eu hírlevél w w w. f i d e s z - e u . h u
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Európai Parlamenti Képviselőcsoportjának hírlevele
Az Energiaunió pozitív változást eredményezhet Magyarország számára ellátásbiztonsági szempontból kritikus kérdés az, hogy az új energiauniós keretrendszer kiemelten kezelje az évek óta elhúzódó, tagállami területen található infrastruktúra projektek mielőbbi, és a megfelelő kapacitásokkal történő megvalósítását – nyilatkozta lapunknak Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője. – Az Európai Bizottság az elmúlt hetekben mutatta be javaslatát az Energia nióról el ek a a aslat fő pontjai? – Az Európai Bizottság február végén mutatta be az átfogó keretstratégiát, amely
öt pillérre épül. Ezek az energiabiztonság, a teljesen integrált európai energiapiac megvalósítása, az energiahatékonyság növelése a kereslet csökkentése érdekében, a gazdaság dekarbonizációja, azaz a széndioxidkibocsátás csökkentése, valamint utolsó elem a kutatás, az innováció és a versenyképesség növelése. Ezen pillérekre épülő javaslatok járulnak hozzá az energiapolitika klasszikus célkitűzéseinek megvalósításához: az energiabiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség növeléséhez. – Az illetékes parlamenti bizottság tagjaként, hogyan látja: mi ennek a elentős ge E ró a számára s mi Magyarország számára? – Először is, fontos leszögeznünk, hogy az Energiaunió nem egy merőben új kezdeményezés az európai energiapolitika terén: a javaslatok, irányok 90 százaléka teljesen ismert a szakpolitikával foglalkozók számára, gyakorlatilag a korábbi energia- és klímapolitikai célkitűzéseket foglalja össze egy dokumentumban. Néhány új konkrét célkitűzés is megjelent azonban, ilyen például az önkéntes alapú, közös európai gázbeszerzés kérdése.
2015. március
– Meglátásom szerint az Energiaunió, ha megfelelő módon kerül kialakításra, jelentős, az európai állampolgárok számára érzékelhető, pozitív változást eredményezhet. folytatás a 2. oldalon
A HÓNAP HÍRE
A HÓNAP TÉMÁJA
Idő előtt elfogyhat a görög kormány pénze Görögország ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a neki szánt pénzügyi mentőcsomag feltételének tekintett intézkedések megvalósítását. folytatás a 4. oldalon
»
Megemlékezés Brüsszelben és Strasbourgban Az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcso ort a s a ag ar llám öz leti s lt rális Társaság közösen szer ezett ünnepséget, amelyen megemlékeztek az 1848– -es forradalom s szabadság arc kezdetének 167. évfordulójáról. folytatás a 3. oldalon
»
»
»
vezeték összekötők megépítését. Tehát azt is érdemes nyomon követnünk, hogy a harmadik Az Energiaunió liberalizációs energiacsomag betartatása megtörténik-e – erre is nagy hangsúlyt helyepozitív változást zett a Bizottság az anyagban. eredményezhet – Mi az Energiaunió hivatalos menetrendje? – Az Energiaunióról szóló javaslatot, mint A keretstratégia fő céljaival egyetértünk: ki ne keretstratégiát már elfogadták az európai szeretne biztonságos, megfizethető és fennuniós intézmények: a parlamenti ismertetés tartható energiát; egységes, előírásait tekintve után az energiaügyi miniszterek 2015. márciharmonizált európai energiapiacot? Az ördög us 5-én tartottak véleménycserét az azonban a részletekben lesz, azokban a jogEnergiaunióról. A Tanács megerősítette, hogy szabályokban, amelyek majd ezt a keretstratétiszteletben kell tartani a tagállamok giát követik az elkövetkező időszakban. A hatáskörét a saját energiaszerkeretstratégia egyik melléklete felkezetüket illetően. Az sorolja, hogy mely részterületeiemelten fontos Európai Tanács 2015. ken várhatunk új javaslatokat, Magyarország számára, március 19–20-i ülésén jogszabály módosításokat – fogadta el az ezen akciótervből kiindulva og az állam- s kormán fők Energiaunió koncepcinem fogunk unatkozni az megállapodtak arról, hogy fel óját. Kiemelten fontos elkövetkező 1-2 évben. kell gyorsítani az infrastruktúra Magyarország számáMagyarország számáprojektek végrehajtását ra, hogy az állam- és ra kiemelkedő fontossákormányfők megállagú, hogy megőrizzük azoa villamosenergiapodtak arról, hogy fel kell kat az eredményeket, ames a földgázellátás gyorsítani az infrastruktúra lyeket az elmúlt időszakban területén. projektek végrehajtását a elértünk Magyarországon. Ilyen villamosenergia- és a földgázellátás például a rezsicsökkentés. Továbbá területén. A következő mérföldkő a 2015. Magyarország számára ellátásbiztonsági decemberi csúcstalálkozó lesz, addig az szempontból kritikus kérdés az, hogy az új uniós intézmények és a tagállamok folytatják energiauniós keretrendszer kiemelten kezelje az ezzel kapcsolatos munkát, majd az elért az évek óta elhúzódó, tagállami területen eredményekről be kell számolni az Európai található infrastruktúra projektek mielőbbi, és Tanács ülésén. a megfelelő kapacitásokkal történő megvaló– Az E ró ai Parlamentnek nincs is sítását. Példaként említeném a magyar-horvát, több m nká a ezen kezdem n ez ssel magyar-román gázvezeték összekötők – Az Energiaunió műfaját tekintve egy strakétirányúsítását, a horvát LNG terminál megtégiai keretterv, amit kommunikáció, tehát nem építését, a bolgár-román, a görög-bolgár gázfolytatás az 1. oldalról
