A táplálkozási viselkedés. Támadó és menekülő magatartások. 39. Az állatok szaporodási viselkedései Az állatok önfenntartó viselkedésének közös elemei.A párválasztás, az udvarlás és nászjáték, a párzás és az ivadékgondozás 40. A társas viselkedés alapjai Az állatvilág társas viselkedésnek formái, a szociális kapcsolatok típusai. A rangsor. A személyes tér. Az agresszió. A területvédő magatartásaz aggregációtól a fejlett rovarállamok viselkedéséig. 41. Az állatok kommunikációja Az állatok kapcsolattartásának kifejező formái, akusztikus, vizuális, kémiai kommunikáció. 42. Az ember viselkedése Az emberi viselkedés alapjai. 43. Összefoglalás A tanultak összefoglaló áttekintése 44. Témazárás A tanultak ellenőrzése A növényi sejt, szerveződési formák (4 óra) 45. A növényi sejt A növényi sejt felépítése, jellemző sejtalkotók. 46. A növények szerveződési típusai A sejthalmaz, a sejtfonál, a lemez és teleptestes szerveződés. 47. A moszatok 163

A többsejtű növények kialakulása. A telepes növények testszerveződése. A többsejtű zöldmoszatok, a barnamoszatok és a vörösmoszatok fontosabb jellemzői. 48. A növények szövetei A szövet fogalma. A növényi osztódószövet, a bőrszövet, a szállítószövet és az alapszövet jellemző tulajdonságai. 49. Gyakorlati óra Moszatok mikroszkópos vizsgálata. A növények országa (12 óra) A mohák A mohák testfelépítése és életmódja, típusaik, jelentőségük. 51. A növények szervei, a gyökér A gyökér makroszkópos és mikroszkópos felépítése, biológiai működése., a gyökérzet, a gyökérzeti típusok. 52. A növények szervei, a szár A szár makroszkópos és szöveti felépítése, lágy szár, fás szár. A szár biológiai működése. 53. A növények szervei, a lomblevél A lomblevél felépítése, biológiai működése, szövettana. 54. A harasztok A hajtásos növény fogalma. A harasztok testfelépítése és életmódja. A zsurlók és a páfrányok jellemző tulajdonságai. 55. A nyitvatermők, a virág A magvas növény fogalma. A virág fogalma. A nyitvatermők közös jellemzője. A fenyők jellemző tulajdonságai. 56. A zárvatermők, a termés A zárvatermők általános testfelépítése, szaporodásbiológiájuk. A termés fogalma. 57. Kétszikű növények és egyszikű növények A kétszikű és egyszikű növények összehasonlítása egymással. 58. A boglárkafélék és rózsafélék A kétszikűek ősi típusnövényei,jellemzésük néhány fontos fajuk bemutatása. 59. A mályvafélék, szegfűfélék, bükkfafélék Általános jellemzésük néhány fontos hazai fajuk bemutatása. 60. Liliomfélék és pázsitfűfélék Az egyszikűek ősi típusnövényei,jellemzésük néhány fontos fajuk bemutatása. 61. Gyakorlati óra, növényhatározás Néhány hazai növényfaj meghatározása esetleg terepen. 62. Témazárás A tanultak ellenőrzése 50.

A növények élete (8 óra) 63. A növények vízháztartása A víz jelentősége a növények életében. Ozmózis, gyökérnyomás, párologtatás, turgorállapot, plazmolízis. 64. Gyakorlati óra Az ozmózis vizsgálata 65. A növények táplálkozása A növények tápanyagfelvétele a levegőből és a talajból. A nitrogénfelvétel formái. 66. A növények gázcseréje A gázcserenyílások szerkezete. A növényi légzés folyamata. 67. A növények anyagszállítása Az anyagszállító rendszer felépítése és működése. A gyökérnyomás, a párologtatás és a szívóhatás fogalma. A víz és a szerves molekulák szállítása. 68. A növények szabályozása, a növényi hormonok A növényi hormonok fogalma. Az auxin hormonális hatásai. 69. A növények szaporodása A növények ivartalan szaporodásának formái. A növények ivaros szaporodásának jellemzői. 70. A növények egyedfejlődése 164

A magvas növények egyedfejlődése. A csírázás folyamata. Az egyedfejlődés vegetatív és reproduktív szakasza. 71. Összefoglalás A tanultak összefoglaló áttekintése 72. Témazárás A tanultak ellenőrzése

11. évfolyam Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

BIOKÉMIA 1.

Egység a sokféleségben a sejtek anyagai 1.

Az élőlényeket felépítő elemek, anyagok megismerése során felhasználjuk a tanulók kémiai ismereteit és kiegészítjük azokat az adott elemek, anyagok biológiai jelentőségével.

165

Felépítés és működés közötti összefüggések megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása.

Fogalmak: biogén elemek, ásványi anyagok, víz, kondenzáció, hidrolízis, szénhidrátok Csomópontok:  az élő rendszerek elemi és molekuláris szinten nagyfokú egységet mutatnak,  a biogén elemek fogalma, az elsődleges biogén elemek,  a víz jelentősége az élőlények életében,  a makromoleku lák képződése monomerjeik ből és lebontásuk monomerjeikr e,  monoszachari dok, diszacharidok és poliszacharid ok felépítése

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a 2-3.

4.

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

és biológiai szerepe. Egység a Az élőlényeket felépítő Felépítés és működés Fogalmak: zsírok és sokféleségben - elemek, anyagok közötti összefüggések olajok, foszfolipidek, a sejtek anyagai megismerése során megértése, a szerkezeti aminosavak, fehérjék, 2. felhasználjuk a tanulók struktúra és a kémiai nukleotidok kémiai ismereteit és felépítés összekapcsolása. Csomópontok: kiegészítjük azokat az  a trigliceridek adott elemek, anyagok felépítése és biológiai jelentőségével. hidrolízise, az élőlények tartalék tápanyagai,  a foszfolipidek felépítése, a kettős oldékonyság jelentősége, a biológiai membránok alapszerkezet e,  a fehérjék kondenzációj a aminosavakb ól, a fehérjék fajlagosságána k magyarázata,  a fehérjék másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete, a denaturáció,  a nukleotidok felépítése. Gyorsan, Korábbi tanulmányaik Felépítés és működés Fogalmak: anyagcsere, sorban, megalapozzák az óra közötti összefüggések katalizátor, enzim, szabályosan anyagát, az újdonságot az megértése, a szerkezeti aktiválási energia, az enzimek ATP és az enzimek struktúra és a kémiai fajlagosság, aktív jelentik. felépítés összekapcsolása. centrum, optimális Kulcskérdés az aktiválási körülmények, ATP energia kérdéskörének Csomópontok: alapos megértése.  az anyagcsere Enzimek tulajdonságai, fogalma, a reakciókban betöltött felépítő és a szerepe, illetve a lebontó redoxireakciók képezik az anyagcsere 166

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában.

energia- és anyagátalakulá si folyamatai,  az enzimek katalizátor tulajdonságai,  az enzimreakció k lefolyása, az enzimek fajlagossága,  az enzimreakció k sebességének függése a hőmérséklett ől és egyéb környezeti tényezőktől. Fogalmak: prokarióta és eukarióta sejt, sejthártya, sejtváz, sejtmag, endoplazmatikus hálózat, Golgikészülék, lizoszóma, mitokondrium, zöld színtest, ostor, csilló, sejtfal Csomópontok:  a prokarióta és az eukarióta sejtek különbsége,  a sejthártya felépítése, jellemzői,  a sejt belső membránrend szerei: az endoplazmati kus hálózat, a Golgikészülék, lizoszómák,  a mitokondriu m és a zöld színtest felépítésének

óra anyagát. Enzimek működésére egyszerű tanulókísérlet tervezhető (pl. amiláz enzim).

5.

Egy ház sok szobával - Az eukarióta sejtek felépítése

A tavaly megismert prokarióta-eukarióta fogalompárra építve alakítjuk ki e témakör tananyagát. A membránrétegek határoló funkciója, és a sejtszervecskék felépítése, működése képezik a lecke gerincét. A mitokondrium és a színtest részletesebben a 35. leckében kerül elő.

167

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag és működésének összehasonlít ása.

6.

Aktívan és passzívan – A sejtek anyagfelvétele és anyagleadása

7-8.

Nagyüzem a sejtben – Az anyagcsere fő folyamatai

A membránok felépítésének megismerése után a membránokon lejátszódó folyamatok megismerése. Külön figyelmet érdemelnek az ozmotikus jelenségek, illetve a pumpa/csatorna fehérjék által facilitált típusok.

Fogalmak: sejthártya, diffúzió, ozmózis, szállító fehérjék, exocitózis, endocitózis Csomópontok:  a passzív transzport fogalma, fajtái: diffúzió, ozmózis,  az aktív transzport,  a passzív és az aktív transzport összehasonlít ása (energiaigény, irány),  az exocitózis és az endocitózis folyamata. Az anyagcsere felépítő és Felépítés és működés Fogalmak: lebontó és lebontó folyamatai közötti összefüggések felépítő anyagcsere, egymástól térben és megértése, a szerkezeti enzim, koenzim, időben elkülönülve struktúra és a kémiai NAD, biológiai mennek végbe, de a sejt felépítés összekapcsolása. oxidáció (glükolízis, aktuális igényeinek citromsavciklus, megfelelően több ponton terminális oxidáció), összekapcsolódhat. Erről erjedés, a bonyolult rendszerről anyagcseretípusok kapunk áttekintést. (kemotróf, fototróf, heterotróf, autotróf), fotoszintézis (fényszakasz, sötét szakasz) Csomópontok:  a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői, összehasonlít ásuk,  a biológiai oxidáció 168

Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és működésének magyarázatában.

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

9.

Összefoglalás

A tanultak összefoglaló áttekintése.

10.

Ellenőrzés

A fejezetben tanultak ellenőrzése.

Ismeretanyag alapfolyamata i,  az oxigén nélküli lebontási formák-az erjedés,  a felépítő anyagcsere típusai energiaforrás és szénforrás szerint,  a fotoszintézis alapfolyamata i. A fejezetben tanultak.

Az analízis és szintézis képességének fejlesztése az összefoglalás során. A lényegkiemelés képességének fejlesztése az ismeretek rendszerezése során. A kommunikációs készségek fejlesztése. A fejezetben tanultak. Ismeretek önálló alkalmazása, saját gondolatok kifejezésének képessége.

ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉS. A CSONT- ÉS IZOMRENDSZER 11.

Sok van, mi csodálatos - Az emberi test általános felépítése

Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismeretek rendszerezése. A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak felismerése.

169

A bőr elhelyezkedése, feladatainak megértése. A helyes szokások megismerése és gyakorlása (tisztálkodás,környezet állapota). A reális énkép kialakítása.

Fogalmak: kétoldali szimmetria, rassz, egyedfejlődés, embrionális fejlődés, posztembrionális fejlődés, testarányok Csomópontok:  az ember és az emlősök testfelépítésén ek, hasonlósága és különbségei  az egyedfejlődés szakaszai,

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag 

12.

Erősebb, mint a vasbeton – csontjaink felépítése

A porcok és a csontrendszer anatómiai, illetve élettani jelentőségének megismerése.

13.

A csontok egymáshoz kapcsolódnak

A csontkapcsolatok típusai, azok jellemzői. Előfordulásuk a csontrendszerben. 170

az embrionális fejlés a zigótától a születésig tart,  a posztembrion ális fejlődés a születéstől a halálig,  a testarányok változása a posztembrion ális fejlődés során,  különbségek a testfelépítésbe n a nagy populációcso portok között. Felépítés és működés Fogalmak: csontváz, közötti összefüggések csontszövet, tömör megértése, a szerkezeti csontállomány, struktúra és a kémiai szivacsos felépítés összekapcsolása. csontállomány, csonttípusok, csontsűrűség Csomópontok:  a csontváz a mozgás passzív része,  a csontszövet felépítése,  a csontok típusai, a csont, mint szerv felépítése,  a csont fizikai tulajdonságai – keménység és hajlékonyság,  a csontok regenerációja. Felépítés és működés Fogalmak: közötti összefüggések csontösszenövés, megértése, a szerkezeti porcos összeköttetés, struktúra és a kémiai varrat, ízület, rándulás, felépítés összekapcsolása. ficam, csípőficam

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület A mozgásszervrendszer főbb tájékainak megnevezése, elhelyezkedése, feladatainak megértése.

14.

A csontváz

A csontrendszer felépítése. A csontrendszer egészsége.

A mozgásszervrendszer főbb tájékainak megnevezése, elhelyezkedése, feladatainak megértése.

15.

Minden élet oka a mozgás – az izomrendszer

Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismeretek rendszerezése.

A mozgásszervrendszer főbb tájékainak megnevezése, elhelyezkedése, feladatainak megértése.

171

Ismeretanyag Csomópontok:  a csontösszeköt tetések jellemzői, csoportosítás uk,  az ízület szerkezet, az ízületek típusai,  az ízületek megbetegedés ei: a rándulás és a ficam kialakulása, kezelése,  a csípőficam fejlődési rendellenessé g. Fogalmak: koponya, törzsváz, végtagváz, hanyagtartás, gerincferdülés, lúdtalp Csomópontok:  a koponya csontjai, szerepe,  a törzsváz felépítése, a csontok kapcsolódási típusai, a hanyagtartás és a gerincferdülés ,  a végtagváz csontjai, az alsó és a felső végtag felépítésének hasonlósága és különbségei. Fogalmak: vázizomszövet, harántcsíkolat, izom, a fej, a törzs és a végtagok izmai, erő-

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Új anyag: az izomrostok biokémiája.

16.

Mit tegyek, hogy fitt legyek?

A rendszeres mozgás jelentősége a szervezet egészsége szempontjából.

A helyes szokások megismerése és gyakorlása (napirend, szabadidő, környezet állapota).

17.

Összefoglalás

A tanultak összefoglaló áttekintése.

Az analízis és szintézis képességének fejlesztése az összefoglalás során. A lényegkiemelés képességének fejlesztése az ismeretek rendszerezése során. A kommunikációs készségek fejlesztése.

172

Ismeretanyag erőkar rendszer, rángás, tartós izomösszehúzódás Csomópontok:  a vázizomszöve t felépítése,  az izom általános felépítése,  a fej, a törzs és a végtagok izmai,  az izomösszehúz ódás mechanizmus a,  az izomműködés energiaviszon yai,  a rángás és a tartós izomösszehúz ódás. Fogalmak: lassú és gyors izomrostok Csomópontok:  a sport jótékony hatásai a légzési és a keringési rendszerre, az izomerő növekedése,  a bemelegítés és a nyújtás szükségessége . A fejezetben tanultak.

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a Ellenőrzés

18.

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

A fejezetben tanultak. Ismeretek önálló alkalmazása, saját gondolatok kifejezésének képessége.

A fejezetben tanultak ellenőrzése.

SZORGOS SZERVEINK - A SZERVEZET ANYAGFORGALMA 19-20.

Jó étvágyat! – az ember tápcsatornája

A tápcsatorna szerveinek funkciói. A korábbi ismereteket kiegészítik az emésztőenzimek, illetve a máj és az epe működésmechanizmusa.

173

Az emésztőkészülék főbb szerveinek megnevezése, elhelyezkedése, feladatainak megértése. Egészséges étkezési szokások megismerése, kialakítása, minőségi és mennyiségi szempontok bemutatása. A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése, igény az egészséges életkörülményekre.

Fogalmak: előbél, középbél, utóbél, táplálékfelvétel, emésztés, felszívódás, fog, máj, emésztőmirigyek Csomópontok:  a tápcsatorna felépítése, az emlősök és az ember tápcsatornájá nak hasonlósága,  a táplálék feldolgozásán ak lépései és a tápcsatorna szakaszai,  az emésztőmirig yek váladéktermel ése és a tápanyagok enzimes hidrolízise,  a vékonybél felépítésének és a felszívódásna k az összefüggése,  a máj szerepe a szervezetszint ű anyagcserébe n,  a vastagbél működése, a vastagbélben élő

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

21.

22-23.

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

mikroorganiz musok jelentősége az egészség fenntartásába n. Az vagy, mit Tápanyagaink, jellemzőik. Egészséges étkezési Fogalmak: szerves és megeszel – Táplálékpiramis szokások megismerése, szervetlen tápanyagok, a tápanyagok összeállítása. kialakítása, minőségi és vitaminok Táplálkozási szokások, mennyiségi szempontok Csomópontok: étrendek elemzése, bemutatása.  a víz és az javaslatok A környezeti állapot és az ásványi megfogalmazása. ember egészsége közötti anyagok A túlsúlyosság és a kóros kapcsolat felismerése, szerepe az soványság veszélyeinek igény az egészséges egészség bemutatása. életkörülményekre. fenntartásába A logikai gondolkodás n, képességének fejlesztése:  a ok-okozati összefüggések szénhidrátok feltárása során. előfordulása ételeinkben,jel entőségük a szervezetben,  a zsírok és olajok előfordulása ételeinkben, jelentőségük a szervezetben,  a fehérjék előfordulása ételeinkben, jelentőségük a szervezetben,  teljes értékű és nem teljes értékű fehérjék,  vitaminok, hiánybetegség ek. Tápanyagaink, jellemzőik. Egészséges étkezési Fogalmak: Egészségünkre! Táplálékpiramis szokások megismerése, alapanyagcsere, – összeállítása. kialakítása, minőségi és kiegyensúlyozott az egészséges Táplálkozási szokások, mennyiségi szempontok étrend, táplálkozás étrendek elemzése, bemutatása. táplálékpiramis, javaslatok A környezeti állapot és az testtömegindex, megfogalmazása. ember egészsége közötti elhízás, fogyókúra A túlsúlyosság és a kóros kapcsolat felismerése, Csomópontok: soványság veszélyeinek igény az egészséges  a szervezet bemutatása. életkörülményekre. energia igénye A logikai gondolkodás 174

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület képességének fejlesztése: ok-okozati összefüggések feltárása során.

24.

Lélegzünk és létezünk – a légzési szervrendszer felépítése és működése

A légzőrendszer felépítése, az egyes szervek szerepe. A légzőmozgások. A gázcsere biofizikai háttere, illetve a hangadás/beszéd biológiája.

25.

Az élet folyadéka – a vér

A vér összetétele. A vérplazma alkotói. A vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék jellemzői. A légzési gázok szállítása a vörösvérsejtekben.

175

Ismeretanyag

függ az életmódtól,  a kiegyensúlyoz ott étrend,  a BMI testtömeginde x jelentése, értelmezése,  a minőségi és a mennyiségi éhezés. A légző szervrendszer Fogalmak: külső főbb szerveinek légzés, belső légzés, megnevezése, gázcsere, légcsere, elhelyezkedése, hemoglobin, felső és feladatainak megértése. alsó légutak, A környezeti állapot és az légzőizmok, belégzés, ember egészsége közötti kilégzés, kapcsolat felismerése, vitálkapacitás, légzési igény az egészséges perctérfogat életkörülményekre. Csomópontok: A logikai gondolkodás  a külső és képességének fejlesztése: belső gázcsere ok-okozati összefüggések diffúzió, feltárása során.  a felső és az alsó légutak felépítése,  a hangadás,  a légcsere mechanizmus a,  a sport és a légzési perctérfogat valamint a vitálkapacitás nagyságának összefüggése. A keringési rendszer főbb Fogalmak: szerveinek megnevezése, homeosztázis, elhelyezkedése, vérplazma, feladatainak megértése. vörösvérsejt, Kísérlet vagy vizsgálat hemoglobin, önálló elvégzése. fehérvérsejt, vérlemezke, véralvadás, trombózis Csomópontok:  a homeosztázis, a szervezet

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

26-27.

A szív és a keringési rendszer

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

belső környezeténe k dinamikus állandósága,  a szervezet folyadékterei, vér, szövetnedv,  a vérplazma összetétele, szerves és szervetlen anyagai,  a vörösvérsejte k felépítése, az oxigénszállítás i zavarok (COmérgezés, nitrátos ivóvíz), vérszegénység ,  a vérlemezkék, a véralvadás folyamata, a véralvadási zavarok (vérzékenység , trombózis). Az anyagszállítás A keringési rendszer főbb Fogalmak: szív, pitvar szervrendszerének szerveinek megnevezése, és kamra, billentyű, felépítése, a szervek elhelyezkedése, artéria, véna, hajszálér, funkciója. feladatainak megértése. vérkörök, keringési A zárt keringési rendszer. Megfigyelések, egyszerű perctérfogat, EKG, Értípusok. kísérletek elvégzéséhez keringési perctérfogat, A légzési gázok és a szükséges készségek vérnyomás, pulzus, tápanyagok szállításának megalapozása. érelmeszesedés, bemutatása. Kísérlet vagy vizsgálat szívizominfarktus,viss A napjainkban egyre önálló elvégzése. zeresség, gyakoribb keringési A logikai gondolkodás vérzéstípusok, rendszeri betegségek képességének fejlesztése: újraélesztés rizikófaktorai. ok-okozati összefüggések Csomópontok: feltárása során.  a keringési rendszer szervei, a szív, az artériák, a vénák és a hajszálerek 176

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag jellemzése, a szív felépítése és működése, a szívciklus,  a kis vérkör és a nagy vérkör áramlási viszonyai, a vérnyomás, a pulzushullám, a vér áramlási sebessége,  anyagkicserél ődés a hajszálerek területén, a nyirok képződése,  a keringési rendszer legfontosabb betegségei: magas vérnyomás, érelmeszesedé s, trombózis, szívizominfar ktus,  a vérzéstípusok, teendők az elsősegély során. Csomópontok:  a szervezet mozgási szükséglete nem változott, a fizikai aktivitás csökkent,  a sport hatása a keringési rendszerre, a pulzusszám és a keringési perctérfogat változása, 

28.

Hörcsög a mókuskerékben – avagy sportolni jó

A sporttevékenység élettani hatásainak megismerése. Hogyan, milyen szempontok alapján válasszunk személyre szóló sportot?

Egészségtudatos magatartás kialakítása. Egészséges életmódra nevelés: megfelelő mozgásaktivitás.

177

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag 

29.

A dohányzás A dohányzás káros ártalmasságáról hatásainak bemutatása. Fontos felhívni a tanulók figyelmét ezekre, hiszen

30.

A kiválasztás

Az ember kiválasztó szervrendszerének felépítése és a szervek 178

a vérmennyiség eloszlása nyugalomban és fizikai aktivitás alatt,  az amatőr sportág kiválasztásána k szempontjai. Egészségtudatos Fogalmak: magatartás kialakítása. szenvedélybetegség, Egészséges életmódra stressz oldás, rászokás, nevelés. passzív dohányzás, A dohányzás káros nikotin, rákkeltő élettani hatásának anyagok, tüdőtágulás ismeretében tudatos, Csomópontok: elutasító attitűd alakítása.  dohányzással A személyes felelősség kapcsolatos tudatosulása, a szülő, a statisztikai család, a környezet adatok szerepének bemutatása a elemzése, függőségek  a dohányzás megelőzésében. közvetlen hatása a légzési és a keringési rendszerre,  a nikotin hatásai, szerepe a szenvedélybet egség kialakulásába n,  a dohányzás hosszú távú káros hatásai: hörghurut, tüdőtágulás, daganatos betegségek, szív- és érrendszeri betegségek,  a dohányzás és a terhesség. A kiválasztó Fogalmak: szervrendszer homeosztázis, vese, feladatainak megértése. A nefron, szűrés,

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

funkciója. A nefronok működése.

környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése, igény az egészséges életkörülményekre.

visszaszívás, aktív kiválasztás, szűrlet, vizelet, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső Csomópontok:  a kiválasztás szerepe a homeosztázis fenntartásába n,  a vese és a nefron felépítése,  a szűrés mechanizmus a,  a visszaszívás:a ktív és passzív transzportfoly amatok, az aktív kiválasztás,  összefüggés a szervezet folyadékterein ek állapota és a vizelet összetétele között. A fejezetben tanultak.

Az analízis és szintézis képességének fejlesztése az összefoglalás során. A lényegkiemelés képességének fejlesztése az ismeretek rendszerezése során. A kommunikációs készségek fejlesztése. A fejezetben tanultak. Ismeretek önálló alkalmazása, saját gondolatok kifejezésének képessége.

31.

Összefoglalás

A tanultak összefoglaló áttekintése.

32.

Ellenőrzés

A fejezetben tanultak ellenőrzése.

VÉDELMI VONALAINK 33-34.

Legszebb ruhánk – a bőr

Az emberi test felépítésével és működésével kapcsolatos meglévő ismeretek 179

A bőr elhelyezkedése, feladatainak megértése. A helyes szokások megismerése és

Fogalmak: hám, irha, bőralja, a faggyúmirigy, verejtékmirigy,

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

rendszerezése. gyakorlása A külső megjelenés (tisztálkodás,környezet összetevőinek, állapota). jelentésének és hatásainak felismerése.

35.

Előre, az egység megőrzéséért – a szervezet védelmi rendszere

Ismeretanyag

szőrtüsző, szőrmeresztő izom Csomópontok:  a bőr, mint szerv felépítése,  a hámréteg felépítése, a szaruréteg védő szerepe, a pigmentsejtek védő szerepe, anyajegy,  az irharéteg lazarostos kötőszövet, a beágyazott mirigyek, és a hámból származó függeléket (szőr, haj, köröm),  az irha szerepe a hőszabályozás ban,  a bőralja felépítése, szerepe a mechanikai védelemben és a hőszabályozás ban. Az immunrendszer A környezeti állapot és az Fogalmak: a felépítése. Mi az az ember egészsége közötti fehérvérsejtek típusai, immunogén anyag. kapcsolat felismerése, falósejtek, Ez a téma ismerős lehet a igény az egészséges nyiroksejtek, antigén, tanulóknak. Az életkörülményekre. antitest immunrendszerrel és az A kockázatos, veszélyes Csomópontok: immunfolyamatokkal viselkedések, függőségek  a szervezet foglalkozó órák feladata a okainak, elkerülésének, védelmi meglévő ismeretek élethelyzetek megoldási vonalai, tudományos alapon való lehetőségeinek  a gyulladási rendezése. bemutatása. reakció, a genny képződése,  a sejtes és az antitestes 180

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag immunválasz, az antigének felismerése és megsemmisíté se.

36.

37-38.

Küzdelem a Az immunitás kórokozókkal – rendszerének az immunitás megismerése, a szervezet fenyegetettségének és az önvédelem jelentőségének felismerése. A védőoltás személyes felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.

Fogalmak: aktív és passzív, természetes és mesterséges immunitás, járvány, védőoltás Csomópontok:  a természetes aktív és passzív immunitás, a szoptatás szerepe a csecsemő egészségének megvédésébe n,  a mesterséges aktív és passzív immunitás, avédőoltások,  a magyar járványügyi helyzet, a kötelező védőoltások rendszere. Ha egy A környezet és az ember A környezeti állapot és az Fogalmak: allergia, rendszer téved egészsége közötti ember egészsége közötti asztma, – az kapcsolat felismerése. kapcsolat felismerése, túlérzékenységi immunrendszer A betegségek igény az egészséges reakció, betegségei megelőzésének életkörülményekre. immunhiányos tudatosítása. A kockázatos, veszélyes állapotok Fontos ezen kívül a viselkedések, függőségek Csomópontok: véradás társadalmi okainak, elkerülésének,  az allergia jelentőségét is elmélyíteni élethelyzetek megoldási kialakulás, a diákokban. lehetőségeinek típusai, bemutatása.  az allergén anyagok  a szénanátha, a pollennaptár, bőrallergia,  az asztma, 181

A környezeti állapot és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése, igény az egészséges életkörülményekre. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek bemutatása. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése: ok-okozati összefüggések feltárása során.

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag  

39.

Összefoglalás

A tanultak összefoglaló áttekintése.

40.

Ellenőrzés

A fejezetben tanultak ellenőrzése.

autoimmun betegségek, a HIV vírusfertőzés és az AIDS.

A fejezetben tanultak. Az analízis és szintézis képességének fejlesztése az összefoglalás során. A lényegkiemelés képességének fejlesztése az ismeretek rendszerezése során. A kommunikációs készségek fejlesztése. A fejezetben tanultak. Ismeretek önálló alkalmazása, saját gondolatok kifejezésének képessége.

SZABÁLYOZÁS, ÉRZÉKELÉS 41-42.

Szabályozás és vezérlés, a hormonális szabályozás alapelvei

A belső elválasztású mirigy fogalmának megértése, illetve a peptid és szteroid hormonok alapvetően különböző működésének megértése az óra feladata. Az agyalapi mirigy hormonjainak megismerése, hatásuk, és a visszacsatolás megértése.

182

Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében.

Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén a modellezések közben.

Fogalmak: idegi és hormonális szabályozás, belső elválasztású mirigyek, agyalapi mirigy, hipotalamusz Csomópontok:  a szabályozás és a vezérlés fogalma,  a hormonok termelődése, szerepe, a hormonrecep torok és a hormonok hatásai,  az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonterme lése, a növekedési hormon és a serkentő hormonok,

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag 

43.

A pajzsmirigy és a mellékpajzsmiri gy

A pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy hormonjainak megismerése, hatásuk, és a visszacsatolás megértése. Visszautalás a csontról, a vérről, és a mitokondriumról tanultakra.

183

a hátulsó lebeny a hipotalamusz hormonjait raktározza,  az agyalapi mirigy és a hipotalamusz együttműködé se. Rendszerszemlélet Fogalmak: alkalmazása a pajzsmirigy, tiroxin, szabályozott állapot negatív visszacsatolás, biológiai értelmezésében. mellékpajzsmirigy, parathormon, kalcitonin Csomópontok:  a pajzsmirigy felépítése és hormonterme lése, a jód felvétele és beépítése,  a tiroxin hatásai az anyagcserére és az egyedfejlődésr e,  a pajzsmirigy túlműködésén ek és alulműködésé nek következmén yei,  a tiroxin termelés szabályozása, a negatív visszacsatolás,  a vérplazma kalciumkoncentrációj ának szabályozása.

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében. A rész és egész viszonyának felismerése az élő egységes egész és a benne összehangoltan működő szerveződési szintek összefüggésében. Egészségtudat fejlesztése. Egészségtudatos magatartás.

44.

A hasnyálmirigy és a diabétesz

A hasnyálmirigy inzulin hormonjának megismerése, hatása, és a visszacsatolás megértése.

45.

Küzdelem a stresszel vészreakció kialakulásában

A mellékvese hormonjainak megismerése, hatásuk, és a visszacsatolás megértése. Selye János és a stressz reakció.

184

Ismeretanyag

Fogalmak: hasnyálmirigy belső elválasztású sejtcsoportjai, inzulin, cukorbetegség, vércukorszint Csomópontok:  az inzulin csökkenti a vércukorszint et, a különböző szöveti sejtek reakciói inzulin hatására,  az inzulintermelé s szabályozása,  a cukorbetegsé g tünetei,  az 1. és a 2. típusú cukorbetegsé g kialakulása, jellemzői, kezelése. Rendszerszemlélet Fogalmak: stressz, alkalmazása a vészreakció, szabályozott állapot mellékvese, biológiai értelmezésében. velőállomány, Tudománytörténeti adrenalin, kitekintés. kéregállomány szteroid hormonok Csomópontok:  a stressz és a vészreakció fogalma, az állati és az emberi reakciók összehasonlít ása,  a létfenntartó szervrendszer ek működésének változása a vészreakció idején,

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag 





 46.

Szikrázó sejtek- Az idegszövetről tanultak elemi idegi ismétlése és az idegsejt jelenségek felépítése. Kapcsolat az idegsejtek között: a szinapszis. Az idegsejtek ingerületvezetésének megértése. A szinapszisok működésének megértése.

185

Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében.

Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén a modellezések közben.

az idegrendszer és a mellékvesevel ő együttműködé se, a mellékvesekér eg hormonjainak szerepe a szervezet homeosztázis ának fenntartásába n a stressz ideje alatt, a mellékvesekér eg hormonterme lésének szabályozása, a megküzdési stratégiák.

Fogalmak: idegsejt, axon, dendrit, nyugalmi potenciál, akciós potenciál, szinapszis, átvivő anyag, reflexív Csomópontok:  az idegsejt felépítése,  a nyugalmi és az akciós potenciál kialakulása,  az akciós potenciál terjedése szigetelt axonon,  a szinapszis felépítése, ingerületátadá sa szinapszisban,  az idegsejtek típusai, a

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag reflexív felépítése.

47-48.

Az idegrendszer

49.

Az agyvelő

A központi és a környéki idegrendszer felépítése, szerepe. Az óra feladata világossá tenni, hogy az anatómiai egységek sokszor működésileg is egységet képeznek, közöttük hierarchikus viszonyok alakulnak ki. A gerincvelő és a gerincvelői idegek anatómiájának megismerése. A gerincvelő felépítése.

Fogalmak: idegsejthálózat, központi és környéki idegrendszer, szomatikus, vegetatív idegrendszer, gerincvelő, gerincvelői reflexek, inger, ingerület Csomópontok:  a csőidegrendsz er kialakulása, anatómiai és funkcionális felosztása,  a gerincvelő felépítése, a szürke és fehérállomány elhelyezkedés e,  a védekező reflex és a térdreflex,  a gerincvelői vegetatív reflex. Az agyvelő tagolása és az Rendszerszemlélet Fogalmak: agyhártyák, agyidegek jellegzetességei. alkalmazása a agytörzsi hálózatos Az agyvelő funkciói és szabályozott állapot állomány, kisagy, azok vizsgálati biológiai értelmezésében. köztiagy, nagyagy, módszereinek kéreg, magok, a megismerése. nagyagykéreg lebenyei Csomópontok:  az agyvelő védelme, az agyhártyák,  az agytörzs felépítése és működése,  a kisagy szerepe a mozgásszabál 186

Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai értelmezésében.

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

yozásban, a nagyagy felépítése, szerepe az életműködése k szabályozásáb an,  a nagyagykéreg mozgató működése: a piramispálya és az extrapiramidál is pályarendszer. A zsigeri szabályzás Rendszerszemlélet Fogalmak: szomatikus elkülönítése a szomatikus alkalmazása a és vegetatív funkcióktól. Szimpatikus szabályozott állapot idegrendszer, és paraszimpatikus biológiai értelmezésében. hipotalamusz, éhség hatások idegi és és jóllakottság hormonális jellemzői. központ, hűtő és fűtő központ, szimpatikus idegrendszer, paraszimpatikus idegrendszer Csomópontok:  a köztiagy szerepe a vegetatív működések szabályozásáb an: a táplálékfelvéte l és a folyadékfelvét el szabályozása, a hőszabályozás ,  az agytörzs szerepe a vegetatív működések szabályozásáb an, a légzés idegi szabályozása,  a szimpatikus és a 

50-51.

A vegetatív idegrendszer

187

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

52-53.

Szemünk világa – az idegrendszer érző működése, a látás

A szem anatómiája. A szertár anatómiai modelljének használata. Fényérzékelés, képalkotás. Kísérletek, bemutatók térlátást becsapó kép vetítésével

54.

Labirintus a koponyánkban – a hallás és az

A fül felépítése és az egyes szervek feladata. A hallás és az egyensúlyozás folyamata. A szertár anatómiai modelljének használata. 188

Ismeretanyag

paraszimpatik us idegrendszer felépítése, hatásai, Rendszerszemlélet Fogalmak: receptor, alkalmazása a ingerküszöb, szabályozott állapot hólyagszem, a szem biológiai értelmezésében. felépítése (ínhártya, szaruhártya, érhártya, sugártest, szivárványhártya, pupilla, ideghártya, sárgafolt, vakfolt) csap, pálcika, látóideg, talamusz, agykéreg nyakszirti lebeny Csomópontok:  a receptorok működése, az ingerküszöb fogalma,  a szem felépítése, alkalmazkodá sa a fénymennyisé ghez és a tárgytávolság hoz,  a kép keletkezése az ideghártyán, a szem fénytörési hibái,  a fotoreceptoro k működése,  az ingerületvezet ő rendszer felépítése az ideghártyától a nyakszirti lebenyig. Rendszerszemlélet Fogalmak: külső fül, alkalmazása a középfül, dobhártya, szabályozott állapot hallócsontok, fülkürt, biológiai értelmezésében. belső fül, csiga, labirintus, három félkörös ívjárat

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

egyensúlyozás

55.

A bőr és a kémiai érzékszervek

Az ízérzékelés és a szaglás. A bőrérzékelés. Receptorok az izmokban és a belső szervekben.

189

Ismeretanyag

Csomópontok:  a rezgések útja a belső fülig, nyomáskiegye nlítés a középfülben,  az ingerület keletkezése a belső fülben,  az ingerület útja a receptoroktól a halántékleben yig,  a fej helyzetét és a gyorsulást érzékelő receptormező , az ingerület útja a nagyagykéregi g,  a test helyzetérzékel ésének összetevői (látás, izomés ínreceptorok, bőrreceptoro k). Rendszerszemlélet Fogalmak: kémiai alkalmazása a receptorok, szabályozott állapot szaglóhám, biológiai értelmezésében. ízlelőszemölcs, ízlelőbimbó, mechanikai receptorok, hőreceptorok Csomópontok:  a szaglóhám működése, a szaglópálya a nagyagy homloklebeny éig,  a nyelven az ízérzékelő receptorok

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

56.

Összefoglalás

A tanultak összefoglaló áttekintése.

57.

Ellenőrzés

A fejezetben tanultak ellenőrzése.

Ismeretanyag elhelyezkedés e, az alap ízek érzékelése, az ingerület útja a fali lebenyig,  a szaglás és az ízérzékelés együttműködé se,  a bőrreceptoro k elrendeződése a bőrben, az ingerület útja a nagyagykéreg be. A fejezetben tanultak.

Az analízis és szintézis képességének fejlesztése az összefoglalás során. A lényegkiemelés képességének fejlesztése az ismeretek rendszerezése során. A kommunikációs készségek fejlesztése. A fejezetben tanultak. Ismeretek önálló alkalmazása, saját gondolatok kifejezésének képessége.

