Eurázsiai borz (Meles meles)
Felismerés jegyei:
A borz feje és nyaka fehér, két – a szem és a fül vonalában húzódó - fekete sávval. A fej vékony és hegyes, a test és a lábak rövidek. A szemek és fülek kicsik, a farkat hosszú sz r borítja. A bundája kemény fed sz rzet, kevés gyapjúsz rzettel. Színe barnásszürke, alsó testrészén gyakoribb a fekete sz r. A hát is sötétebb, mint a testoldal. A kan sötétebb, mint a n stény, testmérete is valamivel nagyobb. Eml inek száma 3 pár. Jellegzetes talp és nyomképlete nem téveszthet össze semmivel.
A borz nyoma és nyomképlete
Csapája a hóban Koponyáján igen er s taréj található.
A borz koponyája Fogképlete:
3 1 4(3) 1 ------------- = 38 (34 3 1 4(3) 2
Elterjedése:
A borz Európa nagy részét, Ázsia középs és Dél-keleti területén található meg. Skandinávia északi vidékeit kivéve egész Európában elterjedt faj. Magyarországon, ahol számára alkalmas a terület mindenütt jelen van.
Él helye:
Els sorban a hegy- és dombvidéki, nagyrészt lombhullató erd kben él, de a síkságon is el fordul. Erd n kívül ritkán telepszik meg, viszont a bokros, erd sávokkal, erd foltokkal tarkított kisparcellás mez gazdasági területeket is kedveli. Mivel kotorékot készít a terület talaj és hidrológiai feltételei befolyásolják megtelepedését. A kotorék bejáratára jellemz , hogy vízszintesen ovális 20 cm feletti átmér vel, el tte jellegzetes barázdával. A belsejét szénával, száraz falevelekkel, mohával bélelik ki.
Borzkotorék bejárata Szaporodása:
Másféléves korában ivarérett. Az ivarzás alatt a n stény több hímmel is párosodhat. A párzás a kotorékban vagy azon kívül történik. A borítás néhány perct l akár egy óráig is eltarthat. Párzási id szaka április végét l augusztusig tart. Vemhessége ún. elnyújtott vemhesség, 11-12 hónapig tar. Az ellés után a n stény azonnal párzik, de a megtermékenyített petesejt a kezdeti barázdálódás után pihen decemberig, ekkor ágyazódik be a méh falába, s indul fejl désnek. Az anya január vége április eleje között hozza világra 2-5 utódját. A kölykök 2-2 és fél hónapig szopnak, de a 10. hétt l már szilárd táplálékot is fogyasztanak. A kölykök a 8. hét után jönnek ki a kotorékból. A fiatalok a táplálékszerzésben az 5. hónap után vállnak önállóvá. A fiatal borzok az els év novemberében hagyják el a közösséget.
Egyedfejl dés:
A kisborzok vakon jönnek a világra. Szemüket 4-5 hetes korban nyitják ki. Az újszülöttek fehér sz rzetüket már az els héten levedli és fokozatosan alakul ki a fajra jellemz színforma. A
fiatalok 9-10 hónapos korban közelítik meg a feln ttek testtömegét. Ivari és korviszonyok:
A borz születéskori és fiatalkori ivararánya 1:1, amely a hímek magasabb mortalitása miatt a kés bbiekben a n stények javára eltolódik.
Táplálkozás:
A borz az európai menyétfélék közül a legkevésbé ragadozó életmódú faj, bár ha sarokba szorítják keményen, morgó hangot hallatva védekezik. (Hangját letöltheted: http://www.hunterarchery.extra.hu/dok/dachs.mp3 Táplálkozása közben agresszíven védi a helyet, a vaddisznót is képes elzavarni a szóróról. Tulajdonképpen mindenev , egyedül jár táplálékot keresni. Napi táplálék szükséglete 560-850 g. Egyes id szakokban domináns az állati eredet táplálék, de gabonaérés idején a magvak kerülnek túlsúlyba. Étlapján giliszta, rovarok, csigák, pocokfélék, madárfiókák, tojások, elhullott állatok tetemei is szerepelnek. A növényi eredet táplálék fontos szerepet tölt be étrendjében.
A borz ürüléke Állományviszonyok:
Európai és országonkénti állománynagyságra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A kontinens különböz területein végzett becslések alapján általában 1-3 példány/km2-es s r séget említenek. Magyarországi becsült egyedszáma 2007ben 35.306 példány.
Mozgáskörzet, migráció:
Éjjel aktív, évszaktól és id járástól függ en 3-90 ha-nyi területet járhat be. A borcsalád rendszerint egy f kotorékban és a hozzá kapcsolódó mellék-, illetve egyes kotorékban lakik.
Gazdasági jelent sége:
Tojásfogyasztása miatt szabadterületi szárnyasvadgazdálkodásra szakosodott, illetve madárvédelmi területeken jelent s károkat okozhat. A borz ugyancsak terjeszt je lehet a veszettségnek, így állományszabályozása mindenképpen indokolt. Terítéke 2007-ben 3570 példány volt.
Trófeabírálat:
A borz koponya bírálati képlete: Koponya hossza cm-ben x1 Koponya szélessége cm-ben x 1 22,00-22,49 22,50-22,99 23,00-
bronzérem ezüstérem aranyérem
Vadászati lehet sége íjjal: Mivel éjjel aktív, így napközben aránylag ritkán kerül szemünk elé. Kotorékát általában szürkületkor hagyja el és napfelkelte el tt tér vissza. Vadászatára két lehet ség kínálkozik. A kotorék el tti esti, illetve hajnali les, mikor az íjász megfelel távolságban, jó széllel, megfelel takarásban leül a kotorék közelében és várja az éppen táplálékszerz körútjára induló, vagy onnan visszaérkez borzot. A másik lehet ség szórókon. A borz el szeretettel keresi fel a kotoréka közelében kialakított szórókat, ahol szinte minden növényi eredet táplálékot szívesen elfogyaszt, kedvencei közé tartozik a kukorica. Jó lövéssel is képes messzire elmenni, ha kotoréka a közelben van, oda menekül. Utánkeresése nehéz feladat, mert a vastag zsírréteg miatt a seb bezáródik. Ezért vérnyomot minimálisan, vagy egyáltalán nem hagy maga után. Vadászatára bármilyen íj alkalmas, a vessz ket hagyományos tollazással, pengés vadászheggyel szereljük.
Szakirodalom jegyzék: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Bakonyi G. – Juhász L. – Kiss I. – Palotás G. (1995) Állattan. Mez gazda Kiadó, Budapest Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mez gazda Kiadó, Budapest K halmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mez gazda Kiadó, Budapest Országos Vadgazdálkodási Adattár Preben B. – Preben D. (2006) Állatnyomok és –jelek. M-érték Kiadó, Budapest Szidnai L. (1978) Vadásztrófeák kikészítése és bírálata. Mez gazda Kiadó, Budapest
