EURONEWS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁRÓL 20. SZÁM

EURONEWS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁRÓL 20. SZÁM E SZÁM TARTALMÁBÓL … ÜZENET AZ IGAZGATÓTÓL ..............................................................................................2  BÚCSÚ AZ ÜGYNÖKSÉG „FŐÉPÍTÉSZÉTŐL” ................................................................3  ÚJ ELNÖKE VAN AZ ÜGYNÖKSÉGNEK ..........................................................................3  AZ EURÓPAI ÜGYNÖKSÉG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK FEJLESZTÉSÉÉRT HÍREI .....................................................................4  1. MULTIKULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA ......................................................................................................4  2. KORAI FEJLESZTÉS – EGY KORÁBBI PROJEKT AKTUALIZÁLÁSA .......................5  3. BEFOGADÓ TANÁRKÉPZÉS ........................................................................................8  AZ ÜGYNÖKSÉG TAGORSZÁGAINAK HÍREI ................................................................10  4. [SPANYOLORSZÁG] – NEMZETKÖZI KONFERENCIA: „BEFOGADÓ NEVELÉS: A SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSÉNEK EGYIK ÚTJA”, 2010. MÁRCIUS 11–12. MADRID ............................................................................................................................10  5. [EGYESÜLT KIRÁLYSÁG] – SEGÍTSÜNK MINDENKINEK, HOGY TELJESÍTENI TUDJON – NASEN ...........................................................................................................12  6. [MAGYARORSZÁG] – A VISEGRÁDI NÉGYEK AJÁNLÁSAI ....................................13  7. [NÉMETORSZÁG] – A SAJÁTOS NEVELÉS JÖVŐBELI TRENDJEI HAMBURGBAN ...........................................................................................................................................14  8. [IZLAND] – NORÐLINGASKÓLI REYKJAVIKBAN – EGY TELJES MÉRTÉKBEN BEFOGADÓ ISKOLA........................................................................................................15  9. [SZLOVÉNIA] – NÉZZÜNK KÖRBE ÉS AZON IS TÚL ................................................16  10. [SVÉDORSZÁG] – MINDENKI A FEDÉLZETRE! ......................................................17  11. [PORTUGÁLIA] – A KORAI FEJLESZTÉS RENDSZERE .........................................18  KIADÓI INFORMÁCIÓ ......................................................................................................19 

EuroNews 20

1

ÜZENET AZ IGAZGATÓTÓL Tisztelt Olvasók, Ebben a számban bemutatjuk tagországaink néhány új kezdeményezését, illetve tájékoztatást adunk két, a közelmúltban befejezett projektünk kimeneteiről. Remélem, a kapott információt érdekesnek és hasznosnak fogják találni! Jelenleg számos egyéb projekttel is foglalkozunk, amelyeket 27 tagországunk nevében folytatunk, vagy saját kereteink között, vagy együttműködve olyan szervezetekkel, mint például a Cedefop, az OECD vagy az UNESCO. Ezek a projektek olyan kiemelt területeken valósulnak meg, mint a befogadó nevelés terén történő tanárképzés, a „Befogadó nevelés a gyakorlatban” prioritási terület vagy a szakképzés és továbbképzés. A EuroNews következő számaiban szeretnénk e projektek megállapításait is megosztani önökkel. 2010 nyarán femérést végeztünk tagországaink körében. Célunk az volt, hogy információt gyűjtsünk az Ügynökség rövid és hosszabb távú munkájával kapcsolatos országprioritásokról. A kapott eredmények fogják meghatározni 2011–2013 közötti munkaprogramunk döntéshozatali folyamatát, illetve – a Tanács 2020-ig tartó időszakra megfogalmazott céljai alapján – a 2014-től kezdődő időszakra vonatkozó munkaprogramunk kezdeti tervezési munkálatait. A 2011-es év egyik prioritása lesz annak az Európai Meghallgatásnak a megszervezése, amelybe sajátos nevelési igényű fiatalokat vonunk be, és amelyet terveink szerint november elején az Európai Parlamentben fogunk megrendezni. Az Ügynökség valamennyi tagországának részvételére számítunk, és mindegyik országból három fős, fiatalokból álló delegáció vesz részt az eseményen. Harmadik alkalommal fordul elő, hogy az Ügynökség ilyen eseményt európai szinten szervez. Az első az Európai Parlamentben 2003-ban volt, s a fogyatékkal élő fiatalok európai évéhez kapcsolódott, míg a második meghallgatásra a portugál EU-elnökség egyik eseményeként a Portugál Parlamentben 2007-ben került sor. A két korábbi meghallgatás keretében folytatott megbeszélések eredményeire alapozva a 2011. évi meghallgatás elsősorban a befogadó gyakorlat fiatalok perspektívájából történő elemzésére fog koncentrálni. Azt várjuk, hogy maguk az érintett fiatalok által felvetett nagyszámú gyakorlati javaslat lesz az esemény egyik fő hozadéka. Ha többet szeretnének megtudni az Ügynökség tevékenységéről, remélem, időt szakítanak majd arra, hogy meglátogassák honlapunkat, ahol naprakész országadatokat és szerte Európában legutóbb hozott rendelkezéseket, jogszabályokat és szakpolitikai kezdeményezések bemutatását találhatják, illetve elmélyedhetnek azokban a kutatásokban, vizsgálatokban, amelyeket tagországaink számára, velük együttműködve folytatunk. Mint mindig, most is örömmel vesszük visszajelzésüket. Kérem, ha kapcsolatba szeretnének lépni velünk, használják és támaszkodjanak az e szám végén található információra. Cor Meijer Igazgató

EuroNews 20

2

BÚCSÚ AZ ÜGYNÖKSÉG „FŐÉPÍTÉSZÉTŐL” Jørgen Greve, az Ügynökség elnöke 2011. január 11-én nyugdíjba ment. 1996 és 2005 között az Ügynökség igazgatója volt, majd abban az évben annak elnöke lett. Ő volt az, akinek 1990-ben megfogant az agyában a gondolat, hogy létre kellene hozni az Ügynökséget. Hat évi úttörő munkát követően, 1996-ban aztán valóban létre is jött az Ügynökség, majd egy három éves próbaidőszakot követően, mialatt a dán hatóságok finanszírozták a tevékenységét, a tagországok 1999-ben átvették az irányítást. Akkoriban 17 tagország alkotta az Ügynökséget. Az évek során egyre inkább meglátszott Jørgen Greve hatása a szervezet munkáján, és nem tudjuk eléggé értékelni hozzájárulását és erős befolyását azon a pályán, amit a mai erős struktúra kialakítása során az Ügynökség befutott. Az eredmények nem csupán az egyes országok tagságának számában mutatkoznak meg – ma már 27 tagja van az Ügynökségnek –, hanem abban az ismertségben és elismertségben, illetve az egyes tagországokban és összeuerópai szinten is megnyilvánuló hatásban, amely az Ügynökség tevékenységét övezi. Nem kis mértékben az ő erőfeszítéseinek köszönhető, hogy az Ügynökség számít a fő európai szervezetnek a befogadó és a sajátos nevelési igényű oktatás, nevelés területén, amely európai szintű adatokkal és információval tud szolgálni, s amely a témával kapcsolatos gondolkodás és fejlődés fő hajtóerejének számít. Ezen összeurópai struktúra létrehozójának, „főépítészének” bizonyára nagy elégtétel látni most az Ügynökség által létrehozott kapcsolati, hálózati lehetőségekből adódó eredményeket, valamint azokat a konstruktív együttműködési viszonyokat, kapcsolatokat, amelyeket az Ügynökség az Európai Unió más intézményeivel, továbbá olyan külső szervezetekkel, mint például az UNESCO, az OECD vagy az ILO az évek során kialakított.