„
„
2 w w w. f i d e s z - e u . h u
jogszabály formájában tett le a Bizottság az Európai Parlament asztalára. Így jogalkotási szempontból nincs több tennivalónk. Várhatóan az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság saját kezdeményezésű jelentés formájában ismerteti álláspontját a Bizottsággal. E jelentés elfogadására a tervek szerint a nyári szünetig sor kerül, de pontos ütemterv még nem áll rendelkezésre. Továbbá várjuk a következő hónapokban az Energiaunió ernyője alól kibújó új jogszabályjavaslatokat a Bizottságtól, mint például az Ellátásbiztonsági Rendelet felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. – Az Energia nió mellett a nckerf le bizottság másik kiemelkedő kezdeményezése az Európai Stratégiai er ázási Ala Ezen garanciaala rioritásai között szere el az infrastr kt ra fejlesztése is. Mit gondol, ez az alap segíthet abban, hogy az eddig elmaradt infrastrukturális fejlesztések megvalósuljanak? – A rendelkezésre álló információk alapján vannak kétségeim. Ez az alap megtérülő, de kockázatos projektek finanszírozására kíván hiteleket folyósítani. A Közép-Kelet-Európában található projektek nagy része inkább az ellátásbiztonság növelését célzó, de üzleti szempontból nem megtérülő projekt. Ilyen szempontból talán szerencsés lett volna, ha nem csoportosítanak át forrásokat az Európai Hálózatfinanszírózási Eszközből (CEF) az új alapba, hiszen a Hálózatfinanszírózási Eszköz egyik fő célkitűzése az ellátásbiztonság növelése, ráadásul vissza nem térítendő támogatásokon keresztül. Ha az EU komolyan gondolja az ellátásbiztonság növelését, akkor meg kell találni a forrást az ezt elősegítő projektekre is.
folytatás az 1. oldalról
»
Megemlékezés Brüsszelben és Strasbourgban Az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság közösen szervezett ünnepséget, amelyen megemlékeztek az 1848– 49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 167. évfordulójáról. 1848 márciusa, az országot előtérbe helyező, az egyéni érdekeket felülíró áldozatvállalás minden magyar ember zsinórmértékévé vált, összekovácsolt mindenkit – hangsúlyozta Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója Brüsszelben. „Van mire büszkének lennünk: 1848. március 15-e megmutatta, hogy Magyarország helye Európa szívében van” – mondta Hammerstein Judit. Ünnepi beszédében röviden kitért a kultúrdiplomáciára is:
szólt arról, hogy az általa irányított Balassi Intézet célkitűzésének tekinti a magyarság legnemesebb hagyományainak közvetítését más népek felé. „Hiszem, hogy a kultúra hangján megzenésített nemzeti ünnepek, az azokra történő emlékezés nagyobb eséllyel tudja közvetíteni más országok polgárai felé a számunkra fontos üzeneteket” – fogalmazott a főigazgató. Az eseményen Pelczn áll ldikó az EP fideszes alelnöke mondott köszöntőt. Arról beszélt, hogy a márciusi hősök „félelem és
kétségek helyett mertek nagyot álmodni, s kicsiny országunknál a jóval nagyobb birodalom ellen harcba szállni”. „Hűek vagyunk 1848 szelleméhez, és szembenézünk a mai kor kihívásaival, azon dolgozunk, hogy tovább építsük a szabad és erős országot, ahol jó élni, családot alapítani, otthont teremteni” – mondta az EP magyar alelnöke. Mint hozzátette, ma is hittel vallják a 12 pontot, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar alaptörvény a márciusi ifjak 12 pontjának kezdő sorával – „Legyen béke, szabadság és egyetértés” – zárul. Az ünnepi program befejezéseként Hegedűs Endre Kossuth- és Liszt-díjas zongorista, magyar és nemzetközi hírű szólista
Strasbourgban emlékeztünk a márciusi ifjakra A Fidesz-KDNP képviselőcsoport tagjai, valamint a határon túli magyar EP-képviselők közös megemlékezést tartottak. Az évtizedes hagyományoknak megfelelően az EP épületétől a strasbourgi Petőfi Sándor emléktáblához sétáltak a képviselők, hogy virágot helyezzenek el és fejet hajtsanak a márciusi ifjak emlékére. A megemlékezésen beszédet mondott ocskor Andrea kárpátaljai fideszes EP-képviselő. Bocskor Andrea beszédében a márciusi ifjak és a kárpátaljai magyarok béke- és szabadságszeretetét állította párhuzamba: „Itt a távolban is a magyar nép szabadságszeretetét és a magyar történelem dicső korszakát szimbolizálja Petőfi Sándor emléktáblája. A márciusi ifjak elszántsága és bátorsága példa értékű volt a későbbi generációk-
nak is. Így az 1956-os forradalmárok, az 1989-es rendszerváltás elindítói is olyan fiatalok voltak, akik szabadságszeretetből tettek azért, hogy Magyarország lerázza a szocialista rendszer béklyóit.”
