Európa A növekvő kontinens. Nyári munka Amerikai gyermektáborokban. Fight Club A mi háborúnk szellemi háború. A mi válságunk az életünk

Magyary Zoltán Szakkollégium

Európa

A növekvő kontinens

Fight Club

„A mi háborúnk szellemi háború. A mi válságunk az életünk.” • Nyári munkák amerikai gyermektáborokban • Az európai unió jövője • Kutatók Éjszakája • Itthon vagy otthon?

ingyenes 2012. II. szám www.mzszk.hu

Nyári munka

Amerikai gyermektáborokban

Gyakornokként Magyarország és Európa törvényhozásában

Olimpia Más szemmel

Csavarok és fordulatok Kína és az EU kapcsolatrendszere

SEMESTER

SEMESTER Főszerkesztői köszöntő Kedves Olvasó!

Támogatóink:

Az alapításának 10. évfordulóját ünneplő Magyary Zoltán Szakkollégium új kiadványának második számát tartod a kezedben. Szellemi és közösségi műhelyként szervezetünk kiemelt feladatának tekinti a hallgatói tudásgondozás és látókörbővítés elősegítését. Ennek szellemében indítottuk el ez év elején „Semester - Ösztöndíjak Neked!” címet viselő mobilitással, valamint Európai Uniós közélettel foglalkozó magazinunkat, utalva ezzel a hallgatói mobilitás napjainkban megnövekedett jelentőségére az egységesülő Európában. A „mobilitas” latin kifejezés eredeti értelmében mozgathatóságot, fürgeséget, gyorsaságot jelent. Napjainkra ez a fogalom új jelentéstartalommal bővül, elég itt csupán a felsőoktatásban tanuló hallgatók részére biztosított számos ösztöndíjprogramra, külföldi mesterképzésre, gyakornoki programra, nyári egyetemre vagy nyelvtanulást célzó táboroztatási lehetőségre gondolni, amelyek mind a résztvevők tapasztalatainak, kulturális tőkéjének gazdagítását, összefoglaló néven a hallgatói mobilitás ösztönzését célozzák. Bátran állíthatjuk, hogy ezek a lehetőségek mára már követelményként jelennek meg egy felsőoktatásban tanuló hallgató számára. Reméljük, hogy jelen kiadványunk hasznos információkkal szolgál ennek a nemes célnak az eléréséhez, és segítségükkel mindenki megtalálja a neki tetsző lehetőséget tapasztalatai gazdagítására. Kiadványunkhoz jó olvasást, egyetemi éveitekhez pedig tartalmas időtöltést kívánok! Jugovits Károly főszerkesztő

Impresszum Kiadó Magyary Zoltán Szakkollégium Főszerkesztő Jugovits Károly Főszerkesztő-helyettes Sárdi Patrik Írók: Árpás Annamária Rózsa, Deák Fruzsina, Dömötör Diána, Jugovits Károly, Lovrek Száva, Nagy Lívia, Regős Dániel, Sárdi Patrik, Szabó Ágnes, Szilágyi Bettina, Üveges Anita, Váradi Dóra, Vikor Fanni, Wágner Ildikó A kiadványt szerkesztette: Everengine Kft. Szerkesztőség: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Kollégiumi épület 515. iroda [email protected] Semester Online: www.magyaryzoltanszakkollegium.hu

www.mzszk.hu

SEMESTER

Mobilitás

8

SEMESTER

Ösztöndíjak Neked! – Lehetőségek külföldön

18 Külföldi mesterképzésekről – Aktuálisan

23 A jövőd velünk kezdődik - Szakmai gyakorlatok Neked!

25 Nyári egyetemek szerte a világban – Nyaralás, buli és egy cseppnyi tanulás

28 Nyári munkák amerikai gyermektáborokban 30 Gyakornokként Magyarország és Európa törvényhozásában 34 Beszámoló: History in the making – avagy gyakornokság az Európai Parlamentben

4

Aktuál

8

34

36 Olimpia, más szemmel 39 Quo vadis Europe? – az Unió jövője

41

EPSO Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal és felvételi rendszer

44 Csavarok és fordulatok – Kína és az EU kapcsolatrendszere

48 Kutatók Éjszakája – Egy éjszaka, ami a szenvedélyesen kíváncsiaké!

Re-urope

47

50 Integráció határok nélkül Az Európai Unió rövid története

53 Európa, a növekvő kontinens 61 Észtország, az e-ország 66 Aktualitások, amelyek fontos szerepet játszanak Magyarország EU-s megítélésében

Szubjektív

67

71 Itthon vagy otthon? 74 Ösztöndíjszerződés: kiváltság vagy teher? 79 Fight Club „A mi háborúnk szellemi háború. A mi válságunk az életünk.”

83 Diákélet Nyugaton

– avagy hogy is lát bennünket Európa?

MZSZK Online - Hírek, friss információk - Felvételi program - Online olvasható kiadványok

5

SEMESTER

SEMESTER szervez. Itt emelném ki a gerecsei kirándulásunkat, amely egy igazi csapatépítő program, ahol a mentorprogramban részt vevők igazán összekovácsolódhatnak. Milyen pluszt nyújthat a Szakkollégium a tagjai számára? Mindenekelőtt teljesebb, elmélyültebb szakmai tudást (hiszen ez lenne egy szakkollégium alapvető célja) olyan képzések, kurzusok keretében, amelyeken – a Mentorprogramba bekerültek kivételével – csak a tagoknak van lehetőségük részt venni. Ezen kívül kapcsolati tőkét akár a tanárainkkal, akár a különböző közigazgatási szervek vezetőivel. Szakkollégistáink kiteljesíthetik kreativitásukat, kipróbálhatják magukat íróként, szervezőként, de számos más lehetőség is adódik arra, hogy mindenki bebizonyíthassa, ő igazi értéket képvisel a közösségben. Visszagondolva az itt eltöltött időre, mit is nyújthatunk? Azt hiszem, bátran mondhatom: egy életre szóló élményt.

Szeretnél te is szakkollégista lenni? Interjú Viktor Fannival, a szakkollégium felvételi programjának koordinátorával Mit takar a „Mentorprogram” elnevezés? A Magyary Zoltán Szakkollégium fontos feladatának tartja a megfelelő utánpótlás felkutatását. Célja, egy olyan szakmai közösség létrehozása, ahol az egyéneknek lehetősége van az önképzésre, ahol a tagok a szervezet által biztosított magas szintű tudás anyag birtokában sikeresen helyezkedhetnek el a későbbiekben a munkapiacon. Valljuk, hogy minden szervezet annyit ér, amit a tagjai képviselnek, és amennyivel hozzájárulnak a szervezet sikeréhez. Ennek szellemében alakítottuk ki sajátos mentorprogramunkat, amely a korábbi 1-2 napos felvételi eljárást egy tanulmányi félévre bővítette ki. A program egy olyan több lépcsős értékelési rendszerrel rendelkezik, amelynek célja, hogy tagjaink közé csak a legmotiváltabbak és a legkreatívabb hallgatók kerülhessenek be. Mi vár azokra a hallgatókra, akik a programba jelentkeznek? Ha röviden szeretném megválaszolni a kérdést, akkor azt mondanám, hogy akik a programba felvételt nyernek, részt vehetnek a Szakkollégium szakmai és közösségi programjain, rendezvényein. Lehetőségük adódik beszámolók írására és publikálására, speciális kurzusokon való részvételre. Természetesen szeretnénk, ha a jelentkező hallgatók sikeresen kapcsolódnának be társaságunk életébe is, ezért a Szakkollégium több közösségi programot is

6

Milyen feltételeket kell teljesíteni a felvétel elnyeréséhez? Annak a jelentkezőnek, aki szeretne bekerülni mentorprogramunkba, feltétlenül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói jogviszonyával kell rendelkeznie. A felvételhez szükséges még a Mentorprogram sikeres elvégzése, amelynek pontosabb részleteiről honlapunkon (www.mzszk.hu) tájékozódhatsz. Mit tanácsolnál annak a hallgatónak, aki sikeresen szeretné teljesíteni a mentorprogramot? A tanácsom egyszerű: hozza ki magából a maximumot. Ha valaki úgy döntött, hogy szervezetünkhöz szeretne csatlakozni, akkor ne féljen mindent megtenni azért, hogy elérje a célját. Legyen motivált, legyen kreatív részese a mentorprogramnak. Bármilyen problémájával pedig bátran keresse fel a mentorokat vagy a szakkollégium tagjait. Összegeznéd egy-két mondatban, hogy milyen tapasztalatokat szereztél, amióta a Szakkollégium tagja vagy? Talán a legnagyobb feladatom – amiből később tapasztalat lesz – épp most zajlik, és ez nem más, mint a mentorprogram. Koordinátorként minden olyan feladattal meg kell birkóznom, amelyet csak magában rejthet egy ilyen program beindítása, koordinálása és sikeres lezárása. A szakkollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a kurzusokon, az előadásokon túlmenően, a konferenciák szervezésében való közreműködéssel olyan tapasztalatokhoz jussak, amelyet máshol ilyen minőségben nem kaphatnék meg. Végezetül: remélem, hogy minél több hallgatóval találkozunk a szeptember 12-én tartandó Információs estünkön. Sikeres évet és sikeres jelentkezést kívánok a Magyary Zoltán Szakkollégiumba! Vikor Fanni, a Mentorprogram koordinátora

7

SEMESTER

Mobilitás

Mobilitás

Ösztöndíjak Neked! – Lehetőségek külföldön

valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország. A program keretében fél- illetve egy éves képzési programon vehetsz részt külföldi felsőoktatási intézményekben, amely elismeréséül bizonyítványban részesülsz. Célországtól függőn az ösztöndíj mértéke 300-400 euró/hónap, azonban számítanod kell arra, hogy ez az összeg nem fedezi a kinttartózkodás teljes költségét, ezért minden esetben érdemes tájékozódni a megélhetésről az adott országban. Jelen kiadványunkban a Németországban felmerülő költségekről találhatsz egy részletes leírást.

Partnerintézményeink, ahol eltöltheted a tanulmányi szemesztered: Belgium National University of Public Service, Faculty of Public Administration – University College Ghent Hallgatói mobilitás: 2 fő (undergraduate ), 10 hónap max. Franciaország National University of Public Service, Faculty of Public Administration – Université Lille Hallgatói mobilitás: 2 fő (undergraduate vagy postgraduate ), 10 hónap National University of Public Service, Faculty of Public Administration – Centre Universitaire de Formation Et De Recherche Jean-Francois Champollion Hallgatói Mobilitás: 2 fő (undergraduate), 9x4 hónap

8

National University of Public Service, Faculty of Public Administration – Universite de Limoges Hallgatói Mobilitás: 2 fő (undergraduate), 6 hónap National University of Public Service, Faculty of Public Administration – UFR Pluridisciplinaire de Bayonne-Anglet-Biarritz. Université de Pau et des Pays de l’Aldour Hallgatói Mobilitás: 4 hallgató (undergraduate vagy postgraduate), 4x5 hónap

Dömötör Diána

Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a világ legsikeresebb hallgatói mobilitási programja, az Európai Unió által finanszírozott Erasmus program. Az 1987-ben létrehozott csereprogram adta lehetőségeket kihasználva megközelítőleg hárommillió hallgató tanulhatott, illetve dolgozhatott külföldön. Jelenleg 33 ország vesz részt a programban: a 27 uniós tagállam,

SEMESTER

Görögország National University of Public Service, Faculty of Public Administration – Technological Educational Institute of Kalamata Hallgatói Mobilitás: 3 fő (undergraduate), 15 hónap Lengyelország National University of Public Service, Faculty of Public Administration – Stanislaw Staszic College of Public Administration in Bialystok Hallgatói mobilitás: 3 fő, 30 hónap Németország National University of Public Service, Faculty of Public Administration – Hochschule für öffentliche Verwaltung und Finanzen Ludwigsburg Hallgatói mobilitás: 2 fő (undergraduate), 1 fő (postgraduate), 15 hónap Olaszország National University of Public Service, Faculty of Public Administration – Universitá degli Studi di Bologna Hallgatói mobilitás: 2 fő (undergraduate) – 2 fő (undergraduate vagy postgraduate) Szlovákia National University of Public Service, Faculty of Public Administration – University of Economics in Bratislava Hallgatói Mobilitás: 2 fő (undergraduate vagy postgraduate), 10 hónap Törökország National University of Public Service, Faculty of Public Administration – Haceteppe University Hallgatói Mobilitás: 2 fő (undergraduate vagy postgraduate), 10 hónap

9

SEMESTER

Mobilitás

Legtöbb hallgatónk Franciaországba utazott ki a program keretében, melyet Törökország követett. Az elmúlt időszakban emellett az olaszországi egyetemmel történő kapcsolat erősödése miatt egyre intenzívebbé vált a bolognai egyetemmel való kapcsolatunk is.

2007 óta, az Erasmus program keretében a főiskolai, egyetemi hallgatók már szakmai gyakorlati programban is részt vehetnek egy másik európai országban működő vállalkozásnál vagy szervezetnél. Az ösztöndíjas program lehetővé teszi a kiválasztott hallgatók számára, hogy három hónapos szakmai gyakorlatot teljesítsenek külföldön a közszektorban, igazgatási munkakörben. A támogatás mértéke 330 EUR/hó. Évente 8-9 hallgató utazhatott ki a Karról ennek a programnak a keretében. A célországok tekintetében nagy népszerűségnek örvendett Németország, ugyanis a ludwigsburgi partneriskola segített a gyakorlati helyek és szállás szervezésében, ami megkönnyítette a hallgatók kiutazását.

Az Erasmus Mundus egy olyan európai közösségi program, amelynek célja, hogy támogassa az európai felsőoktatási intézményeket abban, hogy magas

10

Mobilitás színvonalú képzést nyújtsanak a világ legkiválóbb hallgatói részére. Az Európai Bizottság ezért támogatja a felsőoktatási intézmények együttműködését, és ösztöndíjat kínál európai és Európán kívüli hallgatóknak, oktatóknak. A program továbbá olyan projekteket is támogat, amelyek növelik az európai felsőoktatás vonzerejét, ezt támasztja alá a programra pályázók köre is, amelyek felsőoktatási intézmények, hallgatók, oktatók, felsőoktatási szervezetek lehetnek, a világ bármely országából. Az Erasmus Mundus program három alprogramból tevődik össze: • Az első alprogram a közös képzések megszervezését támogatja európai és harmadik országbeli felsőoktatási intézmények együttműködésében. Az alprogramban közös mesterképzésekkel és doktori képzésekkel lehet támogatásra pályázni. • A második alprogram az európai és harmadik országok felsőoktatási intézményeinek partnerségét támogatja, amely nem elsősorban közös képzések keretében valósul meg, hanem az Erasmus programhoz hasonló mobilitás keretében. • A harmadik alprogram olyan nemzetközi kezdeményezésekhez, kutatásokhoz, egyéb rendezvényekhez nyújt támogatást, amelyek az európai felsőoktatás népszerűségének növelését célozzák. Erasmus Mundus program keretében nyújtott támogatásra pályázni a Bizottság által közzétett pályázati felhívás alapján lehet.

SEMESTER

Ceepus – Közép-Európai Felsőoktatási Csereprogram A csereprogram célja, hogy az együttműködő felsőoktatási intézmények között lehetővé tegye a hallgatói és oktatói mobilitások lebonyolítását, nyári egyetemek, valamint szakmai és nyelvi kurzusok szervezését, ezzel elősegítve Közép-Európa stratégiai szerepének erősödését. A tagországok oktatási miniszterei 1993-ban írták alá az első CEEPUS megállapodást, amelynek sikerességét mutatja, hogy 2011-ben elkezdődött a program harmadik szakasza, amelyben már a kutatási tevékenységek is hangsúlyt kapnak. Jelenleg az alábbi felsőoktatási intézményekbe utazhatsz a program keretében: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Koszovó, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia. Karunkhoz megkeresés érkezett az Opavai Egyetem részéről, melyben felajánlották az általuk létrehozott CEEPUS hálózathoz történő csatlakozást. A hivatalos kapcsolatfelvétel megtörtént, jelenleg a projekt előkészületei folynak. Az előző pályázati időszakokban a CEEPUS mobilitás keretében hallgatóink leginkább Ausztriába nyertek ösztöndíjat, legutóbb 2 fő utazhatott ki ennek köszönhetően.

A Leonardo da Vinci programot szintén az Európai Bizottság alapította 1994-ben. A program a felsőoktatáson kívüli szakképzés területére irányul. Leonardo hallgatói mobilitási program keretében az Európai Unió támogatásával külföldi szervezeteknél tölthetsz el 16 hetes szakmai gyakorlatot, szerezhetsz értékes nemzetközi tapasztalatokat. Az eddigi tapasztalatok alapján Karunk hallgatói körében a legnépszerűbbnek a nyugat-európai államok bizonyultak, közülük Nagy-Britannia, Észak-Írország és Németország. A Kar jelenlegi partnerei az alábbiak: Egyesült Királyság European Healthcare Fraud and Corruption Network Centre for Migration Studies Foyle Women’s Aid Donegal Local Development Company Irish Street Youth & Community Centre Children in Crossfire The Scottish Parliament Londonderry Chamber of Commerce Plymouth District Magistrates’ Court (3 fő) Magee Sports Centre, University of Ulster Németország Landratsamt Esslingen (2 fő) Regierungspräsidium Karlsruhe Olaszország Provincia di Cosenza

11

SEMESTER

Mobilitás

Finnország Suomi-Unkari Seura – Finnish-Hungarian Society Németország: Walter Hallstein Ösztöndíj A németországi Baden-Württemberg Alapítvány európai gyakorlatot és tanulmányutakat szponzorál ebben a tartományban. Mivel Egyetemünk képzése által te is a közép-kelet-európai reformállamok igazgatási ismereteket hallgató diákja vagy, ezért lehetőséged van arra, hogy a program keretében bepillantást nyerj Baden-Württemberg tartomány és az Európai Unió közigazgatási-, jogi- és szociális rendszereibe. Hallgatóink már több éve sikeresen pályáznak a német Nemzeti Iroda (DAAD) által biztosított ösztöndíjra, amellyel – a Ludwigsburgi Főiskolával ápolt kapcsolatainkon keresztül – közigazgatási szerveknél teljesítenek szakmai gyakorlatot a tartományban. A program minél gördülékenyebb megvalósulása érdekében intézményünk minden évben biztosította hallgatóink számára a szóbeli felvételi beszélgetéshez szükséges helyszínt, valamint vendégül láttuk egyetemünk kollégiumában a felvételi eljárást lebonyolító német egyetemi okta-

12

Mobilitás tókat. A több éves gyümölcsöző kapcsolatban hála 2012 februárjában nemcsak az ösztöndíj-lehetőségre, de a Ludwigsburgi Főiskola által meghirdetett Európai Közigazgatási mesterszakra való jelentkezésre és a szóbeli meghallgatásra is sor került. Oroszország: Saratov Exchange Programme

Karunk sokrétű nemzetközi kapcsolatai között szerepel az orosz Sztolypin Volga Régió Közigazgatási Akadémiával évek óta jól működő együttműködés, amelynek keretében a hallgatók, illetve oktatók kölcsönös látogatása valósul meg az intézmények között. Karunk orosz kapcsolatai további lehetőségeket rejtenek magukban. A több éves sikeres kooperáció keretében idén februárban is megvalósult a hallgatói tanulmányi csereprogram, amelynek keretében három szerencsés diákunk vehetett részt angol, német és orosz nyelvű kurzusokon az orosz régióban. Karunk célkitűzései között szerepel a program időtartamának három hónapos intervallumra történő meghosszabbítása. Az alábbiakban olvashatjátok az egyik résztvevő tapasztalatait a csereprogrammal kapcsolatban.

Beszámoló a saratovi élményekről: „2012 február-márciusában töltöttem másfél hónapot harmadmagammal Oroszországban, Saratov városában, az NKE-KTK jogelődje és a Stolypin Volga Region Institute együttműködéséből született program jóvoltából. Rögtön az elején írásomat két külön részre kell választanom, hiszen a program keretében nemcsak egy színvonalas, tartalmas és szakmailag előrelépést jelentő angol nyelvű oktatáson vehettem részt, hanem egy rendkívül izgalmas kulturális és a szó szerinti értelemben földrajzi felfedezésen is. Maga az oktatás az MBA képzések világából adott egy bőséges ízelítőt, mely során megismerhettünk pl. közép- és felsővezetői irányítási technikákat, konfliktuskezelési formulákat és döntéshozatali szabályszerűségeket, de ezeken kívül a számunkra is ismerősebben csengő globalizációs kérdésekkel, helyi önkormányzati ismeretekkel valamint prezentációs készségfejlesztéssel is foglalkoztunk. Saratovi partnerintézetünk professzorai és tanárai magas fokú felkészültségükkel és az oktatás gyakorlatias oldalát kihangsúlyozva tették még élvezetesebbé az amúgy is igen izgalmas angol nyelvű kurzusokat. A képzésben oroszországi hallgatók is részt vettek és így vált igazán nemzetközivé kis csapatunk, melyhez már a kezdetektől csatlakozott három szlovák hallgató is. A német nyelv szerelmeseinek egyes tárgyakat német nyelven is elérhetővé tettek, továbbá egy gyorstalpaló orosz nyelvi kurzust is biztosítottak számunkra a szervezők.

SEMESTER

Azonban az Exchange Program nem csak tanulásból, hanem felfedezésből és szórakozásból is állt. Először Saratov városának nevezetességeivel ismerkedhettünk és tapasztalhattuk meg sokszínűségét, ahol – csakúgy mint országszerte – a múlt mementói keverednek a rendszerváltás utáni új világrend jellegzetességeivel, ezzel serkentve az arra járó turistát a szüntelen felfedezésre. Ennek a szellemében volt szerencsénk Saratovon kívül Volgográdba, vagyis az egykori Sztálingrádba eljutni, ami szinte maga az élő történelem, a második világháború eseményeinek emléke a mai napig tapintható a levegőben. Ezen kívül kirándulást tettünk még a fővárosba, Moszkvába is, ahol nincs négyzetméter, ami ne a monumentalitásról és az oroszok büszkeségéről szólna. A főváros ország az országban, hiszen jellegzetességei mint a Vörös tér, a Kreml, a metró vagy a GUM pláza pompásak és világhírűek ezért bőséges felfedeznivalót tartogatnak bárkinek nemtől és kortól függetlenül. Bár utoljára hagytam, de mégis ezt tartanám a legfontosabbnak, hogy az egyik legnagyobb élmény az orosz emberek kedvessége és vendégszeretete volt. Nyitottságuk példaértékű, és a már fentebb említett szórakozás terén sem kellett soha félni, hogy akár egy percig is unatkoznunk kellene. Konyhaművészetükbe és a területi kulturális szokásaikba szívesen vezettek be, és ehhez kapcsolódóan részt is vehettünk a híres Mászlenyica (télűző) fesztiválon, melynek hangulata páratlan. A program végén, fájó szívvel és sok-sok

13

SEMESTER

Mobilitás

szép emlékkel ültünk fel a repülőre és a hazaérkezés óta, ha azt kérdi valaki, ajánlanám-e a programot és az országot, a válaszom egy határozott igen lenne.” Habran Szabolcs

A fenti nemzetközi kapcsolatokon kívül Karunkon P. Szabó Sándor oktató koordinál intenzív kínai kapcsolatokat a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ keretében.

