Periszkóp A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése
Fókuszban A forint/euró árfolyam emelkedés háttere A forint euróárfolyama október végén ismét 300 HUF/EUR fölé lendült, s egyelőre ott is maradt a kurzus. Az őszi árfolyamgyengülést számításaink szerint szeptemberben alapvetően regionális, majd októberben országspecifikus tényezők okozták, s vezettek a hazai deviza árfolyamának globális és regionális trendektől való elszakadásához.
Az év harmadik hónapjában a 10 éves magyar CDS-felár mozgásával és a román lej euró kurzusával volt leginkább szinkronban a forint/euró árfolyam változása (0,84-0,84 volt közöttük a korreláció). A márciusi viszonylag optimista befektetői hangulatot csak átmenetileg törte meg a hónap közepén a Japánt sújtó katasztrófasorozat, azonban a globális kockázatvállas egyik mérőszámaként alkalmazható VIX-index és forint/euró jegyzések között viszonylag erős volt az összhang (0,73-as korreláció). Mivel a térség egyéb valutaárfolyamai és a VIX-index között gyenge volt a szinkron (-0,25 – 0,63 közötti korreláció), így lényegében a kormányzati reformlépések és az átmeneti megingás mellett is javuló befektetői kedv adott lendületet márciusban a magyar fizetőeszköz felértékelődésének (1-2. ábra). A forint őszi gyengülésére gyökeresen eltérő környezetben került sor, s alapvetően a hazai deviza árfolyamának globális és regionális trendektől való függetlenedése következett be. Egyrészt mérséklődött a globális kockázati hangulat forintra gyakorolt hatása (a forint/euró kurzus és a VIX-index közti korreláció szeptemberben 0,44, októberben azonban -0,21 volt), másrészt szeptemberről októberre a forint árfolyama elszakadt a többi régiós devizáétól: -0,33 és 0,49 között tartományba süllyedt a forint és a többi devizaárfolyam közti korreláció (márciusban a román lejjel, szeptemberben pedig valamennyi vizsgált devizával erős volt a szinkron). Ezenkívül a forint árfolyam és az országkockázati felár közti kapcsolat is lazult (bár az állampapírpiaci hozamokkal való együttmozgás csak minimálisan csökkent), s a nemzetközi és hazai részvénypiaci mozgásoktól is teljesen elszakadt a forint/euró kurzus.
Lengyel zloty
Román lej
Forrás: ECB adatok alapján MFB számítás
Orosz rubel
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
2011.10
2011.09
2011.08
2011.07
2011.06
2011.05
S&P 500 tőzsdeindex 10 éves magyar állampapírhozam Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE adatok alapján MFB számítás
1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 -1,00 2011.04
VIX-index 10 éves CDS-felár BUX index
2011.04
2011.03
2011.02
* napi adatok havi periódusonkénti összevetése
1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 -1,00 2011.03
1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 -1,00
2011.02
1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60 -0,80 -1,00
2. ábra: A forint/euró árfolyam és néhány közép-kelet-európai deviza euróárfolyama közti korreláció*
2011.01
1. ábra: A forint/euró árfolyam és néhány eszközár ill. befektetői hangulatindex alakulása közti korreláció*
2011.01
2011. november
A forint euróval szembeni értékvesztésének megértéséhez megvizsgáltuk, hogy a márciusi 1,8%-os forinterősödés (ekkor értékelődött fel legnagyobb ütemben a hazai fizetőeszköz idén) és a szeptemberi 7,6%-os, ill. októberi 3,8%-os forintárfolyam gyengülés milyen egyéb hazai eszközárak, térségbeli devizaárfolyamok alakulásával volt összhangban, ill. mennyire reagált érzékenyen a globális kockázatvállalási kedv változására a forint/euró kurzus.