Egységes uniós szolidaritás a közel-keleti keresztényekkel Nemzetközi fellépést sürget az Iszlám Állam által elrabolt vagy földönfutóvá tett közelkeleti keresztények védelmére az Európai Parlament közös határozata. öl n i örg a határozat társszerzője felszólalásában emlékeztetett Louis Sako iraki káld pátriárka közelmúltbeli „segélykiáltására”, amelyben az ősi keresztény közösségek végzetes szétesésére hívta fel a figyelmet. Az egyre hevesebb
dzsihádista előretörés és az iraki katonai erők hadműveletei drámai mértékben súlyosbították a menekülthelyzetet. „Semmilyen konkrét mentési terv nem létezik a sok ezer üldözött család megsegítésére. Ha Európa nem nyújt nagylelkű humanitárius segítséget, más nem fogja ezt megtenni helyettünk” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata EP-képviselő.
A határozatban valamennyi politikai erő elítéli az Iszlám Állam közelmúltbeli gyilkosságait és túszejtéseit. A képviselők különös veszélyként tekintenek a keresztény és más kisebbségi kultúrák végleges megsemmisülésének folyamatára. Az állásfoglalás többek között sürgeti a dzsihádisták pénzügyi forrásainak elvágását, az olaj- és műkincskereskedelemből származó finanszírozás meggátolását, valamint a szövetséges katonai jelenlét növelését. A képviselők szerint jelentős feladat a világszerte terjedő szélsőséges iszlám ideológia terjedésének korlátozása. Hölvényi György a vita legelőremutatóbb eredménynek azt nevezte, hogy több hónapos munka után sikerült politikai konszenzusra jutni a közel-keleti keresztényüldözés megítélésében. Európa keresztényekért érzett felelőssége többé nem pártpolitikai kérdés: mára egységes álláspont és pártokon felüli közös akarat támogatja a határozott európai szerepvállalást.
3 w w w. f i d e s z - e u . h u
folytatás az 1. oldalról
közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereiből álló eurócsoport elnöke, valamint Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke igyekezett dűlőre jutni Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel. Merkel azt közölte a sajtóval, hogy az euróövezet pénzügyminiszterei hamarosan összeülnek, és áttekintik a görög reformterveket. A német kancellár azonban nem volt hajlandó határidőt megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy mennyi időn belül kaphatja meg Athén a neki szánt pénzügyi támogatás újabb részletét. Ez – mondta Merkel – a görög reformjavaslatok pozitív értékelésétől függ. A Ciprasz vezette, Sziriza nevű, radikális baloldali párt azzal az ígérettel nyerte meg az év elején a görögországi parlamenti választá-
sokat, hogy megszabadítja az országot a nemzetközi hitelezők által rákényszerített, súlyos társadalmi következményekkel járó megszorító intézkedésektől. Athén és a hitelezők egyetértésének hiányában azonban Görögország az államcsőd közvetlen peremére sodródott, és széles körben osztott nézet szerint jelentős a veszélye annak, hogy a görögök kénytelenek lesznek távozni az euróövezetből. A hitelezők – alapvetően az EU és a Nemzetközi Valutaalap – csak akkor hajlandóak további pénzügyi támogatást nyújtani, ha a görög kormánykötelezettséget vállal a szükséges reformok véghezvitelére. Brüsszelben pénzügyi szakértői körökben úgy hírlik, hogy Athénnak április elejéig áll rendelkezésére elég pénz, azt követően jelentős fizetési kötelezettségek válnak időszerűvé, amelyek teljesítéséhez friss forrásokra lenne szükség. Egy nevének mellőzését kérő forrás arról beszélt, hogy az IMF-től érkezhet egy 350 millió eurós átutalás a görögök számlájára, ezt az információt azonban hivatalosan eddig nem erősítették meg. Ciprasz a találkozó után azt mondta, a korábbinál derűlátóbb lett, mert minden résztvevő megerősítette, hogy megteszi a tőle telhetőt annak érdekében, hogy segítsen Görögországnak felülemelkedni a pénzügyi nehézségeken. Francois Hollande francia államfő pedig azt hangoztatta, hogy gyorsítani kell a folyamatot, nincs vesztegetnivaló idő. A találkozóról kiadott közös nyilatkozat szerint az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csoportja „készen áll arra, hogy összeüljön, amilyen hamar ez csak lehetséges”.
