Eurázsiai borz (Meles meles L.)

2013.10.29.

Eurázsiai borz (Meles meles L.)

Nemzetközi védettség: Berni Egyezmény III-as függeléke Magyarországi védettség/státus: Szezonban: június 1 és február 28 között vadászható.

Elterjedési terület

Palearktikus Eurázsiai elterjedésű faj (nem él Észak-Afrikában). NY-K-i irányú elterjedése: Írországtól Japánig, É-D-i: Finnországtól Dél-Európáig, mediterrán szigetek, illetve Izrael, Irán, Afganisztán, Tibet, Kína. 1600-1700 méter t.sz.f. m. XX. század második felében állománycsökkenés: okok: vadászat, majd orvvadászat, élőhelyi változások, közlekedés együttesen. 80-as évektől állománynövekedés, északi irányú terjeszkedés. Sűrűség nagy szóródása, pl.: volt Csehszlovákia 1-6, Skócia 60 egyed/1000 ha

A borz európai elterjedése (Mitchell-Jones et al. 1999)

Hazai elterjedés Védetté nyilvánítás: 1974, feloldása 2001-től 80-as évektől állománynövekedés és új élőhelyeken megjelenés. Adatgyűjtés: 80-as évek végétől. Napjainkban: mindenhol előforduló, közönséges ragadozó. A borz terjeszkedése a Dunántúlról kiindulva nyugat-keleti irányú. A borz terjeszkedése Magyarországon a XX. század utolsó évtizedében (Heltai 2002)

Zöld szín: azok a helyek, ahol 1987ben és 1990-ben még nem tapasztalták a borz jelenlétét (főként D-T közötti homokhát és TT-i apróvadas térség. A pontok az 1998-as és 2000-es év becsült sűrűségét jelzik (1 pont 1 egyeddel egyenlő).

1

2013.10.29.

Borz 1987-2006

Borz állománysűrűség 1987-2006 Év

Átlagos sűrűség (pld/1000 ha)

SD

1987

2,0

2,5

1990

1,9

2,3

1994

2,6

3,0

1995

2,5

2,8

1997

2,7

2,9

1998

3,0

3,4

2000

3,2

3,7

2001

3,9

4,1

2002

4,9

8,3

2003

4,1

3,8

2004

4,1

4,8

2005

4,0

4,7

2006

3,9

3,9

Az egyes régiók borz-sűrűségének (pld/1000 ha) alakulása 1987-2006 Év

Dunántúl Átlag

Duna-Tisza-köze SD

Átlag

Tiszántúl

SD

Átlag

SD

1987

2,7

2,7

1,9

2,3

0,7

1,3

1990

2,7

2,3

2,0

2,5

0,4

0,7

1994

3,7

3,4

2,3

2,7

0,9

1,4

1995

3,5

3,1

2,5

2,8

0,9

1,4

1997

3,3

3,2

2,8

2,8

1,0

1,4

1998

3,9

3,8

3,0

3,1

1,2

1,4

2000

4,5

4,2

3,0

3,2

1,1

1,4

2001

5,3

4,9

3,3

3,2

2,0

2,3

2002

5,6

4,4

5,5

11,9

2,1

1,9

2003

4,9

4,1

4,1

3,8

2,3

2,3

2004

4,6

5,6

4,5

4,9

2,6

2,6

2005

4,6

4,7

4,3

5,5

2,8

2,8

2006

4,5

3,5

3,9

4,7

2,6

2,7

Leírás • alapszíne szürke, az arcon fekete-fehér sávok

•rövid lábak, erős ásókarmok, th. 60-90cm, fh. 15-20cm, tt. 10-15 kg (-23) A borz mellső és hátsó lábának lenyomata

Neal és Cheeseman 1996

2

2013.10.29.

Ivarok elkülönítése, szagjelzés Nőivar

Hímivar

Kifejlett hím borz anális mirigyének keresztmetszete

Élőhely • domb- és hegyvidéki lombhullató és lomb-fenyő elegyes erdők • bozótosok, folyó menti élőhelyek, • mezőgazdasági területek • emberi települések (külvárosi kertek, városi parkok) • síkvidék: nyílt területek kivételével. Előfordulását befolyásolja: a talaj minősége ugyanis kotorékát maga ássa a laza talajba: • pl. árokparton, utak mentén, erdőben, villanyoszlopok lábánál. Élőhelyeinek nagy változatossága szorosan összefügg táplálkozási szokásainak nagyfokú plaszticitásával. borzvár


Gorman et al. cit. Kruuk 1989,

Élőhely generalista- Kiskunság

Borz kotorék a Kiskunságban

Borz kotorék a Kiskunságban

Élőhely generalista - Bakony

3

2013.10.29.

