euoa•Pesr
Budapest
Főváros Közgyűlése
Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottsága
[Vonalkód) [Vonalkód)
ikt. szám:
FPH 123/ ~
.J I 2016
JEGYZŐKÖNYV
Nyílt ülés
Készült a
Fővárosi Közgyűlés
Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság 2016. november 22-i ülésén, a Főpolgármesteri Hivatal II. emelet 277. számú tárgyalójában.
Jelen vannak: Riz Levente elnök Horváth Csaba Élő Norbert Gilyén Ince Szabó László Tálos Lőrinc Tölgyes Norbert
a bizottság tagjai. Meghívottak: a jelenléti ív szerint. Az ülést vezető elnök: Riz Levente Az ülés kezdésének időpontja: 15 óra 10 perc. Riz Levente Bizottsági elnök, a továbbiakban ELNÖK: Köszönti a megjelenteket a Bizottság ülésén. A bizottság 7 fővel határozatképes.
1 / 10
0. napirendi pont Napirend Elnök: Tisztelettel köszöntöm a Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság megjelent tagjait a mai rendkívüli bizottsági ülésen. Egyetlen egy napirendi pontunk van, a Fővárosi TSZT módosításával kapcsolatban a BudaPart projekttel összefüggő partnerségi egyeztetés lezárása. A napirend kapcsán van-e bárkinek hozzászólása észrevétele, kérdése? Úgy látom, nincsen, a vitát lezárom, kérem, szavazzunk. 7 igen A szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma: A Városfejlesztési Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság 2016.11.22-i ülésének előzetesen megküldött napirendjét az alábbiak szerint elfogadja: 1. Javaslat a Budapest főváros településszerkezeti terve (TSZT 2015) és Budapest főváros rendezési szabályzata (FRSZ) - a BudaPart - Kopaszi-gát fejlesztés megvalósításával összefüggő eseti módosítás partnerségi egyeztetésének lezárására.
258/2016.(11.22.) VÁROSFEJLESZTÉSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG HATÁROZAT A A Városfejlesztési Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság 2016.11.22-i ülésének előzetesen megküldött napirendjét az alábbiak szerint elfogadja: 1. Javaslat a Budapest főváros településszerkezeti terve (TSZT 2015) és Budapest főváros rendezési szabályzata (FRSZ) - a BudaPart - Kopaszi-gát fejlesztés megvalósításával összefüggő - eseti módosítás partnerségi egyeztetésének lezárására.
Szavazás: 7 igen,0 nem,O tartózkodás Felelős: Riz Levente Határidő: Azonnal Határozathozatal módja: egyszerű többségű szavazás
1. napirendi pont Javaslat a Budapest főváros településszerkezeti terve (TSZT 2015) és Budapest főváros rendezési szabályzata (FRSZ) - a BudaPart - Kopaszi-gát fejlesztés megvalósításával összefüggő - eseti módosítás partnerségi egyeztetésének lezárására Előterjesztő:
Szeneczey Balázs dr. Előterjesztés előkészítő: Városépítési
Főosztály
Elnök: A napirendi pontunk kapcsán van egy előterjesztés dr. Szeneczey Balázs föpolgármesterhelyettes úr részéről és van egy módosító indítvány részemről - bizottsági elnökként -, amelyben két véleményt az eredetileg elutasításra javasoltból elfogadhatónak ítélek. Ez a magas-ház
2 / 10
dilemma Budapesten, ezzel kapcsolatban fogalmazódott meg a két észrevétel. Szeretném megkérdezni, hogy a Bizottság tagjainak van-e kérdése, észrevétele, hozzászólása? Horváth Csaba: Ha lehet, akkor rögtön szeretnék egy gyors prezentációt kémi az képviseletében bárkitől és szerintem utána térjünk rá.