szírozásra és célzott beruházásokra egyaránt szükség van. Jelenleg azonban nem bontakoznak ki az egységes piacban rejlő lehetőségek. „Az Uniónak támogatnia kell a tagállamokat abban, hogy jelentősen növeljék a határokon átnyúló kereskedelmet és sürgősen tegyenek a digitális technológiák jobb kihasználása érdekében is” – mutatott rá plenáris felszólalásában a néppárti politikus. Az EP alelnöke szerint meg kell erősíteni az egységes piac irányítását ahhoz, hogy az
az Unió növekedést és munkahelyteremtést ösztönző motorja lehessen. „Ehhez vissza kell állítani a legmagasabb szintű politikai felügyeletet, egységesíteni kell az uniós szabályok átültetését és végrehajtását, ezzel együtt pedig hatékonyabb eszközöket kell kidolgozni annak biztosítására, hogy az egységes piac valóban a polgárok és a vállalkozások hasznára váljon” – mutatott rá Pelczné Dr. Gáll Ildikó. „Most a legfontosabb teendőnk, hogy az Európa 2020 stratégia összefüggésében felülvizsgáljuk az egységes piac működését. Pontosan meg kell nézni tehát, hogy hol történt előrelépés, és meg kell kísérelni behatárolni azt, hogy hol maradtak továbbra is nehézségek. Ezek mentén kell a szakpolitikai prioritásokat meghatározni.” Pelczné Gáll Ildikó szerint sajnálatos tény, hogy az Európai Tanács álláspontja nem mindig tükrözi a polgárok érdekeit. Emlékeztetett: a roaming díjak 2016. évi megszüntetése helyett a lett elnökség lehetőséget adna a roaming díjak fenntartására, és évekkel elhalasztaná az újabb árcsökkentést. „Nem engedhetjük, hogy a multinacionális cégek akarata érvényesüljön a fogyasztók és a belső piaci megfontolások ellenében, ezért hosszú és kemény tárgyalásokra számítunk" – zárta felszólalását Pelczné Dr. Gáll Ildikó.
»
Idő előtt elfogyhat a görög kormány pénze Görögország ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja a neki szánt pénzügyi mentőcsomag feltételének tekintett intézkedések megvalósítását. Görögország eurózónabeli partnerei elé terjeszti reformelképzeléseinek teljes listáját – közölte Angela Merkel német kancellár. Bejelentését megerősítette a találkozó után kiadott közös nyilatkozat is. Előzőleg diplomáciai források már beszámoltak arról, hogy közeledtek az álláspontok a brüsszeli külön egyeztetésen, amelyet az EU-csúcstalálkozó egyes résztvevői a plenáris tanácskozás után szűkebb körben tartottak a görög hitelválságról. A megbeszélésen Angela Merkel mellett Francois Hollande francia államfő, Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testületnek, az Európai Tanácsnak az elnöke, Jean-Claude Juncker, az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke, Jeroen Dijsselbloem, a
Megszavazták Pelczné Dr. Gáll Ildikó egységes piaci kormányzásról szóló jelentését Az Európai Parlament plenáris ülése nagy többséggel megszavazta Pelczné Dr. Gáll Ildikó jelentését az egységes piaci kormányzásról.
4
A fideszes EP-képviselő által javasolt intézkedésekkel az egységes piac erősebb irányítása hozzájárul majd ahhoz, hogy minden szereplő maradéktalanul kihasználhassa az EU négy szabadságelvéből fakadó előnyöket. Az egységes piaci kormányzásról szóló jelentés egyike a 2015-ös európai szemeszterrel foglalkozó három parlamenti jelentéscsomagnak. Pelczné Dr. Gáll Ildikó plenáris felszólalásában emlékeztetett: a válság rámutatott, hogy Európának lépéseket kell tennie gazdasági modelljének javítása és versenyképességének helyreállítása érdekében. Ehhez közfinan-
w w w. f i d e s z - e u . h u
Az EP megszavazta a Szerbiára vonatkozó határozatot „Magyarország szomszédos ország és többszörösen érdekelt abban, hogy Szerbia mielőbb EU tag legyen” – hangsúlyozta Deli Andor a vitában. Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő végigkísérte az egész folyamatot, majd a végleges strasbourgi vitában is részt vett. A Szerbiára vonatkozó EP-határozat ilyen formában nem jöhetett volna létre a fideszes delegáció összehangolt és eredményes munkája nélkül. A Fidesz EP-képviselőinek módosító javaslataival sikerült elérni, hogy a jelentés jobban rávilágítson a kisebbségi kérdésekre, és összességében is egy pozitívabb üzenetet közvetítsen Szerbiáról. Deli Andor a strasbourgi vita során kihangsúlyozta: „Az idei eredményjelentésről már sok mindent elmondtunk, például, hogy kiegyensúlyozott, megtalálható benne a szerb
kormány éves munkájának méltatása, de azok a feladatok is, amelyek mielőbbi megvalósítását az EU elvárja Szerbiától”, majd a jelentés politikai jelentőségéről is beszélt: szükséges a szerbiai kormány további bátorítása abban az elhatározásában, hogy része legyen az európai népek nagy családjának. Nagy politikai nyomás nehezedik Szerbiára és ebben szeretnénk mi segíteni innen az Európai Parlamentből. Megemlítette Magyarország kiemelkedő szerepét is, illetve a két ország közötti kapcsolat fontosságát „Magyarország szomszédos ország és többszörösen érdekelt abban, hogy Szerbia mielőbb EU tag
legyen. A külpolitikai, biztonságpolitikai és gazdasági érdekeken túl a jószomszédi kapcsolatok is nagyot fejlődtek a két ország között az elmúlt pár évben.” Külön kiemelte a kisebbségi kérdés fontosságát is: „Teljesen nyilvánvaló, hogy rendkívül érdekeltek vagyunk a szerbiai magyar közösség jövőjének vonatkozásában is, amihez elengedhetetlen a kisebbségi jogok megvalósulásának további javulása. Ez nekem személyesen is fontos, hiszen vajdasági származásúként tudatában vagyok annak, hogy ettől nagyban függ az ottani magyar közösség jövője” – fejezte be felszólalását a néppárti képviselő.
