EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Bölcsészettudományi kar
SZAKDOLGOZAT
Pannonhalma a vallás és a média tükrében
Témavezető: Dr. György Péter Egyetemi tanár
Készítette: Horváth Ilona Kommunikáció és médiatudomány szak
„A bencés rend története szoros sorsközösségben van hazánk történetével. Az elmúlt évszázadokban jelentősebben, az utóbbi évtizedekben szerényebben, de szinte folyamatos jelenléttel részese és alakítója a katolikus egyház és népünk életének, kultúrájának.”
/Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát/
Tartalom Bevezető ....................................................................................................................... 1 A szerzetesség .............................................................................................................. 3 A bencés rend kialakulás és elterjedése .................................................................... 3 A bencés rend Magyarországon – Pannonhalma alapítása.................................................................................. 6 Az Árpád-ház és Pannonhalma – Nevezetes pannonhalmi apátok és események ............................................. 7 Pannonhalma a feudalizmus idején .......................................................................... 9 Pannonhalmi főapátok a 17-18. században ............................................................ 11 Szekularizáció ........................................................................................................... 12 Pannonhalmi főapátok a magyar szekularizált egyházban .................................. 13 19. és 20. század ........................................................................................................ 14 Rendi hierarchia ....................................................................................................... 21 Az episzkopális egyház ............................................................................................. 23 Pannonhalma a 20. század sodrásában .................................................................. 24 1956 és az egyház ...................................................................................................... 30 Az első hivatalos nyilatkozatok az egyház részéről ............................................... 33 A győri egyházmegye és Pannonhalma a forradalom idején ................................ 34 1956 és az egyházi sajtó ............................................................................................ 36 A forradalom után .................................................................................................... 36 Cikkek és nyilatkozatok – Az apátság megítélése 1989-2009-ig a sajtóban ......................................... 38 Vallási szerepük, működésük ......................................................................... 39 Oktatás ............................................................................................................. 40
Kultúra – Idegenforgalom, turizmus ...................................................................... 42 – Kiállítások, könyvek ................................................................................ 43 Gazdasági tevékenységük – Borászat (a Pannonhalmi „alvó” hegyvidék felébresztése) ................. 44 – Gyógynövények........................................................................................ 45 Millennium, millecentenárium – Millenniumi előkészületek, 1996. a millennium éve ............................. 46 Kizárólag a településre vonatkozó cikkek .................................................... 48 Vallási fellendülés – A katolikus egyház fellendülése? ................................................................ 49
Pannonhalma a vallás és a média tükrében
Társadalom és vallás, vallás és sajtó, sajtó és társadalom
Egy 2008.áprilisi cikk szerint Európában a vallás kezd újra feléledni. 1 Egyes felmérések szerint a mennyországban, a pokolban és lélekben egyre több európai fiatal hisz. A korábban érdektelenséget kiváltó vallási témák egyre nagyobb teret kapnak a közbeszédben. A legtöbb tudós és teológus szerint a hívő keresztény és muzulmán bevándorlók élesztették fel, a 18. századi felvilágosodással már megszűnni látszott vallási diskurzusokat.
Mások pont az európaiak bevándorlástól, a globalizációtól és a jóléti rendszerek átalakulásától való félelmével magyarázzák, hogy a vallás újból előtérbe kerülhetett. Vannak, akik viszont csak egyszerűen a gazdasági törvényszerűségekkel magyarázzák az egész folyamatot. Az állam több helyen már nem támogatja annyira a tradicionális egyházakat, és a „vallási piac” kinyílt a kisebb, de sokkal agresszívabb új egyházak számára. „A hagyományosan monopolhelyzetű egyházak elkényelmesedtek.” –nyilatkozta Eva Hamberg a Lund Egyetem Teológiai és Vallástudományi központjának professzora – „Az európaiak „egyre inkább elpártolnak a hagyományos egyházaktól, de ettől még vallásosak.” 2 Ezt látszanak alátámasztani egy felmérés adatai, miszerint az Egyesült Államokban, ahol nincs állami szabályozás, havonta a lakosság több mint ötven százaléka egyszer biztosan ott van egy istentiszteleten, azonban Európa, ahol még jelentős az állami egyházi-támogatások aránya, több országban a lakók alig húsz százaléka. Viszont azért ezek az új egyházak sehol sem gyűjtöttek olyan sok hívőt, hogy megállítsák a II.
világháború
utáni
vallási-hanyatlást,
Európában
sosem
volt
olyan
differenciálódás, mint a tengerentúlon.
1
Reader’s Digest magazin 2008. áprilisi szám, 64-70. o., Verseny a hívekért a vallási piacon- Némi versenyszellem ismét felszíthatja a hitet Európában c. cikk 2 Reader’s Digest magazin 2008. áprilisi szám, 65.o., Verseny a hívekért a vallási piacon- Némi versenyszellem ismét felszíthatja a hitet Európában c. cikk
1
vallási
Olaszország, Németország, Franciaország, Anglia vagy Svédország katolikus egyházainak ugyan már nincs akkor szerepe, de azért még mindig ők kötődnek a leginkább az államhoz és gazdasági szerepük is még mindig meghatározó. Grace Davie, az angliai Exeter egyetem szociológiaprofesszor szerint az egyház egyfajta „közintézmény”, amit az emberek „alapvető szolgáltatásokért vesznek igénybe, pl. esküvő, vagy temetés, de működésében naponta nem vesznek részt”. 3 Az még vitatott, hogy a hívőkért való „versenyzés” tényleg feléleszti-e a hitet, de az tény, hogy egyre több új egyház jelenik meg Magyarországon is.
Divat ma vallásosnak mondani magunkat? Egyáltalán ki számít vallásosnak? Az új vallások divatosak, vagy terem azért még babér/hívő az ősegyházaknak is, a katolikus egyháznak? Magyarországon hogyan jutottunk el addig, hogy az elsőszámú egyház, a katolikus helyett, inkább az újakat választják az emberek? Általánosnak mondható ez a folyamat? Egy település, aminek az egész létét az egyház, a katolikus egyház határozza/határozta meg, tarthat-e távolságot az egyháztól, aki még ma is az elsőszámú munkaadójuk? Kell-e távolságot tartania? Mit tesz a katolikus egyház, és kiváltképp a pannonhalmi apátság a hívők megszerzéséért, a vallás elmélyítéséért? Magyarországon is ennyire a közbeszéd része a vallás?
Ezekre a kérdésekre keresem a választ a katolikus egyház történek vizsgálatával és az elmúlt évtized újságcikkeinek vizsgálatával a pannonhalmi egyházra kihegyezve a vizsgálódásomat. A kutatás alapja az egyháztörténet és pannonhalma története lesz, ezt vetem össze a különböző korok társadalmának, a vallásban és a sajtóban való jellemzőivel. Így keresve a választ arra, hogy korszakonként mi jut el az egyházról, ezen belül a pannonhalmi apátságról a hétköznapi emberekhez. Ahhoz, hogy szakdolgozatom címében foglalt kérdéseket megfelelően kifejtsem, szükségesnek érzem némi történeti áttekintéssel bemutatni az egyház, főként katolikus egyház, ezen belül is a bencés szerzetesek, történelemben betöltött jelentős szerepét. A bencés rend történetét, állomásait és helyét bemutatva, az egyetemes és a magyar történelemben.
3
Reader’s Digest magazin 2008. áprilisi szám, 68.o., Verseny a hívekért a vallási piacon- Némi versenyszellem ismét felszíthatja a hitet Európában c. cikk
2
A szerzetesség: A szerzetesség a keresztény életforma egy sajátos képződménye. A 3. század végére alakultak ki külsőleg. A kezdeti ősegyházakban is vannak már szüzek és aszkéták, férfiak és nők, akik ekkor még általában kis csoportokban és az egyházi közösségen belül élnek.
Kr.u.300 körül megjelennek Egyiptomban az első remeték, a sivatag különösen alkalmas volt az elvonult életre. A 4. században alakul ki a remeteség, nevük: anachoréta, visszavonuló vagy eremita (eremosz = sivatag). A közösségben élőket, a cenobitákat a kopt Pacomius szervezte egységbe. Kolostoraiban sok ezer szerzetest gyűjtött össze. Szent Ágoston körül olyan szerzetesközösség alakult ki, melynek papok is lehettek tagjai, és lelkipásztori munkát is végeztek. Ez az ősi szerzetesség még nem differenciálódott, együtt fejlődik Kelet és Nyugat. Később szellemben, teológiában meg főként egyházi szervezetben és jogban egyre jobban elszakadtak egymástól. Végül 1054-ben külsőleg is szétváltak. A szabadon működő karizmatikus szerzetességet szervezték egyházi „ordo” 4-vá, renddé az alapítóatyák.
A bencés rend kialakulása és elterjedése:
Szent Benedek Kr. u. 480 körül született Nursiában. Teológiai tanulmányokat folytatott egy pap mellett. A kettétört cserépszita összeforrasztásának csodájával nagy feltűnést keltett, szentként kezdték tisztelni, emiatt egyre jobban elszakadt a világtól. Remeteségbe vonult az Anio folyó völgyében, egy barlangban. 5 Szigorú aszkézisben élt, a világtól, de az egyháztól is teljesen távol. 6 Hírneve miatt a Vicovaro-i sziklakolostor meghívta apátnak, de szigorú vezetése miatt meg akarták mérgezni. 7 Ekkor visszatért a Subiaco-i hegyekbe, tanítványok gyűltek köré. Tizenkét kis kolostort alapított, egyenként 10-12 szerzetessel. A kolostorok irányítását és a nevelést is ő végezte. Ismét szervezkedtek ellene, elment.
4
Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet Az akkori szokás szerint szerzetessé úgy válhatott, ha egy másik szerzetes-remete szerzetesköpenyt, „melotészt” adott neki, és egy darabig élelmezéséről is gondoskodott. Benedek Romanus által vált szerzetessé. 6 Még azt sem tudta, mikor van húsvét, erre egy pap figyelmeztette. 7 Ettől is egy csoda mentette meg, kettérepedt a pohár. 5
3
529-ben Monte Cassino-n telepedett le. Felépíttetett egy új monostort, és egy új szerzetes eszme megvalósításán dolgozott, a teljesen közös életen, az apátság gondolatán. Az új monostorban két imaterem, kápolna volt, az egyik Keresztelő Szent János, a másik Szent Márton tiszteletére. A monostor önellátásra rendezkedett be, hogy gazdaságilag is önálló legyen. Minden szükségeset a falakon belül, házilag állítottak elő. Ez az újfajta szerzetesélet felvirágzott, hasonló monostorok alakultak. Benedek kapcsolatba is lépett más apátokkal és uralkodókkal is. 547-ben halt meg Monte Cassino-n. 8
A longobárdok 570 körül az összes itáliai kolostort, köztük Monte Cassino-t is megsemmisítettek. A szerzetesek Rómába menekültek. A romos Monte Cassino-ról a francia bencések 672-ben elviszik Szent Benedek ereklyéit. Benedek egyetlen írásával, a Regulával sok más kolostornak, és később az egész nyugati szerzetességnek iránymutatója patriarchája lett. 9 Nagy Károly birodalmi kolostorai számára kötelezővé tette a bencés Regulát. A könyvnyomtatás feltalálása után 1489-ben megjelent az első nyomtatott Regula is. A szerzetesség nyugaton is fellendült, hamarosan a pápai trónra került az első szerzetespápa, Nagy Szent Gergely. Politikai téren vezető hatalommá nőtte ki magát ekkor a papság. A 7-8. században a kolostorokban a tudományos munkával foglalkozó szerzeteseket felmentették a testi munka alól. Nagy iskolák kapcsolódtak a kolostorokhoz, ahol a bencéseken kívül világi papokat és civileket is neveltek. 500 körül alakult ki a „saját egyház intézmény”. A királyok és főurak az általuk alapított templomokat és kolostorokat továbbra is saját, egyéni és családi birtokuknak tekintették, melynek papját vagy apátját saját maguk választották ki. Emiatt a kolostorok fegyelme sokat lazult. Ez ellen küzdöttek a vándorszerzetesek, a misszionáriusok. 10 A longobárd pusztítás után Itáliában is újraindult a bencés élet. A bencés rend nem missziós rend, de amikor az egyházi szolgálat azt kívánta térítettek is. A 7-8. században Anglia és a germán népek, a 10-11. században a skandináv népek, a magyarok és a szlávok megtérítése teljes egészében a bencések műve volt. Térítésük alkalmazkodott a megtérő 8
Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet A Regulát Monte Cassino-n írta, az ottani közösségnek szól, de nem egyszerre írta. A Regulát a Rómába menekülő szerzetesek magukkal mentették. 10 Ezt egy ír szerzetes kezdte, Szent Kolumbán, 591 körül tizenkét szerzetesével. Egyik fő feladatuk a zarándokhelyek gondozása, és a zarándokok testi-lelki ellátása volt. Nagy vendégházakat, hospitálékat állítottak fel nekik. Róma nevében, vele egyetértésben terjesztették a tiszta keresztény hitet, térítésük alapja mindig a kolostor volt. Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet 9
4
népekhez. Kereszténnyé tettek egyes pogány népi szokásokat. A bencések feladata volt, hogy az új népeknél a hit mellett a kulturális és állami életet is megszervezzék. Némely kolostor tudományos intézménnyé lett, de ugyanakkor politikai-állami intézményekké és így gazdag és befolyásos helyekké is alakultak. Nagy Károly (768-814) fő szempontja volt, hogy a bencés apátságokban kulturális és gazdasági központot hozzon létre. Úgy tekintett a birodalmi apátságokra, mint saját tulajdonára. Halála után a főurak kezdték ezeket a jogokat gyakorolni, Károly a plébániákon is iskolákat állíttatott fel, ahol a nép nyelvén is tanítottak. 11 A kolostorokban alapfeltétel volt a legfelső oktatás megszervezése, tudósok gyűjtése. A legtöbb bencést a „schola platina”-ba gyűjtötték össze, és innen vitték tovább a műveltséget az apátságaikba. 12 Nagy Károly udvarában általában az írók, tudósok mind egyházi személyek voltak. Bencés apátságokból nőttek ki a nagyobb települések, mint pl. München. Aniane-i Szent Benedek reformja alkotta meg ténylegesen a „bencés rendet”, a reformtól kezdve a kolostorok törekedtek az egységes életre, az összetartozásra. A 9-10. században az apátságok sokszor kerültek világiak kezére, akik nem egyházi intézménynek, hanem anyagi bázisnak látták azokat. Apátságokat adományoztak híveiknek, hűbéreseiknek. Ez a „laikus apátok kora”, ami magával hozta a reguláris élet szétzilálódását. Angliában teljesen megszűnt ekkor a szerzetesélet és a pápaság is hanyatlóban volt. A németeknél áll helyre legelőször, egy bencés-kolostorból kiinduló mozgalom, a cluny-i reform terelte vissza a rend és az egyház életét a Regulához. 13 Testi munkát ekkor már alig végeztek a szerzetesek, azt a szolgák, majd a laikus testvérek végezték. A román korban (1000-1250) a bencések Európában mindenhol Rómát képviselték, a római liturgiát terjesztették és ezzel emelték Róma tekintélyét. 14
11
Ekkor indult meg az ónémet irodalom, a glosszáriumok, szótárak írása és így a Regula ónémetre fordításával. 12 A kor tudományos módszere a kompiláció volt, a szentatyák és más egyházi írók gondolatait vették át és ebből állították össze a saját tudományos műveiket. A cél nem az eredetiség volt, hanem a hagyomány továbbvitele. Például ilyenek voltak a szent-életrajzok, a vita-k. Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken átKis bencés rendtörténet 13 910-ben Jó Vilmos, Akvitánia hercege, birtokán kolostort alapított, de lemondott a „saját apátság” jogairól, és az új apátságot csak Rómának rendelte alá. Szent Benedek szerint éltek és ez reformhatással terjedt el Európában. Egyre több kolostor csatlakozott Cluny-hez. Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet 14 Az őskeresztény liturgia nagy változáson ment át ekkor. A liturgia nem a nép imája volt, hanem a szerzetességé, a pap, misézésnél a népnek háttal ált, megkezdődik a magánmise, az énekeket a „chorus”
5
A bencés rend Magyarországon –Pannonhalma alapítása:
Magyarország dunántúli része Krisztus születése körül római provincia volt, Pannónia néven. A kereszténység itt is ugyanúgy terjedt, mint a birodalom többi részén. Nagy Konstantin idejében a hivatalos vallás a kereszténység lett a birodalomban, így Pannoniában is. A népvándorlással a gótok, később a hunok kiirtották itt kereszténységet. Nagy Károly birodalmához csatolva újra feléledt és mikor Károly halálakor függetlenedett, már megtartotta a keresztény vallást, a többi vallás mellett a térség. Géza fejedelem felesége, Sarolta keresztény volt. Az ő hatására, és politikai megfontolásból Géza is megkeresztelkedett. Belátta, hogy hun és avar őseihez hasonlóan elpusztult volna a magyarság, ha nem alkalmazkodik az országot körülvevő életmódjához, aminek fontos eleme a keresztény hit.