előterjesztő
Czingráber András (Városfejlesztési Főpolgármester-helyettes Iroda): átadnám a szót a kerületi főépítész Úrnak ők az eljárás kezdeményezői, ők az ügy gazdái. Kérem, főépítész Urat röviden foglalja össze az előterjesztés tartalmát. Takács Viktor (Budapest XI. kerület főépítész): Köszönöm a szót, a Xl. kerület kezdeményezi a TSZT FRSZ módosítást ezen a területen. Azért csak ezen a területen, mert ez egy kiemelt beruházás. Az észrevételekből olvastam, hogy szóvá tették, hogy ez egy kiragadott terület. Újbuda körül egyszerre készül a szabályozási terv és ez a terület annak a része. Nem a kerület akarta kiragadni, hanem az állami döntés alapján született ez a tervezési területlehatárolás. Pár perccel ezelőtt kaptam meg az észrevételeket, ami a partnerségi egyeztetésre érkezett. Ha lehet, ezekre frekventálok csak. Annyit elöljáróban, hogy erre a beruházásra készült egy mesterterv, egy építészeti beépítési tanulmány, amit sokan sok helyen tárgyaltunk. Egyeztettünk a Fővárosi főépítészi irodával, főépítész úrral és munkatársaival. Abban nagyjából egyetértés van, hogy a beépítés mértéke és módja az elfogadható. Egyetlen egy nyitott kérdés a magasház építése volt, hogy milyen magas legyen és hol Jegyen az épület. Elhangzott olyan vélemény, hogy elfogadható ez a magasság csak ne ezen a helyen, hanem a Dombóvári út sarkán, ami a kijelölt helyektől nyugatra található, a Gellérthegy takarásában, így kevésbé látszik a belvárosból. Ezzel az a problémája beruházónak, hogy előrehaladott állapotban vannak, az építészeti tervezések, illetve a torony bérbeadása is előrehaladott állapotban van. Ez egy szempont, hogy ők ezzel számolnak. Horváth Csaba: Nyugtasson meg, hogy az építkezés még nem
kezdődött
el.
Élő Norbert: Már rég kész van.
Takács Viktor: Meg kell nyugtatnom az urakat, nem kezdődött el az építkezés. Építési engedély nincs a beruházásra. Nyilvánvalóan még nem kezdték el. Elnök: Ez nem szokatlan megoldás, elő-bérl eti
szerződéseket
szoktak kötni.
Török Viktor: a beruházás egészéről nem beszélnék, csak ha igénylik ezt a dolgot, csak a magasházra koncentrálnék. Ez egy régi dilemma Budapesten, hogy a szabad e, illetve a szabad akkor hol lehet építeni magas-házat? Ez ügyben annyit tettünk, hogy júniusban összehívtunk egy szakmai konferenciát 25 jeles Magyar Építész és várostervező tárgyalta ezt az ügyet. És az volt a konszenzusunk hogy a korábban meghatározott korábban a szakmában elfogadott mondás szerint, lehet építeni magas-házat, ha az kívül esik a Hungária körgyűrűn, az épület tervezett helye, ha csak pár méterrel is, de kívül esik. A másik komoly kérdés az volt, hogy ezek szoliter, egyedülálló ház, egyedülálló építmény, egyedülálló torony legyen, vagy pedig csoportban kell feltétlenül építeni? Az a konszenzus ezen a téren, hogy elképzelhető a torony, csak úgy kell megformázni építészetileg, hogy az önmagában is működjön. Én már láttam terveket erre vonatkozóan, amit itt a Mester tervek mutatnak az elég egyszerű faragvány, annál sokkal kifinomultabb terveket láttam
3 / 10