Brüsszelben tárgyaltak a határon túli magyar közösségek képviselői
Nem nézhetjük tétlenül a legszörnyűbb emberi jogsértéseket Az EP megszavazta a gyermekek online zaklatása elleni fellépést sürgető határozatot, melynek egyik beterjesztője Gál Kinga volt. A fideszes képviselő az éves emberi jogi vitában a gyermekek jogai mellett felhívta a figyelmet a ma zajló emberi jogsértésekre a 21. század mártírjainak nevezve felszólalásában a közel-keleti keresztény áldozatokat. „Nemzetközi összefogásra van szükség ahhoz, hogy megfékezzük a gyermekek online zaklatásának terjedését. Sajnos, a most felnövő generációk különösképpen kitettek e kegyetlen bántalmazási for-
mának, melynek az internet elterjedésével és a technika fejlődésével egyre könnyebben válnak áldozataivá” – mondta el a képviselő. „Forróvonalak támogatásával, figyelemfelkeltő központok létrehozásával és információcserével hatékonyabban léphetünk fel gyermekeink védelmében EU-s szinten, hiszen az internet nem ismer határokat, így nem elég tagállami szinten külön-külön küzdeni e jelenség ellen” – húzta alá a néppárti képviselő. A vitában Gál Kinga a legsúlyosabb emberi jogi helyzetre hívta fel a figyelmet. A legszörnyűbb emberi jogsértésnek nevezte mindazt, ami a közel-keleti keresztényekkel, köztük asszonyokkal, és gyermekekkel történik, akiket hitükért kínoznak, gyilkolnak meg, taszítanak rabszolgasorba. „Ezek a barbár cselekedetek az emberiség elleni bűncselekmények, amelyek semmivel sem igazolhatóak, és összeegyeztethetetlenek a legalapvetőbb emberi jogokkal.” Ennek kapcsán Gál Kinga felkérte az Unió közös külügyi főképviselőjét, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel lépjen fel ezen embertelen bűncselekmények ellen, és keressen ehhez szövetségeseket.
A Fidesz P európai parlamenti k iselőcso ort ának meghívására, Pelczn r áll ldikó az EP alelnöke fogadta a r sszelbe rkező atáron t li mag ar közöss gek k iselőit A meghívottak a 2014-es európai parlamenti választás Fidesz–KDNP Nemzeti Listáján szereplő jelöltek, valamint pártjaik vezetői voltak. Hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és felvidéki képviselet a nemzeti egységet erősíti az európai színtéren, továbbá a határon túli magyar képviselők európai parlamenti jelenlétében rejlő lehetőségekről és a közös érdekérvényesítésről tartottak megbeszéléseket. A brüsszeli találkozón Berényi József elnök az MKP, Darcsi Karolina politikai és kommunikációs titkár a KMKSZ, Kelemen Hunor elnök az RMDSZ, Pásztor István elnök a VMSZ, Horváth Ferenc elnök a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseletében vett részt. A résztvevők számba vették a közös fellépési lehetőségeket és egyeztettek az aktuális ügyekről.
5 w w w. f i d e s z - e u . h u
Meg kell erősíteni a külső határokat, hogy fennmaradhasson a belső határok nélküli Unió A néppárti képviselőcsoport meghallgatást szervezett menekültügyi kérdésben. Gál Kinga, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke a menekültügyi kérdés időszerűségét, valamint a hatékonyabb uniós menedékpolitika fontosságát hangsúlyozta az ülés kapcsán. „Nagyon időszerű a mostani meghallgatás, hiszen számos uniós tagállam, közöttük Magyarország is naponta szembesül az illegális bevándorlás jelenségével. Hazánkban naponta ezer esetet regisztrálnak, melyek nagy részében az illető nem jogosult menekültstátuszra, hanem illegális bevándorló, aki a jobb megélhetést keresi” – mondta el Gál Kinga. A fideszes
Elfogadták az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről szóló jelentést Az Európai Parlament strasbourgi ülésszakán elfogadták a 2013. évi jelentést az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban, valamint az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról.