Kotorékok élőhelyi elhelyezkedése különböző vizsgálati területeken

Kotorékok élőhelyi elhelyezkedése különböző vizsgálati területeken S S

S

S S

Táplálkozás Földigiliszta fogyasztás

Tápláléka igen változatos, tipikus omnivora (mindenevő) ragadozó. Elsődleges, vagy másodlagos táplálékai: gyűrűs férgek, rovarok, gyümölcsök, gabonafélék, kisemlősök, kétéltűek. A borz táplálkozási szokásai és táplálkozási niche-szélessége a földrajzi szélességtől függően (Goszczynski et al. 2000)

Táplálék kategóriák: 1. – gyűrűs férgek 2. - növények 3. - gerincesek 4. - rovarok

Földigiliszta tűsertéi

Kruuk 1989, Neal és Cheeseman 1996

4

2013.10.29.

A borz havonkénti tápláléka

Borzok vadászútja

(Neal és Cheeseman 1996)

(Kruuk 1989)

Esős este

Száraz este

Foltban vadászat

2012.02.21

18:33

Borz a kotorék bejáratánál

5:54

utolsó mozgás a kotorék bejáratánál

18:39


5:22

utolsó mozgás a kotoréknál

18:59


20:08


2012.02.24

19:38


5:17

utolsó mozgás a kotorék bejáratánál

2012.02.25

19:14


5:34


19:10

3Borz a kotorék bejáratánál

5:04


20:11


5:28


2012.02.28

21:11


5:08


2012.02.29

22:36


2012.02.22

2012.02.23

2012.02.26

Borz által megölt bárány

Fotó: Kruuk 1989 2012.02.27

3Borz a 23:53

2012.03.01

Cékla

…. üregi nyúl

Fotó: Kruuk 1989 Teknős fészek

kot oré knál

4:55


23:53

3Borz a kotorék bejáratánál

0:02


Fotó: Neal és Cheeseman 1996

A borz tápláléka hazai vizsgálatokban Mezőg. terület Erdő Táplálék taxon N E% E% B% Erdei pocok 3 1,3 1,1 1,9 Mocsári t.tojás Microtus sp. 13 5,8 0,1 + Vízisikló Apodemus sp. 8 3,6 0,5 0,3 Gyík Törpeegér 0,1 + Hüllő, egyéb Vándorpatkány 0,1 + Béka Rágcsáló, megh. 3 1,3 0,5 0,3 Hal Cickányok 0,5 0,6 Gyűrűsféreg Menyétféle 3 1,3 0,1 + Egyéb gerinct Kutya 0,1 + Kukorica Vaddisznó 1 0,4 Egyéb növény Szarvasfélék 2 0,9 1,4 0,1 n Passeriformes 3 1,3 0,8 0,3 k Fácán 1 0,4 Tojás 0,3 + Táplálék taxon

Mezőg. terület N E% 1

0,4

2

0,9

43 82 44 15 71 224

19,2 36,6 19,6 6,7

Erdő E% B% 0,7 1,4 0,3 0,1 0,4 0,4 0,7 0,1 21,3 67,9 0,3 + 15,9 17,7 42,8 2,3 3,4 1,9 8,3 4,6 156 731

Mezőgazdasági területe hullatékból

E%= %-os relatív gyakoriság, B%= összetétel, biomassza számítással, + 0,05% alatt

5

2013.10.29.

Gyomortartalomból – apróvadas területekről

Évszakonkénti változatosság

Évszakonkénti változatosság

A borz táplálékmintázata Magyarországon – összevont adatok

A borz préda fajainak eloszlása a préda súlya alapján

Borz latrina

Borz váltója

a préda élőhelyi szintezettsége alapján

Fotók: Neal és Cheeseman 1996


6

2013.10.29.

Szaporodás • a születést követő évben ivaréretté válik • a kifejlett egyedek súlya általában 9-15 kg (23 kg) • ivari dimorfizmus: a hímek nagyobbak a nőstényeknél

• párosodási időszak: nyári hónapokban • nőstények párosodási készsége néhány napig tart • nagyobb a mozgási aktivitás, éjszakai, szürkületi aktivitás Vadászatra indulás

Szaporodási variációk

A borz növekedési görbéje (Neal és Cheeseman 1996)



A borz testsúlyváltozása (Neal és Cheeseman 1996)

Vadászatról visszatérés

Nálunk: nyári párzás jellemző, de ….