erre a toronyra. Nyilván nehéz ezt elfogadni, megemészteni, hogy legyen ilyen magas-ház. De én azt gondolom, hogy akár a Csepel-sziget északi részén, akár a Lágymányosi hídtól délre elképzeltek már ilyen épületet. Köszönöm szépen. Horváth Csaba: Egyelőre több a kérdésem, mint a válasz. Igaz, hogy régóta napirenden van, hogy magas-házak lehetnek-e Budapesten. Szerintem ebben van egyfajta konszenzus. Ha a történelmi városrészi képet nem zavarja, akkor erről lehet szó. Északon az Árpád-híd fölött, délen pedig a Lágymányosi-híd alatt. Ennek tulajdonképpen ez a terv, ebben a szűk megközelítésben megfelel. A másik szempont, ami ennél még erőteljesebb, hogy a történelmi városrészt látványában ne zavarja. Ezt többé-kevésbé sikerült az elhelyezéssel produkálni. Erről az gondolom, hogy érdemes beszélni. A harmadik, pedig az, hogy mivel járul ez hozzá Budapest látképéhez? Jelenleg egyfajta csúcsos diadém keresztmetszete van a városnak a város, ez pedig egyfajta korona sziluettet eredményezne, ami nem baj, de ahhoz, hogy ez valóban korona legyen, épített és építészeti minőséget kell létrehozni. Ennek a garanciáit hiányolom én ebből a tervből. Annak én kimondottan nem örülök, hogy azzal kezdődnek a munkagépek munkálatai, hogy a négyzetméterek hogyan vannak bérbe adva. Ellenben az, hogy a városba ez hogyan fog beilleszteni a XXI. századi üzenetébe - mert ez annak a része - arra meg nem látok terveket. Ha én lennék az egyedüli döntéshozó, akkor azt mondanám, hogy elvileg oké, nem azon a ponton ahol most, hanem ahol még ennyire sem zavarja Budapesti látképet, viszont szeretném látni az épített és építészeti minőség garanciáit. Legyen egy nemzetközi építészeti tervpályázat. Majd egy konkrét tervet hagyhat jóvá a szabályozási tervvel együtt. Mert így lenne a városnak a legkisebb kockázata. A város alatt a kerületeket és a fővárost értem. A kérdés az, hogy van-e szándék arra, hogy egy nemzetközi építészeti tervpályázat győztes pálya műve készüljön el. Valóban egy nemzetközi attrakcióvá váljon. Normális esetben gondolkozni kellene, hogy attrakciót hoz létre. Érdemes valami pluszt hozzá tenni. Az a plusz biztos, hogy nem egy közepes terv. Gyenge minőségű kivitelezése. Én a város érdekét nem látom egyelőre kikerekedni. Hogyan lesz ebből érték? Nekem az az érték, hogy 100 éves felhőkarcoló is tud építészeti örökséggé válni. Ennek egy feltétele van olyan, minőségű tervet kell, építészeti szempontból létrehozni, hogy az megfelelő patinát kapva is megfelelően képviselje a város érdekeit. Erre láttam rossz példát Bécsben is. Nem megfelelő minőségben készült el a magasház negyed. Budapest, elkerülte a gyors magas épületekkel való gazdagodás útját. Amikor nagy-nagy kereslet volt rá. Most az első ilyen fecskénél én a minőséget tartanám a legfontosabbnak. Szeretném, ha lehetséges, hogy egy határozati javaslatba foglaljuk bele, hogy egy építészeti tervpályázatnak győztes nevéről mondhassuk a legvégén, mint szabályozó hatóság képviseletében a Fővárosi Önkormányzat nevében véleményt. Ez lenne számomra az a garancia ami Budapestet az én megközelítésemben megnyugtatná. Élő Norbert: Köszönöm szépen. Én is valami hasonlót szeretnék kérdezni. Mi a garancia arra, hogy ami épülni fog, az tényleg jó és szép lesz? Mert beadtak ide valamit, ami úgy néz ki, ahogy. Ezek szerint van ennél már jobb is. De ki tárgyal erről, hogy ez jobb legyen, hogy szép legyen? A magasházzal önmagában nem az a probléma, hogy magasház hanem hogy, hogy néz ki. Az gondolom, hogy a nagyobbik baj az, hogy, túl előre szaladunk ebben az egészben. Először tudni kellene, hogy mi legyen, utána a főváros és a kerület szóljon bele. Mert ez már olyan városképi dolog, egy olyan értékes területe a fővárosnak, ami nem is tudom, hogy van-e még ezen kívül. Lehet azt mondani, hogy a Marina part milyen szép lett, de nézzék meg, hogy mi lett belőle, van egy csomó lakás, és mint fővárosi értéknövekedést nem igazán látom. Abszolút egyetértek Elnök
4 / 10