Cseh korona
* napi adatok havi periódusonkénti összevetése
A tartalomból ῳῳ Régi súlypontok, új irányok a közép-kelet-európai országok exportjában... (2. oldal) ῳῳ Ismét 10% feletti ütemben bővült a magyar export, erősödnek a recessziós jelek az iparban... (3. oldal) ῳῳ Alig volt érezhető a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése a kiskereskedelmi forgalomban... (4. oldal) ῳῳ A kedvezőtlen hitelezési környezetben felértékelődőben a vállalati kötvénykibocsátás... (5. oldal) ῳῳ Csökkenő élelmiszer- és emelkedő üzemanyagárak, változatlan inflációs ráta szeptemberben... (6. oldal) ῳῳ Az óvatosabbá váló befektetői hangulatban új két és fél éves csúcsot ért el a forint/euró árfolyam... (7. oldal) ῳῳ A magyar állampapírok iránti kereslet csökkenése következett be októberben... (8. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (
[email protected]) Szabó Zsolt (
[email protected])
Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1051, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 06 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu
Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Periszkóp
Régi súlypontok, új irányok a közép-kelet-európai országok exportjában A közép-kelet-európai régió gazdaságainak teljesítményére a rendszerváltás kezdete óta jelentős hatással vannak a németországi folyamatok, s az elmúlt két évtizedben kialakult számtalan és összetett kapocs a válság kezdete óta még inkább látványossá vált. A német vállalatok kilátásainak 2008. végi – 2009. eleji történelmi mélységekbe zuhanása magával rántotta a régiós országok külgazdasági szektorát, mivel az itteni leányvállalatoknak a német (és más európai) transznacionális vállalati láncok elemeiként kellett szembesülniük a megrendelések cégcsoporton belüli visszaesésével. A német gazdaság azonban versenyképességének köszönhetően szűk egy éven belül magára talált a fejlődő régiók (elsősorban Kína) erőteljes keresletének köszönhetően, s a pozitív fordulat a közép-kelet-európai országok kivitelének alakulásában is rövid időn belül megmutatkozott. A régiós országok azonban nem egyforma mértékben tudtak profitálni a német lokomotív húzóerejéből. A Magyarországról érkező behozatal részesedése a teljes német importon belül a rendszerváltást követő 0,6%-ról 2002-re 2,3%-ra bővült, ami lényegében az elmúlt évtizedben nem változott, sőt némileg (0,2 százalékponttal) még mérséklődött is (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy a magyar exportszektor kimaradt az EU-csatlakozást követő második „boom”-ból, ami különösen Lengyelországban és Csehországban volt jelentős (előbbi 1,2, míg utóbbi 1,1 százalékponttal növelte öt év alatt a német importon belüli részesedését).
1. ábra: Közép-kelet-európai országok részesedése a német importon belül 4,5% 4,0% 3,5%
4,5% 4,0%
Forrás: IMF
3,5%
3,0%
3,0%
2,5%
2,5%
2,0%
2,0%
1,5%
1,5%
1,0%
1,0%
0,5%
0,5%
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
Részesedés a német importból
1993
Az ezredfordulót követő években átlag alatt bővülő német-magyar gaz- 0,0% 0,0% dasági kapcsolatok egyben a magyar export német-orientációjának gyengülésével is jártak. Ez a folyamat a régióban Románia kivételéMagyarország Lengyelország Szlovákia Románia Csehország vel mindenhol tapasztalható volt (a román export németországi fóku2. ábra: A külkereskedelem német-orientációjának alakulása a közép-kelet-európai régióban sza a nagyobb földrajzi távolság és a más irányú gazdaságtörténeti kapcsolatok miatt a legalacsonyabb szintről indult), azonban a legnagyobb 4,5% H1 - Magyarország 2000 H2 - Magyarország 2008 P3 H3 - Magyarország 2010 4,0% eltávolodás Magyarországon volt megfigyelhető. Miközben Csehország CZ3 P1 - Lengyelország 2000 P2 - Lengyelország 2008 3,5% (40,6%) után a magyar export (37,3%) német piacoktól való függőP3 - Lengyelország 2010 CZ2 P2 CZ1 - Csehország 2000 3,0% sége volt a legnagyobb az ezredfordulón, 2008-ig ez Magyarországon CZ2 - Csehország 2008 CZ1 CZ3 - Csehország 2010 2,5% H3 S1 - Szlovákia 2000 H2 10,9 százalékponttal esett vissza (Csehország: -10,1, Lengyelország: S2 - Szlovákia 2008 P1 2,0% S3 - Szlovákia 2010 H1 -9,9, Szlovákia: -7,2, Románia: +0,7 százalékpont). Míg a válság óta elR1 - Románia 2000 1,5% R2 - Románia 2008 S2 S3 R3 - Románia 2010 telt időben a térség valamennyi államában jelentős szerepet játszott a R3 1,0% S1 R2 német vállalatok nemzetközi kereskedelme, ez egyedül Magyarorszá0,5% R1 Magyarország gon nem járt az adott ország kivitelén belül a német reláció erősödésé0,0% Lengyelország Csehország 0% 10% 20% 30% 40% 50% Szlovákia vel. Sőt, a Németországba irányuló export aránya – ha a korábbiakhoz Az ország teljes exportján belül a Németországba irányuló Románia kivitel aránya képest lassabb ütemben is – 1,4 százalékponttal (25,0%-ra) csökkent. Ezzel szemben a Németországba irányuló szlovákiai export 0,6, csehországi és lengyelországi 1,9-1,9, míg a romániai 2,1 százalékponttal bővült 2008 és 2010 között (2. ábra).