VAGYOK MINT MINDEN EMBER… 58-59.

Őseinktől kaptuk örökül az emberi magatartás alapjai

Az emberi viselkedés általános jellemzői. Egyéni és csoportos viselkedésformák.

A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása és ezen keresztül az emberi viselkedés, mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén a modellezések közben.

190

Fogalmak: öröklött magatartás, szociális viselkedés, agresszió, területvédő viselkedés Csomópontok:  öröklött reflexek, az alapvető érzelmek felismerése,  az emberi csoportok jellemzői,  az emberi agresszió jellemzői,

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag



60.

A tudat és a kommunikáció

A tudat kialakulása, az emberi kultúra jellemzői.

61.

Amit Jancsi A tanulás alapvető megtanul… - az folyamatának ember tanulása megismerése. A tanulás feltételei: figyelem és memória.

191

A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása és ezen keresztül az emberi viselkedés, mint alkalmazkodási folyamat bemutatása. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén a modellezések közben.

fajtái, az emberre jellemző szabálykövető magatartás.

Fogalmak: eszközkészítés, tudat, kommunikáció, beszéd, írás Csomópontok:  az állatok eszközkészíté se,  a külvilág modellezése és a modellek átörökítése a nyelv segítségével,  az állati és az emberi kommunikáci ó összehasonlít ása,  a kulturális átörökítés. A viselkedés és a Fogalmak: tanulás, környezet kapcsolatának ingertársítás, operáns megfogalmazása és ezen tanulás, memória keresztül az emberi Csomópontok: viselkedés, mint  egyszerű alkalmazkodási folyamat tanulási bemutatása. formák az Alapvető kompetenciák a ember természettudományok és esetében, azok alkalmazása terén a  az modellezések közben. ingertársításos tanulás felhasználása az emberi viselkedés manipulálásár a,  az operáns tanulás szerepe a nevelésben és a

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

62.

Az Az idegrendszer jellemző idegrendszer és gyakori betegségei, megbetegedése megelőzésük lehetőségei. i

Egészségtudatos magatartás kialakítása. Egészséges életmódra nevelés.

63-64.

Hamis mennyországok -a tudatmódosító szerek

Szerek, esetek, következmények, megelőzés, kezelés. Ide érdemes plusz forrásanyaggal is készülni.

Egészségtudatos magatartás kialakítása. Egészséges életmódra nevelés. A személyes felelősség tudatosulása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.

65.

Gondold meg és igyál? – az alkoholizmus

Az alkohol biológiai hatásai, különös tekintettel a rendszeresen és nagy mennyiségben fogyasztott alkoholra.

Egészségtudatos magatartás kialakítása. Egészséges életmódra nevelés. A személyes felelősség tudatosulása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek

192

Ismeretanyag szenvedélybet egségek kialakulásába n,  a memória szerepe a tanulásban. Fogalmak: agyrázkódás, migrén, epilepszia, Parkinsonkór, depresszió, szkizofrénia Csomópontok:  a megbetegedés ek tünetei, gyógyítási lehetőségek. Fogalmak: drog, tudatmódosító szer, hozzászokás, függőség, Csomópontok:  a tudatmódosít ó szerek fogalma és csoportosítás uk,  a kábítószerek típusai, hatásuk,  a serkentőszere k típusai, hatásuk,  a hallucinogéne k típusai, hatásuk,  megküzdés a drogokkal. Fogalmak: alkoholizmus, hajlam, átvivő anyagok Csomópontok:  az alkoholizmus fogalma,  az alkoholfüggős

Témá Az óra témája k (tankönyvi órákra lecke) vagy bontás funkciója a

Célok, feladatok

Fejlesztési terület megelőzésében. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése.

66.

Összefoglalás

A tanultak összefoglaló áttekintése.

67.

Ellenőrzés

A fejezetben tanultak ellenőrzése.

68-72.

Év végi rendszerezés

Rendszerező feladatok megoldása, felkészülés a középszintű érettségire.

Ismeretanyag ég kialakulása, az öröklött hajlam és a betegség megjelenése,  a gyógyítás lehetőségei. A fejezetben tanultak. 

Az analízis és szintézis képességének fejlesztése az összefoglalás során. A lényegkiemelés képességének fejlesztése az ismeretek rendszerezése során. A kommunikációs készségek fejlesztése. A fejezetben tanultak. Ismeretek önálló alkalmazása, saját gondolatok kifejezésének képessége. A tanévben tanultak. A rendszerezés képességének fejlesztése.

12. évfolyam Témák órákra bontása 1.

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Ismétlés, évrendezés

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

Az együttműködő Tanulás tanítása kapcsolat mélyítése. Csoportmunka Fogadják el, és ismerjék fel a jelentőségét azok is, akik nem érettségiznek biológiából.

MEGFEJTHETŐ ÜZENETEK – MOLEKULÁRIS GENETIKA 2

Az RNS és a fehérjeszintézis 1.

A sejttani és biokémiai alapok felelevenítése, kibővítése

Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. Javaslat: (színes)papír, olló, toll segítségével legyártani a pentózokat, a foszfátokat és a bázisokat, ezekből cellux segítségével modellezni a polinukleotidok felépülését

193

DNS. rRNS, tRNS, mRNS, genetikai kód, értelmes szál, néma szál, RNS szintézise. RNS polimeráz.

Témák órákra bontása 3

4

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Az RNS és a fehérjeszintézis 2.

Az élet titka, a DNS 1

Célok, feladatok A fehérjeszintézis logikájának megértése, és a legfontosabb résztvevők megismerése

Ezt a témát alapvetően ismerik, de az ismétlés nagyon is indokolt. Ami új, az a mutációhoz, és a javítómechanizmushoz kapcsolódik.

194

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

Vizsgálati módszerek, Fehérjeszintézis, tudományos eredmények kodon, antikodon, és ezek érvényességi riboszóma. körének értelmezése. Génműködés Javaslat: Készítsenek egymás szabályzása számára titkosírást a enzimindukció genetikai kód példáján. példáján. Szövetspecifikus - Megadott szótár segítségével kódolt Az RNS szintézis, és a fehérjeszintézis üzenet megfejtése - Megadott üzenet és helyszíne prokarióta és eukarióta kódolt üzenet segítségével a szótár sejtekben. differenciálódás. létrehozása Hormonok - Azonos logika befolyásoló hatása. alapján, de más szabályok szerint teljesen önálló szótár létrehozása, és megfejtetése társakkal. (több, vagy kevesebb bázis használatával, illetve több, vagy kevesebb bázishely alkalmazásával) Vizsgálati módszerek, Bázispárképzés tudományos eredmények szabályai és ezek érvényességi körének értelmezése. Javaslat: Az osztályban szerepeket osztani a diákokra, és eljátszani a DNS megkettőződést, a mutációt, a javítást. Szabad nukleotidok=tanulók. pl. Fiúk a purin, lányok a pirimidin bázisok, további részletezés kreatívan (pl. név alapján). Nukleotid lánc: kézfogással. A szemben álló párok kézfogását kialakítja a végig haladó DNS polimeráz szerepét játszó stb. Ez olyan szemléltetéssé formálható, ami teljes évfolyammal az iskola udvarán eljátszható, kis kiegészítéssel pl. „jelmezek”, videofelvétel…)

Témák órákra bontása 5

6

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Az élet titka, a DNS 2

A genetikai állomány változatossága

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ami az előző órából kimaradt

Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése.

Allélok, mutáció fogalma, típusai, mutagén hatások. A DNS örökítő szerepének bizonyítása.

A genetikai anyag rendeződésének megismerése, a sejtciklus folyamatának, és jelentőségének megértése.

A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása.

Prokarióta és eukarióta örökítőanyag szerkezet, kromoszómák felépítése Sejtciklusok. Kromoszómaszámok Haploid és diploid fogalma Vírus örökítőanyagok

Javaslat: valós, sávozott festésű mikroszkópos felvétel kinyomtatott képét ollóval vagdossák szét, és állítsák homológ párokba. Állapítsák meg, férfi, vagy női szervezet sejtjéről készülte a felvétel! Az ellenőrizhetőség kedvéért érdemes a kromoszómák mellé előre sorszámot írni. Néhány pár megtalálásával is meg lehet elégedni, ha túl vontatottnak bizonyulna az adott osztályban. 7

8

A sejtosztódás 1.

Sejtosztódás 2.

Ismeretanyag

Az óra célja a genetikai és sejttani ismeretek bővítése mellett az egészség megőrzési forrópontok felismerése (életmód, orvoshoz fordulás)

A genetikai változatosság sejttani aspektusainak megismerése. A kromoszomális betegségek kialakulásának, rizikófaktoroknak a megismerése

195

Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése.

Mitózis, és a meiózis szakaszai, összehasonlítása, szerepe.

Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése.

Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése.

Allélkicserélődés folyamata, szerepe. Kromoszóma mutációk típusai. Ismertebb betegségek.

Témák órákra bontása 9

10

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Sejtosztódás 3.

Összefoglalás

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ami az előző órá(k)ból kimaradt + vita, érvelés a kromoszomális betegségekkel kapcsolatos szemléletmódról. (erre lesz még lehetőség második félévben is, ha itt nem fér bele)

Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése.

Kettős célja van az órának: A dolgozatra feleleveníteni, rendszerezni a tananyagot. Az életben minél jobban alkalmazható ismeretek ragadjanak meg, még ha ez tanulmányi eredményben nem is mutatkozik meg.

196

Ismeretanyag

Javaslat: Az alábbi szerepeket érdemes kiosztani. Vitapartnereknek határozzák meg ők, mi legyen a szerepe: - 40+, amikor gyermeket vállalna (a párja, ha ő maga fiú) - Sikeres sportoló, kiderül róla, hogy nem egyértelmű a neme, és eltanácsolják (tesztikuláris feminizáció) - Down szindrómás testvére születik - Orvosként egy genetikailag egészséges gyermek a vizsgálata szövődményeként elvetél/sérül Érdemes tanácsadó csapattal felvértezni a két vitázót, internet használata legyen megengedett. A végén egy poszteren (csomagolópapír + filc) összesíteni a tapasztalatokat. Tanulás tanítása Lásd a tematikus Csoportmunka egység egyes részeinél!

Témák órákra bontása 11

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Témazáró dolgozat

Célok, feladatok Összetett, változatos feladattípusokból álló felmérő lap kitöltése. Legyen benne szöveges, rajzos és feleletválasztásos feladattípus is.

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

Ismeretek önálló Lásd a tematikus alkalmazása, saját egység egyes gondolatok kifejezésének részeinél! képessége. Finommotoros funkciók fejlesztése, ill. összekapcsolása a tárgyi tudással (rajz)

NEMZEDÉKRŐL NEMZEDÉKRE – AZ ÖRÖKLŐDÉS TÖRVÉNYEI 12

Genetikai alapfogalmak

A tulajdonságok diploid jellegből adódó kifejeződésének megértése

Az információkifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban

Homozigóta, heterozigóta. Genotípus, fenotípus. Környezeti hatás

Javaslat: rövid lecke, mód nyílik a témazáró kapcsán felmerült kérdések átbeszélésére.

13

Egy gén, egy tulajdonság 1

Szemléltetés: Egy teli zsákból húzzanak két ceruzát (apai és anyai allélok – egyes áruházak ingyen adják ) Minden másodiknak legyen kitörve a hegye. Feladat: egy előre nyomtatott névsorban írjanak alá a ceruzával a nevük mellett. Az osztály kb. negyedének nem fog sikerülni, mert két töröttet húz. Az óra célja az A tudományos alapfogalmak elsajátítása, gondolkodás mindennapi illetve az eltérő életben való genotípushoz tartozó hasznosságának belátása, fenotípusok kialakulási a módszerek tudatos mechanizmusának alkalmazása. A megértése. problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. Javaslat: a tankönyv és a munkafüzet feladataiban szereplő valós példák közül minél többet élőben szemléltetni. pl. tengerimalacok, retkek, zöldborsó, virágok… Nagyobb kísérlet: PTC receptor jelenlétét vizsgálni nyers, kesernyés anyagot 197

P, F1, F2 nemzedékek Keresztezések Öröklésmenetek: Domináns-recesszív: teljes dominancia

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

14

Egy gén, egy tulajdonság 2

15

Nemhez kötött öröklődés

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

tartalmazó zöldségek kóstolásával. PTC receptor által érzékelendő glükozinátok miatt keserű: brokkoli, karfiol, kelbimbó, retek, fehérrépa Más anyag miatt keserű (kontroll): Padlizsán, keserűuborka, spenót Cél annak a belátása, A tudományos hogy azonos kiindulási gondolkodás mindennapi helyzet (diploid genetikai életben való állomány) különféle hasznosságának belátása, szituációkban miként a módszerek tudatos eredményezhet eltérő alkalmazása. A eredményt (különféle problémák tudatos öröklésmenetek) azonosítása, feltevések megvizsgálása. Az ivari kromoszómákon kódolt tulajdonságok speciális öröklődésének megismerése. A genetikai családfa ábrázolásmódjának, tartalmának megismerése

16

Gyakorló óra

Genetikai példák gyakorlása

17

Változatok több génre 1

Cél az elméleti alapoktól mind inkább a valós szituációk felé közelíteni, ezeknek a biológiai hátterét, és matematikai számíthatóságát megérteni.

Az információkifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.

Öröklésmenetek: részleges dominancia intermedier kodomináns

Ivari kromoszómák Színtévesztés, vérzékenység jellegzetes hasadási arányok reciprok keresztezés

Javaslat: Egyre elvontabb, és nehezebben szemléltethető jelenségekről van szó, emiatt mind nagyobb arányban érdemes számolásos gyakorlófeladatokat (tankönyv, munkafüzet), illetve digitális anyagokat alkalmazni Az információLásd: a gyakorolt kifejeződés témáknak megfelelő folyamatainak megértése óráknál az élővilágban. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Az információkifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Javaslat: Albínó és vad

198

Ismeretanyag

Független öröklődés Kapcsolt öröklődés, kapcsolódási csoport Rekombináció

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

típusú egér (vagy más kisemlős) bemutatása élőben. Az osztályokban mindig van legalább egy-két lelkes tanuló, aki megoldja a beszerzésüket. 18

Változatok több génre 2

Cél az elméleti alapoktól mind inkább a valós szituációk felé közelíteni, ezeknek a biológiai hátterét, és matematikai számíthatóságát megérteni.

Az információkifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.

Minőségi jellegek, mennyiségi jellegek Környezeti hatás, hajlam Ikervizsgálat

19

Az emberi öröklődés

Az eddig megismert biológiai folyamatok alkalmazása az emberre.

A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása.

Egyes emberi tulajdonságok – szubjektíven Genetikai tanácsadás jelentősége, határai

Javaslat: egyes öröklődő tulajdonságok eloszlásának megfigyelése az osztályon belül – kifejezetten nagy tapintattal, megbélyegzés veszélye fennállhat. - testmagasság (mennyiségi) - pigmentáltság (mennyiségi) - szemszín (többgénes domináns-recesszív) - vörös hajszín (recesszív) - göndör haj (domináns) - vércsoportok (dominánsrecesszív) - állgödör, arcgödör (domináns) - fülcimpa lenövése (recesszív) - elölcsúcsos haj (recesszív) - forgó iránya jobbra (domináns) - nyelvpöndörítés (domináns)

199

Témák órákra bontása 20

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Genetika a mindennapokban 1.

Célok, feladatok Az egyes technikák megismerése. Célja, módja, veszélyei.

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

Az információkifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása.

Genomika transzgének génterápia klónozás, őssejtek Nemesítés, háziasítás, beltenyésztés

Javaslat: a vitaórára már most válasszanak témát, és csapatot és szerepet, készüljenek érvekkel házi feladatként. témaötletek: - GMO Haszonélőlények – együk, vagy ne együk? Termesszük, vagy ne? - Emberi őssejt és embriókísérletek, dizájner babák - Őssejtterápia Ha a projektekben nagyobb hangsúlyt kapnak, itt elegendő részlegesen feldolgozni a témát. 21

Genetika a mindennapokban 2.

Ami az előző órákból kimaradt + érveléses vita

A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása.

Nemesítés, háziasítás, beltenyésztés

Javaslat: Összegző poszter a feldolgozott témákról, akár infografikai elemekkel, de erőltetett végkövetkeztetés nélkül Vagy röviden a munkafüzet feladata alapján. 22

Gyakorló óra

A legnehezebbnek ítélt anyagrészek gyakorlása

A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. Javaslat: A munkafüzet kimaradt feladatait megoldani.

200

Az előző órák ismeretanyaga

Témák órákra bontása 23

24

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Összefoglalás

Témazáró dolgozat

Célok, feladatok Kettős célja van az órának: A dolgozatra feleleveníteni, rendszerezni a tananyagot. Az életben minél jobban alkalmazható ismeretek ragadjanak meg, még ha ez tanulmányi eredményben nem is mutatkozik meg. Összetett, változatos feladattípusokból álló felmérő lap kitöltése. Legyen benne szöveges, rajzos és feleletválasztásos feladattípus is.

Ismeretanyag

Fejlesztési terület Tanulás tanítása Csoportmunka

Lásd a tematikus egység egyes részeinél!

Ismeretek önálló Lásd a tematikus alkalmazása, saját egység egyes gondolatok kifejezésének részeinél! képessége. Finommotoros funkciók fejlesztése, ill. összekapcsolása a tárgyi tudással (rajz)

AZ ÉLET LEHETŐSÉGEI ÉS AZ EVOLÚCIÓ 25

Az evolúció genetikai alapjai

A 10. osztályban megismert, és azóta többször hivatkozott szelekciós folyamatok új kontextusban való elhelyezése

Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. Javaslat: egyes folyamatokat az osztály tagjaival szemléltetni. Pl. álljon fel, akinek van Cbetű a nevében. Majd megnézni, reprezentatív-e egyes tulajdonságokra a minta, vagy fennállna a sodródás esete, ha ők alapítanának új osztályt. Vagy kiszórt divatképekből válasszanak minél különlegesebbet. Majd rangsorolni egyes tulajdonságaikat (pl. mekkora részt takar a ruha, mennyire színes, mennyire különleges testtartású) A maradékra stabilizáló szelekció hat (átlagosabbak), a kiválasztottakra szétválasztó (a kategóriák szélsőségei lesznek gyakoribbak). –az analógia

201

Genetikai sokféleség Mikroevolúció, makroevolúció Szelekció (és típusai), adaptáció Génáramlás, génerózió

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

természetesen korlátozott.

26

27

Az evolúció Az élővilág populációgenetikai változatosságát megközelítése befolyásoló tényezők megismerése, és az alapvető jelenségek számíthatóságának megértése.

Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése.

Az élet megjelenése és kezdetei

Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése.

A nagy vonalakban már ismert folyamatot most kémiai és evolúciós szemlélet alapján megismerni

202

Ideális populáció Hardy-Weinberg szabály, genetikai egyensúly Teljes és részleges szelekció

Javaslat: minél több jelenséget, folyamatot ábrázoljanak órai munkában, akár párosan egymást segítve grafikonokon, számszerű folyamatábrákon pl: letális allélgyakoriság generációnként. Egy allél gyakoriságának változása generációkon keresztül, ha csak néhány egyedből áll a populáció, és egy pár csak két utódnak ad életet.

Javaslat: ezt a témát már többszörösen is tanulták, a köztudatban jelentős része aktívan jelen van, érdemes ezt figyelembe venni, és alternatív módon feldolgozni az anyagot. Pl. megadott fogalmakból húzva minél többet kell elmagyarázni a csapattársaknak egy perc alatt. Majd csere. Ha elfogytak a cédulák, ugyanezeket mutogatva. Következő szint a megismert fogalmakkal egyetlen hang kiadásával. Végül csak arcmimikával.

Kémiai evolúció Az élet eredetére vonatkozó elméletek A földi körülmények változása A sejtes szerveződés kialakulása

Témák órákra bontása 28

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Az élet lehetőségeinek fejlődése

Célok, feladatok A korábbi ismeretek felelevenítése, hiányosságok helyreigazítása, az ismeretek alkalmazása.

Fejlesztési terület Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. Javaslat: erre a célra összetűzött papírokkal, vagy a füzet sarkát felhasználva „pörgetőt” készíteni egy konkrét faj evolúciós múltjáról. Ugyanezt egy megfelelően okos telefonnal fényképenként is el lehet készíteni, a végeredmény egy összefűzött videó. Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése.

29

A mai élővilág és az ember kialakulása

Földrajzi, történelmi és biológiai ismeretek szintetizálása

30

Projekt témaválasztás

Célszerű a projektben szabadságot adni a diákoknak, de a munka és az eredmény ne legyen Végzős osztályok komoly elkerülhető. munkára képesek, ugyanakkor nehezen motiválhatók már. Ezért meg kell találni a módját, hogy a biológia projekttel a szorosabb érdeklődési körükbe eső témákban is fejlődhessenek. A korábbi évek tanmeneteiben leírt javaslatok 203

Ismeretanyag Szárazföldi élőlények megjelenése, és jellemzői Kihalások okai, időpontjai, jelentősége

A földrajzi környezet jellemzői az újidőben A főemlősök prominens képviselői, az egyes fajok leszármazási viszonyai, a hozzájuk Javaslat: Kutatómunka a köthető képességek, többi tantárgy hasonló témájú maradványok. Híres leckéinek leletek. Emberi rasszok. összehasonlításával: miben értenek egyet, van-e ellentmondás, milyen szemléletbeli különbségek találhatók. Ha nincs már kéznél a szükséges kiadvány, akkor az NKP segítségével digitálisan (pl. telefonokon, vagy informatikateremben számítógépek segítségével), esetleg a legfontosabb oldalakat kinyomtatva. Tanulás tanítása Projektenként változó Csoportmunka

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

itt is alkalmazhatók.

31

32

Kidolgozás

Kidolgozás

33

Projektek bemutatása

34

Összefoglalás

A témájukban érezhessék kompetensnek magukat a diákok, szerezzenek új élményt, és képességeket. Emellett másodlagos, hogy mit tanulnak belőle lexikálisan.

A témájukban érezhessék kompetensnek magukat a diákok, szerezzenek új élményt, és képességeket. Emellett másodlagos, hogy mit tanulnak belőle lexikálisan.

Tanulás tanítása Csoportmunka

Javaslat: Az óra kezdődjön a csapatok ismételt bemutatkozásával, a mai részcél meghatározásával. Utána lássanak neki a konkrét munkának. Óra végén egy-egy percben nyíltan értékeljék a saját munkájukat. Mi volt jó, mi volt nehéz, mivel készülnek a következő órára. Tanulás tanítása Projektenként Csoportmunka változó Javaslat: Az óra kezdődjön a csapatok ismételt bemutatkozásával, a mai részcél meghatározásával. Utána lássanak neki a konkrét munkának. Óra végén egy-egy percben nyíltan értékeljék a saját munkájukat. Mi volt jó, mi volt nehéz, mivel készülnek a következő órára. Szükség esetén további órák Projektenként változó is bevonhatók az év végi tartalékokból.

Cél egymás munkájának megismerése, megbecsülése. Előadói képesség fejlődése. Elsajátítani az esetleges kudarcok felhasználásának képességét is. Kettős célja van az Tanulás tanítása órának: Csoportmunka A dolgozatra feleleveníteni, rendszerezni a tananyagot. Az életben minél jobban alkalmazható ismeretek ragadjanak meg, még ha ez tanulmányi 204

Projektenként változó

Lásd a tematikus egység egyes részeinél!

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

eredményben nem is mutatkozik meg.

35

Témazáró dolgozat

Összetett, változatos feladattípusokból álló felmérő lap kitöltése. Legyen benne szöveges, rajzos és feleletválasztásos feladattípus is.

Ismeretek önálló Lásd a tematikus alkalmazása, saját egység egyes gondolatok kifejezésének részeinél! képessége. Finommotoros funkciók fejlesztése, ill. összekapcsolása a tárgyi tudással (rajz)

AZ EMBER EGYÉNI ÉS TÁRSAS VISELKEDÉSE 36

37

A megismerő lény Az idegrendszeri alapok ismeretének felhasználásával a továbblépni a tanulási típusokon keresztül az előítéletes gondolkodás megértéséig.

A társas lény

A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése

Javaslat: internetes sajtó aktuális cikkeit elemezni, különösen, ha vannak kommentek. Hol fedezhető fel bennük a tankönyvben leírt előítéletesség? Mi lehet az oka? Mi a veszély benne? Keressenek rá alternatív megoldást, a békítő konklúziót végül valóban be is kommentelhetik a cikkhez. Természetesen jó példát is lehet keresni, ne legyünk előítéletesek a sajtó képviselővel kapcsolatban sem! Cél, hogy minél A gondolkodási objektíven lássák a saját folyamatokat maguk helyzetét valós meghatározó tényezők, csoportokban, megértsék az érzelmi és az értelmi az okokat. fejlődés kapcsolatának megismerése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. 205

Tanulási típusai Belátásos tanulás, utánzás, modellkövetés. Sztereotípia, előítélet, önbeteljesítő jóslat

Csoportok kialakulása, működése Szabálykövetés Csoportnormák Szocializáció A család szerepe

Témák órákra bontása

38

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

Javaslat: csoportnormákkal szembehelyezkedni nem komfortos. Ezt be lehet mutatni valós szituációkban. Pl. idióta jelmezben ki megye az utcára? Ha többen vannak, együtt már jó buli. Vagy a klasszikus „Melyik vonal a akkora, mint a másik?” kísérlet: a beavatottak egyhangúlag rossz megoldást mondanak. Az egyedül maradt beavatatlan az esetek nagyobb részében végül elfogadja a rossz megoldást. A szociokulturális Civilizációs problémákra A pályaválasztást Testkép, stresszkezelés lény tudatos válasz szülessen elősegítő önismeret, az a diákokban önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek megelőzésében. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. Javaslat: Ide kapcsolódó leckéket találni az etika 11. tankönyvben. Érdemes összevetni, újra felhasználni.

GAZDÁLKODÁS ÉS FENNTARTHATÓSÁG 39

A talaj károsodása Sokszor, sok tantárgynál és védelme érintett témák kapcsán megtalálni a legfontosabb összefüggéseket. A személyes felelősség felismerése

206

A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei.

Talajszennyezés fajtái, okai Talaj elszegényedésének okai Talajerózió okai, Javaslat: statisztikák mértéke, felállítása párban/csoportban következményei. egyes résztémák kapcsán (pl. vegyszerterhelés, fakitermelés, erózió…) Előre gyűjtött szakirodalom, vagy ha megoldott, akkor internet segítségével. – jó, ha rutinosak ezen az oldalon az adatbányászatban.

Témák órákra bontása 40

41

42

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója A vizek károsodása és védelme

A légkör és az éghajlat

A bioszféra és az emberiség

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

A víz társadalmi szerepének felértékelése

Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése.

Vízkészletek eloszlása Szennyvízkezelés Az ipar és a mezőgazdaság szerepe

Javaslat: vízhiány okozta politikai feszültségek elemzése aktuális, vagy régebbi sajtóban. Előrejelzések feldolgozása páros munka keretei között. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben.

A légszennyezés mértékének csökkentésére adott személyes válasz megfogalmazása

A fogyasztói viselkedésből adódó problémák felismerése

Javaslat: UV mérő műszerrel (párezer forint) sugárzásmérés, illetve napszemüvegeket tesztelni. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Javaslat: Ökológiai lábnyom számítása különböző alkalmazások segítségével.

207

Légszennyezés fajtái Forrásai Következményei: felmelegedés, ózonlyuk, savas eső, szmog Lehetséges megoldások

Népesedési folyamatok, problémák, következmények Fogyasztás Energia Hulladékkezelés

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

Eredmények összevetése, értékelése.

43

A bioszféra védelme

44

Összefoglalás

45

Témazáró dolgozat

46

Projekt témaválasztás

A határ kitapintása az ember nélküli természet, és a természet nélküli ember világa között

Kettős célja van az órának: A dolgozatra feleleveníteni, rendszerezni a tananyagot. Az életben minél jobban alkalmazható ismeretek ragadjanak meg, még ha ez tanulmányi eredményben nem is mutatkozik meg. Összetett, változatos feladattípusokból álló felmérő lap kitöltése. Legyen benne szöveges, rajzos és feleletválasztásos feladattípus is.

Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata.

Javaslat: Vita arról, hogyan lehet az imént megszerzett tudást, tapasztalatot exportálni kevésbé szerencsés, ám jelentős kibocsátó, bioszférát kevésbé védő országok irányába. Az ötletek közös kritikája, tapasztalatok rögzítése. Tanulás tanítása Lásd a tematikus Csoportmunka egység egyes részeinél!

Ismeretek önálló alkalmazása, saját gondolatok kifejezésének képessége. Finommotoros funkciók fejlesztése, ill. összekapcsolása a tárgyi tudással (rajz) Tanulás tanítása Csoportmunka

Célszerű a projektben szabadságot adni a diákoknak, de a munka és az eredmény ne legyen Végzős osztályok komoly elkerülhető. munkára képesek, ugyanakkor nehezen motiválhatók már. Ezért meg kell találni a módját, hogy a biológia projekttel a szorosabb érdeklődési 208

Élőlények és élőhelyek védelmének megoldásai

Lásd a tematikus egység egyes részeinél!

Projektenként változó

Témák órákra bontása

47

48

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Kidolgozás

Kidolgozás

49

Projektek bemutatása

50

Tartalék

Célok, feladatok

A témájukban érezhessék kompetensnek magukat a diákok, szerezzenek új élményt, és képességeket. Emellett másodlagos, hogy mit tanulnak belőle lexikálisan.

A témájukban érezhessék kompetensnek magukat a diákok, szerezzenek új élményt, és képességeket. Emellett másodlagos, hogy mit tanulnak belőle lexikálisan.

Cél egymás munkájának megismerése, megbecsülése. Előadói képesség fejlődése. Elsajátítani az esetleges kudarcok felhasználásának képességét is.

209

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

körükbe eső témákban is fejlődhessenek. A korábbi évek tanmeneteiben leírt javaslatok itt is alkalmazhatók. Ha megoldható, egy tömbösített projektnapot lehet a tartalékórák terhére szervezni. Tanulás tanítása Projektenként Csoportmunka változó Javaslat: Az óra kezdődjön a csapatok ismételt bemutatkozásával, a mai részcél meghatározásával. Utána lássanak neki a konkrét munkának. Óra végén egy-egy percben nyíltan értékeljék a saját munkájukat. Mi volt jó, mi volt nehéz, mivel készülnek a következő órára. Tanulás tanítása Projektenként Csoportmunka változó Javaslat: Az óra kezdődjön a csapatok ismételt bemutatkozásával, a mai részcél meghatározásával. Utána lássanak neki a konkrét munkának. Óra végén egy-egy percben nyíltan értékeljék a saját munkájukat. Mi volt jó, mi volt nehéz, mivel készülnek a következő órára. Szükség esetén további órák Projektenként változó is bevonhatók az év végi tartalékokból.

Témák órákra bontása 51

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Ismétlés – Magyarország természeti értékei

Célok, feladatok A fogyasztói turizmussal kapcsolatos kritikai érzék fejlesztése, hazai turistacélpontok népszerűsítése.

Fejlesztési terület A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése. Javaslat: internetes és személyes tapasztalaton alapuló információgyűjtés. Egy-egy területre hétvégi programjavaslatot készíteni

52

53

54

Ismétlés – Magyarország természeti értékei

Ismétlés – Magyarország természeti értékei

Ismeretanyag Hazai természeti értékek, turistalátványosságok (pl. Zselici Csillagpark, Tisza-tavi Ökocentrum, Megyer-hegyi tengerszem, Kemenes Vulkánpark stb…)

A fogyasztói turizmussal kapcsolatos kritikai érzék fejlesztése, hazai turistacélpontok népszerűsítése.

10-es évfolyam tankönyve: IX. Hazai életközösségek Hazai természeti értékek, turistalátványosságok (pl. Zselici Csillagpark, Tisza-tavi Ökocentrum, Megyer-hegyi tengerszem, Kemenes Vulkánpark stb…)

A fogyasztói turizmussal kapcsolatos kritikai érzék fejlesztése, hazai turistacélpontok népszerűsítése.

10-es évfolyam tankönyve: IX. Hazai életközösségek Hazai természeti értékek, turistalátványosságok (pl. Zselici Csillagpark, Tisza-tavi Ökocentrum, Megyer-hegyi tengerszem, Kemenes Vulkánpark stb…)

10-es évfolyam tankönyve: IX. Hazai életközösségek Ismétlés – Városias környezetben is Az emberi szükségletek Könnyen növénytermesztés megvalósítható kielégítésének környezeti termeszthető otthon hobbikertészkedés következményei, növényfajok szemléletének és veszélyei feltárása során összegyűjtése legfontosabb a globális problémákról Felhasználási praktikáinak elsajátítása való gondolkodás javaslatok, előnyökösszekapcsolása a lokális, hátrányok, környezettudatos nehézségek cselekvéssel. 210

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag Potenciális helyszínek

A közeli lakókörnyezet lehetőségeit felmérni, jól használható ötleteket helyszínen meglátogatni. Nagyobb városok közösségi kertjeinek utána nézni. 55

Ismétlés – Városias környezetben is növénytermesztés megvalósítható otthon hobbikertészkedés szemléletének és legfontosabb praktikáinak elsajátítása

56

Ismétlés – Városias környezetben is növénytermesztés megvalósítható otthon hobbikertészkedés szemléletének és legfontosabb praktikáinak elsajátítása

57

Ismétlés – egészséges életmód

Olyan információk, és praktikák megismerése, felelevenítése, amelyek hatékonyan segítik a testi-lelki egészség megőrzését, és kiteljesedést.

Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése Javaslat: vita a kivitelezhetőségről (a többség tudja hogyan kéne, mégis mindenkinek meg van a maga nehézsége, ami miatt nem, vagy nehezen sikerül megvalósítani) Saját sikertörténetek megosztása. Akcióterv összeállítása. Megfelelő jutalmazási rendszer közös kidolgozása.

211

Könnyen termeszthető növényfajok összegyűjtése Felhasználási javaslatok, előnyökhátrányok, nehézségek Potenciális helyszínek Könnyen termeszthető növényfajok összegyűjtése Felhasználási javaslatok, előnyökhátrányok, nehézségek Potenciális helyszínek Egyéni napirend – elemek, és sorrend Egészséges táplálkozás ismérvei, buktatói Testmozgás 11.-es évfolyam tankönyve: II. Az ember létfenntartó működése (emellett másodsorban még sok más fejezet is érintett)

Témák órákra bontása 58

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Ismétlés – egészséges életmód

Célok, feladatok Olyan információk, és praktikák megismerése, felelevenítése, amelyek hatékonyan segítik a testi-lelki egészség megőrzését, és kiteljesedést.

59

Ismétlés szexualitás

A felelősség, és a döntési lehetőségek felismerése. A fejlődés, az önkifejezés, és a segítségkérés illetve nyújtás képességének fejlesztése.

60

Ismétlés szexualitás

A felelősség, és a döntési lehetőségek felismerése. A fejlődés, az önkifejezés, és a segítségkérés illetve nyújtás képességének fejlesztése.

61

Fejlesztési terület

Ismétlés – emberi Mindazon ismeretek és kapcsolatok képességek felelevenítése, amelyek a közösségi életben értéket képesek teremteni. Különös tekintettel a leendő munkahely, a leendő család és a barátok körére.

212

Ismeretanyag Egyéni napirend – elemek, és sorrend Egészséges táplálkozás ismérvei, buktatói Testmozgás 11.-es évfolyam tankönyve: II. Az ember létfenntartó működése (emellett másodsorban még sok más fejezet is érintett) A nemi szervek felépítése és működése. Párkapcsolat. Családtervezés. Nemi betegségek. Nemi identitás.

Felkészítés a felelősségteljes párkapcsolatra alapozott örömteli nemi életre és a tudatos családtervezésre. Javaslat: más kultúrák nemiséggel kapcsolatos jellegzetességeit bemutatni különféle médiumok segítségével (film, képriport, kiselőadás..) A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése.

A nemi szervek felépítése és működése. Párkapcsolat. Családtervezés. Nemi betegségek. Nemi identitás. 11.-es évfolyam tankönyve: IV. Új kezdetek: szaporodás, szexualitás Tanulási minták A példa jelentősége Sztereotípiák, előítéletesség Csoporttudat

Javaslat: Állítsanak össze 12.-es tankönyv: maguknak egy bakancslistát: IV. Az ember egyéni és társas viselkedése amit mindenképpen meg szeretnének tenni, amiben felelősségüket érzik, és amit elvárnának a közösségeiktől. Segíthet ebben egy alkalmasnak ítélt film is (akár pozitív, akár negatív példát állít)

Témák órákra bontása 62

Az óra témája (tankönyvi Célok, feladatok lecke) vagy funkciója Ismétlés – emberi Mindazon ismeretek és kapcsolatok képességek felelevenítése, amelyek a közösségi életben értéket képesek teremteni. Különös tekintettel a leendő munkahely, a leendő család és a barátok körére.