Magyar Közigazgatási Ösztöndíj (MKÖ) – Tanulj a közigazgatásban, a közigazgatásért! A Magyar Közigazgatási Ösztöndíj a Kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja a megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, a közigazgatás iránt elkötelezett szakember-utánpótlás biztosítása. A program keretében az ösztöndíjasok szakmai gyakorlatának időtartama 10 hónap, amelyből 8 hónapot Magyarországon, egy központi államigazgatási szervnél (minisztérium, háttérintézmények), 2 hónapot pedig valamely európai uniós ország közigazgatási szervénél töltenek.

14

Mobilitás A résztvevők szakmai fejlődését a program teljes időtartamában mentorok segítik. Kiváló alkalmat ad a program a megfelelő tapasztalat megszerzésére a megfelelő helyen, hiszen eredményes teljesítése esetén a közigazgatás lehetőséget biztosít az ösztöndíjasok számára a kormánytisztviselői karrier megkezdésére. Tehát bátran élj a lehetőséggel! Pályázati feltételek: • a pályázat benyújtásának időpontjában be nem töltött 35. életév; • magyar állampolgárság; • felsőfokú iskolai végzettség; • tárgyalóképes angol vagy német vagy francia nyelvtudás (államilag elismert legalább B2 szintű komplex nyelvvizsga); • a pályázat benyújtásának időpontjában kormánytisztviselői jogviszony nem áll fenn.

Egy ösztöndíjas személyes tapasztalatait a programról „Kátai Eszter vagyok, az MKÖ ösztöndíjasa. Idén december 31- ig az Emberi Erőforrások Minisztériumának Fejlesztési és Stratégiai Koordinációs Főosztályán dolgozom, jelenleg pedig a program külföldi szakaszát teljesítem Hannoverben, egy tartományi minisztérium nemzetközi főosztályán.

Ez az ösztöndíjprogram sok lehetőséget nyújt a felvételt nyert ösztöndíjasok számára, ezért mindenképpen ajánlom. Az ösztöndíjasok egy mentor segítségével tanulhatnak bele a kiadott munkába. Az őszinteség kedvéért itt megemlíteném, hogy természetesen a program sikeressége, mind az ösztöndíjas, mind a munkáltató szempontjából, nagyban függ a mentor személyiségétől is. Előfordul, hogy olyan mentort kap az ember, akinek rengeteg dolga megakadályozza abban, hogy az ösztöndíjasa betanításával foglalkozzon. Természetesen, ez nem törvényszerű, ezért azt tudom tanácsolni, hogy ha bárki elnyeri ezt a lehetőséget, akarjon tanulni. Ezzel a hozzáállással még többet nyerhet a programból. A program tartalmaz egy tréning-modult is, mely havonta egy napi tréninget jelent kisebb, 1618 fős csoportokban. Itt alkalom nyílik az ösztöndíjasok közötti ismerettség erősítésére, de legfőbb célja, hogy a munka világát megismertesse, felvonultasson bizonyos szituációkat, valamint a szakirányú tudást erősítse, főként gyakorlatias feladatok bemutatásával. Bár néhol hosszúnak érződik egy-egy ilyen nap, maradandó tapasztalatokkal, poénos percekkel tér haza az ember. Véleményem szerint az eddigi fél év gyorsan elszaladt. Voltak nehezebben megoldható feladatok, de végül mindig helyt álltam, és folyamatosan tanultam. Volt lehetőségem sok munkafolyamatot gyakorlatban megfi-

SEMESTER

gyelni sőt, alkalmam volt a saját munkafolyamataimat is kialakítani. Nem tagadom, hogy a külföldi programszakasz megszervezése nem kis fejtörést okozott, de végül ezt is megoldottam, hiszen már itt is a helyemen vagyok, Németországban. Arról, hogy ki hova kerül, nem tudni, mi alapján döntenek. Számomra kielégítő volt a döntés, de hallottam több esetről, ahol az ösztöndíjas megoldotta a külföldi célország megváltoztatását. Sajnos a szállásban, közlekedésben, és minden egyébben az ember magára van utalva, de egy kis józanésszel, gyors döntésekkel és gyors reakciókkal megoldható az akadály. Az egyetlen biztos pont, amit az ösztöndíjiroda biztosít, az a fogadóintézmény. Még nem tudok nyilatkozni arról, hogy milyen a program további lefolyása, de eddig úgy éreztem, sok mindenkire számíthatok. Ott voltak a jelenlegi ösztöndíjas munkatársaim, akikkel többször szerveztünk közös találkozókat, a korábbi ösztöndíjasok, akikkel néha összefutottunk, valamint a mentoraink, esetleg munkatársaink. Mindenképpen azoknak ajánlom ezt a programot, akik hajlandóak dolgozni az ösztöndíjért hiszen, ha az ember veszi a fáradtságot, lényegesen nagyobb előnyhöz juthat, mint versenytársai. Akár nevezhetném ezt életre nevelésnek is, de ez már túlontúl elcsépelt számomra. Mindenesetre, éljetek a lehetőséggel!” Kátai Eszter

15

SEMESTER

Mobilitás

Karunk idegen nyelvű tantárgyi kínálata Karunkon lehetőséged van idegen nyelvű tantárgyak hallgatására, amelyek kitűnő lehetőséget biztosítanak az élő nyelv használatára, illetve az ösztöndíj lehetőségek sikeresebb elnyerésére. Az alábbi idegen nyelvű kurzusok hallgatására van lehetőséged az őszi szemeszterben: Consular Law Dr. András Back New Challanges in Economic Governanca Dr. habil. Mária Bordás Combating against Terrorism – Legal aspects, Perspectives and Strategies Dr. habil. Mária Bordás, Dr. János Tomolya Territorial Identities from a Central and Eastern European Perspective Dr. Tibor Buskó

Mobilitás

SEMESTER

Dékáni Hivatal Nemzetközi Ügyek NKE-KTK, Oktatási épület 4. emelet 408. szoba Telefon: +36 1 432 9000/20186 E-mail: [email protected] Forrás: Nemzetközi együttműködések Tájékoztató (http://ktk.uni-nke.hu/index.php/hu/dekani-hivatal/nemzetkozi-ugyek--international-affairs/a-kar-nemzetkozi-kapcsolatrendszere) Maradandó benyomások és új távlatok – 25 éves az Erasmus - Európai Bizottság, sajtóközlemény (http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/83&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=hu) Erasmus mindenkinek – beruházás Európa ifjúságába - Az Európai Unió Tanácsa (http://www.consilium.europa.eu/homepage/highlights/erasmus-for-all-investing-in-europes-youth?lang=hu) Erasmus szakmai gyakorlat - mohaonline.hu (http://www.mohaonline.hu/osztondij/erasmus_szakmai_ gyakorlat_osztondij) Erasmus Mundus - Tempus Közalapítvány (http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=289)

International Environmental Law Dr. István Gellérthegyi

CEEPUS - Tempus Közalapítvány (http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=54)

Basics of Public Administration IT Dr. Balázs Kőnig

Friss pályázati lehetőségek magyar diákoknak, fiatal szakembereknek - Ger-mania (http://www.germania.hu/nemetmagyarnemet/osztondij-bosch-alapitvany-baden-wurttemberg-66927.html)

Multi-party dispute resolution Dr. Katalin Pallai

Magyar Közigazgatási Ösztöndíj 2012 (http://www.kozigosztondij.gov.hu/2012/)

Crisis communication Gyöngyi Rózsa Autonomy and the Limits of State Intervention Dr. Antal Szerletics Questions of Autonomy in International and Domestic Politics and Law Dr. Balázs Vizi Az aktualitásokkal kapcsolatos további információért forduljatok a nemzetközi referenshez, illetve Facebookon csatlakozzatok az „NKE-KTK Nemzetközi Mobilitás Info” csoporthoz.

16

17

SEMESTER

Mobilitás

Mobilitás

Külföldi mesterképzésekről – Aktuálisan Lovrek Száva

Az alábbi oldalakon bemutatunk néhány egyetemet és azok mester szakirányait, amelyeket karunkon szerezhető alapképzéssel lehet megpályázni. Előző számunkhoz képest aktuálisabb képzéseket kínálunk a külföldi tanulmányok felé orientálódó érdeklődőknek, továbbá az egyes iskolák weboldalán is érdemes utánanézni, illetve az erre szakosodott tanácsadói irodáknál. Frissebb információkkal is igyekszünk szolgálni a folyamatban, vagy még csak tervezetben levő projektekről, amelyek után a komolyan érdeklődők a Nemzetközi Irodánál is kérhetnek segítséget. Előzetesben: A Bolognai rendszernek köszönhetően az Európai Unió valamennyi országában adódik lehetőség az itthon megszerzett alapképzéses (BA) diplomáddal mester szinten specializálódni. Fontos szem előtt tartani azt, hogy egy mester szak az alapképzésedhez szorosan kapcsolódva ér igazán valamit. Fontos tudni továbbá, hogy mindegyik egyetemnek és mindegyik mesterszaknak egyedi felvételi eljárása, rendszere van - amelyekről adott esetben csak kérésre adnak pontosabb információt, ahogy néhány esetben a tandíjról is. Kivétel nélkül mindegyik egyetem kér az adott szak nyelvén nyelvvizsga bizonyítványt, vagy egyéb nyelvi tesztnek vetik alá a

18

jelentkezőket. Ilyenek lehetnek német nyelven például: német érettségi vagy felsőfokú C típusú nyelvvizsga, Sprachdiplom; angol nyelvterületen pedig vagy szintén felsőfokú C típusú nyelvvizsgát kérnek, illetve komolyabb helyeken IELTS vagy TOEFL vizsgát – azokon is az egyetemek határozzák meg, hogy legalább hány százalékot kell elérned, illetve Cambridge CPE/CAE legalább C típusú nyelvvizsga szükséges. Ha önállóan álltok neki keresgélni, ne tántorítsanak el a magas tandíjak. Számos egyetem, még a magánegyetemek is szociális és jövedelmi viszonyaidnak megfelelően biztosítanak pénzügyi támogatásokat, ösztöndíjakat, sőt akár diákmunka lehetőséget is. Amennyiben nehezen igazodtok ki egyes országok tanulmányi rendszerén, akkor nagy segítségetekre lehet a www. engame.hu oldal, a nemzetközi felsőoktatás specialistája, kiváló referenciákkal. Ingyenes tanácsadásával segíthet kiválasztani a neked megfelelő egyetemet, sőt akár részt vehetsz mentorprogramjában, ahol személyre szabottan vezetnek végig a felvételi rendszereken. Ezen kívül szemináriumokat is tartanak a továbbtanulás lehetőségeiről, felvételi elemeiről vagy például, hogy hol mennyiért tanulhatsz, hogyan kell jelentkezni és ekvivalenciai kérdésekre is válaszol, miszerint hogy mutasd be az itthoni diplomád külföldön.

Ha komolyan érdeklődsz például az MA szakok iránt, akkor ne habozd felkeresni őket, mert bizony tényleg nehéz kiigazodni egyes országok felvételi rendszerein – ebben az Engame csoport biztos segítséget nyújthat. A www.mohaonline.hu/osztondijleiras oldal keresőjében pedig posztgraduális ösztöndíjak feltételei, elérhetőségei után nézhetsz ország, város, tudományterület szerint. A www.felvi.hu diplomán túl azon belül is az „Egyetem Guide” elnevezésű menüpont alatt megtalálod az adott ország valamennyi egyetemét, amelyek egyben leírást tartalmaznak az adott ország felsőoktatási rendszeréről és a szállás, megélhetés körülményeiről, továbbá közvetlen linket szolgáltatnak a felsorolt egyetemek weboldalához.

SEMESTER

Nemzetközi projekteket kezelő központja számtalan lehetőséget ad külföldi diákok részére posztgraduális képzésekben. Képzéseik egy része angolul is elérhető, de az orosz tudás sem árt. Részletek: www.ane.ru University of Ljubljana: Szomszédos országunk nemrég csatlakozott a bolognai folyamathoz, így többlépcsős lett náluk is a felsőoktatás. Egyik legnagyobb egyeteme számtalan alap és közigazgatáshoz kapcso-

Russian Presidential Academy of National Economy and Public Administration Az oroszországi oktatási és kutatási centrum országszerte 15 intézettel, 3 nagy kutató központtal, számos regionális karral rendelkezik. Többek közt ide tartozik a karunkon már ismert hallgatói mobilitási programban résztvevő Saratovi egyetem is.

lódó mesterszakot kínál angol nyelven. A jelentkezésnél minden esetben, mindegyik szakon igazolnod kell a nyelvtudásod IELTS vizsgával. Az egyetem honlapján lehetőség van elektronikus úton 3 szakaszon keresztül jelentkezni, ami február elején kezdődik. A képzések rendszerint 12 hónapos időtartamúak, a tandíjak 2000 és 5000€ között mozognak. Az alábbi szakok közigazgatás-tudományból szerzett BA diplomára is épülő posztgraduális képzések.

19

SEMESTER

Mobilitás

Social Science karán: - Public Relations: - International Relations - European Studies Részletek: www.uni-lj.si (angol nyelven is)

École Nationale D’Administration: Franciaország kimondottan közigazgatás-tudományhoz kapcsolódó képzéseket nyújtó egyeteme kínál rövid vagy teljes, személyre szabott kurzusokat és tanulmányi programokat a köz- és a magánszfé-

Mobilitás rának, illetve BA diplomával továbbtanuló diákoknak egyaránt. Mester programjai például: - European Master’s degree in Governance and Administration : A Potsdami Egyetemmel együttműködve indít posztgraduális képzést fél év franciaországi, fél év németországi tanulmányi tantervvel - Master’s degree in public – sector management: a párizsi Dauphine Egyetemmel közreműködve célozza meg a közigazgatási BA diplomával rendelkező hallgatókat. Részletek: www.ena.fr

Hacettepe University:

SEMESTER

Ku Leuven A Belgiumban található doktori iskola a felsőoktatás harmadik lépcsőjét teljesíteni kívánókat célozza meg, amelyből minket a Faculty of Social Science érinthet leginkább. Jelentkezni a honlapon speciális procedúrákon keresztül lehet. A jelentkezési feltételeket a honlap eléggé részletesen közli.

Törökországban a felsőoktatási rendszer hasonlóan működik, mint Európában. A mester programjuk abban különbözik a miénktől, hogy létezik szakdolgozati és szakdolgozat nélküli képzés. Jelentkezéshez nemzetközi nyelvvizsga szükséges.

Részletek: www.kuleuven.de University College Ghent

Political Science and Public Administration kara az alábbi szakokon hirdet mesterképzéseket: - Public Administration (szakdolgozattal) - Public Administration (szakdolgozat nélkül) Részletek: http://www.hacettepe.edu.tr/

Belgium legnagyobb egyeteme, melynek alapképzéseire jelenleg iskolánk is küld hallgatókat Erasmus programon keresztül, diplománkhoz kiválóan illeszkedő mesterképzéseket nyújt az alábbi szakokon: - Business Administration - Public Administration Előző számunkban közölt hallgatói tapasztalat is szolgálhat további információval az érdeklődők számára. Részletek: english.hogent.be

20

21

SEMESTER

Mobilitás

Japanese Government Scholarship A Balassi Intézet közvetítése nyomán hirdet a Japán Nagykövetség 1 éves angol nyelvű közigazgatási ösztöndíjat 2 fő részére, amelynek elvégzése után az egyetem MA fokozatú végzettséget ad. Magyarországról önkormányzati tisztviselői illetve állami kurzusra lehet pályázni. Részletek: www.scholarship.hu

Mobilitás böző intézményben: egy külföldön, egy pedig a honos intézményben kerül megvalósításra. Ezt egy félév gyakorlat követné külföldön vagy nemzetközi szervezetnél, végül pedig egy félév diplomamunka írással zárulna. Amint a projektet sikerül átültetni a gyakorlatba, egy nagyszerű mesterképzésre számíthatunk, ami itthonról, az egyetemről is elérhető. Karunk már ki is alakított 4 tárgyat a 2 féléves elméleti ciklusra tervezett 11 tantárgyból, amelyekre már jelentkezhetnek is a tavaszi félévben mester szakos hallgatóink (egyelőre csak egyszeri alkalomként). A tárgyak angol nyelven érhetők el informatikai – jogi – közigazgatási, kommunikációs és közpénzügyi témában. Résztvevők: (forrás: www.uni-nke.hu )

MIPAM: A projekt maga az EU Lifelong Learning Programme keretében finanszírozott egyetemek közötti együttműködés. Master in International Public Administration and Management – MIPAM : Az Európai Unió 7 tagállamában lévő felsőoktatási intézmények együttműködésében megvalósuló konzorcium egyelőre még csak tervezet, jelenleg nemzetközi akkreditációs eljáráson vesz részt. Ha a projekt ténylegesen beindul, akkor el is kezdődhet a már kész tanterv alapján a tanítás 4 féléven keresztül 4 különböző intézményben. Előzetesen annyi mondható el róla, hogy a tervezet szerint 2 félév oktatás lesz 2 külön-

22

• Hochschule für öffentliche Verwaltung und Finanzen, Ludwigsburg (továbbiakban: HVF), egyben projekt koordinátor; • Hogeschool Gent (Belgium) • Universtá Carlo Cattaneo (Castellanza, Olaszország) • Technical University of Gabrovo (Bulgária) – szakmai feladatok nélkül – az intézmény feladata a technikai háttér biztosítása, az elkészített angol nyelvű tananyagok lektorálása és egyéb technikai, ill. adminisztratív feladatok • University of Limerick (Írország) • NHL Hogeschool (Leeuwarden, Hollandia) • Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Közigazgatás-tudományi Kar

SEMESTER

A jövőd velünk kezdődik - Szakmai gyakorlatok Neked! Üveges Anita

Minden egyetemista életében eljön az a pillanat, amikor szakmai gyakorlatot kell keresnie és választania, így automatikusan felmerül benne a kérdés, hogy hol keresse, mit válasszon és mi alapján döntsön. A következőkben ehhez próbálok némi segítséget nyújtani Neked, felhasználva azt a tapasztalatot, amelyet az elmúlt hónapokban az Életpálya Iroda munkatársaként szereztem.

A szakmai gyakorlat nagy szerepet játszik a pályaválasztásban és a későbbi elhelyezkedésben, ezért nagyon fontos, hogy tudatosan válassz gyakorlati helyet, hiszen a statisztikák szerint a hallgatók több mint 60%-a annál az intézménynél kap állást a diploma megszerzését követően, ahol a gyakornoki idejét töltötte. Amennyiben abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy mire idáig eljutsz (4. félév vége) már pontosan tudod, hogy melyik minisztériumnál, kormányhivatalnál, önkormányzatnál vagy más államigazgatási szervnél szeretnél gyakornok lenni, nincs más dolgod, mint az Életpálya Irodával való egyeztetés után önéletrajzodat és motivációs leveled elküldeni az adott közigazgatási szerv humánerőforrás (HR) osztályára. Amennyiben ezt szakmailag alkalmasnak találják, felveszik veled a kapcsolatot és egy interjú keretében meg tudjátok beszélni a részleteket. Előfordulhat az is, hogy még nem tudod pontosan, hol szeretnéd eltölteni a gyakornoki időd és ebben az esetben nyújt igazán nagy segítséget az Életpálya Iroda, amely a diákok életpályáját koordinálja azáltal, hogy szakmai gyakorlati helyeket biztosít a civil hallgatók számára. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha segítséget kérsz az Irodától, akkor egy motivációs beszélgetés alkalmával próbáljuk meg

23

SEMESTER

Mobilitás

kideríteni, hogy mik azok az erősségeid, amikben igazán jó vagy, mely tantárgyak állnak hozzád közel, egyszóval: mire terjed ki leginkább az érdeklődési köröd. Ezután a fentebb említett eljárás szerint felveszed a kapcsolatot a gyakorlatot biztosító közigazgatási szervvel. Természetesen az Életpálya Iroda az önéletrajzod és motivációs leveled megírásában is segítséget tud nyújtani, de ami ennél is fontosabb: vannak olyan közigazgatási szervek, amik kifejezetten az Életpálya Irodához fordulnak, ha gyakornokokat keresnek, így érdemes a Neptun rendszert és az internetes elérhetőségeinket folyamatosan figyelemmel kísérned.

Mobilitás A tantervi előírásoknak megfelelően alapképzésben a második tanévet követően, míg a mesterképzéses hallgatók esetében az első év végén érdemes az előírt szakmai gyakorlatot teljesíteni. Természetesen egyedi esetben kérelem útján ettől is el tudsz térni, és az országhatárok sem jelentenek problémát, hiszen külföldön is letöltheted a szakmai gyakorlatod. További kérdéseiddel fordulj hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeken!

Nálunk, a Közigazgatás-tudományi karon alapvetően az állami- és közszférában eltöltött szakmai gyakorlatot fogadják el, így a minisztériumok, kormányhivatalok, valamint az önkormányzatok és háttérintézményeik az „első számú célpontok”, de indokolt esetben más szervezeteknél is eltöltheted a gyakornoki időd.