Oroszország részesedése a BRICS országokba irányuló exporton belül
A gyengülő német-orientáció a magyar gazdaság szereplőinek esetében együtt járt a világgazdasági növekedés új súlypontjának számító gazdaságok (BRICS országok) felértékelődésével, amely révén az ezekben a relációkban lebonyolított kereskedelem aránya tíz év alatt több mint háromszorosára nőtt (ez a dinamika 2008 óta is töretlenül folytatódik). A BRICS országok közül a régió országainak történelmi és földrajzi okokból, természetesen Orosz3. ábra: A külkereskedelem BRICS-orientációjának országgal van a legszorosabb kereskedelmi kötődése. Mivel ezek a reláalakulása a közép-kelet-európai régióban ciók sok esetben még mindig a korábbi kapcsolatokra vezethetőek vis�80% H1 - Magyarország 2000 H2 - Magyarország 2008 P1 P2 S3 S2 H3 - Magyarország 2010 sza, ezért különösen érdekes a közép-kelet-európai országok gazdasági 75% P1 - Lengyelország 2000 H1 H2 P3 P2 - Lengyelország 2008 70% orientációjának vizsgálata a távolabb eső feltörekvő piacokkal. Ez alapP3 - Lengyelország 2010 CZ1 CZ1 - Csehország 2000 65% ján két csoportra oszthatjuk a vizsgált országokat: míg Szlovákia és RoCZ2 - Csehország 2008 CZ2 S1 CZ3 - Csehország 2010 S1 - Szlovákia 2000 60% mánia az elmúlt évtizedben elsősorban az orosz piacokra koncentrált, R3 H3 S2 - Szlovákia 2008 R2 S3 - Szlovákia 2010 55% jelentősen növelve az Oroszországba irányuló kivitel arányát az összes R1 - Románia 2000 CZ3 R2 - Románia 2008 50% BRICS-exporton belül, addig Lengyelországban, Csehországban és MaR3 - Románia 2010 45% gyarországon (a 2009. év kivételével folyamatosan bővülő oroszorszáForrás: IMF R1 Magyarország 40% gi export ellenére) jelentősen csökkent az orosz piacok jelentősége, miLengyelország 0,0% 1,0% 2,0% 3,0% Csehország Szlovákia közben – különösen Magyarországon – a többi BRICS ország, elsősorBRICS országokba (kiv. Oroszország) irányuló Románia export aránya a teljes kivitelen belül ban Kína szerepe felértékelődött (3. ábra). A külkereskedelmi orientáció diverzifikációja, s különösen az új növekedési súlypontok felé való eltolódása összességében csökkenti a régió országainak kiszolgáltatottságát, ill. jótékonyan hat a potenciális növekedésükre. Ez a folyamat különösen a cseh és a magyar gazdaságban látványos: miközben a jelentős kockázatot jelentő PIIGS országokba irányuló kivitelük stagnált az elmúlt évtizedben, a BRICS-export jelentősége egyre inkább megközelíti azt. Periszkóp
2
2011. november
Periszkóp
Külkereskedelem és ipar Ismét 10% feletti ütemben bővült a magyar export, erősödnek a recessziós jelek az iparban •
A világexport lassulása megállt a nyár végén (augusztusban +7,2% év/év), míg az év nyolcadik honapjában a német kivitel éves szinten erőteljes növekedést (+14,6%) produkált (1. ábra). Ugyanakkor a gazdasági hangulatindexek egész Európában esnek, a magyar bizalmi indikátor pedig egyre inkább a PIGS országok szintjéhez közeledik (2. ábra). A magyar export augusztusban még jól teljesített, ismét 10% feletti ütemben bővült (+10,9% év/év), míg a külkereskedelmi többlet 136,9 milliárd forintot tett ki (3. ábra). Eközben az ipari szektorban egyre erősebbek a recesszió közeledtére utaló jelek, miután augusztusban a termelés 2009. december óta első alkalommal csökkent (-0,4% év/év), igaz a külföldi megrendelések megugrottak (4. ábra). A kilátások azonban egyre rosszabbak a döntően exportra termelő feldolgozóiparban is, ahol az üzleti hangulatindex már megközelítette a 2008. ősz eleji szintet (5. ábra). Minimális mértékben (+1,6%) nőtt az építőipar termelése augusztusban az előző hónaphoz képest (6. ábra), ez azonban várhatóan csak átmenetinek bizonyul, miután éves szinten még mindig két számjegyű (-12,3%) volt a visszaesés, s az új megrendelések is 17,2%-kal elmaradtak az egy évvel korábbi szinttől.
•
•
1. ábra: A világexport és a német kivitel alakulása
2. ábra: Gazdasági hangulatindexek* alakulása 30%
120
120
20%
20%
110
110
10%
10%
30%
100
100
90 0%
80
EU-27
2011.01 2011.04 2011.07
2010.10
Forrás: KSH
Belföldi megrendelések (bal t.)
Export volumen (év/év, jobb t.)
2011.07
-30%
2011.04
-20%
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.)