Úr módosításnak javaslatával, mert ez megteremti a lehetőségét annak, hogy legalább tárgyaljunk arról is, hogy hova és hogy nézzen ki. Ha a világörökség része, akkor az gondolom, hogy mindenképpen ez irányba kellene elmozdulni, hogy legyen, valami kinézete ennek. Meg fogja határozni Budapestet. Erről fogják Budapestet megismerni, előfordulhat ilyen is. Nem a Szabadság szobor lesz Budapest jelképe, hanem az új épület. Ezt az egyeztetést meg kellett csinálni, kötelező volt, 4-ből 2-őt elfogadunk, aztán nem tudjuk, hogy mi lesz belőle. Nem is tudom, hogy visszakerül-e még egyáltalán ide a Bizottság elé? Nyilván a Közgyűlés elé egyszer biztos fog menni. Visszajön-e még elénk? Hogy fog kinézni konkrétan, azt ki fogja eldönteni? Az a cég, aki építési engedély nélkül szerződik elő bérletre az nagyon felelőtlen vezetéssel rendelkezik. Ha a 39. emeletet kibérli és csak 38 lesz az elég érdekes szituáció, mivel nincsen jogerős építési engedély. Az gondolom, hogy az nem érv, hogy leszerződtek . Aki ilyen felelőtlenül leszerződött, megnézném én azt a szerződést és a garanciáit. Ez önmagában nem erősíti meg azt, hogy a fővárosnak most kell erről dönteni. Elnök: Köszönöm, az eljárási rendről a föépítész urat és kollegáit fogom megkérdezni. A szakmai kérdésre rátérve; tény, hogy Budapesten régi polémia a magas házak kérdése. Főépítész úr is, Takács Viktor is bevezetőjében megemlítette a Hungária körutat, mint lélektani határt. Ebben a tekintetben a beérkezett javaslatok közül az UNESCO magyarországi szervezetének a véleményét figyelemreméltónak tartom. Ez az ICOMOS. Emellett arra is felhívnám a figyelmet, hogy a BFVT végzett egy sziluett vizsgálatot, amely alapján megállapítható a 120 m magas épületről , hogy a világörökségi panorámában megjelenik és disszonánsan befolyásolja azt. Ez Budapest városfejlesztése szempontjából egy karakteres és fontos kérdés. Az épület sziluettje megbontja a városképet, amit ma láthatunk a Margit híd felől , vagy Szabadság híd felől. Ennek az épületnek a pozíciója változtatható. Önmagában nem a magas házak ellen fogalmazom meg az állásfoglalásomat, hanem úgy gondolom, hogy a budapesti világörökség részét képező panorámát óvnia kell ennek a bizottságnak és a bizottság elnökének. Az épület alig 15 m-rel kisebb, mint a Gellérthegy. Ha a pozícióját megváltoztatjuk és a Gellérthegy mögé húzzuk, akkor sokkal kevésbé érvényesül a zavarás, ami a látványterveken világosan látszik. Ami még elhangzott: a jelenlegi ismeretek szerint ez egy elég mechanikus, egyszerű épület, távol van attól, hogy ikonikus épületté váljon Budapesten, mint például az Eiffel torony Párizsban 100 év elmúltával. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy minőségi tervek készüljenek. Abban kételkedem, hogy a tervezési folyamatnak hatósági részese lehet a Főváros, ez egy magánberuházás és nem közberuházás. A szabályozások tekintetében a Főváros keretszabályok megalkotására jogosult, az építési engedélyezési eljárás nem a Fővárosi Önkormányzatnál zajlik, az egy másik hatóság. Nekünk a keretszabályok kapcsán van jogosítvány a kezünkben, valamint a vélemények figyelembevétele, vagy figyelembe nem vétele tekintetében. Én a magam részéről ennyit mondtam volna el. Főépítész úr, kérem, szóljon pár szót az eljárás rendjéről. Mártonffy Miklós (városépítési főosztályvezető): Az eljárási rendről azt tudom mondani, hogy mivel nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásról van szó, így az eljárási rend jelentősen egyszerűbb, mint egy normál beruházás esetén. Ez kihat a TSZT, FRSZ módosítására, illetve a szabályozási terv módosítására. A Főváros igazából annyiban érintett ebben a kérdésben, hogy az elfogadott és hatályban lévő TSZT, FRSZ szerint, ezen a területen 65 méter magas épületet lehetne építeni a jelenlegi szabályozás szerint. Nekünk annyiban kell módosítani , amennyiben tisztelt Bizottság, illetve a Közgyűlés hozzájárul, hogy el helyezhető legyen ott 120 m magas épület. Ennyi