Életpálya Iroda – Kollégiumi épület 121-es iroda Facebook: NKE-KTK Szakmai gyakorlat (Életpálya Iroda) „Pro Publico Bono” - Öregdiák Közösség (NKE-KTK) IWIW: Államigazgatási Főiskola (BCE Közigazgatástudományi Kar)

24

SEMESTER

Nyári egyetemek szerte a világban – Nyaralás, buli és egy cseppnyi tanulás Szilágyi Bettina

Amikor legelőször hallottam a nyári egyetemekről, még nem tudtam, miről is lehet szó, elhelyezni sem tudtam az oktatás kusza rendszerében. Elintéztem ennyivel: áh, még nyáron is járjak órákra és tanuljak? Köszi, nem. Valójában egészen másról van szó, mint a hagyományos, évközi egyetemi napokról. Én úgy képzelem, olyan lehet, mint az Erasmus. A nyári egyetemek (Summer University) különböző időtartamúak, általában - nevükkel ellentétben - nem ölelik fel az egész nyarat. Típustól, szervezőktől függően a programok lehetnek egy, de akár nyolc hetesek is. Tulajdonképpen ezek intenzív szakmai napok, műhelyek, hiszen napi 2-4 óra az ismeretszerzésről, tudásbővítésről szól, a maradék idő pedig a szórakozásé, kikapcsolódásé. Tehát nem marad ki sem a nyaralás, sem a partizás. Ha külföldre mész, nem maradhat el az adott város, ország kultúrájának, nyelvének megismerése, itthon pedig az anyanyelvhasználat könnyítheti meg az adott témában, szakterületen való elmélyülést, mindemellett valószínű, hogy mindkét helyen nemzetközi diáksereggel fogsz találkozni. A szervezők oktatási in-

tézmények, diákszervezetek, önkéntesek lehetnek, akik biztosítják a szállást, ellátást (minimum két étkezés), valamint az egész napos, éjjel-nappali programokat és a köztük lévő utazást, hogy ez igazán egy életre szóló élmény lehessen számodra. Mindennek nyilván ára van, tehát más külföldi részképzésektől eltérően itt nincsenek ösztöndíjak, de tandíjak sem, hanem részvételi díjat kell fizetni, amely a program jellegétől, a házigazda országtól, szervező intézménytől függ. Mivel témáját tekintve is nagyon választékos a kínálat, bárki találhat magának ideális programot. Magyarországon az AEGEE diákszervezet kínálja a nyári egyetemek legszélesebb választékát. Náluk öt különböző típus közül lehet választani, a nyelvtanulótól egészen a világutazó programig. Az esemény időtartama 1-4 hét, és Európa számtalan országát, több mint nyolcvan várost lehet úti célul választani. A részvételi díj átlagosan 80 euró/hét. A kiutazás költségét minden esetben a résztvevő állja. Egy ilyen eseményen 20-40 diák vehet részt, így érdemes időben jelentkezni. Ahhoz, hogy ott lehess az egyik ilyen nyári egye-

25

SEMESTER

Mobilitás

temen, az AEGEE tagjává kell válnod, majd a honlapjukon található belépési nyilatkozat és regisztráció kitöltése után csupán egy motivációs levelet kell feltöltened és megjelölni azt a három egyetemet, ahova a legszívesebben utaznál. Mivel az AEGEE egy nonprofit diákszervezet, amelynek célja többek között egy interkulturális, nyitott közösség létrehozása, még a gyengébb tanulmányi átlag sem lehet akadály a nyári egyetemre való bekerülésednél. A jelentkezési időszak a kora nyári programokra március 1-től április közepéig tart, a későbbiekre június végén kell jelentkezni. A Balassi Intézet Magyar Ösztöndíj Bizottság (MÖB) honlapján mind hazai, mind külföldi ösztöndíj-lehetőségekkel találkozhatunk. Itt külön történik a nyelvszakosok és a nem nyelvszakosok jelentkezése. A középpontban a fogadó ország kultúrájának megismerése és a nyelvtanulás áll. A honlapon részletesen

26

Mobilitás

ismertetik, milyen dokumentumokat kell csatolni a jelentkezéshez, és felhívják a figyelmet a súlyos, tipikus hibákra, amelyek érvénytelenítik a pályázatot. Bővebb és pontosabb információkkal a MÖB irodában szolgálnak, az elérhetőségeket a honlapjukon találhatod meg (hivatkozás a cikk végén). Fentebb említettem, hogy oktatási intézmények is szerveznek ilyen programokat. A hazai egyetemek közül szinte mindegyik rendelkezik mobilitási szerződéssel, külföldi egyetemekkel való kapcsolattal. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem legutóbb egy Barcel onai programot hirdetett, valamint például a Corvinus Egyetem rendelkezik olyan kapcsolati hálóval, amelyen keresztül Varsótól Koreáig el lehet jutni. A partnerintézmények listájánál közvetlenül elérhető a fogadó fél honlapja és a nyári egyetemi jelentkezési lap. Ezekkel kapcsolatban az adott szerv Nemzetközi Irodáján kell érdeklődni, hi-

szen mégiscsak egyszerűbb házon belül elintézni a kiutazásokat, illetve, hogy akár nem corvinusos hallgatóként is részt lehet-e venni a programban. Magyarország is bővelkedik nyári egyetemekben. Több felsőoktatási intézmény (Corvinus, ELTE, Debreceni Egyetem) rendez itthon, külföldi hallgatókat várva nyári egyetemet, amiken természetesen a magyar diákok is részt vehetnek. Idén nyáron szakkollégiumunk tagjainak is volt lehetősége ellátogatni ilyen típusú nyári egyetemre a Balatonnál. Ezt az Andrássy Gyula Külpolitikai Szalon rendezte külpolitikai témában, a háromnapos rendezvényen a meghívott előadók közt olyan közéleti személyeket köszönthettünk, mint Gulyás Gergely országgyűlési képviselő, vagy Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A szakmai ismeretek és kapcsolatok bővítése mellett a többféle szabadidős programok is várták az ide érkezőket.

SEMESTER

Látható tehát, hogy a nyári egyetemek skálája végtelenül széles. Ha esetleg valaki a jelentkezések elmúltával reagál, hogy szeretne menni, akkor sincs ok a kétségbeesésre, mert minden intézmény más-más turnusban indítja programjait. Így lehet, hogy nem is kell a következő nyárig várni, hanem már késő tavasszal is lehet az utazásra készülni. Javaslom, hogy ha megtaláltátok a számotokra ideális nyári egyetemet, akkor figyeljétek folyamatosan az esemény honlapját, hogy véletlenül se maradjatok le egy határidőről, egyetlen dokumentum feltöltéséről sem. Úgy gondolom, hogy a nyári egyetem hasonló mértékű lehetőséget jelent, mint például egy Erasmus, mint egy külföldi részképzés, így ha van rá lehetőséged, időd, s valamennyi spórolt pénzed, akkor semmiképp se hagyd ki! Ez egyben lehet életed legköltséghatékonyabb tanulmánya és nyaralása.

Hasznos linkek: Balassi Intézet: www.scholarship.hu, www.summeruniversity.hu Aegee Budapest: www.aegee-budapest.hu Tempus (A Ceepuson belül, speciális kurzusoknál): www.tka.hu Corvinus Egyetem (Corvinus&világ-Pályázatok, ösztöndíjak): www.uni-corvinus.hu Felhasznált irodalom www.scholarship.hu www.uni-corvinus.hu www.uni-nke.hu www.aegee-budapest.hu www.mohaonline.hu/egyetem_guide/nyari_egyetem www.tka.hu

27

SEMESTER

Mobilitás

Mobilitás

Nyári munkák amerikai gyermektáborokban Regős Dániel

Biztosan hallottatok már olyan egyetemistáról, aki egy egész nyarat töltött el az Amerikai Egyesült Államokban. Abban az esetben, ha az illetőt nem egy magyarul már alig beszélő idős rokona látta vendégül valamelyik apartmanjában, mondjuk a Central Park nyugati oldalán, nagy valószínűséggel valamelyik itthon is működő – nyári munkákat kínáló - szervezeten keresztül jutott ki. A dolog nagyon leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy az Újvilágra kíváncsi, kalandvágyó fiatal 10 héten keresztül keményen dolgozik, új barátokat szerez, nyelvet gyakorol, a megkeresett pénzt pedig a végén Hawaii-n szörfoktatásra költi, vagy éppen eladományozza Las Vegasban. Egy ilyen nyár megvalósítása azonban igényel egy kis időt, utánajárást és némi papírmunkát is, ami – a tapasztalatok szerint – sok mindenkit eltántorít attól, hogy belekezdjen a szervezésbe. Célszerű tehát a procedúrát valamelyik Magyarországon is működő szervezetnél kezdeni. Európa-szerte a legnépszerűbbek a Camp Leaders és a CCUSA programjai. Aki egy év múlva, tehát 2013 nyarára céloz meg egy ilyen munkát, annak ajánlott még idén ősszel jelentkezni valamelyik szervezetnél. Ha időben sor kerül a jelentkezésre,

28

az még akár költségeknél is előnyt jelenthet, ami fontos, hiszen összességében 150-180 ezer forintos befektetésről van szó, attól függően, hogy mennyi költőpénzt váltunk előzetesen. Az összeg elsőre ijesztően hathat, de a 10 hét alatt megkeresett 1000-1300 dollár fedezi ezt a kiadást. A táborokról kicsit bővebben annyit érdemes megemlíteni, hogy több száz található Amerik szerte. Van, ahová hetente-kéthetente felváltva érkeznek a táborozók, máshová 7-8 hétre „költöznek be” a szabadidejüket hasznosan eltölteni vágyó gyerekek. Vannak kisvárosban elhelyezkedő 180 fős művészeti táborok csak lányoknak, de rábukkanhatunk 400-500 fős sport camp-ekre is, valahol egy vörösfenyőerdő közepén, ahonnan a legközelebbi település 2 óra kocsikázásra található.

Tábortól függetlenül az elvégezendő feladatok, azok jellege nagyjából megegyezik. Különbséget tesznek a support staff (kisegítő személyzet) és a counselor-ök között. A kisegítő személyzetként dolgozók a konyhában tüsténkednek, vagy karbantartóként igyekeznek mindenféle ügyesbajos dologgal megbirkózni. Az úgynevezett counselor-ök, akik a tábortól függően úszást, teniszt, festészetet, szobrászatot tanítanak a gyerekeknek, legtöbb helyen velük is laknak 7-8 hétig (csak erős idegzetűeknek!). Ha az illető szerencsésebb, a heti egy szabadnapját a közeli településen töltheti (a tábor sofőrje nagyon szívesen elfurikázgat mindenkit), a kevésbé szerencsések, akik kicsit messzebbre kerültek bármiféle civilizációtól, a tábor területén pihenhetik ki a fáradalmaikat (de legalább nagyobb esélyük van rá, hogy több pénzt spóroljanak meg a tábor utáni időszakra). Érdemes néhány mondatot ejteni a táborokban érvényes szabályokról is. Többnyire minden tábor elején megtörténik egy eligazítás, ahol a dolgozókat felvilágosítják arról, hogy miért is utazták át a fél világot, illetve, hogy mik azok a szabályok, melyek megsértése esetén akár már csomagolhatnak is. Az alkohol- és drogfogyasztás tilalma mellett egészen furcsa szabályokkal is találkozhatunk: egyes helyeken tilos a papucsviselés, a hölgyeknek az erőteljes smink, vagy a hivalkodó bikini. Általánosságban elmondható, hogy a táborok nem bánják a munkatársak közötti párkapcsolatot, de arra sem a vezetőség, sem a gyerekek nem kíváncsiak.

SEMESTER

Úgy gondolom, nemcsak a multikulturális környezet, a kaland és a nyelvtanulás miatt érdemes az amerikai táboroztatást választani. A jól csengő nyárimunka-vállalás jó lehetőség az önéletrajz tartalmának gyarapítására is. Nem teljes a kép, ha nem írunk az amerikai nyári munkák hátulütőiről. Említettem már a papírmunkát, ami miatt sokan bele sem kezdenek a szervezésbe. Nem szabad, hogy egy kis utánajárás elvegye az ember kedvét, nem olyan nehéz megírni azt a motivációs levelet, vagy éppen kinyomtatni az eddigi féléveink indexmásolatát (a szükséges dokumentumokról egyébként a szervező cégek pontos listát állítanak ki). A negatívumok között szokták emlegetni az amerikai konyhát, ami nem jelent mást, mint a hot-dog, hamburger, húsgombóc, chips, szendvics, tortilla, toast, csirkeszárny, sültkrumpli más-más módon történő előállítását. A feszített munkatempó és a néha fölöslegesen szigorú szabályok betartása a végén azonban elnyeri méltó jutalmát. Nincs is annál jobb érzés, mint mikor az ember a megkeresett pénzen körbeutazza az USA-t, vagy annak legalább egy-egy nagyobb városát. A pozitívumokat és negatívumokat már ismered, már csak el kell határoznod magad! Take care!;) Fontos linkek: http://www.campleaders.com/ http://www.ccusa.hu/ http://www.smallerearth.com/

29

SEMESTER

Mobilitás

Mobilitás

Gyakornokként Magyarország és Európa törvényhozásában Jugovits Károly

Leendő közigazgatási szakemberként mindannyiunk célja, hogy olyan felelős pozícióban dolgozhassunk, amelynek birtokában érezhetjük a tanulmányainkért járó, jól megérdemelt elismerést. Az idáig vezető úton ezért érdemes kihasználni minden lehetőséget az olyan tapasztalatok megszerzése érdekében, amelyek nagyobb esélyt biztosítanak a vágyott munkahely betöltésére. Erre az egyik legalkalmasabb módszer a különböző állami és közösségi intézmények gyakorlati és gyakornoki programjaiban való részvétel, ezek ugyanis azon kívül, hogy lehetővé teszik a szükséges

30

szakmai gyakorlat teljesítését, kiemelkedő referenciát is biztosítanak a résztvevőknek, egy-egy „jól csengő” ajánlás pedig minden munkainterjú során előnyt jelenthet. Következő összeállításunk segítségével áttekinthettek néhány ismertebb gyakorlati programot, amelyek segítségével tapasztalatokat szerezhettek a hazai és nemzetközi közigazgatás csúcsszerveinél. Parlamenti Gyakorlat az Országgyűlés Hivatalában Az Országgyűlés elnöke által minden évben meghirdetett program idén immár 14. éve biztosít lehetőséget néhány

rátermett, motivált hallgatónak arra, hogy megismerje az Országgyűlés szervezetét, a bizottságok, frakciók és az Országgyűlés Hivatalának munkáját, valamint, hogy közvetlen betekintést nyerjen a törvényalkotás folyamatába és a hivatali szervezet mindennapjaiba. A felvételt nyert hallgatók 2 féléven keresztül vesznek részt a Hivatal által szervezett eseményeken. Az első félév során a törvényhozás folyamatában kiemelkedő szerepet játszó szervezeti egységek vezetői és vezető tisztségviselői, valamint a parlamenti pártok hivatali szervezetének szakemberei tartanak előadásokat saját szakterületük témájában, bemutatva tevékenységüket, helyüket az Országgyűlés működésében. Igazi különlegességként a gyakornokok részt vehetnek a Házbizottság egy ülésén, amely alapesetben csak a parlamenti pártok és a hivatali szervezet vezetőinek áll módjában. A 6 hétig tartó elméleti képzést követően kerül sor a munkavégzésre, amelyet a gyakornokok a Hivatal által kijelölt bizottságok mellett, illetve szervezeti egységekben teljesítenek. Emellett a program számos külső intézménylátogatást is magában foglal, amelyek eredeti környezetükben mutatják be a közigazgatás legjelentősebb szerveinek tevékenységét. A legutóbbi programban a gyakornokok látogatást tettek többek között az Alkotmánybíróságon, az Állami Számvevőszéknél, vagy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában, de lehetőség nyílt körbejárni a Parlament épületének kupoláját, vagy betekinteni a Parlamenti Könyvtár látogatók elől gondosan elzárt területeire is. A külső látogatások sorából ki kell emelni a program részét képező két szakmai

SEMESTER

kirándulást, amelyek keretében a hallgatók olyan települések hivatali életével ismertetik meg a hallgatókat, ahol a polgármester egyben országgyűlési képviselő is. A program leírásából hamar kitűnik, hogy nem mindennapi lehetőséget és tapasztalatot biztosít a szerencsés résztvevőknek, a felvételi követelményeket tekintve azonban nincs könnyű dolguk a jelentkezni kívánóknak: az oktatói ajánlólevelek beszerzésén, és egy megnyerő bemutatkozó levél megírásán túl minimum 4.00 tanulmányi átlagot kell teljesíteni, valamint előnyt jelent, ha a pályázó egy, vagy akár több idegen nyelv magabiztos ismeretével is rendelkezik. A jelentkezési határidő minden évben szeptember közepén jár le, a program maga pedig körülbelül az adott év októberétől a következő év júniusáig tart. A programról és a jelentkezés további feltételeiről az Országgyűlés honlapján tájékozódhattok! Szakmai gyakorlat az Európai Unió intézményeinél Az valószínűleg nem igényel különösebb indoklást, hogy miért érdemes akár csak egy kis időre is részévé válni a közös európai „gépezetnek”, és bepillantani az intézmények mindennapi munkájába, gyakorlati tapasztalatokat szerezni egy multikulturális, többnyelvű, etnikailag is sokszínű környezetben. Az Unió ezért számos lehetőséget biztosít intézményei működésének megismerésére, és az azokban történő gyakornoki, gyakorlati munkavégzésre. Az Unió szinte mindegyik főbb intézménye (Bizottság, Parlament, Tanács,

31

SEMESTER

Mobilitás

Bíróság, Régiók Bizottsága) kínál gyakorlati programokat, amelyek alapvetően két típusra oszthatók: felsőfokú végzettséget igénylő, valamint folyamatban lévő felsőoktatási tanulmányokat igénylő gyakornoki és gyakorlati programokra. A következőkben azokat a diplomát nem igénylő lehetőségeket mutatjuk be, amelyekre akár már a mai napon megkezdhetitek a jelentkezést. Az európai oktatáshoz és szakmai képzéshez történő hozzájárulás, valamint az intézmény működésének a fiatalokkal történő megismertetése érdekében az Európai Parlament többféle lehetőséget kínál szakmai gyakorlatok folytatására és tanulmányi látogatások tételére a Főtitkárságán. A fizetett szakmai gyakorlatokban való részvételhez minden esetben diploma szükséges, a nem fizetett szakmai gyakorlatok azonban már az érettségi bizonyítvány megszerzésekor elérhetővé válnak. Évente három gyakornoki program indul, január 1-jén, május 1-jén, és szeptember 1-jén. A pályázatot legalább 3 hónappal a kezdési időpont előtt kell benyújtani (tehát október 1-jén, február 1-jén, és június 1-jén). A nem fizetett szakmai gyakorlatok időtartama 1-4 hónap, de ettől eltérés lehetséges. Az Európai Parlament ezenkívül indít fizetett szakmai gyakorlatot fogyatékkal élők számára, fogad tanulmányi látogatókat, és kínál fordítói szakmai gyakorlatokat is. Az Európai Unió Tanácsának Általános Titkársága ugyancsak többféle szakmai gyakorlatot kínál, hogy az európai polgárok megismerhessék az intézmény működését, ezáltal megismerjék az európai integráció

32

Mobilitás

SEMESTER

legfontosabb célkitűzéseit és problémáit. A jelentkezők tanulmányaik során szerzett tudásukat átültetik a gyakorlatba, ezáltal szakmai tapasztalatot szereznek. A gyakorlatok típusai között külön kategóriát képez az egyetemi hallgatóknak kötelezően letöltendő szakmai gyakorlat. Ide egyetemen, vagy felsőfokú intézményben harmad-, negyed-, vagy ötödéves uniós tagállamok állampolgárai jelentkezhetnek, akiknek tanulmányaik részeként ilyen gyakorlatot írnak elő, vagy akiknek szakdolgozatukhoz, doktori értekezésükhöz ezzel kapcsolatos kutatás szükséges. Ez a szakmai gyakorlat fizetetlen. A munkavégzéshez angol, vagy francia nyelv magas szintű ismerete, és egy másik nyelv ismerete szükséges. Fontos, hogy nem fogadható el olyan személyek jelentkezése, akik az Európai Unió valamelyik intézményénél nyolc hétnél hosszabb gyakorlatot már letöltöttek. A gyakorlat ideje 1-5 hónap. Évente két gyakornoki program indul január 1-jétől június 30-ig, és szeptember 1-jétől december 31-ig. A januárban kezdődő gyakorlatra a jelentkezési határidő előző év október 1., a szeptemberben kezdődőre ugyanazon év május 1. Szakmai gyakorlat ezen kívül a Régiók Bizottságánál is lehet teljesíteni, amely minden évben lehetőséget biztosít az uniós polgároknak gyakorlat letöltésére. Kétféle gyakornoki programot kínálnak: fiatal diplomásoknak szóló hosszú távú, fizetett szakmai gyakorlatot, az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező, illetve felsőfo-

kú tanulmányokat folytató fiatalok számára pedig rövid távú, fizetetlen szakmai gyakorlatot kínálnak. Ez utóbbiaknál nincsenek rögzített határidők. A jelentkezéseket postán kell elküldeni a Régiók Bizottságának Gyakornoki Hivatalához. Amennyiben a felsorolt intézmények gyakorlati, gyakornoki programjaira szeretnél jelentkezni, a következő dokumentumokra lesz szükséged (a szükséges dokumentumok listája intézményenként változhat, az intézmények ezenkívül előírhatnak speciális feltételeket is): • • • •

szakmai önéletrajz; motivációs levél; jelentkezési kérelem; személyazonosító igazolvány (vagy útlevél) másolata, amelyen egyértelműen fel van tüntetve a név, az állampolgárság, a születési hely, és idő; • a képző intézmény igazolása a gyakorlat kötelező voltáról;

• megszerzett oklevelek fénymásolata; • nyelvismeretet igazoló dokumentum másolata; • igazolás valamelyik uniós, vagy unión kívüli szervnél letöltött szakmai gyakorlatról (amennyiben dolgoztál már valamelyik intézménynél). Érdemes minél előbb megkezdeni a jelentkezést, a felsorolt programok ugyanis nagy érdeklődésre tartanak számot. Az Európai Parlamenthez például évente mintegy hétezer gyakornoki jelentkezés érkezik az EU-n belülről és kívülről egyaránt. A próbálkozók mintegy 8%-a jár végül sikerrel, és dolgozhat egy–öt hónapot gyakornokként az uniós intézménynél. További információért és a jelentkezéshez szükséges kérelemért látogass el az Európai Unió intézményeinek honlapjaira! Forrás: parlament.hu, europa.eu, europarl.europa.eu, european-council.europa.eu, cor.europa.eu

33

SEMESTER

Mobilitás

Beszámoló: History in the making – avagy gyakornokság az Európai Parlamentben

Sárdi Patrik egy Európa Parlamenti gyakornokot kérdezett meg munkájáról: Mi is az Európai Parlament? Tényleg nincs szerepe az Unió döntéshozatalában? Valóban a Közösség egyik felesleges intézménye? Úgy gondolom a Kedves Olvasót, ha már ezt a lapot tartja a kezében, nem ezek a kérdések, illetve az ezekre adott válaszok érdeklik, hiszen azokkal maga is tisztában van. Sokkal inkább lehet érdekes az, hogy miképp folyik itt a munka és nem mellesleg, milyen módon lehet ide bekerülni? Az Európai Parlament az Európai Unió egyik legkomplexebb, ezáltal legizgalmasabb intézménye, hiszen egyszerre találkozik itt a nemzeti, az európai és politikai szervezet lévén, a frakció érdek is. Az érdekek eme kusza hálójában dolgoznak a képviselők, az asszisztensek, a frakciók adminisztrátorai, tanácsadói és természetesen a gyakornok is. Gyakornokként több helyre és módon kerülhetünk be. Lehet valaki gyakornok a Parlament egyes főigazgatóságain, a frakcióknál, a szakbizottságoknál, a nemzeti delegációknál és akár a képviselőknél is. Minden esetben más és más feladatokkal szembesülnek

34

Mobilitás

SEMESTER

a fiatalok. Saját tapasztalatom alapján a delegációs és a képviselői gyakornoki létről, munkáról tudok beszámolni. Egy hónapot volt szerencsém dolgozni az egyik legnagyobb magyar párt európai parlamenti delegációja mellett. De hogy is kerültem ide? A válasz egyszerű: a párt tehetséggondozó programja – igen, van ilyen Magyarországon – jegyében. Egy Európai Unióról szóló vetélkedő döntőjén figyelt fel rám a delegáció vezetője júniusban, melynek eredményeképp októberben már Brüsszelben is voltam. A delegációs gyakornok feladata, mivel kéthavonta váltják egymást, sokkal inkább operatív, mint hosszú távú. Ez leginkább az egyes szakbizottsági üléseken, konferenciákon való részvételt és azokról feljegyzések készítését jelenti. E mellett persze betekintést nyerhetünk az iroda és a delegáció hosszú távú működésébe is. A képviselők igen komoly figyelmet fordítanak a gyakornokok munkájára, hiszen a fiatalok, az egyetemről frissen kikerült, esetleg még oda járó értelmiségiek jelentik az utánpótlást mindenki számára. Ennek legjobb bizonyítéka saját példám, hiszen egy havi munka után kaptam lehetőséget arra, hogy újra kipróbáljam magam az Unió boszorkánykonyhájában, ezúttal már képviselői gyakornokként, fél éves szerződéssel. Miben más ez, mint a delegációs gyakornokság? Mivel ekkor már hosszabb távon tud a gyakornok az iroda rendelkezésére állni, komolyabb, hosszabb távú feladatokat is kap. Ilyen lehet például az elemzések, háttéranyagok elkészítése, a képviselő beszédeinek, felszólalásainak megírásában való segédkezés. Ekkor már valóban szinte teljes képet kaphatunk arról, hogy miként is működik egy delegáció, egy szakbizottság, egy frakció, sőt az egész rendszert is képesek leszünk átlátni. Már részt vehetünk a különböző képviselők és asszisztensek közt zajló egyeztetéseken, átláthatjuk azt, milyen háttéregyeztetések szükségesek egy adott döntés meghozatalához. Ez már komoly lobbi munkát jelent a nemzeti érdek érvényesítése érdekében. Képviselőm, aki különösen nagy figyelmet fordít a gyakornokok fejlődésére, szinte gyermekeinek tekinti őket, jó indulata által volt szerencsém részt venni hasonló egyeztetéseken és találkozni a magyar és az európai politika kiemelkedő alakjaival, volt és jelenlegi miniszterekkel, elnökökkel vagy az Európai Parlament elnökével. Végül pedig jegyezzük meg azt is, hogy egy ilyen vibráló, folyamatosan változó és fejlődő környezetben felbecsülhetetlen tapasztalatokkal lehetünk gazdagabbak, végre alkalmazni tudjuk azt, amit az egyetemen megtanultunk. Sőt, sokkal többet is fogunk itt tanulni, mint amit az iskolában át tudnak adni. Ami pedig még ezeknél is jobb érzés az a napi politika és döntéshozatal eseményeiben való aktív részvétel. Így lehetséges az, hogy nemcsak elolvassuk a hírekben, hogy mi történt, hanem azt tudjuk mondani, hogy igen, ebben a döntéshozatali folyamatban részt vettem. Kívánom továbbá mindenkinek, hogy egyszer érezze át azt, amit én is éreztem akkor, mikor a képviselőm plenáris felszólalásában az általam fogalmazott mondatokat mondta el. Ahogy az angol mondaná: „history in the making” – ezt láthatjuk az Európai Parlament gyakornokaként.