Németország
2011.01
Forrás: KSH
-150
2010.10
-10%
2010.07
-50 -100
2010.04
10% 0%
2010.01
20%
2009.10
30%
100 0
PIGS***
25% 20% 15% 10% 5% 0% -5% -10% -15% -20% -25% -30% 2009.07
150
50% 40% 30% 20% 10% 0% -10% -20% -30% -40% -50% -60%
2009.04
40%
2009.01
50%
200
2008.10
250
50
V-3**
4. ábra: Ipari termelés és a megrendelések alakulása (év/év)
2008.07
milliárd Ft
3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon
Magyarország
50
2010.01 2010.04 2010.07
Forrás: CPB, Statistisches Bundesamt (Wiesbaden)
2009.10
2006.01 2006.04 2006.07
2011
2010
2009
2008
2007
2006
Német export* (év/év)
2008.01
Világexport* (év/év)
2005
2004
2003
2002
2001
-30%
60
** Lengyelország, Csehország, Szlovákia *** Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország
2009.01 2009.04 2009.07
-30%
50
* 3 hónapos gördülő átlag
70
* Economic Sentiment Index (ESI)
2008.10
60
2008.01 2008.04 2008.07
-20%
2007.10
70
-20%
80 Forrás: Európai Bizottság
2007.01 2007.04 2007.07
-10%
2006.10
-10%
2008.04
0%
90
Export rendelések (bal t.)
Ipari termelés (jobb t.)
5. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés változása (év/év)
6. ábra: Az építőipari termelés alakulása Magyarországon
10
20%
30%
15%
0
10%
20%
10%
10%
5%
0%
0%
-10 -20
0%
ESI - Feldolgozóipar: 1 hónappal eltolva
-10%
-5%
-10%
ESI - Feldolgozóipar (bal t.)
Periszkóp
Feldolgozóipari termelés** (jobb t.)
Hónap/hónap (jobb t.)
3
-15%
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2007.07
-30% 2008.07
-30%
-10% Forrás: KSH
2008.04
Forrás: KSH, Európai Bizottság
-20%
2008.01
** 3 hónapos gördülő átlag
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07 2011.10
-40
* ESI (European Sentiment Index)
-20%
2007.10
-30
Év/év (bal t.)
2011. november
Periszkóp
Fogyasztás és foglalkoztatás Alig volt érezhető a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése a kiskereskedelmi forgalomban •
Az üzleti mellett a fogyasztói bizalom is folyamatosan romló tendenciát mutat 2011 tavasza óta Magyarországon (1. ábra), ennek eredményeként októberben (2009. december után újra) a magyar háztartások voltak a legborúlátóbbak a közép-kelet-európai régióban (2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom augusztusi emelkedése (mind éves, mind havi szinten +0,4%) az átutalt nyugdíjpénztári reálhozamok mérsékelt hatását mutatta, de ez a növekedés valószínűleg csak átmenetinek bizonyul (3. ábra). A tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó lakossági szándék alapján azonban az év hátralevő részében a kiskereskedelmi forgalom volumenének zsugorodása várható (4. ábra). Csökkent a munkanélküliségi ráta (10,8-ról 10,7%-ra) Magyarországon, miután a foglalkoztatottak száma nőtt (+33,4 ezer fő), míg a munkanélküliek száma csökkent (-3,7 ezer fő) a harmadik negyedévben 2010 hasonló időszakához képest (5. ábra). A lassan javuló munkaerőpiaci helyzet azonban elsősorban a közfoglalkoztatásnak köszönhető: a támogatott új munkahelyek aránya továbbra is tartósan 70% körül alakul az összes újonnan bejelentett álláslehetőség között (6. ábra).
•
•
2. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában
1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 10
10
10
0
0
10
0
0
-10
-10
-10
-10
-20
-20
-20
-20
-30
-30
-40
-40
-30
-30
-50
-50
-40
-40
-60
-60
4%
-10
1%
2%
-20
0%
0%
-1%
-2%
-2%
-4%
-3%
-6%
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2009.04
2%
-40
-2%
-50
-4%
Vásárlási szándék* (bal t.)
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-12%
2007.10
-8% 2010.10
-70 2010.07
-10%
-6% ** 3 hónapos gördülő átlag
Forrás: Európai Bizottság, KSH
2010.04
-8%
-60
12,5% 12,0% 11,5% 11,0% 10,5% 10,0% 9,5% 9,0% 8,5% 8,0% 7,5% 7,0%
Kiskereskedelmi forgalom** (év/év, jobb t.)
80
80%
70
70%
60
60%
50
50%
40
40%
30
30%
20
20%
10
10%
0
4
Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.)
Támogatott (bal t.)
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen Munkanélküliségi ráta (jobb t.)
0% 2008.01
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
4%
0%
ezer darab
ezer fő
2008.01
Magyarország
6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek
Forrás: KSH
Periszkóp
Románia
-30
5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 125 100 75 50 25 0 -25 -50 -75 -100 -125 -150
Szlovákia
Vásárlási szándék: 6 hónappal eltolva
2011.07
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-6%
2011.04
Forrás: KSH
Csehország
* tartós fogyasztási cikk vásárlása a következő 12 hónapban
2007.01
Év/év (jobb t.)