ÚJ ELNÖKE VAN AZ ÜGYNÖKSÉGNEK 2011. február 11-étől az Ügynökség új elnöke a svéd Per Gunnvall. Per Gunnvall jól ismert az Ügynökség berkeiben, hiszen 2001 és 2007 között ő volt a Képviselőtestület svéd tagja, s 2004 és 2006 között Svédországot képviselte a Végrehajtó Testületben is. Per Gunnvall tanárként diplomázott 1970-ben, majd 1973-ig tanárként dolgozott. Abban az évben került a Svéd Országos Oktatási Testülethez, ahol kezdetben tanácsadóként, később főigazgató-helyettesként tevékenykedett. 1991-ben egyik vezetője lett a Svéd Nemzeti Sajátos Nevelési Igényű Oktatási Ügynökségnek (SIH). Fő területe a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára készülő oktatási-nevelési anyagok fejlesztése és előállítása volt. 2001-ben az Ügynökség nevet váltott, és a Svéd Intézet a Sajátos Nevelési Igényűek Oktatásáért (SIT) nevet vette fel. 2003 óta Per Gunnvall számos nemzetközi együttműködési projektben vett részt az oroszországi kalinyingrádi régió, illetve egyes balti országok oktatási minisztériumaival együttműködve. Miután 2007-ben visszavonult a Svéd Sajátos Nevelési Igényűek Oktatásáért létrehozott intézetétől, az Északi Tanács Miniszterei felkérésére konzultánsként dolgozott Oroszországban és Litvániában.

EuroNews 20

3

AZ EURÓPAI ÜGYNÖKSÉG A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK FEJLESZTÉSÉÉRT HÍREI 1. MULTIKULTURÁLIS SOKSZÍNŰSÉG ÉS A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA A „Multikulturális sokszínűség és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása” című projektet az Ügynökség a tagországok képviselőinek kérésére valósította meg. Az országképviselőket annak vizsgálata érdekelte, hogyan lehet a legjobban reagálni a különböző kultúrákból érkező tanulók sajátos nevelési igényeire, akik gyakran más nyelvet beszélnek, mint a befogadó országban alkalmazott nyelv. A cél az volt, hogy három kulcskérdésre találjanak választ: 

milyen mértékben kapcsolódnak össze vagy keverik össze a második nyelv tanulásával kapcsolatos kérdéseket a tanulási hezézségekkel;



hogyan mérik fel és értékelik a migráns tanulók képességeit és igényeit, valamint



hogyan segíthetők ebben a folyamatban a lehető legjobban a tanárok, a családok és maguk a tanulók.

A három évig tartó projekt során 25 ország nemzeti szakértői vettek részt az országinformáció összegyűjtésében és elemzésében. A projektelemzés célcsoportját olyan sajátos nevelési igényű tanulók alkották, akik bevándorló családból származtak, a közelmúltban érkeztek az adott országba, vagy akik etnikai kisebbségekhez tartoztak. Az elemzés fő következtetései az alábbiakban foglalhatók össze: Bizonyosnak látszik, hogy az európai iskolák egyre inkább multikulturálissá válnak, és a folyamat a jövőben is tovább folytatódik. Ez magával hozza annak szükségszerűségét, hogy reagálni kell az új oktatási helyzetekre – amelyeket gyakran igen komplexnek tartanak, hiszen új vagy viszonylag új helyzetről van szó. Mint várható volt, az adatok összegyűjtése nem volt egyszerű feladat. A projekt keretein belül főleg arra volt lehetőség, hogy a vonatkozó információt elsősorban helyi szinten gyűjtsék össze. Sok országjelentés olyan jelentős aránytalanságokat tárt fel, amelyek befolyással vannak a migráns tanulókra, ami e tanulók sajátos igényű oktatáson belül megnyilvánuló felülvagy esetleg alulreprezentáltságához vezet. Ezt a helyzetet nagy körültekintéssel kell elemezni, és egyáltalán nem lehet egyszerű módon értelmezni. Az olyan tényezők, mint például a sajátos nevelési igény típusa vagy a más nemzetiséghez tartozás összefüggnek egymással és ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Az a tény, hogy a migráns tanulók időnként felülreprezentáltak a tanulási problémákkal küzdő tanulók számára nyújtott speciális ellátásban, a jelek szerint arra mutat rá, hogy gyakran zavar mutakozik a nyelvi nehézségek és a tanulási problémák közötti különbségtételben, és világos, hogy e téren további kutatásra van szükség. A projekttevékenység eredményeként az alábbi ajánlások fogalmazódtak meg az oktatási intézmények, iskolák és tanárok számára: Az oktatáspolitikusoknak biztosítaniuk kell, hogy betartsák az olyan elveket, mint például az emberi jogok és az egyenlő esélyek teljes tisztelete (mindkettőt garantálja valamennyi ország jogrendszere). Oktatáspolitikai szinten a fő cél, hogy harcoljanak a EuroNews 20

4

diszkriminináció, a rasszizmus, az idegengyűlölet ellen, miközben emeljék a tudatosság szintjét, támogassák és terjesszék ki az ezeken a területeken, mind helyi, mind országos szinten megnyilvánuló pozitív gyakorlatot. Az oktatási hatóságoknak, miközben figyelembe veszik a helyi körülményeket, végig kell gondolniuk, a kétnyelvű oktatás vagy a multikulturális megközelítés milyen formáját vezessék be és alkalmazzák, hogy biztosítani tudják a tanulók oktatási fejlődését, szociális befogadását és önbecsülését. Az iskoláknak megfelelő iránymutatást és erőforrásokat kell kapniuk, hogy alkalmazni tudják a befogadó gyakorlatot. A következő célokat kell követniük: a) megértsék és tartsák tiszteletben a sokszínűséget; b) kerüljenek minden olyan felvételi és regisztrációs politikát és gyakorlatot, amely ösztönzi a szegregációt; c) ismerjék el, támogassák és alkalmazzák azokat az oktatási stratégiákat, amelyek megfelelnek az SNI-tanulók és a migráns tanulók igényeinek; d) működjenek aktívan együtt a különböző szolgáltatókkal, beleértve a bevándorlók, illetve a bevándorlók érdekében létrejött szervezeteket is; e) bátorítsák a családokkal való kommunikációt és a családok részvételét a folyamatban. A pedagógusoknak a megfelelő tanítási módszereket kell alkalmazniuk, lehetővé kell tenniük a szülők részvételét – de egyben őket is megfelelően kvalifikált, különböző kulturális háttérrel rendelkező szakemberek és kisegítő személyzet kell, hogy segítse. Az értékelési eljárásoknak lehetővé kell tenniük a különbségtételt a befogadó ország nyelvének elsajátításával összefüggő nehézségek és a tanulási nehézségek között. A tanuló tanulási folyamatára és fejlődésére koncentráló holisztikus megközelítést célszerű alkalmazni. Az értékelési eljárásban és folyamatban valamennyi iskolai szereplőnek részt kell vennie és e téren is meg kell egymás között osztaniuk a felelősséget. Mivel ez volt az első próbálkozás európai szinten, hogy összegyűjtsük ezt a fajta információt, számos egyéb téma is felmerült, és több kérdés fogalmazódott meg, mint amennyire választ sikerült adni. Ezért azt reméljük, hogy ez az első elemzés és áttekintés „ajtót nyit” e téma további vizsgálatához. A projekt összefoglaló jelentése, valamint az összes országinformáció hozzáférhető az Ügynökség honlapján: www.european-agency.org/agency-projects/multicultural-diversityand-special-needs-education

2. KORAI FEJLESZTÉS – EGY KORÁBBI PROJEKT AKTUALIZÁLÁSA Ezt a projektet az Ügynökség tagországai kezdeményezték, azzal a céllal, hogy aktualizálják az Ügynökség által 2003–2004-ben elvégzett, „Korai Fejlesztés” című és témájú korábbi elemzést. Az első ügynökségi elemzés fő kimeneteire és ajánlásaira építve elvégzett projektaktualizálás célja az volt, hogy áttekintse a 2005 óta európai szinten bekövetkezett fejlődést illetve főbb változásokat a korai fejlesztés területén általában, valamint specifikusan a korai fejlesztés öt kulcsterületén (szolgáltatási lehetőségek, hozzáférhetőség, anyagi elérhetőség, interdiszciplináris munkalehetőség és a szolgáltatások sokszínűsége). Az egy éven át tartó projekt-aktualizálás során 26 európai ország nemzeti szakértői vettek részt az egyes országokra vonatkozó adatok összegyűjtésében és az elemzés elkészítésében.