E célból érintkezésbe lépett Nagy Ottó német-római császárral, a hittérítés előkészítésére. Szent Ulrik (Wolfgang) regensburg-i apát küld Magyarországra hittérítőket. 15 Hittérítői keresztelték meg Gézát és fiát. Szent Adalbert élt egy ideig Géza esztergomi udvarában, Istvánt ő bérmálta meg. Majd Mainz-ba ment, de az ő szerzetesei jöttek, köztük Anasztazius apáttal 996-ban Magyarországra első állandó térítőként, és akkor alapították meg Pannonhalmát.
Amikor Koppány fellázadt István ellen, István Veszprém felé vonulva megállt Szent Márton hegyének lábánál. Fogadalmat tett a két katona szentre, Mártonra és Györgyre, ha győz, kolostort alapít itt, azaz megerősíti és felépítteti a már megindult szerzetes közösség apátságát. A Veszprémi csata után ígértét be is váltotta. Az alapító oklevél 100 évvel későbbi, eredeti hű átirata most is Pannonhalmán van. (kép) Biztosítja a jogközösséget Monte Cassino-val, Pannonhalmának adja a somogyi tizedeket, és birtokokat, a főpapi jelvények viselésére jogot biztosít az apátnak. A pannonhalmi bencések a Balaton környéki Lél törzs térítői voltak. A pécsváradi apátot, Asztrikot küldte István II. Szilveszter pápához, ő hozta a szent koronát és a megbízást az egyházi szervezet kiépítésére (ennek a jele a kettős kereszt).
énekelte, minden vasárnap egy kis húsvét volt, majd a húsvéttal egyenrangúvá vált a karácsony, az imák egy része Krisztushoz szóltak, más része a szentháromsághoz, az érzelmek egyre több szerepet kaptak. 15 Ő nevelte Henrik bajor herceg lányát, Gizellát.
6
Szent István a pápától jogot nyert az egyházi hierarchia kiépítésére. Tíz püspökséget állított fel, ezek élére elsőként Anasztázt, az első pannonhalmi apátot, mint esztergomi érseket állította. Az első magyarországi bencés nemzedéket a hithirdető buzgóság, vértanúság vágya, aszketikus-remete hajlam 16 és kisebb mértékben tudományosság jellemezték. A Bencés korszak Magyarországon 1046-1242 között volt. A korszak végéig nagyjából 80 apátság alakult az országban. A 12. század végén az új, cisztercita rend, a 13. században a domonkos, ferences és pálos rendeké volt a vezető szerep. Nyugaton a 13. század óta nem keletkezett új bencés apátság, addig nálunk még a tatárjárás után is kb. 15 új apátságot alapítottak. A királyi alapítású apátságok, exempt 17 apátságok, vagyis a püspök hatósága alól kivont apátságok.
Az Árpád-ház és Pannonhalma –Nevezetes pannonhalmi apátok és események: Az első apát a szentként tisztelet Anasztáz volt. Szent László országgyűlést tartott Pannonhalmán 1078-ban. Itt volt apát Boldog Mór is, mielőtt pécsi püspök lett. Könyves Kálmán király itt fogadta Bullion Gottfried herceget, az első keresztes hadsereg fővezérét 1096-ban, és itt kötette meg vele az átvonulásra vonatkozó egyezséget. Dávid apát idejében 1137-ben szentelték fel a második román templomot Pannonhalmán a király és udvara jelenlétében. Rafael apátot nevezték először főapátnak, mert Vas megyében kolostort alapított Pannonhalmának alárendelve 1153-ban. Simlis apát 1180. körül felvette a kapcsolatot Monte Cassino-val. Oros (Uros) apát 1207-1243 között kormányzott. Előzőleg tihanyi apát volt, az ő kezdeményezésére készült a nagy tihanyi összeíró oklevél. Hatszor járt Rómában, illetve a pápai udvarban, és részt vett a IV. Lateráni zsinaton, Monte Cassino főapátjával imaszövetséget kötött a jogszövetségen túl. Elkísérte II. Andrást a Szentföldre a keresztes hadakkal 1217-ben. 1242-ben a tatárok ellen védte Pannonhalmát, nem is tudták bevenni, de sok kárt okoztak.
16
Órigenész fejlesztette ki az aszkézis értelmét, ő mutatott rá a szentírás alapjaira, tőle ered a fokozatos elmélkedés elve és az eszméi a Bencés Regulában is megtalálhatóak (Söveges Dávid: Szent Benedek Regulája), de ő még a közösségtől való elszakadást elutasította. Az első kiemelkedő remete Nagy Szent Antal volt, életét Szent Athanasius alexandriai püspök írta meg, és ez lett az „új”, a remeteélet propagáló írása. Ennek nyomán írték meg a pannóniai születésű Tours-i Szent Márton szerzetes püspök életét is. Később a szerzetes Szent Mártonnak szentelték Monte Cassino egyik oratóriumát. Söveges Dávid: Szent Benedek Regulája 17 Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet
7
A magyarországi bencések remeteségeket alapítottak: Bakonybél, a tihanyi remetetelepek, Pannonhalma két remetetelepe: Szent Jakab Somogyban és Fényszentkereszt a Bakony északi szélén. A remeteségekből gazdasági központok lettek. Pannonhalma saját templomaiban néha világi papokat is foglalkoztatott, akik a néppel voltak kapcsolatban. Kolostori iskolák voltak Magyarországon is, a papokat és a szerzeteseket a kor színvonalán kiképezték. A tanárokat grammaticusnak, cautornak, magisternek nevezik a korabeli oklevelek, akiket tanítottak, azok pedig a „puer scholasticusok” 18 voltak. Közel 200 oklevél maradt fenn ebből a korból, a tatárjárásig, a bencés apátságokra vonatkozóan. Ezek mind a pannonhalmi levéltárban vannak, pl.: a pannonhalmi alapító oklevél 1001-ből, a Tihanyi alapító levél I. Andrástól 1055-ből, Szent László összeíró oklevele 1093-95 körülről (felsorolja Pannonhalma kiváltságait, birtokait, kincseit, köztük 80 könyvet), az imaszövetségi „elismervény” Monte Cassino-val 1212. január 25-ös dátummal. Pannonhalma ekkor már, mint hiteles hely is működött, a birtokviszonyok megállapításának hivatalos szerve volt. A 13. században már hanyatló bencés rend helyébe az új rendek léptek, először a ciszterciták, utána koldulórendek, a ferencesek és dominikánusok. Magyarországon is, mint már említettük, egyre jobban átvették a vezetést az egyéb rendek. II. András még támogatta a rendet, ám inkább csak, mint az ő pártján álló földesurakat. IV. Béla pedig a domonkosokat és a ferenceseket támogatta, arra már nem is volt példa, hogy egy királyi herceg bencés rendbe lépett volna. Pannonhalmán Oros apát idejében 40 bencés volt, a legtöbb pap és néhány laikus vagy diakónus volt. A munkakörük is beszűkült, lelkipásztorkodással nem foglalkozhattak, mert azt nem engedte a világi papság, testi munkával még a laikus testvérek sem foglalkoztak, azt a különböző szolganép, jobbágyok elvégezték. A tudományos képzés még élénk volt, a hiteles hely sok jogtudós szerzetest foglalkoztatott, de ők is inkább világias-jogi műveltségűek voltak. 19 A hanyatlás okát a pápák a bencés rend szervezetlenségében látták. III. Ince pápa a IV. Lateráni zsinaton 1215-ben előírta, hogy a bencések is, mint a ciszterciták, tartsanak két évenként országos nagy-káptalanokat. 20 Ennek ellenére lazult a fegyelem is: a szerzeteseknek magántulajdona, pénze volt, gondoskodniuk kellett magukról, fegyelmet,
18
Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet 20 1217-ben Kapornakon megtartják az első magyar rendi káptalant, majd 1225-ben Madocsán a másodikat. 19
8
silenciumot nem tartottak, sokat voltak a kolostoron kívül, világiakat látogattak, részegeskedtek, a tisztaság (cölibatus) megszegése sem volt ritka. Ahogy Európában számos helyen, Magyarországon is világi urak lettek az apátok. Visszaesett a bencés szerzetesek száma, a kolostorok elnéptelenedtek. A tudomány is hanyatlott, nem volt ebben a korban jelentős bencés tudós. A tudományos élet központjai az egyetemek, és azok a koldulórendek kezében voltak.
Pannonhalma a feudalizmus idején: Szigfrid apát (1355-1365) idején Pannonhalma már fontos állami-hadügyi tényező volt, várrá alakították. A várkapitányok egyre nagyobb szerepet játszottak a kolostor életében. A jogi, adminisztratív teendőket is sokszor már nem szerzetesek, hanem egyetemet végzett világi papok, deákok vagy clericusok látták el, pl. Tihanyban is. Magyarországon a világi apátok kora a kommendátorok kora volt. Kommendátor a haszonélvező volt. Pannonhalmát először Nagy Lajos adta kommendába egy rokonának, a lengyel Piast Ulászló hercegnek 1376-ban. A pannonhalmi apát jövedelméből élt, „rangjának megfelelően”. Ezután még egyszer sikerült apátot választania a konventnek, de utána Zsigmond alatt újra kommendátorokat kapott a monostor, többnyire a király rokonait. Majd Mátyás király magának tartotta fenn kommendában és adminisztrátorok által kormányozta. Ekkor sok kolostorban csak egy-két szerzetes élt. A külső beavatkozást megelőzendő igyekeztek a kolostorokat szorosabb egységbe fogni és az elöljáró választást maguk megoldani. A szerzetesek megreformálására két zsinatot is összehívtak: a Konstanzi zsinatot 14141418., és a Bázeli zsinatot 1431-1449., a szerzetesek a melki reform alapján próbáltak újraszerveződni. 21 A magyar bencések reformja azzal indult meg, hogy 1500-ban II. Ulászló király kiadta a kommendaként kezében lévő Pannonhalmát, az apátság kancellárjának egyik jegyzőjét nevezte ki, főapátnak pedig Tolnai Mátét. Aki 1500-1535 között vezette Pannonhalmát és a magyar bencés rendet. Már 1501-ben összehívta a káptalant Pannonhalmán és az első vizitációkat is ekkor kezdte meg. Pannonhalmán a vezetése kezdetén még csak 10 szerzetes volt, de gyorsan gyarapodott a számuk, küldött is innen reformszerzeteseket Melkből kértek reformszerzeteseket és az ő szokásaikat vették fel a többi kolostorban. Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet 21
9
elnéptelenedett kolostoroknak. 22 Előbb a saját monostorában tett rendet, majd a Pannonhalmától függő kisebb apátságok ügyét is rendezte. Végül megalakította a magyar bencés kongregációt, melynek minden magyar bencés kolostor a tagjává vált, és három évenként tartanak káptalant Pannonhalmán. X. Leó pápa 1514-es bullájában jogilag is felállította a magyar bencés kongregációt. Imaszövetségre léptek külföldi kolostorokkal. A mohácsi csatában az öreg Tolnai apát nem vett részt, de a csata miatt megtört reformmunkája. A török által feldúlt kolostorok életben maradt szerzetesei menekültek Pannonhalmára és Nyugatra. Török Bálint hadi célokra lefoglalta a somogyi tizedeket, majd a török vette el, ezzel megsemmisült Pannonhalma egyik fő anyagi bázisa. Tolnai Máté apát 1535-ben halt meg. Magyarországon a bencés élet megszűnését nem annyira protestantizmus, mint inkább a török okozta. Török területen egymás után szűntek meg a bencés apátságok, vagy végvárrá alakították át azokat, és emiatt szűnt meg bennük a bencés élet. Pannonhalma is inkább vár volt, mint kolostor. Kétszer is leégett, aztán 1585-ben végleg megszűnt itt a szerzetesélet. A királyok által kinevezett kormányzók, kommendátor főpapok vezették Pannonhalmát, és élvezték megmaradt birtokainak jövedelmét. A katolikus és bencés restauráció 1563-1789ig, a Tridenti Zsinattól a francia forradalomig tartott. A zsinat hatására a szerzetesélet is fellendült, két meghatározó irányzat bevezetésével. Az egyik az erős centralizmus volt, néhol még az apáti cím is megszűnt, a másik a régi bencés hagyományoknak jobban megfelelő föderalizmus volt, ami a kolostorok egyenrangú,
önkéntes
szövetségét
tette
lehetővé,
az
önállóság
több-kevesebb
megtartásával. 23 Pannonhalmi főapátok a 17-18. században: A törökök terjeszkedése Magyarországon 1600 körül megállt. Pázmány Péter és a jezsuiták vezetésével megindult az országban a katolikus restauráció. Újjáéledtek a bencés 22
Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet A jezsuita rend is erősen hatott a bencésekre, mind szervezetben, munkakörben, mind a lelkiélet stílusában és a teológiában is. Ekkor francia példára felvirágzott a belga és a száműzetésben élő angol bencés kongregáció is. A németek egységes kongregációra való törekvését a püspökök és a fejedelmek mindig meghiúsították, ők az egységet ekkor tudományos téren hozták létre, megalkotják a német bencések szellemi központját a salzburgi bencés egyetemet 1617-ben. Majd II. Ferdinánd 1619-ben törvényben írta elő, hogy vissza kell adni az egyházi intézményeket a reformáció előtti tulajdonosainak. (Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet). 23
10
kolostorok is. Pannonhalmán Himmelreich György kommendátor-pap (1607-1637) szándékozott a rendet újraéleszteni, de a visszaállítást a világi papság ellenezte. Viszont III. Ferdinánd személyes ügyként kezelte, meggyőzte az országgyűlést, akiknek az volt csak a kikötése, hogy az újonnan kinevezendő főapát magyar legyen. 24 Így lett főapát Pálffy Mátyás (1639-1646), aki az újraindulásnál 10 bencést tudott összegyűjteni, és csak lassan növekedett ez a szám. Megkapta az induláshoz Bakonybél és Dömölk apátságokat is. A többi apátságért a kamara, a neoaktivizációs bizottság, pénzbeli váltságot követelt, ezt Pannonhalma nem tudja teljesíteni. 25 Ez után Magger Placid főapát következett (1647-1667), aki rendi plébániákat szervezett és a katonaságot is sikerült végleg kitelepíttetnie. Gencsi Egyed főapát (1667-1684) búcsújárást rendezett Pannonhalmára. A török is elismerte őt a környékbeli jobbágyok urának és szószólójának. 1683-ban Kara Musztafa török hadvezér Bécs ellen vonultában elfoglalta Pannonhalmát, de csak rövid időre. Az átvonuló Szobieszki János lengyel királyt és hadvezért Simonics Gellért főapát (16841688) fogadta Győrben. A somogyi tizedekért Rummer Márton főapát (1689-1693) pereskedett. Szentmártont és környékét, mely a török időkben nagyon elnéptelenedett, újratelepítette, részben németekkel és tótokkal. Az új lakosság anyagi fellendülését szőlőtelepítéssel segítette. Lendvai Placid főapát (1693-1699) idejében állította fel a rend a kaposvári priorátust és plébániát, mely részt vett Somogy re-katolizálásában. 26 1700-ban Karner Egyed főapát (1699-1708) idejében megünnepelték a rend 700 éves évfordulóját. A főapát nagyon világias életű volt, sokat tartózkodott Győrben. Emiatt és a politikai viszályok miatt, mert a Rákóczi szabadságharc idején labancpárti volt, többször összetűzésbe került a rendjével. Halála után békeszerető apátot választottak, így került a főapáti székbe Göncz Celesztin főapát (1709-1722), aki visszaállította a tihanyi apátságot. Sajghó Benedek főapát (17221768) megválasztásánál a konventnek több kikötése is volt, mert kuruc vitéz volt mielőtt belépett a rendbe. Alatta rend anyagilag nagyon megerősödött. Felépíttette a faluban a kistemplomot és több környező faluban is templomot építtetett: Nyalkán, Győrszentivánon, 24
Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet Hogy mégse vesszenek el az osztrák apátságok váltották meg maguknak. (Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet) 26 Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet 25
11
Láziban, a bakonybéli apátságot és templomot is. Erőskezűsége miatt bepanaszolták a királynőnél, de a királynő a főapátnak adott igazat. 27 Tovább folytatta az építkezést Somogyi Dániel főapát (1768-1801). A Szentszéktől kijárta, hogy a pannonhalmi főiskola a teológiai doktorátus fokozatát is adhatja. 1777-ben Szent István Jobbját Magyarországra hozták és Pannonhalmán is látható volt néhány napig. Mária Terézia kívánságára Pannonhalma lemondott az exempioról, a Rómának való közvetlen alárendelésről, így viszont 1787-ben feloszlatták a rendet. 28