2011.01
-5%
-70
4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és a vásárlási szándék alakulása
2%
Hónap/hónap (bal t.)
2007.07
Lengyelország
Üzleti bizalom
3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon
-4%
2007.04
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
Konjunktúra kilátások
2007.07
Fogyasztói bizalom
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
-80
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
-80
-60
* szezonálisan kiigazított adatok
-70
2007.01
-70
Forrás: GKI
-50 Forrás: Európai Bizottság
-60
2007.04
-70
-50
Forrás: NFSZ
2011. november
Periszkóp
Vállalati forráshelyzet A visszafogott banki hitelezés közepette kötvénykibocsátás javíthatja a vállalatok forráshelyzetét A nem pénzügyi vállalatok devizahitel állománya bővült, forinthitel állománya csökkent szeptemberben a hiteltranzakciók eredményeként. A vállalatok forráshelyzete azonban nemzetgazdasági szinten javult, mivel a hitelállomány csökkenését (-13,4 milliárd Ft) kompenzálta a vállalati kötvénykibocsátás felgyorsulása (+38,9 milliárd Ft) az ősz első hónapjában (1. ábra). A közép-kelet-európai térségben éves szinten 10% körüli a vállalati hitelállomány bővülése, Magyarországon azonban legfeljebb stagnálás volt megfigyelhető augusztusban (2. ábra). A magyarországi banki hitelezést elméletileg segítette, hogy augusztusban egymást követő második hónapja emelkedett a hitelintézeti szektorban mind a közvetlen külföldi források, mind a belföldi betétek állománya (erre utoljára 2009 február-márciusban került sor) (3. ábra), azonban a hitelezési kilátásokat likviditási oldalról rontja, hogy a magyar pénzintézetek európai anyabankjai augusztustól egyre drágábban jutnak forráshoz a bankközi piacokon(4. ábra). A vállalati hitelkamatok tavasz óta minimálisan változnak (5. ábra), s a többi visegrádi országhoz képest továbbra is változatlanul magasak a vállalatok forrásköltségei Magyarországon (6. ábra). 2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása
75
75
50%
50
50
40%
25
25
30%
Csehország
Kötvényállomány
3. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek* belföldi betétei valamint közvetlen külföldi forrásai 13 000
320
12 000
280
6 000
5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati euró- és forinthitel kamatok** BUBOR
EURIBOR
8%
* 3 hónapos bankközi kamatok
Periszkóp
** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva
2011.06
2011.03
2010.12
2010.09
bázispont
14%
12%
12% 10%
Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves
5
8%
8%
6%
6% 4%
4% 2% 0%
Forrás: ECB, MNB
Magyarország Szlovákia
* hó végi állománnyal súlyozva
Csehország Bulgária
2% 0%
2011.07
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
Forrás: ECB, MNB
2008.01
0%
16%
14%
2011.04
Forinthitel - 15 éves
2%
18%
16%
2008.01
4%
18%
10%
Forinthitel min. 5 éves
6%
Forrás: Reuters
6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába*
12% 10%
2010.06
0
Eurozónabeli pénzintézetek 5 éves CDS-felára (bal t.) 3 hónapos euró/dollár swap (jobb t., fordított skála)
Közvetlen külföldi forrás összesen
14%
2010.03
-20
0
2011.07
2011.04
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
Belföldi betétek összesen
-40
40
2011.01
7 000
-60
80
2010.10
7 000
120
2010.07
8 000
2010.04
9 000
8 000
-100 -80
2010.01
9 000
-120
160
2009.10
10 000
-140
200
2009.07
10 000
6 000
Magyarország
dráguló dollárforrás
240
2009.04
11 000
Forrás: PSZÁF
Szlovákia
-160
2009.01
11 000
2011.01
milliárd Ft
12 000
Románia
2010.01 2010.02 2010.03 2010.04 2010.05 2010.06 2010.07 2010.08 2010.09 2010.10 2010.11 2010.12 2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10
* MFB, EXIM, KELER nélkül
Lengyelország
4. ábra: Eurózónabeli pénzintézetek 5 éves CDS-felára és 3 hónapos euró/dollár swap alakulása (2010.01.01.-2011.10.31.)