213

Fejlesztési terület

Ismeretanyag Tanulási minták A példa jelentősége Sztereotípiák, előítéletesség Csoporttudat 12.-es tankönyv: IV. Az ember egyéni és társas viselkedése

Kémia Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése, valamint az általános képességek fejlesztése. A természettudományok esetében a gyakorlatban hasznosítható ismeretek egyrészt konkrét tárgyi ismereteket jelentenek, másrészt pedig az ismeretekből kialakuló olyan szemléletet adnak, amely a még nem ismert, új jelenségekben való eligazodásban nyújt segítséget. A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismerete lehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, és hogyan lehet balesetmentesen használni. A konkrétumokból kialakuló szemlélet lehetővé teszi az áltudományos, féltudományos és reális állítások közötti eligazodást, a médiatudatosságot. Az általános képességeket minden tantárgy, így a kémia tanulása is fejleszti. Ezáltal a kémia is hozzájárul a tanulás tanításához, a hatékony, önálló tanulás képességének kialakulásához. A pozitívumokat kiemelő tanári értékelésnek a diák személyiségét fejlesztő hatása van. A társak értékelése az értékelő és az értékelt önismeretét is gazdagítja. A javasolt gyakori csoportmunka a kezdeményezőkészséget, az önismeretet és a társas kapcsolati kultúrát fejleszti. Az aktív tanulási formák sokfélesége lehetőséget teremt arra, hogy egy problémát a diák az interneten való kereséssel dolgozzon fel, ami nemcsak a digitális kompetenciát fejleszti, hanem gyakran az idegen nyelvi ismereteket is, amikor pedig elő kell adnia az eredményeket, akkor anyanyelvi kommunikációs képességeit kell használnia. A változatos óravezetés és a gyakorlatközeli tartalmak következtében a diákok megkedvelhetik a kémiát, ami természettudományos irányú pályaorientációt, mélyebb érdeklődést eredményezhet. Ez motivációt adhat a matematika tanulásához is. 9–10. évfolyam A gimnáziumba járó diákok többsége már képes az elvontabb fogalmak befogadására, és igényük is van rá, sőt örömöt okoz nekik az általános iskolában megismert anyagok tulajdonságait magyarázó, logikus kapcsolatok felismerése. Ezért a gimnáziumi kémiatanulás a tantárgy belső logikája szerint építkezik, és ahhoz kapcsolja a gyakorlati ismereteket, így hozzájárul ahhoz, hogy a fizika, kémia, biológia és természetföldrajz tartárgyak egységes természettudományos műveltséggé rendeződhessenek. E tantárgyak ugyanis sok ponton egymásra épülnek, jelenségeik, törvényszerűségeik egymásból magyarázhatók. A kémiai kötések ismeretében a részecskék szintjén magyarázhatók a fizikai tulajdonságok, míg a molekulák és a kémiai reakciók jellemzői sok biológiai folyamatot tesznek érthetőbbé. A szervetlen anyagok kémiai tulajdonságainak ismerete sokat segít a természetföldrajzi jelenségek megértésében. A folyamatok mennyiségi leírásában pedig a matematikai ismereteket használjuk fel. 9. osztályban heti 2 órában tanulják, bővítik az általános iskolai szervetlen kémia tudásukat. 10. osztályban pedig elmélyülnek a szerves kémia világában. A logikai kapcsolatok feltárása nem zárja ki, sőt kifejezetten igényli is, hogy a példák sokasága szorosan a mindennapi élethez kapcsolja ezeket a fogalmakat, folyamatokat. A logikai kapcsolatok feltárása lehetőséget ad az óravezetésben az aktív tanulási formák használatára is: a problémák tudatos azonosítására, a sejtések megvizsgálására, információkeresésre, kísérletek tervezésére, objektív megfigyelésre, a folyamatok időbeli lefolyásának függvényekkel való leírására, a grafikonok elemzésére, modellezésre, szimulációk használatára, következtetések 214

levonására. Mindezzel a kutatók és mérnökök munkamódszereit ismerik meg a tanulók, és ennek jelentős szerepe lehet a pályairányultság kialakulásában és a sikeres pályaválasztásban. Ugyanakkor az aktív tanulási formáknak arra is lehetőséget kell adniuk, hogy a jobb képességű, természettudományos tárgyak iránt érdeklődő diákokon kívül a humán érdeklődésűek is sikerélményekhez jussanak, az ő pozitív hozzáállásuk is kialakuljon, és folyamatosan fenntartható is legyen. Ennek nagyon jó módszere a csoportmunka, a különböző szintű projektfeladatok végzése, a gyakorlati kapcsolatok, képi megjelenítések megtalálása. A tanterv sikeres megvalósításának alapvető feltétele a tananyag feldolgozásának módszertani sokfélesége. Tárgyi feltételek Az iskola méretéből kiindulva külön kémia szaktanterem nincsen, de az oktatáshoz szükséges segédanyagok, a kísérletezéshez szükséges veszélytelen vegyszerek és eszközök, bemutató makettek és az elektronikus felszereltség lehetővé teszi, hogy minden osztályban elsajátíthassák a tantárgyat. Tantárgy / évfolyam Kémia

9. 2

10. 2

9. évfolyam Óra sorszáma 1. 2-3. 4-5.

6.

7.

8. 9. 10. 11. 12.

Tanítási óra anyaga

Ismeretek, fogalmak

Anyagszerkezet (28 óra) A kémia és a kémia tudományának kémia tudománya, módszerei, szerepe kísérlet Az atom szerkezete atom, elemi részecskék, atommodellek, elem, izotóp, vegyjel Mennyiségi ismeretek atomtömeg, Avogadro-állandó, anyagmennyiség és kapcsolata más mennyiségekkel Az atomok elektronszerkezete héjak, alhéjak, energiaminimum, Hund-szabály, feltöltődési sorrend, vegyértékelektron A periódusos rendszer periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok, elektronegativitás, mezők, csoportok Ionok képződése atomokból kation, anion, ionok elektronszerkezete, mérete Részösszefoglalás, gyakorlás Dolgozat A molekulák kialakulása és szerkezete molekula, kovalens kötés, egyszeres és többszörös kötés A kovalens kötés jellemzői kötéstávolság, kötésfelszakítási 215

13-14.

A molekulák téralkata és polaritása

15.

Anyagi halmazok, halmazállapotok, kémiai kötések Részösszefoglalás, gyakorlás Dolgozat Avogadro törvénye. Gázok és gázelegyek

16. 17. 18-19.

20-21.

22. 23-24.

A kristályos állapot. Molekula- és atomrácsos kristályok Az ion- és fémrácsú kristályok. Átmenet a rácstípusok között Keverékek

25. 26.

Kolloid rendszerek Az oldódás. Az oldatok sajátságai

27. 28.

Részösszefoglalás, gyakorlás Dolgozat

29-30. 31. 32. 33.

34.

35. 36.

37. 38-39. 40. 41-42.

energia, kötéspolaritás, datív kötés molekulák téralkatát befolyásoló tényezők, téralkat típusai, molekulapolaritás halmaz, első és másodrendű kötések, halmazállapotok

Avogadro törvénye, moláris térfogat, relatív sűrűség, gázelegyek összetételének jellemzése rácsenergia, másodrendű kötések típusai, molekula- és atomrács jellemzői ionkötés, ionrács, fémes kötés, fémrács, átmenetek komponens, fázis, oldat, koncentráció, oldhatóság, számítási feladatok kolloid állapot, kolloidok típusai hidratáció, oldáshő, elektrolit, ozmózis

A kémiai reakciók általános jellemzése (8 óra) A kémiai reakciók leírása: A kémiai kémiai reakció, kémiai egyenlet, egyenlet. Az ionegyenlet ionegyenlet, reakciótípusok A reakcióhő exoterm, endoterm folyamat, reakcióhő Hess-tétele. A képződéshő Hess-tétel, képződéshő, képződéshő és reakcióhő kapcsolata A reakciók sebessége reakciók lejátszódási feltételei, reakciósebesség, aktiválási energia, katalizátor Megfordítható kémiai reakciók. A megfordítható folyamat, kémiai kémiai egyensúly és annak egyensúly, legkisebb kényszer elve, megzavarása egyensúly eltolása Összefoglalás Dolgozat Sav-bázis reakciók. Elektrokémia (17 óra) Sav-bázis reakciók sav-bázis elméletek, Brönsted-féle sav-bázis párok, amfoter anyagok A vizes oldatok kémhatása. pH vízionszorzat, kémhatás, pH Sav- és báziserősség erős és gyenge savak ill. bázisok, indikátorok Közömbösítés és semlegesítés. A sók közömbösítés, hidrolízis, sóoldatok 216

43. 44. 45.

hidrolízise Részösszefoglalás, gyakorlás Dolgozat Redoxireakciók

46.

Az oxidációs szám

47.

Elektrokémia. Galvánelemek

48.

A galvánelemek és az elektródpotenciálok gyakorlati jelentősége Az elektrolízis

49. 50-51. 52. 53.

54-55.

56. 57.

58. 59.

60.

61. 62.

63. 64. 65.

kémhatása, semlegesítés

Elektródfolyamatok. Az elektrolízis gyakorlati jelentősége Részösszefoglalás, gyakorlás Dolgozat

oxidáció, redukció, oxidáló és redukáló szer oxidációs szám, redoxireakciók értelmezése oxidációs szám segítségével galvánelem felépítése, elektromotoros erő, standardpotenciál galvánelemek felhasználása, redoxi reakciók iránya és a standardpotenciál elektrolízis, anód- és katódreakció, bomlásfeszültség víz, timföld, konyhasó-oldat elektrolízise, Faraday törvényei

Szervetlen kémia (19 óra) Az elemek csoportosítása. A hidrogén fémek, nemfémek, a hidrogén és a és a nemesgázok nemesgázok tulajdonságai, előállítása, felhasználása A halogénelemek a halogének tulajdonságai, előállítása, felhasználása A halogének vegyületei konyhasó, hidrogén-halogenidek, sósav, hipó tulajdonságai, előállítása, felhasználása Részösszefoglalás, gyakorlás Az oxigéncsoport elemei. Az oxigén és a oxigén és kén a nemesgázok kén tulajdonságai, előállítása, felhasználása Oxigénvegyületek oxidok, hidroxidok víz tulajdonságai, jelentősége, hidrogén-peroxid tulajdonságai, felhasználása A kén és vegyületei szulfidok, kénhidrogén, kén-dioxid, szulfitok tulajdonságai, jelentőségük A kénsav és sói a kénsav tulajdonságai, előállítása, felhasználása gipsz, timsó, rézgálic tulajdonságai, jelentőségük Részösszefoglalás, gyakorlás A nitrogéncsoport elemei. A nitrogén és a nitrogén és a foszfor tulajdonságai, a foszfor jelentőségük Az ammónia és sói az ammónia tulajdonságai, 217

66-67.

68. 69. 70. 71-72.

A nitrogénvegyületek. A salétromsav és sói

A foszforsav és sói Részösszefoglalás, gyakorlás Témazáró Év végi rendszerezés

218

előállítása, felhasználása, szalmiáksó, szalalkáli tulajdonságai, jelentőségük a nitrogén-oxidok, a salétromossav és sói, a salétromsav és sóinak tulajdonságai, előállítása, jelentőségük a foszforsav és sóinak tulajdonságai, jelentőségük

10. évfolyam

1. Témakör: A széncsoport elemei és fontosabb szervetlen vegyületei

Óraszám 1-2.

A tanítási óra anyaga

Egyéb javaslatok

A szerves kémia tanulmányokhoz szükséges általános kémiai ismeretek felidézése, átismétlése: a kovalens kötés, a molekulapolaritás, a másodrendű kémiai kötések. A molekulapolaritással, illetve a kémiai kötésekkel összefüggő tulajdonságok: olvadáspont, forráspont, halmazállapot, oldódás. Kémiai reakciók: égés, redoxi- és sav-bázis reakciók. A szervetlen és szerves anyagok megkülönböztetése. Az elemi szén allotróp módosulatai, szerkezetük, kristályrácsaik. Az ásványi szenek fajtái, összetételük. A fosszilis energiahordozók fogalma. A mesterséges szenek típusai, az adszorpció. A kristályos és az amorf szerkezet fogalma. A szén-monoxid és a szén-dioxid molekulaszerkezete, a szén oxidációs száma a molekulákban. Fizikai és kémiai tulajdonságaik: oldódásuk, éghetőségük, élettani hatásuk. A légköri szén-dioxid és a klímaváltozás kapcsolata (a szén-dioxid-kvóta), az üvegházhatás.

Kísérletek bemutatása: - fa száraz desztillációja. - ammónia adszorpciója aktív szénen. A fullerén felfedezése és a nanotechnika kialakulása, a nanocsövek jelentősége.

A mészkő és a karbonátok

A szén-dioxid oldódása vízben, szénsav keletkezése. A savas esők. Szénvegyületek a természetben: a mészkő és a karbonátok. A márvány. A mészégetés: az égetett és az oltott mész. A vízkő. A karbonátok, mint kőzetalkotó vegyületek, a dolomit.

A szilícium és a szilícium-dioxid

A szilícium szerkezete, összevetve a gyémántéval. Fizikai és kémiai tulajdonságai: keménysége, olvadáspontja, oldhatósága, elektromos vezetése, félvezető képessége. A szilícium-dioxid atomrácsos szerkezete, a kvarc, amorf változata a kvarcüveg. Oldódása lúgokban, nátrium-szilikát (vízüveg) képződése.

Egyéni vagy csoportos feladatok: - a fosszilis energiahordozók környezeti hatásai, - kémiai folyamatok a természetben (például cseppkőképződés) - a klímaváltozás és a globális természeti folyamatok Kísérlet: - „A vegyész virágoskertje” kísérlet bemutatása - Kovasav előállítása vízüvegoldatból sósavval.

A széncsoport elemei és vegyületei 3.

A szén vegyületei: a szén-monoxid és a szén-dioxid 4.

5.

6.

Új ismeretek, fogalmak, összefüggések

219

Kísérletek: - a szén-dioxid előállítása és kimutatása - a szén-dioxid vizes oldatána kémhatása indikátorral, a kémhatás változása melegítés hatására. A kémiai egyensúly szerepe a folyamatban.

Egyéni vagy csoportos feladatok: - Kristályos és amorf szilícium-vegyületek a természetben - A szilikátok és a szilikonok megkülönböztetése előfordulá

7.

Óraszám

A szilícium vegyületei, a szilikátok és a szilikonok.

A kovasavak, kőzetek. Az üvegösszetétele, tulajdonságai, előállítása, változatai. A szilikonok szerkezete, típusai, tulajdonságai és alkalmazásai. A műanyagok, használatuk előnyei és hátrányai 2. témakör: A szénhidrogének és halogénezett származékaik

A tanítási óra anyaga A szerves kémia kialakulása

8.

A szénvegyületek jellemzése 9.

10.

A szénvegyületek tulajdonságai és csoportosításuk

A szénhidrogének tulajdonságai és elnevezésük 11.

12.

illetve előállítás szerint - A műanyagok előnyös és káros hatásai A szilikátok, mint a földkéreg alkotói Egyéni feladat: - A műanyagok használatával kapcsolatos nézetek változása

A telített, nyílt láncú szénhidrogének. Az alkánok.

Új ismeretek, fogalmak, összefüggések A szervetlen és a szerves szénvegyületek közötti kapcsolat A szerves kémia kialakulása (Berzélius, Wöhler, Lavoisier). A szerves vegyületek összetétele, organogén elemek. A szerves anyagok, mint szénvegyületek. A szénatom egyedi sajátosságai: elektronszerkezet, kötéstípus. A szénatomok kapcsolódása: láncok, gyűrűk, egyszeres és többszörös kötések. Telített és telítetlen szénvegyületek. A szénvegyületek jelölési módjai, modellezésük. A modell fogalma. Az izoméria. Konstitúciós izomérek. A szénvegyületek tulajdonságait jelentősen befolyásolja molekuláik polaritása és a közöttük ható másodrendű kötések erőssége. Csoportosításuk fontos szempontja a vegyület tulajdonságait is meghatározó funkciós csoport. A szénhidrogének lehetnek telítettek és telítetlenek, nyílt és zárt láncúak. Nyílt lánc esetén elágazás is lehetséges. A telített nyílt láncú szénhidrogének az alkánok. Előfordulásuk. Jelentőségük: energiaforrások és vegyipari alapanyagok. Elnevezésük meghatározott szabályok szerint történik. Az alkánokból származtatjuk az alkilcsoportokat. Az alkánok esetében jelentős a molekula szénatomszámának és jellemző tulajdonságaiknak a 220

Egyéb javaslatok

Kísérletek: - Szénvegyületek szén-, hidrogén-, oxigén- és nitrogéntartalmának kimuta

Néhány szénvegyület molekuláinak modellezése. A pentán izomerek modellje elkészítése, szerkezetük, ala méreteik, fizikai adataik összehasonlítása.

Kísérlet: - a gyertya és a PVC műany összetevőinek kimutatása. Néhány apoláris és dipólus molekula, illetve funkciós csoportot is tartalmazó mole modellezése Néhány alkán molekulamodelljének bemutatása, elnevezésük gyakorlása.

Kísérlet: - Az alkánok oldódása és ol hatása.

13.

14.

15. 16.

A metán és az etán

A fosszilis energiahordozók: a földgáz, a kőolaj és a kőszén Rendszerezés, összefoglalás Témazáró dolgozat írása Tanulmányi kirándulás

17.

A telítetlen, nyílt láncú szénhidrogének. Az alkének

18.

Az etén 19.

kapcsolata. A növekvő szénatomszám sorrendjében az alkánok homológ sort alkotnak. Ennek megfelelően változik az olvadás-, a forráspont és a halmazállapot. A homológ sorhoz általános képlet tartozik: CnH2n+2 . A cikloalkánok.

A tökéletes és a nem tökéle égés magyarázata.

A metán és az etán kisméretű, apoláris molekuláik következtében alacsony olvadás- és forráspontú, vízben oldhatatlan vegyületek. A metán a földgáz alkotója és a vegyipar egyik legfontosabb alapanyaga. Kémiai reakciói: égés, hőbomlás, szubsztitúció. Környezeti hatásai jelentősek (üvegházhatás, klímaváltozás). Az etánmolekula konformációs izomerjei. A konformáció. A kőolaj, a földgáz és a kőszén eredete, összetételük, felhasználásuk. A kőolaj felhasználása, feldolgozása: a szakaszos lepárlás. Kőolajpárlatok. Oktánszám és cetánszám. Környezeti hatások (olajszennyeződés, szmog).

Kísérlet: - a metán (földgáz) égése, lángjának vizsgálata. A metán és az etán molekulamodelljei

Például: Modern szennyvíztisztító telep megtekintése

Írásbeli beszámoló készítése

Az alkének molekulája egy kettős kötést tartalmaz. Helyzeti izoméria. A molekulák növekvő szénatomszáma szerint sorrendbe helyezve homológ sort alkotnak. Általános képletük CnH2n. Elnevezésük. Fizikai tulajdonságaik a szénatomszám növekedésével változnak. Kettős kötésük, azaz telítetlenségük miatt reakcióképesebb, mint az alkánok. Fontos vegyipari anyagok. A krakkolás és ipari jelentősége. Az etén tulajdonságai, előállítása, Az elimináció. Az etén reakciói: az égés, az addíció és a polimerizáció. A monomer és a polimer fogalma. A telítetlen szénhidrogének jellemző

Néhány alkénmolekula mod A helyzeti izoméria bemuta

221

Egyéni feladat - OláhGyögy magyar származású Nobel-d kémikus munkásságának ismertetése

Egyéni vagy csoportos felad - Honnan származik a légkö metántartalma? – Milyen hatása van a légkö metánnak a klímaváltozásra

Kísérlet: - Kőolajlepárlás lombikban, párlatok vizsgálata. Egyéni feladat:-A fosszilis energiahordozók hátrányai, kiváltásuk lehetőségei.

Kísérlet: -Etén előállítása, hatása a brómos vízre. Az etén cisz és transz izomerjeinek modellezése.

20.

A két kettős kötést tartalmazó szénhidrogének. A műanyagok

Telítetlen szénhidrogének. Az alkinek. 21.

Az aromás szénhidrogének. A benzol 22.

Halogéntartamú szénvegyületek

23.

24.

Megújuló és nem megújuló energiaforrások előnyei

reakciója az addíció és a polimerizáció. A geometriai izomeria, a cisz és transz izomerek. A butadién és az izoprén. Konjugált diének. A poliének. Szerkezetük, halmazállapotuk. Jellemző reakcióik: az addíció és a polimerizáció. A gumi és a műgumi. A kaucsuk és a vulkanizálás. Izoprénvázas vegyületek a természetben. A műanyagok, csoportosításuk. Alkalmazásuk előnyei és hátrányai. Az alkinek molekulája hármas kötésű szénatompárt tartalmaz a szénlánc végén. Homológ sort alkotnak. Általános képletük: CnH2n-2. Előfordulásuk, jelentőségük. Az etin (acetilén) előállítása és tulajdonságai. Robbanás- és tűzveszélyessége (disszugáz). Az etén addíciós polimerizációs reakciói és termékei. Ipari alkalmazásának visszaszorulása.

Az irányított sav- és vízaddi (Markovnyikov- szabály). Kísérlet: - A paradicsomban likopin kettős kötéseinek kimutatása brómos vízzel

Egyéni vagy csoportos felad A telítetlen szénhidrogének jelentőségének összefoglalá

Kísérletek: - az etin előállítá brómos víz elszíntelenítése, - az égő etin lángjának vizsgálata. A „karbidlámpa”, mint fényforrás.

A benzol aromás szerkezete, a benzolgyűrű. Az aromás vegyület fogalma. A benzol jelentősége, élettani hatása, tulajdonságai. Jellemző reakciói: égés, szubsztitúció, addíció, ciklizálás és aromatizálás. A fenilcsoport. Egyéb aromás szénhidrogének és kondenzált gyűrűs vegyületek és alkalmazásuk (benzolszármazékok). Élettani tás.

Kísérlet: - a benzol (toluol) oldódása és oldó hatása. Bró víz és benzol (toluol) reakci

A halogéntartalmú szénvegyületek előfordulása, tulajdonságaik és elnevezésük. Élettani hatásuk. Régebben súlyosan mérgező gyógyszerek (teratogén hatás), növényvédő és rovarirtó szerek kerültek forgalomba. Környezetkárosító hatásuk jelentős. Fontosabb reakcióik: szubsztitúció és elimináció. A molekulák térszerkezete: a konfiguráció (optikai izoméria, D-.és - izomerek). Nem megújuló energiaforrások: fosszilis tüzelőanyagok és az atomenergia. Megújuló energiaforrások: a szél- és a vízi

Kísérlet:- a szén-tetraklorid oldódása és oldó hatása.

222

Egyéni feladat: A benzol szerkezetének tudománytörténeti felderítése

Konfigurációs izomerek modellezése, tükörképi páro készítése, felismerése.

Egyéni feladat: -Mérgező halogéntartalmú anyagok alkalmazásának következményei a természetben (DDT, globol, dioxin) Csoportos feladat: - Milyen energiaforrásokat használnak Magyarországon milyen arányban? Hogyan

energia, a Föld belső energiája (geotermikus energia), a napenergia. Az energiafajták jellemzése, alkalmazásuk előnyei és hátrányai.

és hátrányai

25. 26.

viszonyul a magyar energiafelhasználás az Európai átlaghoz.

Rendszerezés, összefoglalás Témazáró dolgozat írása 3. témakör: Az oxigéntartalmú szerves vegyületek

Óraszám

A tanítási óra anyaga

Új ismeretek, fogalmak. összefüggések

Hidroxivegyületek. Az alkanolok

Oxigéntartalmú funkciós csoportok, a hidroxilcsoport. Hidroxivegyületek: alkoholok és fenolok. Az alkoholok csoportosítása. Az alkanolok. Az alkanolok homológ sora, általános képlete és elnevezése. Az alkanolok molekulapolaritása és a polaritás változása a szénatomszámmal. Hidrogénkötések alkoholmolekulák, illetve alkohol és vízmolekulák között. A vízben való oldódás és a hidrogénkötések kapcsolata. Kémiai tulajdonságok: égés, reakció nátriummal, vizes oldatuk semleges kémhatása.

Kísérletek: - etanol égése, vizes oldatán kémhatása, - az etanol oldó hatása (apol és dipólusos anyagok), - az etanol reakciója nátrium

A legfontosabb egyértékű alkoholok A metanol és az etanol

A metanol molekulaszerkezete, jellemző tulajdonságai. Élettani hatása, erősen mérgező hatása. Alkalmazása és előállítása. Az etanol molekulaszerkezete. Jellemző fizikai és kémiai tulajdonságai. Élettani hatása az emberi szervezetre. Denaturálása. Előállítása: szeszes erjedéssel, földgázból kiindulva, illetve növényi anyagokból benzin helyettesítésére (bioetanol). Az etanol kimutatása (alkoholszonda).

A metanol és az etanol molekulaszerkezetének modellezése.

A legfontosabb többértékű alkoholok A glikol és a glicerin

A többértékű alkoholok elnevezése, az értékűség kifejezése. A glikol és a glicerin molekulaszerkezete. Forráspontjuk magas az erős hidrogénkötések miatt. Élettani hatásuk különböző, a glikol erősen mérgező hatású, míg a glicerin nem az. A glícerinre jellemző a higroszkópos tulajdonság. A glicerin a zsírok és a növényi olajok alkotórésze, előállítása is ezekből történik. A glicerin

A glikol és a glicerin molekulájának modellje

27.

28.

29.

223

Egyéb javaslatok

Egyéni feladat: - Az alkohol hatása az emberi szervezetre (biológia, mentális és társad szempontok szerint

Egyéni feladat: -Nobel Alfré munkásságának feldolgozás Nobel-díj ismertetése, magy vonatkozásai.

A fenolok

30.

Az éterek a dietiléter 31.

Oxovegyületek Az aldehidek, az alkanalok

32.

A metanal és az etanal 33.

robbanóanyagok alapanyaga (glicerintrinitrát, dinamit) A fenol származtatása, molekulaszerkezete, jelölései. A fenol jellemző tulajdonságai, a fizikai állandóinak értéke és a hidrogénkötések közötti kapcsolat. A fenol és az alkoholok tulajdonságainak hasonlósága és különbözősége. A fenol élettani hatása. Oldódása vízben, az oldat kémhatása. Jellemző reakciók: vízzel és nátrium-hidoxid-oldattal sav-bázis reakció (fenoxidion), nátriummal redoxireakció. Az éterek funkciós csoportja, jelölésük. Az éterek csoportosítása, elnevezése. Szimmetrikus és vegyes éterek. A dietiléter tulajdonságai, fizikai adataik és a hidrogénkötések kapcsolata. Előállítása etanolból kondenzációval. Alkalmazása, előfordulása, tűzveszélyessége. Élettani hatása. Éterkötésű vegyületek a természetben. Az oxovegyületek jellemző funkciós csoportjai: az oxo-, a keto-, és az aldehidcsoport. Az oxovegyületek lehetnek: aldehidek vagy ketonok attól függően, hogy az oxocsoport láncvégi vagy láncközi szénatomhoz kapcsolódik. Az alkanalok származtatása, funkciós csoportja, elnevezése. Az alkanalok homológ sora. Kölcsönhatások alkanalmolekulák, illetve alkanal- és vízmolekulák között. Kémiai reakciók: redukáló hatás, redukció és oxidáció (oxidációs szám változás), ezüstükörpróba és a Fehlingreakció. A metanal és az etanal fizikai és kémiai tulajdonságai. A polikondenzáció fogalma. Élettani hatásuk. Fizikai adataik és halmazállapotuk kapcsolata. Alkalmazásuk. Oxidációs és redukciós folyamatok. A metanal polikondenzációja (bakelit), az etanal polimerizációja (metaldehid)

224

Kísérlet: - A fenol hatása a fehérjékre, - a fenol kémhatásának kimutatása. A fenol molekulájának mod

Szimmetrikus és vegyes éte modellezése, a dietil-éter modellje.

Kísérletek: - metanal előállí metanolból - az ezüsttükörpróba és a Fe reakció bemutatása

Az oxovegyületek funkciós csoportjainak modelljei

Kísérlet: - az ezüsttükör- pró bemutatása etanallal A metanal és az etanal molekulájának modelljei

A ketonok. A propanon 34.

35. 36.

Rendszerezés, összefoglalás Témazáró dolgozat írása A karbonsavak Az alkánsavak

37.

A metánsav és az etánsav 38.

39.

Fontosabb kis szénatomszámú karbonsavak

Fontosabb nagy szénatomszámú karbonsavak 40.

41.

Az észterek

A ketonok funkciós csoportja, csoportosításuk. Az alkanonok, elnevezésük, a molekulák közötti kölcsönhatások, oldódásuk vízben. Az alkanonok reakciókészsége, oxidációja és redukáló hatásuk. A propanon (aceton) tulajdonságai. Ipari alkalmazása. Aromás aldehidek és ketonok.

Alkanal és aromás aldehid molekulájának modellje

A karbonsavak jellemzése, funkciós csoportjuk, csoportosításuk. Az alkánsavak elnevezése, homológ sorozatuk. A dipólusmolekulák közötti kölcsönhatások és a fizikai tulajdonságok kapcsolata. A karboxilcsoport szerkezete. Vizes oldatuk kémhatása. Kémiai reakciók: sav-bázis és redoxireakciók. Az oxigéntartalmú szénvegyületek oxidációs és redukciós átalakulásai.

Kísérlet: - a karbonsavak kémhatásának kimutatása

A metánsav és az etánsav molekulaszerkezete, jellemző tulajdonságaik, vizes oldataik kémhatása. A metánsav a legerősebb karbonsav, redukáló hatása, alkalmazása. Az etánsav reakciója bázisokkal és fémekkel, szerepe az anyagcsere folyamatokban. Az etánsav előállítása etanolból. Felhasználása az iparban és a háztartásokban. A karbonsavak csoportosítása, a legfontosabb telítetlen-, oxo-, többértékű-, hidroxi- és aromás karbonsavak bemutatása, kiemelve biológiai szerepüket (akrilsav, piroszőlősav, oxálsav, borostyánkősav,, almasav, citromsav, benzoesav és szalicilsav) Telített és telítetlen nagy szénatomszámú karbonsavak: palmitinsav, szterinsav, olajsav, linolsav, linolénsav. Előfordulásuk, tulajdonságok, oldódásuk. A tulajdonságok és a molekula alakja közötti kapcsolat. Az olajsavmolekula hidrogénaddíciója, a margaringyártás. A transz zsírsavak. Az omega-3zsírsavak. Az észterek származtatása, funkciós

Kísérlet: - fémek oldódása: etánsavban

225

A karboxilcsoport szerkezet modellje A karboxilcsoport és a karboxilátion megkülönböztetése.

Modellek készítése és bemutatása. A dimerizáció medellezése etánsavmolekulákkal.

Egyéni vagy csoportos feladatok: - Szent-Györgyi Albert munkásságának bemutatása - Richter Gedeon, a magyar gyógyszergyártás megterem nek életútja. A szterinsav- és az olajsavm kula szerkezetének, képletén és tulajdonságainak összeha lítása

Kísérletek: - Etil-acetát és

Karbonsavészterek és szervetlen savak észterei

42.

A zsírok és az olajok A gliceridek

Felületaktív anyagok, tisztítószerek

43.

44. 45. 46.

Óraszám

Rendszerezés, összefoglalás Témazáró dolgozat írása Tanulói kísérletek

A tanítási óra anyaga

A szénhidrátok 47.

48.

Egyszerű szénhidrátok A szőlőcukor és a gyümölcscukor

csoportja. Csoportosítása: karbonsavészterek és szervetlen savak észterei. A karbonsavészterek lehetnek: gyümölcsészterek, viaszok, gliceridek. Előállítás, elnevezés, oldódás és oldó hatás. Jellemző reakciók: hidrolízis (elszappanosítás). Szervetlen savak észterei: salétromsav, kénsav és foszforsav alkohollal alkotott vegyületei. A gliceridek: zsírok és olajok. Molekulájuk szerkezete, a szénláncok eltérése, ebből következő tulajdonságuk, olvadáspont, oldhatóság. Hidrolízisük. Előfordulásuk a természetben. Szerepük az élő szervezetben. A lipidek. Gyakorlati felhasználásuk (biodízel). Száradó olajok A szappanok összetétele tulajdonságai. A szappangyártás. A szappanok jellemző reakciója a hidrolízis, anionok és kationok keletkezése. A szappananion poláris és apoláris része, hidrofil és hidrofób jellege, a tisztító hatás mechanizmusa, a micellák szerkezete. A felületaktív anyagok, a felületi feszültség, a monomolekuláris hártya. A micellák szerkezete. A szappanok hátrányai. A mosószerek hatóanyagai, tisztító hatásuk. A vízlágyító szerek.

nátrium-hidroxid reakciója Az észtercsoport modellje

Kísérlet: - a zsírok és az ola oldódása és oldó hatása, rea brómos vízzel.

Kísérlet: - a szappanoldat kémhatásának kimutatása - a szappan habzó hatá lágy és kemény vízb

Egyéni vagy csoportos felad - A felületaktív anyagok összetétele, anyagi különbözősége, tisztító hatá mechanizmusának azonossá Használatuk környezeti hatá (eutrofizáció)

Kísérletek alkoholokkal és karbonsavakkal 4. témakör: Óriásmolekulák képződése Új ismeretek, fogalmak, összefüggések Szénhidrátok képződése a természetben fotoszintézissel. Összetételük, jellemző funkciós csoportjaik, csoportosításuk. A szénhidrátok szerepe az élő szervezetben. A Hidrogénkötések és a szénhidrogének tulajdonságainak kapcsolata Szénhidrátok jellemző funkciós csoportjai: hidroxilcsoport-, továbbá aldehid- vagy ketocsoport. A szőlőcukor aldóz, a gyümölcscukorketóz, egymáskonstitúciós izomerjei.. Mindkettő előfordul a természetben. Molekulájuk szerkezete lehet: 226

Egyéb javaslatok Kísérlet: - a szénhidrátok összetételének vizsgálata, a cukor hevítése, cukor reakciója tömény kénsavval. Kísérlet: - ezüsttükör próba szőlőcukorral

A szőlőcukor térszerkezete, az α- és a ß -térizomerek,

A kettős szénhidrátok 49.

Összetett szénhidrátok I. A keményítő 50.

51.

52. 53.

Összetett szénhidrátok II. A cellulóz

Rendszerezés, összefoglalás Témazáró dolgozat írása Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

54.

55.

56.

Az aminok

nyílt láncú vagy gyűrűs. A gyűrűs molekula glikozidos hidroxilcsoportot tartalmaz, amely lehet alsó vagy felső térállású (α vagy ß). Nyílt láncú alakjuk mutatja az ezüsttükörpróbát, redukáló kémhatásúak (a gyümölcscukor molekulája átrendeződik, aldehidcsoport alakul ki). Izomerizáció. A szőlőcukorszerepe az élő szervezetben vércukor, inzulin) Kettős szénhidrátok: a glikozidos kötés. A maltóz, a cellobióz, a szacharóz és a laktóz összetétele, molekulaszerkezete. molekulájuk alakjak, lebontásuk: savas és enzimes hidrolízisük, redukáló hatásuk. A cukorgyártás. Édesítőszerek. A legismertebb összetett szénhidrát a keményítő és a cellulóz. Molekuláik szerkezete, alakja, monomereik száma jelentősen különbözik, így tulajdonságaik is eltérőek. A keményítő spirális molekulái αglükóz egységekből állnak. Savas hidrolízissel maltózra, majd szőlőcukorra bomlik le. Kétféle molekulája van: amilóz és amilopektin. Jóddal kék színeződést ad. Nem redukáló hatású. Hasonló poliszacharid a glikogén. A cellulóz lánc alakú molekulája ß-glukóz egységekből épül fel. A molekula rendkívüli stabilitását, oldhatatlanságát a kialakuló hidrogénkötések biztosítják. Felhasználása széleskörű, szerepe különösen a növényvilágban nagy. A papír-, a műszál-, a robbanóanyag gyártás alapanyaga

tükörképi párok. A Dglükóz jelentősége az élő szervezetben.

A nitrogéntartalmú vegyületek csoportosítása funkciós csoportok szerint. A heterociklusos vegyületek molekuláinak zárt szénláncú gyűrűje nitrogénatomot is tartalmaz. A legfontosabb heterociklusus vegyületek molekulapolaritása, a másodrendű kapcsolatok és a tulajdonságok közötti összefüggések. Biológiai és élettani hatásuk. A porfinváz és a hem csoport, Az aminok származtatása, rendűsége és tulajdonságai. Másodrendű kapcsolatok aminmolekulák között, hatásuk a fizikai tulajdonságokra. Fontosabb aminok és aminszármazékok (anilin, hisztamin).

Néhány heterociklusos molekula modelljének elkészítése

227

Kísérlet: - a kettős szénhidrátok redukáló hatása, Fehling reakció maltózzal (barna sörrel) Kísérlet: - a keményítő és a jód reakciója

Kísérlet:- anilin oldhatósága vízben és sósavban. Egyszerű aminmolekulák modelljei.

A poliamidok mint polikondenzációs műanyagok (nejlon).

A amidok

Az aminosavak

57.

A fehérjék

58.

A fibrilláris és a globuláris fehérjék 59.

A fehérjék csoportosítása és tulajdonságai 60.

A nukleinsavak 61.

A amidok jellemző funkciós csoportja, az amidcsoport szerkezete. Az amidok rendűsége. A másodrendű kapcsolatok, a rendűség és a fizikai tulajdonságok összefüggései. A karbamid szerepe az élő szervezetben, a mezőgazdaságban és az iparban. A penicillin Alexander Fleming. Az aminok és amidok származékai a gyógyszeriparban. Az aminosavak származtatása, funkciós csoportjai. A fehérje eredetű aminosavak: α-aminosavak, az oldalláncok helyzete. Az aminosavak amfoteriája, az ikerionos szerkezet. Az aminosavak kapcsolódása, az amidkötés vagy peptidkötés kialakulása. A glicin, a poliglicin felépítése.