Szekularizáció: Jogilag a rend választotta a főapátot és a király a választást megerősítette. A többi apátság egészen Pannonhalmától függött/függ, apátjukat a főapát nevezte ki, a rendtagok mind Pannonhalmán végezték a noviciátust, a tanuló éveket, és itt tettek fogadalmat, ami után áthelyezhetőek voltak. A 18. században a felvilágosodás erősen támadta a szerzetességet, természetellenes, haszontalan, erkölcstelen, képmutató életmódnak tartották. A rendek a hasznosságukat
bizonyították
ezért
egyre
többet
foglalkoztak
a
„modern”
természettudományokkal, a teológia rovására is. politikai oldalról egyre hangosabban kívánták a kolostorok eltörlését, a szekularizációt. Ez Franciaországban történt meg leghamarabb, először a kis kolostorokat szüntették meg reform címén, aztán a nagyobbaknak is megtiltották az új tagok felvételét, és végül a francia forradalom 1790ben megszüntetett területén minden kolostort és szerzetesi létformát. Franciaország után Ausztria-Magyarországon is sor került a szerzetesek feloszlatására. II. József átvette a francia egyházpolitikai eszméket. 29 Egy névtelen feljelentés a Pannonhalmán eldugott kincsekről, a király elrendelte a kolostor javainak pontos leltározását. 1786-ban kiadta rendeletét azon szerzetesek ellen, akik nem végeznek hasznos munkát és egészségtelen fekvésű a kolostoruk, ilyen volt a rendelet szerint Pannonhalma is. 1787 májusában szétoszlottak a rendtagok, Somogyi Dániel főapát Szombathelyre ment. A birtokot a vallásalap vette kezelésbe. 30 Amikor az utolsó bencés pápa, VII. Pius 1823ban meghalt, alig volt húsz bencés apátság az egész világon. 27
Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet 29 Egy névtelen feljelentés a Pannonhalmán eldugott kincsekről, a király elrendelte a kolostor javainak pontos leltározását. (Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet) 30 Az értékek elszóródtak, elkallódtak, a könyvtár sok értékes kéziratát Budapestre, az egyetemi könyvtárba vitték. Pannonhalma épülete üresen maradt, a császárt halála akadályozta meg tervében, hogy börtönné alakítassa át. (Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet) 28
12
A 19-20. században Magyarországon, II. József utóda II. Ferenc király már trónra lépésekor megígérte a rend visszaállítását 1792-ben. Viszont ez a francia háborúk miatt egyre jobban eltolódott és közben meghalt Somogyi Dániel főapát. Novák Krizosztom tárgyalta meg a feltételeket és 1802. április 25-én hivatalosan is visszaállították a rendet. A visszaállító oklevél azonban a középiskolai tanítást tette a bencések kötelességévé, tíz iskolát, kilenc gimnáziumot és egy grammatika iskolát bízott rájuk. A főapát kinevezését a király fenntartotta magának, de a régi birtokokat visszaadta. Pannonhalmi főapátok a magyar szekularizált egyházban: 37 rendtárs gyűlt össze az újrakezdéshez, de nagyszámú tanári karra is szükség volt, ezért Novák Krizosztom főapát (1802-1818) más feloszlott rendekből is vett fel papokat Pannonhalmára. A sokfelől érkező testvérek többször elégedetlenkedtek, a főapátot is feljelentették a kancelláriánál, és mivel Novák főapátnak anyagi ügyekben is volt az udvarral összeütközése, lemondatták, nyugalomba helyezték. Horváth Pál tihanyi apátot bízták meg, mint kormányzó régenst, hogy a Rendet vezesse, 1818-1829. Ő szervezte meg végül a rendi tanárképzést. Az 1829-es főapát-választáson első helyen Rimely Mihályt javasolta a királynak, de idősebb rendtagok közbenjárására a király a második helyen jelölt Kovács Tamás pannonhalmi perjelt nevezte ki főapátnak (1829-1841). A főapátnak e körülmények miatt kezdettől fogva rossz viszonya volt a rendtagokkal. A káptalanokra nem az egész rendet, hanem csak az általa kiválasztott tagokat hívta meg, és túl nagy volt a befolyása a titkár Czinár Mórnak, aki a főapát helyett is intézte az ügyeket. 31 Rimely Mihály főapát végül Kovács Tamás után került a főapáti székbe (1842-1865). Az 1848-as forradalom és szabadságharc sok nehézséget okoz az apátságnak, főleg anyagi téren a jobbágyfelszabadítással. Az első magyar kormány és parlament többször felvetette a rend eltörlését, de Eötvös József kultuszminiszter megígérte, hogy megvédi a bencéseket, legfeljebb nem lehetnek tanító rend, mert az iskolákat államosítani akarták. A Bachkorszakban viszont az iskolák németesítése volt a nagyobb problémája a rendnek, nem vállalták, hogy Bécsbe menjenek államvizsgát tenni, és azt sem, hogy németül tanítsanak. Közben a főapát megkapta Rómától a bérmálási jogot. 32
31 32
Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet
13
19. és 20. század:
A 19. század az egyház életének egyik legválságosabb korszaka volt. Ebben a században IX. Pius és XIII. Leó pápa uralkodott, fő törekvésük a pápaság centralizációjának megvalósítása volt, de az Egyházi Állam, illetve az egyház világi hatalma megszűnt. 1870. szeptember 20-án az Unita Italia csapata elfoglalta a Vatikánt és világszerte támadták a vallást, ennek oka főleg a pápai Syllabus volt 1864-ben és a Vatikáni zsinat 1869-ben. 1855-ben jött létre a Szentszék és az Osztrák birodalom között egy konkordátum, ami elismerte az egyház alapvető jogait a püspök kinevezést, az iskoláztatást. Róma szempontjából ez a konkordátum volt érvényes Magyarországra is. Viszont a magyar politika és a magyar jog nem ismerte el, de még a magyar püspöki kar sem. Általános érvényessége sem tartott sokáig, mert a császár a vatikáni zsinatra való tiltakozásul egy kézirattal egyoldalúan megszüntette. 33 Magyarországon az 1847-es pozsonyi országgyűléstől kezdve a sajtó rendszeresen foglalkozott az egyházi vagyon és a felekezeti egyenlőség kérdéseivel. Az 1848-as vallást érintő törvények az összes bevett felekezetnek egyenlőséget biztosított. A katolikus-egyház ellenesség egyre növekedett. A sajtó pedig, majdnem teljesen szemben állt az egyház és a vallásos emberek világszemléletével. Az osztrák önkényuralomban az 1860. októberi és az 1861. februári pátenssel ismét a parlamentarizmus került előtérbe, a főnemesség és a papság által vallott konzervativizmus fő ellenfele a liberalizmus lett. A kiegyezés után a liberalizmus kiteljesedett, az 1868-as 38. tc. az idáig egyházi kézben lévő iskoláztatást fokozatosan állami ellenőrzés alá vette. 1870. október 26-án Simor prímás nyitotta meg a katolikus autonómia előkészítő kongresszusát, de szinte az egész magyar sajtó felháborodással fogadta a Vatikáni zsinaton kinyilatkozatott pápai tévedhetetlenség (infallibilitás) dogmáját, ezért az autonómia kérdése lekerül a napirendről. Még az egyetlen katolikus folyóirat, a Religio, sem mert szembehelyezkedni a közvélekedéssel. Az 1872-1875-ös években a figyelem az ország megromlott gazdasági állapotára helyeződött, de előkerült a polgári házasság kötelezővé tétele, ami 1881-ben az elkeresztelési vita csúcspontjában 1888-ban kötelezővé is vált. A 19. században a magyar
33
Pannonhalmi Főapátok 1.- Sólymos Szilveszter OSB: Kruesz Krizosztom (1865-1885)
14
katolicizmust a passzívizmus és szervezetlenség jellemezte. 34 A papság, a tömeggel együtt, nem tudta kivonni magát a liberális eszmék hatása alól. Ebben az időszakban volt Pannonhalmi főapát Kruesz Krizosztom (1865-1885). 1855-ben Rimely főapát betegeskedése miatt sor került egy apostoli vizitációra, a fegyelem meggyengülése miatt. „Durva hangoskodásukkal és a faluba való lejárkálásukkal nem egyszer a világiakat is megbotránkoztatták.” 35 A szerzetből sokan a „tökéletesebb szerzetesi élet” reményében külföldi kolostorokba kérték felvételüket. A rendtársak nagykáptalant („a szerzet egyetemét”) sürgettek, amit az öreg, beteg Rimely főapát éveken át nem hívott össze. Rövid időre Kruesz is bekapcsolódott a megyei politikai életbe, sokszor jelentek meg a sajtóban világnézeti megnyilatkozásai. Élesen bírálta is kora sajtóját. 36 1861-ben kinevezték az akkor már államosított pozsonyi gimnázium igazgatójának. Pozsonyi évei alatt első helyen jelölték rendtársai főapátnak, mert 1865 nyarán meghalt Rimely főapát. Megkapta a királyi kinevezést, majd a pápai megerősítést is. 37 1866 nyarán rögtön összehívta a nagykáptalant. Célja volt a rend életét ismét bekapcsolni a világ egyházba és általában a bencés rendbe. Háromszor járt Rómában, ő is ott volt az első Vatikáni zsinaton, 1870-ben. Pannonhalmán létrehozta a rendi tanárképző főiskolát, melynek jogosságát a kultuszminisztérium is elismerte, de vizsgajogát nem. Nagy tekintélye volt, 1867-ben részt vett a király koronázásán. Szabályozta a földbirtokaik központosított, korszerű kezelését és a vagyonkezelést is. Utána Vaszari Kolos későbbi esztergomi érsek lett a főapát (1885-1891). Őt követte Fehér Ipoly főapát (1892-1909), akinél gyakorlatban is megvalósult az egységes gazdasági vezetés. Ekkor épült a Győr- Veszprém- Dombóvár vasútvonal, melyben a rend főrészvényes volt, és ekkor vezetette be a főapát az apátságba a villanyt. A központi fűtést és a telefont Dr. Hajdú Tibor főapát (1910-1918) vezetette be. A háború utáni években két évig nem volt főapát, Járdi Benardin kormányzó perjel, későbbi celli apát vezette a rendet. A háborús kölcsönöktől elszegényedett Pannonhalmát nyomorúságos körülmények között
Pannonhalmi Főapátok 1.- Sólymos Szilveszter OSB: Kruesz Krizosztom (1865-1885) Pannonhalmi Főapátok 1.- Sólymos Szilveszter OSB: Kruesz Krizosztom (1865-1885) 36 Pannonhalmi Főapátok 1.- Sólymos Szilveszter OSB: Kruesz Krizosztom (1865-1885) 166. és 184. o. 37 Beiktatását az 1866-os májusi fagy miatt, „a közínségre való tekintettel” szűk keretek között tartották meg, és a lakosság számára megnyitotta a pannonhalmi magtárakat. Pannonhalmi Főapátok 1.- Sólymos Szilveszter OSB: Kruesz Krizosztom (1865-1885) 34 35
15
Bárdos Reming főapát (1920-1932) vezette. Közben 1923-ban megnyílt a pesti bencés gimnázium. Viszont a gazdasági ügyek miatt a főapát mégis lemondott. 38 XIII. Leó pápa a bencés kolostorokat a kongregációnál is nagyobb, központosítottabb szövetségbe akarta egyesíteni. 1893-ban jött létre a bencések konföderációja. Szent X. Pius az egyházban belső megújulást sürgetett, ez az I. világháború miatt eltolódott, de az 1920as évekre nagyjából mindenhol megtörtént. A reform kérdése a magyar bencés rendben már az 1802-es visszaállításkor felmerült. 39 Nyugat-Európában a 19. században erőteljes szekularizáció zajlott. A polgári érdekek, a liberalizmus és a gazdasági érdekek egyaránt kedveztek a kolostori élet felszámolását követelőknek. Ezután a kolostorokat sok helyen a szerzetességgel csupán szimpatizáló világi papok állították helyre, és sokszor, más források hiányában a középkori hagyományok szerint elevenítették fel a szerzetességet. A kolostorok újra benépesülnek, amikor a polgári eszmék és a vallási eszmék közti határ élesebben kirajzolódott. 40 Magyarországon ez a folyamat fordítva zajlott. A 20. századi történelmi változások keltették életre újra a szerzetességet, és ennek lett aztán Róma egyházjogi, és szerzetesjogi reformja a támasza. Ez még nem volt igazi reform, csak a szerzetesélet új szabályokba foglalása és az ahhoz való alkalmazkodás. Az új kódex törvényei egy tisztább „szerzeteseszményt” adtak. Az első királyi kinevezést követően a rend élete valahogyan mindig függött az uralkodóktól. 1802-től, a szabadságharc idejét kivéve végül is megszakítatlan volt a rend és az uralkodóház, adott esetben a Habsburgok kapcsolata. Első királyi nevelő, akit a rend adott az udvarnak Rónay Jácint volt.41 Ezért nem volt meglepetés, amikor Ferenc József a bencés rendből állított egyházi vezetőt Magyarország élére, Vaszary Kolos esztergomi érsek személyében. A monarchia bukása után a rend az 1920-as években is hű maradt a királyi családhoz és a politikában a legitimista oldalon állt, továbbra is küldte a rendtagokat az udvarba. Ám a
38
Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet. Pannonhalmi főapátok 1.-Várszegi Imre Asztrik OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) 40 Pannonhalmi főapátok 1.-Várszegi Imre Asztrik OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) 41 Ő volt Rudolf trónörökös tanára és Valéria főhercegnő nevelője. 39
16
bencés rend sem volt egységesen Habsburg-párti. A közösségen belül a Rákóczi szabadságharcig visszamenően van nyoma az uralkodó-ellenességnek is. A Szentszék vizitátorok küldésével próbálta segíteni a megújulási munkákat. Pannonhalmára Hajdú Tibor főapát alatt jelentkezett először egyfajta igény az újításra és a gazdasági problémák megoldásához kérnek segítséget a Szentszéktől. Bár a bencés renden a századfordulóra alig hagytak nyomokat a katolikus egyházban végbement küzdelmek. 1902-ben a rendek 199 tagja volt. A rend intézményei főként vidéken voltak, amivel a magyar egyház szervezetben kiemelkedő helyen álltak, alájuk tartozott 5 apátság (Pannonhalma, Bakonybél, Tihany, Dömölk és Zalavár), 6 gimnázium (Esztergom, Győr, Sopron, Komárom, Kőszeg és Pápa) és 25 plébánia. 42 A kért segítség 1927-ben P. Hubert Hansen verbita tartományfőnök személyében érkezett Pannonhalmára. Ő a pápa által kinevezett vizitátor. Ekkor már az öreg Bárdos Reming a főapát, akit a gazdasági problémák miatt a vizitátor fel akart menteni tisztsége alól és helyére kánoni választással egy új főapátot kívánt állítani. Erről azonban Gácser Kalazant József pannonhalmi perjel lebeszélte és azt javasolta, hogy inkább állítsanak a főapát mellé egy koadjutort, aki teljes joggal intézkedhetett a rendet érintő ügyekben. A vizitátor a koadjutori posztra egyből Gácser Kalazant Józsefet javasolta, mert ő perjelként elég jól ismerte a rend problémáit. Ám ő ezt visszautasította és ugyanígy tett Serédi Jusztinián prímás és Janota Cirill római prokurátor 43 is. Ekkor kényszerhelyzetében Kelemen Krizosztomra, akkori győri gimnáziumi igazgatóra esett a választása. 44 A koadjutor Kelemen 1929. szeptember 30-án érkezett Pannonhalmára és 1931-ben Hubert Hansen verbita tartományfőnök helyett új vizitátort is kapott Pannonhalma, Dr. Hartmann Strohsacken göttweigi apátot. Őt bízta meg a pápa a Magyar Kongregáció vizitálásával és a római instrukciók betartatásával. 1932. május 12-én meghalt Bárdos Reming főapát. Az így előállt helyzetre való tekintettel a Szentszék Angelo Rotta nuncius és Serédi Jusztinián prímás révén erőteljesen beleszólt a főapát-választásba. Nem engedélyezték a szabályos kánoni választást, helyette szavazást rendeltek, aminek az eredményét Róma hozta nyilvánosságra kinevezés formájában. 1933. március 17-én érkezett a XI. Pius általi pápai