5 / 10
a fővárosnak a kompetenciája ebben a kérdésben. A szabályozási tervet a kerület hagy jóvá. Az építési engedélyt is a megfelelő építési hatóság adja ki. A TSZT, FRSZ módosítás, illetve a helyi építési szabályzat módosítása az viszont tárgyalási eljárásban az állami főépítész hivatalában zajlik. Ennek kitűzött időpontja is van, ami december elseje. Elnök: Még egy kérdés. Az állami főépítész és a bizottság véleménye, állásfoglalása, határozata milyen összefüggésben áll? Amikor az állami főépítész megkapja a mi határozatunkat, mi történik? Mártonffy Miklós: Ha jogszabályi megalapozottságú, akkor el kell fogadnia. Amennyiben ez pedig csak egy vélemény, egy szakmai vélemény, akkor nem kötelező elfogadnia a tárgyalás alkalmával. Most mi nem tudtuk megállapítani, hogy ez most jogszabályilag megalapozott-e. Elnök: Ez a kérdés valóban itt van a levegőben. Igaza van-e az alapítványnak abban, hogy az UNESCO világörökség központtal való egyeztetés nélkül nem hagyható jóvá a módosítás? Mártonffy Miklós: Sajnos erre nem tudok válaszolni, mert nem vagyok jogász, építész vagyok. Nem tudom úgy értelmezni, hogy biztos legyek benne. Horváth Csaba: A nyakamat én se tenném rá, de azért van valamennyi emlékem. Nem konkrétan a világörökség területén helyezkedik el, tehát jogi kötése nincs, viszont ezzel a látványtervvel bárki kezdeményezhet eljárást Magyarországgal és Budapesttel szemben, hogy töröljék a világörökség helyszíneiről. Az illetékes nemzetközi testület, hogyha úgy ítéli meg, ezt meg is teheti. Ez korábban több olyan épületnél felmerült, mint szankció lehetőség, amelyek nem közvetlenül voltak érintettek, tehát nem a vonal szerint határolt területről van szó, ami de jure is a világörökség része, hanem ezt úgy határozza meg a jog, hogy a világörökség helyszínével határos vagy látványával határos területek. Ez speciális megítélés alá esik, ez nem egy jogi kategória, de azzá válhat, és ezt az eljárást bárki kezdeményezheti. Az előterjesztésben tartalmazott nemzetközi tagszervezeti vélemény kellő súllyal esik latba. Lehet számítani arra, hogy ez a vélemény meg fog jelenni a hivatalos testületnél. Ez alapján indulhat Magyarországgal szemben egy eljárás. Én azt az eljárást elkerülném, ha lehet. Gilyén Ince: Amit az elnök úr mondott azzal egyetértek és jónak tartom a véleményét. Azonban egy dolog van, hogy ez a vélemény most alakult ki, az egész anyagot most kaptam meg. Nyilván nem az irodának a hibája. Ez a sürgető tárgyalás kicsit furcsa egy ilyen súlyú ügyben, most tehetjük tönkre Budapestnek a városképét, egyetlen egy ülés alatt. Ennek az előkészítése anélkül, hogy bármilyen terv anyag lenne, akár a sokat emlegetett látványtervből anélkül , hogy egy darabot is látnánk. Semmi nincs a rendelkezésünkre bocsátva. A másik az, hogy azt tanultuk, hogy magasház ott épül ahol magasak a telek árak, valamint jó talajadottságok vannak. Budapest esetében ez általában nem igaz. A másik hogy a magas-háznak nemcsak az a problémája, hogy csúnya vagy szép. Hanem az, hogy iszonyatosan forgalom koncentráló szerepe van. 120 m magas irodaházban olyan forgalom van mint egy kisvárosba. Olyan gépjármű szám adódik és olyan egyidejűségek adódnak, ami a környezet számára elviselhetetlen. Ez a terület most is egy nagyon rossz közlekedési helyzetben álló valami. A Budafoki út fűzi föl egyedül, ami egyébként is szűk, és eldugult utca. Egy ilyen koncentrált beépítésnek a létesítése az nagyon rossz lenne az egész környező közlekedésnek. Túl minden városképen, lehet egy épület nagyon szép, ha nincs a helyén a városban, akkor az nem ér semmit. Akkor egy botránykő lesz belőle akármilyen szép. Első a