milliárd Ft
13 000
-10% -20%
2007.12
2011.09
2010.12
2010.09
Összes hitel
Forrás: ECB
-20%
-125
bázispont
Forinthitel
2010.06
2010.03
2009.12
2009.09
2009.06
2009.03
2008.12
Devizahitel
2011.06
Forrás: MNB
-125
-10%
-100
2009.12
-75
0%
2009.09
-75 -100
10%
0%
2009.06
-50
30% 20%
10%
2009.03
-50
20%
2008.12
-25
40% * euróra konvertált állományok
2008.09
-25
50%
2008.06
0
milliárd Ft
0
2011.03
milliárd Ft
1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő változása és a vállalati kötvényállomány változása (hó/hó)
2008.10
•
2008.03
•
2008.07
•
2008.04
•
Lengyelország Románia
2011. november
Periszkóp
Infláció Csökkenő élelmiszer- és emelkedő üzemanyagárak, változatlan inflációs ráta Az eurózóna fogyasztói árindexe megugrott szeptemberben (3,0%) (1. ábra), azonban az év hátralevő részében gyors ütemben mérséklődhet a pénzromlás sebessége, egyrészt a nyersanyagok világpiaci árának csökkenésével, ill. tavaly őszi emelkedésének bázisból való kifutásával (2. ábra), másrészt a gyenge belső kereslet és magas munkanélküliség következtében. Az éves infláció Magyarországon szeptemberben 3,6% volt, míg az előző hónaphoz képest 0,1%-kal csökkentek az árak (3. ábra). A szezonális hatásoktól tisztított ráta (maginfláció) 3,0%-ra (év/év) mérséklődött (4. ábra). A 12 havi fogyasztói árindex növekedéséhez továbbra is – igaz csökkenő mértékben – az élelmiszerek (+1,2 százalékpont) és üzemanyagok (+0,7 százalékpont) árának emelkedése járult hozzá a legnagyobb mértékben (5. ábra). A két termékcsoport közötti különbség azonban, hogy míg az utóbbi jelentős mértékben emelkedett (+0,8%) az előző hónaphoz képest, az élelmiszerek átlagára – köszönhetően a szezonális termékek árcsökkenésének – 0,9%-kal mérséklődött augusztushoz viszonyítva (6. ábra). Az idényjellegű gyümölcsök és zöldségek árának mérséklődése az idén eddig elmaradt a tavalyitól, így ebben az árucsoportban (is) további árcsökkenésre lehet számítani. 1. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az eurózónában, Kínában és az USA-ban
2,5%
2,5%
100
400
80
350
60
300 0,0%
USA
3. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon
-1,0%
Forrás: MNB
8%
12% 10%
0%
2010.10
2010.07
2010.04
0,8% 0,3% 0,1% 0,1%
Alkohol, dohány
0,0%
Ipari termékek
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
0% 2008.04
-2% 2008.01
Szabadáras háztartási energia
2% 2007.10
4%
0% 2007.07
2%
2007.04
6%
2007.01
2010.01
Üzemanyag
4%
Periszkóp
Forrás: KSH
0%
Szabályozott árak
Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak
2009.10
2009.07
2009.01
2009.04
Fogyasztói-árindex
Piaci szolgáltatások
8%
6%
Maginfláció
6. ábra: Fogyasztói árak havi változása a főbb termékcsoportok szerint
5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 10%
2%
2%
2007.01
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
Forrás: KSH
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
2008.01
2007.10
2007.07
2007.04
2007.01
2006.10
2006.07
2006.04
2006.01
-4%
Év/év (bal t.)
4%
2010.07
-0,5% Hónap/hónap (jobb t.)
4%
2010.04
0,0%
2010.01
0%
2009.10
0,5%
6%
2009.07
2%
6%
2009.04
1,0%
8%
2009.01
4%
8%
2008.10
1,5%
2008.07
6%
10%
10%
2008.04
2,0%
2008.01
2,5%
8%
2007.10
10%
-2%
20
4. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon
2007.07
Eurózóna
40
CRB nyersanyagpiaci (aggregált) árindex (bal t.) CRB élelmiszeripari árindex (bal t.) WTI-típusú kőolaj (jobb t.)
2007.04
Kína
2008.10
2006.01 2006.04 2006.07 2006.10 2007.01 2007.04 2007.07 2007.10 2008.01 2008.04 2008.07 2008.10 2009.01 2009.04 2009.07 2009.10 2010.01 2010.04 2010.07 2010.10 2011.01 2011.04 2011.07
-2,5%
2008.07
2008.01
Forrás: Reuters
-2,5%
Forrás: Reuters
250 2008.04
0,0%
$/hordó
5,0%
120
450
2011.10
5,0%
140
500
2011.07
7,5%
160
550
2011.07
7,5%
600
2011.04
10,0%
2011.04
10,0%
2. ábra: Nyersanyag világpiaci árak alakulása
2011.01
•
2011.01
•
2010.10
•
Élelmiszerek
Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex (jobb t.)
-0,2% -0,9%
Fogyasztói-árindex (hónap/hónap) -1,0%
6
Forrás: MNB
-0,1%
-0,5%
0,0%
0,5%
1,0%
2011. november
Periszkóp
Árfolyamok Óvatosabbá váló nemzetközi hangulat, régiós trendektől elszakadó forintárfolyam
2. ábra: A forint/euró árfolyam és a Standard&Poor's 500 tőzsdeindex alakulása
1. ábra: Az arany világpiaci ára és a svájci frank/euró árfolyam 950
305
1 000
300
1 050
295
1 100
290
1 150
285
1 200
280
1 250
275
1 300
270
S&P 500 (bal t.)