EuroNews 20

5

A „Korai Fejlesztés” projekt aktualizálása során alkalmazott munkadefiníció a következő volt: a korai fejlesztés azoknak a gyermekeknek és családjuknak nyújtott szolgáltatások/ellátások összegzése, amelyekben a gyermek bizonyos életszakaszban a kérésükre/kezdeményezésükre részesülnek, s amely felölel minden olyan lépést vagy akciót, amikor a gyermeknek speciális segítségre van szüksége, hogy biztosítani lehessen és fel lehessen gyorsítani saját egyéni fejlődését, hogy erősíteni lehessen a család saját kompetenciáit, és hogy elő lehessen segíteni a család és a gyermek szociális befogadását. Az első projektelemzés során néhány olyan elemet sikerült azonosítani, amelyeket megfelelő módon kell alkalmazni: Szolgáltatási lehetőségek: a korai fejlesztés mindenki által elfogadott célja, hogy a lehető legkorábban sikerüljön elérni valamennyi gyermeket és családot, akiknek és amelyeknek segítségre van szüksége. Hozzáférhetőség: ez az elem annak biztosítását jelenti, hogy a támogatási szolgáltatások a célcsoport minden tagjához eljussanak, illetve azt a gondolatot rejti magában, hogy a nyújtott szolgáltatások családközpontúak legyenek. Anyagi elérhetőség: az egyes szolgáltatások ingyenesen vagy minimnális térítés ellenében állnak rendelkezésre a családok számára. Interdiszciplináris munkalehetőség: a korai fejlesztésben dolgozó szakemberek különböző szakterületekről érkeznek, és eltérő szakmai háttérrel rendelkeznek. Az interdiszciplináris munka lehetőséget ad a csapat tagjai számára a hatékony információcserére. A szolgáltatások sokszínűsége: a három különböző szolgáltatás – egészségügy, szociális szolgáltatások és oktatás – bevonása a folyamatba több országban általánosan jellemző, de egyúttal ez jelenti az országok gyakorlata közötti különbségek egyik fő területét is. A projekt-aktualizálás egyik fő következtetése, hogy valamennyi országban fokozott erőfeszítéseket tesznek, és fejlődés mutatkozik gyakorlatilag minden szinten, bár további munkára még szükség van. 2005 óta pozitív elmozdulás történt a korábbi elemzésben felvetett mind az öt kulcsterületen. Ezeket a területeket ma is alapvetőnek tartják a korai fejlesztésre vonatkozó szolgáltatás-ellátás hatékonysága szempontjából, és a szolgáltatások fejlesztése és az iránymutatás kialakítása során a szakpolitikusoknak mind az öt területet figyelembe kell venniük. E területek szorosan összekapcsolódnak egymással; egyik sem fejleszthető a másik négy fejlesztése nélkül. Az alábbi fontosabb ajánlások fogalmazódtak meg: Törekedni kell a korai fejlesztésre szoruló valamennyi lakossági csoport elérésére: A szakpolitikának és a tanácsadásnak lehetővé kell tennie, hogy a korai fejlesztéssel kapcsolatos szolgáltatások a lehető legkorábban elérhetők legyenek minden gyermek és család számára, miután elkészült az igényekre és szükségletre vonatkozó diagnózis, hogy ütemezni lehessen a gyermekek és a családok igényeinek kielégítését, és biztosítani lehessen a családok hozzájutását a megfelelő információhoz. Biztosítani kell a korai fejlesztéshez kapcsolódó ellátás és szolgáltatás minőségi és mennyiségi standardjait: A szakpolitikának meg kell fontolnia, hogy az egészségügyi, az oktatási és a szociális szolgáltatások közös értékelésére egységes standardokat fejlesszen ki. Hatékony mechanizmusokkal kell rendelkezniük, hogy értékelni tudják a korai fejlesztési szolgáltatások iránt megnyilvánuló érdeklődést, és ellenőrizni tudják, a nyújtott szolgáltatások kínálata megfelel-e a keresletnek. A gyermek születésétől felnőtt EuroNews 20

6

koráig biztosítaniuk kell a minőségi tapasztalatok szerzésének folyamatosságát. Monitoring mechanizmusokat kell kifejleszteniük a korai fejlesztési szolgáltatások fejlődésének mérésére. A szakmai kompetenciák fejlesztése kell, hogy prioritást kapjon, ugyanúgy, mint az interdiszciplináris munkavégzés szükségességének és előnyeinek fokozatos tudatosítása. Tiszteletben kell tartani a gyermekek és családjuk jogait és igényeit: Mind a szakpolitikának, mind a tanácsadásnak hangsúlyoznia kell, hogy a partnerség és az együttdolgozás a családokkal a korai fejlesztés központi eleme, és a gyermekeknek nyújtott korai fejlesztési szolgáltatások tervezésének és fejlesztésének minden szintjén be kell vonni a szülőket is a folyamatba. A szakemberek szerepe: Mind a szakpolitikának, mind a tanácsadásnak ki kell emelnie a korai fejlesztésben részt vevő szakemberek kulcsszerepét, és biztosítania kell e szakemberek számára a megfelelő képzési lehetőségeket. Szektorok közötti és szektorokon belül megvalósuló koordináció: A szakpolitika művelőinek biztosítaniuk kell, hogy mind a szakpolitikát, mind a tanácsadási folyamatot az egészségügyi, az oktatási és a szociális szolgáltatásokkal foglalkozó kormányzati szervezet együttesen fejleszti, s ki kell emelniük, milyen nagy szerepe van a koordinációnak, a kulcsfontosságú együttműködésnek és közös tervezésnek a gyermekek és családjuk egyik szolgáltatási vagy ellátási rendszerből a másikba történő átmenetének fontos pontjain. A projekt összegző jelentése és az országinformációk hozzáférhetők az Ügynökség honlapján: www.european-agency.org/agency-projects/early-childhood-interventionupdate