6 / 10
város, a városkép utána lehet az egyes épületekről beszélni. De ha a városkép el van rontva, akkor hiába beszélünk szép épületről. Ami itt van, az anyagban nem tetszik a Korompay Katalinnak, Fejérdi Tamásnak, Schneller Istvánnak Körmendi Imrének, mindnyájukat elég hozzáértőnek találom ahhoz, hogy ezt a véleményt elfogadjam. Az, hogy odébb viszik a Budafoki út felé, 50 60 m-rel a látvány alapvetően nem fog megváltoznia. A Pesti partról nézve éppúgy ott fog jelentkezni az épület. Mintha eredeti tervezet helyén maradt volna. Tölgyes Norbert: Én is azt szeretném rögtön az elején, hogyha fontos az előterjesztés, akkor legyen hozzá anyag, amit megismerhetünk, és időben tudunk véleményt alkotni. Aztán azzal folytatnám, hogy azért szeretnék szólni, mert nekem volt már építési engedélyem talán egyedül a városban l 00 m-re, a XIII. kerületben. Végül nem épült meg az épület. Én végigjártam ennek a procedúráját. Nem kell ennyire félni a magas házaktól, a magyar építészek elég felkészültek, hogy olyan épületet csináljanak, ami tetszeni fog. Ha jól értem a szabályozás körül megy a vita, az, hogy az épület milyen lesz ezt követően derül ki . A szabályozási tervben meghatározott, hogy hol mekkora és utána jön az, hogy milyen az épület. Első épület lesz, tehát biztos, hogy lesz felelőssége, de én nem félek ettő l ennyire. Olyan nézőpontot mindenhonnan lehet találni, ahol egy kicsit nem teszik. Nagyon sok város van, ami hasonló folyóval megáldott, és a folyóparton van a magas épület és nem csúnya, ezért bátorítanám a jelenlévőket, hogy nem kell tőle félni. Czingráber András: Tisztelt Bizottság tisztelt Elnök Úr. Röviden reagálnék néhány elhangzott dologra; Felmerült képviselő úr részéről a közlekedési koncepció. Ezzel az előterjesztéssel párhuzamosan előkészítés alatt van a beruházóval és a kerületi Önkormányzattal egy háromoldalú TRSZ ami értelemszerűen olyan vállalásokat, illetve kötelezettségeket ír elő a beruházónak, ami ennek a kialakuló új városrésznek a komplett városba integrálását rendezi. Itt milliárd forint feletti közlekedés fejlesztés vállalás, csomópontok kivitelezésével, utak építésével, bicikliutak építésével, valamint a Budai fonódó villamosnak ebbe az irányba való továbbvitelével számon. Mindez a beruházónak a költségére. Főpolgármester-helyettes úrnak, illetve a városvezetésnek is ez a szándéka, hogy akkor és annyiban engedje át a városvezetés ezt az anyagot akkor támogassa amennyiben a TRSZ a vállalások megtörténnek. A város kap is azért valamit, hogy e-mögé a projekt mögé áll. Szeretném jelezni, hogy a projekt nemcsak kerületi kezdeményezés, hanem a Kormány és kifejezte támogatását, emiatt is vonatkoznak rá különleges eljárási szabályok, ami miatt mi is eljárunk. Illetve az ICOMOS véleményével kapcsolatban, jelezném, hogy olyan személyek dolgoznak ebben a szervezetben, akinek szakmai tapasztalattal rendelkeznek, pontosan ismerik a vonatkozó hivatalos eljárásokat. Biztos vagyok benne, hogy ha ők tudtak volna olyan jogszabályi hivatkozásokat, ami alapján a bizottságnak kötelező figyelembe venni az módosítási javaslataikat akkor megtették volna. Nem pedig csak utalnak arra, hogy ez is figyelembe veendő a későbbiekben.