Svájci frank/euró (jobb t.)
3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama*
300
110%
295
4,10
Lengyel zloty
Forint/euró (bal t.)
260
295
250
290
240
285
230
280
220
275
210
270
200
Periszkóp
HUF/EUR (bal t.)
HUF/EUR (jobb t.)
7
HUF/USD (jobb t.)
2011.11
170 2011.10
2011.10
180 2011.09
255
190 Forrás: ECB
2010.10
260 2011.09
240 2011.08
260
2011.07
265 2011.06
280 2011.05
265
2011.04
270
2011.03
320
2011.02
275
2011.01
360
2010.12
280
2010.11
400
2010.10
285
2010.09
290
440
2010.08
480
2010.07
bázispont
295
270
300
2011.08
Forrás: ECB, Reuters
305
2011.07
300
2011.06
305
560
2010.11
600
10 éves CDS-felár (bal t.)
Lengyel zloty/euró (jobb t.)
6. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama
5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 10 éves magyar államkötvények CDS-felára
520
2011.10
2010.04
2011.10
2011.09
2011.08
Román lej
3,80
2011.05
Forint
2011.07
2011.06
2011.05
2011.04
2011.03
2011.02
2011.01
Cseh korona
3,90 2011.09
260
2011.08
94%
94%
4,00 Forrás: ECB
2011.07
265
2011.06
96%
Forrás: ECB
2011.05
270
2011.04
98%
2011.03
275
2011.02
100%
96%
2011.11 4,20
100% 98%
2011.10
4,30
280
102%
2011.01
104%
102%
2011.04
104%
4,40
285
2010.12
106%
* 2010.12.31.=100%
4,50
290
2011.03
106%
4,60
euróval szembeni árfolyamerősödés
2010.11
108%
4,70
2010.10
108%
305
112%
2011.02
110%
114%
2010.09
euróval szembeni árfolyamerősödés
2011.01
112%
HUF/EUR (jobb t.)
4. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama
2010.05
114%
260 2011.09
2010.04
2010.01 2010.02 2010.03 2010.04 2010.05 2010.06 2010.07 2010.08 2010.09 2010.10 2010.11 2010.12 2011.01 2011.02 2011.03 2011.04 2011.05 2011.06 2011.07 2011.08 2011.09 2011.10 2011.11 Aranyár (bal t.)
265
Forrás: ECB, Reuters
2011.08
1 400
2011.07
1,50
Forrás: LBM, ECB
1 000
2011.06
1 350
2011.05
1,45
2011.04
1 100
2011.03
1,40
2011.02
1 200
2011.01
1,35
2010.12
1,30
1 300
2010.11
1 400
2010.10
1,25
2010.09
1,20
1 500
2010.08
1 600
fordított skála
1,15
fordított skála
1 700
2010.07
1,10
2010.06
1 800 $/uncia
1,05
svájci frank erősödés
2010.06
1,00
1 900
2010.05
2 000
2010.08
•
2010.07
•
A romló világgazdasági kilátások és az eurózóna körüli növekvő kockázatok miatt a biztonságos eszközök iránti kereslet újból felerősödött októberben: a frank/euró kurzus újra 1,20 CHF/EUR irányába mozdult, s az arany ára ismét emelkedésbe kezdett (1. ábra). A forint árfolyama nemcsak a globális trendektől távolodott el (2. ábra), hanem a régiós devizákétól is elszakadt. A hazai fizetőeszköz októberben 3,8%-ot gyengült az euróhoz képest, míg a cseh korona csupán 0,2%-ot, a lengyel zloty és a román lej pedig 1,4, ill. 0,5%-ot erősödött a közös európai devizával szemben (3. ábra), ráadásul a hagyományosan a magyar forinttal együtt mozgó lengyel zlotyval való szinkron is legyengült (euróárfolyamaik közötti korreláció 0,49-re csökkent októberben) (4. ábra). A forint árfolyampályájában országspecifikus tényezők, a magyar gazdaság romló nemzetközi megítélése játszott szerepet, ami a tartósan magas, régiós átlag feletti országkockázati felárban is megmutatkozik (5. ábra). A hazai deviza euróárfolyama két és fél éves rekordot ért el az euróval, s 14 hónapos csúcsot állított be az amerikai dollárral szemben októberben (6. ábra).
2010.12
•
HUF/CHF (jobb t.)