EP-képviselő szerint a menedékkérők számával nő a szervezett bűnözés aránya is, hiszen az emberkereskedők kisebb vagyonokat kérnek el az illegális bevándorlóktól, és a legnagyobb hidegvérrel kockáztatják a kilátástalan helyzetben levő emberek életét. Az Unió határain kívül zajló események miatt sokan vannak, akik a nemzetközi jog értelmében valóban menedékre jogosultak, mások viszont visszaélve a jogszabályokkal, a jobb gazdasági boldogulás reményében próbálják kihasználni a menekültügyi szabályokat. „Éppen ezért hatékony rendszert kell kidolgozni, mely képes szétválasztani a jogos menedékkérőket a jogszabályokkal visszaélőktől” – hívta fel a figyelmet a néppárti politikus. „A jogos menedékkérők fogadására tehát erősíteni kell a létező Európai Menekültügyi Rendszert, amelyben elvárható
Az Antonio Panzeri olasz szocialista képviselő által jegyzett tervezet az emberi jogok helyzetének és a demokrácia mértékének alakulását veszi számba és értékeli az Európai Unión kívüli, ún. harmadik országokban. A jelentés egyben az EU emberi jogok területén folytatott tevékenységének előretekintő elemzése Federica Mogherini alelnök, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azon nyilatkozatának összefüggésében, melynek értelmében a Lisszaboni Szerződés hatályba lépte óta az emberi jogok az Unió egyik prioritásának számítanak, és érvényesülésüket az Unió iránytű-
Nem lesznek megakamionok Magyarországon Az EP megtárgyalta azt a javaslattervezetet, mel az E -ban közlekedő nemzeti s nemzetközi árm ek legnag obb m ret ről s össztömeg ről szóló irán el et módosít a eli Andor fideszes EP-képviselő a vitában rámutatott: sikerült megvédeni a magyar
a menekülthullámoknak kitett tagállamok iránti szolidaritás, ugyanakkor erősebben kell fellépni az illegális bevándorlás megfékezésére. Eredményesebb fellépés szükséges az emberkereskedők, embercsempészek útvonalainak felszámolására is” – mutatott rá. Gál Kinga üdvözölte, hogy az európai biztosok első részletes vitája a kérdésben ugyanezeket a problémákra koncentrált. „Az Európai Bizottság kiemelt célja az illegális bevándorlás megfékezése, ezért erélyes, szigorú fellépést hirdet az embercsempészek, emberkereskedők, a szervezett bűnözés ellen. Kimondja továbbá, hogy az Unió külső határait meg kell erősíteni ahhoz, hogy a belső határok nélküli Unió fennmaradhasson. Mindez teljes összhangban áll a magyar kormány törekvéseivel” – mutatott rá a fideszes EP-képviselő.
ként kívánja használni a harmadik országokhoz fűződő kapcsolataiban. A jelentés vitájában Tők s ászló szégyenletesnek nevezte, hogy az emberi jogok nemes ügyét egyesek még a Házban is önkényes módon önös pártérdekeiknek rendelik alá. Az erdélyi képviselő több módosító indítványt nyújtott be az EP-jelentéshez, melyek elnyerték a Külügyi Bizottság támogatását. Tekintettel a világ számos részén tapasztalható, súlyosbodó emberi jogi helyzetre, Tőkés László aggodalmát fejezte
érdekeket és biztonságosabbá tenni útjainkat. A vajdasági politikus felszólalásában első és legfontosabb kérdésként a fuvarozás biztonságát emelte ki. „Úgy vélem, hogy ebben a kérdésben sikerült egyezségre jutnunk és jó irányba előmozdítani a javaslatot. Remélhetőleg az alkalmazás megkezdését követően meg is fognak jelenni a várt pozitív hatások” – mondta el. Deli Andor a döntés pozitív környezetvédelmi hatásait hangsúlyozta: „Sikerült megvédenünk az intermodális szállítási műveleteket, azaz továbbra is lehet kombinálni az áruszállítás különböző fajtáit a környezeti viszonyok, gazdaságosság és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével”.
6 w w w. f i d e s z - e u . h u
ki a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletének hiánya miatt. Tőkés László szorgalmazta, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében az EU és tagállamai az eddiginél jobban hangolják össze fejlesztési, valamint bel- és külpolitikáikat, ami nélkül az emberi jogok egyetemes érvényesítése aligha volna képviselhető. A szavazáson, tekintettel arra, hogy olyan módosító indítványok mentek át, melyek megsértik a szubszidiaritás elvét, illetve a tagállami kompetenciákat, a magyar delegáció nem szavazta meg a jelentést. Ennek ellenére a plénum egyszerű többséggel elfogadta azt.
„Sokunk számára ugyanakkor fellélegzés, hogy az elfogadott tervezetnek köszönhetően sikerült megvédenünk úthálózatunkat a megakamionoktól” – mutatott rá a közlekedési szakbizottság tagja a több pótkocsis kamionok szabályozása kapcsán. „Hiba ezen járművek engedélyének kiterjesztése egész Európára úgy, hogy közben nem vesszük figyelembe egyes tagállamok sajátosságait és a megakamionok hatását. Hiszen Közép-Kelet Európa sűrűn lakott területeire, hiányos autópálya-rendszerére, korlátozott teherbírású úthálózatára ez a fajta forgalom nem való” – zárta felszólalását a vajdasági származású néppárti politikus.