EuroNews 20

7

3. BEFOGADÓ TANÁRKÉPZÉS 2007-ben az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért 27 tagországának képviselői találkozót tartottak, hogy megvitassák a befogadás terén megvalósuló tanárképzés témájával összefüggő prioritásokat. A megvitatásra közös egyetértéssel javasolt fontos kérdés a következő volt: hogyan, milyen mértékben készítik fel a pedagógusokat alapképzésük során arra, hogy „befogadók” legyenek. A munka a pedagógusok általános alapképzésére koncentrált, illetve arra, hogy ezek a tanárok milyen mértékben készek alapképzésükre támaszkodva arra, hogy befogadó környezetben tanítsanak, és ez prioritás legyen számukra. A projekt célja az, hogy információt szolgáltasson arról az innovatív politikáról és gyakorlatról, amely minden tanárt hozzásegít ahhoz, hogy befogadó legyen. A projekt kimenetei a következőket foglalják magukba: ajánlások a szakpolitikusok és a tanárképző intézmények számára; az innovatív gyakorlat jó példái, kompetenciaprofil a befogadó tanárok számára és a befogadásra vonatkozó minőségi indikátorok a tanárképézés számára. Valamennyi résztvevő ország szakértőket jelölt ki, majd 2009 októberében Dublinban került sor a projektindító megbeszélésre. A projektben megfigyelőként részt vesznek az Európai Bizottság, az UNESCO IBE és az OECD-CERI képviselői, akik ezen a területen javítják a nemzetközi erőfeszítések szinergiáit. Projekttevékenység Két szakirodalmi áttekintés készült el: részben az általában a tanárképzés területén alkalmazott nemzetközi prioritásokról és a jelenleg folyó munkáról, részben specifikusan a befogadást célzó tanárképzésről: az egyik a fontosabb nemzetközi szervezetek, főleg az Európai Tanács, Parlament és Bizottság, az UNESCO, az OECD és az Európa Tanács tanárképzésre vonatkozó dokumentumait és jelentéseit dolgozta fel, a másik pedig a tanárképzéssel és a befogadással foglalkozó, 2000 óta megjelent nemzetközi szakirodalmat tekintette át. Az összes résztvevő országra kiterjedő kezdeti on-line felmérés feltárta a befogadással kapcsolatos tanárképzés aktuális témáit és kihívásait. Ennek az információnak az alapján egy kérdőívet állítottunk össze, amelyet valamennyi ország kitöltött, s végül elkészült a jelenleg érvényes politikákat és gyakorlatot tartalmazó teljes jelentés. Az egyes részjelentéseket gyakorlati példák támasztják alá, és ezek hozzáférhetők lesznek a Befogadó Tanárképzés – Teacher Education for Inclusion – honlapon. Lehetőség lesz egy adatbázis segítségével specifikus témák keresésére is. Valamennyi országinformációt jelenleg elemezzük, hogy azonosítani tudjuk a jelenlegi trendeket, hasonlóságokat, kihívásokat és a hatékony gyakorlati megvalósítást, s az így kapott információt fogjuk majd felhasználni a végső összegző jelentés elkészítéséhez. Ez a jelentés emellett támaszkodni fog a szakirodalmi áttekintésre és egyéb projektinformációra is, és egyben meg fog jelölni néhány témát, amelyet célszerű lesz figyelembe venni a befogadó tanárok európai „profiljának” kifejlesztésekor. Az Ügynökség képviselő testületének tagjai, illetve a nemzeti koordinátorok igényelték a speciális információt a befogadó pedagógusoktól elvárt, illetve az ő számukra fontos kompetenciákról, attitűdről és standardokról. Az említett profil, amely a nemzeti szintű információn alapszik, de amelyet aztán európai szinten fogadnak el, figyelembe fogja venni a befogadó környezetbn dolgozó tanárok EuroNews 20

8

számára szükséges készségeket, ismereteket, viselkedési formákat és értékeket. Emellett figyelembe veszi majd azt az oktatást is, amelyre mind a tanároknak, mind a tanárok képzőinek szükségük lesz, valamint kitér arra a szélesebb értelemben vett rendszerbeli változásra is, amely szükséges ahhoz, hogy támogatni lehessen a nagyobb mértékű befogadás irányába tett elmozdulást. A munka már most is folyik a profil kialakításán, miután számos sikeres országlátogatásra került sor 2010 tavaszán, ahol a bevont szakértők irányított beszélgetéseket, vitát folytattak a profil jellemzőiről. Ezeknek a látogatásoknak Belfast (Észak-Írország), Eger (Magyarország), Porto (Portugália), Boras (Svédország) és Utrecht (Hollandia) adott helyszínt. További hasonló országtalálkozókra kerül sor 2011 tavaszán is, hogy a profil „validációján” tovább lehessen dolgozni, és sikerüljön arról megállapodni, milyen produktumokat kell kifejleszteni a további elterjesztés ösztönzéséhez. Teljes körű projektmegbeszélésre került sor 2010 szeptemberében Zürichben, ahol a szakértők tájékoztatást kaptak az addig elért fejlődésről, és ahol további vita és eszmecsere alakult ki a témáról. Az a javaslat született, hogy 2012 tavaszán záró disszeminációs konferenciát tartsanak, ahol a tervek szerint közreadják az összegző jelentést és a befogadó tanárokra kidolgozott profilt. A közreadást követően mind az összegző jelentést, mind pedig a profilt valamennyi ügynökségi tagország nyelvére lefordítják és nyomtatásban is megjelentetik. A projekttel kapcsolatos anyagok letölthetők a http://www.european-agency.org/agencyprojects/teacher-education-for-inclusion webfelületről.

EuroNews 20

9

AZ ÜGYNÖKSÉG TAGORSZÁGAINAK HÍREI 4. [SPANYOLORSZÁG] – NEMZETKÖZI KONFERENCIA: „BEFOGADÓ NEVELÉS: A SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSÉNEK EGYIK ÚTJA”, 2010. MÁRCIUS 11–12. MADRID Mintegy háromszáz, Spanyolország különböző autonóm tartományaiból, európai országokból, Latin-Amerikából és az önkéntes szektorból érkező érdeklődő szakember vett részt a Madridban 2010. március 11–12-én rendezett, „Befogadó nevelés: a szociális kohézió erősítésének egyik útja” címmel rendezett nemzetközi konferencián, amelyet a spanyol EU-elnökség keretei között tartottak meg, s amelyet az Ügynökséggel, a CERMIvel és az ONCE Alapítvánnyal közösen a spanyol Oktatási Minisztérium támogatott. A konferencia célja az volt, hogy rámutasson a befogadó nevelés-oktatás mint az európai és latin-amerikai oktatási rendszerek szociális kohéziója kulcstényezőjének jelentőségére. Ennek jegyében a résztvevők foglalkoztak a befogadó nevelést-oktatást támogató szakpolitikákkal, és véleményt cseréltek a bevált jó gyakorlatokról, majd mindennek eredményeként egy dokumentumot fogalmaztak meg, amelyet átnyújtottak az érintett nemzeti és nemzetközi szereplőknek. A befogadó nevelést a különböző hivatalos európai dokumentumokban foglaltaknak megfelelően definiálták, amelyek kiemelik a kirekesztés elleni harc szükségességét, mialatt elkötelezik magukat az oktatás terén az egyenlő esélyek mellett, s ezzel az állásfoglalással egybecsengenek az egyes nemzetközi testületek által bemutatott és elfogadott kulcsfontosságú dokumentumok is: az Egyesült Nemzetek Konvenciója a Fogyatékkal Élők Jogairól (2006), és az UNESCO Salamancai Nyilatkozata (1994). E kereteken belül a konferencia egyes témái azokra az oktatáspoltikákra koncentráltak, amelyek az egyenlőséget, a szociális kohéziót és az aktív állampolgárságot helyezik előtérbe, illetve amelyek megfelelő választ adnak a jelenlegi kihívásokra: az iskolai hiányzásra, a támogatásra és kiegészítő oktatásra-nevelésre szoruló tanulók, valamint a migráns gyerekek, tanulók problémáira. Ezeket a témákat tárgyalták meg a középiskolai oktatás, a szakképzés, a felnőttkorba történő átmenet illetve a felsőfokú oktatás területén. A konferencián megfogalmazott alábbi ajánlások érdemelnek külön figyelmet: 1. A befogadó nevelés-oktatás egyetemes jog. Olyan szakpolitikai intézkedéseket igényel, amelyek valamennyi állampolgár számára a minőségi, egyenlő és a kiválóságra törekvő oktatás nyújtását célozzák. Ez azt is jelenti, hogy valamennyi szükséges (pénzügyi, humán, oktatási-nevelési, technikai és technológiai) erőforrást valamennyi oktatási központnak, intézménynek meg kell kapnia, hogy lehetőségük legyen valamennyi tanulójuk oktatási-nevelési sikerességének biztosítására, függetlenül a tanulók személyes, gazdasági, szociális, kulturális, földrajzi vagy etnikai hátterétől. Külön figyelmet kell, hogy kapjon a nemek kérdése, s figyelembe kell venni a fogyatékkal élő lányok és nők által elszenvedett specifikus diszkriminációt is. 2. Az alapvető rendszerszintű változásokhoz a folyamatban részt vevő valamennyi partner politikai akaratára és elszántságára van szükség. Ehhez távlati gondolkodásra, a megfeleő tudásra és készségekre és a jogi szabályozó keretek megteremtésére, s mindezen tényezők összekötésére van szükség, hiszen csak így vezethető be és alkalmazható a többségi oktatási környezetben a minden oktatási szintre kiterjedő, méltányos és minőségi befogadó nevelés-oktatás. Ennek az oktatási-nevelési EuroNews 20