Pannonhalmi főapátok 1.-Várszegi Imre Asztrik OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) Pápai helytartó, megbízott 44 Pannonhalmi főapátok 1.-Várszegi Imre Asztrik OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) 42 43
17
megerősítés, hogy Kelemen Krizosztom az új főapát. A főapáti beiktatás 1933. április 17én volt és a kormány képviseletében Hóman Bálint kultuszminiszter mondta a köszöntőt. 45 Pannonhalmát már főapátságának első éveiben lelki-szellemi központtá tette Kelemen Krizosztom. 1934. július 5-én a magyar királyi kormány tagjai Pannonhalmán tartották a minisztertanácsot. Több adósság is terhelte őket, mégis vállalták Győrszentmártonban a Szent Márton Szeretetház létrehozását, és fenntartását. A rend gazdasági helyzete, adósságai miatt Kelemen Krizosztom már koadjutorként kereste Horthy Miklós kormányzó jóindulatát. 1931-ben folyt a rend balatonfüredi pere, ekkor is kormány segítségét kérte. Gömbös Gyula és a kormánytagok tudtak az ügyről és hallgatólagos támogatásukról biztosították a koadjutort 46, a per a rend javára dőlt el. Főapátként elfogadta a magyar katolikus hierarchia gyakorlati álláspontját, miszerint elvben legitimista volt, a gyakorlatban pedig tudomásul vette Horthy kormányzóságát. Személyes, jó kapcsolata volt a kormányzóval és feleségével, és erre törekedett a kormányon lévő miniszterekkel, Hóman Bálinttal, aki iskolapolitikáját segítette, Teleki Pállal, Darányi Kálmánnal, Imrédy Bélával is. 1939 tavaszán újból Pannonhalmára érkezett a Szent Jobb. Ez év őszén beindult a pannonhalmi olasz gimnázium is. Megkapta a Magyar Titkos Tanácsosi kinevezést és 1941-ben a Magyar Érdemrendet is, amiért a belső rendi ellenzék keményen bírálta is. 47 1944. október 13 –1945. április 2-ig Pannonhalma a Nemzeti Vöröskereszt védelmében volt, mint gyermekmenhely. A monostor végvárként mentette meg az embereket és a nemzeti kincseket is. 48 Ugyan a nyilas kormány házkutatásokkal zaklatta, a főapát mégis aláírta Mindszenty József akkori veszprémi püspök Memorandumát a Dunántúl megmentésére. Szálasi Ferenccel, majd Hitler teljhatalmú megbízottjával is tárgyalt, eredménytelenül. A nyilasok kiadták a főapát ellen is a letartóztató parancsot, ettől csak az mentette meg, hogy a szovjetek előbb értek Pannonhalmára, mint a Szombathelyről érkező nyilas csapat. 1945 tavaszán Kelemen Krizosztom Budapestre ment, együttműködése reprezentálására tisztelgő látogatást tett a koalíciós pártok vezetőinél, és elvállalta a csepeli gimnáziumot, vele a munkás fiatalok tanítását. Le akart mondani, útlevelet kért és kapott Nagy Ferenc miniszterelnöktől, hogy brazíliai testvéreit vizitálhassa. A Szentszék és Serédi Pannonhalmi főapátok 1.-Várszegi Imre Asztrik OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) Pannonhalmi főapátok 1.-Várszegi Imre Asztrik OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) 47 Pannonhalmi főapátok 1.-Várszegi Imre Asztrik OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) 48 Amikor nyilvánosságra került, hogy Pannonhalma a Vöröskereszt védelmében van, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Galéria teherautószám küldte le a műkincseket megőrzésre. 45 46
18
Jusztinián a magyar hercegprímás is engedélyezte ezt. Dr. Sárközi Pál bakonybéli apátot állította helyettesének a rend élére és 1947-ben elhagyta Magyarországot. Az Actio Catholica Hungarorum is Exteris Kulturális osztály felkérte, hogy legyen az akkor induló Katolikus Szemle szerkesztőbizottságának tagja, de csak egyszer írt a lap számára. 1950. november 7-én halt meg az Egyesült Államokban. A Horthy-rendszer végleges bukásával, az önkéntes száműzetésbe vonulást látta az egyetlen megoldásnak, hogy Pannonhalmát mentse. 49 Kelemen Krizosztom tudatában volt, hogy a sajtó az egyház számára is a meggyőzés eszköze lehet. Már pápai tanárként is rendszeresen publikált, egy darabig csak házi keretek között, később a Pápa és Vidéke című lap munkatársa és cikkírója. A Pannonhalmán kiadott Szent Gellért ifjúsági pasztorációs folyóiratnak is cikkírója. Budapesti rendi gimnáziumi tanárként írt a Katholikus Almanachba, a Nemzeti Újságba, a Katholikus Nők Lapjába, a Pásztorba, a Katholikus Háziasszonyok Lapjába és a felvidéki Szűz Mária virágos kertje című lapba is. Fő témái közé tartozott az ifjúság, az oktatás, a magyar falu, ezen belül is a falusi ifjúság nevelése. Nyalkai plébánosként írt a Dunántúli Hírlapnak is. Ravasz László református püspökkel és Kapi Béla evangélikus püspökkel, egymásnak válaszolgató cikkeikben, a vallás uniót sürgették. Jelent meg cikke a Pester Loydban, a Dél-amerikai Magyar Hírlapban, az Alkotmányban, a Budapesti Hírlapban, az Emericanaban, a Győri Hírlapban, a Pannonhalmi Szemlében, az Új Emberben, a Vigíliában és a Zala megyei Újságban. 50 A 19. század a liberalizmus, vallási téren a hittől való elfordulás, hanyatlás korszaka volt. A rendi szegénység eszmény gyengült, a rendtagok, más tanító rendekre hivatkozva honoráriumot, állandó jellegű pénzbeli támogatást követeltek. 51 Nem volt már jellemző az aszkézis, kényelmes ruhákban jártak, bőséges volt minden étkezésük. A hívők száma is csökkent, a liberalizmus egyik alaptétele volt, hogy a vallás magánügy, amelybe mások nem avatkozhatnak bele. A szerzetesek állásokat vállaltak a renden kívül. Az 1910-es évek 49 „Kelemen Krizosztom koadjutor és főapát 1929-ben a világválság nehéz helyzetében rendje anyagi alapjainak megingása közepette került a rendszer vezetőivel kapcsolatba és kér segítséget. Nyomon követi még felívelő pályájukat a 30-as években, a 40-es évek körül a kormányzói kultusz része lesz ő is és csak az 1944. őszi események döbbentik rá, hogy valahol ő is utat tévesztett. Bátor kiállást tanúsít a háború utolsó hónapjaiban, megpróbál lépni az új Magyarország irányába is, de múltja tehertételei és megroppant egészsége Magyarország elhagyására kényszeríti.” Pannonhalmi főapátok 1.-Várszegi Imre Asztrik OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) 50 Pannonhalmi főapátok 1.-Várszegi Imre Asztrik OSB: Kelemen Krizosztom (1929-1950) 51 Ennek később ráta lett a neve
19
óta egyre inkább múlóban volt a liberalizmus, és ezzel együtt erősödött a szerzetes szellemiség. A rend belsőleg igyekezett megreformálni magát, legelőször Kruesz Krizosztom tett ezért. A rend munkaköre is megnőtt ekkor, az 1920-as évektől kezdve volt kisgimnázium Pannonhalmán, de egy ideig csak fél osztályokkal. 1923-ban megnyílt a budapesti gimnázium, 1939-ben az „olasz gimnázium” diákotthonnal. A lelkipásztori munkát is kiterjesztették népmissziókkal és lelkigyakorlatok vezetésével. A pápák által sürgetett szociális reformok előmozdítója Magyarországon Prohászka mellett Kelemen Krizosztom főapát volt. Ő évenként tartott lelkigyakorlatokat még a bencés alkalmazottaknak és a majorok cselédjeinek is, minden püspökkari konferencián sürgette az egyházi nagybirtokok felosztását. 1926 és 1944 között eleinte évenként négyszer, később ötször megjelent a Pannonhalmi Szemle, a rend folyóirata. 52
A 20. század nagy politikai- és gazdasági változások az egyházi gazdálkodásban is nyomon követhetőek. Az I. világháborúval a Monarchia felbomlása, a trianoni új országhatárok, melyek a rendet külön is, új társadalmi és gazdasági berendezkedésre szorították. Az 1920-as gazdasági világálság Magyarországot és különösen a gazdaságot nagyon nehéz helyzetbe hozta. A II. világháború után viszont még mélyebb adóságokat hozott a birtokok kártalanítás nélküli kisajátítása, ezzel újból a feloszlatás veszélyébe sodorva a rendet. A birtokigazgatásban ekkor erősödnek meg igazán a központosító törekvések. 53 A rend főként belső, egyházi kapcsolatokra építő szervezetében mindig is nagy szerepe volt a központi irányításnak. A nagybirtokok között kiemelt helye volt az egyházi birtokoknak, a „kötött forgalmú birtokok között a hitbizományok után következtek” 54, de mindig javadalomhoz kötődtek és ezért személyek nem rendelkezhettek vele szabadon. 1867-után a Vallás- és Közoktatási ügyi minisztérium által érvényesítette a király a vagyonfelügyeleti jogát ezekre a birtokokra. A birtok tulajdonos szerzetesrendek nem
1866 óta Pannonhalmán kőnyomatos sokszorosító (kőnyomda) működött a Helytartótanács engedélyével. Az engedély szerint a kőnyomatok „csakis rendfőnöki, püspöki és jószágkormányzati ügyekre vonatkozó iratok sokszorosítására szolgálhattak”. 53 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. 54 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. 52
20
számítottak nagyjavadalmasnak. Kegyúri terheket róttak ki rájuk, de egyházi közterheket nem. Az egyházak számára meghatározó jövedelem kiegészítést jelentettek a birtokaik.
Rendi hierarchia: A rend központi kormányzója a főapát, a pannonhalmi monostor vezetője, ún. nullius abbas 55, tehát a püspöki joghatóság alól kivont apát volt. Az uralkodó nevezte ki a rendtagok abszolút többséggel megválasztott három jelöltje közül. X Leó pápa 1514-évi bullája a kánoni választást írta elő, így ha a választás a kánoni szabályoknak megfelelt, akkor a választott főapát a Szentszék részéről megerősített volt, de a királyi kinevezéssel ez nem valósult meg. 56 A mindenkori pannonhalmi főapát 1885 után is a főrendek közé tartozott és az általa vezetett pannonhalmi egyházmegye is. Jogi helyzete az egyházmegyékével azonos, ez a jog még Szent Istvántól származik, ami alapján csak az Apostoli Szentszéknek van alárendelve, innen ered, hogy nullius apátság, ami minden püspöktől függetleníti. Az egyházmegye káptalana a főmonostori konvent, a főapát helyettese az egyházmegye kormányzásában az általános helynök (vicarius generalis), a peres ügyekben pedig az officiális. 57 A pannonhalmi egyházmegyéhez tartozott Győr, Komárom, Veszprém és Pozsony megye is.
Az egyes községekben a plébános gyakorolta a kegyúr jogait. A plébános kötelessége volt a rábízott birtokok „okszerű” 58 művelése. Az egyházmegyei törvények kiemelték a bencés lelkipásztornak kötelességei közül, hogy „gondját terjessze ki az uradalmi gazdatisztekre és egyéb alkalmazottakra is” 59. A főapát gazdasági felelőssége és felügyelete kiterjedt a rend összes birtokára. A szigorú, központosított rendszerben a kisebb apátságok, 55
Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. Kovács Tamás főapát (1829-1841) óta volt szokás Szentszéki megerősítést is kérni a király által kinevezett elöljáróra. Kelemen Krizosztom főapátot (1929-1950) személyenkénti titkos szavazással (per vota dispersa) nevezte ki a pápa. (Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. ) 57 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. 58 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. 59 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. 56
21
fiókapátságok apátjainak, monostoraikat érintő ügyekben csak tanácsadói joguk volt. A végső döntéseket a főapát és a rend központi kormányzósága hozta meg. Ezért az apátokat kötelezték arra, hogy jelentést adjanak apátságaik jövedelméről és a megmaradt jövedelmet beszolgáltassák újra szétosztásra. A legnagyobb birtokkal, tehát anyagilag a tihanyi fiókapátság emelkedett ki, de Tihany egész birtokkezeléséért is a pannonhalmi főapát felelt. Hajdú Tibor főapát (1910-1918) 1912-ben megerősítette az apátok ellenőrzési jogát saját apátságaik ügyeiben. A konvent a főapátok önkényeskedésének kiküszöbölésére a káptalanok és nagykáptalan (kapitulum generale) jogkörét igyekezett kiterjeszteni. A főmonostori perjel a főapát után a rend egészének első hivatalviselője volt, a kormányzásban a főapát helyettese, majd 1841 után ezt a helyet „lelki” ügyekben a vicarius generalis töltötte be, viszont széküresedés esetén a perjel lett a kormányzó. Őt az 1855-ös Statútumok, a rend életét szabályozó előírások, alapján a rend választotta a főapát három jelöltje közül, de konvent előtérbe kerülésével ez megfordult, és az 1866-os nagykáptalan óta a főapát nevezte ki a rendtagok által megszavazott három jelölt közül.60 1896-től a központi pénzek kezelésével megbízott személy is a főmonostori perjel volt. 1833-óta a rendi körüli feladatok ellátásában a novíciusmester is bekapcsolódott. 1872-től a rendtagok kihelyezését a diszpozíciós bizottság végezte. 1885-től alakult meg a dékántestület, ami legalább évente ülésezett. Minden tisztséget rendtagok töltöttek be, még a gazdaságiakat is, többször felmerült a szakképzett világiak alkalmazásának igénye, lehetősége, leginkább a jószágkormányzói posztokon. 1885-től a központi jószágkormányzó saját kerületet irányított egy világi tiszt segítésével, aki könyvelő és gazdasági tanácsos is volt egyszerre. A bencés rendben a konventek 61, és a káptalanok fölött állt a kongregáció. Ennél nagyobb egység a XIII. Leó által 1893-ban létrehozott konföderáció volt, élén a prímás apáttal és a római San Anselmo kolostor vezetésével. A magyarországi bencés kongregáció feje a pannonhalmi főapát volt.
60
Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. ) 61 Az ünnepélyes fogadalmat tett, vagyis teljes jogú rendtagok összessége.
22
Az episzkopális egyház: A római katolikus egyház hierarchikus felépítésű, kormányzatában is. Az egyházi hierarchia elsősorban funkcionálisan tagolódott. 62 Ezen belül a püspökök (episzkoposz) bírnak a legnagyobb joghatósággal. Felettük áll Róma püspöke, a mindenkori pápa. Az 1918-óta érvényben lévő római katolikus egyház törvénykönyv, a Codex Juris Canonici rendelkezik a hierarchiáról. 63
Az egyes országok egyházainak püspökei a pápának vannak alárendelve. Magyarországon az egyház szuverén püspöki hatalom volt, a saját terültén belül teljes szabadságot kapottmég Szent Istvántól- és ezzel az egyház saját törvényei, a kánonok szerint élt is. A magyar törvényhozás és joggyakorlat is a püspököt nevezi meg az egyház képviselőjének és kormányzójának.
Az egyházkormányzat önálló területe az egyházmegye, a megyéspüspök vezetésével. A katolikus klérus két nagy csoportra oszlik: világi papságra és szerzetesekre. A magyar katolikus egyház első embere a mindenkori esztergomi érsek. Az érseki joghatóság nála elkülönült a prímási joghatóságtól. Az esztergomi érsek legősibb joga a magyar király megkoronázása és felkenése volt és 1384-től Esztergom vármegye örökös ispánja, 1452-től pápai kiváltság alapján „legatus natus” 64 volt, majd 1714-óta „római szent birodalmi herceg” is volt. Az egyházmegyék érsekségekbe tartoztak, az érseki tartomány élén a főegyházmegye vezetője, az érsek-metropolita állt. Az alapvető egyházkormányzati egység az egyházmegye volt, élén a megyéspüspökkel. Mellé általában egy segítőt, koadjutort neveztek ki, akik maguk is felszentelt püspökök voltak, és a pápa nevezte ki őket. 65 A megyéspüspök a területén lévő plébániákat bizonyos időközönként személyesen ellenőrizte, ez a mindenre kiterjedő vizsgálat a canonica visitatio 66 volt.
Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. Összeállításában Serédi Jusztinián hercegprímásnak is fontos szerepe volt. A ma érvényes egyházi törvénykönyvet II. János Pál pápa 1983 februárjában mutatta be, és 1983. november 27-óta van érvényben. 64 Mint legatus natus mindenféle közvetítő nélkül Rómával közvetlenül intézhette ügyeit, és az összes egyházmegyét és kolostort szabadon vizitálhatta, kivéve a pannonhalmi monostort. 65 1919 után a királyi kinevezés jogát az Apostoli Szentszék vette magához, de a kinevezések továbbra is a magyar állam felügyelete alatt történtek. 66 Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. 62 63
23
A püspököknek ötévente kötelezően meg kellett jelenniük a pápa előtt és jelentést tenniük. A esperességek az egyházmegye kisebb egységei, a megyéspüspök és az általa kinevezett esperesek együtt vezették az egyházmegyét. Az esperesek felügyelték a felekezeti iskolákat. A plébánia az egyházkormányzat legkisebb egysége, a plébános vezetésével. A kitüntetés eszköze a címek adományozása volt. A pannonhalmi főapát állandó és teljes jogú tagja a püspöki karnak. A szerzetesrendek nem tartoznak bele a katolikus egyház hierarchiájába, általában mindnek külön szervezte van,
Rómából
közvetlenül
irányítva.
Magyarországi
rendek
kolostorai
rendtartományokban, provinciákban egyesülnek, élén a tartományfőnökkel, vagy provinciálissal. Az a megyéspüspök gyakorol felettük joghatóságot, amely megye területén az adott szerzet rendháza áll. Ez alól is kivétel a bencés rend, amelynek saját hierarchiája van, élén a pannonhalmi főapáttal és az alá tartozott négy bencés apátsággal. A nullius apátság jogán nem tartozik egyháztartományba sem a pannonhalmi apátság. 1950-ig a Pannonhalmi bencés egyházmegye a területileg szétszórt plébániákkal önálló egyházmegye volt. A trianoni szerződést követően az új határok miatt megváltoztak a katolikus egyházmegyék területei is, érintetlenül csak a veszprémi, a székesfehérvári, a váci és az egri maradt. A polgári korban az egyház gazdasági és politikai szerepvállalása is megnőtt, a kanonokok rész vettek az országos társadalmi és politikai életben és a sajtóban is. 67
Pannonhalma a 20. század sodrásában: Pannonhalmán a jobbágyrendszer felbomlása és felszámolása után átálltak a tőkés gazdálkodásra, megteremtették a tőkés mezőgazdasági üzemet. Ezután az 1930-as években fokozatosan átálltak a háborús gazdálkodásra, majd 1945 tavaszán a rendi földbirtokoktól megfosztotta Pannonhalmát az állam. A háborús évek súlyos nehézségeket okoztak, nemcsak a behívásokkal, így a cselédség és ez időszaki munkások fogyatkozásával, hanem ugyanígy a tiszti személyzet gyarapodásával. A háború, a trianoni birtokcsökkenések a forradalmak és az 1920-as földbirtokreformok nagy adósságokba hajszolták a rendet. 1917-ben már 624.200,56 korona adósság 68 terhelte a rendet.
Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995 67 68
24
Ennek ellenére a rend létszáma ezekben években nem csökkent: 1921-1922: 246 fő 1929-1930: 275 fő 1937-1938: 280 fő 1943-1944: 279 fő 69 volt a rendben. A felgyülemlett adósság és a rend belső, erkölcsi szétzilálódása miatt a rendtagok egy második feloszlatástól tartottak. A háború miatt elestek az államsegélyektől és a személyi pótlékoktól is, erről a rend „hazafias meggondolásból” 70 önként lemondott ugyanígy korábban a tizedről is. Ezeket az összegeket a háborús évek után sem fizették ki a rendnek. Az adósságok és a belső rendi feszültségek megoldására a rendnek a Szentszékhez kellett fordulnia. A Szentszéktől 1926-ban kapott rescriptumban, figyelmeztetésben a pápa arra intette Bárdos Reming főapátot, aki alig hívott össze káptalant, hogy fontolja meg a Szerzetesek Kongregációjának (Sacra Congregatio Religiosorum) intelmeit, és vegye komolyabban a gazdasági problémákat. A Szerzetesek Kongregációja elrendelte egy gazdasági bizottság felállítását és a rendtagok gazdasági szakképzését. 71 Ekkor indult be a fűszer- és gyógynövénytermesztés és az illóolaj-lepárlás Pannonhalmán. 1919-től az állam és az egyház viszonya fokozatosan megromlott. A Tanácsköztársaság 1919. június 23-án elfogadott alkotmányában kimondták az állam és az egyház szétválasztását, de a lelkiismereti és vallásszabadság fenntartásával. A katolikus egyház legfontosabb társadalmi és politikai bázisa 1948-ig az iskola volt. A felsőház tagjai a katolikus érsekek, a megyéspüspökök és a pannonhalmi főapát gyakoroltak befolyást a magyar törvényhozásra 1927-1944 között.
69 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995 70 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995 71 A főapátság birtokait 21 gazdaságra és 5 erdészetre osztva kezelték és az ezekhez tartozó üzemeket. Külön egységként viszont a központi gazdasághoz tartozó téglagyárat, a központi pincét, a tömördi keserűvíztelepet és a balatonfüredi fürdőt és éttermet. (Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. )
25
1944. október 7-én Győr bombázása alatt két cseléd halt meg, 14-én szintén a központi gazdasághoz tartozó Lázit bombázták, 26-án a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alá került, november 10-én a Győrszentmártoni konyhán osztottak ételt a menekülteknek. 1944. november 15 - 1945. május 3. között a rend 760 menekült ellátását és orvosi felügyeletét látták el és 26 ezer pengő segélyt osztottak ki, a győri bombakárosultaknak további 10 ezer pengőt. 1945. március 7 - április 3. között kétezer gyermek védelmét biztosította a monostor. 72 1944. október 27-én Kelemen Krizosztom főapát utasította a szerzetestanárokat, hogy három csoportban végezzék a munkájukat: az oktatás terén, a menekültek elhelyezése körül és a kórházak körüli teendők ellátásában. 1947, márciusában Kelemen Krizosztom főapát külföldre ment. 1944-1945. között az egyház állami pártfogás helyett inkább csak a híveire támaszkodhatott. Megerősödött a hitélet a hosszú háborúk miatt, az emberek a hitben találtak támaszra, vigaszra. Sokkal többen jártak ekkor templomba és életek aktív hitéletet, mint a háborút megelőző időszakban. 1945. április 4-én kiutasították Angello Rotta-t, a budapesti apostoli nunciust. 1945. március 29-én meghalt Serédi Jusztinián esztergomi érsek. 1945. május 24-én tartották az első püspökkari értekezletet, amelyen a prímás után rangban következő Grősz József kalocsai érsek elnökölt. 73 1945. augusztus 16-án nevezte ki Mindszenty Józsefet esztergomi érsekké XII. Piusz pápa. A Apor Vilmos (báró) győri püspök 1945. húsvétján belehalt sérüléseibe, munkáját 1946-ban a soproni apátplébános, Papp Kálmán folytatta. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945-ban felszámolta a nagybirtokrendszert.
Ezek a társadalmi változások is inkább az egyház felé fordították az embereket. A nemzeti és egyházi ünnepek összefonódásával próbálta az állam a kezében tartani a hívőket. 1947ben a megnövekedett érdeklődés miatt a püspöki kar megkapta a Szentszéktől az esti misézés jogát is. A hitélettel együtt fellendült a kultúra és az irodalom, ez jelentősen kedvezett a katolikus könyvkiadásnak és a sajtónak is. Viszont ezeket a katolikus lapokat, főleg a politikai tartalmúakat erősen korlátozták államilag, a katolikus – vagy bármilyen 72
Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. 73 Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. Grősz érsek a győri bencés gimnáziumban érettségizett, 1911-ben szentelték pappá és 1913-tól a győri püspöki irodában dolgozott, 1928-tól, mint győri segédpüspök. 1933-tól káptalani helynök. 1943-ban nevezték ki kalocsai érsekké. Serédi Jusztinián halálától, majd 1949. februártól szentszéki megerősítéssel is, a magyar katolikus egyház első embere. (Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, www.rev.hu)
26
vallási – napilapokat egyenesen betiltották. A törvényhozás 1947 decemberében eltörölte az elismert vallási felekezetek közötti különbségeket. 1948 nyarán végleg államosították az egyházi iskolákat és felszámolták a szerzetesrendeket. 1948 májusában jelentette be a Vallás és Közoktatásügyi miniszter az iskolák államosítását. A végrehajtási utasítás kijelentette, hogy a hittudományi főiskolákat és a papnevelő intézeteket (szemináriumokat) nem államosítják.
1949. február elsején alakult meg a Magyar Függetlenségi Népfront és 1949. augusztus 18án elfogadták a Magyar Népköztársaság alkotmányát: „A Magyar Népköztársaság biztosítja az állampolgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának a jogát, az egyházat különválasztja az államtól.” 74 1949. Mindszenty-per. Mindszenty letartóztatása után Grősz József kalocsai érseket is lemondásra szólítoták fel.
1950
júniusában alakult bizottság az egyház és az állam megbízásából, hogy „kimunkálja a katolikus egyház és az állam viszonyának rendezését az adott magyar társadalmi viszonyok között.” 75 Az egyház oldaláról a bizottság tagja volt Grősz József kalocsai érsek, Czapik Gyula egri érsek, Hamvas Endre csanádi püspök és Sárközy Pál pannonhalmi főapáthelyettes. 76 A pápa nem helyeselte a tárgyalásokat. 1950-ben a szerzetesrendeket egyik napról a másikra felszámolták, az egyház nagybirtokait kisajátították, így az intézmények fenntartása nagy részben az államra hárult. Az 1950. szeptember
7-i
törvényrendelet
intézkedett
a
magyarországi
szerzetesrendek
feloszlatásáról, kb. 100 fő került ekkor a pannonhalmi papi otthonba. 77 1950. szeptember 7-i állam és egyház közötti megegyezés értelmében három férfi (bencés, ferences, piarista) és egy női (Szegedi Iskolanővérek) katolikus szerzetesrend működhetett Magyarországon, összesen nyolc gimnáziummal. 78 A szerzetesrendeket véglegesen csak a Szentszék oszlathatta fel, ezért az állam csupán a működési engedélyt vonhatta meg tőlük a területén.
Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. Itt is mint idézet olvasható. 75 Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. Itt is mint idézet olvasható. 76 „A politikai nyomásnak engedve 1950. augusztus 30-án a püspöki kar nevében Grősz érsek aláírta az állammal kötött a katolikus egyház állami ellenőrzését biztosító, ugyanakkor működését korlátok között engedélyező (kánonjogilag egyébként érvénytelen) megállapodást.” (Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, www.rev.hu) 77 Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. 78 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. 74
27
1950. szeptember 2-án Sárközy Pál főapát-helyettes (1950-1957) arról tájékoztatta rendtársait, hogy „minden jel arra mutat, hogy a közeli napokban a rendnek feloszlatása megtörténik. Ennek velejárója, hogy házaink közül csak a pannonhalmi főmonostor és a győri székház maradhat meg a vele kapcsolatos gimnázium és internátus miatt.” 79 Az állam a bencés iskolából csak a pannonhalmi és győri iskolákat nem vonta be az államosításba. 1950-ben megtörtént a rend részleges „feloszlása”, ekkor a bencés rend létszáma 317 fő volt, köztük 210 felszentelt pap volt. A pannonhalmi monostor papi otthonában kb. száz nyugdíjképes vagy beteg (nem csak bencés rendhez tartozó) szerzetest helyeztek el. A Szentszék 1951. február 10-én főapáttá nevezte ki Sárközy Pált (19521957), 1951. november 12-től a pannonhalmi egyházmegye is megszűnt. A rend csak tanítással foglalkozhatott, az egyházmegyét kánonilag is érvényes módon csak a pápa szüntethet meg, ezért az egyházmegye kormányzását átadták a győri püspöknek. 1951. augusztus 8-án az Állam- Egyház Hivatal tagjai az „iroda és a gazdasági ügyek vezetésének megszervezésére” 80 Pannonhalmára érkeztek. 1945-ben, a politikai fordulat éve után a megmaradt földek birtokosai is kuláklistára kerültek és kötelesek voltak a földterületeket „felajánlani” az államnak. Szentmártonban is működésbe léptek az államigazgatás helyi szervei. 1946. február 15-én a községi élelmiszer-ellenőrző bizottság vizsgálta felül a rend készleteit. Az 1950-es években az árunak minősülő élelmiszereket állami vállalatoknak kellett felajánlani, pl. a pincében tartott bort is. 81 1964. szeptember 8-án, 1965. január 1-i hatállyal a falu nevét Győrszentmártonról Pannonhalmára változtatták. 1950. július folyamán megkezdték a rendtagok eltávolítása a rendházakból. A győri és esztergomi bencés rendházakat július 31ről 1-re ürítették ki, az ottani rendtagokat a tihanyi apátságban helyezték el. 1950. augusztus 30-án a magyar katolikus egyház és a kormány között létrejött egy megállapodás, amiben kötelességet vállaltak az állam és az egyház közötti „jó viszony elmélyítésére”. A kormány 1950. szeptember 15-i vallásoktatási rendeletében szabályozta az egyházi iskolákba a beiratkozás módját. 1950. szeptember 27-én egy „pásztori körlevél” a püspöki kartól közölte a hívekkel a megegyezés tényét és kényszerből elismerte a
79
Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. 80 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995. 81 Fülöp Éva Mária: A magyarországi bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezete és irányítása (1848-1949), kiadja: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest, 1995.
28
szocialista államot. 1951. április 24-én a MDP vezetősége megegyezett, hogy „Először a sajtóban fel kell lépni valamennyi püspök ellen” 82. 1951. május 18-án letartóztatták Gőrsz József kalocsai érseket, 1951. június 22-28. között zajlott a per, 15 év szabadságvesztésre ítélték. A tárgyalás idejére Badalik Bertalan veszprémi, Hamvas Endre csanádi, Péteri József váci és Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt. Ezzel kényszerítve rá őket, hogy békepapokat nevezzenek ki vezető posztokra. Czapik Gyula egri érsek vezetésével a katolikus püspöki kar kényszerű nyilatkozatot közölt és 1951. július 21-én esküt tettek le az alkotmányra. 1950-1956 között az egyházon belüli megosztottság vált általánossá. Egyik oldalon állt Mindszenty József és híveinek hallgató, de ellenálló politikája, a másik oldalon pedig a kormányhatalmat kérdés nélkül elfogadó és szolgáló ún. békepapok.
Az 1945-ös földreform következtében a cselédek és munkások is földhöz jutottak, és mint birtokos parasztok költöztek be a falvakba. A falvak „őslakói” általában egy vallási közösséget alkottak, és élték is a vallási életet. A beköltözött „új- birtokosok” viszont nem voltak igazán vallásosak, és mikor ők is beilleszkedtek a falvak életébe elkezdtek felbomlani ezek a vallási közösségek. Az urbanizáció és az iparosodás is rontott ezen a helyzeten. Azok, akik a városban kaptak munkát, akik a falvakban maradtak a folyamatos ingázás miatt, Pannonhalma esetében Győrbe, szakadtak ki a vallási életből. A városba költözöttek, teljesen elvallástalanodtak, mivel kevesen csatlakoztak új vallási közösséghez. A tradicionális vallásosság ebben a formában csökkent, azonban a műveltebb és feltörekvőbb társadalmi rétegekben újra terjedt a vallásosság. 83 A vallásosság, mint „ópium”, felszámolásának három lépcsője volt. Első a vallás társadalmi hátterének módszeres szétverése volt, a parasztok tsz-be kényszerítésével, kuláklistákkal és üldözésekkel, a hittanoktatás korlátozásával az „ateista ifjúság kinevelése”. Második a koncepciós perek a papság ellen (Mindszenty, Grősz), és folyamatos áthelyezésük, internálásuk, a szerzetesek „működési engedélyének megvonása” volt. Harmadik lépcső volt az egyházon belül egyfajta ellenzék létrehozása a békepapokkal, és az egyház államosítása az 1950-es egyezménnyel. „A múlthoz kötődő Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. Ezzel az állam célja a püspökség, így a papság, de a hívők megfélemlítése és az állam érdekeinek megfelelő egyházi személyek vezető pozíciókba emelése volt. .” (Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, www.rev.hu) 83 Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. 82
29
egyházakat megfosztották addigi társadalmi –közéleti funkcióiktól, majd pedig lelkipásztori működésüket is erősen korlátozták. A hatalom szolgálatába állítás mellett adminisztratív üldözéssé fajult, és az egyházak szovjet mintára történő felszámolására irányult.” 84
1956 és az egyház: A
lakosság
megnyugtatásához,
munkára
sarkállásához,
a
termelőszövetkezetek
népszerűsítéséhez szüksége volt az egyházra, ám az 1950-ben erre a feladatara szervezett békepapaság nem bizonyult megfelelőnek és hiteltelen volt az emberek szemében. A békepapság állami intézmény volt, fő célja az egyház megosztása volt, így próbálva félreállítani a politikából, hogy esetleg a jobb oldal bázisa legyen. 85 A sajtó folyamatosan az egyház és az állam jó viszonyáról tudósított. 1955. július 16-án Mindszenty József életfogytiglani börtönbüntetését felfüggesztették.