Magyar siker: Az Európai Parlament a magyarok üzenetét is elviszi a Milánói Világkiállításra „Komoly sikert értünk el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság ülésén” – nyilatkozta Erdős Norbert fideszes EP-képviselő Brüsszelben.
Ukrajnának nyújtott kölcsön: bizalom és segítség
Az EP a magyarok három fő üzenetét is elviszi a Milánói Világkiállításra: elkötelezettek vagyunk az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben; minden eszközzel fellépünk a tisztességtelen élelmiszer-kereskedelemi gyakorlatok ellen és megőrizzük a méltán népszerű Közös Agrárpolitika (KAP) vívmányait a jövőben is. A dokumentumot az EP delegációja ünnepélyes keretek között adja majd át a világkiállítás szervezőinek: az olasz kormánynak és az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezetnek. „Az első és a legfontosabb az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem terén megvalósuló összefogás” – emelte ki Erdős Norbert. Miközben az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet szerint a világ 7 milliárdról 9,1 milliárdra növekvő népessége 2050-re az élelmiszerkínálat 70%-os növelését fogja igényelni. Világszerte az élelmiszerek 30%-a megy veszendőbe vagy pazarolják el. Az Európai Unió éves élelmiszerpazarlása megközelítőleg 89 millió tonna, míg Magyarországon a legfrissebb adatok szerint körülbelül 566 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik egy évben. „Ezt a mennyiséget minden rendelkezésünkre álló eszközzel csökkentenünk kell, ezért javasoltam, hogy a tagállamok ne csak támogassák, hanem saját maguk terjesszék is a veszteséget és a pazarlást megelőző bevált gyakorlatokat” – tette hozzá a néppárti politikus. A KAP-nak nem csak szilárdnak kell maradnia, de a jövőben is megfelelő finanszírozásban kell részesülnie, nem csökkenhet tovább a politika költségvetése. „Örömmel tölt el, hogy képviselőtársaim döntő többsége osztja ezt az alapelvet és támogatta az erre vonatkozó módosító javaslatomat” – emelte ki a néppárti politikus.
Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes EP-képviselő szerint az EU által Ukrajnának nyújtott 1,8 milliárdos gyorssegély nélkülözhetetlen segítség és egyben egy fontos gesztus Ukrajna felé. Azonban a szükséges reformokat is meg kell valósítania az ukrán kormánynak. „Ukrajna elhúzódó gazdasági és szerkezeti problémái miatt véleményem szerint megalapozott kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz 1,8 milliárd euro makroszintű pénzügyi támogatásra” – mondta Bocskor Andrea. A kelet-ukrajnai területeken zajló háború, a kereskedelmi korlátozások Oroszország részéről, valamint a földgázvita felerősödése áremelkedést, teljesíthetetlen adóterheket és közüzemi árakat jelentenek az amúgy is gyenge lábakon álló ukrán gazdaságnak. „Szavazatommal támogattam a javaslat elfogadását, mert így kifejezhetjük szolidaritásunkat egy olyan ország és nép iránt, mely háborús helyzetbe került az EU felé való közeledése miatt. Most az ukrán kormányon a sor, hogy a 15 évre szóló kölcsönt bölcsen használja fel, illetve végrehajtsa a kölcsönért cserébe ígért reformokat” – hívta fel a figyelmet a néppárti képviselő. Az országnak nyújtott makrotámogatás remélhetően az egész országban érezhető lesz, így a kárpátaljai magyarság életkörülményein is javítani fog.
Mindenki csinálja meg a házi feladatát! Az EP a közelgő roma holokauszt emléknap alkalmából vitát tartott a cigányság európai helyzetéről. öl n i örg kereszténydemokrata EP-képviselő felszólalásában rámutatott: a romák társadalmi felzárkózása nemcsak az egyik legfontosabb stratégiai kihívás, hanem az egyik legígéretesebb lehetőség is Európa számára. Magyarországon hivatalos emléknap az augusztus 2-i roma holokauszt nemzetközi emléknap. A roma holokausztról, a Porrajmos-ról, a mai napig kevesen tudnak, annak ellenére, hogy 500 ezer roma és szinti életét követelte. Hölvényi György hozzászólásában hangsúlyozta: „A roma népirtás az egész emberiség ellen elkövetett bűn, amelyre nincs magyarázat. A roma holokauszt nem csak a romák ügye, hanem közös ügyünk, Európáé és a világé”. A néppárti képviselő emlékeztetett, Magyarország 2011-es uniós elnöksége alatt fogadták el a tagállamok az Európai Romastratégiát. Ennek kiemelt célja a romák felzárkózásának elősegítése, életkörülményeinek javítása, a szegénységben élők számának csökkentése. „Magyarország nekilátott a munkának, mégis a romapolitikáját sokan igaztalanul támadják. Időnként úgy érezzük magunkat, mint az a sebész, akit a munkája miatt magának a betegség okozójának tartanak. A változáshoz azonban idő kell. Mindenki csinálja meg a házi feladatát! A romák társadalmi felzárkózása nemcsak az egyik legfontosabb stratégiai kihívás, hanem az egyik legígéretesebb lehetőség is Európa számára!” – zárta felszólalását Hölvényi György.