35

SEMESTER

Aktuál

Aktuál

Olimpia, más szemmel

és megvalósítása, a nyitó és záróünnepségek megszervezése, lebonyolítása ismét megcsillantotta az ország régi dicsőségét.

Árpás Annamária Rózsa

Időszámításunk előtt 776. Az első ókori olimpiai játékok éve. Az ókori Hellász minden háborúja szünetel, s a poliszok legjava méri össze az erejét Olümpia városában. A Játékok az erő, összetartás és béke jelképe – tisztelgés az istenek előtt. Mi a helyzet a modern Olimpiával? Mennyiben változott az ókor óta az Ötkarikás Játék? Az Olimpiáról általában A modernkori Olimpiák sokban különböznek a Krisztus előtti eseményektől: többé már nem korlátozódnak Görögország területére, hiszen nemzetek versenyeznek egymással. Ahogy a sportszámok megváltoztak, kibővültek, úgy az esemény jelentősége is - a 2009-es Olimpia Törvény terve-

36

zet is kijelenti: a nemzetek összetartozását és a hazafias érzelmek legtisztább megnyilvánulását jelenti: „Az olimpiai játékok rendezése által egy nemzet dicsőül meg és szerez hosszú évekre szóló hírnevet külföldön és nemzeti önbecsülést idehaza”. Így történt ez a 2012-es Olimpiát megrendező Londonnal: az Egyesült Királyság egyébként is mindig a figyelem középpontjában áll (egy volt gyarmatbirodalom, amely még mindig befolyással rendelkezik a világpolitikában; különleges történelme, jellegzetes kultúrája pedig kiemeli őt a nemzetek közül), azonban az elmúlt négy évben, valamint kifejezetten a nyári játékok ideje alatt szinte elfoglalta a világ „színpadát”. Az olimpiai falu megépítése, a stadionok és egyéb sporthelyszínek megálmodása

Miért éri meg Olimpiát szervezni? Megéri-e?

SEMESTER

az Olimpiát követő időtartamhoz: a megnövekedett turizmus itt is jellemző, de ezen kívül az ország nemzetközi megítélése is javul, és magával hozza az új befektetők megjelenését. Az újonnan épített utak, a renovált város csábító a külföldi cégeknek – ezért kell kiemelkedően odafigyelni a külső kommunikációra is, ezért elengedhetetlen a precíz és rugalmas szervezés. Mit tekinthetünk akkor negatív hatásnak?

Talán sokan úgy gondolják, hogy a második kérdés nem releváns – miért ne érné meg a világ legnagyobb sporteseményét megrendezni? Nézzük az előnyöket először, amelyeket az Olimpiát tartó ország élvezhet: az Olimpia előtti szakaszban a legjelentősebb az építkezésekből adódó haszon. A különféle stadionok megépítése az infrastruktúra kiépülését vonja magával, valamint munkalehetőséget jelent mind közvetlenül az építészeknek, szervezőknek, építőmunkásoknak, mind közvetetten az építőanyag gyártóknak, valamint a vendéglátóiparnak. Megfigyelhető, hogy a turizmus is fellendül már ebben a periódusban, hiszen az Olimpiát rendező ország belekerül a világ köztudatába. A Nyári Olimpiai Játékok alatti időszakban a turizmus dominál: a vendéglátás fellendül, a jegyek eladásából származó bevétel kiegészül a szponzorok által biztosított összeggel, erre az időszakra új állások keletkeznek. Logikus feltételezni, hogy aki elutazik megtekinteni az Olimpiát, kíváncsi lesz a rendező országra, így nem csak arra az időszakra marad az olimpiai városban. Így elérkezünk

Az Olimpia előtt nagy valószínűséggel feléli a rendező ország a tartalékai nagy részét, hiszen a beruházások és építkezések mind hatalmas kiadást jelentenek. Senki se gondolja, hogy egy Olimpia nem jelent elképesztő kiadásokat: a tervezőktől, szervezőktől kezdve az anyagig és munkásokig mindenkit meg kell fizetni. Feltételes veszteség pedig minden olyan beruházás, amelyet azért halasztnak el, mert a tőke az Olimpiára kell; ezeket később ugyan pótolhatják a megtérülő összegekből, de veszteséget jelentenek így is. Az Olimpia alatt a munkaerőt is ki kell fizetni, a működési költséget alig-alig lehet lefaragni, s a játékok ideje alatt megnő a zsúfoltság – ez fennakadást okozhat a város lakóinak életében, bár megfelelő szervezéssel ezt is minimalizálni lehet. Az elhalasztott projektek hasznának hiánya már ekkor érzékelhető, de ez még erősebb hatású lesz az Olimpia utáni időszakban. Ekkorra mutatkozik meg a rendezés legnagyobb problémája: fenntartható-e az infrastruktúra? Londonnak valószínűleg nem fog gondot okozni az olimpiai stadion kihasználása, de intő példa Athén városa. Egy brit fényképész, Jamie McGre-

37

SEMESTER

Aktuál

Aktuál

gor Smith mutatott rá sokkoló képsorokkal a rövidlátás problémájára: a 2004-es Olimpia helyszíne, az impozáns görög stadion az enyészeté lett, mert nem használták ki a lehetőséget, nem tartották karban, de nem is gondoltak átalakításra. Egy Olimpia megszervezésekor mindig gondolni kell a jövőre is – a sporthelyszíneket ki tudja-e használni az ország a későbbiekben? Budapest 2020? Sokakban felmerül a kérdés: ha az érmek összesített világranglistáján az első tízben benne van Magyarország, s mindenki rajtunk kívül rendezett már Olimpiát – az Egyesült Királyság hármat is -, hogy lehet, hogy a modern Olimpia történetében még nem voltunk mi a Játékok házigazdája? A kételkedők egyrészt azzal érvelnek, hogy a megszervezése túl nagy volumenű feladat lenne, valamint a helyszínek biztosítása és megépítése meghaladná erőnket. Másrészt valószínűleg nem tudnánk a sportlétesítményeket a későbbiekben kihasználni – a mostani stadionjainkban sem gyakori a teltházas esemény. Felhozhatjuk ellenérvnek, hogy a budapesti infrastruktúra nincs olyan szinten kiépítve, és a már futó projektek is lassan és drágán haladnak, lásd a 4-es metró esetét. De aki nem álmodik nagyot, nem ér el semmi kiemelkedőt az

életben! Ha megnézzük, Rio de Janeiro sincs az angol főváros szintjén, és ezt több volt rendező országról elmondhatjuk: egy olimpiai város épp azzal fog rohamos fejlődésnek indulni, ha szigorú határidőre kell elkészülnie mindennek, és nincs lehetőség a csúszásra. Ahogy legutóbb a britek esetében láttuk, páratlan összefogás kell egy Olimpiához, politikai semlegesség és nemzeti összetartás, tettrekészség és büszkeség. Amennyiben a 2020-as Olimpiát a magyarok akarják megrendezni, ezekre kell figyelni. Végső cél Dénes Ferenc sportközgazdász szerint nem is a kézzel fogható olimpiai profit a legértékesebb. Nem a számok számítanak, hanem valamely eszmei cél. S ne feledkezzünk meg a legfontosabb hatásról: statisztikailag kimutatható, hogyan nő a sportolók teljesítménye, ha hazai pályán versenyeznek. Biztosan nagyobb a nyomás, de nagyobb a lelkesedés is – átlagosan másfélszer annyi érmet szereznek a nemzetek sportolói, ha az Olimpiát az ő nemzetük szervezi, ez pedig egységes büszkeséggel tölti el a hazát – s nem ez lenne a végső célja az Olimpiának, a nemzetek összetartozásának kimutatása mellett?

Források: http://www.budapestiolimpia.hu http://lens.blogs.nytimes.com/2012/07/25/how-to-become-an-ancient-greek-ruin/ http://csakmakro.wordpress.com/2012/08/07/olimpia-mint-a-gazdasagi-novekedes-egylehetseges-forrasa/ http://eu.wiley.com/WileyCDA/Section/id-812353.html valamint a Kossuth Rádió különféle műsorainak hatása

38

SEMESTER

Quo vadis Europe? – az Unió jövője Sárdi Patrik

Jól látható napjainkban, hogy a 2007es pénzügyi válságból a mai napig nem sikerült kilábalni. Nincs ez másképp az Európai Unióban sem. A pénzügyi válság egy sokváltozós folyamat eredménye, igen bonyolult mechanizmus, és a megoldása sem egyszerűbb, inkább nehezebb ennél. Az euró politikai döntés eredményeként jött létre az Európai Unió megalakítását kimondó, 1992-es Maastrichti Szerződés egyik pontjaként. Bár a gazdasági szakértők tudták, hogy a monetáris unió létrehozásához hiányoznak az optimális feltételek, az euró első évtizede mégis szenzációsnak volt mondható. Az elemzők a kilencvenes években csodálattal figyelték a monetáris unió fejlődését. A problémák akkor kezdődtek, amikor a sikerek hatására az Unió „minta-országai” is figyelmen kívül hagyták a Maastrichtban meghatározott kritériumokat. A 2007-ben kezdődő pénzügyi válság nyomán azonban egyértelművé váltak a problémák. A jelen helyzet hibák sorozatának tudható be. azonban minden problémára van megoldás, így erre is. Az uniós vezetők szavait követve gyors és hatékony intézkedésekre van szükség egyszerre több területen. A költségvetési

egyensúly érdekében a takarékossági intézkedések mellett szerkezeti reformok is szükségesek. Meg kell erősíteni a tizenhét országból álló eurózóna és a huszonhét tagú Európai Unió döntéshozatali mechanizmusait is, az Európai Központi Bankot pedig merészebb lépések megtételére kell sarkallni. Egységesen kimondható, hogy a döntéshozó szerveknek: a Parlamentnek, a Bizottságnak és a Tanácsnak bővebb jogkörökre lenne szüksége a szigorúbb kontroll, valamint a sikeres válságkezelés érdekében. Egyet kell értenünk abban is, hogy a tagországoknak elsősorban konszenzusra kellene törekedniük, mivel az egyet nem értés és az ennek a megoldására szánt idő csak tovább hagyja mélyíti a válságot.

39

SEMESTER

Aktuál

Aktuál

A válság hatékonyabb megoldására a tervek szerint létrehoznának egy európai államkincstárat, amely őrködne az egyes tagállamok költségvetése felett, és akár bele is szólhatna abba, az eurózóna tagál-

lamai között így egyfajta fiskális pénzügyi közösség is létrejönne. Továbbá banki unió megteremtését is emlegetik az uniós vezetők, ez pedig egy olyan új közös intézmény létrehozását vetíti előre, amely egységes bankbiztosítási rendszert állítana fel.

EPSO

A tét nemcsak a gazdasági integráció, hanem általában a gazdasági bizalom az euró övezetben, és valójában az európai gondolat iránti elkötelezettség. Ezért gyors és azonnali intézkedésekre van szükség. Egy előre kijelölt mindenki számára járható utat kell meghatározni.

Mi, magyarok európai uniós állampolgárként jó esélyekkel indulhatunk olyan munkák vagy gyakorlatok elnyeréséért, melyek az unió területén belül, külföldi intézményeknél kerülnek meghírdetésre. Az európai uniós intézmények személyzetét a legmagasabb szakmai szinten az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (European Personel Selection Offoce- EPSO) biztosítja, mely garancia arra, hogy e fontos intézmények a legjobb szakembereket foglalkoztassák.

Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal és felvételi rendszer Nagy Lívia

Az EPSO létrehozásának hátterében az EU 2004. május 1-ei bővítése állt, ekkor a legfontosabb feladata a 10 új tagország számára versenyvizsgák szervezése, és a potenciális alkalmazottak kiválasztása volt. Napjainkban a hivatal az Európai Unión belül az összes olyan uniós állampolgárral foglalkozik, akik szeretnének uniós intézményekben munkát vállalni. A közös uniós munkaerő- felvételi szerv megalapításának gondolata először az igazgatási reformról szóló fehér könyvben jelent meg. 2000- ben indult meg az igazgatási eljárások hatékonyságának fokozására irányuló reform, melynek az EPSO képezi egyik részét. Ügyel az alkalmazottak felvételének összehangolására, az ezzel kapcsolatos folyamatok racionalizálására, valamint a hatékonyságra és szakszerűségre.

40

SEMESTER

Az EPSO első igazgatója 2003-tól 2007-ig Erik Halskov volt, azóta David Bearfiel tölti be a Hivatal vezetői posztját. A jelenlegi elnök a felvételi versenyvizsgák korszerűsítésére belső fejlesztési programot indított. Az EPSO tevékenységét az igazgatótanács felügyeli, melyben az Európai Unió valamennyi intézménye képviselteti magát. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal fő célja, hogy az igényeket figyelembe véve kellő időben magasan kvalifikált munkaerőt biztosítson az intézmények számára. Az hatékony és tisztességes kiválasztási rendszer alkalmazásával igyekeznek ösztönözni a válallkozó szellemű embereket az EU egész területéről, hogy jelentkezzenek az általuk kínált munkákra. A szervezeten belül arra törekednek, hogy a munkahelyeik népszerűvé váljanak, és dol-

41

SEMESTER

gozóiknak minél élvezhetőbb, kihívásokkal és sikerekkel teli munkát biztosítsanak. A személyzet kiválasztás folyamatában több értéket is figyelembe vesznek. Elsősorban fontosnak tartják az ambiciót, integritást és professzionalizmust, melyek segítségével minőségi szolgáltatást tudnak nyújtani. Fontos megemlíteni a sokszínűséget és a multikulturális légkört, melyhez alkalmazkodniuk kell a felvételt nyert dolgozóknak. Az eu-s intézmények az egyenlőség elvét követik a diszkrimináció kizárásával (beleértve a fogyatékosságot is, ezt a követelményt is figyelembe veszi az EPSO a kiválasztási eljárások során). Miért érdemes uniós intézménynél elhelyezkedni, és kiket keresnek? Az EU-intézmények alkalmazottai változatos munkaköröket tölthetnek be karrierjük során, ez érdekes, kihívásokkal teli munkát jelent, mellyel sokban hozzájárulhatnak Európa további fejlődéséhez. Munkahelyükön új nyelvet tanulhatnak, vagy eddigi készségeiket fejleszthetik, hiszen töbnyire külföldön fognak dolgozni. A személyzet nagy része Brüsszelben és Luxemburgban végzi a munkáját. És megközelítőleg 15%-uk dolgozik egyaránt Európában és a Föld valamelyik pontján. Ha ez még nem lenne elég érv ahhoz, hogy valaki ilyen munkában próbálja ki magát, akkor meg kell említeni a kiemelkedő juttatásokat is. A bérezés megállapítása érdekében a tisztviselőket két csoportba sorolják, melyek az AD (administrator) és AST (assistant)- besorolások. E kategóriákon belül további 16-16 fokozat van. Az egyes fokozatokon belül 5 különböző fizeté-

42

Aktuál

Aktuál si fokozat található. Végzettségtől függően különböző besorolást kapnak a tisztviselők, akik a jó teljesítmény felmutatása után fokozatot léphetnek, általában 3-6 évente. Az illetmények szinte már elvárhatóan juttatásokkal egészülnek ki, mint például háztartási támogatás, külföldi munkavégzési pótlék, származási helyre történő utazás költségeihez való éves hozzájárulás, stb. Azoknak ajánlják ezeket a munkákat, akik szeretnének tenni ez Európai Unió többi állampolgáráért és a rendszer jobb működéséért, szeretnék hasznosítani és fejleszteni nyelvtudásukat, könnyen tudnak alkalmazkodni a multikulturális csoporthoz, munkakörnyezethez, valamint kommunikációs készségeik segítségével hasznosan feltalálják magukat az általuk betöltött posztokon . A bérezésről bővebben a Tanács 1239/2010/ EU Rendelettéből lehet tájékozódni. A kiválasztási eljárás Részvétel feltételei: EU-s tagország állampolgára, állampolgári jogainak teljeskörű gyakorlására jogosult, katonai szolgálatainak az előírtak alapján eleget tett, az EU valamelyik hivatalos nyelvének alapos ismerete és egy másik hivatalos nyelvnek kielégítő tudása. Esetenként a jelentkezőkkel szemben különböző tapasztalatokat és végzettséget is előírnak, mely feltételeket a vizsgakiírás tartalmazza. Az iskolai végzettségre vonatkozó követelmények az állás besorolásától függően változnak. Bizonyos ügyintézői állások akár gimnáziumi érettségivel is elvégezhetők, míg egy tisztviselői, vezetői pozícióban

az egyetemi diploma is elvárható. A megfelelő pályázók kiválasztására vizsgabizottságot hoznak létre, akik összehasonlítják a pályázók teljesítményét és az alapján döntenek, hogy ki a legalkalmasabb a meghirdetett állásra. 2010 óta az EPSO egy új eljárással választja ki a leendő alkalmazottakat. A konkrétan előírt szakmai tudás mellett egyéb készségek meglétét is vizsgálják. Többek között az elemző és problémamegoldó készséget, kommunikációs készséget, tanulásira és fejlődésre való hajlandóságot, rugalmasságot stb. A versenyvizsgára való jelentkezés egy formanyomtatvány kitöltésével kezdődik, mely már önmagában is időigényes, komoly feladat. A kiválasztási eljárás két szakaszból áll: a számítógépes előválogatóból, és a Brüsszelben tartott értékelési szakaszból. A sikeresen értékelt pályázók egy ún. „tartaléklistára” kerülnek, ahonnan az uniós intézmények kiválasztják a számukra szükséges munkaerőt. A sikeresen felvett alkalmazottak a következő alkalmazotti kategóriákba sorolják be: Állandó tisztviselők, akik lehetnek ADbesorolású tisztviselók (ügyintézők) vagy

SEMESTER

AST- besorolású tisztviselők (asszisztensek). Szerződéses alkalmazottak között 4 csoportot különböztetnek meg a pozíciótól függően. Ideiglenes alkalmazottak (határozott időre felvett személyi állomány), időszakos munkalehetőségeket, kihelyezett nemzeti szakértők. Pályakezdők számára a gyakornoki lehetőségek nagyon vonzóak lehetnek. Minden évben több, mint 1200 fiatal kap lehetőséget arra, hogy szakmai tudását gyarapítsa, személyes képességeit fejlessze, és kihangsúlyozza az EU-ról való tudását az EU gyakornoki programjain keresztül. A legkülönbözőbb uniós szervek várják 3-5 hónapos időszakra a fiatal diplomásokat, akik az alacsonyabb fokozatú tisztviselők munkájához hasonló feladatokat végezhetnek. Bővebb információk az egyes intézmények honlapján, valamint „Gyakornokként Magyarország és Európa törvényhozásában” című cikkünkben érhetők el. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal minden évben várja a lelkes és új jelentkezőket, akik nem félnek életük egyik talán legfontosabb és hosszú távra szóló döntésüket meghozni, hogy az Európai Unióért tevékenykedjenek és az európai társadalom hasznos munkaerőjévé váljanak.