2011. november
Periszkóp
Az államháztartás bevételei és finanszírozási helyzete Csökkenő kereslet tapasztalható a magyar állampapírok iránt Az év háromnegyedét átölelő államháztartási statisztikák a vállalati és a fogyasztáshoz kapcsolt adók időarányos elmaradását mutatják, azonban a vállalati adók nagyobb hányada hagyományosan az év utolsó hónapjaiban folyik be a büdzsébe, s mind nominálisan, mind a tervezetthez képest kedvezőbb a bevételek idei lefutása a tavalyihoz képest. A fogyasztást terhelő adóbevételek éves teljesülése körül a gyengülő forint, a növekvő lakossági hitelterhek, az óvatosabbá váló megtakarítási attitűd és a vártnál lassabb gazdasági növekedés miatt azonban kockázatok merülhetnek fel (1. táblázat). Az állampapírpiaci hozamok vegyesen alakultak októberben. A diszkontkincstárjegy hozamok 10-20 bázisponttal emelkedtek a kamatemelési várakozások erősödésével, a kötvényhozamok azonban 17-35 bázispontot süllyedtek (1. ábra) az országkockázati felár minimális csökkenésével (2. ábra). A külföldi kézben lévő állampapírok állománya ugyanakkor 109 milliárd forinttal csökkent az előző hónapban (3. ábra), s az elsődleges állampapír kibocsátások sem alakultak zökkenőmentesen. A 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukciók történetében például precedens nélküli esemény fordult elő azáltal, hogy október végén az alacsony kereslet miatt törölni kényszerült a jegyzéseket az Államadósság Kezelő Központ (4. ábra). 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása
évi előirányzat %-a
8,0%
7,5%
7,5%
7,0%
7,0%
6,5%
6,5%
6,0%
6,0%
5,5% 61,2%
-
-
348,0
236,0
67,8%
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
3200,1
2322,1
72,6%
3402,4
2405,0
70,7%
Általános forgalmi adó
2313,6
1704,3
73,7%
2489,0
1761,3
70,8%
Jövedéki adó
856,5
595,7
69,5%
881,1
617,6
70,1%
3 hónapos
1446,2
1082,6
74,9%
1767,9
1317,6
74,5%
1363,0
1023,3
75,1%
2255,6
1623,6
73,0%
2553,5
1944,4
76,1%
674,7
511,7
75,8%
673,4
515,6
76,6%
9,0%
550
8,5%
480
8,0%
410
7,5%
340
Forrás: ÁKK, Reuters
6,5%
Forrás: NGM
10 éves kötvények referenciahozama (bal t.)
3. ábra: A külföldi kézben lévő magyar állampapírállomány és az átlagos hátralévő futamidő 5,0
5
24 000
4
18 000
3
3,0
12 000
2
6 000
1
2,5
0
0
év
2006.12
2011.10
2011.07
2011.04
2011.01
2010.10
2010.07
2010.04
2010.01
2009.10
2009.07
2009.04
2009.01
2008.10
2008.07
2008.04
millió Ft
milliárd Ft
3,5
Meghirdetett mennyiség (bal t.)
Külföldi tulajdonban lévő magyar állampapír állomány (bal t.) Átlagos hátralévő futamidő (jobb t.)
2009.12
6
30 000
2009.06
7
36 000
2008.12
8
42 000
2008.06
9
48 000
4,0
Periszkóp
10 éves CDS-felár (jobb t.)
54 000
4,5
Forrás: ÁKK
200
4. ábra: Az elsődleges állampapírpiacon felkínált 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek mennyisége és aukciós lefedettség*
2007.12
5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2008.01
270
7,0%
2010.06
Egészségügyijárulék befizetések
74,8%
10 éves
620
2010.11
Nyugdíjjárulék befizetések
1391,0
5 éves
9,5%
2010.09
Személyi jövedelemadó
1860,5
12 hónapos
2. ábra: 10 éves magyar állampapírok referenciahozama és a 10 éves CDS-felár
2010.08
Lakosság befizetései
6 hónapos
bázispont
339,0
2011.09 2011.10
Banki és ágazati különadó
2011.06 2011.07
48,0%
2011.08
86,5
2011.04 2011.05
180,1
2011.07
50,1%
2011.02 2011.03
91,3
2011.06
181,9
2011.01
Egyszerűsített vállalkozási adó
4,5%
2011.05
53,6%
2010.11 2010.12
154,4
2011.04
288,0
2011.03
40,8%
2010.09 2010.10
131,8
2011.02
323,4
5,0%
4,5% 2010.08
Társasági adó
5,5%
Forrás: ÁKK
5,0%
2011.01
724,1
2010.06 2010.07
1182,6
2010.12
46,2%
2010.04 2010.05
519,6
2010.02 2010.03
1125,8
2010.01
Gazdálkodó szervezetek befizetései
Lefedettség (jobb t.)
2011.06
I-IX. hó
8,5%
8,0%
2011.08
I-IX. hó
törvényi módosított előirányzat
éves teljesítés %-a
8,5%
2011.10
teljesítés (előzetes)
2011
2010.12
2010
2011.09
ezer milliárd Ft
1. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama
2010.10
•
2007.06
•
Forrás: ÁKK
* lefedettség = vételi ajánlatok mennyisége / eladásra felkínált állampapírok mennyisége
8
2011. november