10

változásnak a létrejöttéhez az egész társadalom bevonására és részvételére szükség van. 3. Ahhoz, hogy a mindenki számára megfelelő oktatást biztosítsuk, és ehhez megváltoztassuk az oktatási-nevelési környezetet és fejlesztést, a következőkre van szükség: rugalmas oktatási rendszerek; a sokszínűségnek értékként való kezelése; valamennyi akadály lebontása (elégtelen fizikai hozzáférés, nem megfelelő oktatási programok és eszközök, nem megfelelő attitűd, felszerelés és speciális segítő eszközök hiánya, elégtelen hozzáférés szociális tevékenységekhez, kommunikációhoz, beleértve a jelnyelvet és egyéb olyan eszközöket, amelyek fejlesztik a szóbeli kommunikációt); a tanárok és iskolák segítése, támogatása; csapatmunka, vezetés az iskolákban; harmonikus feltételek a tanulók számára; és végül a partnerek, szakemberek és az önkéntes szektor közötti együttműködés. 4. Igény van arra, hogy lehetővé tegyük és megkönnyítsük az oktatás különböző szintjei közötti átjárást és a munkaerőpiacra történő átlépést; hogy segítsük a befogadó oktatást-nevelést az iskoláztatás kezdetétől fogva, és helyezzünk külön hangsúlyt a problémák korai felismerésére és a korai beavatkozásra. 5. Különös figyelem kell, hogy irányuljon a pedagógusok oktatására (alap- és továbbképzés) az oktatás valamennyi szintjén. 6. A szakképzéssel kapcsolatos egyik kulcstényező azzal az igénnyel függ össze, hogy szoros kapcsolatot kell kialakítani a képzés és a nyílt munkaerőpiac között, valamint gyakorlati képzésre van szükség a vállalatok keretei között. 7. A felsőfokú oktatás keretein belül megvalósuló befogadást prioritásként kell kezelni, mivel ez a kötelező oktatási rendszeren belül található. Javítani kell a felsőfokú oktatáshoz való hozzájutás lehetőségein, hogy növelni lehessen a fogyatékkal élő, valamint a különböző sebezhető csoportokból érkező diákok arányát. Támogatási rendszerek kialakítására és múködtetésére van szükség, különösképpen az olyan szakemberek részéről, akik „közvetítőként” működnek a tanulók és oktatóik-mentoraik között. A madridi konferencia hatása sokkal nagyobb volt, mint csupán egy olyan esemény „jó kimenete”, amelyet a spanyol EU-elnökség ernyője alatt a spanyol Oktatási Minisztérium rendezett. A konferencia záró ünnepségén Ángel Gabilondo úr, spanyol oktatási miniszter prezentálta a konferencia következtetéseit az Európai Oktatási Miniszterek Tanácsa előtt. Felszólalása erős elkötelezettséget sugallt a valamennyi tanuló és diák számára szükséges minőségi oktatás és kiválóság elérése mellett, s emellett nagy hangsúlyt helyezett az oktatás szociális befogadásban játszott kulcsszerepének kifejtésére. S valóban, 2010. május 11-én az Európai Oktatási Miniszterek Tanácsa jóváhagyta és elfogadta „Az oktatás és képzés szociális dimenzióinak következtetései” című dokumentumot, amely a madridi konferencia számos következtetését tartalmazza. Annak ellenére, hogy ez egy európai dokumentum – mint az oktatással foglalkozó dokumentumok legtöbbje – jogilag nem kötelező az egyes országok számára, hanem az oktatás területén megvalósítható európai együttműködés útirányára tesz javaslatot.

EuroNews 20

11

A spanyol Oktatási Minisztérium nagy megelégedéssel tekint arra a hozzájárulásra, amelyet a befogadással kapcsolatos európai fejleményekkel kapcsolatban ért el közösen, és együttműködésben az Ügynökség más tagországaival. További információ a www.education.es.eu2010 honlapon található, vagy lépjen kapcsolatba Andrés Hernández Zalónnal, az Ügynökség spanyol képviselőtestületi tagjával, [email protected]

5. [EGYESÜLT KIRÁLYSÁG] – SEGÍTSÜNK MINDENKINEK, HOGY TELJESÍTENI TUDJON – NASEN Az Egyesült Királyság Oktatási Minisztériumának legutóbbi adatai azt jelzik, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók száma 20%-on stabilizálódott. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság iskoláiban tanuló diákok egyötödének van szüksége pótlólagos segítségre, hogy tanulni tudjon. Mivel e fialatok többsége többségi iskolákba jár, fontos annak biztosítása, hogy minden tanár részesüljön megfelelő képzésben, hozzájusson a szükséges eszközökhöz és erőforrásokhoz, hogy ezeket a különféle egyéni igényeket ki tudja elégíteni. Az oktatási szektorban végbemenő ilyen jelentős változások időszaka alatt tényleg nagyon fontos, hogy a tanárok valóban „haladjanak a korral”, és támogatást kapjanak saját egyéni szakmai fejlődésükhöz. A Nasen az a vezető szakmai szervezet az Egyesült Királyságban, amely mindazokat támogatja, akik sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő és ezért pótlólagos szükségletekkel jelentkező gyermekekkel és fiatalokkal foglalkoznak. A Nasen az ő oktatásukat, képzésüket, fejlődésüket és támogatásukat segíti elő. A Nasennek befolyásos szerepe van országos szinten is a sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos kérdésekben. A Nasen vezérigazgatója rendszeresen találkozik az Oktatási Minisztérium tisztviselőivel, hogy megvitassák a különböző SNI-kérdéseket, és képviselteti magát számos országos szervezetben, mint például a Teacher Training Agency, a Qualifications and Curriculum Development Authority és a Special Education Consortium. A Nasen éppen az ezekkel a vezető gyakorlati szakemberekkel és a szektorban kulcsszerepet játszó ügynökségekkel és hatóságokkal fenntartott kapcsolatok révén képes saját szakértelmét arra felhasználni, hogy pozitivan befolyásolja a sajátos nevelési igényű tanulóknak nyújtott ellátás színvonalát. A Nasen-nél jegyzett tagság a tanácsadás és az információhoz való hozzájutás felbecsülhetetlen értékű forrása. A Nasen tagjai a támogatási formák igen széles skálájához rendelkeznek hozzájutással, beleértve például: -

számos online és nyomtatott folyóiratot és magazint, többek között a Nasen „Special” című hivatalos magazinját;

-

a lehetőséget, hogy részt vehessenek különboző regionális és helyi eseményeken, SNI-kiállításokon és tájékozódhassanak különböző konferenciák és szemináriumok programjáról;

-

a hozzáférést különböző speciális oktatási erőforrásokhoz.