7 w w w. f i d e s z - e u . h u
Felavatták Antall József mellszobrát az Európai Parlament brüsszeli székházában Antall József mellszobrát a néhai magyar miniszterelnökről elnevezett épületszárnyban helyezték el.
A
Nem kudarc, de nem is siker – két éves az európai polgári kezdeményezés Az EP megkezdte az európai polgári kezdeményezés (ECI) gyakorlati alkalmazásának felülvizsgálatát. Schöpflin György a téma EP-jelentéstevője szerint az ECI mostanáig nem hozott áttörő sikert, így a jelenlegi szabályozáson változtatni kell. Schöpflin szerint minden lehetőség adott, hogy az európai polgári kezdeményezés (ECI – European Citizens' Initiative) az egyik leghatékonyabb módon kapcsolja össze az uniós polgárokat az Európai Unióval. „Az eszköz maga radikális abból a szempontból, hogy uniós polgárok számára lehetővé teszi az EU szintű jogszabály-kezdeményezést és az európai integráció irányára való közvetlen hatást. Azonban az eredeti szándékokhoz képest a legtöbb kezdeményezés a Bizottság jogi és bürokratikus akadályaiba ütközött. Mindez a csalódottságot és a kiábrándultságot növelte a polgárokban. Nyilvánvaló, hogy ezeken változtatni kell” – hangsúlyozta a fideszes EP-képviselő. Az ECI felülvizsgálatának EP-jelentéstevőjeként Schöpflin kiemelte, hogy a Bizottság tagállami képviseletein belül egy ECIszakértő foglalkoztatásával vagy külön irodával segíteni lehetne a polgári kezdeményezéseket. Az ő feladatuk a kezdeményezések elindításához szükséges technikai és jogi segítségnyújtás, valamint az EU-s jogalkotásra gyakorolható hatás megvilágítása lehetne. Schöpflin szerint a rendelkezésre álló információnak elérhetőnek és érthetőnek kell lennie, valamint tudatosítani kell, hogy hol végződik a politikai tartalom és hol kezdődik a jogi eljárás. „Az EU intézményeinek is nagyobb felelősséget kellene vállalniuk saját polgáraik kezdeményezéseiért”, – mondta Schöpflin, így az ECI kezdeményezések utóéletét vizsgáló meghallgatásokat kellene tartania az EP-nek, ahogy az Európai Tanácsnak is szerepet kellene ebben vállalnia egy vitanap keretében. „Egy polgár-barátibb jogi klíma, egy jobb szabályozási keret megalkotásában mindenki egyaránt érdekelt” – zárta érvelését Schöpflin György az EP-jelentéstevője.
szobrot Klára asszony, Antall József özvegye leplezte le. Rajta kívül az eseményen beszédet mondott Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke, Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, valamint Gyürk András, az EP magyar néppárti delegációjának vezetője. A szoboravatás előtt az Antall József Tudásközpont Gondolatok Európáról - Az Alapító Atyák öröksége napjaink Európájában címmel szimpóziumot szervezett. A rendezvény annak a programsorozatnak a nyitó eseménye volt, amelyet a Tudásközpont az Antall-kormány hivatalba lépésének és Európa újraegyesítésének a 25. évfordulója alkalmából kíván megvalósítani „Antall 25” címmel, brüsszeli, párizsi, illetve budapesti helyszíneken. A szimpóziumon Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt (EPP) elnöke, valamint Szájer József, az EP néppárti frakciójának alelnöke egyaránt kiemelte, hogy Antall Józsefet az európai integráció alapító atyáinak sorába emeli életműve. A kiemelt beszédek után tartott pódiumvitán, amelyet Györkös Péter nagykövet, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet irányítója vezetett, Mikulás Dzurinda volt szlovák kereszténydemokrata kormányfő - jelenleg az EPP politikaelemző műhelyének, a Wilfried Martens Európai Tanulmányok Központjának az elnöke – méltatta Antall József szerepét a liberális magyar demokrácia alapjainak lerakásában. Rajta kívül felszólalt Beate Neuss, a Konrad Adenauerről elnevezett német kereszténydemokrata alapítvány alelnöke, Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke, a Robert Schuman Alapítvány elnöke, valamint Franco Frattini korábbi olasz EU-biztos, Olaszország volt külügyminisztere, a nemzetközi szervezetekkel foglalkozó olasz társaság jelenlegi elnöke.
8 w w w. f i d e s z - e u . h u
eu
·
hírlevél XI. évfolyam, 3. szám, 2015. március, megjelenik havonta Felelős kiadó: Európai Parlamenti Magyar Néppárti Delegáció Titkárság Postacím: Vajna Márton, delegációs titkárság, Parlement Européen – ASP09 E151, 60 Rue Wiertz, B–1047, Bruxelles Telefon: +32 2 28 37544; Fax: +32 2 28 49871 E-mail:
[email protected] A szerkesztőbizottság elnöke: László András
·
·
·
·
·