Hasznos linkek: http://europa.eu/epso/discover/useful_links/index_hu.htm www.eu-careers.eu Facebook „EU-Raconteurs”, EU Careers Facebook page www.europa.eu Forrás: http://europa.eu/epso/index_hu.htm

43

SEMESTER

Aktuál

Aktuál

Csavarok és fordulatok – Kína és az EU kapcsolatrendszere

Kína részvétele az EU Galileo-programjában (műholdas navigációs szolgáltatások), az űrbéli együttműködés és a fejlesztési együttműködés összehangolása Afrika vo-

Vikor Fanni

A két nagyhatalom stratégiai kapcsolatának kialakulása Csavarok és fordulatok. Talán ez a szókapcsolat jellemzi leginkább Kína és az Európai Unió viszonyát. Hol inkább, hol kevésbé sikerült az együttműködés a két nagyhatalom között, mára azonban egy egyre erősebb és érettebb fellépésnek lehetünk tanúi. Azonban, hogy idáig eljusson a két hatalom kapcsolata hosszú út vezetett. Történetünk egészen az Európai Gazdasági Közösség 1975-ös megállapodásáig nyúlik vissza, amely mindkét fél érdekeit egyaránt szolgálta. Annak ellenére, hogy csavarok és fordulatok jellemzik kapcsolatukat, a Kína-EU kapcsolatok egészére azonban egy egyre erősebb és érettebb fellépés jellemző, jelenleg egy átfogó és egészséges fejlődésnek lehetünk tanúi. 1998-ban Kína és az EU elindította az éves csúcs mechanizmust. 2001-ben a két fél teljes partnerséget hozott létre. Kína az Európai Unióban kifejlesztett egy egyre szorosabb konzultációs és gyümölcsö-

44

ző együttműködést a politikai, gazdasági, kereskedelmi, tudományos, kulturális és oktatási területeken. Kína és az Európai Unió kapcsolata jobb, mint eddig bármikor a történelemben. 2007 év elejétől folynak tárgyalások egy mélyebb együttműködést biztosító szerződés, az úgynevezett Partnerségi és Kooperációs Megállapodás (PCA) létrehozása érdekében. Ez a kapcsolat nem csak a gazdasági együttműködés területeit ölelné fel, hanem a kapcsolatok teljes körét magában foglalná. Az Európai Unió középtávú Kína-stratégiáját a Bizottság dokumentuma (European Communities) tartalmazza. Eszerint az EU fő célja a kínai reformprogram támogatása, az ún.” szektorális párbeszéd” lefedésében. Ennek a fellépésnek nyílt célja, hogy Kína bekapcsolódjon a multilaterális világrendbe, amelynek kidolgozója és fő pillére maga az Unió. Jelenleg 24 szektorális párbeszéd folyik, a főbb területek többek között a mezőgazdaság, a polgári légiközlekedés, a versenypolitika, a fogyasztóvédelem, szociális kérdések,

natkozásában. Az együttműködés részét képezi az EU pénzügyi támogatása Kínának, amely 2002 és 2006 között 250 millió eurós költségvetéssel rendelkezett, amelyből 181 milliót költöttek konkrét programok és projektek megvalósítására. Ennél azonban jóval jelentősebbnek bizonyult a tagállamok bilaterális támogatása, ami 2002 és 2006 között 2400 millió euróra volt tehető. Ennek több mint felét Németország adta. Az Európai Unió a kínai kapcsolatot „stratégiainak” tekinti, ez esetünkben kétféleképpen értelmezhető. Az egyik megközelítés szerint egy olyan sokoldalú kapcsolatrendszerről van szó, amely nem csak az Európai Unió, hanem Kína számára is kiemelkedő fontosságú, legfőképpen a jövő szempontjából. Mivel mindkét fél a világgazdaság meghatározó szereplője, így – ha kapcsolatukat mind-

SEMESTER

két fél stratégiai szempontok szerint közelíti meg – ennek előbb vagy utóbb hatással kell lennie a globális erőviszonyok alakulására. A másik megközelítés szigorúan egyoldalú, amennyiben csak az EU tekinti a kapcsolatot „stratégiainak”. 2004-ben a két hatalom megegyezett abban, hogy „stratégiai partnerséget” hoznak létre. Azonban a „stratégiai partnerség” megítélése meglehetősen ellentmondásos, eltérő vélemények övezik. Egyes vélemények szerint a több területet átfogó kooperáció, a multidimenzionális kapcsolatrendszer elégséges alapot ad ahhoz, hogy valóban stratégiai partnerségről beszélhessünk. Más vélemények szerint a kifejezés, amellyel a két fél kapcsolatát illetik, meglehetősen üres és semmitmondó, hiszen az intézményesített kapcsolatok nem koherensek, a prioritások nem ugyanazokon a területeken jelentkeznek, és nem ugyanazokkal az eszközökkel orvosolják őket, de még súlyosabb probléma, hogy a kisugárzó hatások nélkülözik a „nemzetközi hitelképességet”. A 2007-től vizsgált időszakot három alapvető intézményi fejlemény jellemzi. Egyrészt minden szinten érezhetően intenzívebbé váltak a kapcsolatok. Másrészt a kétoldalú együttműködés újabb fontos fórummal gazdagodott. 2008 áprilisában José Manuel Barroso pekingi látogatásának eredményeként útjára bocsájtotta a „magas szintű gazdasági és kereskedelmi mechanizmust”, amelynek feladata a Bizottság és a kínai Államtanács közötti párbeszéd erősítése, évi

45

SEMESTER

kétszeri összejövetel formájában. Harmadrészt 2008 második felében a francia elnökség alatt megszakadt a csúcstalálkozók normális rendje, miután Nicholas Sarkozy fogadta a dalai lámát. Retorzióként Kína lemondta a 2008. decemberi lyoni csúcsot. Nem sokkal a lemondott csúcs után Ven miniszterelnök hosszabb európai körútra indult, és hivatalos látogatást tett Brüsszelben. Ennek során közös közleményt adtak ki, amiben kijelentették, hogy kapcsolatuk egyre inkább globális, stratégia jelentőségre tesz szert. A Peking és Párizs közötti feszültség végül a G20 londoni értekezletén oldódott fel, amikor is Sarkozy és Hu különtalálkozójának eredményeként Franciaország kijelentette, hogy „semmilyen formában nem támogatja Tibet függetlenné válását, és a területet Kína elidegeníthetetlen részének tekinti”. Ezután került sor májusban a prágai csúcsértekezletre, ahol a kínai miniszterelnök csupán egy villámlátogatást tett, többek között a Csehország és Kína között húzódó különbségek miatt. A 2012. február 14-én Pekingben tartott csúcstalálkozón részt vett Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök. A 14. EU–Kína csúcstalálkozó alkalmával a két nagyhatalom elmélyítette partnerségi kapcsolatát. Továbbá az uniós és a kínai vezetők nemzetközi kérdésekkel, így például a szíriai helyzettel és az iráni nukleáris programmal is foglalkoztak. „Az EU–Kína partnerség a világ egyik legfontosabb partnerségi kapcsolata” –

46

Aktuál

Aktuál hangsúlyozta Barroso elnök, emlékeztetvén arra, hogy e partnerség kulcsszerepet játszik a „világszintű stabilitás és jólét” szempontjából.

Az EU továbbra is Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, és már Kína is közel jár ahhoz, hogy az EU legfontosabb kereskedelmi partnerévé váljon. A kereskedelem értéke meghaladja a napi 1 milliárd eurót. A kínai és európai vállalkozók közötti kapcsolatok bátorítása érdekében mielőbb meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a befektetésekre vonatkozó EU–Kína megállapodás megkötésére. Az Unió hangsúlyozta, hogy e megállapodásnak elő kell segítenie a kínai piac megnyitását. Fenntartható urbanizáció

„A mai napon tartalmas és konstruktív megbeszélést folytattunk Ven Csia-pao miniszterelnökkel. Közös a szándékunk, hogy továbbfejlesszük az EU és Kína közötti kapcsolatokat. Stratégiai partnerségünk a globális struktúra egyik központi eleme” – mondta Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozót követő sajtókonferencián. Kijelentette továbbá, hogy „az EU és Kína határozottan az egymástól való kölcsönös függés korszakába lépett. Az európai növekedés alakulása Kínára is hatással van, és ez fordítva is igaz. A célunk az, hogy az egymástól való, egyre nagyobb mértékű kölcsönös függésből kölcsönös lehetőségeket kovácsoljunk.”.

A csúcstalálkozó alkalmával a részt vevő felek útjára indították az új városfejlesztési partnerséget. A fórum első találkozójára még az idén sor kerül az európai és kínai városvezetők részvételével. A megvitatandó kérdések az energia, a víz- és levegőminőség, a hulladékfeldolgozás, a mobilitás és a bevándorlók városokba történő integrációja témák köré csoportosulnak.

SEMESTER

Személyes kapcsolatok szorgalmazása Az EU és Kína úgy döntött, hogy a már létező gazdasági és biztonsági párbeszéd mellé létrehozza az „Emberek az emberekhez” elnevezésű új párbeszédet, hogy ezzel is elősegítse a kulturális kapcsolatok bővítését és a kölcsönös megértést. Nemzetközi fejlemények Az EU és Kína megállapodott arról, hogy elmélyíti együttműködését az olyan nemzetközi kérdésekre vonatkozóan, mint az iráni nukleáris program, valamint a szíriai és birmániai/myanmari helyzet. A két hatalom arról is döntött, hogy megerősíti a G20-csoporton belüli együttműködését annak érdekében, hogy közösen dolgozhassanak a nemzetközi közösség egészét érintő olyan problémák megoldásában, mint az éghajlatváltozás és a számítástechnikai bűnözés.

Források: Kína és a válság/Inotai András, Juhász Ottó/Akadémiai kiadó http://www.european-council.europa.eu/home-page/highlights/summit-with-china-acommon-determination-to-move-the-relationship-forward?lang=hu http://ec.europa.eu/news/external_relations/120216_hu.htm

Szilárd kereskedelmi együttműködés A kereskedelem az EU és Kína közötti gazdasági kapcsolatok egyik kulcseleme.

47

SEMESTER

Aktuál

Aktuál

Kutatók Éjszakája – Egy éjszaka, ami a szenvedélyesen kíváncsiaké! Üveges Anita

Einstein magát nem tartotta különösen tehetségesnek, hanem pusztán kíváncsinak. Sajnos a kíváncsiság és a tudásvágy még nem teszi az ember lángésszé, de az is bizonyos, hogy emberi kíváncsiság nélkül nem sokat haladt volna előre a világ. Szeptember negyedik péntekének éjszakáján a szenvedélyesen tudni vágyókat idén is várják a legkülönbözőbb tudományágak képviselői, akik közérthetően és szórakoztató formában avatnak be a szakterületük titkaiba. – Írta a Tempus Közalapítvány. Kicsik és nagyok személyesen találkozhatnak a kutatókkal, kipróbálhatják eszközeiket, találmányaikat, megismerhetik a munkájukat előadások, vetélkedők, kiállítások és tudományos-szórakoztató programok keretében. Az egész éjszakás esemény célja, hogy megváltoztassa a kutatókról kialakult általános képet, ezáltal minél több fiatalt győzzön meg arról, hogy érdemes a kutatói életpályát választani – Olvasható az index.hu-n.

48

Köztük Budapesten, Baján, Debrecenben, Egerben, Gödöllőn, Győrben, Hódmezővásárhelyen, Keszthelyen, Martonvásáron, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett, Sárospatakon, Sopronban, Szarvason, Százhalombattán, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen, Veszprémben és végezetül Zalaegerszegen. A korábbi intézményekhez idén továbbiak is csatlakoznak, így szeptember utolsó péntekén összesen közel hatvan helyszín várja az érdeklődőket országszerte. Mindent tudományterület képviselteti magát érdekes programokkal az idei rendezvényen. Érdeklődj akár a természettudományok, műszaki tudományok, orvostudományok, agrártudományok, társadalomtudományok, bölcsészettudományok, vagy akár a művészetek iránt biztos, hogy találsz számodra érdekes és vonzó programot.

2012. szeptember 28-án általában kora délutántól késő estig, helyenként 29én a hajnali órákig lesznek programok. Ez nem az unalmas előadások estélye, ezek a programok a kutatókat és életpályájukat, a tudományos módszereket és eredményeket a laikusok számára is érthető és élvezhető formában, interaktív módon, néhol játékos formában mutatják be az érdeklődőknek. Több mint 20 városban várják az érdeklődőket a szervezők a Kutatók Éjszakáján.

SEMESTER

Ajánlom figyelmedbe az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában Pap András László 19 órakor kezdődő előadását, melynek témája: „Hogyan lesz a paragrafushalomból alkotmányos demokrácia?” Ha pedig kifejezetten a közigazgatás és a közigazgatási jog iránt érdeklődsz, Gaiduschek György fog erről előadást tartani szintén a Kutatóközpontban 19 óra 30 perctől. Fontolgatod, hogy megméretteted magad az OTDK Kari fordulóján, vagy már be is adtad a jelentkezésedet? Akkor a Budapesti Corvinus Egyetemen a helyed 20 óra 30 perctől, hiszen itt kaphatsz némi ízelítőt, bátorítást és meghallgathatod mások tapasztalatait! Ezek és még sok más érdekesebbnél-érdekesebb program vár Rád szeptember 28-án! Ha teheted, ne hagyd ki, ha te is szenvedélyesen kíváncsi vagy! Forrás: www.kutatokejszakaja.hu

Ami pedig a programtípusokat illeti, lesznek laborlátogatások, előadások, kísérletek, beszélgetések, interaktív játékok, kiállítások, műhelyfoglalkozások, színielőadások és koncertek, éjszakai égbolt tanulmányozás és szabadtéri akadályverseny, fényképezés és még sok minden más. És, hogy mi a legjobb az egészben?! Nincs belépő jegy! Minden program ingyenesen látogatható. Bizonyos programokra azonban előzetes regisztráció szükséges (pl. egy-egy labor vagy terem korlátozott befogadó képessége miatt.) A programokra szeptember 18-án 10 órától lehet regisztrálni.

49

SEMESTER

Re-urope

Re-urope

Integráció határok nélkül Az Európai Unió rövid története Üveges Anita

Az Európai Unió a kontinens jelentős részét együttesen lefedő, 27 ország között létrejött egyedülálló gazdasági és politikai partnerség. Az EU alapja a jogállamiság. Ez azt jelenti, hogy az Unió tevékenységeit olyan szerződések szabályozzák, amelyekről a tagállamok önkéntes alapon és demokratikusan döntöttek. Ezek a kötelező megállapodások rögzítik az egyes tevékenységi területekkel kapcsolatos uniós célokat. Az Európai Unió intézményének elődje a politikai döntések sorozatának eredménye, a gazdasági együttműködés megerősítése céljából jött létre, a második világháború véres eseményei után felborult világrendben, ahol Európa, és főként a régi nagyhatalmak meggyöngült státuszát kívánták stabilizálni. Európa nem sokkal a háborút követően kettészakadt, és megkezdődött a negyven évig tartó hidegháború. A nyugat-európai nemzetek 1949-ben létrehozták az Európa Tanácsot, ami az első lépést jelentette az együttműködés irányában, hat ország azonban ennél többet szeretett volna. 1950-re kézzelfogható közelségbe került az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása. A nehézipar közös irányítás alá helyezése azért volt nagyon jelentős lépés, mert ily módon egyikük sem képes fegyvereket gyártani, amelyeket a másik ellen fordíthatna. Ez volt az első lépés az európai országok gazdasá-

50

gi és politikai egyesítése, a tartós béke biztosítása irányában. A közösség hat alapító tagállama: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország volt. Az ötvenes évek a Kelet és a Nyugat közötti hidegháború jegyében teltek. 1957ben a hat ország a szén- és acélközösséget létrehozó szerződés sikerén felbuzdulva együttműködését egyéb gazdasági ágazatokra is kiterjesztette: aláírták a Római Szerződést, és ezzel létrejött az Európai Gazdasági Közösség (EGK), más néven a közös piac. Az elgondolás lényege, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozognak a határokon keresztül. 1962-ben az EU bevezette a közös mezőgazdasági politikát, amely az EU-tagországok közös ellenőrzése alá helyezi az élelmiszer-termelést, így a gazdák azonos árat kapnak terményükért. Az Unió szükségleteinek elegendő élelmiszert termelt, a gazdák is jól kerestek. Ennek nemkívánatos mellékhatása volt a túltermelés és az ebből származó

terménytöbblet felhalmozódása. A hatvanas évek az „ifjúsági kultúra” születésének időszaka volt. A világszerte tizenéves rajongók tömegeit vonzó beategyüttesek, elsősorban a Beatles feltűnése hozzájárult a kulturális forradalom térhódításához, a generációs szakadék növekedéséhez. A gazdasági növekedés töretlen maradt, amit az is elősegített, hogy az EU-országok közötti kereskedelemben megszűntek a vámok. Megegyezés született az élelmiszer-termelés közös szabályozásáról is, ezzel sikerült leküzdeni az élelmiszerhiányt; sőt hamarosan már az élelmiszer-felesleg okozott fejtörést. 1963-ban az Unió aláírta az első jelentős nemzetközi szerződését 18 korábbi gyarmati afrikai ország támogatására. Az EU nyújtja a világon a legtöbb fejlesztési támogatást a rászoruló országoknak. A támogatás feltétele, hogy a kedvezményezettek tiszteletben tartsák az emberi jogokat. 1968-ban a hatok felszámolták az egymás országaiból behozott áru után fizetendő vámot, s ezzel elsőként lehetővé tették a határokon átnyúló szabad kereskedelmet. Ezzel párhuzamosan azonos vámtételeket alkalmaztak a harmadik országokból behozott árukra is. Megszületett a világ legnagyobb kereskedelmi csoportja. Rohamosan bővült a kereskedelem mind a hatok, mind pedig az EU és a világ többi része között. Az Európai Unió tagjai a monetáris stabilitás megőrzése érdekében úgy döntöttek, hogy egymás valutái viszonylatában az árfolyam-ingadozást szűk korlátok közé szorítják. Ez az 1972-ben megállapított árfolyam-mechanizmus jelenti az első lépést az euro bevezetése felé, ami harminc évvel később valósult meg. 1973. január 1-jén Dánia, Írország és Nagy-Britannia csatlako-

SEMESTER

zott az Európai Unióhoz, és ezzel kilencre nőtt a tagállamok száma. Az 1973. októberi rövid, ám véres arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntöttek be Európában. Az Unió regionális politikája keretében megkezdte a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzó átutalások folyósítását Európa elmaradottabb területei számára. Növekedett az Európai Parlament uniós ügyekben gyakorolt befolyása, és 1979-ben Európa polgárai első ízben választhatták meg közvetlenül európai parlamenti képviselőiket. 1981-ben Görögország csatlakozásával tízre bővült az EU tagjainak száma; öt évvel később Spanyolország és Portugália is belépett az Unióba. 1986-ban aláírták az Egységes Európai Okmányt. Ez a szerződés fektette le az alapját annak a nagyszabású, hatéves programnak, amelynek célja az volt, hogy az európai integráció problémáit az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlásának biztosításával, azaz az „egységes piac” létrehozásával oldja meg. Sorsdöntő politikai átalakulások közepette 1989. november 9-én leomlott a berlini fal, 28 év után újra megnyílt a Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesült. A közép- és kelet-európai kommunista rendszerek bukásával Európa népei közelebb kerültek egymáshoz. 1993-ra megvalósult az egységes piac és a négy szabadság: az áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása. A kilencvenes években két újabb szerződés született: 1993-ban az Eu-

51

SEMESTER

Re-urope

rópai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben az Amszterdami Szerződés. A közös európai problémák sorában megjelent a környezetvédelem ügye, és felmerült, miként valósítható meg az együttes cselekvés a biztonság és a védelem területén. 1995-ben három új taggal bővült az Unió: csatlakozott Ausztria, Finnország és Svédország. Egy apró luxemburgi település, Schengen adta a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnt az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. Ezt kihasználva fiatalok milliói tanulnak külföldön uniós támogatás segítségével a mai napig. Európa keleti és nyugati részének politikai megosztottsága végleg megszűntnek nyilvánítható, amikor 2004-ben nem kevesebb, mint 10, majd 2007-ben további két új ország csatlakozott az EU-hoz. 2008 szeptemberében a világgazdaságot pénzügyi válság rázta meg, ami az uniós tagállamok szorosabb gazdasági együttműködéséhez vezetett. A Lisszaboni Szerződést valamennyi uniós tagállam ratifikálta még az előtt, hogy 2009. december 1-jén hatályba lépett volna. A szerződés modern intézményeket és hatékonyabb munkamódszereket biztosít az Unió számára. Az Európai Unió keleti, délkeleti irányú bővítése továbbra is folyamatban van. A csatlakozásra váró országokat két csoport-

Re-urope ba sorolhatjuk. A tagjelölt országok közé tartozik Izland, Macedónia, Montenegró, Törökország és Szerbia. A potenciális tagjelöltek pedig Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó. Horvátország pedig már kivált a tagjelölt státuszból, hiszen az Európai Parlament megszavazta a csatlakozását az Unióhoz. Idén júniusban nyilvánosságra hozták az Európai Unió jövőjéről szóló elképzeléseket az uniós vezetők. A tervek között szerepel egy ún. európai államkincstár létrehozása, amely a tagállamok költségvetése felett őrködne és akár bele is szólhatna, így az eurózóna tagállamai között egyfajta pénzügyi közösség is létrejönne. Ezen kívül a tervezet említést tesz egy banki unió létrehozásáról is, amely egy közös bank létesítését, és ezáltal egy egységes bankbiztosítási rendszer felállítását vetíti előre. S hogy mit hoz a jövő az Európai Unió számára? A szkeptikusok az euró válságára, és gazdaságilag leszakadó területekre hivatkozva a szétesés mellett foglalnak állást – de ne feledkezzünk meg arról, hogy kételkedők sora jósolta a bomlást a kezdetektől, s eddig mindig csalatkozniuk kellett. Az Unió pártiak szerint a végső rendszer végső lépcsője az esedékes következő lépés: a politikai unió, az Európai Egyesült Államok elmélete – az pedig, hogy mikor érjük el ezt, csupán rajtunk múlik.

Források: http://europa.eu/about-eu/eu-history/index_hu.htm http://www.origo.hu/gazdasag/20120626-nyilvanossagra-hoztak-az-europai-unio-jovojerol-szolo-elkepzeleseket.html

52

SEMESTER

Európa, a növekvő kontinens Jugovits Károly

Mi foglalkoztatja az Unió döntéshozóit a gazdasági együttműködés elmélyítése, a finanszírozási nehézségekkel küzdő tagállamok megsegítése vagy a számos szakpolitika folyamatos összehangolása mellett? Létezik egy terület az Unió életében, amely alapvetően befolyásolja az említett feladatokat is. Köztudott, hogy azok az európai államok, amelyek megfelelnek az ún. Koppenhágai kritériumoknak, azaz elfogadják és alkalmazzák az Unió értékeit (szabadság és demokrácia tiszteletben tartása egy stabil demokratikus intézményrendszer keretein belül, emberi és kisebbségi jogok aktív védelme, alapvető szabadságjogok és jog uralmának biztosítása, valamint nem utolsósorban egy működő piacgazdaság fenntartása) csatlakozási kérelmet adhatnak be az uniós tagság elnyerése érdekében. A csatlakozni kívánó államok alapvetően befolyásolhatják a közösség életét, működését, stabilitását, ezért az új tagok felvételének folyamatára minden esetben nagy hangsúlyt fektetnek a tagállamok.

Az Unió bővüléséhez minden tagállam esetében érdekek és ellenérdekek fűződnek, a közös döntéshozatal rendszerében tehát nem történik ok nélkül egy-egy tagjelölt ország csatlakozási tárgyalásának gördülékenysége vagy megtorpanása. Cikkemben ezeknek a háttérben meghúzódó indokoknak jártam utána, összegzést adva az Unió bővítési politikájáról. Jelenleg 5 hivatalos tagjelölt státuszú országgal folynak tárgyalások az uniós tagság elnyerése céljából: Izlanddal, Montenegróval, a korábbi Jugoszláv tagköztársaság Macedóniával, Szerbiával és Törökországgal, valamint a közelmúltban zárultak le a tárgyalások Horvátországgal, amely elnyerte a megfigyelői státuszt.

A csatlakozási folyamat maga több évet, sőt, akár évtizedet vehet igénybe. Magyarország például már 1988-ban felvette a kapcsolatot az Európai Közösséggel, a tárgyalások kezdetét jelentő első főtárgyalói fordulóra azonban csak

53

SEMESTER

Re-urope

1998-ban került sor. Az összesen 31 tárgyalási álláspont lezárását követően pedig 2004. május 1-jén, azaz 16 évvel az első kapcsolatfelvétel után válhatott Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává.