1955. október 14-én a Magyar Katolikus Papok Országos Bizottságának tulajdonított kérését, miszerint részesítsenek egyéni kegyelemben négy elítélt papot, az Elnöki Tanács jóváhagyta. Így 1956 februárjában kegyelmet kapott Grősz József kalocsai érsek 86, akit ezután Tószegre vittek. Czapik Gyula egri érsek 1956 tavaszán már súlyos beteg volt és 1956. április 25-én meghalt. A püspöki kar elnökségének betöltésén sokat vitázott az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) és a kormány. A rangidős Virág Ferenc pécsi püspök betegeskedése miatt, a soron következő Shovy Lajos székesfehérvári püspök pedig a „hatalom iránti illojális magatartása miatt” 87 nem tölthette be az püspöki kar elnökének posztját. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének álláspontja: „Véleményünk szerint Grősz érsek alkalmazható” 88. A Politikai Bizottság 1956. május 4-én elfogadta, és május 11-én jóváhagyta Horváth János az ÁEH elnökének javaslatát Czapik érsek utódlása ügyében. Miszerint: „helyezzék vissza hivatalába Grősz József kalocsai érseket, és így legyen ő a Püspöki Kar elnöke, mert az érsek rangban minden püspököt megelőz” 89. 1956
Gergely Jenő –A katolikus egyház Magyarországon 1944 után, Előadások a Történettudományi Intézetben, Budapest, 1991. kiadja: az MTA Történettudományi Intézete) 85 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 86 1955. október 14-én megszakították Grősz érsek büntetését, de házi őrizetben tartották. 87 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 88 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 89 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. Grősz érsek a püspöki kar élére való visszatérésétől kezdve az egyház működése érdekében teljesen együtt működött az 84
30
tavaszán már mindenhol az országban, egyre rohamosabban terjedtek az „anti-sztálinista” megmozdulások és rendezvények. Rákosi az SZKP XX. Kongresszusán még az MDP politikájának helyességéről beszélt, de ezt már a társadalom nem igazolta vissza. A Politikai Bizottság május 11-i ülésén az Amerikai Egyesült Államok után közvetlenül sorolta a Vatikánt, mint akinek Magyarországon „kém- és aknamunkája” folyik. „A Vatikán a belső ellenséges tevékenység
szervezésében,
propagandaanyagokkal
irányításában
igyekszik
aktiválni
erőteljesen a
klerikális
részt reakciót,
vett,
pénzzel,
elsősorban
a
szerzetesrendek maradványait.” 90 Ennek folyományaként őrizetbevettek 457 főt, akik az „ellenséges osztályokhoz” tartoztak, ebből 27 egyházi személy volt. kifelé való kommunikációjukban ezen intézkedések a „munka javítását célozták meg a legaktívabb ellenséges rétegek és elemek között”, pl. a katolikus klérus tagjainál is. Grősz érsek első hivatalos kiállásán 1956. május 12-én kijelentette, hogy Czapik érsek helyesnek bizonyult irányvonalát szeretné követni. Szabadulása óta először 1956. június 13-án ült össze a püspöki kar Grősz József elnökletével. Összefoglalták az egyház sérelmeit és követeléseit 11 pontban és ezt a miniszterelnökhöz vitték, aki július 18-án fogadta Hamvas Endre csanádi, Papp Kálmán győri megyés püspököt és Rogács Ferenc pécsi segédpüspököt. A 11 pont az 1956, július 18-i püspökkari konferencián az egyház és állam megbeszélése folyt: 1. „Az egyházkormányzat szabadsága”, de az ÁEH a kinevezésekkel kapcsolatos előzetes hozzájárulás jogát továbbra is megtartotta.
2. „A szentségek szabad kiszolgáltatása”, bérmálási, felszentelési korlátozások megszüntetése. 3. „Az istentiszteleti idő korlátozásának megszüntetése.”
állammal. (Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, www.rev.hu) 90 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006.
31
4. „Vallásszabadság.” 5. „A hittanbeíratások szabadsága, de az állam tartotta magát ahhoz, hogy „fontos vezetői pozícióba, iskolaigazgatói állásra csak materialista kerülhet.” 6. „Új lelkészségek és új egyházi épületek létesítésének lehetősége.” 7. „Amnesztia azoknak a papoknak és híveknek, akiket vallási okból ítéltek el.” Az ÁEH szerint senkit sem ítéltek el vallási okból, politikai okból ítéltek néhány papot.
8. „Szerzetes templomok mellett a szükséges helyiségek visszaadása.”
9. „Budapestre helyezett papok letelepedési engedélye.” 10. „Az Új Ember és a Vigília példányszámának emelése és könyvkiadási lehetőségek.” 11. „A magánvizsgáztatás joga az egyházi gimnáziumokban.” 91
A püspökök sérelmezték még a cenzúrát, ígéretet kaptak az 1951-ben elvett földek kártérítésére. Kérték, hogy a szerzetesnővérek is viselhessenek rendi ruhát, de ezt csak házon belül engedték meg nekik. Szó volt az ÁEH átszervezéséről és a békepapságról is, de erre Hegedűs válasza az volt, hogy „Az ÁEH fenntartása a kormány presztízskérdése.” 92 A munkájuktól eltiltott papok a mellékoltároknál misézhettek és gyóntathattak is, de nem rendszeresen. 1956. július 18-án mentették fel Rákosi Mátyást, a párt első elnökét, helyébe Gerő Ernő került. Az ÁEH elnökhelyettesi posztját 1956. június 4-től Miklós Imre töltötte be. Megalakult a Katolikus Népszövetség 1956. június 8-án, főtitkára a Keresztény Gazdasági Párt volt országgyűlési képviselője, Früchwirt Mátyás lett. „A nagyobb horderejű kérdésekben a pártvezetők kitartottak az alapvető célkitűzésük –a vallás fokozatos felszámolása –mellett.” 93
91
A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 93 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 92
32
Igyekeztek fenntartani a látszatot a kormány szervei, főleg, az ÁEH, hogy mindent megtesznek az állam és az egyház jó viszonyáért, főleg a katolikus egyházzal működnek nagyon jól együtt, de a beíratásokon is látszott, hogy nem tartják a megállapodásokat. 1956. augusztus közepén Mindszenty Józsefet Tóth János plébános által felszólították, hogy kérjen amnesztiát. Nem tette. 94 Az MNK legfelsőbb bírósága 1956. október 5-én felmentette az 1948-ban törvénytelenül elítélt Ordass Lajos evangélikus püspököt. Ez az aktus felbátorította a katolikusokat is és az október 17-i püspökkari értekezleten szóba is került Grősz József rehabilitációja, de ennek kérésre a forradalom miatt nem került már sor. 95 „A forradalom előkészítésében és megszervezésében a katolikus egyháznak semmilyen szerepe nem volt. A gomba módra szaporodó nemzeti és egyéb bizottságokban csak elvétve akadt papi személy. Az egyház a néppel együtt örült a változásoknak.” 96 A február elején megkezdett tárgyalásokban elítélt kb. 70 pap és 12 apáca szabadult ki októberben. Az első hivatalos nyilatkozatok az egyház részéről: Legelsőként a békepapok vezetője Horváth Richárd törte meg a klérus hallgatását. Utána 1956. október 24-én Grősz József a püspöki kar elnöke szólt az emberekhez a Kossuth Rádióban (19 óra 17 perckor). Körlevelet adott ki október 25-én Hamvas Endre csanádi püspök, az esztergomi főegyházmegye apostoli adminisztrátora. Október 26-án a Kossuth Rádióban ismét Grősz érsek rövid nyilatkozatát olvasták be (12 óra 33 perckor). Október 29-én rövid beszédet mondott Papp Kálmán győri püspök, aki mint az előtte szóló papok is a nyugalom megőrzésére, a vérontás elkerülésére szólította fel az embereket. Az Állami Egyházügyi Hivatal miatt Visszafogottan nyilatkoztak. 97 A Központi Papi Szeminárium kispapjai is inkább szociális és lelkipásztori fellépésükkel fejezték rokonszenvüket a forradalom mellett. 1956. október 21-27 között lelkigyakorlatot tartó hallgatók között 27én merült fel, hogy kimenjenek a kórházakba lelki vigaszt nyújtani, erre október 28-án megkapták az engedélyt. Október 29-én vallási követeléseiket röplapban fogalmazták meg.
94
Mindszenty rehabilitációjával vagy esetleges pertörlésével egészen 1989-ig nem foglalkoztak. A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 96 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 97 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 95
33
XII. Piusz pápa október 28-án a Vatikáni Rádióban a Luctuosissimi eventus kezdetű enciklikájában üdvözölte a magyar felkelést, és imára szólította fel az embereket a forradalom győzelméért. Nyomatékosan kérte a „gyilkosságok” beszüntetését és hangsúlyozta, hogy az „igazságosságon, szereteten és jogos szabadságon alapuló igazi béke” az elérendő cél. A katolikus püspökök közül egyedül Virág Ferenc pécsi püspök, mert követeléseket megfogalmazni az egyház nevében, viszont a fővárosban és vidéken egyforma lelkesedéssel adták ki indítványaikat a nevükben „keresztény” jelzőt viselő új, akkor megalakult politikai pártok. Október 31-én alakult újjá Papp Kálmán győri megyés püspök pártfogásában a Katolikus Népszövetség. Október 30-án jött létre a Keresztény Ifjúsági Szövetség a katolikus és protestáns ifjúság összefogásában, felhívásuk november 1-én hangzott el a rádióban. 98
1956. október 31-én érkezett vissza budai lakásába Mindszenty bíboros, esztergomi érsek. XII. Piusz még aznap táviratban köszöntötte. Mindszenty bíboros november 2-án szűk körű püspökkari megbeszélésen felszólította a megyék ordináriusait 99, hogy bocsássanak el minden békepapot a vezető állásokból. Katonák és kispapok hozták el november 3-án, szintén Mindszenty utasítására az ÁEH iratait. November 3-án beszédét a Parlamentből a rádió élőben közvetítette. Ezt a beszédét több hazai és külföldi újság is közölte, általában viszont csak kivonatosan, a Népszabadság, a Szeged Népe, a Magyar Nemzet vagy a Süddeutsche Zeitung. Többféle értelmezés jelent meg a beszéd kapcsán, a legtöbb azt állította, hogy a bíboros az egyházi nagybirtokok visszaállítását követelte. 1956. november 4-én megindultak a szovjet csapatok. Mindszenty a Parlamentbe, majd az amerikai nagykövetségre ment és menedékjogot kapott. A győri egyházmegye és Pannonhalma a forradalom idején: A 250 magyarországi disszidens között kb. 60 pap hagyta el az országot. A hatalom megkövetelte, hogy a külföldre távozó papokat függesszék fel. Papp Károly győri megyés püspök 1956. november 22-én felfüggesztés terhe mellett megtiltotta papjainak, hogy „súlyos ok és egyházhatósági engedély nélkül” 100 elhagyják az országot. Győrben október 26-án megalakult a Nemzeti Tanács. A tanácsházán többek között Horváth Lajos
98
A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 100 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 99
34
templomigazgató is felszólalt a papság nevében és követeléseiben kérte a szerzetesség helyre/visszaállítását is. október 27-én a keresztény párt alakuló ülése a győri bencés gimnázium internátusában volt. A Dunántúli Nemzeti Tanács szervezésében részt vett a győri bencés gimnázium egyik paptanára is, Galambos Ferenc Iréneusz, akinek a forradalom leverése után sikerült Ausztriába menekülnie, távollétében halálra ítélték. Pannonhalmán a főapátságban és a gimnáziumban semmin nem változtatott a körülöttük és az országban kirobbant forradalom. Az eseményekről a rádióból értesültek. Az osztályfőnökök a forradalom negyedik napján ünneplőbe öltöztették a diákokat és levonultak a községbe. A községháza előtt elénekelték a Himnuszt, a Szózatot és egy diák elszavalta a Nemzeti dalt. Megválasztották a községben a munkástanácsot, ezután visszamentek az apátságba és folytatódott a tanítás.
A szombathelyi egyházmegyében a forradalom után november 4-én letartóztatták Szendy László apátplébánost, akit a KGB többször is kihallgatott. December 14-én kiengedték, de 1957. március 13-án megint letartóztatták. A Márianosztrai börtönből 1958. április 7-én szabadult és Pannonhalmára internálták, ahol a főapát vendégeként tekintették, amíg visszamehetett Szombathelyre.
A békepapok eltávolítása is érintette Pannonhalmát. November 5-i levelében Dr. Beresztóczy Miklós kanonok, vezető békepap ügyében értesített Mindszenty bíboros hercegprímás, hogy „egyházi és közéleti tevékenységétől őt eltiltom. Fent nevezett bűnbánat céljából azonnal a pannonhalmi kolostorba vonul.” 101 Az utasításnak Beresztóczy eleget tett. 1956. december 19-én Grősz József kalocsai érsek körlevelet küldött a megyés püspököknek pontokba szedve a kéréseiket. Sárközy Pál szerint a szerzetesrendek visszaállításáról szóló pontban „határozottabb javaslatot kellene előterjeszteni.” 102 Ezt a véleményét küldte tovább Sík Sándor piarista tartományfőnöknek. Győrbe a szabadságharc leverése után Stefan László kismartoni (eisenstadti) püspök küldött segélycsomagokat. Az egész országba érkeztek viszont nyugatról segélyek. Ezeket 101 102
A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006.
35
Győrben és Budapesten osztották szét. Mindszenty bíboros már Budára érkezésének első napján, október 31-én intézkedett a segélyekről, a Győrbe irányítottak fogadásával és szétosztásával Lányi János győri kanonokot bízta meg. 103 1956 és az egyházi sajtó:
1956. november 4-én jelent meg az Új Ember, amit ezután fél évig betiltottak, egy részét el is kobozták. A jezsuiták lapja A Szív 1951-ben került a tiltó listára. A forradalom idején újra megjelent, és örvendezve írta: „A nagyszerű forradalom lerázta az Egyház kezéről a bilincseket.” 104 1956. novemberi 3-i számának vezércikkében fogalmazta meg Pálos Antal, volt jezsuita tartományfőnök a követeléseiket. Az egyházi sajtó engedélyezése ügyében 1957 elején javaslatot tett az Állami Egyházügyi Hivatal, de ezt az MSZMP Intéző Bizottsága elutasította. Majd 1957. május 10-én az ÁEH újabb javaslatára engedett és 1957. június 2-án az Új Ember 42 ezer, a Vigília 6 ezer példányszámban megjelenhetett. 1957-től az újságok mellett egy-két vallási tartalmú könyv is napvilágot látott kis példányszámban. Havonta egyszer vasárnaponként a rádióban katolikus áhítat szólt. 105
A forradalom után: Fontos volt a békepapok visszaállításának ügye a kormány számára, sőt az egész békepapi szervezet újjáélesztése. Vezető pozíciókba való visszahelyezésük érdekében mindent bevetettek, akár erőszakot is. 1957-ben az Elnöki Tanács törvényben rendelte el, hogy az államnak beleszólási és jóváhagyási joga van minden egyházszervezeti kérdésben. A kormányból az egyház felé „látszatengedményeket” tettek pl. az ÁEH átszervezése. 1956. december 31-től a Művelődésügyi Minisztériumba tagozódott az Állami Egyházügyi Hivatal, de vezetője továbbra is Horváth János maradt és hatásköre sem változott.