Az amidcsoport szerkezete, a delokalizáció és az atomok síkja. Az etánamid molekulájának modellje

A fehérjék felépülése aminosavakból, a polipeptidlánc szerkezete. A fehérjemolekula elsődleges szerkezete, az aminosav szekvencia, az oldalláncok sorrendjének a jelentősége. A fehérjemolekula másodlagos szerkezetének kialakulása és a szerkezet stabilitása: α hélix és ß-redő. Az inzulin molekulája. A fibrilláris és a globuláris fehérjék molekulaszerkezete, monomerjei viszonylagos száma, stabilitása Első és másodrendű kötések szerepe a molekulaszerkezet stabilitásában. Oldhatóságuk vízben. A fehérjék harmadlagos és negyedleges szerkezete. Az egyes fehérjecsoportok biológiai szerep. Fontosabb képviselőik. Az enzimek. A fehérjék hidrolízis hatására aminosavakra bonthatók. Így meghatározható: összetételük és oldhatóságuk. A fehérjéket biológiai funkciójuk szerint is megkülönböztetjük. Tulajdonságaik: oldatuk kolloid oldat, oldataikból koagulálhatók (reverzibilis és irreverzibilis módon), denaturálhatók. Kimutatásuk színreakciókkal történik. Nukleinsavak, nukleoproteidek, hidrolízisük. A nukleotidok összetétele, szerkezete, hidrolízise. Az RNS és a DNS előfordulása, felépítése. Hasonlóság és különbség az RNS és a DNS molekula felépítésében.

Egyéni vagy csoportos feladat: - Az inzulinmolekula szerkezetének felderítése, Frederick Sanger munkássága

228

Az aminosavak L- és D izomerjei, az Lizomerek jelentősége. A fehérjealkotó aminosavak nevének, képletének és oldalláncának áttekintése

Egyéni vagy csoportos feladat: - A fehérjék szerkezete és biológiai szerepe közötti kapcsolat (esetleg egy kiválasztot példa alapján). Kísérletek: - fehérje koagulációja hő és fémsók hatására, - fehérje kimutatása biuret- és xantoprotein reakcióval

Az RNS és a DNS

62.

63.

Tanulói kísérletek

Az RNS- és a DNS- molekulák polinukleotid-láncában a nukleotid sorrend (bázissorrend) meghatározott. Az RNS-molekuláját egyetlen hosszú lánc alkotja, amely a fehérjeszintézisben vesz részt. A DNS két polinukleotid-láncból áll, melyek kettős hélixet alkotnak. A DNSmolekula bázissorrendje hordozza az örökítő anyagot, genetikai információt. A gén és a genetikai térkép (Crick, Watson, Wilkins) A fehérjék kicsapási és kimutatási reakciói

Rendszerezés, összefoglalás Témazáró dolgozat 65. írása Év végi rendszerezés, 66-72. összefoglalás 64.

229

Magyar nyelv és irodalom Célok Mindannyian beleszületünk egy értékrendszerbe, egy hagyományközegbe, egy kultúrába, egy nyelvbe. Nemzeti identitásunkat, szellemi törekvéseinket, esztétikai igényünket is meghatározza. Magyar nyelv és irodalom tanárként a nemzeti örökségünkbe tartozó kánont át kell adni, ki kell alakítani a diákokban egy etikai és erkölcsi ítélőképességet és érzelmi viszonyulást a saját nemzetünkhöz. A 21. századi információs társadalmában, a globalizálódó világunkban, az értékpluralizmusban különösen fontos, hogy megtaláljuk a tantárgyunk helyét és szerepét. Biztos értékeket kell kijelölnünk. Az irodalom párbeszéd a múlt, jelen és jövő között. Felelősségünk tudatában kell átadnunk a kánon értékeit, párbeszédbe hozni a múlt műveit napjaink jelenségeivel, a múlt értékeit napjaink információdömpingjével Az irodalmi kánon mesterművek, értékek, szabályok együttese, amelyek által és közvetítésével értelmezzük önmagunkat, tehát az identitás alapjául szolgál. A nemzeti identitást, a közösség identitásának megteremtéséhez szükséges kollektív tudás. Feladatunk, hogy felkeltsük a diákokban az olvasási kedvet, hogy olvasókat neveljünk. Ha olvasunk egy befogadói közösség tagjaként, akkor önmagunkat akarjuk megérteni. Olvasáskor a hagyománnyal kerülünk párbeszédbe, a mű által történik az öndefiníció.A megértés időbeli folyamata ad lehetőséget arra, hogy olvasáskor idegen horizontokat kapcsolhassunk össze a sajátunkkal. Tanárként feladatunk, hogy az adott alkotót és az adott művet ne csupán a saját korába ágyazzuk bele, hanem összességében az egész irodalmi gondolkodás egy részeként mutassam fel. Tehát az irodalmat mint folyamatot mutassa meg, melynek minden kanonizált szövege csupán egy láncszem a sok közül. Minden táplálkozik valahonnan, mindegyik szöveg kinő más szövegekből, azaz szorosan és leválaszthatatlanul simul a hagyományközegbe. Az irodalmi szövegek olyan esztétikai kommunikáció üzenetei, amik időt és teret hidalnak át, a jobb belátás érdekében érdemes a tárgyalandó műveket a jelen kontextusába helyezni. A magyar nyelv és irodalom tantárgyak retorikáját, szakszókincsének átadásakor fontos törekedni a diákok saját nyelvéhez, észjárásához, gondolatvilágához való igazodáshoz. Szeretnénk megfosztani az ijesztő sztereotípiáktól, illetve a diákok érezzék, hogy egy-egy vers, novella, regény elemzése nem csak a tanárok privilégiuma. A tantárgy terminus technikusainak transzformálása fontos feladat.Irodalomtanárként úgy lépünk fel a diákok előtt 230

mint a poétika és próza ismerője, mint olyan személy, aki az esztétikai élményt nyújtó szövegek világában nem csupán jártas, hanem beavatott is. Kitüntetett feladatunknak érezzük, hogy az irodalom és a nyelvtan világát a teljesítményorientáltság szintjéről átemeljük egy ideálisabb szintre, az élvezet, a beavatottság élményét keltő élvezet szintjére. Az értékek és normarendszerek átadásán túl az irodalomtanár a kánon interpretálásakor többrétegű feladatot lát el. A karaktereken keresztül személyiségtípusokat ismerhetnek meg a diákok. A történetvezetésen és atmoszférateremtésen keresztül pszichológiai ismeretekre is szert tehet. Az irodalom voltaképp emberismeretre is tanít. Az órák alatt és az órai munka folyamatában a konkrét anyagon kívül a diákok megtanulják és óhatatlanul érzékelik az irodalomtanár mentalitását, világlátását, értelmezői stratégiáinak és gondolkodási sémáinak milyenségét. Tanárként túl azon, hogy felkínáljuk a tantárgyunkat, mint megemésztésre szánt információhalmazt, nézőpontok kijelölői is vagyunk. 9. évfolyam Magyar nyelv Heti 2 óra Évi óraszám: 72 óra Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése kerül a nyelvtan oktatás középpontjába a 9. évfolyamon. A kulturált nyelvi magatartás ismérveinek elmélyítése az egyik legfontosabb terület, valamint a kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében, a média nyelvhasználatát is figyelembe véve. A tömegkommunikáció hatásainak vizsgálatakor, az egyes sajtóműfajok részletesen tárgyalás amellett a kreatív gyakorlatokra is nagy hangsúlyt fektetünk: a tömegkommunikációs és audiovizuális műfajok alkotására szóban és írásban, a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével. A non-verbális kommunikáció, a testbeszéd, a mimika, a biológiailag kódolt kommunikációs jelek ismeretére is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A szereplők testbeszédének, azaz nem nyelvi kifejezőeszközeinek értelmezése a mindennapi érintkezésben. színpad és a film világában.

231

A nyelvi szintek részletes áttekintésével a nyelv mint jelrendszer rendszerére mutatunk rá. A hangoktól és hangtörvényektől a szófajok rendszeréig szükséges részletesen áttekinteni az anyagot. Olvasás, írott szöveg megértésének területein belül a szövegtani ismereteket bővítjük. A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmai, tudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben, az audiovizuális és informatikai alapú média különböző műfajaiban. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése a cél. A tanulási képesség fejlesztésére is odafigyelünk a 9. évfolyamon. Gyakorlatot kell szerezniük a diákoknak a jegyzet- és vázlatkészítésben. Feladatunk továbbá, hogy irodalmi és köznapi témákban is képesek legyenek a diákok önálló fogalmazást írni.

Témakörök óraszám

Tartalmak fejlesztési követelmények

Kommunikáció 6 óra

A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás, mimika, gesztusok szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek és kontextus megfigyelése. Kommunikációs szituációk értelmezése Médiaműfajok.A tömegkommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós, digitális információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek, képi eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai Internetes műfajok, befolyásolás, manipuláció eszközeinek felismerése.

Tömegkommunikáció Médiaműfajok 12 óra

Nyelvi szintek Hangok és hangtörvények 14 óra

Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel 232

Nyelvi szintek Szóelemek, szófajok 16 óra

Szövegtan 20 óra

Helyesírás

történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. Szófajok felismerése, szóalkotás, szófajváltás. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, aktuális tagolása. A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.Csetnyelv sajátosságai, normáktól való eltérés.

Összefoglalás, ellenőrzés, ismétlés Fogalmak: Kommunikáció, kommunikációs tényező, adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás, nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák.

233

A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport, karcolat, riport, hír, vezércikk, blog,tájékoztatás, felhívás,ízlésformálás, szocializáció, manipuláció, befolyásolás Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat. Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió, lineáris, globális szövegkohézió; szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész, téma, réma; szövegfonetikai, vizuális eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe.

Irodalom Heti: 2óra Évi óraszám:72 óra A kánon fogalmának és az esztétikai alapfogalmaknak a megismertetése mellett a művelődéstörténeti korszakok, korstílus ismeretére, valamint a drámai, epikai és lírai műfajok ismeretére helyeződik a hangsúlyt a 9. évfolyam irodalom tanításakor. Bevezetjük a diákokat az író és olvasó közti viszony értelmezésébe, a korszakok közti párbeszédre, az irodalom kezdetét jelző időszakok gondolkodásmódjába. Fogalmi alapokat teremtünk, verseken, műrészleteken kezdjük alapozni a műnemek és műfajok sajátosságainak felismerését, különválasztását. A mítosz fogalmának körbejárásakor az emberiséget érintő legnagyobb és legörökebb kérdésekről is van mód beszélni, így a mitológiák szereplőinek, látásmódjának, szerepének megismertetésekor későbbi időszakok műveire is utalunk. A 9. évfolyamon a költői képek átismétlése, gyakorlása is fontos feladat. Fejlesztési céljaink közé tartozik, annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai 234

érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Memoriterek is részét képezik a 9. évfolyamos irodalom tananyagnak. Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. A drámákon keresztül megtanítjuk az alapvető erkölcsi értékek képviseletét, azonosulást a példaadó emberi magatartásformákkal. Fontos továbbá a drámai művek esetében a dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.

Témakörök óraszám

Tartalmak fejlesztési követelmények

A szépirodalom Mi a művészet?; Irodalmi és esztétikai alapfogalmak Művészetek funkciói, a művészetek csoportosítása 2 óra Az antikvitás irodalmából Az antik görög eposzok Az eposz; A trójai mondakör; Iliászszerkezet, szereplők, időmértékes verselés; Odüsszeia- szerkezet, kalandok, homéroszi kérdés 10 óra

esztétikai alapfogalmak ismerete, a szépirodalom helye a művészetekben és a társadalomban, folklór, alkalmazott művészet, hivatásos művészet, reproduktív, produktív elkülönítése, képelemzés és képértelmezés.

Az antik görög dráma és színjátszás A színjátszás kezdetei; Szophoklész munkássága; A thébai mondakör; Antigoné- szerkezete, szereplők 6 óra

Felismerni és azonosítani az alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban, megismerni az irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; elemezni a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét;

Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok ismerete, Homérosz: Iliász, Odüsszeia részleteinek ismerete. Egy szemelvény a görög lírából. A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. ismerete. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatásának felismerése, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.

235

Az antik görög líra A verselés új formái; Szapphó költészete; Anakreón költészete; Alkaiosz költészete; A disztichon 5óra

Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.

Az antik római költészet Catullus költészete; Vergiliuseklogák 4 óra

Szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és Vergilius egy műve, továbbá például Catullus, Ovidius, Phaedrus – művek vagy részletek. A római irodalom műfajainak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése.A tanuló azonosít, értékel emberi magatartásformákat a művek, illetve a szerzők portréi alapján; véleményezi a horatiusi életelvek

Történetek a Bibliából Az Ószövetség és Újszövetség szerkezete, történetek 6 óra

Ószövetség, Mózes V. Könyve, Teremtéstörténet. Bűnbeesés, Káini ősbűn, Özönvíz, Bábel, Zsoltárok Könyve, Újszövetség, Krisztus születése, kereszthalála, feltámadása, Pál apostol, Szeretethimnusz A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása.Bibliai élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása.

A középkor irodalmából Az ókeresztény irodalom; Az egyházi irodalom; A magyar irodalom kezdetei; Dante: Isteni színjáték; Villon-balladák 7 óra

A középkori világképe. Himnuszok, legendák. A lovagi irodalom, lovagi, udvarló költészet Dante: Az Isteni színjáték, Pokol elemzése Villon, balladák ismerete. Néhány szemelvény alapján a diák értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét. A tanuló megérti a történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáit (ókor- középkor- reneszánsz)

A reneszánsz irodalmából Az itáliai reneszánsz Petrarca: Daloskönyv; Boccaccio és a novella műfaja 7 óra

A tanuló tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat; Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szórakoztatás szándéka.

236

Az angol reneszánsz Shakespeare munkássága; A reneszánsz színház; Shakespeare Londonja; A Romeo és Júlia- szerkezet, jellemek, tovább élése, filmeken 10 óra

A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.A tanuló felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban.Drámaelméleti alapfogalmakat ért, és ezek segítségével egy-egy drámai művet képes elemezni. Shakespeare drámáinak hatása, feldolgozásai. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése.

A magyar reneszánsz A reformáció irodalma; Janus Pannonius jelentősége és néhány versének elemzése; Balassi Bálint munkássága, néhány vers elemzése 8 óra

Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. A tanuló tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek.

A barokk irodalmából Az irodalmi barokk; Pázmány Péter munkássága; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem- a barokk eposz sajátosságai 7 óra

A barokk mint korstílus: barokk egyéb művészeti ágakban. Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai és retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése az irodalmi művekben és más művészeti ágakba, például képzőművészetben és építészetben. Az eposz műfaji sajátosságainak ismerete. a Szigeti veszedelem egyes szövegrészleteinek mélyebb ismerete, a mű hatás a későbbi korokra. Zrínyi szellemének jelenléte a későbbi korok irodalmában.

237

Fogalmak: antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis. Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozás-történet.Kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.Himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén.Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák.Nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus.Ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa. Barokk. Eposzi kellékek, barokkos túlzás, barokk körmondatok. 10. évfolyam Magyar nyelv Heti: 1 óra Évi óraszám: 36 óra Az anyanyelvről alkotott ismereteket tovább kell bővíteni: Ismeretek az anyanyelvről A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, ennek megfelelően döntés nyelvhelyességi kérdésekben, a köznyelv, a tájnyelv, a szaknyelv, a szleng eszközkészletének használatában, a saját nyelvhasználat kontrollja. Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai hatásának értelmezése, értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás kézi és digitális műfajokban. Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés, jóindulat megnyerése, témamegjelölés, elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés, összefoglalás, kitekintés. Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy

238

egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről. Önálló műelemzés készítése előre megadott szempont szerint.

Témakörök óraszám

Tartalmak fejlesztési követelmények

Szövegtan, szövegtípusok

Szövegösszetartó erők áttekintése, globális, lineáris kohézió felismerése, önálló szövegalkotás írása megadott témában, terjedelemben, stílusban. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, intertextualitás. Az internetes szövegek jellemzői. Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz, kézzel írott önéletrajz készítése.

Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok rendszere: a vízszintes és függőleges tagolódásuk

Retorika: érvelés, szónoklattan

Anyanyelvünk társadalmi és területi rétegződése. Nyelvjárások. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. Az érvelés technikája; meggyőzési szándék kifejezése, manipulálás, befolyásolás, kiszólások, kérdések felvetése. Érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. Túlzások, elhallgatások, súlyozás gyakorlati megnyilvánulásai jogi szövegekben, 239

Retorika: vita, beszéd

Helyesírás

médiaműfajokban. Önálló érvelés készítése, hétköznapi szituációkra, jelenségekre reflektálás a retorikai technikák alkalmazásával. Szónoklattan: a szónok feladatai, készségei, a hatásosság elemei. A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció. Vita, disputa szóban és írásban egy megadott témában, indulatok nélkül, érvekkel. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség fejlesztése. Tulajdonnevek helyesírása.

Összefoglalás, ismétlés Fogalmak: Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, Csoportnyelvek, hobbinyelvek, argo, szleng. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió:témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím. Szövegpragmatika: szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv. Nyelvtani tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis. Szövegműfajok, elbeszélő, leíró, érvel). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus: mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika: hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta: bemutató, tanácsadó, törvényszéki, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj:vita, ajánlás. kitekintés. Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.

240

Irodalom Heti:3 óra Évi óraszám: 114óra A kulturált nyelvi magatartás kialakítása kiemelten fontos ebben az életkorban. Feladatunk a szókincs bővítése, mentális lexikon gyarapítása, az árnyalt önkifejezés, a lényeglátás fejlesztése. A szavak, kifejezések stílusértékének, árnyalatbeli különbségeinek felismerése. A szövegértési feladatok gyakorlásával a szövegekben való tájékozódást és az értő olvasást is fejlesztjük. Az irodalom tanításakor meg kell alakítanunk azt az alapviszonyulást, miszerint a költők, írók életének tanításakor nem pusztán költőkről adunk és festünk le képet, hanem azoknak az egyes művekben való lírai énként, elbeszélői tudatként való megjelenéséről is. Éppen ezért különösen fontos tudatosítani azt, hogy a költő, bár műveinek tényleges szerzője, de a versekben megszólaló hang nem azonosítható a mindenkori személlyel, azaz a lírai én mindig más és más hangon, máként és másért szólal meg. Elkötelezett, lelkes irodalomtanárként térképet adunk a diákjainknak, térképet a költészet, a literatúra, a poézis világához. Ezen a térképen jól látható, értelmezhető útjelzőket és szimbólumokat tüntet fel. Mintegy belakhatóvá teszi az irodalom világát. A tanítási folyamatban mint rituáléban a tanár a rítusvezető. Az irodalomtanár felelőssége az irodalmi szövegek esztétikai kommunikációját dekódolni a diákok számára, és a magyar irodalmat a világirodalom részeként elhelyezve önálló identitású és történetű folyamatrendnek bemutatni. A 10. évfolyamon a klasszicizmus és a romantika irodalma kerül a középpontba. A nyelvújítás kérdéskörei, nyelvünk szókincsének bővülése. A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak megismertetése is cél. Kazinczy tevékenységének, a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének megismertetése, valamint a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. A magyar színjátszás kezdetének bemutatása, a Bánk bán nemzeti jelentőségének elmélyítése is feladatunk ezen az évfolyamon, hogy a későbbiekben az irodalmi tanulmányok során ezeknek az időszakoknak a viszonyítási pontjai egyértelműek legyenek. A Nyugat, az avantgárd mozgalmak tanulása során, a későbbiekben, a 11. és 12. évfolyamon utalunk majd a reneszánsz, a barokk, a felvilágosodás és a romantika stílusjegyeire, irodalmára, művészetére.

Témakörök óraszám Az európai felvilágosodás irodalmából A klasszicizmus és a

Tartalmak fejlesztési követelmények A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A klasszicista művészetek, képzőművészet és 241

szentimentalizmus; A klasszicista dráma; Az angol próza: Gulliver utazásai; A francia próza: Voltaire és Rousseau munkássága; A német klasszika: Goethe munkássága 20 óra

A 18. század magyar irodalmából A kuruc kor irodalma; Bessenyei György, Kármán József és Batsányi János jelentősége; Kazinczy Ferenc és a nyelvújítás; Csokonai Vitéz Mihály munkássága; Berzsenyi Dániel munkássága 25 óra

irodalom egymásra hatása, közös esztétikai alapelveik. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. A tanuló megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését, az egyes irányzatok jellemző tendenciáit, irodalmi műfajait, máig ható kérdésfeltevéseit az európai irodalmakból vett egy-egy kijelölt szöveg alapján. Kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra ismerete, az egyes olvasmányélményekről olvasónapló készítése. Filmes adaptációk értelmezése, könyv-filmadaptáció viszonyának megértése. Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. A „haza és haladás” szellemiségének megértése Nyelvújítás és jelentősége; Kultúra a 18. századi Magyarországon. A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. A diák tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében. Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. Csokonai-memoriterek, Berzsenyi-memoriterek ismerete, tolmácsolása.

Az európai romantika irodalmából A német romantika: Heine és E. T. A Hoffmann munkássága; Az angol romantika: Byron, Shelley, Keats jelentősége; Az orosz romantika: Puskin: Anyegin 25 óra

A romantika stílusjegyeinek ismerete. Romantika stílusjegyeinek felismerése a képzőművészetekben és irodalmi művekben. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése. Esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség. Új műfajok, formák pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses regény.

242

A diák képes egy választott vagy kijelölt epikai alkotás elemző bemutatására a közös értelmezés után, valamint beszámolót, recenziót, könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből. A tanuló alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére. A tanult korszakok egymáshoz viszonyát is képes megérteni. A reformkorszak és a magyar romantika irodalmából A magyar reformkor irodalmi élete; A magyar színjátszás kezdetei; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc munkássága; Vörösmarty Mihály munkássága; Petőfi Sándor munkássága 40 óra

A magyar színjátszás kezdeteinek megismerése. A Bánk bán nemzeti tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. A Bánk bán konfliktusainak, karaktereinek, döntési helyzeteinek elemzése. A dráma filmes, színházi adaptációinak ismerete, a mű feldolgozásai, hatás az utókorra. Reflektálás a magánéleti és közéleti konfliktusra, alapkérdésekre. Kölcsey irodalmi programjának, költői alkatának, nemzetünk Himnuszának ismerete. A Himnusz és még egyéb lírai alkotásainak ismerete: Vanitatumvanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke. Értekező prózájának olvasása, megértése aParainesisrészletein keresztül. Vörösmarty Mihály portréja, világlátása, költői alkata. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotása. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével. A mesejáték, a filozófiai verses mesedráma műfajának ismerete, a karakterek, népies motívumok, mesei elemek elemzése. Petőfi Sándor életműve, pályaszakaszai, életérzések, költői magatartás és jellemző alkotások.A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség Petőfi témái: szerelem, táj, ars poetica, versciklusok; lírai műfajok és líratípusok pl. dalok, helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers és versformák változatossága; A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén elemzése. Verses epikájának ismerete A helység kalapácsamint eposzparódia;és Az apostol. Petőfi műveiből készült filmes adaptációk. Petőfi szellemének továbbélése a későbbi korokban.

243

Fogalmak:Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra. Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus. Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. Nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény. Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő 11. osztály Magyar nyelv Heti: 1 óra Évi óraszám: 36 óra A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a 11. évfolyamon a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével újabb ismeretekkel gazdagítjuk a tanulókat. A nyelv és társadalom témájában ebben az életkorban már képesek saját példákkal is reflektálni. A Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia, nyelvi tervezés témájában önálló adatgyűjtést is szorgalmazunk. A nyelvművelés kérdéskörét taglaló nyelvtani ismeretek esteében pedig irodalmi tudásukra is építhetünk. A nyelvtörténet áttekintésével a nyelv változásának és rokonságának kérdésköreit is körbejárjuk. Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink: A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom megismerése

244

Az esszéírási gyakorlatokban a szövegtani ismeretek elmélyítésére fektetjük a hangsúlyt. A diákoknak képesnek kell lenniük a szövegösszetartó erők felismerésére és alkalmazására.

Témakörök óraszám Nyelv és társadalom Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés 9 óra

Nyelvtörténet Nyelvtípusok, nyelvcsaládok 8 óra

Tartalmak fejlesztési követelmények Változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma. A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. A köznyelv jellemzői, használati területe. A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk. A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői.A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a kétnyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.

A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Máriasiralom) megismerése 245

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában.

A nyelvi szintek grammatikája - A szófajok rendszere- az alapszófajok - Alapszófajok - A névmások - Az igenevek - A viszonyszók - A mondatok osztályozása - A mondatfajták - Alany és állítmány - Tárgy és határozószók - A jelzők - Az alárendelő összetett mondat - A mellérendelő összetett mondat 14 óra

Szövegtan A szöveg fogalma - A szöveg szerkezete - A szöveg jelentésbeli kapcsolóelemei - A szöveg grammatikai kapcsolóelemei 6 óra

A nyelvi szintek átlátása, az egyes szintek egymásra hatása, szófajtani és mondatelemzési gyakorlatok elmélyítése. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, szófaji rendszer ismerete. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. Mondatelemzési ágrajzok készítése. Az alárendelő mondatok típusaink ismerete, többszörösen összetett mondatok elemzése ágrajza. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. A mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével kreatív feladatok elvégzése. Az érvelő esszé szerkezete. A szövegkohéziós elemek gyakorlatban történő alkalmazása

Fogalmak: Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma.Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, 246

irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus. Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó.Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. Irodalom Heti: 3 óra Éves óraszám: 118 óra Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli prezentáció bemutatása, előadása.

Témakörök óraszám

Tartalmak fejlesztési követelmények

Irodalmunk a 19. század második felében és a századfordulón Arany János munkássága; Vajda János újításai; Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán novellisztikája 40 óra

A romantika jellegzetességei, műfaji sajátosságai, a korszak politikai légköre. Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdésekfelvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása. Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló 247

értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada. A Toldi és a Toldi estéje elemző bemutatása. A képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéjenéhány szempontú összevetésére. Vajda János udvarló versei, Gina-szerelem, tájversei. A vaáli erdőben és Az üstökös elemzése, üzenete, párbeszédbe állítása más költők verseivel. Madách drámájának kapcsán az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében.Lucifer karakterének megértése, az egyes színekben való jelenlétének funkciója. Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támogatása, a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak, sajátos drámai hősei. Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér.Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében. Az egyes színek alapeszméinek megértése, értelmezése.A dráma színházi és filmes adaptációinak ismerete. Mikszáth Kálmán életútja, látásmódja, parasztábrázolása. Tót atyafiak és Jó palócok novelláinak ismerete, elemzése, realista-romantikus atmoszférateremtő képesség, narráció értelmezése, ismerete. Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.Mikszáth dzsentriábrázolása, a megkésett ember és a Beszterce ostroma története. Mikszáth elbeszélés technikájának ismerete. Műveinek filmes adaptációiból egy ismerete. A realizmus és romantika összehasonlítása. A 19. század világirodalmából A realizmus A francia realizmus: Balzac: Goriot apó; Az orosz realizmus: Gogol, Tolsztoj, Csehov munkássága; A klasszikus modernség: BaudelaireVerlaine-Rimbaud újításai,

A realizmus a festészetben és irodalomban. A létfilozófiai hátterek, romantika látásmódjának felülbírálása, realista elbeszélőmód, perspektíva, alaptípusok. A realista regény, novella és ráma sajátosságai. Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében a korszak drámairodalmának újdonsága. Balzac realista regényírása. A Goriot apó konfliktusai, szereplőinek tulajdonságai, a panzió 248

az impresszionizmus és szimbolizmus 40 óra

beosztása, légköre, sorsok. Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése az olvasmányok alapján: élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés. Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya a realista művekben. Az orosz realista írók kérdésfelvetései, életfelfogása, történetvezetése. A csehovi dramaturgia sajátosságai: a drámaiság fogalmi változása; drámaiatlan dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség; csoportképek, cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok, fedett dialógusok, ironikus látásmód. A csinovnyik halálának elemzése. Tolsztoj Ivan Iljics halálának elemzése. A retrospektív történetmesélés ismérvei. Tolsztojanizmus. Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelvetései. A diák tudjon beszámolót és könyvajánlót készíteni egyéni olvasmányélménye alapján a korszak szerzőinek műveiből.

A huszadik század első évtizedeinek magyar irodalma A Nyugat jelentősége; Ady Endre munkássága; Móricz Zsigmond novellisztikája; Babits Mihály munkássága; Kosztolányi Dezső munkássága; Juhász Gyula impresszionista művei Tóth Árpádtól és Karinthy Frigyestől; Csáth Géza különös világa 70 óra

Impresszionizmus a képzőművészetben és irodalomban. Szimbolizmus a képzőművészetben és irodalomban. A Nyugat folyóirat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák Freud, Bergson jellemzőjének azonosítása, ismerete. A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztési elvek, szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések; filozófiai és stílusirányzatok hatása, megismertetése. Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, újító szándék. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása. Meghatározó korszakai, köteti. Adyra jellemző témák, motívumok : magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica; élet-halál, hajó, ugar . jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt;Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron; Harc a Nagyúrral;Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas. Ady szerelmi költészetének összehasonlítása más korszakok költőinek szerelmes verseivel. 249

Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása, naturalista látásmódja. A Tragédia és a Szegény emberek, Barbárok részletes elemzése különs tekintettel a naturalista szemléletmódra. Dzsentriregények: a Rokonok erkölcsi dilemmája. Babits Mihály költészeti programja. A filozofikus költő, pacifista látásmód, prófétai magatartás. Szembenézés a halállal, a teljes élet vágya. In Horatium, A lírikus epilógja, esti kérdés, Húsvét előtt, Cigány a siralomházban. Ősz és tavasz között, Balázsolás elemzése, helyük a magyar irodalom palettáján. Jónás könyve: bibliai parafrázis értelmezése. Kosztolányi Dezső pályája, életútja, impresszionista látásmódja, gyermeki perspektívája. a férfikor szerepei. Mint aki a sínek közé esett. Mostan színes tintákról álmodom elemzése.Hajnali részegség, Halotti beszéd elemzése. Két verse memoriterként is. Kosztolányi Dezső lélektani regénye: Édes Anna. A főhős és viszonyainak pszichológiai jellemzése. Erkölcsi dilemmák a műben. A regény egy filmes adaptációjának ismerete. Juhász Gyula költészetének sajátosságai: impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés, Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, Tápai lagzi hangulata. Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái magányélmény, elégikusság, impresszionizmus. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát! versek ismerete, legalább két memoriter ismerete. Karinthy FrigyesA nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében. Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és költőbarátai, szerelmei, az író a korszakban.Humorfelfogása, humoreszkjei a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján.

A tanuló képes legyen összehasonlítani a Jó tanuló felel és a Rossz tanuló felel novellákat. Karinthy stílusparódiáinak ismerete. Karinthy leszármazottjainak jelenlegi kulturális tevékenységének ismerete. Csáth Gézanovellisztikája. Pszichológiai novellák, a kamaszkor problematikái. Erkölcsi kérdések, jellemtorzulás az Anyagyilkosság novella alapján. 250

Fogalmak: Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák, drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers. Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság. Hangulatlíra, filozófiai dal. Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás, bibliai parafrázis. 12. évfolyam Magyar nyelv Heti: 1 óra Évi óraszám: 30 óra A 12. évfolyamban már koncentráltan az érettségire készülünk. A három év során elsajátított ismeretanyagra építünk az új ismereteket, feltételezve, hogy ebben az életkorban már nagyobb a belátás, érzékenyebbek a diákok az őket körülvevő jelenségekre. A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű, multimédiás-digitális, audiovizuális szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. 251

A stilisztikai ismeretek kiterjednek a stílusrétegek és stílusárnyalatok mélyreható vizsgálatára. Elmélyítjük a stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezési metódusait a művészi és mindennapi szövegekben. Az érettségin szereplő érvelő esszék, valamint szövegalkotási feladatok megoldásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket is kiegészítjük. A szépirodalmi művek elemzése kapcsán a szóképekről a képszerűség eszközeiről tanultakat is elmélyítjük. A pragmatikai ismeretek áttekintésével pedig a szóbeli feleletekhez, a kulturált nyelvi magatartás fejlesztéséhez adunk támpontokat.

Témakörök óraszám

Tartalmak fejlesztési követelmények

Stilisztika Stílusrétegek - A nyelvi stílus - A stíluselemek és a stílusérték - A társalgási stílus - A tudományos és ismeretterjesztő stílus - A publicisztikai stílus - A hivatalos stílus - A szónoki stílus

A jellegzetes stílustípusok, stílusárnyalatok megismerése, a társalgás bizalmas vagy közömbös, felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban.

8 óra

A nyelvi szintek stilisztikája A hétköznapi és a művészi kommunikáció 6 óra

Pragmatikai ismeretek 7 óra

A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban. A szöveg vizuális elrendezése Szövegfonetikai eszközök. Az áthajlás, alliteráció, rím és ritmus. A képszerűség eszközei- a metafora, a szinesztézia, a metonímia és a szinekdoché. A hasonlat. Összetett költői képek Szójelentés. A szó a művészi nyelvben A szövegszerkesztés a szépirodalmi szövegekben A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen 252

túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. A társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata. Ismeretek a nyelvről 9 óra

Az érettségi témaköreinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása. A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése.

Fogalmak: Stílustípusok, stílusárnyalatok, szövegtranszformáció. Áthajlás, alliteráció, rím és ritmus. A képszerűség eszközei- a metafora, a szinesztézia, a metonímia és a szinekdoché. A hasonlat. Összetett költői képek. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás.Beszédaktus :lokúció, illokúció, perlokúció.Deixis. Együttműködési elvek: mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási.Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.

253

12. évfolyam Irodalom Heti: 4 óra Éves óraszám: 152 óra Elvárható a 12. évfolyamon a világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a különbségek megfogalmazása, a lehetséges értelmezések, vélemények mérlegelése,összevetése. A tárgyalt korszak átfogó ismerete, stílusbeli sokszínűségének bizonyítása az. Az irányzatok jellemzőinek a korszak jellegének ismeretével. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni munka alapján hosszabb, igényesebb dolgozat megírása, prezentáció készítése digitális források alkalmazásával, szakszerű anyaggyűjtéssel, rendezéssel.

Témakörök óraszám A huszadik század világa Az avantgárd és izmusai;

Tartalmak fejlesztési követelmények Az avantgárd képzőművészet világa; Az avantgárd színház; A huszadik századi gondolkodók és 254

Thomas Mann- egy novella; Franz Kafka világa; Hemingway és stílusa; Brecht epikus színháza és a Kurázsi mama és gyermekei 30 óra

elméleteik.Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására.

Irodalmunk a két világháború között

A szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek, pl. intellektuális költészet, dokumentumirodalom, parabola, egzisztencializmus.Filmes feldolgozások interpretálása, értése, pl. Kafka műveiből. A szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. Művek és adaptációik összevetése. Szabó Lőrinc és József Attila pályaszakaszainak jellemző főbb témák, kérdésfeltevések. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések, világirodalmi párhuzamok. Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk. Műveket összekötő motivikus felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus feltárása érvekkel, példákkal.

Szabó Lőrinc költészete; József Attila pályaképe, költészete Márai Sándor polgárai; Illyés Gyula munkássága Radnóti Miklós sorsa, munkássága 60 óra

Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és versciklusainak pl. a Tücsökzene néhány darabja alapján. Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján.Egy polgárvallomásai; esszérészlet Füves könyv és lírai alkotás a Halottibeszéd alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságrólműve alapján, az irodalmi szociográfia műfaja aPuszták népe alapján. Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői. Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai Eklogaciklusa a Hetedik ecloga és a Negyedik ecloga. A Tajtékos ég és a bori notesz, azErőltetett menet, Razglednicák. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző 255

Magyar irodalom a 20. század második felében A korszak alkotói; Örkény István: Tóték és az Egyperces novellák; Pilinszky János bibliai témái, a bűn nélküli bűnhődés motívuma; Weöres Sándor játékversei, versjátékai, ars poeticája, prózája 50 óra

Kortárs magyar irodalom Tóth Krisztina prózája Kertész Imre prózája 10 óra

Regionális kultúra 2 óra

kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és a Tótékalapján. Kifordított világ, parabola, erkölcsi kérdések újszerű kontextusba helyezve. Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai megoldásainak, motívumainak sajátosságai a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl. Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrifismerete. Weöres Sándorköltészetének tematikus és formai változatossága a Rongyszőnyeg; Magyar etüdök alapján; gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai a Psyché szemelvényei alapján. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása. Műfaji, kifejezésmódbeli,tematikai sajátosságok, a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorbana posztmodern irodalmából.értelmez egy kortárs drámai alkotást, információkat szerez a kortárs irodalmi életről, a könyvünnepekről, sikerkönyvekről; az irodalmi díjakról Kertész Imre Nobel-díjas Sorstalanság című regényéről; A szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a város kulturális, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről.

Fogalmak: Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers,szonettciklus, abszurd dráma, epikus dráma és színház, szociográfia, utópia, ellenutópia, napló, komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd, szubjektív idő, objektív idő.Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella.Neoavantgárd, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika. Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés.

256

Testnevelés A testnevelés és sport műveltségtartalma – már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, az aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és a mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásai és a Nat-nak megfelelő, összegző sportműveltség, sportágismeret határozzák meg a tanulás-tanítás tartalmait. Cél az önálló felelősségvállalás a saját egészségért, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás optimális összehangolása, a saját előnyben részesített rekreációs terület kiválasztása és a kapcsolódó tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját is közvetíti. A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi tudása továbbfejlesztésére, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő mozgásos és elméleti tartalmak sikeres felhasználása érdekében inkább a tanuló a változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. Az elvárt célállapotban a köznevelési tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának koordinációs teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Az egységesség és differenciáláselvét az általa vezérelt gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás színvonalát, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fejlesztés hatásfokát is. A köznevelés kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabályorientált, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a demokráciára nevelés és azerkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz végén – amely az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció,a saját életút irántifelelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán megfelelő hangsúlyt kap tudásukban a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. 257

Kialakul a változatos társas viszonyokban is szilárd személyes identitás, és képessé válnak a fiatalok arra, hogy a sportbeli személyes élményeiket szimbolikus síkon értelmezzék. A közösen megélt, a közösségi és minőségi sport nyújtotta katarzis hatására erősödik a nemzeti öntudat, a hazafiasság. Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Az alapvető, egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása ebben az életkorban már tudatosan történik. A tudatosság alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatásait, elkerülésük módját. Mindezek mellett gondolkodva és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, gyakorlása, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak a tanulók nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyaljanak, és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni és megosztani másokkal a stressz érzését és a frusztrációt. Különbséget kell tennie a személyes, a társas és a szakmai információk, szempontok között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez jelenti az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és beépítését, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, melyekkel a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építenek annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában fel tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az, hogy az egyén a kockázatokat képes felmérni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és a mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A tehetséges tanulók magasabb szintű sportolása az iskolai rendezvényeken, bajnokságokon, a diáksport egyesületekben és a versenysport szinterein valósul meg. A műveltségterületi tehetséggondozás fő feladata a talentum erős oldalának fejlesztése megfelelő szintű edzéseken, versenyeken és a gyenge oldalának segítése, illetve a támogató légkör biztosítása az intézményen belül, és a kapcsolatban álló partnereken keresztül is. A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.