Bár a Nasen tagjainak többsége az Egyesült Királyságban van, fokozatosan növekszik azoknak a külföldi tagoknak is a száma, akik keresik a vonatkozó információt az egyesült királyságbeli iskolák SNI-politikájával és gyakorlatával kapcsolatban.

EuroNews 20

12

A Nasen munkájával kapcsolatban további információ található a www.nasen.or.uk honlapon, vagy a [email protected] e-mail címen.

6. [MAGYARORSZÁG] – A VISEGRÁDI NÉGYEK AJÁNLÁSAI A Visegrádi Négyek (V4) országai (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) konferenciát és workshop-ot tartottak Budapesten 2010. március 29– 30-án, a V4 együttműködés magyar elnökségének ideje alatt. A Visegrádi Négyek országainak oktatási és befogadó nevelési-oktatási szakemberei számos ajánlást fogalmaztak meg az EGYMI civil szervezet (Egységes Nevelési Módszertani Intézetek Szervezete) által rendezett konferencián, amelyet a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium is támogatott. Ezek az ajánlások mind egybevágnak a fogyatékkal élőkre vonatkozó fontosabb nemzetközi nyilatkozatokkal, illetve azokkal, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók nevelésére, oktatására vonatkoznak, mint például a Salamancai Nyilatkozat (1994) és az ENSZ Fogyatékkal Élők Jogainak Konvenciója (2006). Az ajánlások középppontjában az áll, hogy egy kooperatív hálózatot lenne célszerű létrehozni a négy ország, valamint az EU és egyes olyan nemzetközi szervezetek szakértői között, amelyek olyan pozícióban vannak, hogy hatékonyan tudják segíteni a legkülönfélébb szükségletekkel rendelkező tanulók, fiatalok és gyermekek befogadását, beleértve a sajátos nevelési igénnyel rendelkezőket is. Ennek a hálózatnak a keretében:  Erősíteni kell az együttműködést, az információcserét és a tapasztalatcserét a V4 országok kormányai, szakemberei, szociális és helyi kormányzatai, oktatási intézményei között, amelyek befolyással bírnak a legkülönbözőbb igényekkel rendelkező, beleértve a sajátos nevelési igénnyel rendelkező tanulók, fiatalok és gyermekek befogadó, minőség-alapú oktatására.  Létre kell hozni az országokban egy „vezető” szervezetet, amely tovább viszi az említett dokumentumban foglalt javaslatokat a többi V4-es ország szervezeteivel, illetve terjeszti saját hazai hálózatában is.  Ki kell fejleszteni egy minden fél által elfogadott tervet is, amely a következő területekre terjed ki: (i) A V4 országok meg kell, hogy ismerkedjenek egymás munkájával és jó gyakorlataival a befogadó nevelés terén, és együtt kell dolgozniuk a befogadó, minőség-alapú oktatás fejlesztéséért és eredményeinek terjesztéséért. (ii) Közös erőfeszítést kell tenniük, hogy saját eredményeiket és jó gyakorlataikat megismerjék az egész régióban, illetve az Európai Unió más országaiban, és az Ügynökséggel, valamint más szervezetekkel fennálló együttműködést arra kell felhasználniuk, hogy közös erőfeszítéseiket és eredményeiket másokkal megosszák. (iii) Közösen szervezzenek egyetemi, tudományos, szociális, sport- és kulturális programokat, együttműködve a különféle igényekkel rendelkező tanulókkal, fiatalokkal és gyermekekkel, beleértve a sajátos nevelési igényűeket is. (iv) Aktívan fel kell kutatniuk és hatékonyan alkalmazniuk kell a különböző nemzeti és nemzetközi (mint például EU, V4) alapokat és támogatási struktúrákat, hogy jobban tudjanak kooperálni egymással és fejleszteni tudják saját szakmai színvonalukat. EuroNews 20

13

(v) Szervezniük kellene, rendszeresen, de változó helyszínnel legalább évente egy alkalommal, szakmai tapasztalatcserére és az elért eredményekkel kapcsolatos véleménycserére irányuló találkozókat, amelyek során kiemelnek egy vagy több olyan speciális szakmai témakört, amelyek kapcsolódnak az oktatásügy már elfogadott nemzetközi prioritásaihoz (mint például az EU elnökségi célok, szociális kohézió). (vi) Célszerű lenne létrehozniuk olyan együttműködési hálózatokat a V4 országokban dolgozó tanárok, oktatáspolitikai szakemberek, tanárképző intézmények, civil és szakmai szervezetek között, amelyek előmozdítanák a fent vázolt célokat és terjesztenék a pozitív eredményeket és a jó gyakorlatokat. További információért látogasson el a http://www.egymi.hu/egymi.php?content=v4_conference honlapra, vagy lépjen kapcsolatba Sallainé Sipkai Zsuzsannával, [email protected]

7. [NÉMETORSZÁG] – A SAJÁTOS NEVELÉS JÖVŐBELI TRENDJEI HAMBURGBAN Az Egyesült Nemzetek Konvenciója a Fogyatékkal Élők Jogairól (2006) dokumentum alkalmazásával kapcsolatban a német tartományok elismerik a fogyatékkal élők oktatáshoz való jogait. Ahhoz, hogy ezt a jogot diszkrimináció nélkül az egyenlő esélyek alapján gyakorolhassák, az oktatási rendszer és az egész életen át tanulás minden szintjén egy befogadó rendszert kell biztosítani. Hamburg szövetségi tartományban az oktatási törvény 12. paragrafusa vonatkozik az ENSZ említett konvenciójára. Ez megteremti a jogi alapját annak, hogy minden sajátos igénnyel rendelkező tanuló hozzájuthasson a tanuláshoz az általános iskolarendszerben. Ezzel Hamburg az egyike az első szövetségi tartományoknak, amelyek megpróbálnak minden erőforrás-korlátot lebontani, és így Hamburg már a 2010–2011-es tanévtől kezdődően javuló befogadási lehetőségeketbiztosít az 1. és az 5. osztály évfolyamosok számára. A befogadó oktatás szempontjából az alábbi tényezők számítanak fontosnak: -

Valamennyi SNI-tanulónak joga van bármilyen korlátozás nélkül az általános rendszerű iskolába járni, a sajátos igénnyel nem rendelkező tanulókkal együtt tanulni és saját egyéni igényeinek megfelelő támogatást kapni.

-

A sajátos oktatási-nevelési segítséget általában véve úgy tekintik, mint az általános rendszerben működő iskolák oktatási „ajánlatának” egy alapvető kiegészítését.

-

Egy tanuló sajátos oktatási-nevelési igényeit egy speciális oktatási „jóváhagyási” bizonyítvány alapján határozzák meg.

-

Minden sajátos nevelési igényű tanuló számára kidolgozásra kerül egy „vele együtt mozgó” diagnosztikai segítség séma. Mind a szülők, mind egy megfelelő közösségi ügynökség részt vesz a tanuló felkészítésében.