A Kádár-kormány valláspolitikáját egy sajtóközleményben jelentették meg 1957. január 4én, a kormány nem változtatott a korábbi egyházpolitikán, a legfontosabb a békepapok 103
A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. A Szív 1956. november 3-i szám, A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006., mint idézet szerepel 105 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 104
36
visszahelyeztetése és továbbra is a vallás fokozatos felszámolása volt. Horváth János 1957. február 19-én megbeszélést hívott össze a püspöki bizottság tagjaival, Grősz József érsekkel, Badalik Bertalan veszprémi és Papp Kálmán győri püspökkel a békepapok ügyében. 1957. január 21-én a Zsinati Kongregáció (Sacra Congregatio Concili) kiközösítette és felfüggesztette az ÁEH nyomására vezető pozícióba helyezett, majd Mindszenty utasítására eltávolított papokat. Az ÁEH ezért a Vatikánt beleavatkozással vádolta az ország belügyeibe. 106 Az Elnöki Tanács állami hozzájárulást rendelt el a fontos egyházi állások betöltéséhez,1957. március 24-én. Újabb tárgyalást folytattak március 26-án a vezető békepapokról, ÁEH börtönnel fenyegette a püspököket. Március 24-én a püspöki kar elfogadta az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának (Opus Pacis) felállását 107. 1958. augusztus 28-án megfélemlítésre a püspökök kiadtak egy nyilatkozatot a népköztársaság mellett, hogy az állam és egyház közötti jó viszonyt, és a békemozgalmat nem veszélyeztetik. A békepapokat nagy részben visszahelyezték a régi pozíciójukba. A győri püspök, Papp Kálmán a Vatikán által eltiltott Pajtényi Lászlót helynökévé, Nedesovszky Jánost pedig irodaigazgatóvá nevezte ki. 108 1963. általános amnesztia. 1964-ben a Szentszék és Magyarország között részleges megállapodás jött létre. Ennek köszönhetően az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette Mindszenty bíborost, és így távozhatott az országból. Mindszenty 1971. szeptember 28-án hagyta maga mögött Magyarországot. 1973-ban VI. Pál pápa az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánította. Majd 1974 februárjában esztergomi apostoli kormányzóvá nevezte ki a pápa Lékai László címzetes püspököt. 1975. május 6-án meghalt Mindszenty József bíboros Bécsben. 1976. február 10-én Lékai Lászlót esztergomi érsekké nevezte ki a pápa –az Elnöki Tanács hozzájárulásával. 109 Pannonhalmán a forradalom után Legányi Norbert volt a főapát (1958-1969). 1969 januárjáig maradt ő a főapát, majd lemondott. Dr. Monsberger Ulrik kormányzó perjel
106
A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006 1957-ben Grősz József kalocsai érsek vezetésével a püspöki kar csatlakozott az állami békemozgalomhoz, Opus Pacis néven saját békebizottságot hozott létre. (Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány, www.rav.hu) 108 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 109 Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. 107
37
(1969-1973) lett a rend vezetője. 1973. március 21-től Dr. Szennay András a budapesti hittudományi főiskola volt tanára töltötte be a pannonhalmi főapáti posztot (1973-1991) 110. A jó viszony demonstrálására 1977-ben Kádár János a Vatikánba utazott, majd ennek viszonzásául Agostino Casaroli címzetes érsek bíboros jött Magyarországra a Szent Gellért jubileum alkalmából. 1986 júliusában váratlanul meghalt Lékai László bíboros. 111 1989ben a püspöki kar feloszlatta a békepapi intézményt, az Opus Pacist, így az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága is megszűnt. 112
Cikkek és nyilatkozatok –Az apátság megítélése 1989-2009-ig a sajtóban: „Az emberek fejében vagy szívében rólunk kialakult hamis kép tőlünk származik.” 113 Ha azt halljuk: Pannonhalma, nem egy 3500-4000 lelkes teleülés jut eszünkbe, hanem egy bencések által irányított kolostor Szent Márton-hegyén. Ez onnan is adódik, hogy korábban csak az apátságot és birtokait hívták Pannonhalmának, amit Kazinczy nevezett el így, egyik itt tartózkodása alkalmával. A település neve 1963-ig Győrszentmárton volt. Miután a település neve is Pannonhalmára módosult folyamatos küzdelem folyik a település részéről a térképre való felkerülésért. A cikkek is ebben az arányban oszlanak meg, rengeteg országos lap foglakozik Pannonhalmával, illetve itt is pontosabb az a meghatározás, hogy az apátsággal, de főleg természetesen a helyi napilap. Ami legelőször szembetűnő volt, hogy egyházi és világi lapok tekintetében, sokkal több ún. világi lap foglalkozott/foglalkozik Pannonhalmával, mint egyházi. Persze ez adódik abból, hogy lényegesen kevesebb egyházi lap van Magyarországon, mint világi. Ennek ellenére mégis a világi lapok többször írtak egy évben Pannonhalmáról, mint bármelyik egyházi lap. Ugyan elég szép számban jelentek meg cikkek kizárólag a településsel foglalkozva, de elenyésző ahhoz képest amennyi magáról
110
Söveges Dávid –Isten útja a bencéseken át –Kis bencés rendtörténet, efo kiadó és nyomda Pannonhalma, 1996. felelős kiadó: Sulyok Elemér OSB 111 Gergely Jenő: Katolikus Egyház, magyar társadalom 1890-1986, Tankönyv kiadó, Budapest, 1989. 112 Gergely Jenő – A katolikus egyház Magyarországon 1944 után – Előadások a Történettudományi Intézetben, Budapest, 1991. kiadja: az MTA Történettudományi Intézete 113 Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, Vigília 2000/12. szám
38
az apátságról, oktatásáról, kulturális rendezvényeiről és gazdasági tevékenységről jelent meg. 1996. évében volt a Millennium.
Ennek kapcsán pedig körül annyian annyiféleképpen, írták meg Pannonhalma és az egyház ezer évét, mint az előtte vizsgált években összesen. Mindenféle lap okot talált a millennium kapcsán, hogy valamilyen formában Pannonhalmát szóbahozza. Néhány lap ebben az évben többször is fogalakozott Pannonhalmával ugyanabban a témakörben. Az turisztikai ajánlók mindig sokszor ajánlották a főapátságot úti célul, de 1996-ban mindenkinek az javasolták, hogy jöjjön Pannonhalmára.
Külön témák szerint néztem meg a cikkeket és a témával kapcsolatos nyilatkozatokat. Külön az apátságról és a településről megjelent cikkeket és külön még az apátságról megjelent cikkeken belül öt nagyobb témát, nevezetesen: oktatás, gazdaság (ezen belül a borászat), kulturális események és vallási működés. Külön kitérek arra is, mit mondanak a pannonhalmi bencés apátság szerzetesei a dolgozat elején bemutatott cikk felvetéseire. Valóban újraéledőben van a vallás, és ha igen, a hagyományos vallásra, mint a római katolikus ez nem igaz? (Pannonhalma és a turizmus viszonyából is általában az apátság jön ki jobban, több panzió is volt a településen, de mind csődbe ment, mert még az idegenvezetők sem tudják, hogy működik/működött a vár alatt egy a túrizmus felfedezésében bízó kis hálózat.) Vallási szerepük, működésük: Azt már a fent kifejtett történeti részből is jól láthatjuk, hogy Pannonhalma meghatározó szerepet tölt be a magyarországi katolikus egyházban. A püspöki karban a főapátnak állandó helye van és ő a Magyar Bencés Kongregáció vezetője. Ma ebben a kongregációban két apátság van, Pannonhalma és a brazíliai Sao Paulóban lévő Szent Gellért- apátság, Kelemen Krizosztom óta. Ehhez tartoznak még itthon a bakonybéli, a tihanyi és a győri perjelségek. Ma az egész világon összesen 20 bencés kongregáció van, nyelvük és földrajzi adottságaik szerint alkotnak egy kongregációt a különböző apátságok. A helyi napilapon, a Kisalföldön kívül, több országos lap is van, amelyik évente többször is írt Pannonhalmáról.
39
Ilyen pl. a Népszava, a Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Hírlap és a kifejezetten bulvárnak mondott lapok is, pl. a Blikk vagy a szórakozató lapok, pl. a Nők Lapja, a Kiskegyed és a Tina. Minden évben legalább 4-5 külföldi cikk is megjelent az apátságról, pl. a Dél-amerikai Magyar Hírlap, a Neue Züricher Zeitung, Fiedes-Katolskt stiesblad114, Daily News és a Budapester Rundschau. Az egyházi lapok közül a két nagy múltú lap, az Új Ember és a Vigília több cikkének is témája Pannonhalma, bár az Új Ember jelentősen többször írt róla. 1991-től Várszegi Asztrik főapát áll a bencés rend élén. Főapáttá választása előtt 1988-tól esztergomi segédpüspök volt és a Budapesti Központi Szeminárium rektora és 1992-ig a püspökkari konferencia titkára. 1991. január 5-én a titkos szavazással a rendtársai pannonhalmi főapáttá választották. Utazásai, kapcsolat építése meghatározták a pannonhalmi bencésekről kialakult képet. A főapátot mindenhol, mint a modern vallási vezetőt ábrázolják az írások. Az egyházon belül és kívül elismeréssel és tisztelettel írnak a lapok róla és a(z ökumenikus) munkásságáról is. Ennek a munkának eredményeképpen több vallási vezető is ellátogatott Pannonhalmára. 1994-ben II. Alekszij moszkvai pátriárka járt Pannonhalmán. 1996. szeptember 6-án, a millennium kapcsán II. János Pál pápa vendégeskedett az apátságban. Ugyanazon az éven, 1996. szeptember 14-én III. Shenouda alexandriai pátriárka, a kopt pápa is itt járt. 2000. augusztus 21-én Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, majd szintén 2000-ben, október 14-én a XIV. dalai láma,Tenzin Gyatsóval látogatott a monostorba. 115
Oktatás:
Bencés gimnáziumok, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, a budapesti Bencés gimnáziumok 1949-ben lett a hittanoktatás fakultatív minden iskolában. „Az állandó agitáció, a szülők megfélemlítése, az adminisztratív eszközök, a hittanra beíratott gyermekek számának radikális csökkenését eredményezte.” 116 1950 és 1951 között az általános iskolák tanulóinak több mint negyven százaléka járt hittanórára, addig ez a szám az ezt követő években egyre inkább csökkent: 114
Egy finn katolikus lap. Várszegi Asztrik - Senki sincs kizárva, Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma 2006., felelős kiadó: Hortobágyi Cirill 116 A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. 115
40
1951/52 – 43,2 százalék 1952/53 – 26,1 százalék 1953/54 – 35, 5 százalék 1955/56 – 29,43 százalék 1956/57 – 30, 18 százalék 117 1956-ban megfigyelhető egy kis növekedés a számarányokban, ezt a forradalom miatt feléledő bizalommal és jövőbe vetett hittel magyarázzák. Ma, mint a Magyar Nemzet 2001. szeptember 6-án közölt adataiból megtudtuk, több mint 260 ezren vesznek részt hittanoktatásban „az óvodától a középiskoláig” 118.
A Pannonhalmi Bencés Gimnáziummal foglakozó cikkek legtöbbjében az adott év felvételi arányai alapján felállított sorrenddel kapcsolatban írnak, mivel a pannonhalmi gimnázium általában a legjobb tíz között szerepel, a Köznevelés című lap minden évben közéteszi ezt a listát és ez a legtöbb országos sajtóorgánumban elemezve megjelenik. Így a Magyar Nemzetben, a Népszabadságban, Szabad Földben, Magyar Hírlap, és a legtöbb megyei lapban is kiemelten a saját megyéjükben szereplő iskolákról. A Kisalföld a Győr-MosonSopron megyei lap minden évben rendszeresen összehasonlítja a megyén belül található gimnáziumokat, ahol általában előkelő helyen tesz említést a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumról. A környező megyékben szintén lejátszódik ez, és rendszeresen megemlítik a győri és pannonhalmi bencés gimnáziumokat. A pannonhalmi apátságban jelenleg 50 szerzetes él és dolgozik, ebből 18 szerzetes-tanár tanít az apátság gimnáziumában, és 22 világi tanár segíti a munkájukat. Horváth Dori Tamás a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója. Többször cikkeznek a bencés diákok találkozójáról, főleg a helyi újságok, több volt diák nosztalgiával és tisztelettel emlékezik meg a lapok hasábjain pannonhalmi bencés diákéveikről. „A kultúra apró elmozdulásaira talán mindenekelőtt fő munkaterületünk, a középiskolai oktató-nevelő munka tesz érzékennyé bennünket.” 119
117
A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006. Magyar Nemzet, 2001. szeptember 6-i szám 119 Várszegi Asztrik főapát, Korunk c. folyóirat 2000/12. szám, Pannonhalma a magyar kultúrában –Történeti szemlélődés című tanulmánya 118
41
Kultúra: Idegenforgalom, turizmus: A pannonhalmi főapátságot évente több mint 100 ezer turista látogatja, a Pax Tourist ezért próbálja minél jobban bemutatni a bencés közösség múltbéli és mai életét. Magyarország egyik leglátogatottabb helye, főleg amióta az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. 120 Az apátságot állami támogatásokból és saját bevételeikből tartják fenn a szerzetesek, ennek egyik legfontosabb része a turizmusból származó bevételük. „Apátságunk költségvetésében a turisztika a húzóágazat.” 121- nyilatkozta Várszegi Asztrik főapát a Népszabadság 2005. április 15-i számában. Ennek fejlesztése érdekében nagyon sok pályázatot nyújt be az apátság, ezeket rendre meg is nyeri, helyi megyei sajtó rendszeresen közli, hogy mikor mennyi pénzt kapott az apátság és abból mit tervez, főleg a millenniumi rekonstrukciók és fejlesztések kapcsán. Már a viszonylag korainak mondható sajtó is rengeteget fogalakozott Pannonhalma turizmusával a Kisalföld 1963. április 25-i számának is ezzel a témával foglakozott az egyik cikke (Melléklet 1. kép). Ugyanígy többször ajánlotta Pannonhalmát a turistáknak több környező ország lapja is, mint a Daily News 1987. szeptember 20-i számában (Melléklet 2. kép), vagy a Neue Zeitung 1987. májusi száma (Melléklet 3. kép).
1989-ben megalakult az apátság idegenforgalmi irodája, ahogy ezt megtudhatjuk a Magyar Hírlap 1989. január 25-i számából (Melléklet 4. kép), és egy nap eltéréssel a Daily News 1989. január 26-i számából is (Melléklet 5. kép), de erről tudósít a Budapester Rundschau 1989. február 6-i száma is (Melléklet 5. kép).
A Pax Tourist-tal az apátság a saját kezébe vette a turisták fogadását, elszállásolását, étkeztetését stb. A naponta érkező turisták ennek ellenére nem akadályozzák a szerzetesek munkáját.
„Pannonhalmán, Szent Márton-hegyén több közösség és egymás mellett: A szerzetesek otthona a monostor, ahová befogadtunk egy iskolát és egy szociális otthont, amelyek 120 121
Népszabadság, 2006. május 2-i szám Népszabadság 2005. április 15-i szám
42
harmóniában élnek együtt közösségünkkel. A turisták csak idegenvezetővel látogathatják az apátságot, és útvonaluk az életterünktől független, azaz, hacsak el nem tévednek az épületegyüttesben, akkor nem zavarják életünket.” 122- fejtette ki Várszegi Asztrik főapát a Magyar Nemzet 1999. augusztus 19-i számában.
Kiállítások, könyvek:
Az apátság ezen kívül nagyon sok kiállítást, koncertet, konferenciát, fesztivált szervezett és szervez. 2007. szeptember 23-án arról tájékoztatott a Kisalföld, hogy Pannonhalmán mondott beszédet Volker Wolf, a Szent Anzelm apátság főapátja 123: „… bár a hit Európában is válságba került azzal, hogy megszűnt általános társadalmi elfogadottsága, egyúttal élettel is megtelt.” 124 Ezen kívül, majdnem minden újság, magazin kulturális ajánlójában rendszeresen helye van a főapátság által szervezett programoknak. Minden Szent Márton-napi ünnepségen a bencés diákok jótékonysági rendezvényeket szerveznek, 2000-óta minden évben átadják a Szent Márton-díjat is az apátságban, annak a kiemelkedő személynek, aki „az adott évben tevékenységével jelentősen hozzájárult a térség, nemzeti örökségünk és kulturális értékeink megismertetéséhez és megőrzéséhez”125 A díjat megkapta már többek között Nemeskürty István író, Pungor Ernő akadémikus, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és Sebestyén Márta énekes is.