258

9–10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Sportjátékok

Órakeret 70 óra

Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Előzetes tudás Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás. Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és szabályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. A tematikai A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. egység nevelésiA játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros fejlesztési céljai szinten történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematika: Legalább két sportjáték választása kötelező. logika, valószínűség MOZGÁSMŰVELTSÉG számítás, térbeli A sportjátékokra felkészítő mozgásfeladatok alakzatok, tájékozódás. Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnevelési játékok Vizuális kultúra: A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó tárgy- és irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, környezetkultúra, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – vizuális kommunikáció. gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb – kooperatív, kreatív – testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés sportjáték foglalkozásra – részleges tanári 259

irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futó-ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott sportjáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott sportjátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek gyakorlása Az 5–8. osztályban tanult technikai elemek fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal. Taktikai elemek gyakorlása Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjátéktámadásban. A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonalbedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Röplabda Technikai elemekvégzéseoptimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 2-3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a sportjátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során. Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében. Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal. Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, 260

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

változtatható, egyszerűsített játékvezetésben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-emberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési fogalmak stratégia, megegyezésen alapuló játék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 54 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatok és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. Előzetes tudás A kötél biztonságos mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek. Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális énkép további alakítása. A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül. A tematikai egység nevelési- Az esztétikus mozgás, rendezett, megtartott testmozgás további javítása. fejlesztési céljai A test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény és a más népek kultúrája iránti tisztelet erősítése. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Fizika: Gimnasztika egyenes vonalú mozgás, Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok végzése periodikus mozgás, Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a gravitáció, tömegvonzás, 261

ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene hatás-ellenhatás nélkül és zenére is. törvénye. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végrehajtása 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában. A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren, a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Talajtorna Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt mindkét irányban, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában ésdifferenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna 262

A helyi tanterv által meghatározott talajon történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbiztonság). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása az alapgyakorlathoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc). Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. 263

Fizika: forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély. Ének-zene: ritmus és tempó.

Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4-8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (20-30 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül. Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.

Vizuális kultúra: reneszánsz, barokk. Földrajz: Magyarország tájegységei.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek Etika: önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás társas viselkedés, értelmezésében. önismeret, énkép, jellem, A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az önreflexió, kooperatív ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk munka. megfogalmazásának képessége (önreflexió),átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum. fogalmak

264

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Atlétika jellegű feladatok

Órakeret 40 óra

A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar- és lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Előzetes tudás Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajításhárom lépéssel, beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is. Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. A tematikai Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját egység nevelésiteljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni fejlesztési céljai teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Ének-zene: Futások, rajtok ritmus-gyakorlatok. A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5–8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, Biológia-egészségtan: erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás aerob, anaerob energianélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a nyerés, szénhidrátok, kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a zsírok bontása, hipoxia, korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram VO2 max., állóképesség, kialakításával. Akadályok felett 5-4-3 lépéses ritmusfutások erő, gyorsaság. könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. Földrajz: A sportági technika gyakorlása térképismeret. Futások 30-60 méteren. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási Ének-zene: technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek ritmusok. alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- Informatika: és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. táblázatok, grafikonok. A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal.

Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5–8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának 265

összehangolása.A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái a szabályosnál nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses, íven történő nekifutással. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítmény kényszere nélkül. Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.

Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal. Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. 266

Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, fogalmak hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 60 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete. A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren tartott foglalkozásokkal. A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.

Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. Az 5–8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás – laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt. Technika és taktika gyakorlása Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős 267

Kapcsolódási pontok Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.

döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, Kulcsfogalmak/ környezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, fogalmak bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Önvédelem és küzdősportok

Órakeret 30 óra

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. Előzetes tudás A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben. Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, A tematikai egység küzdelmekben magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, nevelési-fejlesztési játékok gyakorlása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására szoktatás, a tudatosan fegyelmezett jelenlét céljai kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Történelem, társadalmi A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és és állampolgári közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. ismeretek: keleti kultúra. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Az 5–8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, Biológia-egészségtan: továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek izmok, ízületek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb mozgékonysága, gyakorlatok végrehajtására. anatómiai ismeretek, Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő testi és lelki harmónia. gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Etika: Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül, társakkal vagy önállóan. a másik ember Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és tiszteletben tartása. változó körülmények között.A gyakorlatok tanulása az egyéni képességek hangsúlyozott figyelembevétele mellett történik. Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 7–8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. 268

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, tisztelet, tus, ippon. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Egészségkultúra – prevenció

Órakeret 40 óra

Légző, stressz- és feszültségoldó, valamint testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).

A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az egység nevelésiegészségmegőrző szokásrendszer megerősítése. fejlesztési céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: Bemelegítés. ismeretek az emberi test Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, működéséről, nyújtások, lendítések stb.). aerobterhelés, gerincFizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. ferdülés. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Edzés, terhelés. A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség 269

fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzés változatos mintákkal, 4-6 feladattal. Motoros tesztek – helyi szabályozás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok. Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja, mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, Kulcsfogalmak/ ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, fogalmak megküzdési stratégia, gerincvédelem. Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb A fejlesztés várt játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. eredményei a két Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló évfolyamos továbbfejlesztése. Sportjátékok lényeges versenyszabályokkal. ciklus végén A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megfelelő megválasztása. 270

A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyainak megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból. Úszás és úszó jellegű feladatok 1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó öt szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat bemutatása. Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete. Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (4-5 méter) és a vízből mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. 271

Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatainak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban. 11–12. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 80 óra A helyi tanterv szerint választott sportjátékokban a 9-10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Előzetes tudás Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete. A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és minőségi növelése. A tematikai Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok egység nevelésieredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. fejlesztési céljai A többféle sportjáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Fizika: Lánycsoportok esetében 20 Sportjáték óra a Torna jellegű mozgások, ütközések, feladatok és táncos mozgásformák tematikai egységre gravitáció, átcsoportosítható. forgatónyomaték, pályavonal, hatásLegalább két sportjáték választása kötelező. ellenhatás. MOZGÁSMŰVELTSÉG Általános feladatok Az önszervezés gyakorlása Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt Sportjátékok

272

tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. A sportjáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek A sportjátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák – terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a 273

Biológia-egészségtan: érzékszervek külön-

labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé külön és együttes helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs működése. testi kontaktus. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében. Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, Kulcsfogalmak/ problémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési fogalmak stratégia, megegyezésen alapuló játék. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 51 óra A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, rendezett testtartású végrehajtás. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

274

A differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban. A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének minden területén: bemelegítésben, A tematikai gyakorlásban, versenyzésben, egység nevelési- képességfejlesztésben, fejlesztési céljai versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek figyelembevétele. A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Fizika: Gimnasztika egyensúly, mozgások, Rendgyakorlatok gyakorlása gravitáció, szabadesés, A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal szögelfordulás. történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Biológia-egészségtan: Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése az izomműködés A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. élettana. mozgásütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. Kéziszerek – theraband, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, gyakorlatsorok összeállításában. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretchinggyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna, sporttorna 275

Talajon és a helyi tanterv szerint 9–10. osztályban választott egy szeren, a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren új mozgásanyag tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Talajtorna gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik. Művészetek: Ritmikus gimnasztika az esztétika fogalma. Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi interpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Ének-zene:

Aerobik 276

A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, tempó, ritmus. ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Művészetek: Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás romantika, modernitás. által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal. Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással. Aerobik bemutatók egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható. Lehetséges minták a helyi tantervben rögzítésre: Sporttáncok gyakorlása A Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség rendszeréhez tartozó, illetve ehhez a rendszerhez rokon táncok (sztepp, show, akrobatikus, electricboogie, salsa, diszkó, hip-hop, break, mambo, bugg, blues, modern, swing stb.) mozgásrendszerének iskolai alkalmazása a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzítetten - előkészítő tréning, motívumok, motívumkapcsolatok, koreográfiák tanulásának, gyakorlásának rendszere. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek.

277

Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus Kulcsfogalmak/ egyensúly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, fogalmak sporttánc. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret 40 óra

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Előzetes tudás Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei. Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása. egység nevelésiMotiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. fejlesztési céljai A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: Futások szénhidrátlebontás. Rövidtáv, váltófutás, gátfutás A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. Fizika: A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. hajítások, energia. Versenyszerű végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatban 4x50-100 méteres váltók alakítása, Történelem, társadalmi versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, és állampolgári ismeretek: gáton 3-4 lépéses ritmusban. Az olimpiai eszme. Az Középtáv, folyamatos futás, tájékozódási futás újkori olimpiák Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő története. futótechnika kiválasztása. Jártasság az adott táv teljesítéséhez szükséges tempó és irambeosztás megválasztásában. Állóképességfejlesztő módszerek rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő eljárások önálló gyakorlása. Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása. Ugrások A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 5-7 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1-3 lépéses sorozat elugrás, illetve 2-4 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. 278

Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási szögre, sebességre és magasságra törekvés. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténetének, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni Kulcsfogalmak/ alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, fogalmak vetés, jegyzőkönyvvezetés.

279

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 60 óra

Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák.

A rekreációs szemléletet tartalmazó életvitelhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportoláshoz ismeretek, A tematikai jártasságok megszerzése. A testnevelés újszerű tartalmakkal történő egység nevelésigazdagítása, az iskolai létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő fejlesztési céljai lehetőségek kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott élettan. sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A szabadidő, illetve alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel – játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok átadása. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. 280

A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete. Kulcsfogalmak/ Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és épített környezet-használat. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 20 óra Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálék. Az indulatok feletti uralom. Előzetes tudás Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai. Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének A tematikai kiteljesítése. Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a egység nevelésiszemélyiségfejlesztésben, különös tekintettel az önuralomra, a társak fejlesztési céljai tiszteletére és a szabályok elfogadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Történelem, A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: társadalmi és Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. állampolgári ismeretek: Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: ókori olimpiák, hősök, Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások távol-keleti kultúrák. csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Önvédelem és küzdősportok

Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9–10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok,testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a 281

küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége. Kulcsfogalmak/ Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 50 óra Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Stressz- és feszültségoldó, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Előzetes tudás Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben. Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. A tematikai Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő egység nevelésiidő jelentősége. fejlesztési céljai Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreációra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Biológia-egészségtan: Bemelegítés anaerob terhelés, az Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag idegrendszer működése, feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, majd párban a tervezés, a keringési rendszer szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. működése, glikolízis, A sportjátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, terminális oxidáció. küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban Fizika: egyaránt. egyszerű gépek, erő, munka. Edzés, terhelés A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásterjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakorlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvalósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és különböző eszközök segítségével. Egészségkultúra és prevenció

282

A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – helyi tervezés szerint. Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai. A megtanult és folyamatosan használt stressz- és feszültségoldó módszerek tudatos alkalmazása, a feszültségek szabályozása. A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm, mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). 283

A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt. Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, Kulcsfogalmak/ ismétléses, tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, fogalmak stressz- és feszültségoldás, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet. Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két sportjátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott sportjáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és két-három tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás koordinált irányítása. Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, A fejlesztés várt bemutatása. eredményei akét Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. évfolyamos A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi ciklus végén képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek A helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. 284

Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Magabiztos támadáselhárítás és viselkedés veszélyeztetettség esetén. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Tudatos védekezés a stresszes állapot ellen, feszültségek szabályozása. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

285

Gazdasági és vállalkozási ismeretek Elsődlegesen meghatározott célok Iskolánk immáron a 2012/2013-as tanév óta folyamatosan kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy diákjaink tudatos döntéseket tudjanak hozni gazdasági kérdésekben és szaktárgyi tudásuk megszerzése mellett tudatosan készüljenek az életben eléjük kerülő gazdasági/gazdálkodási döntésekre. Ez nem csupán leendő vállalkozók üzleti sikerét mozdíthatja elő, hanem megadja annak képességét, hogy egy diák felelősen tudjon pénzügyi döntéseket hozni, tudatos tervezésre és kockázatvállalásra legyen képes minden szinten: legyen szó egy gyerek életében az első pénzügyi döntésről a babakötvény kapcsán, a pályaválasztásról, a családi költségvetés egy eleméről vagy akár arról, hogy a boltban melyik polcot választja. Különösképpen fejlesztendők a diákok azon kompetenciái, melyek egy sikeres munkavállalói, vagy vállalkozói karrier alapjait is adják. Erre azért is van szükség, mert a magyar lakosság körében alacsony a pénzügyi tudatosság, emellett alacsony a vállalkozói hajlandóság is a fiatal generáció körében is. A Gazdasági és vállalkozási ismeretek tantárgy célja, hogy a következő generációk minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy józan mérlegeléssel legyenek képesek dönteni a saját jövőjükről. A Nat-ban meghatározott „Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia” fejlesztésére, a vállalkozókészség kialakítására irányul kiemelt szerephez jut. „Vállalkozókészségen, amikor valaki a lehetőségek és ötletek mentén cselekedve mások számára értékké alakítja azokat. Ez az érték lehet üzleti, kulturális vagy társadalmi.” (FFEYE, 2012) A tantárgy további célja, hogy a tanuló legyen nyitott a gazdaság működésével, az egyén gazdasági szerepével, a pénzügyek, és a vállalkozások világával kapcsolatos témák iránt. A Gazdasági és vállalkozási ismeretek tantárgy tartalma, módszertana segíti a középiskola általános céljának megvalósulását, hogy olyan igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére, valamint az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A gazdaság és a pénz világának ismerete nélkülözhetetlen a tanulók sikeres társadalmi, gazdasági szerepvállalásához, gazdasági jellegű döntéseik ésszerű meghozatalához, valamint előkerül az erkölcsi nevelés, a családi életre nevelés, az önismeret, és társas kapcsolatok fejlesztése, a pályaorientáció, a felelősségvállalás másokért, az önkéntesség és környezettudatosság egyaránt. Az állam gazdasági szerepének, gazdaságpolitikai céljainak megismerése segíti a tanulókat a gazdasági folyamatok megértésében, a makrogazdasági környezetben bekövetkező változások értelmezésében. Képessé teszi a tanulókat a szűkösség problémájának felismerésére, a fenntarthatóság és a környezettudatos gondolkodásmód elsajátításra. A pénzpiaci ismeretek birtokában képesek lesznek racionális gazdasági döntések meghozatalára, gyakorlati példákon keresztül megismerik a pénzpiac szereplőit, a különböző lehetőségekben rejlő lehetőségeket és kockázatokat. Másodlagosan meghatározott célok A tantárgy keretében a diákok betekintést nyernek a vállalkozások világába is, hogy ne csak alkalmazottként, fogyasztóként, hanem potenciális vállalkozóként is gondolják át, ismerjék meg a gazdaság e fontos szereplőinek tevékenységét. Ismerjék meg a vállalkozók, vállalkozások munkáját, becsüljék meg a tisztességes, felelős vállalkozói magatartást.

286

A tantárgy lehetőséget kínál a tanulók számára, hogy megismerjék mind az alkalmazottként történő munkavégzés, mind a saját vállalkozásban végzett munka előnyeit, hátrányait. Megismerik a vállalkozások típusait illetve a főbb vállalkozói kompetenciákat. A tantárgy a munkapiaci alapismeretek átadásával, az önismeret fejlesztésével hozzájárul a pályaorientáció gazdagításához, a munkahelykereséssel, munkába állással kapcsolatos problémák hatékony megoldáshoz. Saját üzleti ötlet kidolgozásával a tanulók megismerik a vállalkozások alapításának legfontosabb lépéseit, aktuális szabályait. Megtanulják felmérni a fogyasztói igényeket, képesek lesznek megfelelő kérdőíveket készíteni, illetve rendszerezni és értékelni a kapott eredményeket. Megismerik a legfontosabb nyilvántartásokat, a költségkalkuláció, az eredmény meghatározás módját, a precíz, pontos, naprakész kimutatások fontosságát, megismerkednek a vállalkozások finanszírozásának alapvető kérdéseivel. Vállalkozás alapításakor, illetve a folyamatos működés közben is elengedhetetlen az üzleti terv. A tanulók saját üzleti ötletüket csoportmunkában készítik el, fejlesztve ezzel az együttműködési képességet, megismerve a munkamegosztásból eredő előnyöket. Megismerik a legfontosabb részterveket, a vállalkozás sikerének alapjait. A tantárgy meghirdetésekor fontos szempont volt, hogy a diákok pénzügyi ismeretei, felelős magatartása és világról alkotott képe a gimnázium keretei között elvárható legfejlettebb és leginkább kialakult állapotban legyenek, így a tantárgyat – számos más intézménytől eltérően – a végzős, tizenkettedik évfolyam számára hirdetjük meg. Tematikai Óraegység/ Az állam gazdasági szerepe keret Fejlesztési cél 6 óra Előzetes tudás Gazdálkodással kapcsolatos személyes tapasztalatok Alapvető gazdasági fogalmak, folyamatok megismerése. A tematikai egység nevelési- Tudatos, felelősségteljes állampolgári gondolkodás kialakítása fejlesztési céljai Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az állam feladatai napjainkban „ Te és a gazdaság” a fiatalok Etika Az állam bevételei gazdasági kapcsolatai A felelősség új Az állami gazdaságpolitika céljai Az adók és járulékok szerepének dimenziói a megértése globalizáció korában A költségvetési és a monetáris „Tervezz költségvetést”, ami politika eszköztára lehet állami, és önkormányzati Földrajz egyaránt. Szakértői csoportban A modern pénzügyi dolgozva megoldást találni a közvetítő rendszer a deficit csökkentésére. A csoport világgazdaságban tagjai érveljenek a véleményük mellett. Forráselemzés, önálló véleményalkotás a GDP, GNI, a munkanélküliség, foglalkoztatás, valamint az infláció témákban Kulcsfogalmak/ fogalmak

állam, gazdaság, költségvetés, adó, járulék, költségvetési politika, monetáris politika, jegybank, költségvetés, deficit, szufficit, makrogazdasági jövedelem, GDP, GNI, munkanélküliség, foglalkoztatottság, infláció

287

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 6 óra A gazdálkodással, bankrendszerrel, pénzkezeléssel kapcsolatos személyes tapasztalatok A modern bankrendszer szereplőinek és feladatainak a megismerése. Alapvető pénzügyi fogalmak ismerete. A pénzpiac működése

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai Ismeretek A bankrendszer a mai gazdaságban A tőkepiac és termékei A pénzügyi közvetítők A háztartás, mint megtakarító A háztartás, mint hitel felvevő Nemzetközi pénzpiac alapfogalmai, intézményei

Fejlesztési követelmények Befektetési lehetőségek összehasonlítása hozamkockázat- futamidő alapján Banki ajánlatok összehasonlítása csoportmunkában Bankszámlanyitás gyakorlata, ebanking Árfolyam változások nyomon követése, grafikonok elemzése

Kapcsolódási pontok Földrajz A modern pénzügyi közvetítő rendszer a világgazdaságban Matematika kamatos kamatszámítás, árfolyamszámítás Informatika Internet használat

Kulcsfogalmak/ fogalmak

piac, pénzpiac, bankrendszer, jegybank, pénzügyi intézmények, megtakarítás, hozam, hitel, kamat, EBKM, EHM, THM, kötvény, részvény, tőzsde, lízing társaság, pénzügyi közvetítők, öngondoskodás, valuta, deviza, árfolyam, Nemzetközi Valutaalap, Világbank

Órakeret 6 óra A társadalmi környezet munkával kapcsolatos mintáinak, tapasztalatainak Előzetes tudás ismerete, diákmunka során szerzett tapasztalatok A háztartás költségvetése, mint az összes erőforrásokkal való hatékony A tematikai gazdálkodás eszköze. Munkakeresés, a munkába állás folyamata. A egység nevelési- munkavállalók alapvető jogainak, kötelezettségeinek megismerése fejlesztési céljai Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Egy háztartás költségvetése; munkavállalás

Ismeretek A család, illetve a háztartás fogalmának eltérése A háztartás költségvetése Álláskeresés: elvárások, álláskeresési technikák Munkába állás: munkaviszonnyal kapcsolatos jogok, kötelezettségek Bérek, járulékok napjainkban Munkaviszony megszűnése, megszüntetése

Fejlesztési követelmények Eltérő jövedelmű, életvitelű családok költségvetésének elkészítése egy hónapra. Bevételek, fix, és választható kiadások, megtakarítás, hitelfelvétel. Álláshirdetések elemzése Kezdeményezőkészség és önismeret fejlesztése: lehetőségek azonosítása a munkavállalás során. Önismeret: pályaorientációs önismereti tesztek. Önéletrajzírás, a motivációs levél 288

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom Tájékozódás listaszerű, nem folyamatos szövegekben Informatika Információgyűjtés Dokumentumkészítés Matematika Alapműveletek

készítése A munkaszerződés tartalmának megismerése Nettó bérszámítás – bérkalkulátor használata Álláskeresést támogató intézmények feladatainak Kulcsfogalmak/ fogalmak

család, háztartás, költségvetés, hatékony gazdálkodás, önéletrajz, motivációs levél, munkaadó, munkavállaló, munkaszerződés, bruttó bér, nettó bér, levonások, bérjárulékok, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 4 óra

Vállalkozás-vállalat

Saját környezetben lévő vállalkozások ismerete. A történelemből megismert híres magyar vállalkozók. A vállalkozások általános jellemzőinek megismerése. Önismeret erősítése A tematikai a vállalkozói tulajdonságokkal összefüggésben. egység nevelésiA nonprofit szervezetek jelentősége fejlesztési céljai Előzetes tudás

Ismeretek A vállalkozás, vállalkozó fogalma A vállalkozások típusai A vállalkozások környezete A nem nyereségérdekelt szervezetek megismerése Saját vállalkozás előnyökhátrányok Vállalkozói kompetenciák

Fejlesztési követelmények Egy-egy ismert helyi vállalkozás bemutatása Önismereti játékok: kommunikációs készség, kockázat vállalási hajlandóság, konfliktuskezelés, társas hatékonyság. Tervezés és forrásmenedzsment: hosszú, közép és rövidtávú célok kitűzése; prioritások és cselekvési tervek meghatározása; rugalmasság a váratlan változásokhoz való alkalmazkodásban

Kapcsolódási pontok Történelem A XIX. és XX. század magyar gyáralapítói, vállalkozói Földrajz A termelés tényezői

Kezdeményezőkészség fejlesztése: felkészülés a kudarcra, és a próbálkozás folytatása a hosszú távú egyéni vagy csoport célok eléréséért

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai

vállalkozás, vállalat, társasági formák, egyéni vállalkozás, társas vállalkozások, társadalmi vállalkozások, alapítványok, civil szervezetek, vevők, szállítók, versenytársak, nyereség, kockázat, önállóság, nyitottság, szervező készség, kockázatvállaló készség, kitartás, céltudatosság, rugalmasság, szaktudás, társadalmi vállalkozás Vállalkozás alapítása, működése 289

Óra-

egység/ Fejlesztési cél

keret 8 óra

Saját környezetben lévő vállalkozások ismerete. Saját ötletek megvalósítása, költségeinek tervezése. Szükségletek, és azok kielégítése javakkal. Részvétel új üzleti ötlet kidolgozásában, fogyasztói igények felmérése. A tematikai egység nevelési- Termelés költségeinek felmérése, költségkalkuláció készítése. fejlesztési céljai Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Üzleti ötlet kidolgozása Brain-Storming saját üzleti ötlet Földrajz Vállalkozás alapításának kidolgozására A termelés tényezői finanszírozási kérdései Kérdőív készítése a fogyasztói Vállalkozás alapítás szabályai igények felmérésére. A kitöltött Informatika napjainkban kérdőívek adatainak kiértékelése Dokumentumkészítés Szükséglet felmérés, piackutatás Konkrét vállalkozói ötlet táblázatkezelés marketing eszközökkel kidolgozása Bevételek és költségek tervezése, Az adott szakaszban szükséges Matematika A termelési, szolgáltatási (technikai, jogi, üzleti és Alapműveletek folyamat digitális) kompetenciák Adók, járulékok, támogatások beépítése, partnerségeken, hálózati kapcsolatokon, a munka kiszervezésén, társadalmi mozgósításon (crowdsourcing), outsourcing vagy bármilyen más együttműködési formán keresztül Saját üzleti ötlet költségkalkulációjának elkészítése Előzetes tudás

Kulcsfogalmak/ fogalmak

társasági szerződés, szükséglet, igény, piackutatás, kérdőív, fogyasztás, saját forrás, idegen tőke, termelési tényezők, kalkuláció, bevétel, költség, fix költség, változó költség, önköltség, nyereség, veszteség, SZJA, ÁFA, társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, támogatás

290

Tematikai Óraegység/ Az üzleti terv keret Fejlesztési cél 6 óra Előzetes tudás Otthoni, vagy iskolai feladat megtervezése, megvalósítása Az üzleti terv, mint a vállalkozás vezérfonala, szükségessége a vállalkozás A tematikai egység nevelési- életében. Saját üzleti ötlet üzleti tervének összeállítása, bemutatása. fejlesztési céljai Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az üzleti terv szükségessége, Saját üzleti ötlet bemutatása, Informatika felépítése elemzése Dokumentumkészítés, Vezetői összefoglaló Marketing mix elemei prezentációkészítés A vállalkozás bemutatása, Mérleg, eredmény-kimutatás, környezete Cash flow Matematika Marketing Terv Cégprezentáció készítése, Alapműveletek Működési terv bemutatása Vezetőség és szervezeti felépítés A verseny, mint pozitív üzleti Pénzügyi terv erő Mellékletek Kudarcfelismerés és feldolgozás. Sikeres vállalkozások jellemzői Az esetleges kudarc okai, kezelése Kulcsfogalmak/ fogalmak

üzleti terv, arculat, marketing, marketing mix, szervezeti felépítés, mérleg, eredmény-kimutatás, cash flow, Business Model Canvas

A tanuló érti a nemzetgazdaság szereplőinek (háztartások, vállalatok, állam, pénzintézetek) feladatait, a köztük lévő kapcsolatrendszer sajátosságait. Tudja értelmezni az állam gazdasági szerepvállalásának jelentőségét, ismeri főbb feladatait, azok hatásait. Tisztában van azzal, hogy az adófizetés biztosítja részben az állami feladatok ellátásnak pénzügyi fedezetét. Ismeri a mai bankrendszer felépítését, az egyes pénzpiaci szereplők főbb feladatait. Képes választani az egyes banki lehetőségek közül. Tisztában van az egyes banki ügyletek előnyeivel, hátrányaival, kockázataival. A bankok kínálatából bankot, bankszámla csomagot tud választani. Tud érvelni a családi költségvetés mellett, a tudatos, hatékony A fejlesztés várt pénzgazdálkodás érdekében. Önismereti tesztek, játékok segítségével eredményei az egy képes átgondolni milyen foglalkozások, tevékenységek illeszkednek évfolyamos ciklus személyiségéhez. Tisztában van az álláskeresés folyamatával, a végén munkaviszonnyal kapcsolatos jogaival, kötelezettségeivel. Ismer vállalkozókat, vállalatokat, össze tudja hasonlítani az alkalmazotti, és a vállalkozói személyiségjegyeket. Érti a leggyakoribb vállalkozási formák jellemzőit, előnyeit, hátrányait. Tisztában van a nem nyereségérdekelt szervezetek gazdaságban betöltött szerepével. Ismeri a vállalkozásalapítás, -működtetés legfontosabb lépéseit, képes önálló vállalkozói ötlet kidolgozására. Meg tudja becsülni egy vállalkozás lehetséges költségeit, képes adott időtartamra költségkalkulációt tervezni. Tisztában van az üzleti tervezés szükségességével, mind egy új vállalkozás alapításakor, mind már meglévő vállalkozás működése esetén. Tájékozott az üzleti terv tartalmi elemeiről. 291

Megismeri a nem üzleti (társadalmi, kulturális, egyéb civil) kezdeményezések pénzügyi-gazdasági igényeit, lehetőségeit. Felismeri a kezdeményezőkészség jelentőségét az állampolgári felelősségvállalásban. Felismeri a sikeres vállalkozás jellemzőit, képes azonosítani az esetleges kudarc okait, javaslatot tud tenni a problémák megoldására.

292

Ének-zene 9-10. évfolyam Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai megismertetni a gyermekeket az éneklés és a zenélés örömével, valamint kulcsokat adni számukra a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez és élvezetéhez. Ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár. Az iskolai ének-zene tanulás várt eredménye: a zenei gyakorlat és a zenehallgatás során a tanulók széles körű élményeket szereznek, amely segíti őket eligazodni a körülöttük lévő sokszínű zenei világban. Az iskolai zenepedagógiai munka Kodály Zoltán alapelveire épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazza, azonban figyelembe veszi a diákok művészetek iránt tanúsított eltérő érdeklődését és egyéni különbségeit, valamint tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul. A zenei hallásfejlesztés a relatív szolmizáció segítségével történik. A klasszikus remekművek értő befogadása fejleszti az érzelmi intelligenciát. Az iskolai ének-zene óra elsősorban nem ismeretszerzésre való, hanem a pozitív zenei élmények és gyakorlati tapasztalatok megszerzésére. Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan:  az erkölcsi nevelés (elfogadják és cselekvéseik mércéjévé teszik az emberi kapcsolatok elfogadott normáit és szabályait);   a nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete);   állampolgári tudatosságra és demokráciára nevelés (el tudják magukat helyezni a közösségben, megértik a szabályok fontosságát, felismerik azokat a helyzeteket, amikor önkéntes aktivitásukkal lehetnek segítségére egyéneknek, szűkebb, tágabb közösségüknek);   médiatudatosság, amelynek birtoklása választékosságot, fejlett ízlésvilághoz tartozó szelekciós képességet jelent, egyben az értékes médiatartalmak hozzáférésére motivál;   az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességek, a társaikkal való együttműködés képessége és a mások iránt érzett felelősség és empátia továbbfejlődik);   testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia). A kulcskompetenciák fejlesztésében az ének-zene tárgy az alábbiakhoz járul hozzá a maga eszközeivel:  az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség,   anyanyelvi kommunikáció,  szociális és állampolgári kompetencia,  digitális kompetencia,  kezdeményezőképesség és  vállalkozói kompetencia,  hatékony, önálló tanulás. Az ének-zene tantárgy tanításának legfőbb céljai a 9-10. évfolyamokban a következő:   Fenntartani a tanulókban az énekléshez és zenéléshez való kedvet.

293

 Kulcsokat adni számukra a zene megismerő, megértő és érzelmi fogékonyságot, érzelmi asszociációkat magában foglaló empátiás közelítéshez ezeknek a céloknak az elérését segíti a kiválasztott repertoár.   Integrált, komplex szemléletet nyújtani a zene- és társművészetek, irodalom, történelem, más tudományok kapcsolatainak, összefüggéseinek, közös vonásainak feltárásban.   A kerettantervben feltüntetett anyagon keresztül a tanulók megismerik népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, (musical, operett), valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit. A zenepedagógiai munka a tanulóknak az iskolában, iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, zenei élményeire, illetve adott esetben zenei aktivitására épülhet. Motiváltságuk énekkarokban, házi-zenélésben, önszerveződő kisegyüttesekben való aktív részvételre ösztönözheti őket. Az ének-zene tanítása során a fejlesztési célok órakeretre, tananyagegységekre nem válnak el élesen. A fejlesztési célok a tanítás során mindig az előző ismeretanyagra, elért fejlesztésre építve, komplex módon jelennek meg. A feltüntetett tematikai egységek és közműveltségi tartalmak az oktatás gyakorlatában átfedik egymást. A tagolás csak a könnyebb áttekinthetőséget szolgálja. A feltüntetett óraszámajánlások az éves összóraszám vonatkozásában nyújtanak tájékoztatást, illetve a különböző tevékenységek egymáshoz viszonyított arányát jelölik. A kerettantervben feltüntetett ajánlott óraszám az összóraszám 90%-ára ad kötelező fejlesztési tartalmat, míg a fennmaradó 10%-ra szabad felhasználást biztosít a tervezés során. Zenei reprodukció Éneklés Az osztály népdalkincse legyen a maghatározó, azoknak a daloknak az éneklésével, amelyeket maguk is kedvelnek. Alkalmakhoz kell igazítani a népdalrepertoárt. Így természetes ok kínálkozik arra, hogy a meglévő dalkincset – az éneklési (akár nótázási) kedvet növeljük. Ebben az életkorban a zenei stílusnak megfelelő előadásmód, a kommunikatív muzikalitás továbbfejlesztése áll a középpontban. Érdemes kisebb alkalmi együtténeklő csoportoknak is rendszeres funkcionális, a társas élet alkalmaihoz igazodó énekes feladatot adni (énekes néphagyomány felelevenítése, projektnapok zenei elemei, bensőséges közösségiegyházi ünnepeken való aktív részvétel, osztályéneklési verseny, osztály-indulók éneklése, „ki mit tud” stb.). Nem kell lemondani a helyes éneklési technika karbantartásáról, finomításáról. Az elsajátított népzenei anyag egy jelentős része néptáncélményekhez kapcsolódik. A táncházi lehetőség felkínálása, esetleg rendszeres, projektszerű vagy tömbösített órák formájában történő megvalósítása nagy mértékben segíti a dalanyag társadalmi funkciójába illesztését. Az énekes anyagban a klasszikus és populáris zenei műfajok szemelvényeinek (részleteinek) is kell szerepelniük! Zenei befogadás A befogadói kompetenciák fejlesztése Ha kora alsó tagozatos kortól egymásra épülve és rendszeresen történik a zenei képességek fejlesztése, akkor automatikussá válik a figyelem koncentrációja bármilyen hangzási élmény befogadására (saját éneklésre, társak éneklésére figyelés; későbbiekben figyelés az improvizációra, a kreatív megnyilvánulásokra). Egyénfüggő, mekkora a tanuló dalkincse, műzenei motívumkincse, amelynek segítségével képes mások zenei megnyilvánulásait ellenőrizni. Ha társa abbahagyja egy jól ismert dal éneklését pl. a dal közepén, automatikusan folytatja a figyelő tanuló, egyfelől belső 294

hallása segítségével, amely a korábbi hallott anyagokat idézte fel, másfelől ugyancsak a belső hallásnak egy másik funkciójával: a belső előrehallás képességével. A belső hallásnak ez a tervező funkciója (anticipációs képessége). Minél fejlettebb valakinek a belső hallása, annál tudatosabb a zenekövető „magatartása”, azaz figyelme. Az anticipáció pedig hozzásegíti a befogadót (esetünkben a tanulót) a zenei folytatás megsejtésére, amely intellektuális feszültséget okoz: vajon az és úgy következik-e be, ahogyan vártam. Nincs az a befogadó tevékenység, amely nélkülözhetné a belső hallást és az ahhoz tartozó figyelmet. Ez az a befogadói kompetencia, amely biztosíték a zene intellektuális megértése felé. Zenehallgatás A zenei befogadásnak azonban nemcsak intellektuális, értelmi része van. Elég sivár lenne, ha állandóan a zene hangnemiségét, a harmóniáit, a dallamait, lüktetését, ritmusát, dinamikáját, szerkezetét (ismétlődéseit, variációit) akarnánk leltárba venni. Fontos ez a réteg is. Azonban legalább olyan fontos az, hogy a zene milyen személyes hatást idéz elő a hallgatóban. Hogyan és milyen hatást vált ki érzelmileg? Hogyan lehet a zene egészével azonosulni: van-e személyes érzelmi üzenete a hallgató számára? Mi váltja ki a boldogság, az öröm, a bánat, a szomorúság, az indulat, a bosszú, a megbocsájtás, a könyörgés stb. érzetét/érzelmét, amivel a hallgató azonosulni tud, mert úgy szólnak ezek a tartalmak, üzenetek a zenében, mint ha rólam szólnának. Vagy éppen a magam érzéseit, érzelmeit vetítem bele a hallgatott műbe. Ilyenkor történik meg a művel való azonosulás, ami magával vonzza a figyelmet, az odafigyelést, annak a megfejtését, hogy milyen eszközökkel történik mind ez. (Működésbe lépnek a kompetenciák.) Ilyenkor találkozik össze értelem és érzelem, ismeretek, asszociációk és érzelmi fogékonyság. A zene karaktere, jellege, gesztikussága, hangulata válik azonossá a hallgatóban. Ennek a hatásnak lehet adni a gyakran használt „élmény” elnevezést. Ezért kelthet komplex élményt a „Meghalt a cselszövő”, és másmilyen komplex élményt az „Öröm, bűvös égi szikra”. A zenehallgatás szemelvényei egyenként és összességükben előidézhetik azt az érzelmi felindulást, gazdagodást, amelyet - ha kivételes esetben előáll - katarzisnak nevezhetünk. Ebben a sokféle hatásban, komplexitásban áll a zenei nevelés emberformáló, szocializációs (és még sokféle) személyiségbefolyásoló ereje. A zene keltette hatásnak nincsenek mérőeszközei. Nem elmélyült és sekélyes, nem erős és gyenge, nem gazdag és szegényes stb., hanem egyéni – tanulónként, szubjektív. Hogy mennyire az, azt a zeneművek meghallgatását követő tanár vezette megbeszélésben felszínre kerülő tanulói vélekedések, asszociációk, élménytöredékek felbukkanása, sokfélesége igazolhatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a zenehallgatást bevezető, irányító pedagógusnak tartózkodnia kell minden olyan, a meghallgatás tárgyául szolgáló zenére irányuló információtól, amely befolyásolhatja, sőt, uniformizálhatja a tanulók befogadói folyamatának szabadságát. A zenehallgatásnak nincs egyetlen, szabályozott, „szabályos” módszere. Mint sok más esetben, a zenehallgatás esetében is a „tárgy” határozza meg a módszert. Tanári feladat annak eldöntése, hogy a meghallgatandó műnek melyik rétegét kívánja előtérbe állítani. Ha a zenei szempontok látszanak fontos(abb)nak, akkor előkészítés gyanánt foglalkozhat a zene motivikájával (dallam, ritmus, lüktetés, hangsúlyok stb.), szerkezetével, dinamikai, tempóbeli változásaival. A koncentrációt nagymértékben segíti énekelhető terjedelemben lévő dallamok dúdoló, kísérő, csak a követést szolgáló, nem teljesítményszerű osztályszintű reprodukciója. Kivetített partitúra követése is segítőeszköz lehet. Ha a mű belső üzenete a hangsúlyosabb, erre történő utalással/szempontokkal segítse a tanulók beállítódását. Vannak olyan esetek, amikor a keletkezés korának, a zeneszerző életútjának, jelentőségének ismertetése haszonnal járhat - a mű első meghallgatása után. A művek meghallgatása kétszer ajánlott. Az első bemutatás az ismerkedés, a tájékozódás folyamata. Megbeszélés, tudatosítás után a második meghallgatás az esztétikai jelentés, a szubjektív üzenet tudatosításához, a szubjektív élményrögzítéshez járul hozzá.