Horvátország – Nyitás az Adria felé A magyar EU-elnökség három kiemelt prioritásának egyike a horvát csatlakozás ügye volt. Az ország Jugoszlávia felbomlása utáni, 1991-ben kikiáltott függetlenségét majdnem öt évig tartó intenzív háború követte, amely megakadályozta a nyugat-európai intézményrendszerhez történő csatlakozást. 2005-ben, a területi integritás megszilárdítását követően azonban Horvátország hivatalosan is megkezdhette csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Eközben Albániával együtt 2009. április 1-jén a NATO teljes jogú tagjává is vált. Az uniós csatlakozási tárgyalásokat végül a magyar EU-elnökség utolsó napján – a 33 tárgyalási fejezet korábbi megtárgyalásának végeztével –, 2011. június 30-án sikerült lezárni. A lengyel EU elnökség utolsó hónapjában Európai Uniós és horvát vezetők Brüsszelben aláírták az uniós csatlakozási szerződést, melynek következtében kezdetét vette a ratifikációs folyamat. Horvátország Alkotmánya szerint az ország függetlenségét jelentősen érintő kérdésekben népszavazást kell kezdeményezni, ebben a kérdésben így tett tehát a horvát parlament. A kiírt referendum körülbelül kétharmados támogatottságának eredményeképpen pedig 2013. július 1-től

54

Re-urope Horvátország immáron az EU 28. tagállamaként vesz részt a közösség életében. A köztes időszakban megfigyelői státusszal foglal helyet a közös intézményekben, ezáltal hatékonyabban elsajátítva a közös döntéshozatali rendszer mechanizmusát. Magyarország szempontjából a horvát csatlakozás egyértelműen pozitív eseményként értékelhető. A csatlakozással járó olyan előnyök, mint például a személyek szabad mozgásának schengeni feltételek szerinti biztosítása nagyban megkönnyíti a Horvátországban élő magyar kisebbség életkörülményeit, de említhető még ezen kívül a két ország közötti energiapolitikai összefonódás is, amely a horvát INA olajtársaság MOL általi tulajdonlásában ölt testet, a csatlakozás pedig számos pozitív hozadékkal rendelkezik ebben a vonatkozásban. Jelentős továbbá az energiabiztonsági szempontból kiemelt területnek számító Adria-vezeték, és az Adriától a lengyel tengermellékig húzódó, Magyarországot is érintő észak-déli földgázrendszer összeköttetése is, valamint a BudapestPécs-Szarajevó-Ploče autópálya vonala, amelyek fejlesztésének összehangolása alapjaiban befolyásolja a térség stabilitását. A horvát csatlakozás végül katalizátor-

SEMESTER

ként hathat a két ország közötti stratégiai partnerségre és üzleti jelenlétre is, amely ezáltal tovább mélyülhet és erősödhet. Törökország – Kelet kapuja előtt Az Unió történetének leghosszabb csatlakozási procedúráját minden bizonnyal Törökország mondhatja magáénak, amely már 1959-ben benyújtotta társult tagságra vonatkozó kérelmét az azóta már több jelentős intézményi változáson keresztül ment Uniónak. Bár az ország a második világháború után az ENSZ alapító tagjai között szerepelt, majd nem sokkal később az Európa Tanácsnak és a NATOnak is tagja lett, uniós csatlakozásának megítélése erősen polarizált a tagállamok körében. Az ellenzők általában a vallási, kulturális különbségekkel és az európai politikai egység elaprózódásával érvelnek, míg a támogatók az ország stratégiai helyzetét, külkapcsolatait, és jelentős létszámú hadseregét emelik ki. Közös érvelési alapot képez emellett Törökország speciális geopolitikai helyzete, amelynek megítélése eltérően jelenik meg a csatlakozási tárgyalások alkalmával. Az európai politikai elit véleményalkotóinak egy része szerint egy esetleges felvétel egyben jelentené az EU stabilitási törekvéseinek elősegítését, nyitást a Földközi-tenger és a Fekete-tenger keleti része felé, mások szerint a túlzott keleti nyitás a további bővítés megnehezülését jelentené, a már említett egységtörekvések gyengülésével egyetemben. A folyamatos viták és konfliktusok ellenére 1987-ben Törökország vezetése teljes jogú tagságra irányuló kérelmet is előter-

jesztett, ennek első eredménye volt a nyolc évvel később megkötött vámunió. A hivatalos tárgyalásokra egészen 2005-ig kellett várni, és az előrejelzések szerint azok befejezése akár a következő évtizedig, azaz 2020-ig is elhúzódhat, bár Törökország 2013-ig kíván megfelelni a csatlakozási kritériumoknak. Törökország felvétele hazánk szempontjából önállóan nem értékelhető, annak hatásai az egész unió szintjén jelentkeznek. Az ország népességét, haderejét, külkapcsolatait tekintve egyaránt jelentősnek tekinthető ország alapjaiban rengetné meg a közösség jelenlegi status quo-ját és érdekviszonyait, ennek okán a csatlakozási tárgyalások (mesterséges vagy várható) elhúzódására lehet számítani. Macedónia – Birodalmak árnyékában Az ókori Makedóniától eltekintve az ország soha nem mondhatta magát függetlennek. Az ókorban a trákok lakta terület a görög makedónok támadásainak súlya alatt Nagy Sándor felségterületévé vált, majd a törzsek visszafoglaló hadjáratai után nem sokkal megérkeztek a római hódítók, akiknek fontos városalapító tevékenysége ellenére a provincia elnéptelenedett. A közép-

55

SEMESTER

Re-urope

korban a bolgár cárság fennhatósága alá tartozó terület később bizánci uralom alá került, majd a 19. század végén éledő függetlenedési törekvések csúfos eredménye a Szerbiához történő csatolás volt, végül pedig a folyamatos változásban lévő államviszonyok a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasághoz sodorták a több mint 70 évvel később kikiáltott függetlenségig. Macedónia számára az első lépést az európai integráció felé a politikai és gazdasági együttműködési megállapodás aláírása jelentette 1996. június 21-én, Brüsszelben. Az ország jogosulttá vált arra, hogy támogatásban részesüljön az Európai Unió PHARE-programjának (Poland and Hungary: Assistance for Restructuring their Economies) forrásaiból, amely Kelet-Közép-Európa államainak uniós csatlakozását kívánta elősegíteni. 2004. március 22-én kérte felvételét az Európai Unióba, amelyre válaszul májusban a Tanács felkérte a Bizottságot, készítsen véleményt Macedónia csatlakozási kérelméről. Az Európai Unió vezetői 2005 decemberében hivatalosan tagjelölti státuszt adtak az országnak, a tárgyalások megkezdésének

56

Re-urope időpontját azonban máig nem tűzték ki. Az Európai Parlament legutóbb 2010. február 10-én értékelte Macedónia uniós csatlakozási felkészülését. A képviselők az országtól további lépéseket várnak a jogállamiság, a szólásszabadság, a jószomszédi kapcsolatok, a kisebbségi jogok, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén. A Parlament arra számít, hogy „a közeljövőben” megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Az EP egyetértett a görög kormány javaslatával, hogy a nyugat-balkáni államok számára a „2014-es, szimbolikus és ösztönző felvételi célt” tűzzék ki. Érdemi előrelépés a csatlakozási tárgyalások megkezdésére azóta azonban nem történt. A folyamatot elsősorban az ország Görögországgal fennálló névvitája hátráltatja. Görögország ugyanis arra hivatkozva blokkolja Macedónia csatlakozását, hogy az ország neve területi követelést támaszthat Görögország „Makedónia” tartományára, valamint kulturális és történelmi érdekeket is sért az ország elnevezése (Macedónia ENSZ-csatlakozás hasonló okokból került megakadályozásra). A felek már számos találkozón estek túl, az ügy rendezésére azonban nem került sor. Izland – Tűz és jég országa Mióta Pütheasz elsőként említette a Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigetét, Izland számos „vendéget” fogadott, vegyes fogadtatás mellett. Főleg Norvégiából érkeztek telepesek, akik a kereszténység elterjesztése mellett létrehozták a világ első parlamentjét is. A sziget később Dánia fennhatósága alá került,

amely csak Dánia német megszállása után szűnt meg. A végleges elszakadásról egy 1944-es népszavazás döntött, amelynek következtében kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. Izland az első lépést az európai integráció felé az 1970-es Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) való csatlakozással tette meg. Az EFTA kormányközi szervezetként elsődleges feladatának a kereskedelemliberalizáció és gazdasági integráció elősegítését tekinteti. Az eredeti 7 tagállamból csak kettő, Norvégia és Svájc tagja továbbra is a szervezetnek, a később csatlakozottak közül pedig Liechtenstein és Izland nem lépett ki. Az 1970-es évek elején az EFTA-országok bilaterális szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek az Európai Közösséggel, melyet Izland 1972-ben írt alá.

SEMESTER

Izland az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagjává 1994-ben vált. Az Európai Gazdasági Térség az Európai Unióból és valamennyi EFTA-tagállamból áll (lásd fent), Svájc kivételével. Az EGT Megállapodás, amely 1994. január 1-jén lépett hatályba, lehetővé teszi Izland, Liechtenstein és Norvégia számára, hogy élhessenek az EU közös piaca által nyújtott előnyökkel anélkül, hogy az EU-tagsággal járó kötelezettségek és kiváltságok teljes köre vonatkoznak rájuk. EGT-tagsága révén Izland már jelenleg is részt vesz az egységes piac működésében, és pénzügyileg hozzájárul az európai társadalmi-gazdasági kohézió létrejöttéhez. Az ország az európai uniós jogszabályok tekintélyes hányadát is alkalmazza, és bár szavazati joggal nem rendelkezik, részt vesz számos EU-ügynökség munkájában és több uniós program végrehajtásában. Az ország 2000-ben írta alá a Schengeni Egyezményt, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti 22 uniós ország, valamint Norvégia, Izland és Svájc részvételével Izland az európai menekültügyi politikáról szóló 2003-as dublini rendeletnek is aláírója. Ezen felül fontos partneri viszonyt ápol az Európai Unióval az Északi Dimenzió elnevezésű uniós kezdeményezés, valamint az Északi-sarkvidékre vonatkozó, most kibontakozó EU-szakpolitika keretében. 2010. június 17-én az Európai Tanács döntött a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Izlanddal. A Bizottság korábbi véleménye alapján a tagállamok egységesen úgy határoztak, hogy az ország megfelel a

57

SEMESTER

Re-urope

politikai kritériumoknak, azonban alapvető reformokra lesz szüksége a pénzügyi felügyelet és a betéti garancia rendszer szervezetét és működését tekintve. Az első, Izland Európai Unióhoz történő csatlakozásával foglalkozó kormányok közti konferenciára Brüsszelben került sor 2010. július 27-én, mely formálisan megnyitotta az országgal folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Jelenleg az összesen 35 csatlakozási témafejezet közül 15-öt nyitottak már meg, és közülük tízet eredményesen, ideiglenes jelleggel le is zártak. A csatlakozási folyamatot leginkább a halászati, a mezőgazdasági és a környezetvédelmi ügyek tárgyalásai lassíthatják majd - Izland ugyanis nem szívesen látna vizein külföldi hajókat, valamint halászati politikáját fejlettebbnek tartják az unióénál. Az Izlandon hagyományosan népszerű bálnavadászat miatt is kritizálják a szigetországot, mert az unióban a cetfélék védett státuszban vannak. Szerbia – Oszmánoktól az Unióig Szerbia kapcsolatai az Európai Unióval 1997-re nyúlnak vissza, amikor is az Unió fontosnak tartotta megerősíteni politikai, illetve gazdasági kapcsolatait a nyugat-balkáni országokkal. Mindenekelőtt kereskedelmileg függ az Európai Uniótól. Az EU a fő kereskedelmi partner, és a legfontosabb külföldi befektető is az országban. 2000-ben kötötték meg az első kereskedelmi megállapodást, „Keretmegállapodás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és az EU között az EU által a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak

58

Re-urope nyújtandó segítségről és támogatásról”. Az ország jelentős változásokon esett át az elmúlt két évtizedben, egészen 1992ig volt jugoszláv tagköztársaság, majd a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része, 2006 óta pedig a belgrádi megállapodást követően a „Szerbia és Montenegró” államközösség tagja. Montenegró 2006-ban történt kiválását követően azonban önkéntelenül is függetlenné vált. A csatlakozás folyamatában érdemi előrelépések a 2000-es évek elejétől kezdődtek. 2000 novemberében a zágrábi csúcstalálkozón kezdődött meg az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamata az öt délkelet-európai országgal (Albánia, Macedónia, Szerbia, Horvátország, valamint Bosznia és Hercegovina). Ennek keretében az ország a CARDS (Újjáépítési, fejlesztési és támogatási és stabilizációs közösségi támogatás) program révén már fejlesztési támogatásban is részesült. A csatlakozási folyamat következő sarokpontjaként 2005-ben megkezdődtek a Stabilizációs és társulási megállapodást előkészítő tárgyalások, melyek azonban 2006-ban átmenetileg megszakadtak, mivel Szerbia együttműködése a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel nem volt kielégítő. Végül miután Szerbia konkrét lépéseket tett, és elkötelezte magát a nemzetközi büntetőtörvényszékkel való együttműködésben, 2007-ben újraindulhattak a tárgyalások. 2008. április 29-én Szerbia és az EU aláírta a Stabilizációs és társulási megállapodást, és a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodást. 2009. december 22-én Szerbia beadta

csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Erre reagálva a tagállamok 2010 júniusától megkezdték a Stabilizációs és társulási megállapodás megerősítési folyamatát. 2012. március 1-jén pedig hosszú diplomáciai alkufolyamatot követően Szerbia végül megkapta a tagjelölt státuszt. Mindemellett az Európai Parlament még március folyamán elfogadta a szerb integrációs folyamat eddigi eredményeiről és a további teendőkről szóló jelentést. A dokumentum elismeréssel szól a háborús bűnösök Hágának történt kiadásáról, a Koszovóval megkezdett párbeszédről, és kiemeli a Szerbiának március elején megadott tagjelölti státus jelentőségét is. Az Unió mindaddig elkötelezett a szerb csatlakozás mellett, amíg az ország betartja az eddig kötött nemzetközi és regionális megállapodásokat, és jövőjét az Unión belül képzeli el. Ugyanakkor Szerbia esetében is komoly politikai és gazdasági reformokra van szükség, illetve érdekes kérdés lehet a Koszovóval való feszült viszony rendezése. Montenegró – A Mediterránum gyöngye Montenegró 2008 decemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, és 2010. december 17-én kapta meg a tagjelölt státuszt. Az ország ugyanakkor régóta szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol az Unióval. Kereskedelmi megállapodások révén az EU vált az egyik legfőbb kereskedelmi partnerévé. Montenegró korábban jugoszláv tagköztársaságként, majd 1992-től a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság részeként létezett. 2002-ben a belgrádi megállapodást követően „Szerbia és Montenegró”

SEMESTER

államközösség tagja, és csak a 2006-os népszavazást követően vált független állammá. Hivatalosan tehát csak 2006 óta folytat önálló külpolitikát az állam, és beszélhetünk az EU és Montenegró kapcsolatairól. Az EU egy újfajta „regionális megközelítés” részeként szerette volna megerősíteni a kapcsolatokat a nyugat-balkáni országokkal a kilencvenes évek végén. Így 1997 folyamán Montenegró felé is megindult egyfajta közeledés az mind politikai, mind pedig gazdasági tekintetben. 2000 novemberében megszületett a „Keretmegállapodás a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és az EU között az EU által a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak nyújtandó segítségről és támogatásról”, mely kereskedelmi engedményeket biztosít Montenegró számára. Emellett a felek megtették az első lépéseket a csatlakozási folyamat irányába. A 2000 novemberében zajlott zágrábi csúcson megkezdődött az öt délkelet-európai ország (Albánia, Macedónia, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szerbia) stabilizációs és társulási folyamata. Ennek keretében már pénzügyi támogatás is érkezett az országok számára a CARDS (Újjáépítési, fejlesztési és stabilizációs közösségi támogatás) program révén. 2003 júliusára a felek, így az EU és ekkor még Szerbia és Montenegró között elkezdődött a megerősített folyamatos párbeszéd eljárása. 2005-ben megkezdődtek a tárgyalások Szerbia és Montenegróval annak érdekében, hogy létrejöhessen a Stabilizációs és társulási megállapodás a felek között. A „kétutas megközelítés” révén a tárgyalások a két köztársasággal kü-

59

SEMESTER

Re-urope

Re-urope nak megkönnyítéséről szóló és a Tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek visszafogadásáról szóló megállapodás. A folyamat következő állomásaként 2008. december 15-én Montenegró hivatalosan is felvételét kérte az Európai Unióba. 2009 áprilisában a Tanács hivatalosan felkérte a Bizottságot, hogy véleményezze Montenegró csatlakozási kérelmét. A Bizottság hét kulcsfontosságú prioritást határozott meg az ország számára, melyet a csatlakozás feltételeként végre kell hajtania. 2010. december 17-én ezt jóváhagyva az Európai Tanács tagjelölt státuszt adott az országnak. A folyamatok azóta kedvezően alakulnak Montenegró számára, az ország jól halad a koppenhágai kritériumok teljesítésében, és a hét kulcsfontosságú prioritás megvalósításában is eredményes. Javult a jogszabályi, intézményi keret, a választásokra vonatkozó jogszabályok, a közigazgatás szakszerűsége és politikától való mentesítése, hatásos a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a médiaszabadság. A Bizottság különös figyelmet fordít majd a jogállamiságra és diszkrimináció elleni küzdelem területén végzett haladásra, és mindinkább ösztönzi a reformokat.

lön-külön folyhattak bizonyos kérdésekről. Alapvető változást hozott a folyamatokban a függetlenségről szóló népszavazás 2006-ban, melynek folyamán a lakosság 55.5%-a Montenegró függetlensége mellett döntött. Így 2006. szeptember 26-án immáron a független Montenegróval megkezdődtek a Stabilizációs és társulási megállapodást előkészítő tárgyalások. 2007. január 22-én európai partnerséget fogadott el a Tanács Montenegróval. 2007. október 15-én pedig a felek megkötötték a Stabilizációs és társulási megállapodást Luxembourgban. Mindemellett elindultak a tárgyalások a vízumliberalizációról, illetve az előcsatlakozási támogatási eszközről. 2008. január 1-én pedig ennek eredményeként hatályba lépett a Kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás, a Vízumok kiadásáForrások: Pelle Zsuzsanna: Iván Gábor előadása Horvátország uniós csatlakozásáról és annak, a magyar elnökség szempontjából jelentős vonatkozásairól. South-East Europe International Relations Quarterly, Vol. 1. No. 3 euvonal.hu

60

SEMESTER

Észtország, az e-ország Árpás Annamária Rózsa

Jól ismert a sci-fi filmekből a jelenet: egyetlen (akár beépített) kártyával azonosítja magát jövőbeli hősünk, ezzel fizet a presszóban, jut be közintézményekbe és ez például az intergalaktikus útlevele is egyben. Megdöbbentő, de úgy tűnik mindez már majdnem megvalósult egy észak-európai országban: a Balti-államokhoz tartozó, alig másfél milliós Észtországban. A finnugor népcsaládhoz tartózó rokonnép 1991-ben nyerte el a függetlenségét, és azóta az egyik legnagyobb mértékben modernizálódó országgá vált, a szocialista hagyaték ellenére.

Az észtekről általában A meglepő fejlődés kulcsa talán az észtek személyiségében keresendő: a hétszáz éves elnyomás miatt összetartóak és szorgalmasak a csendes észtek. Számukra a függetlenség volt a legnagyobb cél, és miután kivívták szabadságukat, az élre törtek, ugyanis (talán a zordabb időjárás is hozzájárult ehhez a tulajdonságukhoz) mindenben meglátják a lehetőséget, és nyitottak az újdonságok iránt. Az idegen hatalmak alatt eltöltött hosszú évek azonban kissé zárkózottá tették az észteket,

61

SEMESTER

Re-urope

nehezen nyitnak az idegenek felé, ám ha valakit megkedvelnek, azzal tartós barátság alakulhat ki. Minden a Tigrisugrással kezdődött Az első jelentősebb lépés a mai e-állam szintjének eléréséhez az 1997-es, úgynevezett Tigrisugrás (Tiger Leap) Program volt, mely az új generáció informatikai tudását kívánta gyarapítani. Ennek az országos programnak a keretében az iskolák és könyvtárak felszereltségét és internetelérését szélesítették, valamint megalapozták a diákok és a tanárok számítógépes ismereteit. Ehhez a stratégiai lépéshez kapcsolódik a „Nézz a Világra” Program, amely az egész társadalomnak biztosított ingyenes informatikai kurzusokat, így az idősebb korosztályt is sikerült bevonniuk a társadalmi szintű oktatásba. Felső szinten, az egyetemeken is indultak szakképzések, különös tekintettel az internetes biztonsági ismeretekre. Az e-személyigazolványról Minden internetes szolgáltatás alapja a 2002-ben bevezetett, kötelező elektronikus személyigazolvány, mely sokféle módon alkalmazható: azonkívül, hogy a tulajdonosáról alapinformációkat tartalmaz, ez a chipkártya lehetővé teszi az elektronikus azonosítást és az elektronikus aláírást. Mindkettőhöz PIN-kódok szükségesek, és a jogszabályok értelmében az utóbbi egyenértékű a hagyományos szignóval, tehát a hatóságoknak el kell fogadniuk az elektronikus változatot is. Az Európai Unión belül ezt az igazolványt használják útlevélként is.

62

Re-urope Néhány e-szolgáltatás Az elektronikus szolgáltatásokat különböző területekre terjesztették ki: Tallinnban például mára csak a turisták vesznek papíralapú közlekedési jegyet: interneten és mobilon keresztül is lebonyolítható a vásárlás, amelyet az e-személyin regisztrálnak, s ezt az ellenőrök speciális személyigazolvány-leolvasóval ellenőrizhetik. A tömegközlekedéshez kapcsolódik a Magyarországon is elindított mobil-parkolás, amely felhasználó- és környezetbarát, valamint sokkal gyorsabb és biztonságosabb is a hagyományos formánál. Az itthon is ismert e-bank Észtországban sokkal kihasználtabb: a banki tranzakciók több mint kilencven százaléka az interneten keresztül folyik, így időt és energiát takarítanak meg. Az internetes lehetőségeket az észt rendőrség is kihasználja: így minden rendőrautóban van internetelérés, amelyet kétféleképpen is felhasználnak: egyrészt 2011 januárjától nem szükséges az észt lakosoknak maguknál tartaniuk a jogosítványt és a forgalmi engedélyt, ugyanis minden közúti ellenőr bárhol ellenőrizheti a központi rendszeren keresztül, másrészt pedig akárhol bejuthatnak különböző adatbázisokba, például a bűnügyi nyilvántartásba vagy az elektronikus tanúvallomások gyűjteményébe. Észtországban akár telefonról is lehet színházi jegyet vagy múzeumi belépőt vásárolni, így elkerülhető a sorbanállás - ilyen módon akár a Tallinni Botanikus Kertbe is bejuthatunk. Ahhoz sem kell felkeresni az országos irattárat, hogy a családfáját kutassa az ember, ugyanis a XVIII. századig digitalizálták az egyházi nyilvántartást is.