Elnök: Szeretnék korrigálni, az ICOMOS nem erre hivatkozott, hanem azt mondta, hogy a magasház helyét a Duna folyam partjától nyugati irányban nagyobb távolságra javasolt kijelölni, így a belvárosi világörökség látványa, érintetlensége biztosítható lenne. A Világörökség Alapítvány hivatkozott erre a bizonyos szabályra. Az ICOMOS alapvetően építészeti véleményt fogalmazott meg, a világörökségi panorámát védve írta meg ezt a javaslatot. Élő Norbert: Szeretném, hogy értsem. Tehát, mi elfogadjuk most elnök úr javaslatát - én nagyon hajlok rá - semmi értelme az egésznek, mert az Állami Főépítész, ha nincs jogszabályi hivatkozás
7 / 10
nem veszi figyelembe. Ezért kérdeztem, hogy mi történik? Visszajön, nem jön vissza? Ha elfogadja a közgyűlés a TSZT-t, akkor abba a helyet is el lehet fogadni. Nem nagy területre lehet bárhol 120 m-t építeni, hanem csak ide. Ebből a l 0 x 10-es vagy l 00 x 100-as helyre. Van egy ilyen lehetőség? Ezzel tud a főváros érvelni, ha nincs más lehetősége. Azt keresem, hogy hol tudjuk megfogni, mint főváros. Nincs azzal a gondom, épüljenek, csak oda épüljön, hogy ezeket a véleményeket is vegyék figyelembe, hogy szép és jó legyen. A forgalomról annyit mondanék, hogy a kelenföldi csomópontot se sikerült megtervezni. Mártonffy Miklós: Elnézést kérek, pontosítanom kell. Amennyiben a Bizottság bármelyik észrevételt elfogadja, az alapján át kell dolgozni a tervet és azt kell küldeni az Állami főépítésznek. Az igaz, hogy utána a bizottsághoz már nem kerül vissza az anyag, hanem csak a közgyűléshez a TSZT FRSZ jóváhagyása. A magasház helyét mind a két terv tartalmazni fogja. Az állami főépítészhez olyan anyagot kell beküldeni, amin már nem kívánnak változtatni. Elnök: Közlekedés tekintetében a Közgyűlés elé kerül a TRSZ, amelyben lesznek megnyugtató garanciák a megnövekedett lakossági igényekre. Horváth Csaba: Fővároson belül van a szabályozás feladata. Értem, hogy közgyűlés és nem jön ide vissza, de a Bizottság elnökének a kérése, hogy jöjjön vissza mégis. Elnök: A
Közgyűlés előtt
fogja tárgyalni a bizottság, természetesen.
Horváth Csaba: Mindenképpen visszajön. Szerintem ez egy rossz közbevetés volt. Én óvatosabb lennék a bizalommal, hogy ne féljünk a l 00 m-től , én se a l 00 m-től félek, hanem az eredménytől. A látványtervek önmagában nem nyugtattak meg, a közeli látványtervek még kevésbé nyugtattak meg. Úgy látom a Bizottságban ritka, nagy egyetértés mutatkozik meg, a két elfogadásra javasolt pont szerint át kell dolgozni az anyagot. Tudomásom szerint a fővárostól államilag kiemelt és kormányzatilag kiemelt beruházások sem vonhatják el azt a jogát, hogy a magassági korlátot megállapítsa, az egyéb épületek építési szabályait megállapítsa. Jelen pillanatban még törvény sem képes, hogy a parlament mellett egy toronyházat, irodaházat felhúzzanak. Ha nincs, így a közgyűlésnek a jogosítványa létezik. Ezzel élnie kell. Éljünk egy válasz igénnyel, párhuzamosan a folyó munkával , hogy szeretnénk, ha bizonyos minőségi kritériumok teljesülnek, a beruházás kapcsán és a kivitelezés kapcsán. Ezért az épített és építészeti minőség érdekében egy pályázat keretében szeretnénk látni. Jó lenne, ha az első ilyen épület az az úttörő különleges lenne, és nem kellene szégyenkeznünk, akár csak néhány tagú Bizottságként sem, hogy részesei voltunk ennek, hogy valaki elront valamit a városban. Elnök: Azt gondolom, egyértelmű, hogy a TRSZ-el együtt fog bejönni a szabályozási változtatás, tehát együtt fogjuk ezt a kérdést eldönteni. Arra, hogy a Fővárosi Közgyűlés vagy a Bizottság írjon ki tervpályázatot, szerintem nincs jogunk. Ez magánberuházás. A Tervtanács véleménye sem feltétlenül kötelező. Hol tart a tervezés, főépítész úr esetleg tud róla mondani valamit? Takács Viktor: Minden elfogultság nélkül mondható, hogy ez elég felkészült fejlesztői csoport, tényleg jól dolgoznak. Minden egyes épületre pályázatot írnak ki. Amiben nem lenne kötelező bevonni sem Fővárosi, sem kerületi , sem más tervtanácsot, ennek ellenére állandóan meghívnak ezekre a terv bírálatokra. Több fordulós pályázat van, minden épületre külön pályázat, és külön a toronyra. Már második pályázat írják ki, mert az első 6 meghívottal nem voltak elégedettek. Azt