• a borz magányosan, vagy nagycsaládban (ún. klánban) élhet • a klánokban a különböző korú és ivarú egyedek (akár tucatnyi) élnek • a hímek több nősténnyel, a nőstények több hímmel is párosodnak • a párzás a kotorékban, vagy azon kívül is történhet

Ásási és almolási aktivitás (Neal és Cheeseman 1996)

Fotó: Kruuk 1989

Tanner cit. Kruuk 1989


• vemhesség időtartama: 8-11 hónap (késleltetett implantáció) • változó hosszúságú vemhesség: a blasztociszták implantációjának területenként, vagy egyedenként eltérő időpontjával függ össze. Borz blasztociszta

Kölykezések éven belüli eloszlása (Nagy-Britannia)

• • • • • •

kölykezés: február és április között kölykök száma 2-4 (6) kölykezés évente, vagy kétévente a kölykök három hónapos korukig szopnak 10. élethéttől elkezdenek szilárd táplálékot fogyasztani szemük 28-35 napos korban nyílik ki Szoptató borz anya


3-4 napos borzkölykök


7

2013.10.29.

• két hónapos koruktól kijárnak a kotorékból • négy hónapos korukra kialakul a végleges fogazatuk • öt hónapos korukra (őszre) önállóvá válnak. • többségük ősszel elvándorol, de egy részük csak a következő évben keres saját területet. 8 hetes, kotorékból kibújó kölyök

Életmód • kotorék : általában több kijáratú • borzvár : gyakran többszintes, labirintusszerű • generációkon keresztül lakják, kölyköket nevelnek benne

Borz kotorékok és várak

A koponya fejlődése


• kijárat alakja általában ovális (a rókával ellentétben, oldal irányban szélesebb) • a kijárattól teknőszerű föld kihordás vezet a szabadba. • de a róka elfoglalhat borzvárat (!) és • egy sok kijáratos várat a róka és a borz megosztva is használhat. (lábnyom, kotorék szaga, latrina, prédamaradvány, stb. lényeges) • ürítő helyei (latrinák) többsége a vár közelében • földbe kapart kis gödröket többször is használ. • út mentén is ürít: terület jelzés. • a borzcsalád rendszerint egy főkotorékban és a hozzá kapcsolódó mellék-, illetve egyes kotorékban lakik.

Terület: 300-740 m2, járat térfogat: 5-25 m3, járathossz: 100-360m, mélység: 62-124 cm, kijáratok száma: 2-80, latrinák száma: 8-78 (Roper et al, cit. Neal és Cheeseman 1996)


teknő

Borz kotorékok környezete Pl. genetikai mintagyűjtés lehetősége

Hans Kruuk professzor, borz viselkedésvizsgálat közben

• a kotorék körül: a klán által megjelölt és védett családi territórium. • territórium 0,5-1,5 km 2, esetenként 10-20 km2. • éjszakánként akár 90 ha területet is képes bejárni, de mozgáskörzete az időjárástól és az évszaktól függően akár 100-200 ha-t is kitehet. Territórium meghatározás eszközei Borzok territóriuma (színes jelölőkkel)


Kruuk 1989

8

2013.10.29.

• bőr alatti és hasűri zsír felhalmozás ősszel (növényi táplálék). • téli időszakban napokig nyugalmi állapot, • valódi téli álmot nem alszik (nyugalmi periódus a szegényes növényi táplálék-források miatt) • télen is lehet aktív (életnyomok) • tavaszra zsírdepóinak nagy részét feléli, jelentős súlyt veszít. • járása nehézkes, futása lassú. • messziről hallható szuszogása, röfögése, gyümölcsök magjának ropogtatása. • rágcsáló vadászat (hangtalan pásztázás).

Ellenségei • természetes ellensége gyakorlatilag nincs. Természetvédelmi megítélés • nagy egyedsűrűség esetén kárt okozhat (csemege) kukoricában, gyümölcsösökben és apróvad állományban. • mezőgazdasági területen, a tábla szélén húzódó árokparton, vagy fás vegetáció szegélyén ásott kotorékának szántóföldre húzódó kijárata veszélyt jelenthet a gépekre (beszakadás miatt), • a gátakba fúrt járata stabilitási problémát okozhat. • közvetítőként a TBC terjedésében szerepe van, ennek jelentősége azonban minimális.

Tisztálkodás

• legfontosabb veszélyeztető tényező: a közúti forgalom. • egyedszám és elterjedési terület növekedésének következtében hazai védelmét feloldották. • 2001-től idényben vadászható (június 1 és február 28 között). • a legális módszerekkel, a vadászat nem veszélyezteti állományát. • a betiltott gyérítési módszerek közül a kifüstölés a családi kötelékben élő fajokra, így a borzra különösen veszélyt jelent, ugyanis egyetlen borzvár kifüstölése az egész családi csoport értelmetlen pusztulását okozhatja.

9

Eurázsiai borz (Meles meles L.)

Recommend Documents