Az e-iskola Az elektronikus rendszerhez való hozzászoktatást szorgalmazza a minden iskolában használt e-Kool rendszer. Ez az egyszerű és praktikus információs háló a diákokat, a szülőket és a tanárokat köti össze, amellyel nemcsak a különböző programokról kaphat tájékoztatást diák és szülő, hanem a tanuló tanulmányi eredményeit is folyamatosan tudják követni, akár telefonról is. Természetesen megteremti az egyszerűbb, kétoldalú kommunikáció lehetőségét is időmegtakarítás céljából. Az e-iskola környezetbarát is: gondoljunk csak arra, hogy mennyi naplót, ellenőrzőt és értesítést nem kell ennek köszönhetően kinyomtatni. Az elektronikus közigazgatásról Mára Észtországban drasztikus mértékben lecsökkentették a papír alapú igazgatást az internetes ügyintézés segítségével. Olyan rendszert kellett kialakítaniuk, mely elsősorban felhasználóbarát, emellett pedig hatékony és biztonságos. Az elektronikus rendszer megalkotása közben fontos szempontnak tartották az egyszeri adatbeküldést az állampolgároktól és a közintézményektől egyaránt, valamint szem előtt

SEMESTER

kellett tartaniuk a szoftver és hardverprogramok különbözőségét, s ezeket egységesen kellett kezelniük. Az e-egészségügy Ez az egyik olyan ágazata az elektronikus rendszernek, mely még komoly fejlesztés előtt áll. Eddig azt sikerült elérni, hogy a személyi igazolvánnyal be tud lépni a központi adatbázisba a beteg, az orvos és a gyógyszerész is. Akár otthonról is meg lehet tekinteni a kórtörténetet: hogy melyik orvos, mikor, és mivel kezelte az állampolgárt. Az orvosnak is fontos információkkal szolgál az ilyenfajta szolgáltatás, míg a gyógyszerész az akár elektronikusan felírt receptek alapján sokkal pontosabban és személyre szabottan tudja dönteni, milyen gyógyszert adjon ki a betegnek. Természetesen interneten keresztül lehet időpontot is foglalni, valamint itt lehet megbízható információkhoz jutni az ellátásokat illetően. Az e-parlament Már az ezredfordulón elindult az észt parlament átszervezése egy olyan informatikai rendszer megteremtésével, amellyel elérték, hogy a papír szinte teljes mértékben kiszoruljon a parlamenti döntéshoza-

63

SEMESTER

Re-urope

talból. Például a kormányülések előtt már „kézhez kapják” a miniszterek a javaslatokat, így nem kell őket olyan részletesen ismertetni, sokkal gyorsabban születnek a döntések – így több idő marad más, ugyancsak fontos tevékenységekre. A parlament hivatalos honlapján élő közvetítés zajlik, az érdeklődők pedig már másnap elérhetik a jegyzőkönyvet az ülésekről. A törvényjavaslatok mellett az állami intézetek dokumentumai is nyilvánosak, ez pedig nyitott és átláthatóbb rendszert eredményez, így a lakosság tájékozottsága más európai országokhoz képest magasabb szintű. Az e-választások rendszere 2005-ben vezették be az elektronikus választást, mely szintén a személyigazolvány azonosító kódján és egy külön PINkódon alapul, eközben a leadott szavazat természetesen titkos és anonim marad. Az e-szavazással nem kívánják felváltani (még) a hagyományos voksolást, csupán lehetőséget szeretnének adni az otthonról vagy külföldről szavazóknak. Mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokon alkalmazzák az elektronikus választás lehetőségét. Az elektronikus rendszer működésének alapjai A mai rendszer alapja: az X-road A hosszú és gondosan megtervezett fejlesztések útján létrejött X-road, azaz „keresztút” biztosítja a biztonságot és a teljes leállás veszélyének elkerülését az észt elektronikus rendszerben. Ez a biztonsági adatcsere platformja, ezen keresztül érheti el a felhasználó a különböző e-szolgál-

64

Re-urope

SEMESTER

tatásokat. Az X-road lehetővé teszi, hogy egyszerre érjenek el az észt állampolgárok különböző adatbázisokat egyetlen portálon keresztül: ez egyrészt egyszerűséget von maga után, másrészt sokkal biztonságosabb rendszert eredményez, harmadrészt pedig a fejlesztések is sokkal egyszerűbben elvégezhetőek, hiszen nem szükséges hosszabb idejű karbantartási szünet.

támadások is ezt a rendszert: orosz hackerek nem kis bosszúja volt a körülbelül egy hónapon keresztül tartó különböző területeket megbénító támadássorozat, amely az orosz-észt kiberháború néven vált ismertté. Ide tartozik az a kérdés: vajon mennyire tartanak az észtek egy orwelli megfigyelési rendszer kialakulásától, amelynek első lépése lenne egy ilyen adatbázisrendszer létrehozása.

tatást. Ezzel az intézkedéssel szeretnék megkönnyíteni a peres ügyek lebonyolítását, hiszen sok uniós állampolgár csak azért nem visz bíróság elé egy ügyet, mert a külföldi jogi ügyintézés bonyolult, drága és időigényes procedúra.

A kiterjedt internetháló

Észtország-e az e-minta?

A WiFi Észtországban Ingyenes WiFi hálózat fedi le a fővárost és vidéken is több mint 900 ingyenes internet-elérési pont van. A kávézók, éttermek és közterek mellett a Tallinnba tartó vonatokon is ingyen lehet ezt a szolgáltatást igénybe venni.

Az e-Governance Academy A 2004-ben létrejött e-Governance Academy non-profit, civil szervezet, amelynek célja az e-kormányzás és az e-demokrácia előnyeinek terjesztése. A program keretein belül az Európai Unió különböző tagállamainak kormányzati közszolgái egy képzésen vesznek részt, ahol tágíthatják ismereteiket az elektronikus kormányzással kapcsolatban.

El kell ismernünk, Magyarországon is megvalósult már néhány az észt eljárásokból (például a mobil-parkolás, az autópálya matrica vétele, az internetes bankolás, az ügyfélkapu), de javulna a közigazgatás, ha még több fejlesztést valósítanánk meg. Egyértelmű, hogy először a magyar társadalmat kéne felkészíteni az e-szolgáltatásokra széleskörű és ingyenes informatikai oktatással, eközben ki lehetne fejleszteni az észt alapokon nyugvó, mégis a magyar sajátosságokat is figyelembe vevő elektronikai rendszert, megfelelő biztonsági intézkedések bevezetésével együtt. Az észt elektronikus szolgáltatások alapja az e-személyigazolvány, tehát ennek lépésenkénti bevezetésével kellene kezdeni, hogy aztán kiszélesedjen a felhasználhatósági köre, és ezzel egyszerűsödjön, felgyorsuljon és biztonságosabbá váljon a magyar közigazgatás.

Falusi út 1-2-3 Mindhárom program a vidéki internetes háló fejlesztésére vonatkozik: a könyvtárak után az önkormányzati épületek internetellátását célozták meg, majd a periférikusabb területekre terjesztették ki az internetelérést, amelynek az a célja, hogy a kisebb népsűrűségű térségekben is gördülékenyen történjen az elektronikus ügyintézés. A biztonság fontossága Sokkal könnyebb adatokat megszerezni illetékteleneknek, ha azok egy adatbázisban találhatóak, éppen ezért folyamatosan fejlesztik és tökéletesítik az észt e-rendszert – valamint a személyi adatokat és az internetes információkat szigorú törvények védik. A személyigazolványokkal és különböző PIN kódokkal olyan magas szintű biztonságot értek el, amelyek a Pentagon kritériumainak is megfelelnek. Azonban érték sikeres

Az e-Codex program Az észtek vezetik nyilvánvaló tapasztalatuk okán az e-Codex-en belül az e-Justice nevű Európai Uniós projektet, amelynek célja az igazságügy határokon túlnyúló munkájának segítése, azzal, hogy egy virtuális portált hoznak létre, ahol figyelembe véve a tagállamok különböző törvényeit, elősegítik az elektronikus igazságszolgál-

Az e-igazgatás megvalósulása Magyarországon

Források: www.eestii.ee Kákai- Szabó Szilvia és Nagyházi György: Tanulmány az észt e-kormányzati fejlesztésekről és annak hátteréről (2010) Estonia helping to create European cross-border litigation system Arvo Ott: e-Governance Academy Dr. Toomas Sepp: ITC in Local Government – e-Citizen

65

SEMESTER

Re-urope

Re-urope

SEMESTER

Aktualitások, amelyek fontos szerepet játszanak Magyarország EU-s megítélésében – avagy hogy is lát bennünket Európa? Deák Fruzsina

Magyarország az EU-ban Az Európai Unió 27 tagállamból álló gazdasági és lassan politikai unióvá alakuló közösség. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezetet 1993. november 1-jei hatállyal hozta létre a Maastrichti szerződés az Európai Gazdasági Közösség alapjain. Az EU egységes piacot hozott létre, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását.

Magyarország és az Európai Unió kapcsolata 1988-ban kezdődött, amikor hazánk a közép-kelet-európai országok közül elsőként létesített diplomáciai viszonyt az Európai Közösséggel. Az Európai Bizottságot képviselő delegáció 1990-ben nyílt meg Budapesten, és aktív szerepet játszott a csatlakozásra való felkészülésben. A csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá Athénban, s Magyarország 2004. május 1-jén lett az Európai Unió teljes jogú tagja.

A többsebességes Európa koncepció A többsebességes Európa koncepció sokáig csak elméletben létezett, nem volt lehetőség az Unió tagállamainak eltérő irányú fejlődésére. Az EU bővítésével azonban egyre sokszínűbb és eltérőbb fejlettségű tagállamok váltak az Unió tagjává, ami a fejlődés megtorpanását eredményezte, és a döntések meghozatalát nehezítette. Az integráció segítése kapcsán megteremtették a lehetőséget a kisebb tagállami csoportoknak a maga-

66

sabb szintű együttműködésére. Ilyen a Magyarország szempontjából fontos V4. Nehéz kérdés, hiszen meg kell találni az integráció megfelelő mértékét anélkül, hogy az Unió egységes fejlődése ne legyen veszélyeztetve. Hogy ezt a példát levetítsük magyar viszonylatra is, a többsebességes Európa kapcsán a márciusi Magyar Külügyi Intézet által tartott konferencián Ódor Bálint a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára tartott előadást az EU bővítési perspektíváiról. Az EU csúccsal kapcsolatban

67

SEMESTER

Re-urope

kiemelte, hogy jelenleg is a gazdaság a legkiemelkedőbb téma. A gazdasági folyamatokról szólva megemlítette, hogy most az lesz a mérvadó, hogy az integráció folyamata merre halad tovább. Magyarország jelenlegi megítélése az EU-ban Felhívom a kedves Olvasó figyelmét, hogy a következőben olvasható történések semmilyen politikai beállítottságot sem tükröznek, csupán az aktuális történéseket mutatja be a nemzetközi sajtó szemszögéből, tehát, hogy Európa mit gondol Magyarországról. A közelmúltban több olyan eset is megtörtént, amely a nemzetközi sajtó nemtetszését váltotta ki Magyarországgal szemben. Ide tartozik többek között Csatáry László ügye. A 93 éves kassai gettóparancsnok zsidók ezreit küldte a haláltáborba. Csatárit a The Sun ripotere találta meg budapesti otthonában. Az eset azért váltotta ki a nemzetközi sajtó felháborodását, mivel Csatáry büntetlenül élt Budapesten. Magyarországot mind a közép-európai, mind a nyugat-európai sajtó elítélte. A párizsi Le Monde újságírója, Joelle Stolz, amúgy sincsen jó véleménnyel Magyarországról, így kapva-kapott az alkalmon, hogy a hírből cikket kreáljon. Tudósítása szerint sokáig kellett várni, hogy a magyar igazságszolgáltatás „nemzetközi nyomás alatt akcióba lendüljön”. A cikkíró szerint az Orbán-kormányt zavarja az ügy, hiszen Magyarország

68

Re-urope már így is kivívta Washington, Brüsszel és Jeruzsálem rosszallását az olyan intézkedések miatt, mint az antiszemita írók Alaptantervbe vétele, vagy a héber nyelv eltörlése az érettségi vizsgatárgyak közül, valamint egyes parlamenti képviselők utalásai az „árnyékba rejtőzött gazdasági hatalmakról”. A berlini Der Spiegel online július 20-i cikke szerint a budapesti igazságszolgáltatásnak már egy éve voltak adatai arról, hogy a feltételezett háborús bűnös, Csatáry László a városban él, „mégsem tettek semmit”. Magyarország az elmúlt években folytonosan „jobbra sodródott:” Orbán Viktor abszolút többséget nyert, az antiszemita Jobbik harmadik erő lett, az új alkotmány pedig, amely sérti a demokratikus normákat, tiltakozást váltott ki az EU-partnerekből. Elmaradt a „közfelháborodás” amiatt, hogy Csatáry a fővárosban élhetett, mert a kommunisták bűnei sokkal élénkebben élnek a magyarokban. A prágai Mladá Fronta Dnes cikke: A magyarok javítani akarnak a hírnevükön, elmentek az elszökött náciért című cikk szerint a magyarok olyan nemzetközi kritikának tették ki magukat, hogy erre az Orbán-kormány erélyes, és ellentmondást nem tűrő nyilatkozattal reagált, melyben megerősítette, hogy mindig is támogatta a múltban elkövetett bűntettek elkövetőinek felkutatását és a velük szembeni eljárás indítását. A másik nagy sajtóvisszhangot kiváltó esemény Orbán Viktor Tusványoson elmondott beszéde váltotta ki. Ez több

szempontból is fontos, hiszen két középkelet-európai ország között, továbbá Nyugat-Európa és Kelet-Európa között is konfliktus alakult ki. Elemezzük előbb a magyar-román kapcsolatot. A románok kritizálták a magyarokat, hogy miért avatkoznak be a román belpolitikába, ugyanis a magyar kormányfő közvetett módon Traian Basescu román államfő támogatására szólította föl a román választópolgárokat. Orbán Viktor azt nyilatkozta Tusnádfürdőn, hogy: „Arra kérem az itt élő románokat és magyarokat, hogy jó döntést hozzanak, például úgy, hogy nem döntenek”. Victor Ponta, román államfő ezek után felszólította magyar kollégáit, hogy ne avatkozzanak be a román belpolitikába. Ez a történés a két ország közötti súrlódást idézte elő. Az alacsony részvételi arány következtében érvénytelen lett a Traian Basescu román államfő személye kapcsán megtartott népszavazás Romániában. A nyugat-európai viszonyok kapcsán pedig a berni Tages Anzeiger jegyezte meg, hogy Európa meglepő határozottsággal reagált a román alkotmányjogi aggályokra a Basescu román államfő elmozdítására tett kísérletek kapcsán. Ugyanis a népszavazás eredményét megpróbálták érvényteleníteni, hogy az államfőt elmozdíthassák. A lap szerint az Európai Bizottság tanult Magyarország példájából, ahol két éve a jobboldali populista kormányfő hatalommal való visszaélésére Barroso késve reagált.

SEMESTER

az utóbbi idők eseményei arra mutatnak rá, hogy az EU-nak az alapszabályok ellen vétkező tagállamokkal szemben komolyabban kell majd fellépnie. Több szankcionálási lehetőség közül ide sorolja például a támogatások megvonását, hogy meg tudja akadályozni a demokrácia szétesését tagállamaiban. A többsegességes Európa fogalmának elemzésekor megjegyeztük, hogy jelenleg a gazdaság az EU fő kérdése. Ahogyan alakul a gazdaság, úgy alakulnak az európai kapcsolatok is. A washingtoni Bloomberg augusztus 1-jei cikke tudósította, hogy a forint veszített értékéből. Ennek oka, hogy váratlanul csökkent Magyarország legnagyobb exportpiacának, Németország kiskereskedelmi forgalmának volumene és a munkanélküliség is nőtt. Varga Mihály nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint a magyar és a német pénzügyi mutatók között nagyon szoros kapcsolat van.

A stockholmi Dagens Nyheter Romániát Magyarországhoz hasonlítja, miszerint

69

Szubjektív

SEMESTER

Itthon vagy otthon? „Boraimat Magyarország legnagyobb történelmi- és hegyvidéki borvidékén, a Mátrai borvidék szívében elterülő Gyöngyössolymos kiváló déli fekvésű vulkanikus altalajú dűlőiben termett szőlőiből készítem 2001 óta. A tanulmányaim mellett folytatott sokéves fajtaés dűlőkísérleteim eredményéül született meg hat fajtából álló borcsaládom; mely hűen tükrözi a borvidék egyedi és sokszínű stílusvilágát. 2004-ben egy újságcikk folytán „az ország legfiatalabb borászaként” ismert meg a nagyközönség, mivel már 19 évesen készítgettem mikrovinifikációs borászati kísérleteimet saját és ismerősöktől vásárolt szőlőből, melyeket ma már csak „Babiczki Wine”-okként ismernek. Munkaadómként és szakmai partneremként a Solybor Kft. szőlészeti- és borászati hátterével biztosítja számomra, hogy munkámból származó borszelekcióimat elkészíthessem és forgalomba hozhassam.”

Szabó Ágnes

Babiczki László

Babiczki Wine Mátra wine region Hungary Post: H-3231 Gyöngyössolymos, Tihanyi József utca 5. Mobil: + 36 30 386 3743 / E-mail: [email protected] www.babiczki.hu

Manapság már nagyon szerencsés helyzetben van egy egyetemista, főiskolás hallgató, hiszen egy külön kiadványt meg tudunk tölteni a külföldi tapasztalatszerzést elősegítő ösztöndíjak összefoglalóival, tudnivalóival. A világ legkülönbözőbb pontjain nyílik lehetőségünk megismerkedni olyan tudományokkal, amelyekkel korábban még nem is találkoztunk, de akár elmélyülhetünk olyanban is, amelynek csínját-bínját több éve igyekszünk elsajátítani.

A munkaerőpiacon is nagy előnyre tehetnek szert azok, akik önéletrajzukban szerepeltetni tudnak efféle élményeket, de nemcsak a felgyorsult, egyre inkább globalizálódó XXI. század már-már követelménye ez. Ha emlékszünk még történelmi tanulmányainkra, és a Magyarországon is évszázadokon át működő céhrendszerre, mely az ország legkiválóbb szakembereit foglalta magába, akkor talán eszünkbe jut az is, milyen feltételei voltak annak, hogy

71

SEMESTER

Szubjektív

valaki céhmesterré válhasson. A hosszú ideig tartó inasévek után sem volt elegendő a szakmai elismertség, az egyes céhek külföldi tapasztalatszerzést követeltek meg tőlük, ha feljebb szerettek volna jutni a ranglétrán. Nyelveket, új technológiákat ismerhettek meg, és még külön erre a célra szentesített vándorkönyvet is vezettek minderről. És végül hazatértek, hogy itt

hasznosítsák a szerzett tudást, amit más népek legjobbjaitól lestek el. Vajon joggal mondhatjuk, hogy saját hazájukban nekik még könnyebb volt keresni a boldogulást, mint nekünk a mai világban? Aligha lehetettek jobbak a kilátások a mohácsi csata után, az első, majd a második világháború veszteségeit, vagy épp más nemzeti tragédiát magunk mögött tudva. Magyarország és a magyarság mégis több mint ezer éve áll Európa szívében, és viharos századai ellenére könyvelhet el magának olyan óriási sikereket, melyeket hajlamosak vagyunk jelentéktelennek látni és lekicsinylően szólni róluk. A tanulmányok után külföldön szerencsét próbáló fiatalok közül napjainkban egyre kevesebben térnek vissza dolgozni szülőföldjükre, ahol az uralkodó gazdasági nehézségek, a sorra szűnő munkahelyek

72

Szubjektív miatt aztán nehéz is hibáztatni őket azért, mert boldogulásukat máshol keresik. De mi marad itthon akkor, ha mindenki a könnyebb utat választja? Kik fognak küzdeni egy élhetőbb Magyarországért akkor, ha a sikeresebb, működőképesebb társadalom építőköveit képező értelmiségiek túlnyomó többsége más országban kamatoztatja tudását? Képzeljük csak el, mennyire más lenne a helyzet, ha nem lépte volna át a határt az a sok orvos, akik most valamely német, svájci, vagy éppen svéd kórház betegeit ápolják, s nem az egészségügyi ellátás nélkül maradt falvakban gyógyítják azokat, akiknek mostanra már a legkisebb orvosi segítségért, beavatkozásért is több órát kell utazniuk otthonukból. A felsőoktatás átalakítása hónapok óta zajlik. A változásokat érdeklődve figyelik azok, akik felvételi előtt állnak, és nem árt nyomon követniük az újabb kormányrendeleteket, törvénymódosításokat azoknak sem, akik már valamely felsőoktatási intézmény hallgatói. Az Európában egyedül álló hallgatói ösztöndíjszerződés új intézmény, - melyet a beiratkozáskor kell aláírni - , az alábbi kötelezettségeket rója azokra, akik államilag támogatott finanszírozási formában folytatják tanulmányaikat: • meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet, • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombizto-

sítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony), vagy • átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az első pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy • visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj összegét a Magyar Államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem létesít, nem tart fenn a második pont szerint hazai munkaviszonyt. Ha a kormány célja ezzel kizárólag a hallgatók későbbi elvándorlásának megakadályozása lenne, akkor nem vitathatnánk, hogy elhamarkodott valamennyi ilyesfajta kezdeményezés mindaddig, amíg a friss diplomások megélhetését biztosító munkahelyek elegendő száma nem garantált. Be kell vallanunk inkább, hogy ez esetben másról is szó van. A világ (egyik) leggazdagabb országa, Amerika sem engedi meg magának, hogy állampolgárai számára ingyenes egyetemi képzést biztosítson. Hogyan várjuk akkor el hazánk szegényes gazdasági helyzetét ismerve és nap, mint nap bőrünkön érezve, hogy nálunk ez működőképes legyen? A legkevesebb, amit a díjmentes felsőoktatásért

SEMESTER

cserébe kérhet tőlünk az állam az az, hogy fordítsuk saját nemzetünk javára az itt megszerzett tudásunkat – legalább egy rövid ideig. John F. Kennedy elnöki beiktatásakor a következőt mondta: „Ne azt kérdezd, a haza mit tehet érted, hanem hogy te mit tehetsz a hazáért”. De egy pillanatra tételezzük fel, hogy valamennyien jelentős összeget fizetünk a képzésünkért, és egyáltalán nem érvényes ránk e szerződés, gond nélkül vállalhatunk munkát külföldön, akár életünk végéig is. Akkor is csak végső alternatívaként gondolnánk arra, hogy Magyarországon maradjunk? Valóban nem jelent már semmit számunkra, hogy gyermekünk ugyanazon a földön tegye meg első lépéseit, melyen egykor mi magunk is? Le tudunk mondani a tájról, mely gyermekkorunktól körbevesz bennünket? A mi nemzedékünk szívében már a hazaszeretet legkisebb szikrája sem pislákol, és mellőzve minden magasztosabb eszmét, már tényleg – úgymond - csak kenyéren élnénk? Remélhetőleg túlzott kétségbeesés kérdezni és kijelenteni ilyet, vagy ehhez hasonlókat, és a külföldi munkavállaláson gondolkozók is legfeljebb ugródeszkának használják a kint eltöltött éveket, ahelyett, hogy távol a hazájuktól, idegen földön élnék le életüket. Hiszen legnagyobb sportolóink közül is vannak jó néhányan, akik külföldi klubokban játszanak, de ha a válogatott mérkőzésein kell helyt állniuk, együtt küzdenek újabb magyar sikerekért. Források: http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/ koltsegek_es_ juttatasok/hallgatoi_szerzodes

73

SEMESTER

Szubjektív

Szubjektív

Ösztöndíjszerződés: kiváltság vagy teher? Wágner Ildikó

Egyetemünk hallgatóival egyetemben már az előző félévben megismerkedhettünk az integráció miatt bekövetkező változások nagy részével. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának diákjaival az egyesülést azonban szinte észrevétlenül figyelhettük. Bizakodóak vagyunk, és reméljük mindannyian, hogy ez a változás gördülékenyen és hatékonyan fog végbe menni a jövőben is, mialatt közösen élvezhetjük majd ennek a sokrétű kapcsolatnak a gyümölcsét. A változások egyik fontos elemét szeretném megemlíteni, miszerint az összevonást követően karunk hallgatói egy újfajta rendszerbe kerültek át, s ennek következményeképpen pénzügyi státuszuk az államilag támogatottról közszolgálati ösztöndíjasra került átírásra. Ettől fogva tehát a diákok csak önköltséges vagy közszolgálati ösztöndíjas státuszúak lehetnek. Mit takar ez valójában? A szerződés személyes aláírását követően a hallgatók egyrészt államilag támogatott éveket nyernek, másrészt kikerülnek a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) által meghatározott költségvetési normatíva alól. Ennek módja ugyanis bázisfinanszírozásúvá vált. Ebben a rendszerben egy alap

74

előirányzat kerül meghatározásra, melyből szabadon gazdálkodhatnak a szolgáltatók. A január 1-jei összevonással életbe lépett a bázisfinanszírozás, ez azonban az ösztöndíjjak összegeit és jogcímeit akkor még nem érintette. Az oktatás költségeit ezen túl az állami költségvetés részeként az egyetem költségvetése fogja viselni, melyet a jogelőd intézmények Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzata tartalmazza. Azon diákok, akik közszolgálati ösztöndíjasok lesznek, az oktatás ideje alatt nem „veszítik el” az államilag támogatott éveiket, vagyis egyfajta továbbtanulási nyereségként is értelmezhető ez. Ha a jogszabály máshogy nem rendelkezik, a szerződés határozatlan időre jön létre, melyet a hallgató az egyetemmel, vagyis annak dékánjával köt meg. Tehát a diákok nem írnak alá hallgatói szerződést, mivel velük az egyetem köt külön ösztöndíjszerződést.

• társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kell, hogy létesítsen, vagy • magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet kell, hogy folytasson. A hazai munkaviszonyból legalább 1 évet köteles közszolgálati jogviszonyban tölteni, vagy más közfeladatot ellátó szervnél, illetve Európai Uniós szervnél, intézménynél dolgozni. Egy hallgatónak nem állhat fenn egyszerre két közszolgálati ösztöndíjas jogállása. A teljesített félévekkel maximum egy évet, azaz összesen 2 félévet csúszhat egy diák úgy, hogy közszolgálati ösztöndíjas maradhasson. Az igazgatásszervezősöknek 6 félév esetében tehát 8 szemeszter alatt kell legkésőbb megszerezni diplomájukat A 4 féléves mesterképzés idején legfeljebb 5 félévig lehet a hallgató közszolgálati ösztöndíjas, és nekik legfeljebb 6 féléven belül kell tanulmányaikat befejez-

SEMESTER

niük, máskülönben az ösztöndíj meghatározott mértékének visszafizetése terheli őket. Azok a tanulók se csüggedjenek, akik önköltséges képzésre járnak, hiszen átsorolásra továbbra is lesz lehetőség. Ez mindösszesen az egyéni teljesítményüktől (tanulmányi eredményüktől) fog függni. A rendszer azonban visszafelé is működik, ugyanis az elvárt követelmények esetleges nemteljesítésekor a hallgató elveszítheti kedvező pozícióját és költségtérítéses besorolásba is kerülhet. Hogy valójában kik számítanak közszolgálati ösztöndíjasoknak? Azon hallgatók rendelkeznek ezzel a „lehetőséggel” csupán, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen képzéseiben vesznek részt, illetve akiknek nem kell önköltséget, azaz költségtérítést fizetniük. Az új rendszer azonos módon biztosítja a juttatásokat, mint más állami ösztöndíjas tanulóknak. A felvételi során pedig egyenlő

Természetesen ez a fajta biztosíték sem örökérvényű. Az elvárások ugyanúgy jelen vannak. A közszolgálati ösztöndíjas hallgató főbb kötelezettségei között szerepel például a kötelező munkaviszony megléte. Az oklevél megszerzését követő húsz éven belül – a közszolgálati ösztöndíjjal támogatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban – magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál:

75

SEMESTER

Szubjektív

Szubjektív így mentesülhet a „kötelezettség” alól. Azonban a későbbiekben például a 3 gyereket vállaló nők is mentesülnek majd. A halmozottan hátrányos helyzetűek szintén ebbe a kategóriába tartoznak. Azok, akik önkéntes katonai szolgálatot vállalnak, igen hamar letudhatják a kötelességüket, hiszen náluk egy év munkaviszony kettőnek számít majd.

módon érvényesül minden jelentkezőkre nézve az állampolgárságra vonatkozó szabályozás, azaz automatikusan csak magyar állampolgárok kaphatják. Magáról a hallgatói szerződésről: megkezdődik szeptembertől a „röghöz kötés”, melyet a beiratkozáskor aláírandó hallgatói szerződéssel rögzítenek. Itt már a szerződés a hallgatók és az Oktatási Hivatal között jön létre, és a két érintett egyaránt kötelezettséget vállal a másik féllel szemben. Ami ez esetben a tanulókat érintő fontos része a szerződésnek, az az, hogy tanulmányaik elvégzése után 20 éven belül kötelesek lesznek a támogatott képzési idő kétszereséig Magyarországon dolgozni. Hogyha valaki 2 diplomát is megszerez alap- vagy mesterképzésben, akkor duplán számítódik, hiszen ezt a fajta kötelezettséget képzésenként kell majd teljesítenie mindenkinek. Ha van olyan, aki már most tudja, hogy nem szeretne egy ilyen feltételbe beleegyezni, akkor valójában csak egy kiskapu létezik, mégpedig, ha az illető költségtérítéses képzésre jelentkezik,

76

A hallgatói szerződések alakulását illetően külföldön Fehéroroszországban van csak hasonló helyzet, mint hazánkban. Ez lenne még az az ország, ahol úgymond „kötelezik” a diákokat a helyi munkavállalásra. Az elvárások egyébként enyhébbek itt, s az állam maga közvetíti ki a végzetteket. A nyár folyamán azonban az Alkotmánybíróság azt a kormányrendeletet, amely az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződést tartalmazta, alkotmányellenesnek minősítette, és megsemmisítette. Az augusztus 1-jén hatályba lépő kormányrendelet megsemmisítésére került sor, hiszen az közvetlenül érintette a szabad mozgáshoz, illetve a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot. A felsőoktatási törvény módosítása után azonban az országgyűlés elfogadta az új szabályokat. A korábbi kormányrendelethez képest a szabályozás külön törvényben lett rögzítve, azaz „minden maradt a régiben”. Egyetemünkön rengeteg diák vállal egy másik képzést is párhuzamosan, őket ez a rendszer már érinteni fogja. A külföldi munkavállalásról sok vélemény született már, ellene és mellette egyaránt. Az itthoni tandíjakhoz képest többszörösét is megkeresheti az ember, annak visszafizetése valójában nem is lenne akkora teher. Persze csak akkor, ha sikerül hosszabb távon

elhelyezkedni egy adott országban. A céljaink változóak, az emberek nagyra vágynak, s világot akarnak látni. A külföldi tanulmányok, valamint a munka-

SEMESTER

vállalás napjainkra beivódott a köztudatba. Én azt kívánom, hogy legyen mindenki a maga szerencséjének kovácsa, találja meg az utat, ami számára a legmegfelelőbb.

Források: http://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/felveteli_tajekoztato/!FelveteliTajekoztato/index. php?fft=szept&fej=28&a=79&oldal=3 http://www.uni-nke.hu/downloads/egyetem/dokumentumok/felveteli/2012/nke_specialis. pdf http://www.uni-nke.hu/downloads/egyetem/dokumentumok/felveteli/2012/felveteli_tajekoztato_1.pdf http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2012/2/23/Kivetelezik_az_allam_a_kozszolgalati_ egyete_2U4TGG http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2012/2/5/Mi_az_a_kozszolgalati_osztondij_C91H83 www.origo.hu

77

Szubjektív

SEMESTER

Fight Club „A mi háborúnk szellemi háború. A mi válságunk az életünk.” Sárdi Patrik

Az Európai Unióban 27 tagország alkotja az európai közösséget, és a 27 tagország mind egy érdeket hivatott szolgálni: a közösségi érdeket. Azonban a közösségi érdekek nem mindig felelnek meg pontosan mind a 27 tagországnak, hiszen a tagországok nemzeti érdekeiket is hivatottak érvényesíteni. Ilyenkor az uniós üléseken próbálnak meg olyan megoldásokat találni, amelyek mind a közösségi, mind a nemzeti érdekeknek is megfelelnek. Így jutunk el a konszenzushoz. Sajnos olykor nem sikerül, és nem is sikerülhet minden érdeknek megfelelni. Ilyenkor alakulnak ki kisebb, illetve nagyobb viták a nemzetek képviselői között, vagy az uniós intézmények illetve a képviselők között. Többnyire az Európai Bizottság és az Európai Tanács nyugodt, higgadt tárgyalások mellett oldják meg a problémákat, de még itt van nekünk a harmadik döntéshozó szerv, az Európai Parlament, ahol a plenáris üléseken bizony néha elszabadulnak a kedélyek a felszólalások alkalmával. Az Európai Parlamentben nem ritka dolog, hogy két vagy több képviselő egy kicsit hevesebben reagálja le egy másik képviselő társa felszólalásait. Viták frakciók között olyankor szoktak létrejönni, amikor nem tudnak egyetérteni a másik álláspontjával, ekkor bizony előfordulnak szakmai viták és személyes sértegetések is a heves felszólalásokban.

Nos, nézzük az európai intézményrendszer konfliktusainak Top 3-as listáját, ahol a legnagyobb és legbotrányosabb vitákat gerjesztő képviselőket találjuk. 1. Nigel Farage Nagy-Britannia független képviselője, aki ha felszólal, akkor ott biztos, hogy heves vitára lehet számítani, és általában elszabadulnak az indulatok is, vagy csak egyszerű módon felszólalása nyomán bírságot szabnak ki rá. Nem véletlenül szabadulnak fel bíráló megjegyzések, hiszen a függetlenek többnyire az EU nem megfelelő működése ellen szoktak felszólalni, avagy magát az intézményt ítélik el többnyire, de demokráciában ugye minden álláspontnak joga van felszínre kerülni.

79

SEMESTER

Szubjektív

Szubjektív Természetesen mondanom sem kell, hogy bírságban részesítették, és igen csak nem tetszett senkinek ez az „értékes” felszólalás a parlamentben. Martin Schulz-nak az EP elnökének rendszerességgel a szemére hányja, hogy egy indulatos és intoleráns személyiségként vezeti az Európai Parlementet, elítéli mindazokat, akiknek nem egyezik a véleménye az ő álláspontjával, igencsak britellenesnek és a szabad piac ellenzőjének tartja őket. Nem véletlenül kapja meg mindig különböző képviselőktől (de főleg Farage-tól) a fasiszta jelzőt. José Manuel Barrosot, az Európai Bizottság elnökét pedig csak nemes egyszerűséggel le szokta kommunistázni…

Kedves szokása általában az uniós vezetők szidalmazása, különösen José Manuel Barrosonak és Herman Van Rompuynak a kritizálása, de Martin Shulz, az EP elnöke sem szokta „megúszni szárazon”. Nézzük a rövid életpályát: • Középfokú végzettség az árutőzsdén, különösen a London Metal Exchange-en kereskedő brit, francia és amerikai vállalatok alkalmazottja (1982-től); • Egyesült Királyság, Függetlenségi Párt: Nemzeti elnök (1998-2000); Az Európai Választási Bizottság elnöke (2002-2004); elnök, délkeleti megyék (1999-); nemzeti szóvivő (2000-); • Európai Parlamenti képviselő (1999 óta). Az EDD képviselőcsoport alelnöke (1999-2004)

80

Híres vitái: Szinte felsorolhatatlan mennyiségű vitát generált már a plenáris üléseken és a sajtóban így csak a nagyobbakra jut elegendő oldal. Legnépszerűbb megnyilvánulása az volt, amikor Herman Van Rompuynak, az Európai Tanács elnökének szegezte kérdését: ”Ugyan kicsoda maga és ki szavazott magára, magam még soha az életben nem hallottam magáról.” „Nézzék ezt az embert annyi a karizmája, mint egy felmosórongynak, és olyan tekintélye, mint egy alsó osztályú bankárnak.”

2. Daniel Cohn-Bendit Élete érdekes fordulatokkal teli, parlamenti felszólalásaiban mindig szorosabb összefogásra és szigorúbb fellépésre szólítja fel a képviselőket. Egy igazi forradalmár típus. Magyarországgal kapcsolatosan élesen bírálta az új médiaszabályozás alapjait meghatározó „média törvényt”, aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság érvényesülése miatt. Miután 1966-ban leérettségizett, visszatért Franciaországba, és 1967-től a Párizs közeli Nanterre-i Egyetemen szociológiát tanult. Itt csatlakozott az országos Anarchista Szövetséghez, majd azt elhagyva a Nanterre-i anarchista mozgalomhoz, amely a Noir et Rouge (Fekete és Vörös) folyóirat köré szerveződött. Részt vett az egyetemi rendszabályok (este 11 után nem lehetett a szálláshelyet elhagyni, fiúk és lányok nem tartózkodhat-

SEMESTER

tak egymás lakrészeiben) liberalizálásért folytatott mozgolódásokban, így a lányszállás szimbolikus „elfoglalásában” 1967 áprilisában, melyet a behívott rendőrök foglaltak vissza. Az egyetem vezetősége a szóbeszéd szerint ki akarta rúgni, ez ellen 1967 novemberében a diákok sztrájkot szerveztek, melyben a tanárok egy része is részt vett. Nagy feltűnést keltett 1968 januárjában, François Missoffe ifjúsági és sportminiszter Nanterre-i látogatásakor: miután nagy nyilvánosság előtt cigarettát kért az egyetemi uszoda felavatására érkezett minisztertől, fennhangon a szemére hányta, hogy az ifjúságról szóló könyvében egy sor sincs a szexuális problémákról. 1968-ban a rendőrség kiürítette a Nanterre-i egyetemet, amire másnap az események átterjedtek Párizsra, és Cohn-Bendit részt vett a párizsi Sorbonne épületének elfoglalásában is. Miután május 21-én Berlinbe utazott, megtiltották visszatérését. Jelenleg képviselő, és az Európai Zöldek - Európai Szabad Szövetség frakció társelnöke az Európai Parlamentben. Cohn-Bendit általában az álláspontjával ellenkezőknek ordítva szokta véghezvinni válaszát felszólalásaiban. Megőrizte ’68-ból provokatív, harcias stílusát, gyakran keveredik botrányos konfliktusba, így például 2008-ban Václav Klaus cseh államfővel. Baloldali bírálói azt állítják, csak stílusában radikális, a lényeget illetően konformista. Gazdasági felfogása szociálliberális: élesen bírálja a neoliberalizmus gazdaságpolitikáját mely szerinte „teljesen őrült hiedelemre épül, egy vallásra, amely azt

81

SEMESTER

Szubjektív

Szubjektív

Diákélet Nyugaton

mondja, hogy a szabályozatlan piac minden problémánkat megoldja”. Osztja a globalizmus környezetvédő kritikáját. Ugyanakkor támogatója a közszolgáltatások (posta, telefon, áramszolgáltatás) privatizációjának, amivel ellentétbe került a zöldek erősebben piacellenes irányzataival.

Váradi Dóra

3. Godfrey Bloom Igazi „öreg motoros”, 1949- ben született, brit származású, a szabadság és demokrácia képviselőcsoport tagja. Felszólalásai gyakran túllépnek a jó ízlés határain, élesen bírálja másik képviselő társát, ha netán vitába keveredik, de olykor nem is kell vitába kereverdnie. Bloom Úrral elég, ha csak nem ért egyet bizonyos álláspontokkal, akkor is szabadjára engedi érdekes stílusát. Ezeket még fokozni is tudta, ugyanis volt alkalom, amikor részegen jelent meg a plenáris ülésen, és így is szólalt fel. Rövid szakmai élettörténet: • Nyugdíjalapvagyon-kezelési tanácsadó (1986-ig); • Alapkezelő, Mercury Asset Management (1986-1992); • Pénzügyi kutató-közgazdász (19922004); • Az Institute of Economic Affairs, és az Institute of Directors tagja. • Községi tanácsnok (1987-1999). • Horsehouse Formals Cricket Club, Elnök; • Pocklington Rugby Club, Alelnök; • Territorial Decoration-kitüntetett (brit katonai kitüntetés).

82

SEMESTER

Egyik legbotrányosabb felszólalása akkor történt, amikor a szocialista frakcióvezető Martin Schulz felszólalása élénk vitát váltott ki az ülésteremben. Válaszul felszólalásában Bloom egy náci jelmondatot - „Ein Volk, ein Reich, ein Führer” - idézett, és „antidemokratikus fasisztának” nevezte Schulzot. Ezt már Jerzy Buzek EP-elnök sem hagyta szó nélkül. Felszólította, hogy kérjen bocsánatot, Bloom erre nem volt hajlandó. Rövid meghökkenést követően Buzek még meg is kérdezte, hogy ez lehetséges e, majd a házszabályait felolvasva kiküldte Bloomot a teremből.

Az első és a második világháború utáni időszakhoz hasonlóan ma is megfigyelhető a kelet-európai országok fiataljai körében a népszerű tendencia, amely szerint nyugatra vándorolnak az új élet reményében. Ezekhez a vállalkozó kedvű fiatalokhoz tartoznak hazánk friss tehetségei is, akik a külföldi tanulási lehetőségek, tapasztalatszerzés, az idegen nyelvek könnyebben történő elsajátítása, a jobb megélhetés, illetve a sikeresebb karrier csábító hívására hosszabb-rövidebb időt töltenek el távol szülőföldjüktől a fejlettebb nyugati államok-

ban vagy akár a tengerentúlon: Amerikában vagy Ausztráliában. Most összegyűjtve néhány tapasztalatot és hasznos információt, igyekszem megfejteni azt, miben áll a Nyugat vonzása, és milyen lehetőségek használhattok ki a külhoni megélhetés érdekében. Európán belül az egyik legkedveltebb úti cél Németország, hiszen a világ egyik leggazdagabb országa - stabil, világszinten kiemelkedő gazdasággal rendelkezik, autóval is könnyen megközelíthető, illetve a

A fent említett esetek ellenére le kell szögezni, hogy az európai unió intézményeiben Európa legkiválóbb és legelismertebb szakemberei dolgoznak azon, hogy a közösségi érdek érvényesülése, és Európa jövője a lehető legsikeresebben legyen. De olykor elkerülhetetlenek az éles viták még a legnagyobb diplomáciai tárgyalásokon is, hiszen igen súlyos döntéseket kell meghozni, méghozzá úgy, hogy az az európai közösség és a nemzetek javát maximálisan szolgálja.

83

SEMESTER

Szubjektív

német nyelv sokak számára máig az első számú idegen nyelv maradt. A fentiek tükrében érthető, hogy sokan ezt az országot választják tapasztalatszerzés helyeként. Nézzük meg tüzetesebben a külföldi élet anyagi vonzatát! Ha külföldön szeretnénk tanulni vagy gyakornoki munkát vállalni, költségeink élén a havonta fizetendő kollégiumi díj fog áll, amely 250 és 300 euró között mozog.

Ez átlagosan a triplája az itthon megszokott áraknak. Ha munkát vállalunk, például a nyári szünet idejére, Berlin szívében 700 € körüli áron lehet egy nagyobb lakást (80 m2) találni, szobát már 200 eurótól is lehet bérelni, persze ez függ ez elhelyezkedéstől és a lakás állapotától is. Ha szerencsések vagytok, sikerülhet akár olyan helyen is munkát találni, ahol az elhelyezés biztosított – ilyenek például a szállodák és hotelek. Elkerülhetetlen a mindennapi élethez szükséges bevásárlás, amely nem sokkal drágább ott, mint itthon; a nagy szuper-

84

Szubjektív marketek legtöbbje Németországban is megtalálhatóak, termékeik hasonló áron érhetőek el, mint nálunk. Ez alól persze kivételt képeznek az alkohol tartalmú italok és dohányáruk, hiszen a magas adók miatt egy doboz cigaretta ára 5€ körül kezdődik. Az árak hasonlósága igaz a nagyobb ruha és cipő üzletekre is, illetve meg kell említeni, hogy külföldön is virágkorukat élik a használt termékek boltjai, ahol minden olcsón beszerezhető.

nak. Berlin hivatalos honlapján sok hasznos információt találhattok a szálláslehetőségekről, a látványosságokról, éttermekről, szórakozóhelyekről, valamint a kedvezményekről. Ha már költségeket áttekintettük, nézzük át a bevételeket is. Ha a tanulmányaidat töltöd kint érdemes az ösztöndíjakról tájékozódni, mert ezek nagyban hozzájárulhatnak költségeid csökkentéséhez. Ilyenek például az ERASMUS, a CEPUUS vagy a Walter Hallstein program (ezt bővebben tárgyaljuk az ösztöndíjakról szóló részben). Az ezek által kapható összeg 300 és 1000 euró között mozog.

SEMESTER

tól nem visszariadóknak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által hirdetett, egy évig tartó szociális szolgálat. Az étkezés és a szállás biztosított, de fizetés nem jár, csupán egy kisebb összegű zsebpénz: általában 200 euró havonta. Hosszabb-rövidebb számolgatás után, levonva a végső tanulságot, elmondhatjuk, hogy külföldi diákként nem éppen olcsó az élet Németországban, de ha ügyesen kezelitek az anyagi ügyeinket, illetve megpróbáltok valamilyen plusz jövedelemre szert tenni ösztöndíjakon, támogatásokon vagy kisebb munkákon keresztül, akkor megfizethetetlen élményekre tesztek szert megfizethető árakon.

Ha egyetemre vagy főiskolára jártok, illetve ha rendszeresen dolgoztok, naponta igénybe kell vennetek a különféle közlekedési eszközöket, amelyek jóval drágábbak az itthon megszokottnál, bár meg kell jegyezni, hogy a hazaitól fejlettebbek és tisztábbak is. Berlinben egy vonaljegy ára 2,40 euró, a havi bérlet körülbelül 75 euró, de ez a körzettől is függ. A Magyarországra történő hazaút is meglehetősen drága: a vonatjegyek ugyanannyiba kerülnek, mint a „fapados” repülőjegyek, 25-30.000 forintnál (kb. 100 €) kezdődik ez az ár. A német vasút jelentős kedvezményt biztosít azoknak, akik előre lefoglalják a jegyüket.

Ha nyári munkát keresel, számtalan lehetőség áll rendelkezésedre a gyorséttermektől a luxushajókig. Az átlagos órabérek 7-8 euró körül mozognak, de szakmunkásként, vagy ha olyan helyen dolgozol, ahol a borravaló is jár, akár 1500-2000 eurót is lehet keresni. Akinek sem az ösztöndíjak, sem a munkakeresés nem sikerül, de mindenképpen szeretne eljutni Nyugatra és nyelvet tanulni, annak sem kell elkeserednie. Jó lehetőségnek kínálkozik kihívások-

Akár tanul az ember, akár dolgozik, igényeli a kikapcsolódást. A szórakozás - és általában a szolgáltatások - drágábbak a budapestieknél. A legtöbb éjszakai szórakozóhelyen van belépő, és ellentétben a magyar szokásokkal nem csak az uraknak, hanem a hölgyeknek is. A belépőjegyek 4 eurótól kezdődnek, de ez csupán statisztikai átlag. Természetesen az ott történő ital- és ételfogyasztás sem olcsó mulatság. A legtöbb turisztikai látványosságnál is vannak belépők, de itt kedvezményeket is biztosíta-

Hasznos linkek: http://www.wohnmit.de/untermiete-in-Berlin.html http://kleinanzeigen.ebay.de/anzeigen/s-auf-zeit-wg/berlin/untermiete/k0c199l3331 http://www.top10berlin.de/Liste/231-Second_Hand_Shops http://www.humana-second-hand.de/mode/first-class.html http://elvira.mav-start.hu http://repulojegy.vista.hu/repulojegy/;http://www.bravofly.hu/vg1/search/results.action?idRequest=2335845557 www.berlin.de http://www.eudiakok.hu/diakmunka www.expressz.hu http://www.maltai.hu/?action=new&newid=543

85