295

A zenehallgatás mentálisa, szellemileg teljes aktivitást igényel, a mentális tevékenységközpontúságnak klasszikus példája. Keresni kell az iskolán, a tanórán kívüli zenei alkalmakat, amikor a tanulók közössége hangversenyt, operaelőadást hallgathat meg. Szerencsés, ha a hangverseny műsorát – a látogatás szervezésének részeként - pedagógiai megbeszélés előzi meg, hogy annak tartalma igazodjék az iskolai tananyag többségi részéhez, nem kevésbé a tanulók életkori sajátosságaihoz. Fontos, hogy a hangverseny legyen előkészített, az órákon ismerjenek meg néhány jellegzetes, felszólító jelleggel bíró zenei motívumot, témát, a művekben foglalt összefüggéseket, majd az azt követő alkalommal beszélgetéssel segítsék a zenei benyomások feldolgozását. Iskolánkban gyakoriak a zenével kísért megemlékezések, amelyek direkt módon hozzájárulnak mindehhez. Az iskolán kívüli kulturális intézmények látogatásának a viselkedéskultúra pallérozása tekintetében van jelentős szerepe, amelynek számos részösszetevőjét csak ezen alkalmak tudják biztosítani. A tanulók digitális technikákban való jártasságukat a zenei tanulmányok szolgálatába is állíthatják (szintetizátor alkalmankénti bemutatására), valamint a tanítási folyamatban szóba kerülő művek letöltésével gazdagíthatják zenehallgatási, műismereti repertoárjukat. Érdeklődőbb tanulók bizonyára nem elégszenek meg a tanórán elhangzott rövidebb részletek megismerésével. Ha ilyenek megragadják tetszésüket, megismerésüket a teljes művek megismerésére is ki akarják terjeszteni, azok internetről történő letöltésével megtehetik. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció Éneklés

Órakeret 24 óra

A felső tagozatban megismert népzenei és műzenei szemelvények elsajátítása során kialakult éneklési képességek, zenei ismeretek. A tanult dalanyag ébren tartása, használatával az éneklési A tematikai egység készség fejlesztése. További dalkincsbővítés, a motivált és nevelési-fejlesztési örömteli éneklés kialakítása. céljai Előzetes tudás

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

4-5 mű éneklése tiszta intonációval az életkori sajátosságokat figyelembe véve (szükség esetén egyénre szabott kezdőhangról), a következő kategóriák mindegyikéből: Zeneirodalmi szemelvények, a megismert stíluskorszakból választva, egy-egy dal vagy dalrészlet, néhány rövid zenei téma:  gregorián,  reneszánsz,  barokk,  bécsi klasszikus,  romantikus,  XX. századi. Egyszólamú és egyszerűbb szerkezetű többszólamú világi és egyházi vokális és hangszeres művek, témái a zenehallgatás anyagából válogatva. Néhány populáris zenei szemelvény a zenehallgatás anyagából válogatva (lásd a magyar anyag a Zenehallgatási anyag megfelelő része). Magyar népzene és történeti dallamok (az életkornak megfelelő tematikus csoportokból válogatva):

Magyar nyelv és irodalom: verbális kifejezőkészség fejlesztése, dalok szövege, költői eszközök megfigyelése a zenei kifejezésben, magyar népballadák, virágénekek, szimbolika.

296

Idegen nyelvek: más népek dalai eredeti szöveggel.

 régi rétegű és új stílusú népdalok,  életfordulók, jeles napok dalai,  búcsúzók, keservesek,  pszalmodizáló népdalok,  balladák,  virágénekek, diákdalok,  verbunkos dallamok. Más népek dalai. Népzene: ballada, jaj-nóta, sirató, népies műdal, verbunk, csárdás; Kulcsfogalmak/ egyházzene (zsoltár, korál, népének, spirituálé); világi zene (trubadúrének, fogalmak ungaresca), dal (népdal, műdal, egyházi és világi dal, reneszánsz kórusdal, romantikus dal, szórakoztató zenei dal).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Zenei reprodukció Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

Órakeret 8 óra

Ritmikai és dallamvariálási készség, fejlődő formaérzék.

A tematikai egység A korábbi évek generatív és kreatív készségfejlesztés tevékenységeinek nevelési-fejlesztési ismétlése a korosztály elvárható zenei képességének és jellemző érdeklődésének megfelelő zenei példákon keresztül céljai személyiségfejlesztés. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ritmus, metrum:

Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv és irodalom: Összetettebb metrumokhoz kapcsolódó improvizációs gyakorlatok szövegalkotás egyszerű tapssal és ütőhangszerekkel, szabályos és szabálytalan hangsúlyozás, dallamra, metrum váltások. versmegzenésítés, Dallam: szöveg hangsúlyok, Szövegalkotás egyszerűbb, ismert dallamra, jellegzetes ritmusokra, prozódia. dallamalkotás egyszerű szövegre.  Eredeti nyelvű szöveg és fordításainak összehasonlítása, a zenei Idegen nyelvek: idegen kifejezőkészség eszközeinek emutatásával, klasszikus és populáris nyelvű szövegek és műfajokban egyaránt. fordításainak Harmónia:

 Egyszerű harmóniamenet csoportos megszólaltatása. Az énekes és zenehallgatási anyaghoz kapcsolódó dallamalkotás, variánsképzés lehetőségeinek bemutatása, díszítés a népzenében és műzenében, zenei szerkesztés módok, zenei formák parafrázisa zenei és nem zenei eszközökkel: ritmus rondó, szekvencia,

összehasonlítása a prozódia szempontjából. Matematika: absztrakt gondolkodás fejlesztése a zenei formákon keresztül. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel.

periódus, variáció,

297

aranymetszés a zenében és a természetben.  Ismert dallamhoz ritmuskíséret vagy adott ritmuskísérethez dallamalkotás.  Egyszerű ritmus- és harmóniakíséret alkotása: osztinátó, dudabasszus, orgonapont, T-D ingamozgás, tercelés. Kreatív közreműködés a tanult ritmikai, metrikai, dallami és harmóniai elemekből létrehozott és a tanult formai eszközökkel szerkesztett kompozíciók megszólaltatásában. Rögtönzés és komponálás egyéni és csoportos formában. Kulcsfogalmak/ Zenei szerkesztésmód (egyszólamú dallamalkotás, homofónia, polifónia). Metrumfajta (egyszerű, összetett, aszimmetrikus), szabályos és fogalmak szabálytalan hangsúlyozás. Prozódia. Hármashangzatok.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Zenei reprodukció Felismerő kottaolvasás, nélkülözhetetlen zeneelméleti alapismeretek

Előzetes tudás

Az általános iskolában megszerzett zeneelméleti alapismeretek a hagyományos klasszikus zenei notációról.

Órakeret 6 óra

A tematikai egység Az eddig tanult felismerő kottaolvasási és zenei ismeretek megerősítése, nevelési-fejlesztési rendezése az ismétlés és az összefüggések feltárása által. A további gyakorlás a befogadást és a felidézést kísérő kottakövetéssel valamint céljai elemi szintű kottaolvasás alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények A zenei írásbeliség kialakulásának főbb jellemzői. A zenei lejegyzés változásai. A neuma és a kulcsok megismerése az ötvonalas rendszertől eltérő notációk: tabulatúra, aleatorikus zene, jazz és popzenei akkordjelölés (csak információs szinten). Ritmikai elemek, metrum, tempó: Táncok ritmikai sajátosságainak megfigyelése, tempóbeli, metrikai és ritmikai jellemzői szempontjából. Harmóniai elemek: Egyszerűbb harmóniai változás megfigyeltetése. Vokális és hangszeres partitúrák megismerése a zenehallgatás kottakép követésével, témák azonosításával, előadói jelek és az előadási mód megfigyelésével. 298

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: vizuális jelek és jelzések használata.

Kulcsfogalmak/ Partitúra, notáció, tánctípus, beat, swing, ritmus. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Zenei befogadás Befogadói kompetenciák fejlesztése

Órakeret 6 óra

Korábbi évek során megszerzett kompetenciák, nyitott hozzáállás, zenei emlékek, tapasztalatok, koncertélmények.

A tematikai egység A befogadás pályáinak szélesítésével, személyes – esztétikai, nevelési-fejlesztési intellektuális, gyakorlati – zenei élmények szerzésével, irányított és céljai önálló feldolgozással a személyiség és az esztétikai érzék fejlesztése.

299

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

A zene rendszerezésének különböző szempontjai (pl. kronológia, műfaj, forma, funkció, abszolút zene – programzene): A zene kapcsolatainak feltárása a társművészetekkel, irodalommal, történelemmel, kultúrtörténettel a szintézis teremtés igényével (az egyházzene kapcsolata a liturgiával, zenei élet a főúri rezidenciákon és a nyilvános koncerttermekben, operaházakban). Az alkotás – zenei reprodukció – befogadás viszonya (zeneszerzés és előadó-művészet kapcsolata, komponálás/lejegyzés – improvizáció), a zene funkciói (művészi zene – szórakoztató zene, liturgia, önkifejezés, ünnepek zenéi, tánc, alkalmazott zene). A zenei ismeretszerzés és információgyűjtés, a zenehallgatás lehetőségei a számítógép és az internet segítségével. A felfedezés örömének kialakítása a folyamatos tanári tartalomközlés helyett (zeneszerzők, életutak, életművek). Csoportos műalkotás-elemzés, önálló véleménynyilvánítás (művészi érték – giccs). Népzene és műzene kapcsolatai, a jazz és a populáris zene műfajainak kapcsolódási pontjai. Átköltés, átdolgozás, feldolgozás, stílusok keveredése, zenei humor, pl. komolyzenei témák megjelenése a médiában és a populáris műfajokban, világzenei példák zenei forrásai. Jazzhangszerek, zenekar: trombita, szaxofon, klarinét, nagybőgő, zongora, sokféle ütőhangszer, bigband. Egy zenemű/részlet egyéni feldolgozása, elemzése megadott témából választva (pl. élet, halál, születés, gyász, haza, becsület, küzdelem, szerelem, hűség, gúny, irónia, humor, hősiesség, szabadság, béke, vallás).

Magyar nyelv és irodalom: a műzene irodalmi kapcsolódásai, átköltés, humor. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a zene történelmi kapcsolódásai, zene a főúri rezidenciákon, zene a liturgiában, polgárosodás és a nyilvános koncerttermek, operaházak. Idegen nyelvek: zenehallgatási anyag idegen nyelven. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Informatika: infromációgyűjtés az internet segítségével.

Kulcsfogalmak/ Népzene – műzene, világi zene – egyházzene, abszolút zene – fogalmak programzene, komolyzene – populáris zene, tánczene, alkalmazott zene.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Zenei befogadás Zenehallgatás

Órakeret 20 óra

A zenemű gondolati tartalmát közvetítő kifejezőeszközök átélésének és értelmezésének képessége. A korábban tanult jellegzetes zeneművek részleteinek felismerése.

A tematikai egység A befogadói kompetencia erősítése az ismeretek kronológiai nevelési-fejlesztési rendszerezésével. Tájékozottság a zeneművek műfajában és a zenei céljai stílusokban. Önálló elemzés, véleménykifejtés. Kapcsolódási pontok Ismeretek/fejlesztési követelmények Az alábbi szempontok alapján válogatott és meghallgatott zenei részletek felismerése. 300

Magyar nyelv és irodalom: a műzene

Népzene: Népdal, hangszeres népzene, népies műdal. Műzene: Az európai műzene kialakulása napjaink zenéjéig – legfontosabb stílusjegyek, műfajok és zeneszerzők. Középkor és reneszánsz – az egyszólamúságból a többszólamúság első virágkoráig (gregorián, reneszánsz műfajok: motetta, madrigál). Barokk hangszeres műfajok és az opera kialakulása (basso continuo, monódia, fúga, korál, passió, concerto) XVII–XVIII. századi magyar műzene (Kájoni-kódex, Lőcsei kézirat, Vietórisz-kódex anyagából). Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal verbunkos zenéje. Bécsi klasszika – a klasszikus zenei formák és műfajok (szonáta elvű formai építkezés, kamarazene, szimfónia, opera buffa), Haydn, Mozart, Beethoven. Romantika – dalciklus, hangszeres előadási darabok, opera és zenedráma (nemzeti jelleg a zenében, hangszeres virtuozitás, az érzelmek szélsőséges megjelenítése, miniatűr kompozíciók és monumentalitás – formai és dallami jellemzők: szabad formák, kromatikus dallamalkotás, díszítés). A századforduló és a XX. század zenéje – a stílusegység felbomlása, új zenei irányzatok (impresszionizmus, verizmus, dodekafónia, avantgárd, experimentális zene, expresszionizmus, elektronikus zene). Korunk zenéje a második világháborútól napjainkig. A klasszikus zenén túl, válogatás az alábbi anyagból: a jazz fontosabb műfajai a kezdetektől napjainkig, a beat és a klasszikus rock, a világzene, a zenés színház – rockopera, a szórakoztató zene műfajai, filmzene és alkalmazott zene. A mai populáris zene irányzatai. A művek megismerésén, elemzésén keresztül a kultúrabefogadás szándékának erősítése, a hangverseny-látogatás motivációs szerepének felhasználásával. Kulcsfogalmak/ Stílusjegy, műfaj. fogalmak

irodalmi kapcsolódásai, átköltés, humor. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a zene történelmi kapcsolódásai, zene a főúri rezidenciákon, zene a liturgiában, polgárosodás és a nyilvános koncerttermek, operaházak. Idegen nyelvek: zenehallgatási anyag idegen nyelven. Vizuális kultúra: önkifejezés, érzelmek kifejezése többféle eszközzel. Informatika: zenei infromációgyűjtés az internet segítségével).

A tanulók az énekes anyagból 20 dalt és műrészletet részben kottából, részben emlékezetből kifejezően énekelnek csoportosan. A fejlesztés várt eredményei a két Képesek néhány dallamból (népdal, műdal, zenei téma) álló csokor évfolyamos ciklus felidézésére egy-egy témán, műfajon, stíluskörön belül is. Egyszerűbb többszólamú kórusművek, vagy azok részleteit, kánonokat végén csoportosan énekelnek. A tanulók a generatív tevékenységek eredményeként érzékelik, 301

felismerik a zenei kifejezés, a forma, a műfaj és a zenei eszközök közti összefüggéseket. A kottakép elemeit és az alapvető zenei kifejezéseket felismerik és értelmezik, tanári segítséggel reprodukálják. Képesek a műalkotások üzenetét felismerni, a bennük megjelenő sors- és magatartásmintákat értelmezni, gondolatiságukat, morális és humánus tartalmukat megérteni. A kiemelkedő zenei műalkotások megismerése által korunk kulturális sokszínűségében eligazodnak. A tanulók több zenei stílust, korszakot, zeneművet megismernek (min. 10 alkotás). Tudnak tájékozódni a legfontosabb műfajokban és a stíluskorszakokban. A műveket kontextusba helyezve képesek saját élményeket is felidézni, választásaikat meg tudják indokolni. Különbséget tudnak tenni világi zene, egyházzene, szórakoztató zene, alkalmazott zene, programzene között. A két év során az áttekintést segítő különböző szempontok alapján megismerik a zenei stílusok jellemzőit, kronologikus és műfaji rendszer alakul ki az eddig megszerzett és ebben az időszakban kiegészített zenei ismeretekben. Ajánlott zenehallgatási anyag Klasszikus zenei anyag Az alábbi felsorolás ajánlásokat tartalmaz. A zeneművek megadott listája a tanár egyéni választása szerint módosítható. A megadott művek egy része olyan terjedelmű, hogy az énekzene óra keretei között csak részletek meghallgatására van mód. (Szimfóniatétel, daljáték, opera részlete.) A kiválasztáshoz a fejlesztési céloknál meghatározott tartalmak adnak iránymutatást. A jazz és a populáris zenei műfajok megismerése a 7–8. évfolyam ajánlásaihoz hasonlóan folytatódik, kiegészítve ajánlott magyar művekkel. Népdalok, hangszeres népzene, nemzetiségek zenéje, népies műdal, verbunkos zene. Romantikus szerzők nemzeti táncai (Chopin, Brahms, Dvořák). Gregorián ének (pl. Dies irae sequentia, Ave Maria himnusz). Johann Sebastian Bach: János-passió. Johann Sebastian Bach: d-moll toccata és fúga, BWV 565. Georg Friedrich Händel: Júdás Makkabeus – oratórium, részletek. Joseph Haydn: Vonósnégyesek, Op. 76, Hob. III:75–80. Wolfgang Amadeus Mozart egy választott operájának részletei Ludwig van Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, Op. 125. – zárótétel. Franz Schubert: Téli utazás (Winterreise) D. 911– részletek. Franz Schubert: Erlkönig, Op. 1. D. 328. Felix Mendelssohn-Bartholdy: Szentivánéji álom (Sommernachtstraum), Op. 21. Erkel Ferenc: Bánk bán – részletek. Robert Schumann: Dichterliebe, Op. 48. – részletek. Liszt Ferenc: Velence és Nápoly (Venezia e Napoli), in: Vándorévek II. kötet (Années de pélerinage II.). Giuseppe Verdi: Nabucco – Rabszolgák kórusa. Wagner, Richard: A nürnbergi mesterdalnokok (Die Meistersinger von Nürnberg) – nyitány 302

Szergej Rahmanyinov: Vocalise, Op. 34, No. 14. Claude Debussy: Clair de lune (Holdfény). Maurice Ravel: Bolero. Carl Orff: Carmina Burana. Bartók Béla: Divertimento, BB 118, 1. tétel. Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus. Conlon Nancarrow: Etüdök gépzongorára (Studies for prepared player piano). Kurtág György: Négy dal Pilinszki János verseire Arvo Pärt: Magnificat. Steve Reich: Zene 18 zenészre (Music for 18 Musicians). Eötvös Péter: Mese (1968), Tücsökzene (1970). Populáris zenei szemelvények A 9–10. évfolyam énekes és a zenehallgatási anyagában megjelennek a klasszikus kompozíciós műalkotásokon és a népzenén kívül eső műfajok is. A tanárok munkáját ezen a területen segíti Gonda János: A populáris zene antológiája c. munkája és további írásai. A külföldi anyagot elsősorban zenehallgatásra javasoljuk, míg a magyar anyagot éneklésre. A dalokat a tanár vagy a növendékek kísérhetik gitárral és/vagy zongorán. CÍM A hetedik Apám hitte Az utcán Azért vannak a jó barátok Budapest Európa Felkelt a napunk… Gyöngyhajú lány Ha én rózsa volnék Ha itt lennél velem Ilyenek voltunk Iskolatáska Könnyű álmot hozzon az éj Levél a távolból Mama kérlek Miénk itt a tér Miért hagytuk, hogy így legyen Mondd, hogy nem haragszol Most múlik pontosan Ne várd a májust Nemzeti dal Nézz az ég felé Szállj fel magasra

SZERZŐ Póka – József Attila

ELŐADÓ Hobo Blues Band

Presser, Zorán – Dusán Szörényi – Bródy Máté Péter – S.Nagy István Cseh Tamás – Másik János – Bereményi Géza Varga Miklós – Varga Mihály Szörényi – Bródy Presser – Adamis Szörényi – Bródy Republic együttes Kovács Ákos Hajdú – Demjén Várkonyi – Miklós Szörényi – Bródy

Zorán Illés együttes Máté Péter

Bródy János Presser – Adamis Szörényi – Bródy Szörényi – Bródy Kiss Tibor Bródy János Tolcsvai László – Petőfi Sándor Lerch István – Horváth Attila Gallai Péter – Köves Miklós

Koncz Zsuzsa LGT Illés együttes Fonográf Quimby Zorán

303

Cseh Tamás Varga Miklós Illés együttes Omega Koncz Zsuzsa Republic Ákos Bergendy együttes Charlie Fonográf

Tolcsvai László Charlie Piramis

Szólj rám, ha hangosan énekelek Te majd kézen fogsz és hazavezetsz Ugye mi jó barátok vagyunk Valaki mondja meg Várj, míg felkel majd a nap Zene nélkül mit érek én

Presser Gábor

LGT

Presser Gábor Presser – Dusán Presser – Adamis Lerch – Demjén Máté Péter

Presser Gábor LGT, Zorán, Demjén Presser Gábor V'Moto-Rock Máté Péter

304

Társadalomismeret 12. évfolyam A kerettantervben komplex ismeretek megszerzésését tűzi ki célul a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek tantárgy. Két tanévre csoportosított tematika szerint sokoldalú ismereteket sajátíthatnak el a diákok. Iskolánkban ugyanezen az évfolyamon külön gazdasági és vállalkozói ismereteket is tanulhatnak, így a kerettantervhez képest módosított helyi tanterv alapján szereznek ismereteket a tanulók heti egy tanórában. Érettségi vizsgára e tantárgyi órakeretben nem készítjük fel a diákokat, nem is szervezünk ilyen vizsgát. A TANTÁRGY CÉLJA, HOGY SEGÍTSE A DIÁKOK TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÉT, A KÖZÉLETBEN VALÓ AKTÍV RÉSZVÉTELT. A TANTÁRGY BEMUTATJA A KÜLÖNBÖZŐ TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK – SZOCIOLÓGIA, SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA, POLITOLÓGIA, FOGALOMRENDSZERÉT ÉS MEGKÖZELÍTÉSI MÓDJAIT, AMELYEK RÉVÉN A DIÁKOK KÉPESEK LESZNEK TUDATOSABBAN ÉRTELMEZNI TÁRSADALMI TAPASZTALATAIKAT, ÉS KÖNNYEBBEN ELIGAZODNAK MAJD AZ EGYRE BONYOLULTABBÁ VÁLÓ TÁRSADALMI VISZONYOK KÖZÖTT. DEMOKRATIKUS GONDOLKODÁSI ÉS CSELEKVÉSI MINTÁKAT ÉS SZEREPEKET KÖZVETÍT. KIEMELT SZEREPET VÁLLAL A DIÁKOK SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁINAK – BESZÉD-, VITA- ÉS DÖNTÉSI KÉSZSÉGEK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGEK – ERŐSÍTÉSÉBEN. A TÁRGY FONTOS SAJÁTOSSÁGA A TAPASZTALATI TANULÁS. A társadalomismeret tantárgy sajátos nevelési-fejlesztési céljai és követelményei, amelyek minden tematikai egységben érvényesíthetők, a következők:  A társadalmi együttélés és együttműködés írott és íratlan szabályainak értő ismerete.  Az alapvető közösségi viszonyok – család, kortárscsoport, helyi társadalom, nemzet – megismerése és saját élményű értelmezése.  A társadalmi viszonyok működésével foglalkozó társadalomtudományok alapvető szemléletének és módszertanának megismerése.  Korunk szellemi körképének közös értelmezése.  A mai magyar társadalom alapvető struktúrájának értelmezése.  A társadalmi kisebbségek és hátrányos helyzetű csoportok eltérő léthelyzetének tudatosítása.  A társadalmi felelősségvállalás értelmezése és megtapasztalása.  Hivatalos ügyek intézési módjainak megismerése.  Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszerének megismerése.  A magyar és az európai állampolgárok jogainak és kötelességeinek tudatosítása.  A politikai részvétel formáinak értelmezése és különböző szintű gyakorlása.  Az életmód ezredforduló utáni változásainak értelmezése.  Napjaink globális kihívásainak tudatosítása.  A lokalitás és globalitás összefüggéseinek megismerése. A tantárgy módszertana szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Ebből következően számtalan életszerű kompetenciafejlesztő feladat, esetelemzés, gyűjtés, projekt kapcsolódik a tárgy tanításához. 305

Órakeret 10 óra Korábbi történelmi, földrajzi, irodalmi és művészettörténeti ismeretek különböző kultúrák emberképéről és társadalmi viszonyairól. A tradicionális és a modern társadalom fogalmának ismerete és példák Előzetes tudás segítségével történő jellemzése. Személyes tapasztalatok egyén és közösség viszonyrendszeréről. Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Emberképek Történelem, társadalmi Az ember biológiai és társadalmi meghatározottsága. Különböző és állampolgári kultúrák emberképe. Az antropológia tudománya. ismeretek: Társadalomtörténeti Beilleszkedés a társadalomba részek a magyar és a Szocializáció és identitás. Társadalmi szerepek. A szocializáció világtörténelemben. alapvető közegei: család, iskola, kortárscsoport, média. Földrajz: Emberi kapcsolatok Magyarország és a A hatékony társadalmi kommunikáció. Sztereotípia és előítélet. Kárpát-medence Konfliktus és konfliktuskezelés. földrajza; a magyarság által lakott területek. Tematikai egység

Egyén és közösség

Kultúrák és közösségek Társadalmi értékrendek. Kulturális sokféleség. Hagyományok és szokások. Társadalmi együttélési szabályok A társadalmi szerződés elve és működése. A társadalmi norma.

Etika: Felelősség a társakért. Családi élet. Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös segítség.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A média társadalmi szerepe. Kulcsfogalmak/ Identitás, szocializáció, társadalmi szerep, kultúra, hagyomány, szabály, sztereotípia, előítélet, konfliktus. fogalmak

306

Órakeret 12 óra Történelmi és irodalmi példák a mikro- és makrotársadalom működéséről. A társadalmi tagoltság történelmi formájának ismerete. A polgári nemzetek és nemzetiségek kialakulásának tudása. Ismeretek a Előzetes tudás magyarországi társadalomfejlődés főbb vonásairól, a nemzetiségek kialakulásáról, a romák helyzetéről, a szegénység társadalomtörténeti okairól. Személyes tapasztalatok a mai magyar társadalomról. Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Életmód Történelem, társadalmi Az életmód fogalma és elemei. Néhány történelmi életmódtípus és állampolgári elemzése. Fogyasztói magatartások gyűjtése: lakóhely, étkezési és ismeretek: öltözködési szokások. A XVIII–XX. századi társadalomtörténet; Család és iskola demográfiai változások. A család fogalma és funkciói. Családi szerepek. Nemzedékek Kisebbség, többség, együttélése. A tekintélyelvű és a demokratikus családmodell. Nők nemzetiségek. és férfiak a társadalomban: a két nem viszonyának változásai. Az átalakuló társadalom Az iskola társadalmi szerepe. Az iskola közösségteremtő és és gazdaság a XIX–XX. szocializációs funkciói. században. A társadalmi mobilitás Nemzet, nemzeti közösségek problémái; a cigány A nemzet politikai és kulturális fogalmai. A magyar nemzettudat (roma) társadalom sajátosságai. A hazafiság néhány történelmi példája. Jellegzetes története, helyzete és hungaricumok. A nemzetiség fogalma. Roma nemzetiség integrációjának Magyarországon. folyamata. Szegények és gazdagok világa. A határon túli A társadalmi tagoltság magyarság helyzete. A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni Magyarok a helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. nagyvilágban. Multikulturális társadalomszemlélet. Demográfiai viszonyok. Etika: Hátrányos helyzet és deviáns viselkedés Az etnokulturális A hátrányos helyzet fogalma. A hátrányos helyzet főbb típusai: csoportok, nemzetiségek szegénység, testi és szellemi fogyatékosság. és vallási kisebbségek, illetve a többségi A szociológia tudománya társadalom közti A szociológiai kutatás alapvető kérdései és módszertani konfliktusok, az sajátosságai. együttélés erkölcsi problémái. Tematikai egység

Társadalmi viszonyok

A szociálpszichológia tudománya Földrajz: A szociálpszichológiai kutatás alapvető kérdései és főbb módszerei. A magyarországi Tömegjelenségek. A média hatása. társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői a XX. században.

307

Antropológia, szociológia, szociálpszichológia, szociálpolitika, multikulturális társadalom, korfa, demográfia, életmód, család, nemzet, Kulcsfogalmak/ nemzetiség, kisebbség, többség, szolidaritás, önkéntesség, karitatív fogalmak tevékenység, szubkultúra, kortárscsoport, média, helyi társadalom, hátrányos helyzet, deviancia, tömegjelenség. Órakeret 6 óra Történelmi és irodalmi példák a nemzeti és az európai kultúra értékeiről, a politikai rendszer működéséről, valamint a felelős állampolgári Előzetes tudás magatartásformákról. Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Mi a politika? Történelem, társadalmi Magánérdek és közérdek. A politika fogalma. A demokratikus és állampolgári társadalmi és állami berendezkedés fő sajátosságai, a demokratikus ismeretek: közélet fő jellemzői. A hatalommegosztás elve. A politikai hatalom és a politikai ideológiák történelmi formái. Állampolgári jogok és kötelességek Az állampolgárság fogalma. Az alapvető emberi jogok. Egyéni és Földrajz: közösségi jogok. Állampolgári kötelességek. Az EU kialakulása, jellemzői, tagállamai. Tematikai egység

Állampolgári ismeretek

A törvényhozó és a végrehajtó hatalom a mai Magyarországon Az Alkotmány szerepe. A törvényhozó hatalom rendszere. A végrehajtó hatalom rendszere. A köztársasági elnök szerepe. Politikai pártok.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A modern nyilvánosság kialakulása.

A bíráskodás és az erőszakszervezetek A bíráskodás rendszere Magyarországon.

Etika: Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. Lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Nyilvános beszéd.

Önkormányzatiság és a helyi társadalom szervezetei Az önkormányzatiság fogalma. A közigazgatás rendszere. A civil társadalom szervezetei. Hivatalos dokumentumok – hivatalos ügyek Állampolgári dokumentumok: személyi igazolvány, lakcímkártya, diákigazolvány, útlevél, adóazonosító, taj-kártya, jogosítvány.

308

Állampolgárság.

Órakeret 4 óra Történelmi és földrajzi ismeretek a társadalmi-gazdasági makrofolyamatok jellegéről. A globalizáció fogalmának és Előzetes tudás folyamatainak ismerete: személyes és médiából vett példák alapján. Ismeretek/fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok Gazdasági és társadalmi világrend az ezredforduló után Történelem, társadalmi A gazdasági növekedés dilemmái. A demográfiai folyamatok és állampolgári ellentmondásai.Biztonságpolitika: terrorizmus, migráció. Az ismeretek: európai integráció kérdései. Az információs-technikai forradalom és a tudásipar. Az életmód átalakulása A globális világgazdaság A globalizáció folyamata. A fogyasztói társadalom válsága. új kihívásai és A munka világának átalakulása. Az információs társadalom ellenmondásai. kialakulása. Az élethosszig tartó tanulás szükségessége. A hálózati kultúrák növekvő szerepe. A nemek közötti viszony és a család A fenntarthatóság kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása. dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti Felelősség a jövőért ellentétek kiéleződése. A fenntartható fejlődés elvei. Szellemi és vallási körkép az ezredfordulón. „Gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan”. Vita vagy esetelemzés: személyes jövőképek. Földrajz: A globális világgazdaság napjainkban, globális környezeti problémák; népesség, népesedés, urbanizáció; fejlődő és fejlett országok gazdaságának jellemzői. Tematikai egység

Jelenismeret

Biológia-egészségtan: Környezet és fenntarthatóság. Etika; A fenntarthatóság fogalma. Globális felelősség, környezettudatosság, fenntarthatóság, terrorizmus, Kulcsfogalmak/ migráció, információs társadalom, élethosszig tartó tanulás, hálózati fogalmak kultúra, lokalitás. A tanulók ismerik a társadalmi viszonyok legfontosabb elemeit, s e tudás birtokában képesek a mindennapi életben felmerülő problémák felismerésére és kezelésére. A fejlesztés várt Értékítéleteiket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani, képesek a felelős eredményei a 12. mérlegelésen alapuló döntésre. Rendelkeznek az etikai és közéleti évfolyamos ciklus vitákban való részvételhez, saját álláspontjuk megvédéséhez, illetve végén továbbfejlesztéséhez szükséges készségekkel és képességekkel. Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket.

309

Történelem 9-12. ÉVFOLYAM KINDULÓPONT A gimnáziumi képzés, már az ezt megalapozó általános iskolai ismeretekre épül, ahol már a tanulók alapvető kompetenciákkal bírtak, ismereteket szereztek. Vagyis bizonyos tevékenységek és alapismeretek megléte feltétele képzésünknek. A középiskolában forrás és tevékenységközpontú oktatás történik e tárgyból. ÁLTALÁNOS CÉL A történelem az emberek tevékenysége révén alakult, de nemcsak a múltban volt ez így, hanem a jelenben is így van, s a jövőt is mi alakítjuk. Ezért a múlt ismeretén, értelmezésén túl az is cél, hogy eligazítson mindenkit a jelen társadalmában. A történelmi műveltség tágítása, a meglévő ismeretek elmélyítése, sőt kiterjesztése szükséges, hogy a tudástartalmak - más tudományterületekkel együtt - a sikeres érettségi vizsgát is biztosítsák. Ugyanakkor feladat a magasabb szintű műveltség megalapozása is, hisz akik a felsőoktatásban tanulnak tovább, erre építenek. Mindez nemcsak ismeretek, hanem kulcskompetenciák fejlesztését is jelenti. Távlati cél az élethosszig tartó tanulás elősegítése, hisz nemcsak általános műveltség szerezhető, hanem képességfejlesztéssel elérhető a folyamatos tanulásra való igény. A történelem tantárgynak a személyiség és közösségfejlesztő szerepét is fontos hangsúlyozni, hisz a múlt megértése segít a jelenben is tájékozódni, eligazodni. FŐ FELADATOK A társadalomban a család és az iskola feladata is az értékközvetítés. E tantárgy keretében különösen megjeleníthető az egyetemes és a magyar értékrend, a nemzeti azonosságtudat. A tantárgy segít abban, hogy megismerjünk, elfogadjunk más kultúrákat. Ezek segítségével a magyarság helyét, szerepét megbecsüljük, értékeljük. Feladata e tárgynak az is, hogy az ember és természet viszonyát, kölcsönhatásait vizsgálja, s abból következtetéseket vonjon le. A társadalom és egyén kapcsolatában fontos feladat annak a felismerése, hogy koronként milyen változások történtek. A jelenben, a mindennapokban pedig tudatos egyénekké válást kell elősegíteni. HOGYAN ÉRHETŐEK EL A CÉLOK, HOGYAN VALÓSULHAT MEG AZ ÉRTÉKKÖZVETÍTÉS? 1.Ismeretek A középiskolai történelemoktatás forrás és kompetenciaalapú. Hangsúlyos a források alapján történő ismeretszerzés. Ehhez meg kell tanulni a források elemzését, kritikáját, értékelését, gyűjtésének módszereit. Fontos az összefüggések felismerése, s ehhez tények ismerete elengedhetetlen. Vagyis az ismeretek szerzése fontos, de ebben az önállóság, a tájékozódás is meghatározó a történelemtanítás és tanulás során. 2. Képességek fejlesztése A tantárgy jó keretet ad a térben és időben való tájékozódás képességének elmélyítésére. Fontos az önálló véleményalkotás, ugyanannak az eseménynek, kornak a sokoldalú megközelítése. Ezért nemcsak esemény és politikatörténet alapján ismerkedünk egy adott korral, hanem gazdaságát, életmódját, gondolkodásmódját, kultúráját is megismerhetjük. Ezzel nemcsak színesebbé válik a múlt, de azonosulni is lehet vele, véleményt alkothatunk. Hangsúlyos a kommunikációs képesség fejlesztése, mind esszéírásban, mind pedig szóban. A 310

szakszerűség pedig csak úgy érhető el, ha a kulcsfogalmak (értelmező kulcsfogalom és tartalmi kulcsfogalom) elsajátítása megtörtént. Mindezek hozzásegítenek az értelmes tanuláshoz. Ez jelenti azt, hogy megismerni, értelmezni, rendszerezni, okokat kutatni is szükséges, s ehhez kell segítséget adni a tanulóknak. 3.A tananyag feldolgozása A középiskolában a tanulóknak el kell jutnia arra a szintre, hogy nemcsak elmondani tudják a tananyagot, hanem legyenek képesek kiselőadást tartani, problémát felvetni és a megoldásokat keresni. Tudniuk kell vázlatot és felelettervet írni, jegyzetelni. El kell sajátíttatni az esszéírás képességét, ismerni kell annak szempontjait, s annak megfelelő összefüggő feladatmegoldást készíteni. Meg kell tanulni grafikonok, táblázatok értelmezését, készítését. A térben és időben való tájékozódást, a topográfiai ismeretekkel, térképek használatával, készítésével lehet fejleszteni. A feldolgozás során az egyéni és csoportos munka is fontos. Összességében az a feladat, hogy a tanulók képességeinek fejlesztése tevékenységeken át történjen. KOMPETENCIÁK      

anyanyelvi kompetencia: szövegértés, érvelés, kritikai elemzés… matematikai kompetencia: időrendi táblázatok, adatsorok, grafikonok elemzése… természettudományos kompetencia: lokális és globális gondolkodás, erőforrások… digitális kompetencia: új eszközként használni, értelmezni az IKT eszközöket szociális kompetencia: együttélés, empátia, tolerancia, demokratikus alapelvek… kezdeményezőkészség, együttműködés: feladatokban, kreativitás, véleményalkotás..

 esztétikai kompetencia: kultúrkincs, nevezetességek ismerete, befogadása…

Összességében, fontos a komplex szemléletmód, a kompetenciák mellett a tantárgyközi kapcsolatok felismerése, átlátása. AZ ÉRTÉKELÉS Az eredményes tanuláshoz fontos a visszacsatolás, s ennek egyik fontos eszköze az értékelés. Ennek főbb formái: o o o o o

önálló munka (elemző esszé, házi dolgozat, PPT…) önálló szóbeli felelet (kiselőadás, tételkifejtés…) csoportmunka (vetélkedő,szerepjáték…) témazáró dolgozat, záró dolgozat kis érettségi (próba érettségi) a négy éves képzési idő alatt 2 alkalommal.