8 110
kell mondanom, hogy jó minőségű tervek születnek. Ez egy Master Plan, egy beépítési terv, egy tárgyalási alap, amit a kerülettel és a fővárossal is használt. A Kerületi Építési Szabályzat az alapja, annak egy kivonata a TSZT, FRSZ módosítási kérelem. A főváros ismeri a kerületi építési szabályzatot is. Horváth Csaba: Nem tudom, hogy bele fogalmazzuk vagy, sem a közlekedés azt mondtad, hogy együtt jön. Nyilván az átdolgozás kapcsán kell , hogy legyen egy új építési hely, ami rendezi azt a kérdést, valóban túlzó a terv. Ha a Gellérthegy mögé buktatják és 15 m-t levágnak belőle, akkor működhet is. Az, hogy a Közgyűlés elé úgy kerüljön, hogy érje utol a koncepció tervezési szakasz, legyen egy győztes, ami alapján az tudjuk mondani, hogy igen itt van a közlekedési lába, itt van az épület lába ehhez képest kérik a támogató hozzájárulásukat. Amennyire lehet, konkrét legyen a végső döntés. Elnök: Rendben, megkeresem a módját, hogy a bizottságnak legyen lehetősége konzultálni a tervekről. Egy prezentációt fogunk kémi ebben a körben. Ez még a közgyűlési döntés előtt meg fog történni . Élő Norbert: Annyit szeretnék kémi, hogy Kőbánya-Óhegy, majdnem egy magasságban van a Gellért-heggyel, tehát kérjük, hogy ne takarják ki. Ezt most Elnök úrban bízva megszavazom, azért, mert ezt a két véleményt mindenképpen figyelembe kell venni az Állami Főépítésznek, ezzel akár a helyét is meghatározhatjuk.
Elnök: Köszönöm. Van-e további kérdés, hozzászólás a témában? Úgy látom, nincsen, a vitát lezárom, kérem, szavazzunk. Az általam benyújtott módosító indítványt teszem fel szavazásra, amely helyébe lép az eredeti indítványnak. Errő l fogunk dönteni. Két véleményt fogadnánk el, az ICOMOS és a Budapesti Világörökség Alapítvány véleményét. 6 igen 1 nem Elnök: Köszönöm mindenkinek a jelenlétét, további szép napot kívánok.
A szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalma: A Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság úgy dönt, hogy l. A 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdésére hivatkozással a Budapest Xl. kerület, Lágymányosi-öböl melletti BudaPart - Kopaszi-gát fejlesztést érintő területre vonatkozóan az 50/2015. (1. 28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Budapest főváros településszerkezeti terve (TSZT 2015) és a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet (FRSZ) módosítás tervezetének partnerségi egyeztetése során beérkezett észrevételeket, véleményeket jelen módosító indítvány 1. mellékletben foglaltak szerint elfogadja, illetve elutasítja. 2. Felkéri a Főpolgármestert, hogy a döntés közzétételéről , valamint a végső szakmai vélemény kialakítása érdekében a módosítás tervezetének az Állami Főépítész részére történő megküldéséről gondoskodjon.
9 / 10
259/2016.( 11.22.) VÁROSFEJLESZTÉSI, KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG HATÁROZAT A (ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖR) A Városfejlesztési, Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság úgy dönt, hogy 1. A 31412012. (Xl. 8.) Konn. rendelet 39. § (2) bekezdésére hivatkozással a Budapest Xl. kerület, Lágymányosi-öböl melletti BudaPart - Kopaszi-gát fejlesztést érintő területre vonatkozóan az 50/2015. (1. 28.) Föv. Kgy. határozattal elfogadott Budapest füváros településszerkezeti terve (TSZT 2015) és a Budapest föváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Föv. Kgy. rendelet (FRSZ) módosítás tervezetének partnerségi egyeztetése során beérkezett észrevételeket, véleményeket jelen módosító indítvány l. mellékletben foglaltak szerint elfogadja, illetve elutasítja. 2. Felkéri a Főpolgánnestert, hogy a döntés közzétételéről, valamint a végső szakmai vélemény kialakítása érdekében a módosítás tervezetének az Állami Föépitész részére történő megküldéséről gondoskodjon.
Szavazás: 6 igen,) nem,O tartózkodás Felelős:
Riz Levente Határidő: Azonnal Határozathozatal módja:
egyszerű többségű
Budapest. 2016. 12. 01.
s:;~Szabó László bizottsági tag
mellékletek : 1. ) Meghívó 2 . ) Jelenléti ív 3 . )Nyílt ülés előterjesztései lpld
szavazás