Jelenleg kifejlesztés alatt áll egy projekt az ENSZ „Sajátos nevelési támogatás” elnevezésű Konvenciójának bevezetésére. A koncepció kidolgozásában és a szükséges változtatások bevezetésében részt vesznek a szomszédos tartományi hatóságok valamint a civil társadalom egyéb tagjai is.

EuroNews 20

14

További információ elérhető a következő e-mailt címen: [email protected], vagy Ulrike Suntheim-től, az Ügynökség németországi nemzeti koordinátorától: [email protected]

8. [IZLAND] – NORÐLINGASKÓLI REYKJAVIKBAN – EGY TELJES MÉRTÉKBEN BEFOGADÓ ISKOLA Norðlingaskóli egyike Reykjavík legújabb iskoláinak. 2005-ben alapították Norðlingaholt-ban, olyan környéken, amelyet a város keleti külvárosi részén építettek fel. Mind az iskola, mind a vele egyező nevű városrész a hely több száz éves történetére utal, mert az Izland északi részéből érkező emberek (Northlings, „északiak”) rendszerint megálltak itt és megetették, megitatták lovaikat az ország ősi parlamentjéhez, Alþingi-hez vezető út során. Izland elnökének irodája 2009-ben a Norðlingaskóli-nak ítélte oda az éves kiváló teljesítményért járó díjat. Az iskola küldetése Alapítása óta a Norðlingaskóli elkötelezte magát amellett, hogy minden diáknak joga van ahhoz az oktatási környezethez, amely az ő személyes gyarapodását és fejlődését leginkább szolgálja. A cél az, hogy a diákok független és erős emberekként végezzék el az iskoláikat – de, s ez a legfontosabb, legyenek boldog emberek. Minthogy az iskola súlyt helyez a közösséggel fennálló szoros kapcsolatokra, a térségben élő valamennyi gyermek számára nyitva áll. Az iskola teljes mértékben befogadó jellegű – mindenkit szívesen látnak. Szociális státustól, tanulmányi, iskolai háttértől, fizikai vagy mentális fogyatéktól függetlenül minden tanulót, diákot teljes mértékben integrálnak az osztálytermi környezetbe és elfogadják mint a tanulói közösség egyik tagját. A hangsúly a tanuló, diák „érzelmi jóléti” állapotán van. Ezt tükrözik a tanítási módszerek és a munkavégzés gyakorlata is – a tanítás differenciált, és jelentős arányt képvisel a kooperatív tanulás. A tanulók, diákok rugalmasan kialakított, vegyes korosztályú csoportokban, a tanárok is inkább csapatban, mint az „egy tanár, egy osztály” elv szerint dolgoznak. Differenciálás Minden tanuló heti rendszerességgel találkozik egy tanárral, hogy megbeszéljék és megtervezzék az elvégzendő munkát. Ilyenformán állandó nyílt dialógus folyik a tanár és a tanuló között, jelentős szülői részvétellel. Bizonyos értelemben minden tanulót úgy tekintenek, mint a sajátos igény egy-egy speciális esetét. Míg a diákok egy része az országos tanmeneti irányelvek szerint tanul, jelentős részük vagy magasabb, vagy alacsonyabb szinten dolgozik. Egyes esetekben az iskolai stab egyéni tanmenetet készít, amelynek kidolgozása során együttműködik a szülőkkel. Az iskola kultúrája A Norðlingaskóli diákjainak és tanári karának véleménye szerint az a tény, hogy az iskolában mindenkit „egyedülálló” individuumnak tekintenek, olyan előny, amelyet az iskolai közösség egésze szempontjából a lehető legjobban lenne célszerű hasznosítani. Az iskola vezetése a tanári kartól nagyokú rugalmasságot követel meg, mert erős az elkötelezettség, hogy az iskola kell, hogy a diákokhoz, tanulókhoz idomuljon, s nem várhatja el a diákoktól, hogy ők idomuljanak egy eleve létező és merev struktúrához. A Norðlingaskóli fennállásának első éveiben nyilvánvalóvá vált, hogy az iskola meglehetősen vonzó munkahelynek számít azoknak az oktatásban dolgozó EuroNews 20

15

szakembereknek és személyzetnek a számára, akik elkötelezett hívei a tananyagfejlesztésnek és az innovációnak. Ennek következtében, míg sok más izlandi iskola küzd azzal, hogy betöltse az üres álláshelyeket, ez az iskola megengedheti magának, hogy válogasson a jelentkezők között. További információért lépjenek kapcsolatba Bryndís Sigurjónsdóttir-ral, az Ügynökség izlandi nemzeti koordinátorával, [email protected]

9. [SZLOVÉNIA] – NÉZZÜNK KÖRBE ÉS AZON IS TÚL Az ebben az évben a szlovéniai Sajátos Nevelési Egyesület által rendezett 18. Oktatási Napokon a sajátos nevelési igényűek oktatói-nevelői és más, az oktatási és szociális szakemberek között létrejövő nemzetközi együttműködés holisztikus perspektíváját emelték ki. Az e téren megvalósuló együttműködés legfontosabb irányelveit és lehetőségeit Amanda Watkins, az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért projektvégrehajtással foglalkozó igazgató-helyettese, Bojana Globačnik, Szlovén Oktatási Minisztérium, és Ursa Bajzelj, a szlovén kormány Mobility and European Educational and Training Programmes (CMEPIUS) elnevezésű központjának képviselője ismertette. Különböző szlovéniai intézmények nemzetközi projektjeinek koordinátorai összesen tizenkét úgynevezett jó gyakorlatot mutattak be. Az esemény első napján lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők nagy várakozással, sok energiával, motivációval és nyitott gondolkodással körülnézzenek, és ez jó példát szolgáltatott valamennyi mainstream környezetben dolgozó szakember számára, hogy eldöntse, a bemutatott projektmunka kapcsolódik-e az ő munkájához. A második nap pedig arra adott alkalmat, hogy mindenki kissé távolabb, saját közvetlen prioritásain túl is tekintsen, Alenka Kovsca, a szlovén Oktatási Minisztérium állantitkárának előadása kapcsán, aki a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása jogi szabályozásának megújítását javasolta. A befogadást a sajátos nevelési igényű gyermekek és serdülőkorúak fontos fejlesztési mérföldköveként kell felfogni, de a befogadás egyben rávilágít azoknak a speciális, sajátos igényű gyermekkel foglalkozó intézményeknek is a fontos szerepére, amelyek az új helyzetben új felelősségeket kapnak mint szakmai és hivatásos támogatási ellátó központok. A kerekasztal beszélgetések során érdekes és fontos vita alakult ki, amely során az egyes oktatási fakultások és minisztériumok képviselői a sajátos igényekről mint sajátos oktatásinevelési igényekről, a tanárok sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos új kompetenciáinak igényéről és fontosságáról folytattak eszmecserét. Mindkét szemlélet, azaz a körbenézés és a „körön túl” nézés is az egyént, a gyermeket, a serdülő gyermeket, a felnőttet tekintette középpontnak, aki saját oktatási-nevelési igényeivel erőt kell, hogy gyűjtsön és kapacitásokat kell, hogy felhalmozzon egy egyenlő világban való helytálláshoz. További információért javasoljuk, lépjenek kapcsolatba Bojana Globačnikkal, az Ügynökség szlovén képviselőtestületi tagjával, [email protected]