Az értékelés főbb szempontjai: o o o o o o o

aktivitás önálló felépített felelet fogalomhasználat kérdésekre adott válasz térben- időben való tájékozódás pl. térképen is ábrák, grafikonok, adatok, képek… elemzése gyűjtő-kutatómunka

311

A témazáró dolgozatok értékelése: Százalékosan is megállapításra kerül a tanuló eredménye, az érettséginél használt arányoknál szigorúbban. 100 – 90%-jeles 89 – 80%-jó 79 – 66%-közepes 65 – 46%-elégséges 45 – 0%-elégtelen A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS ELVEI Mivel forrás és tevékenységközpontú tanítás-tanulás történik, a tankönyv legyen arra alkalmas, hogy ebből órán és otthon is dolgozhassanak a tanulók. A tanár irányítása mellett történik az elemzés, s az ellenőrzés is. A tankönyv legyen korszerű, tananyagtartalma, forrásai vonatkozásában egyaránt. Fontos, hogy legyen jól tagolt, legyenek benne lényegi kiemelések. Nyelvezete legyen érthető.

A leginkább ideillő tankönyvek: 17142 Száray M.: Történelem 9. Új forrásközpontú történelem 17242 Száray M.: Történelem 10. Új forrásközpontú történelem 17342 Száray M.:Történelem 11. Új forrásközpontú történelem 17442 Boronkai Szabolcs - Kaposi József – Katona András – Száray Miklós: Történelem 12. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), Budapest, kiadványait használjuk. A korábbi forrásközpontú történelem sorozat (Nemzeti Tankönyvkiadó) tankönyvei is használhatóak a szerzőtől 12. osztályos kiegészítéssel.

TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK Óraterv 9–12. évfolyam Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

2

3

3

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

312

9–10. évfolyam A középiskolai történelemtanítás során abból a feltételezésből indul ki, hogy van mire alapozni, s az általános iskolában tanultakat, meglévő kompetenciákat tudja bővíteni, mélyíteni. Ugyanakkor új cél is megjelenik, a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. E két évfolyam feladata a forráskezelés és elemzés elemi szabályainak, illetve a tudományos anyaggyűjtés alapjainak elsajátítása. Másrészt a korábbi, történetek feldolgozásán alapuló, képszerű történelemtanítást felváltja az elemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munka. Az általános iskolai történelemtanításhoz hasonlóan ezek is csak a tanulók fokozott tevékenységével érhetők el. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú történelemtanításnak, amely adott esetben teljesen eltérő nézőpontok ütköztetését is szükségessé teszi. A kulcskompetenciák közül a hatékony és önálló tanulás készsége szintjének emelése a legfontosabb feladat. A történelem tantárgy kiválóan alkalmas az önálló ismeretszerzés és feldolgozás képességének kialakítására. Az ismeretek önálló szerzését is el kell sajátíttatni, s megmutatni a hozzá vezető utat. Az anyaggyűjtéshez nélkülözhetetlen a könyvtárakban, valamint az elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása és fejlesztése. A diákoknak ezen a képzési és életkori szinten el kell jutni az események elbeszélésétől, a források tartalmi ismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés és érvelés alkalmazásáig, felhasználva a szaknyelvet. Fontos feladat a grafikus kifejezések (diagramok, grafikonok) elemzése, majd készítése, képi információhordozók gyűjtése, válogatása, készítése, valamint az időben és térben való tájékozódás fejlesztése. Fontos az is, hogy ismerjék fel a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokat, legyenek képesek adott helyzetben komplex szemléletre, s ne elszigetelt tananyagként tanulják a történelmet.

313

Ember és társadalom Történelem

9. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az őskor és az ókori Kelet

Órakeret 8 óra

Az őskori ember világa. Ószövetségi történetek. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások, építmények). Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor Az ember kialakulását különböző világmagyarázatok szerint értelmezhetjük, de emberré a munka, az alkotás tette . Az ember az alkotó munka során állandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. A közösség teremti meg az államot, az állam szabályozza a közösséget. A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományok módszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához, mivel a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy az emberi történelem korai időszakára a történelemtudomány jelenlegi állása szerinti válaszokat tudjuk adni. Fontos, hogy ismereteket szerezzenek az államok és birodalmak változásáról, az ókori kelet kulturális örökségéről.

314

Követelmények Témák A történelem forrásai. Az első társadalmak. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. Az ókori Kelet kulturális öröksége.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás:  Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése.  kutatás (pl. a piramisépítéshez kapcsolódó hipotézisek). Kritikai gondolkodás:  Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. egy folyamvölgyi kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján.)  Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása. (Pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációinak társadalmi szerkezetében, államszervezetében.) Kommunikáció: Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján. (Pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása. pl. papirusz, szkarabeusz, ) Tájékozódás térben és időben  Megismert történelmi események időrendbe állítása. (Pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon.)  A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. Mezopotámia államainak elhelyezkedése, Egyiptom területi változásai.) 315

Kapcsolódási pontok Biológia:a homo sapiens . Földrajz: kontinensek, rasszok, térképolvasás. Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, az írás kialakulása, jelentősége

Taneszközök régészeti ásatásokról képek

Film/DVD az egyiptomi kultúrával kapcsolatban Papirusz Középiskolai történelmi atlasz

Vizuális kultúra: az Tankönyv ókori Kelet (pl. a gízai piramisok). Matematika: a számegyenes, az idő mértékegységei (nap, hónap, év, évtized, évszázad).

Értelmező kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték.

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom, monoteizmus, politeizmus

Fogalmak, adatok

Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem. Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora).

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az ókori Hellász

Órakeret 12 óra

Görög istenek, hősök, polihisztorok, művészek, olimpia, görög-perzsa háborúk. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor Különböző eddig nem tanult államformák és hatalomgyakorlási módok megismerése. A közügyekben való részvétel fontosságának elfogadása. A görög művészi értékek megóvásának szükségessége, az emberközpontúság, az olimpiai eszme fontosságának felismerése, gyakorlása. Az európai civilizáció gyökereinek feltárása. Az ókori demokrácia alapelveinek megismerése.

316

Követelmények Témák A polisz kialakulása. A földrajzi környezet. Az athéni demokrácia kialakulása és működése. Államformák, államszervezet. Spárta. Kisebbség, többség. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Birodalmak.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés különböző médiumok anyagából, szaktudományi munkákból, művészettörténet óráról (Pl. a görög művészet témájában.)  Különböző emberi magatartástípusok, hadvezérek összevetése

Kapcsolódási pontok Földrajz: a Balkánfélsziget déli részének természeti adottságai

Taneszközök

Képek a görög istenekről

Kritikai gondolkodás:  Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. az arisztokratikus és a demokratikus kormányzás előnyeiről, hátrányairól.)

Magyar nyelv és irodalom: görög mitológia, homéroszi eposzok, az antik görög színház és dráma, Szophoklész: Antigoné.

 Film vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Nagy Sándor életét feldolgozó hollywoodi film.) Kommunikáció:  Folyamatábra, diagram elemzése/ készítése. (Pl. az athéni demokrácia kialakulása.)

Középiskolai Sporttörténet:olimp történelmi atlasz iák egykor és ma Tankönyv Művészeti nevelés: az antik görög képzőművészet.

317

Játékfilm Nagy Sándorról DVD-n Fogalomtár

Tájékozódás időben és térben:  Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján.)  Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. (Pl. a görög gyarmatosítás fő irányai.)

Matematika: Pitagorasz-tétel, Thalész-tétel, Eukleidész (euklideszi geometria), görög ábécé betűinek használata a matematikában. Pi szám jelölése [π]. Fizika: Arkhimédész, ptolemaioszi világkép, Arisztotelész természetfilozófiája.

Értelmező kulcsfogalmak

Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás, kereskedelem, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, politeizmus.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, helóta, filozófia, hellenizmus. Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. 594 (Szolón reformjai), Kr. e. 508 (Kleiszthenész reformjai), Kr.e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása). 318

Tematikai egység Előzetes tudás Feltételek

Az ókori Róma

Órakeret 13 óra

Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókori Rómában. Újszövetségi történetek. Személyi: szaktanár, múzeumlátogatás esetén tárlatvezető Tárgyi: projektor Az ókori Római Birodalmat a városállamból birodalommá válást megértetni. Nagyon hangsúlyos ma is mintát, alapot adó a fejlett jogrendszere és államszervezete. Tudatosítani, hogy a gazdasági és katonai hatalom birtoklása alapja lehet egy-egy személy vagy csoport politikai befolyásának.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A vallás eszköz lehet mind az egyén, mind az állam kezében, s ennek változásait mutatja időben a kereszténység szerepe a rómaiaknál. A kereszténység az emberek isten előtti egyenlőségének meghirdetésével jelentős hatást gyakorolt a kor embereire. A tanuló felismeri, hogy az évszázadokon keresztül fennálló állam felemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása játszik szerepet. Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatása során alakult ki, s ez jelentősen hatott az európai civilizációra.

319

Követelmények Témák Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, államszervezet. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. A világvallások alapvető tanításai. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

Fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

Ismeretszerzés, tanulás:  A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése. (Pl. a köztársaság államszervezeti ábrái.)

Földrajz: az Appennini-félsziget Fényképek természeti római utazásról adottságai. (jelen)

 A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. a görög és a római mindennapi élet összevetése.

Magyar nyelv és Történelmi irodalom: Bibliai filmek Rómáról történetek, Vergilius, Horatius. (DVD)

Kritikai gondolkodás:  Különböző szövegek, hanganyagok, filmek vizsgálata a történelmi hiteleség szempontjából. (Pl. Róma alapítása, Jézus élete.)  Disputa történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Caesar és Augustus ) Kommunikáció:  Beszámoló készítése (Pl. a gladiátorok élete.)

Matematika: a római számok.

Római épületek makettjei Játékfilmek Jézus életéről DVD-n Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

320

Értelmező kulcsfogalmak

Tájékozódás térben és időben:  Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. (Pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása.)  Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. a kereszténység terjedése.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, triumvirátus, principatus, limes, colonus, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Spartacus, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr.e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása).

321

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A középkor

Órakeret 20 óra A középkori élet színterei és szereplői. A lovagi életmód és a keresztes hadjáratok; új mezőgazdasági eszközök és módszerek; a céhek. A középkori járványok. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor A keresztény vallás szerepe az európai szellemi és hatalmi terjeszkedésben. A városokat megillető közösségi szabadságjog, kiegészülve az önkormányzatisággal, az ott élők számára fontos értékként jelent meg. A rendiség azonosítása mint a modern állam középkori gyökere,az azonos érdek , azonos jogok, érdekérvényesítés területén. A termelés új szervezeti formái társadalomformáló hatásának felismerése. Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióinak különböző szempontok alapján történő összehasonlítása. A keresztény és az iszlám világvallás civilizációformáló szerepének tudatosítása. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom egykori területén. A Frank Birodalom. A nyugati és keleti kereszténység. Nyugat-Európa gazdasága és társadalma. Róma örökösei: a Bizánci Birodalom és a Német-római Birodalom létrejötte.

Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. a feudalizmus terminológiája.)  Információk önálló rendszerezése, értelmezése és következtetések levonása. (Pl. a keresztes hadjáratok európai anyagi és szellemi kultúrára, életmódra gyakorolt hatásainak összegzése.)  Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. az iszlám mindennapi életet szabályozó előírásainak betartása.)

322

Földrajz: Európa természeti adottságai, az arab világ földrajzi jellemzői, világvallások, arab földrajz (tájolás, útleírások), az ún. kis jégkorszak Európában.

Mezőgazdasági eszközök képe, makettje

Az államalapítások kora Észak-, Közép- és KeletEurópában. Az iszlám és az arab hódítás. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században.

 Ismeretszerzés grafikonokból, diagramokból. (Pl. Európa lakosságának becsült növekedését bemutató diagram kapcsán. Kritikai gondolkodás:  Kérdések önálló megfogalmazása. (Pl. az uradalom felépítésével és működésével kapcsolatban.)

Magyar nyelv és irodalom: lovagi költészet, Fogalomtár vágánsköltészet, Boccaccio, Petrarca. Középiskolai történelmi atlasz

Művészeti nevelés: bizánci művészet,  Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. a román stílus, gótika, mezőgazdaság fellendülésében szerepet játszó reneszánsz (Leonardo, tényezők elemzése.) Michelangelo,  Különféle értékrendek összehasonlítása, saját Raffaello). értékek tisztázása. (Pl. a középkori ember gondolkodásának átélése és megértése.)

A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban Korok, korstílusok. Itália, a humanizmus és a reneszánsz Világkép, eszmék, ideológiák. Korok, korstílusok.

323

Tankönyv

Hétköznapi élet a középkorban

 Kommunikáció:  Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. egy középkori vár lakóinak egy napja.)  Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. (Pl. a város, mint az egyik legsajátosabb európai intézmény.) Tájékozódás időben és térben:

Értelmező kulcsfogalmak

Tartalmi kulcsfogalmak

Fizika: Arab csillagászat (arab eredetű csillagászati elnevezések, csillagnevek, iszlám naptár stb.). Középkori technikai találmányok, a gótikus stílus technikai alapjai (támív, támpillér

 A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az arab hódítás Ének-zene: a fontosabb szakaszainak bemutatása.) középkor zenéje; a  Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. Európa három reneszánsz zenéje. régiójának bejelölése a vaktérképen.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok és következmény.

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

324

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, inkvizíció, eretnekség, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, Gutenberg. Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).

325

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Órakeret 19 óra Mondák a magyarság vándorlásáról, mondák és történetek a honfoglalásról, kalandozásokról és az államalapításról. Géza fejedelem és (Szent) István király műve. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei. Nagy Lajos, a hódító és törvényhozó. Hunyadi János Előzetes tudás a törökellenes küzdelmek élén. Hunyadi Mátyás portréja. További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, feltételek Tárgyi: múzeum, projektor Tematikai egység

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A magyarság korai története révén annak felismertetése, hogy az alkalmazkodási képesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának. A kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás teremtette meg a feltételeit a magyar állam megerősödésének és fejlődésének. A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetére vonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívüli hiányosságából és az egyes szaktudományok (történettudomány, régészet, nyelvészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykor ellentmondó adataiból fakad. Itt is hangsúlyozni kell, hogy a történettudomány jelenlegi állása szerinti ismereteink vannak. Tudása elmélyül az államalapításról, megérti történelmi jelentőségét. Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény magyar állam. A korszak jelentős uralkodói politikai életpályájának megismerésén keresztül belátja, hogy Magyarország a közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Tudja, hogy az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen befolyásolta a tatárokkal és az oszmán törökökkel folytatott küzdelem.

Követelmények Témák

Fejlesztési követelmények

326

Kapcsolódási pontok

Taneszközök

agyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció).

Ismeretszerzés, tanulás:  Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben. (Pl. Szent István törvényeiben.)  Információk gyűjtése és önálló rendszerezése, Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent értelmezése. (Pl. az Aranybulla elemzése.) István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). Kritikai gondolkodás: A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a – Érvek gyűjtése a saját vélemény XIII. század végéig. alátámasztására, ellenvélemények cáfolására. (Pl. a magyar honfoglalás lefolyása.) A Magyar Királyság, mint jelentős európai hatalom, az – Kérdések megfogalmazása a források Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás megbízhatóságára, a szerző esetleges korában. elfogultságára, rejtett szándékaira Fölzárkózás, lemaradás. vonatkozóan. (Pl. korabeli utazók, krónikaírók leírásainak elemzése.) A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom – Különbségek felismerése és a változások párharca. nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. a jobbágy fogalom Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század jelentésváltozása.) folyamán. – Híres emberek, történelmi személyek jellemzése, feltevések megfogalmazása a A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei. cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. Hunyadi Mátyás külpolitikája.)

327

Magyar nyelv és irodalom: a magyar nyelv rokonsága, története, nyelvcsaládok, régi magyar nyelvemlékek: a Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Eredetmondák (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Katona József: Bánk Bán, Arany János: Toldi. Művészeti nevelés: A nagyszentmiklósi kincs, a honfoglalás korát feldolgozó képzőművészeti alkotások megfigyelése, elemzése. Román, gótikus és reneszánsz emlékek Magyarországon.

Régi magyar mondák Játékfilm a honfoglalás koráról (DVD) Játékfilm Szent Istvánról, Múzeumi feladatlap a múzeum látogatáshoz Az Aranybulla fakszimiléje kiállítás Ismeretterjesztő film a tatárokról

–

Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek megismerése és bemutatása. (Pl. Nándorfehérvár ostromának rekonstruálása magyar és török korabeli források alapján.)

A Képes Krónika fakszimile vagy könyvkiadásban

Kommunikáció: – Esszé írása történelmi-társadalmi témákról. (Pl. I. Károly gazdasági reformjainak okai.)

Képek Mátyásról, a Corvinákról tablókészítéshez

Tájékozódás térben és időben:  Tanult események, jelenségek topográfiai helyének meghatározása térképen. (Pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai.) –

Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. a tatárjárás.)

Képek a visegrádi királyi palotáról Játékfilm és ismeretterjesztő film Mátyásról DVD-n Fogalomtár Középiskolai történelem atlasz Tankönyv

Értelmező kulcsfogalmak

Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

328

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, Corvina. Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Topográfia: Baskíria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nándorfehérvár, Bécs. Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077–95 (I. /Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458– 90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).

329

10. évfolyam A világ és Európa a kora újkorban

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

Órakeret 14 óra

Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodás eszméi. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: számítógép, projektor A világ kitágulását, új civilizációk megismerését, földrajzi felfedezéseket és az azt követő gyarmatosítást nyomon követni.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az egyház világi hatalmával való szembefordulás nyomán jött létre a reformáció. Ennek jelentőségét a gondolkodásmódra, a mindennapokra való hatását kutatni is feladat. Felismertetni szükséges azt, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztatta a világ képét. A tanuló értse meg, hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeket és/vagy veszélyeket hordoz magában. Az európai régiók eltérő fejlődésének és egymásra hatásának megismerése. A tőkés gazdaság működési mechanizmusának átlátása. A termelés új szervezeti formái társadalomformáló hatásának felismerése. Megismeri az európai régiók eltérő fejlődését és egymásra hatását. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Függetlenség és alávetettség.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző típusú forrásokból. (Pl. a 95 pontból a lutheri tanok kimutatása; a barokk stílusjegyeinek felismerése képek Reformáció és katolikus megújulás. alapján.) Vallások szellemi, társadalmi, politikai gyökerei és – Különböző emberi magatartástípusok, hatásai. élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a polgárosult angol nemesség és Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. a francia nemesség összehasonlítása.) Erőforrások és termelési kultúrák.

330

Földrajz: földrajzi felfedezések topográfiai vonatkozásai Magyar nyelv és irodalom: Shakespeare, Molière.

Játékfilm I.Erzsébet királynőről DVD-n

Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisállamok, nagyhatalmak. A tőkés gazdaság kibontakozása a Tudorok korában. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása.

Kritikai gondolkodás: – Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. forradalom volt-e a XVII. századi angliai átalakulás?) – A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. az ipari termelési keretek – céh, kiadási, felvásárlási rendszer, manufaktúra – összehasonlítása.) Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a XVI. századi világkereskedelem működése.)

Ismeretterjesztő film a Művészeti nevelés: a Versailles-i barokk stílus palotáról DVDn Fizika: A földközéppontú és a Képek jelentős napközéppontú kora újkori világkép jellemzői. személyiA Föld, a ségekről Naprendszer és a Kozmosz Fogalomtár fejlődéséről alkotott csillagászati Középiskolai elképzelések. történelmi atlasz Kepler törvényei, Newton. Tankönyv

Tájékozódás időben és térben: A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a reformáció egyes irányzatainak a térhódítása.) Értelmező kulcsfogalmak

Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, jelentőség.

331

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter. Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár. Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).

Tematikai egység

Magyarország a kora újkorban

Órakeret 16 óra

A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós, kuruc mondák és történetek. Előzetes tudás További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus feltételek Tárgyi: projektor

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az államhatalom meggyengülése, a politikai megosztottság, a hadsereg hiánya is hozzájárult az ország három részre szakadásához, ezért lényeges felismerni a közösségi és egyéni érdek összehangolásának és a társadalmi összefogásnak a szükségességét külső támadás esetén. A Habsburg uralom ellen létrejövő nemzeti összefogás mozgósító erejének és a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás hosszú távú jelentőségének értékelése a Rákóczi-szabadságharc kapcsán. A sorsfordító történelmi események nem kizárólag egy kiváltó okra vezethetők vissza, és következményeik döntően befolyásolhatják egy adott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit. A kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló és társadalom-átalakító szerepének felismerése. A részekre szakadt ország helyzetének megértése a két nagyhatalom ütközőzónájában, annak belátása, hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé. A másfél évszázados török uralom rövid és hosszú távú következményeinek átlátása. 332

Követelmények Témák

Fejlesztési követelmények

A Jagelló-kor.

Ismeretszerzés, tanulás:

Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség.

–

Az internet kritikus felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. a magyarországi oszmán – török építészeti emlékekről.)

Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai.

333

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: A reformáció kulturális hatása; Pázmány Péter; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, kuruc költészet, Mikes Kelemen.

Taneszközök

CD-rom, képek magyar várakról Történelmi tárgyú játékfilmek DVD-n

A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak.

Kritikai gondolkodás: – Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján.(Pl. Brodarics István és Szulejmán a mohácsi csatáról.)

A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. Kommunikáció: – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. kép alapján váralaprajz Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a elkészítése.) XVI–XVII. századi Magyarországon. – Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek A Rákóczi-szabadságharc. tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, Egyezmények, szövetségek. továbbfejlesztése. (Pl. az ország előtt 1526ban álló alternatívák megvitatása.) – Esszé írása történelmi témákról. (Pl. a török uralom hatása Magyarország fejlődésére címmel.) – Szigetvár ostroma: rajzok,tények alapján alternatívák és a valóság összevetése A török kiűzése Magyarországról.

Földrajz: a természeti környezet változása a török Ismeretterjesztő korba film a török hódoltságról DVD-n

Tájékozódás időben és térben: – Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a Rákóczi-szabadságharc és a spanyol örökösödési háború eseményei között.) Értelmező kulcsfogalmak

Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

334

Feladatlap múzeumlátogatáshoz

Kuruc nóták zenei CD-n

Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, labanc, trónfosztás. Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat. Kronológia: 1526 (a mohácsi csata, a kettős királyválasztás), 1541 (Buda elfoglalása, az ország három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború, a bécsi béke), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora

Órakeret 18 óra A felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipari forradalom találmányai. személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor

335

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A felvilágosodás állította középpontba a világmindenség ésszel felfogható megértését, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét. Az alapvetőnek nevezett emberi jogok, amelyek mind a mai napig a nyugati demokráciák jogrendjének alapját jelentik. A tanuló felismeri, hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elv általánossá válása a polgári államokban a demokratikus jogok gyakorlásának kiterjesztését eredményezte. Megérti, hogy a korszakban a társadalmi és gazdasági átalakulás egymást erősítve bontakozik ki. Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrások hasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelési formák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népesség számszerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásság létszámának növekedését eredményezte. Ismeri a korszakban kialakult politikai ideológiák – liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus – jellemzőit, és átlátja, hogy ezek átalakult formában ma is léteznek. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.

Ismeretszerzés, tanulás: –

A felvilágosult abszolutizmus.

Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. az ipari forradalom találmányai és jelentőségük.)

Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek.

Magyar nyelv és irodalom: a felvilágosodás és a romantika, a francia Enciklopédia, Voltaire: Candide.

Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei.

Művészeti nevelés: klasszicizmus és romantika.

A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. Forradalom, reform és kompromisszum.

Ének-zene: Marseillaise.

336

Képek a felvilágosodás korának kiemelkedő személyiségeiről A francia forradalom vezetőinek arcképei, forradalmi jelképek képeken.

A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A technikai fejlődés feltételei és következményei. A XIX. század eszméi.

Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmitörténelmi jelenségek okairól. (Pl. a forradalmi terror és szükségessége.) – Történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. (Pl. Napóleon.) Kommunikáció: – Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. a Függetlenségi nyilatkozat elemzése és a felvilágosodás hatásának kimutatása.) –

Események, történeti személyek sorsa (Pl. XVI. Lajos pere.)

Tájékozódás időben és térben: – Események időrendbe állítása. (Pl. a 1848-as forradalmak.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Lengyelország felosztása.)

Földrajz: urbanizációs folyamatok és hatásaik.

Játékfilm a francia forradalom koráról DVD-n, vagy a párizsi szín rajzfilmen (Jankovics Marcell: Az ember tragédiája) A Marseillaise zenei CD-n

Játékfilm Napóleonról DVD-n

Makettek, modellek, animációk az ipari forradalom találmányairól Fogalomtár

337

Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Értelmező kulcsfogalmak

Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség.

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, II. (Nagy) Katalin, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában, Waterloo. Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában).

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

Az újjáépítés kora Magyarországon Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között. Nemzetiségi viszonyok. személyi: történelem szakos középiskolai tanár, Tárgyi feltétel: projektor 338

Órakeret 10 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A török kor után, az ország újjáépítése együtt járt más népek, nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével. Ez gazdasági, kereskedelmi, kulturális fejlődést és egy soknemzetiségű államot eredményezett, amely később nemzetiségi ellentétek és konfliktusok alapjául szolgált. A tanulók felismerik, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága, a központi és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békés építőmunkára, amely kedvezően érintette a mezőgazdaság helyzetét, de bizonyos értelemben gátját jelentette a hazai ipari termelés kibontakozásának. Tudatosul benne, hogy Magyarország a Habsburg Birodalom részét képezte, reális képet alkot Magyarország birodalmon belüli helyzetéről. Az önkormányzatiság (vármegyerendszer) szerepének megértése a függetlenség bizonyos elemeinek a megőrzésében. Tudja, hogy a korszakban jelentősen megváltozott Magyarország etnikai képe, és hogy ennek napjainkig ható következményei lettek. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Népesség és környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Népesség, demográfia (vándorlás, migráció). Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a korszakra vonatkozó demográfiai adatok elemzése, értékelése.)

A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban.

339

Földrajz: Magyarország természeti adottságai.

A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. – Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai.

A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. a felvilágosodás fogalmainak azonosítása a korszak uralkodói intézkedéseiben.)

Magyar nyelv és irodalom: Nyelvújítás: Kazinczy Ferenc. A magyar Kritikai gondolkodás: felvilágosodás – Feltevések megfogalmazása a történelmi irodalma: Bessenyei személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének György, Csokonai mozgatórugóiról. (Pl. II. József politikai Vitéz Mihály. életpályájának elemzése.) Ének-zene: a barokk Kommunikáció: zene (pl. J. S. Bach, – Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló Händel), a készítése. (Pl. nemzetiségek Magyarországon.) klasszikus zene (pl. – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. Haydn). (Pl. jobbágyterheket szemléltető ábra készítése.)

Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Tájékozódás térben és időben: – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Magyarország etnikai összetételének, elemzése.) Értelmező kulcsfogalmak

Tartalmi kulcsfogalmak

Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás.

340

Fogalmak, adatok

Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, kettős vámrendszer,úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc. Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát. Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József).

Órakeret 20 óra A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei. Előzetes tudás További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus (1-2 múzeumi foglalkozáshoz) feltételek Tárgyi: filmek, könyvek, múzeum, projektor Tematikai egység

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

A korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése határozza meg. Ezek nyomán megfogalmazódik a jobbágyi és rendi viszonyok meghaladásának, az érdekegyeztetés, a közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák. E célok megvalósítása állítja középpontba azokat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítve a reformprogramok mellé állítják a közvéleményt. A közös cél eredményezi a forradalom és szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számos politikai, társadalmi és katonai eredménnyel jár, és csak két nagyhatalom külső katonai agressziója képes leverni. Fontos a reformkorban megjelenő magyar polgári nemzeteszme és jelentőségének megismerése. Március 15. eseményeinek megismerése nemzeti ünnepünk méltó megünneplése céljából. A reformkor nagy alakjainak példáján keresztül pozitív nemzettudat kialakítása. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

341

Az átalakuló társadalom és gazdaság. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. Fölzárkózás, lemaradás. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra.

Ismeretszerzés, tanulás: – Különböző emberi élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a nemesi életszemlélet megismerése Pulszky Ferenc műve alapján.) Kritikai gondolkodás: – Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása viselkedésük mozgatórugóiról. (Pl. Széchenyi István, Kossuth Lajos)

Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a reformkor irodalma. Nemzeti dráma, nemzeti színjátszás kezdetei.

Játékfilm Széchenyiről DVD-n Ismeretterjesztő film a reformkorról DVD-n Szerepkártyák szerepjátékhoz

A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei.

Képek a nemzetiségek viseleteiről

Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum.

Múzeumi feladatlap

A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés.

342

Kommunikáció: – Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. Széchenyi programja a Stádium 12 pontja alapján.) – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a reformkori rendi országgyűlés felépítése és a törvényhozás menete.)

Értelmező kulcsfogalmak

Tartalmi kulcsfogalmak

Művészeti nevelés:klasszicizm us és romantika.

Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel Ferenc: Hunyadi László – a nemzeti opera születése, Liszt Tájékozódás időben és térben: – Az európai történelem és a magyar történelem Ferenc. kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1848-as Földrajz: forradalmak kölcsönhatásai.) Magyarország – Események időrendbe állítása. (Pl. a pesti természeti forradalom eseményei.) adottságai, folyamszabályozás. Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelmi nézőpont.

A szabadságharc dalai zenei CD-n

Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.

343

Fogalmak, adatok

Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes örökváltság, kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat. Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos. Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

Tematikus ismétlésre is marad szabad időkeret a 10. osztályban (28 óra)

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén Az ókori, középkori és koraújkori egyetemes és magyar történelem rendszerező megismerésével, az egyetemes emberi értékek tudatos vállalása, családhoz, lakóhelyhez, nemzethez való tartozás fontosságának felismerése, elfogadása. Ismerje meg azokat a kulcsfogalmakat, amelyek segítségével megérteni és elemezni tudja a megszerzett ismereteket. A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a különböző államformák működési jellemzőinek felismerése. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységüket becsüli. Tudja,hogy eltérő kultúrájú népek vannak, melyeket tisztelni kell, s hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják. Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét. Tudja azonosítani Európa különböző régióinak eltérő fejlődési útjait. Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közötti összefüggéseket. Ismerje a keresztény Magyar Királyság létrejöttének, virágzásának és hanyatlásának főbb állomásait, a koraújkor békés építőmunkájának eredményeit, valamint a polgári Magyarország kiépülésének meghatározó gondolatait és kulcsszereplőit. 344

Megszerzett kompetenciái birtokában legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani különböző írott forrásokból, történelmi kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból és internetről. Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja a rendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerző esetleges elfogultságára vonatkozóan. Tudja írott és hallott szövegből a lényeget kiemelni tételmondatok meghatározásával, szövegek tömörítésével és átfogalmazásával egyaránt. Legyen képes feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Tudjon saját véleményt megfogalmazni, közben legyen képes vitában a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére. Értelmezzen folyamatábrát, diagramot, táblázatot. Legyen képes az időmeghatározásra konkrét kronológiai adatokkal. Legyen képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő korszakok emberi sorsait a változások szempontjából, és legyen képes a változások megkülönböztetésére is. Legyen képes az egyes korszakokat komplex módon jellemezni és bemutatni. Legyen felkészült különböző időszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására, a történelmi tér változásainak leolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására. 11–12. évfolyam A középiskolai történelemtanítás második két éve részben már az érettségire való felkészülés jegyében telik el. Közeledve a jelenkorhoz sokkal több információt nyerhetünk, annak a veszélyével, hogy átpolitizálódik. Különös jelentősége van így a forráskritikának. Mindazon fejlesztési területeket és kulcskompetenciákat kiemeljük és elmélyítjük, amelyek a történelemtanítás során szerepet játszanak. Fontossá válik a nemzeti azonosságtudat kialakítása és a hazafias nevelés erősítése. Fontos, hogy tanulóink hazájukhoz hű, nemzeti, népi kultúránk értékeit ismerő és becsülő, a demokratikus jogállam iránt elkötelezett, a közügyekben aktívan részt vevő állampolgárokká váljanak. Ehhez használjuk fel és tudatosítsuk a közelmúlt történelmének értékeit, közös társadalmi és állami sikereinket (pl. a rendszerváltás/rendszerváltozás, a demokratikus jogállam kiépítése, békés nemzetegyesítés, csatlakozásunk az európai közösséghez és az atlanti szövetséghez). Mindezek mellett a sorsfordító döntéseket is hangsúlyozzuk. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia játszik szerepet a demokrácia iránti végső elköteleződésben, valamint nemzeti értékeinken túl a közös európai gondolat melletti egyértelmű állásfoglalásban is. A tanulói kompetencia fejlesztésének területei közül első helyen a 11–12. évfolyamokon is a források használata és értékelése említhető. A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett a szakszókincs alapos ismerete szükséges. Sőt a XX. században ugyanaz a fogalom a különböző történelmi korszakban változó jelentésűek lehetnek. A történelemtanítás fontos eleme a középiskolai oktatás záró szakaszában is a tanulók történelmi időben és térben való tájékozódó-képességének fejlesztése. Ez a kronológiai és topográfiai adatok megismerésén és megtanulásán túl azok egységben látását, az események sorrendjének (diakrónia) és az egy időben zajló történéseknek (szinkrónia) a felismerését is célozza. Ezen a szinten már elvárt egyszerű kronológiai táblázatok önálló készítése. Fontos a történelmi tér változásainak felismerése, a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolása. 345

A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek, hasznosíthatók az iskolán kívüli életben. A témakörök feldolgozása közvetlen módon járul hozzá a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia fejlesztéséhez. A tananyag segíti a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a fiatalokban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is. A társadalmi, állampolgári és gazdasági témakörök feldolgozása fontos szerepet játszik az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztésében, valamint a médiahasználat tudatosságának kialakításában. A középiskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a történelem tantárgy keretében szintetizálják a diákok társadalomtudományi ismereteit, még akkor is ha külön tantárgyakban is megjelennek e témák. Mivel végzős diákokról van szó, fontos, hogy az iskola közvetlen módon is előkészítse őket a tényleges gazdasági és politikai szerepvállalásra: az állampolgári jogok és kötelességek felelősségteljes gyakorlására, a munkavállalói, illetve a vállalkozói szerepre, valamint a választásokon való aktív részvételre. E témakörök szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Legfontosabb módszertani sajátossága az induktivitás, amely a tanulási folyamat gyakorlat közeli jellegében gyökerezik. Ez azért fontos, mert a diákok társadalmi tapasztalatai sok esetben ellentmondanak az iskolában tanult eszményeknek, elveknek és fogalmi általánosításoknak. Így mind a tanár, mind a tananyag könnyen hiteltelenné válhat. Az ismeretek puszta átadása mellett ezért mindenképp szükség van olyan, személyes élményekre építő, készségfejlesztő módszerekre, amelyek megalapozzák, illetve erősítik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét. A tananyag tehát nem egyszerűen ismereteket közvetít, hanem viselkedési mintákat, szemléletet is. Segít a későbbi döntési helyzetekben.

11. évfolyam Órakeret 16 óra Az egységes Olaszország és Németország létrejötte. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Birodalmak versenye a Előzetes tudás világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon. További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus (1-2 múzeumi foglalkozáshoz) feltételek Tárgyi: projektor Tematikai egység

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

346

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A különböző nemzetállamok megteremtésének igénye, a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magában hordozza a nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely többek között a gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezi. A modern polgári államszervezet új funkciói kiterjednek az oktatásra, az egészségügyre és a szociálpolitikára, azaz számos, a közösséget összetartó elemmel bővültek. A tanuló felismeri, hogy az ipari forradalom újabb szakaszának eredményei (új iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal (környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) járnak. Vagyis, ami egyik oldalon pozitívum, lehet másfelől negatívum is. A XIX. század első felében kialakult új eszmék hatására jelentősen átalakult a világ fejlődése a század második felében. Megérti azokat a tényezőket, amelyek szükségszerűen vezettek el egy olyan mértékű hatalmi versengéshez, amely beletorkollott az első világháborúba. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

347

Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Kisállamok, nagyhatalmak. Az Amerikai Egyesült Államok nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. az egyenlőtlen fejlődés fogalmának értelmezése.) – Önálló információgyűjtés különböző médiumokból. (Pl. az ipari forradalom második szakaszának találmányai.)