EuroNews 20

16

10. [SVÉDORSZÁG] – MINDENKI A FEDÉLZETRE! A Vasá-t 1628-ban építették azzal a céllal, hogy az akkori Európa legnagyobb hadihajója legyen. A hajó megépítése azonban nem sikerült túl jól. Már első útján, 1628. augusztus 10-én elsüllyedt. Miután több mint 300 évig felküdt a tenger fenekén, 1961-ben kiemelték és helyreállították. Ma a Vasa múzemumként működik Stockholm központjában, és 2009-ben mintegy 1,2 millió látogatója volt. A projekt Mindenki a fedélzetre! – a salutogenikus múzeum a stockholmi Vasa Múzeum egyik oktatásfejlesztési projektje, amely 2008-tól 2010-ig tart. A salutogenikus megközelítés azokra a tényezőkre összpontosít, amelyek segítik az emberi egészséget és minden olyan tényezőre, amely általában segíti az egészséget és a jólétet. A projektet támogatja a Svéd Örökség Alap, és közösen valósítja meg a Svéd Nemzeti Tengerészeti Múzeumok, a stockholmi Országos Egyesület a Fogyatékkal Élő Gyermekekért és Fiatalokért (RBU), a Save the Children, a Károly Egyetem Kórházának Astrid Lindgren Gyermekkórháza, A Sajátos Nevelési Igényűek Svéd Intézete, valamint a Handisam – A Svéd Ügynökség a Fogyatékos Politikai Koordinációjáért. A projekt menedzsere és a koncepció kidolgozója Carina Ostenfeldt. A projekt célja, hogy minden gyermek és fiatal, függetlenül saját specifikus funkcionalitásától, részesülhessen, élvezhesse és aktívan részt vehessen minden fajta oktatási tevékenységben, mégpedig egyenlő feltételekkel és megfelelő méltósággal. Az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Deklarációja – amely arra helyez hangsúlyt, mi a legjobb a gyermeknek, melyek a gyermek élethez és fejlődéshez kapcsolódó jogai, és hogy a gyermeknek joga van a kulturális tevékenységekben való részvételhez – alátámasztja a projektet. Ennek megfelelően a Mindenki a fedélzetre! a gyermekek kiválasztott „szakértői csoportjával” szoros együttműködésben került kidolgozásra. Új helyiség a tanulásra és a tapasztalatszerzésre Egy oktatási céllal kialakított új helyiséget avattak fel 2008 novemberében. Ez a helyiség teljes tapasztalatszerzési lehetőséget nyújt valamennyi érzékszervünk számára és bátorítja a függetlenséget, a felfedezést, a tanulást, a részvételt, a képzést és az együttműködést. A helyiségben számos tapintható tapasztalat, benyomás érzékelhető, és a látogató fel-le utazhat egy emelkedő-süllyedő harangban, ahelyett, hogy egy fogyatékkal élők számára kialakított liftben utazna. A helyiségben végbemenő tevékenységekben mindig részt vesznek a múzeum pedagógusai, akik mindig a Vasa hadihajó témájára és a 17. századra koncentrálnak. A látogatóknak lehetőségük nyílik például felfedezni és megvizsgálni egyes tárgyakat, éppen oly módon, ahogy egy tengerkutató fedezné fel és vizsgálná meg őket, s emellett dolgozhatnak a kötelekkel és a vitorlákkal, vagy megpróbálhatják kormányozni a hajót. A projekt keretében új anyagok kidolgozására is sor került a Blissymbols formátumban és lehetőség van jelnyelvi tevékenységek folytatására is. A helyiség és az ott végzett különböző tevékenységek felhasználhatók rehabilitációs munkára is. A Vasa Múzeum projekthelyiségébe tett látogatás intelligenciafejlesztő, jelentőséggel, tartalommal teli és kezelhető, függetlenül attól, hogyan funkcionál az oda belépő személy.

EuroNews 20

17

Inspiráció mások számára A projekt egyik célja, hogy inspiráljon másokat is saját munkájukban, hogy fokozható legyen a hozzáférés, illetve hogy a múzeum más múzeumok számára is mint e sajátos szakértelem központja funkcionáljon. További információ megszerzéséhez látogasson el a projekt honlapjára: www.allaombord.se vagy lépjen kapcsolatba Wern Palmius-szal, National Agency for Special Needs Education and Schools, [email protected], +46 10 473 51 19

11. [PORTUGÁLIA] – A KORAI FEJLESZTÉS RENDSZERE Az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Konvenciója, valamint a Fogyatékkal Élők Integrációjának Nemzeti Terve keretében egy új törvény (281/2009. október 6.) született, amely elindította Portugáliában a Kora Gyermekkor Országos Rendszerét. A cél az, hogy a lehető legkorábban azonosítani lehessen a veszélyeztetett vagy fogyatékkal élő gyermekeket, annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a beavatkozásra és a további fejlesztésre, s lépéseket lehessen tenni egyéni részvételük és szociális befogadásuk irányába. A helyi multidiszciplináris beavatkozási team-ek felelőssége (amely team-ekben részt vesz az Oktatási Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Szociális Ügyek Minisztériuma is) a veszélyeztetett gyermekek azonosítása illetve számukra – a szülők bevonásával – egyéni program készítése, valamint egy helytálló diagnózis felállítása, figyelembe véve az International Classification of Functioning (ICF-CY) szempontjait. A program tartalmazhat preventív és rehabilitációs eszközöket és intézkedéseket is, hogy segítse a gyermekek folyamatban való részvételét és aktitivását. A rendszer az általános hozzáférés, a közületi intézmények felelőssége valamint a megbízható eredmények elven alapul. Részt vesznek tevékenységében az egyes egészségügyi szolgálatok, bölcsődék és iskolák, és most folyik a 0 és 6 kéves kor közötti korosztály kora gyermekkori kérdéseinek vizsgálatára létrehozandó referenciaiskolai hálózat felállítása. További információért forduljon Filomena Pereira asszonyhoz, az Ügynökség portugál képviselőtestületi tagjához, [email protected]

EuroNews 20

18

KIADÓI INFORMÁCIÓ Az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért egy független, önkormányzó szervezet, az ügynökségi tagországok, valamint európai intézmények (Bizottság és Parlament) támogatásával. E dokumentum kiadását lehetővé tette a tagországok, valamint az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága támogatása: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/index_en.htm A EuroNews-ban kifejezett vélemények nem feltétlenül tükrözik az Ügynökség hivatalos álláspontját, a tagországokét, vagy a Bizottságét. A Bizottság nem vonható felelősségre az e dokumentumból származó információk használatáért. Az újságból történő kivonatok készítése megengedett, feltéve, ha egyértelműen feltüntetik a forrást. Elektronikus formátumban is elérhető az Ügynökség weboldalán: www.european-agency.org Titkárság: Østre Stationsvej 33 DK-5000, Odense C Dánia Tel: +45 64 41 00 20 [email protected] Brüsszeli iroda: 3 Avenue Palmerston BE-1000, Brussels Belgium Tel: +32 2 280 33 59 [email protected] További példányokért, vagy az Ügynökség munkájával kapcsolatos bármilyen információért keresse fel: a Képviselő Testület tagját Magyarországon: Orbán Anikó, [email protected] A EuroNews ezen száma fordítás, amelyet az eredeti angol nyelvű verzió alapján a tagországok készítenek. Angol vagy más nyelvű verziók elérhetők a következő címen: http://www.european-agency.org/news/ euronews Nyomtatta: Halstan www.halstan.co.uk Elérhető nyelvek: CS, DA, DE, EL, EN, ES, ET, FI, FR, HU, IS, IT, LT, LV, MT, NL, NO, PL, PT, SL, SV ISSN: 1901-8843 © European Agency for Development in Special Needs Education 2010 A kiadványhoz felhasznált papír fenntartható fejlődést szolgáló erdőgazdálkodásból származó rostos alapanyagból, elemi klórmentes technológiával készült.

EuroNews 20

19