Kritikai gondolkodás: Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, – Különbségek felismerése és a változások gondolkodás, életmód, épített és természetes környezet). nyomon követése egy-egy történelmi jelenség Technikai fejlődés feltételei és következményei. kapcsán. (Pl. szövetségi rendszerek.) – Híres emberek, történelmi személyek A modern polgári állam jellegzetességei. jellemzése, feltevések megfogalmazása a Hatalommegosztás formái, színterei. történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Bismarck Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század politikai pályája.) második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye – Önálló vélemény megfogalmazása történelmi a világ újrafelosztásáért. eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, Függetlenség, alávetettség, kisállamok, nagyhatalmak. filozófiai kérdésekről. (Pl. a gyarmatosítás ideológiája.) Kommunikáció: – Esszé írása történelmi – társadalmi témákról. (Pl. a technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra.)

348

Földrajz: kontinensek földrajza, Európa országai, Balkán, a városfejlődés szakaszai. Magyar nyelv és irodalom: Stendhal, Balzac, Victor Hugo, Puskin, Zola, Dosztojevszkij, Verlaine, Rimbaud, Baudelaire, Keats.

Ismeretterjesztő film az ipari forradalomról DVD-n Játékfilm DVDn az amerikai polgárháború koráról (pl: Lincoln)

Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Tájékozódás térben és időben: – Történelmi időszakok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. gyarmatbirodalmak kiterjedése a XIX. század elején és végén.) – Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. (Pl. az olasz és a német egység megvalósulásának fő lépései.)

Fizika: tudósok, feltalálók: Faraday, Helmholz. Kémia: Meyer, Mengyelejev, Curie házaspár. Biológia: Pasteur, Darwin: evolúcióelmélet. Testnevelés: újkori olimpiák.

Értelmező kulcsfogalmak

Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció.

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, szakszervezet, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, keleti kérdés. Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Viktória királynő, XIII. Leó. Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán. Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet), 1861–65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte).

349

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon

Órakeret 18 óra Megtorlás, önkényuralom és kiegyezés. Magyarország fejlődése a dualizmus korában, a Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségek helyzete. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor A szabadságharc erőszakos leverése nem járt együtt az összes vívmány megsemmisítésével, a polgári átalakulás több eleme megmaradtak, hiszen azok egy részére (pl. jobbágyfelszabadítás) az új hatalomnak is szüksége van saját helyzete stabilizálásához. A tanuló megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amely megfelelt a kor erőviszonyainak. A kiegyezés hosszú távú hatásának érzékelése Magyarország fejlődésére. Belátja, hogy Magyarországon a dualizmus korában következett be a – máig meglévő – szakadás az elit- és a tömegkultúra között. Felismeri, hogy a dualizmus korában a magyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágává alakult. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

350

Önkényuralom Magyarországon. A kiegyezés létrejötte és tartalma. Államformák, államszervezet.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból. (Pl. a dualizmuskori gyáripar.)

A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Fölzárkózás, lemaradás; Népesség, demográfia. Budapest világvárossá válása. A nemzetiségi kérdés alakulása, emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában.

Kritikai gondolkodás: – Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. az aradi vértanúk búcsúlevelei alapján.) Kommunikáció: – Beszámoló, kiselőadás tartása történelmi forrásszövegek alapján. (Pl. dualizmuskori színházkultúra.) – Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. (Pl. jelenetek egy pesti kávéház mindennapjaiból.)

Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok, a századforduló irodalmi élete (pl. a Nyugat).

Fogalomtár Fizika: az elektrifikáció, a Középiskolai transzformátor, a villamos mozdony, a történelmi atlasz karburátor. Tankönyv

Tájékozódás időben és térben: Testnevelés: Magyar – Az európai történelem és a magyar történelem olimpiai részvétel – kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a kiegyezés Hajós Alfréd, létrejöttét elősegítő külpolitikai tényezők magyar számbavétele.) sikersportágak (pl. – A történelmi tér változásainak leolvasása úszás, vívás). különböző térképekről. (Pl. a magyarországi vasúthálózat fejlődése.) Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség.

351

Ismeretterjesztő film (Magyarország története sorozat)

Földrajz: folyamszabályozás, természetkárosítás, Képek árvizek kiváltó okai. tablókészítéshez

Életmód a századfordulón.

Értelmező kulcsfogalmak

Képek a korabeli Budapestről

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium. Személyek: Haynau, Alexander Bach, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar. Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina. Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság).

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

Az első világháború és következményei

Órakeret 18 óra A tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmi konfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés. A dualista monarchia válsága. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor

352

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A korábban kialakult nagyhatalmi egyensúly felbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai szövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet együttesen vezetett a háborúhoz. Az új hadászati eszközök és módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek. A későbbi győztesek olyan – sok tekintetben irracionális, megalázó – békeszerződéseket kényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkel igazolni lehetett a háborús társadalmi áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor magukban hordozták egy újabb fegyveres konfliktus kényszerét. A tanuló megérti az első világháború kirobbanásához vezető okokat, és látja azok komplex jellegét. Felismeri a háború sajátos, az emberi történelemben ez idáig nem létező új vonásait. Reálisan értékeli a történelmi tényeket, figyelembe véve a háborút lezáró békerendszert. Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Ismeri és érti a trianoni országvesztés lényegét, máig tartó hatásainak mozgatórugóit. Érti az oroszországi események társadalmi, gazdasági, ideológiai hátterét és az emberi történelem további alakulására gyakorolt hatásait. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban.

Földrajz: Európa Ismeretszerzés, tanulás: domborzata és  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, vízrajza. diagramokból. (Pl. háborús veszteségek.)  Önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. (Pl. haditudósítások, plakátok.)  Információk gyűjtése múzeumokban. (Pl. Nemzeti, vagy Hadtörténeti Múzeum)

353

Magyarország története c. sorozat (film)

A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek.

Kritikai gondolkodás:  Különböző szövegek, képek, plakátok, karikatúrák vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Ferenc József korának plakátjai, karikatúrái.)  Tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. hadicélok, haditervek – békecélok, békeelvek, és ezek megvalósulása.)

Magyar nyelv és irodalom: Móricz Zsigmond: Barbárok, Ady Endre, Babits Mihály háborús versei.

Katona nóták hangfelvételen

Dokumentum film Trianonról Kémia: hadászatban és következméÚj államok Közép-Európában. A határon túli magyarság Kommunikáció: hasznosítható vegyi nyeiről DVD-n sorsa.  Esszé írása történelmi-társadalmi témákról (Pl. anyagok. Fogalomtár a trianoni békediktátum hatásai.) Mozgóképkultúra és médiaismeret: Középiskolai  Történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. a tömegkommunikáci történelmi atlasz magyar delegáció részvétele a ó, médiumok hatása béketárgyalásokon.) a mindennapi életre. Tankönyv Tájékozódás térben és időben:  Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a háború kiemelkedő eseményeinek időrendje.)  Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai adatainak elhelyezése vaktérképen. (Pl. a békeszerződések területi vonatkozásai.) Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont. Értelmező kulcsfogalmak

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés. 354

Fogalmak, adatok

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror. Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós. Topográfia: Szarajevó, Somme, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, balti államok, Lengyelország, trianoni Magyarország. Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (Károlyi Mihály kinevezése miniszterelnökké, az őszirózsás forradalom), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni béke aláírása). Európa és a világ a két világháború között

Órakeret 18 óra A gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és Európában, diktatúrák és diktátorok földrészünkön. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: internet, projektor A világháború Európa hatalmi átrendeződést hozott. A vesztesek és győztesek a konszolidáció néhány éve után egymásnak feszülnek. Megfigyelhetjük az USA centrális helyzetbe kerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, a tömegdemokráciák kialakulását, valamint a korábban egységesülő világpiac felbomlását. A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, akik diktatórikus rendszereket vezettek be. E rendszerekben faji vagy osztályalapon, a bűnbakképzés eszköztárát alkalmazva embercsoportokat bélyegeznek meg, telepítenek ki, vagy likvidálnak, és a társadalmat „fenyegető veszélyre” való tekintettel mindenkinek korlátozzák szabadságjogait. A tanuló érti, hogy az USA-ban az 1920-as évek nagy gazdasági fejlődést és lényeges életmódbeli átalakulást hoztak (pl. az autók elterjedése), amelyet az évtized végi nagy válság követ. Felismeri, hogy a háborús pusztítás, vereség és gazdasági válságok egyik következménye a szélsőségek térnyerése. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények 355

Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a német választások eredményei 1928–33 között; munkanélküliség alakulása az Egyesült Államokban és Németországban.) – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a GULAG-on))

Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal.

356

Dokumentumfilm vagy játékfilm a nácizmusról Mozgókép és média: DVD-n A technikai Dokumentumképalkotás: film Szovjetfényképezés, film unióról DVD-n jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: az avantgárd

A nemzeti szocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete.

Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmitörténelmi jelenségek okairól. (Pl. az antiszemitizmus okai.) – Különböző szövegek, hanganyagok stb. vizsgálata a hitelesség szempontjából. (Pl. különböző propagandafilmek elemzése.)

Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.

Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a világgazdasági válság jelenségei.) Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Köztes-Európa nemzetiségi térképének összevetése az első világháború előtti és utáni államhatárokkal.)

Értelmező kulcsfogalmak

Tartalmi kulcsfogalmak

Az avantgárd: Picasso: Guernica. Fényképek értelmezése.

Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Biológia: vitaminok, penicillin – antibiotikumok, védőoltások. Testnevelés: olimpiatörténet – a berlini olimpia (1936).

Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

357

Fogalmak, adatok

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Fogalmak: tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, Sztahanov-mozgalom, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, antikomintern paktum, Anschluss, domínium, tekintélyelvű állam, magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra. Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi. Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajnavidék, Szudéta-vidék. Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin-Róma tengely, Antikomintern Paktum), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia). Magyarország a két világháború között

Órakeret 18 óra Politikusportrék a két világháború közötti Magyarországon. Trianon és következményei – a nemzeti összetartozás napja. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor A trianoni országvesztés társadalmi, szellemi és gazdasági rövidtávú hatásainak és hosszú távú következményeinek nemzeti tragédiaként való tudatosítása. A határok által elszakított területeken a kisebbségi sorba kényszerített magyarság helyzetének megértése, segítésének tudatosítása. A reménytelen bel- és külpolitikai helyzetből való kilábalás eredményeinek felismerése, a szellemi honvédelem és nemzetépítés szükségességének elfogadása, valamint a területi revíziós igények szükségességének etnikai indoklása a korszakra vonatkozóan. Szélsőségektől mentes értékelés az adott történelmi időszakról, eseményeiről és személyiségeiről. A tanuló érti, hogy a két világháború közötti magyar fejlődés legfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatásaira való reflektálás volt. Megismeri a békeszerződés politikai életre, gazdaságra, társadalomra és közgondolkodásra gyakorolt hatásait. Érti a kisebbségi lét problémáit. Tisztában van a külpolitikai alternatívákkal és tudja azok mozgatórugóit. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

358

A konszolidáció kezdete Magyarországon: Teleki Pál első Ismeretszerzés, tanulás: miniszterelnöksége.  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, Államformák, államszervezet. grafikonokból, diagramokból. (Pl. magyar gazdaság a két világháború között.) A bethleni konszolidáció folyamata, jellemzői és válsága.  Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két levonása. (Pl. az egyes társadalmi csoportok világháború között. életkörülményei.) A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. A belpolitikai élet radikalizálódása az 1930-as években. Tudomány és művészet a két világháború között.

Kritikai gondolkodás:  Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. Horthy Miklós politikai életpályája.)

359

Földrajz: Magyarország és Közép-Európa természeti adottságai.

Dokumentumfilmek DVD-n Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz

Magyar nyelv és irodalom: a Nyugat, Tankönyv mint folyóirat és mint mozgalom; József Attila; a népi írók; a határon túli irodalom.

Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Szegények és gazdagok világa. Egyenlőség, emancipáció. Tömegkultúra és tömegsport. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda.

 Különböző hanganyagok, filmek vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. a korabeli játékfilmekből kirajzolódó mindennapi élet és társadalomkép összevetése a történeti valósággal). Kommunikáció:  Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. (Pl. a revízió alternatívái)

Mozgóképkultúra és médiaismeret: tömegkommunikáci ó, médiumok hatása a mindennapi életre, a magyar hangosfilmgyártás kezdetei. Biológia: SzentGyörgyi Albert.

Tájékozódás térben és időben:  Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. (Pl. a revíziós politika eredményei 1938–39.) Értelmező kulcsfogalmak

Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: konszolidáció, numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, zsidótörvény, revízió, irredentizmus, kultúrfölény, Magyar Nemzeti Bank, társadalombiztosítás, agrárolló, nyilas mozgalom, győri program, első bécsi döntés. Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Szálasi Ferenc. Topográfia: Felvidék, Kárpátalja. Kronológia: 1920-1921 (Teleki Pál első miniszterelnöksége), 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége, a konszolidáció időszaka), 1927 (a pengő bevezetése), 1938. november 2. (az első bécsi döntés). 360

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A második világháború

Órakeret 20 óra A második világháború jellemzői és következményei. Magyarország a második világháborúban. A holokauszt Európában és Magyarországon. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor Az újfajta hadviselés jellegzetességei és azok hatása. Nagyhatalmak titkos vagy nyílt megegyezésének elítélése hatalmi övezetek létrehozásáról, kisebb államok felosztásáról, országhatárok erőszakos megváltoztatásáról vagy népcsoportok kitelepítéséről, kiirtásáról. A hátországot, civil lakosságot sem kímélő modern totális háború jellemzőinek és a tömegpusztító hadászati eszközök használatának vonásai megismerése, elemzése. A politikai antiszemitizmus megnyilvánulásai megerősödésének és mozgatórugóinak feltárása, veszélyeinek azonosítása, a diszkrimináció elítélése, az ún. fajelmélet és következményeinek (pl. elkülönítés, deportálás, megsemmisítés) elutasítása. A tanuló ismeri és megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályára és ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően. Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világháború, és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egész magyarság tragédiája. Megismer olyan történelmi szituációkat, amelyek a háborús viszonyok közötti népek, népcsoportok vagy személyek megmentését eredményezték. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

361

A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai eseményei a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek.

Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. Magyarország háborús veszteségeiről.) – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból. (Pl. az első és második zsidótörvény.) – Emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kollaboránsok, ellenállók, embermentők a második világháborúban.)

Fizika: nukleáris energia, atombomba.

Dokumentumfilmek DVD-n

Etika: az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus.

Középiskolai történelmi atlasz

Kritikai gondolkodás: – Híres emberek jellemzése (Pl. Churchill, a brit elszántság jelképe.) – Filmek a történelmi hitelességének vizsgálata. (Pl. A halál ötven órája [1965].) – Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára vonatkozóan. (Pl. Horthy Miklós emlékiratai kapcsán, )

Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós, Semprun: A nagy utazás, Kertész Imre: Sorstalanság.

A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Zsidóüldözés, a holokauszt Magyarországon.

362

Mozgókép és média: A technikai képalkotás: fényképezés, a film jelentősége. Fényképek értelmezése (pl. Capa: A normandiai partraszállás fényképei).

Fogalomtár

Tankönyv

Kommunikáció: Események dramatikus megjelenítése. (Pl. Churchill és Sztálin vitája a második front megnyitásának helyszínéről.)

Értelmező kulcsfogalmak

Tartalmi kulcsfogalmak

Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a náci Németország és a Szovjetunió terjeszkedése 1939–1941.) – Kronológiai adatok rendezése. Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés.

363

Fogalmak, adatok

Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot. Személyek: Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg. Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Voronyezs, Don-kanyar. Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943 (véget ér Sztálingrád ostroma, kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború), 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).

12. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

Órakeret 8 óra A második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői, az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai, a gyarmatok helyzete a két világháború között. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor

364

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A nukleárisfegyverkezési verseny, a helyi háborús konfliktusok és a szovjetek térnyerésének jellemzőinek feltárása, veszélyeinek elemzése. A gyarmati függési viszonyok átalakulása, az európai kettéosztottság emberi, társadalmi, gazdasági következményeinek beazonosítása. A demokrácia, mint a közös döntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája igazolása. A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világ kialakulásának folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyi háborúk máig ható következményeit. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Az arab világ átalakulása.

Dokumentum Ismeretszerzés, tanulás: filmek a  Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, korszakról Kémia: vizuális rendezők készítése. (Pl. a két DVD-n hidrogénbomba, szuperhatalom jellemzőinek összegyűjtése.) nukleáris fegyverek.  A tanultak felhasználása új Fogalomtár feladathelyzetekben. (Pl. Kelet-Közép- Európa országainak szovjetizálása.) Középiskolai történelmi atlasz Kommunikáció:  Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a két Tankönyv szuperhatalom katonai kiadásai.)  Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény megfogalmazása. Tájékozódás térben és időben:  Tanult helyek megkeresése a térképen. (Pl. a két tömb meghatározó államai.)

365

Értelmező kulcsfogalmak

Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma. Személyek: Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brezsnyev, Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam. Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a Kominform állásfoglalása, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 („a fordulat éve”, Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,), 1957 (a Római Szerződések), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”).

366

Tematikai egység

Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig

Órakeret 10 óra

Magyarország részvétele a második világháborúban. A háború vége és az ország szovjet megszállása. Előzetes tudás További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus múzeum látogatás alkalmával feltételek Tárgyi: projektor

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakításának, a kommunista diktatúrának megismerése, következmények továbbgondolása. Az 1956-ban idegen elnyomás és zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságának, feladatvállalásának, adott esetekben hősiességének értékelése, a hazafiságra nevelés és a nemzeti öntudat megerősítése érdekében. A szabadságharc hősei és áldozatai sorsának átélése, a szolidaritás érzésének felkeltése. Annak felismerése, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc jelenlegi demokratikus rendünk talpköve. A szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott állami szuverenitás következményeinek azonosítása. A totális kommunista diktatúra emberiség elleni bűneinek megismerése, elítélése. A tanuló megérti, hogy Magyarországnak 1956-ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra épülő politikai viszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjet tömbből. Látja a magyar és az egyetemes történelem összefüggéseit. Október 23-i nemzeti ünnepünk eseményeinek megismerése. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

Az ország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítésének folyamata, jellemzői. Függetlenség és alávetettség. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, köz- és magánéleti, valamint kulturális és gazdasági jellegzetességek. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.

Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből és megfigyeléséből. (Pl. az 1956-os események résztvevőinek visszaemlékezéseiből, iskolás szemmel naplórészletből)

Feladatlap a múzeumi órához (Terror Háza Múzeum) DokumentumMozgóképkultúra és filmek és játékfilmek 1956-ról médiaismeret: Magyar nyelv és irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról.

 Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Dokumentumfilmek, Tóth Ilona ügye.) Képek tabló híradók elemzése. készítéséhez

367

Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum.

Kritikai gondolkodás:  Feltételezések megfogalmazása híres emberek viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy Imre/Kádár János 1956-os szerepvállalása.)  Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Rákosikorszak viccei.)

Fogalomtár Testnevelés: Olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin.

Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Kommunikáció:  Beszélgetés egy történelmi témáról. (Pl. a Nyugat magatartása 1956-ban.)  Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. az 1945. és 1947. évi választások eredményei.)

Értelmező kulcsfogalmak

Tartalmi kulcsfogalmak

Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1956-os forradalom és környezete.) Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

368

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), kulák, beszolgáltatás, földosztás, internálás, osztályharc, ÁVH, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció, Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Rákosi Mátyás, Márton Áron, Kádár János, Nagy Imre, Rajk László, Maléter Pál, Bibó István. Topográfia: Magyar Népköztársaság, Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros). Kronológia: 1947. február 10. (a párizsi béke), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete), 1949 (az új alkotmány, a Rajk-per) 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956 (Rajk László és társainak újratemetése), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (általános szovjet támadás indul Magyarország ellen).

369

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

Órakeret 8 óra A kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években. A szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői. A hidegháborús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor, internet A két világrendszer harcának, versengésének fontosabb állomásainak beazonosítása, a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedés fejlődésképtelenségének felismertetése. Érti a tanuló a két világrendszer közötti versengés legfontosabb mozgatórugóit. Átlátja és képes saját szavaival megfogalmazni, hogy melyek voltak a leglényegesebb különbségek a két szembenálló tömb országai között a politikai rendszer működése, a gazdaság, a társadalom és az életmód terén. Érti, hogy milyen tényezők vezettek a kétpólusú világrend megszűnéséhez. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

370

Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése.

Ismeretszerzés, tanulás:  Különböző élethelyzetek megfigyelése. (Pl. mindennapi élet a vasfüggöny két oldalán, képek,történetek)  Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. az SZKP XX. kongresszusa.) Kritikai gondolkodás:  Feltevések történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. szovjet és amerikai politikusok szerepe a korszakban.)  Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. (Pl. a hippi-mozgalom.) Kommunikáció: Képi és egyéb információk elemzése. (Pl. szovjet és amerikai karikatúrák elemzése.)

Értelmező kulcsfogalmak

Játékfilm és dokumentumfilm a vietnami Informatika: Neumann János és a háborúról DVDn modern számítógépek. Az internet.

Zenei CD a 6070-es évek popzenei Biológiaegészségtan: a DNS felvételeivel és a géntechnológia. DokumentumFizika: az űrkutatás film a középkelet-európai rendszerváltásról DVD-n Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz

Tájékozódás térben és időben:  Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a Tankönyv hidegháború, enyhülés, kis hidegháború.)  Egyszerű térképvázlatok készítése. Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

371

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), Európai Unió, berlini fal, szociális piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, enyhülési politika, olajválság, iszlám fundamentalizmus. Személyek: Brezsnyev, Willy Brandt, Reagan, Thatcher, Gorbacsov, G. Bush, Kohl, II. János Pál. Topográfia: 1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína), 1975 (a Helsinki Értekezlet), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).

Órakeret 10 óra A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei Előzetes tudás és céljai. A határon túli magyarság sorsa. További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, múzeumpedagógus feltételek Tárgyi: projektor Tematikai egység

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A Kádár-korszak jellemzői

Az 1956-ot követő kegyetlen megtorlás adatainak megismerése, a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítéletek jellemzőinek felismertetése, elitélése. A totális diktatúrát elfedni szándékozó demokratikusnak látszó „kellékek” beazonosítása, a rendszer lényegi reformálhatatlanságának felismerése. A rendszer bukása okainak, körülményeinek sokoldalú elemzése. A Kádár-rendszer jellegének és mozgásterének megismerése. A szocialista időszak Magyarország további történelmére és jelenére gyakorolt hatásainak átlátása. Megérti a tanuló, hogy Kádár János személyisége és a nevével fémjelzett korszak miért osztja meg ma is a közvéleményt. A békés rendszerváltás menetének ismerete, jelentőségének és árnyoldalainak tudatosulása. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök 372

Témák Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet a Kádár-korszakban. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, diagramokból. (Pl. a földterületük nagyságának változása 1956–1980 között.)

Magyar nyelv és irodalom: Németh László, Nagy László, Sütő András, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény  Emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a István. Kádár-korszak besúgói; ellenzéke.)

A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Forradalom, reform és kompromisszum.

Kritikai gondolkodás:  Feltevések megfogalmazása egyes társadalmitörténelmi jelenségek hátteréről. (Pl. a magyar társadalom megbékélése a kádári hatalommal.)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. Népesség, demográfia.

 Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Kádár-korszak viccei.)

A határon túli magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában.

Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a parlamenti patkó az 1990-es választás után.)

Értelmező kulcsfogalmak

pontok

Dokumentumfilm a rendszerváltásról DVD-n

Mozgóképkultúra és médiaismeret: A magyar popdokumentumfilmek, zene CD-n híradók elemzése;

Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. összehasonlító kronológiai táblázat készítése.) Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.

373

Dokumentumés játékfilm a Kádárkorszakról DVD-n,

Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, KISZ, ellenzéki mozgalmak, szamizdat, lakiteleki találkozó, Ellenzéki Kerekasztal, reformszocializmus, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, pluralizmus, jogállam, Nemzeti Kerekasztal. Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Aczél György, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád. Topográfia: Magyar Népköztársaság. Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (a kádári konszolidáció lezárulta), 1968 (az új gazdasági mechanizmus érvénybe lépése), 1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

Órakeret 8 óra

Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, klímaváltozás. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor, internet A globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európa előnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozása, megítélése. A tanulók megismerik a globalizáció fő mozgatórugóit, és tisztában vannak a világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Kialakul bennük a környezettudatos magatartás, értik a felelős állampolgári magatartás lényegét és az ehhez kapcsolódó egyéni feladatokat, valamint felismerik a társadalom egészének érdekeit. Tisztában vannak az EU szerepével, és reális kép alakul ki bennük Magyarország szerepéről és lehetőségeiről az integráción belül. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök 374

Témák Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió intézményei, működése és jelenlegi problémái.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás:  Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. atomfegyverrel rendelkező országok az ezredforduló után.)

pontok

Földrajz: az EU kialakulása, jellemzői, tagállamai; globális világgazdaság napjainkban, globális környezeti Kritikai gondolkodás: problémák;  Adatok, modellek, elbeszélések elemzése a népesség, bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. globális világ fejlődésének népesedés, urbanizáció; fejlődő határai.) és fejlett országok  Erkölcsi kérdéseket felvető helyzetek gazdaságának felismerése, bemutatása. (Pl. klónozás) jellemzői; Kína. Kommunikáció:  Tabló készítése önállóan gyűjtött képekből. Informatika: (Pl. globális környezeti problémák.) Információk gyűjtése az internetről. Tájékozódás térben és időben: Bemutatók, A világtörténet, az európai történelem, a magyar dokumentumok történelem eltérő időbeli ritmusának és készítése. kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. centrumok és Információs perifériák napjainkban.) társadalom. Információkeresés, információfelhasználás.

375

Ismertetőfilm az EU-ról DVD-n Ismeretterjesztő film a környezetszennyezésről DVD-n Képek tabló készítéséhez Szerepkártyák szerepjátékhoz, vitához Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont. Értelmező kulcsfogalmak

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: globalizáció, terrorizmus, adósságspirál, fogyasztói társadalom, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció, diszkrimináció, szegregáció, integráció. Személyek: Topográfia: az EU tagállamai. Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 2001 (terrortámadás az USA ellen), 2004 (tíz új tagállam),benne Magyarország is. További bővítések.

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

Órakeret 6 óra A Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai. A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: internet (sajtó) 376

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A demokratikus rendszer megteremtésének ellentmondásai, az átalakulás jelentőségének értékelése, az ezt tagadó álláspontok kritikája. Annak belátása, hogy a rendszerváltozásnak nyertesei és vesztesei egyaránt voltak, nem mindig a társadalmi igazságosságnak megfelelően. A tanulók tisztában vannak azzal, hogy melyek a rendszerváltozás előtti és az azt követő időszak politikai és gazdasági rendszere közötti legfontosabb különbségek. Reális kép alakul ki bennük Magyarország szerepéről és lehetőségeiről az európai integráción belül. Megértik a kisebbségi lét problémáit a Magyarországon élő etnikai és kulturális kisebbségek, illetve a határokon túl élő magyar kisebbség szempontjából egyaránt. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Témák Fejlesztési követelmények

A volt szocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. Magyarország euro-atlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. Hatalommegosztás formái, színterei. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek.

Ismeretszerzés, tanulás:  Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. Magyarország demográfiai helyzete.)  Magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kisebbségek határon innen és túl.) Kritikai gondolkodás: Különbségek felismerése, a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. Magyarország államberendezkedésének változásai a XX. század folyamán.)

Informatika: információkeresés, információfelhasználás. Matematika: diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasás, készítés, értelmezés, statisztikai fogalmak ismerete. Etika; korunk erkölcsi kihívásai.

377

Ismeretterjesztő film a Magyarországon élő romákról

Dokumentumfilmek a határon túli magyar kisebbségek helyzetéről Ismertetőfilm a NATO-ról

A társadalmi mobilitás problémái. A cigány (roma) Kommunikáció: társadalom története, helyzete és integrációjának  Beszélgetés (Pl. hajléktalansors, folyamata. munkanélküliség, a mélyszegénység Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, problémái.) szegények és gazdagok világa. Tájékozódás térben és időben: A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a Az adott téma tanulmányozásához leginkább nagyvilágban. megfelelő térkép kiválasztása különféle Kisebbség, többség, nemzetiségek. atlaszokból. (Pl. Magyarország népesedési viszonyainak, az életkörülmények változásainak bemutatása.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok, történelmi nézőpont. Értelmező kulcsfogalmak

Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Tartalmi kulcsfogalmak

Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.

Fogalmak, adatok

Fogalmak: migráció, foglalkozási szerkezet, agglomeráció, diszkrimináció, szegregáció, integráció. Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Topográfia: a határon túli magyarlakta területek. Kronológia: 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).

Tematikai egység Előzetes tudás További feltételek

Társadalmi ismeretek A társadalmi tagozódással kapcsolatos korábbi történelmi és földrajzi ismeretek, valamint személyes tapasztalatok. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: internet 378

Órakeret 4 óra

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemek azonosítása. A társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek felismertetése, ezek okainak azonosítása. A társadalmi felelősségvállalás elvi szükségességének megértetése és néhány gyakorlati módjának megismertetése. A kisközösségek szerepe a helyi, lokális és országos ügyek alakításában. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Ismeretek Fejlesztési feladatok

Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák.

Ismeretszerzés, tanulás: Családtípusok azonosítása és jellemzése személyes tapasztalatok és a médiából vett példák alapján.

A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás.

Kritikai gondolkodás: A nemzeti-, a közép-európai-, valamint az európai identitás értelmezése. Kommunikáció: – Egy nemzeti kisebbség, valamint egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport életének bemutatása szóban vagy írásban.

379

Földrajz: Magyarország régiói; demográfiai mutatók; a magyar tájak kulturális, néprajzi értékei.

Dokumentumfilmek a szubkultúrákról DVD- n

Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Kulcsfogalmak Fogalmak

Tematikai egység Előzetes tudás Tovább feltételek

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség. Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség.

Állampolgári ismeretek

Órakeret 4 óra

A politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmi formáinak ismerete. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor, Alaptörvény Az aktív és felelős állampolgársághoz szükséges ismeretek és készségek megerősítése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az ezek gyakorlásához kapcsolódó legfontosabb tevékenységi formák azonosítása. A magyarországi és az uniós politikai rendszer legfőbb elemeinek megismertetése, a politikai részvétel jelentőségének tudatosítása. Az új Alaptörvény szellemiségének és fontosabb pontjainak feldolgozása. Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Ismeretek Fejlesztési feladatok

380

Állampolgári jogok és kötelességek.

Ismeretszerzés, tanulás: – A magyarországi országgyűlési választások.

Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára. Kulcsfogalmak Fogalmak

Kritikai gondolkodás: – Az állampolgári jogok és kötelességek kölcsönös viszonyrendszerének elemzése. – A felelősségteljes választói magatartás értelmezése. – A többes állampolgárság fogalmának értelmezése.

Földrajz: az Európai Az új Unió kialakulása és Alaptörvény szövege működésének jellemzői. Etika: törvény és lelkiismeret.

Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Állam, állampolgár, politika, intézmény. Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia.

Órakeret 5 óra A bankok működésével kapcsolatos gazdaságföldrajzi ismeretek. A gazdálkodással és a pénzkezeléssel kapcsolatos személyes Előzetes tudás tapasztalatok. További különleges Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, közgazdaságtan tanár vagy gazdasági szakember feltételek Tárgyi: internet, sajtó A tematikai egység Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak megismertetése, a gazdasági folyamatok fő hatótényezőinek megértetése. nevelési-fejlesztési A tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elveinek megismerése, elfogadása. céljai Követelmények Kapcsolódási Taneszközök pontok Ismeretek Fejlesztési feladatok Tematikai egység

Pénzügyi és gazdasági kultúra

381

Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei.

Ismeretszerzés, tanulás: – Az adók és járulékok szerepének megértése a modern nemzetgazdaságok működésében. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, – A vállalkozási formák különbségeinek szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. megértése, különféle példák elemzése révén. – A banki és a nem banki pénzügyi közvetítők A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A sajátos gazdasági szerepeinek azonosítása. pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. – Néhány hazai vállalkozás és a vállalkozói életforma megismerése példákon keresztül. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Kritikai gondolkodás: – A tőkeszerzés különféle lehetőségeinek Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és (tőzsde, értékpapírok, lízing) összehasonlítása. működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. – Az állami szerepvállalás és az adózás közötti Az üzleti terv. kapcsolatok feltárása. – – Kulcsfogalmak

Fogalmak

Földrajz: a modern pénzügyi közvetítőrendszer a világgazdaságban (pénzügyi piacok, nemzetközi monetáris intézmények, nemzetközi tőkeáramlás, környezeti problémák, fenntarthatóság és az állam).

Ismertetőfilmek és ismertető tablók . Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Vázlatos üzleti terv készítése szituációs gyakorlat keretében. Vita az adózási morállal kapcsolatos kérdésekről.

Állam, gazdaság, piac, pénz. Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer.

382

Tematikai egység Előzetes tudás További különleges feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Munkavállalás

Órakeret 5 óra

Diákmunka során szerzett személyes tapasztalatok. A környezet munkával kapcsolatos mintáinak ismerete. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár, jogi szakember Tárgyi: Az alapvető munkavállalói jogok és kötelezettségek tudatosítása. A munkába állás folyamatának és az alkalmazotti lét néhány fontos jellemzőjének megismertetése. A munkatevékenység emberformáló és értékteremtő erejének felismerése, elfogadása. Követelmények Kapcsolódási pontok Ismeretek Fejlesztési feladatok

383

Taneszközök

Ismeretszerzés, tanulás: – Munkaerő piaci információk gyűjtése, a magyarországi és az uniós lehetőségek Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, feltérképezése (állások és elvárások). beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. – Egy állás elnyeréséhez kapcsolódó lépések megismerése, tapasztalatok szerzése a Munkajogi alapok. dokumentumok kezelésével kapcsolatban (álláshirdetés, tájékozódás, önéletrajz, Foglalkoztatási formák. motivációs levél, interjú, munkaszerződés). A munkaszerződés tartalma. – A munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási, egészség- és társadalombiztosítási teendők A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek modellezése. (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás – Saját bankszámla nyitásának, bankkártya és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). kiváltásának és az internetes bankfiók használatának modellezése. A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, – Tájékozódás a munkanélküliek ellátásáról, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba. átképzési és visszatérési lehetőségekről a területileg illetékes hivatalokon keresztül.

Ismertetőfilmek a témákhoz

A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerő piaci elvárások itthon és külföldön.

Informatika: Információk gyűjtése az internetről. Bemutatók, dokumentumok készítése.

Feladatlap és szerepkártyák a vitához Fogalomtár Középiskolai történelmi atlasz Tankönyv

Kommunikáció: – A munkahelyi közösségbe való beilleszkedés problémáinak modellezése szerepjáték keretében. Kulcsfogalmak Fogalmak

Tematikai egység

Gazdaság, piac, munka. Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás. Rendszerező ismétlés 384

Órakeret 52 óra

Előzetes tudás További különleges feltételek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag. Személyi: történelem szakos középiskolai tanár Tárgyi: projektor Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az érettségi vizsgára.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggések felismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közösségek megerősödése) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknek jelenre vonatkoztatása, megítélése. A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogalmak rendszeres és szakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás. Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy történelmi személyiségek tevékenységét többféle módon és szempont szerint értékeli. Ismerje a XIX-XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az 1849 szabadságharc leverésétől a kiegyezésen át a trianoni országvesztésig. Lássa át a második világháborús pusztításon át a kommunista diktatúra létrejöttéig, valamint az 1956-os forradalomtól a demokratikus jogállam megteremtéséig tartó nehéz utat. Legyen képes e bonyolult történelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőit beazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére. Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az újkortól kezdődően lényegesen átalakul Európa társadalma és gazdasága (polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak, pártok jelennek meg. Ismerje fel, hogy az USA milyen körülmények között vált a mai világ vezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra. Tudja a trianoni országvesztés súlyos körülményeit és máig tartó hatását, következményeit értékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni. Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti különbségeket, legyen képes a demokratikus berendezkedés működési nehézségeit és a jogállamiságot veszélyeztető jelenségeket felismerni és azokat elemezni. 385

Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, pl. betegségeket, elszegényesedést, munkanélküliséget, élelmiszerválságot, tömeges migrációt. Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelezettségeket, Magyarország politikai rendszerének legfontosabb intézményeit, értse a választási rendszer működését. Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, legyen képes történelmi oknyomozás megszervezésére. Jusson el az előadás önálló jegyzetelése szintjére. Legyen képes az internetet kritikus és tudatos használatára. Legyen képes a különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Legyen képes történelmi jeleneteket elbeszélni, adott esetben eljátszani különböző szempontokból. Legyen képes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Fogalmazzon meg önálló véleményt társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről. Legyen képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, a meghatározott álláspontok cáfolására, a véleménykülönbségek tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására is. Legyen képes értékrendek összehasonlítására, saját értékek tisztázására. Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszét írni (filozófiai kérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosan megfogalmazni. Legyen képes a történelmi időben történő tájékozódás eddig elsajátított összetevőinek és jelentőségének a bemutatására példákkal. Legyen képes a különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség, vallási megosztottság stb.) hátterének feltárására. Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalom fogalmának k szakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmi felelősségvállalás, illetve a szolidaritás fontossága mellett. Legyen képes átlátni a nemzetgazdaság, a bankrendszer, a vállalkozási formák működésének legfontosabb szabályait. Ismereteivel képes legyen munkavállalással összefüggő, a munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási, egészség- és társadalombiztosítási kötelezettségek, illetve szolgáltatások rendszerét átlátni.

386