2005. november 17-én a Népszabadság tudatta, hogy film készült az apátságról, A közvetítő címmel, amit több pesti mozi is a műsorára tűzött. 126 „A magyarországi egyházi könyvkiadás gazdag kínálatában sajátos színt és érdeklődést képvisel a Bencés Kiadó.” 127- említette meg a főapát a Korunk című folyóirat 2000/12. számában megjelent tanulmányában
122
Magyar Nemzet 1999. augusztus 19-i szám A bencés konföderáció központi apátsága. 124 Kisalföld, 2007. szeptember 23-i szám 125 Kisalföld, 2000. november 17-i szám 126 Népszabadság, 2005. november 17-i szám 127 Várszegi Asztrik –Pannonhalma a magyar kultúrában –Történeti szemlélődés című tanulmány, Korunk, 2000/12. 123
43
A Bencés kiadó, pannonhalmi központtal, ad lehetőséget tankönyvek és a szerzetesek kutatásának könyv formában való kiadására. Ezen belül működik a METEM, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség. Több egyházi témájú könyv kiadását támogatta az apátság és erről rendszeresen beszámoltak a lapok is könyvajánlóikban, egyházi és világi lapok egyaránt, pl. az Élet és Irodalom 1995-ben, de az Új Ember és a Keresztény Élet évente kétszer-háromszor is. Szintén itt beszélt a már korábban említett Pannonhalmi Szemléről is, ami ma is olyan jelentőssé vált, mint egykor volt. „1993-ban indult újra a főapátság folyóirata, a Pannonhalmi Szemle, amely 1926 és 1944 között a legfontosabb fóruma volt mindazoknak a szerzetestanároknak, akik saját szakterületükön önálló kutatásokat folytattak. Az újraindított folyóirat szerzetesekből és világiakból álló szerkesztőbizottságával, évente négyszer megjelenő tematikus számaival hit és kultúra párbeszédének szeretne helyt adni.” 128
Gazdasági tevékenységük: Borászat –a Pannonhalmi „alvó” hegyvidék felébresztése: Az apátság 2003-ban visszavásárolt elvett földjeiből 45 hektárnyi területet és elkezdte a szőlőtőkék betelepítését, azóta a legtöbbet az apátság borászatával kapcsolatban lehet olvasni. Erről a folyamatról, a telepítésről, pinceépítésről és az üzletről folyamatosan láttak napvilágot cikkek, a Kisalföld és a Népszabadság is visszatérő témaként újra és újra megírta, hogy a kolostoroknál nem ritka és hagyomány minőségi borokat készíteni és ebbe a sorba állt be Pannonhalma is. Magyarországon először meglepődtek azon, hogy egy apátság ilyen nyíltan belevág egy üzletbe, de mára ismerik és kedvelik az emberek a pannonhalmi borokat. „Nagy vállalkozás és erkölcsi felelősség ez részemről. A rendem előtt felelek érte, ezért amíg be nem indul olyan mértékben, amikor már tényleg nyugodta lehetek felőle, addig lelkiismereti kötelességemnek érzem, hogy a reprezentációs menedzselésben részt vegyek. Bemutattam borainkat nemrégiben például a bencés apátoknak és Berlinben a nagykövetségen, Ez a hozzájárulásom a pincészeti munkához, nem csak aggódom, hogy jól
Várszegi Asztrik –Pannonhalma a magyar kultúrában –Történeti szemlélődés című tanulmány, Korunk, 2000/12. 128
44
menjen.” 129- mondta el a bor-üzlet kapcsán Asztrik főapát a Kisalföld 2008. július 7-i számában.
A Magyar Külkereskedelmi Bank támogatásával indították el a borászatot az apátságban. Pinceépítésre és fejlesztésre, majd bővítésre került sor, miután többen is megismerték az apátsági bort. A Népszabadság 2004. július 17-i számában számolt be az apátsági pincészet felavatásáról és 2004. augusztus 6-án arról, hogy értesülései szerint „Évente 300 ezer üveg bort palackoznak majd Pannonhalmán.” 130 2009-ben már ezt a pincét kellett felbővíteni a megnövekedett érdeklődés és igények miatt: „2003-ban elkészült pince bővítésével lezárult borászati beruházásunk fejlesztése.” 131 Hortobágyi Cirill perjel a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy „figyelembe kell venni a kor földi követelményeit, ugyanakkor semmi, így a gazdaság növekedése sem lehet önmagáért való. A pannonhalmi főapátság működéséhez szükséges anyagiak biztosítása azt szolgálja, hogy el tudjuk látni az oktatásban-nevelésben, a lelkipásztori szolgálatban, a szeretetotthoni ellátásban, a kulturális életben vállalt kötelezettségeinket.” 132 Kedvelt téma lett az apátság borászata, a boruk a Figyelő bor-rovatába is bekerült 2005-ben. éppen ezért a nagy viharkárok idején 2008-ban különösen nagy volt az érdeklődés, hogy mi lett az apátság boraival: „Az apátsági borászat területének egyharmadát is elverte a jég, 13 hektáron idén egyáltalán nem tudnak szüretelni” 133.
Gyógynövények: A főapátság gyógynövénykertészetében kakukkfüvet, citromfüvet és levendulát is termesztenek. A Népszabadság 2004. augusztus 6-i számában arról ír, hogy „A gyógynövényboltokban megjelentek a 17-18. századi pannonhalmi receptek alapján készült gyógyteák. […] A nyugati kolostorokban régóta honos az ökotudatos gazdálkodás […] de az államosítást követően az önálló gazdálkodásból egy kis kertészeten túlmenőleg csupán a levendulaolaj feldolgozás maradt.” 134 Az apátság szeretné ezt a kertésztet is fejleszteni, meg az arborétumot is felújítani és bemutatni ezt is a turistáknak. A folyamatok így is nagyon látványosak, a régi bencés hagyományok szerint folynak, ezt akarják 129
Kisalföld 2008. július 7-i szám Népszabadság, 2004. augusztus 6-i szám 131 Kisalföld, 2009. január 1. Hortobágy Cirill nyilatkozata 132 Népszabadság, 2004. július 16-i szám 133 Kisalföld, 2008. július 25-i szám 134 Népszabadság, 2004. augusztus 6-i szám 130
45
megosztani az érdeklődőkkel. 135 „Az apátság kertészetében nemcsak a bencések levendulaolaját párolják, hanem a környékbeli kistermelőkét, sőt, az ország távolabbi részeiből ideérkező mennyiséget is.” 136- tájékoztat a Kisalföld 2008. július 28-i száma. A fent említett pályázatokat még egyszer szóbahozom, mert a kertészetet is ebből akarják felfejleszteni, de minden építés, fogadóépület (2004), bazilika felújítás (2008), most a mélygarázs építése (2009) ezekből a befolyt összegekből történt. Ezekből a pénzekből készültek a millenniumi átalakítások is, főként Európai Uniós pályázatok megnyerésével. Egy újabb összeg megnyerése után így nyilatkozott a főapát: „Pannonhalma, amely a kereszténységet és az európai kultúrát képviseli alapítása óta, távoli gyökereitől kap most segítséget, hogy munkáját töretlenül folytathassa.” 137 „Az egyház kétezer éves történelme folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyomány nem azt jelenti: úgy cselekszem, ahogy a második, az ötödik, vagy a tizenhatodik század. Mert miden kor a maga eszköztárával és sajátos gondolkodásmódjával közelített Istenhez.” 138 Millennium, millecentenárium – Millenniumi előkészületek, 1996. a millennium éve A millennium évével már több évvel az évforduló előtt rengeteget cikkeztek. Tudósítottak, hogy Pannonhalma, és vele együtt a magyar katolikus egyház ezer éves lesz, és ehhez kapcsolódóan, az oktatás is. minden újság, magazin, folyóirat megemlékezett erről, jó indok volt, hogy írjanak Pannonhalmáról. A Kisalföld 1986. október 11-én Pannonhalma millenniumára készülnek címmel (Melléklet 6. kép), a Dolgozók Lapja 1987. július 11-i száma, Pannonhalma millenniuma kezdéssel (Melléklet 7. kép), majd 1988. szeptember 15-én írt erről a Pest Megyei Hírlap (Melléklet 8. kép). Utána pedig 1996-ig folyamatosan jelentek meg cikkek arról, hogy befejeződnek-e munkálatok a millecentenáriumra, elég lesz-e pénz. 1996-ban több mint 200 újságcikk jelent meg csak a pannonhalmi millennium kapcsán. Így utólag elmondhatjuk, hogy a kezdeti kevés bizalom ellenére, végül is elismerően nyilatkoztak meg a sajtóban mindenhol Pannonhalmáról, hogy méltóképpen ünnepelte az ezres évfordulót.
135
Kisalföld, 2008. július 28-i szám Kisalföld 2008. július 28-i szám 137 Kisalföld 2008. szeptember 10. 138 Várszegi Asztrik főapát nyilatkozata a Vigília 2000/12. szám 136
46
„Az ökumenikus gondolat 1989 után fokozatosan, főként Pannonhalma alapításának millenniumi esztendejében öltött testet. Már 1994-ben itt járt II. Alekszij moszkvai pátriárka, később Feofan berlini orosz metropolita, Grúzia püspöke, Bulgária és Romániai metropolitái...” 139- mondta el a Figyelő 2006. április 20-i számában Asztrik főapát. Ennek az ökumenikus szellemnek a jegyében és az ezer éves évforduló miatt 1996-ban is, mint már említettem, több egyházi főméltóság vendége volt Pannonhalmának. Például 1996. szeptember 6-án II. János Pál pápa, majd szeptember 14-én Alexandria kopt pátriárkája, III. Shenouda pápa. Az ünnepségeket és az egyházfői látogatásokat a Korunk című folyóiratban megjelent tanulmányában Várszegi Asztrik főapát így értékelte: „1996, monostorunk lapításának millenniumi esztendeje a találkozások éve volt, és azt a lehetőséget azóta is felkínáljuk az egyházaknak és a társadalomnak.” 140 Erre törekedet a főapát mikor felkínálta Pannonhalmát, mint találkozási pontot a Nyugati és a Keleti egyház számára, erre II. János Pál pápa készen is állt, de II. Alekszij moszkvai pátriárka még nem. 2005. június 10-én ezúttal Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát járt II. Alekszij pátriárkánál Moszkvában. 141
„Pannonhalma mostanra ugyanúgy, mint a bencés monostorok többsége, újra és újra szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy Isten jelen van a világban, s nem törődhetünk bele sem Kelet és Nyugat, sem egyház és világ, sem hit és kultúra elszigetelődésébe.” 142 Több támadás is érte az egyházat, hogy részt vesz a politikában, azért kap meg támogatásokat, mert így erősíti meg az állam a befolyását az egyházban és ez alól Pannonhalma sem vonhatta ki magát. A főapát ezekre a vádakra így reflektált: „A magyar társadalomban ma nagyon furcsa a megjelenésünk, mert azt látni –hallani, hogy mennyi pénzt, eszközt kap az egyház –ami megtévesztő.” 143
Figyelő 2006. április 20-i szám Várszegi Asztrik –Pannonhalma a magyar kultúrában –Történeti szemlélődés című tanulmány, Korunk, 2000/12. 141 Népszabadság, 2005. június 10-i szám 142 Várszegi Asztrik –Pannonhalma a magyar kultúrában –Történeti szemlélődés című tanulmány, Korunk, 2000/12.) 143 Vigília 2000/12. szám 139 140
47
„… az egyház léte már önmagában politikai valóság […] nem jobbra, és nem balra van küldetésem, hanem az emberekhez, akik mindkét oldalon állnak.” 144 A történelmi áttekintésben is láttuk, hogy az állam részéről is fontos Pannonhalma, mind a mai napig. Ennek jele, hogy a legtöbb államfő, miniszterelnök és magas rangú politikus megfordult Pannonhalmán az évek során. 2004. július 16-án Szili Katalin Pannonhalmán az apátságban mondta el az újságíróknak, hogy „Pannonhalma nem függhet a demokratikus választásokkal kormányra kerülő politikai erők szemléletmódjától.” 145 Mádl Ferenc a pápával való találkozásakor is azt emelte ki, hogy „példaszerű, problémáktól mentes a magyar kormány és a Vatikán kapcsolata.” 146
A Népszabadság 2007. március 21-én Bajnai Gordon, akkori fejlesztési kormánybiztos látogatásáról számolt be. Gyurcsány Ferenc, volt miniszterelnök 2008. szeptember 10-én megjelenő Kisalföldnek nyilatkozta, az Európai Uniós támogatásról szóló szerződés aláírásakor: „Bár lehet, hogy a szólás úgy tartja, minden szentnek maga felé hajlik a keze, de az állam nem válogathat az értékek és a hagyományok között. Nincs keresztény kultúra nélkül magyar kultúra, nekünk pedig feladatunk támogatni a világörökség részét képező pannonhalmi bencés apátságot.” 147 „A diktatúrában végbement a társadalom szekularizációja, jórészt erőszakos úton, az egyház elveszítette korábbi pozícióit, de ezt máig nem tudta feldolgozni. […] Nagy kísértés a hatalmat kérni segítségül ahhoz, hogy régi pozíciónkat megerősítsük, hiszen ezer éven keresztül a katolikus egyház „királyi kegytől és támogatástól” függött. Meglátásom az, hogy az erejét vissza fogja kapni, de nem feudális úton.” 148- nyilatkozta Várszegi Asztrik főapát a Figyelő 2006. április 20-i számában. Kizárólag a településre vonatkozó cikkek: A településről, 2004. július 1-től városról, az apátság említése nélkül jelentősen kevesebbet írtak az újságok. A Kisalföld 1986. július 3-án a téeszes bortároló építésének végéről ad Várszegi Asztrik nyilatkozata, Figyelő 2006. április 20-i szám Népszabadság, 2004. július 16-i szám 146 Népszabadság 2004. július 17-i szám 147 Kisalföld, 2008. szeptember.10-i szám 148 Figyelő 2006. április 20-i szám 144 145
48
jelentést. (9. kép) majd 1991. március 19-én szintén a Kisalföld a szovjet település szovjet emlékművének lebontásáról ír. (10. kép) A településről általában olyan cikkek láttak napvilágot, leginkább a helyi sajtóban, a Kisalföldben, ami a pannonhalmi települési önkormányzat tevékenységét írta le, azt, hogy kapnak-e támogatást a megyei önkormányzattól, mire fordítják. Több pannonhalmi útfelújításról is szó esett. A leggyakrabban mégis betörések, lopások, pannonhalmi halálesetek kapcsán írtak kizárólag településről. 2004-ben aztán végül nagytelepülésről városi ragra emelkedett Pannonhalma. Ekkortól viszont inkább arról olvashattunk, hogy a várossá válás miatt támogatásoktól esik el Pannonhalma. 149 Közigazgatásilag még mindig kistérségként kezelik, Téttel és Sokoróval együtt említve. Igazán a térképre a pálinkafődével került fel Pannonhalma. A pannonhalmi pálinkafőzde 1948-ig az apátságé volt, de ekkor államosították, majd privatizálták. 2007-ben az akkori tulajdonostól, ő bérfőzést végzett itt, a Győri Likőrgyár Zrt. vette meg és most az ő nevéhez fűződik a Pannonhalmi Pálinkárium név. 150 Azóta már nem csak az apátság boráért járnak ide a „műkedvelők”, hanem a város pálinkájáért is. Azóta megválasztották a pálinkalovagokat is december 6-án, a pálinka napján. 151 A 2009. január 31-i Kisalföldből értesülhettünk arról, hogy „újabb kilenc évre Várszegi Asztrikot választotta főapáttá a bencés konvent.” 152 A főapát erről így nyilatkozott: „A II. Vatikáni Zsinat után –sok más mellett –megújították a szerzetesközösségek belső szabályzatát is. Ennek szellemében az életfogytig választott főapát kilencévenként felveti, hogy rendtársai óhajtják-e további szolgálatát. Ez történt a közelmúltban, a harmadik időszakra is megkaptam a bizalmat.” 153 Vallási fellendülés – A katolikus egyház fellendülése? A pannonhalmi főapátot már sokszor idéztem és most teszek máshogy, mert több helyen, több sajtóorgánumban is beszél a kiindulópontként bemutatott cikk alapvető kérdéseiről és problémáiról. Az egyház elég sajátos megítélés alatt áll ma Magyarországon, többen hiteltelennek tartják. 149
Kisalföld, 2004. március 3-i szám Kisalföld, 2008. április 19-i szám 151 Kisalföld, 2008. december 7-i szám 152 Kisalföld 2009. január 31-i szám 153 Kisalföld 2009. január 31-i szám 150
49
Várszegi Asztrik főapát szerint: „A világegyházban másutt meglevő problémák nálunk is jelen vannak, csak mi kevesebbet beszélünk rólunk.” 154 Mintha a cikkre reflektálva válaszolta volna a főapát a következő mondatait a Vigília 2000/12. számában: „… az emberekben hihetetlen igény van a személyes, élő Istennel való kapcsolatra. Ugyanakkor a történelmi egyházak kevéssé tudnak válaszolni erre a kérdésre. A vallás vonatkozásában is egyfajta krízis mutatkozik. A krízis nem jelent feltétlen negatívumot, hanem őszintébb, mélyebb keresést. […] A mai belsőleg szomjas emberiség nem intézményekre vágyik, hanem olyan hiteles, hívő emberekre, akiknek a személyiségén átsüt valamilyen módon, hogy az illető komolyan kapcsolatban van az Istennel.” 155 Ezzel a dolgozattal nem felmentést keresek a katolikus egyháznak, de mint hívő, valami féle kapaszkodót az egyházon belül igen. Ez nekem Pannonhalma, ami számomra nem hiteltelen és nem fellengző. Nem burkolózik a barokk körmondatok mögé, de igenis kiáll az elvei mellett. A cikkekből elég jól kitűnik, ezzel a véleményemmel nem csak én vagyok így. A hagyományos vallások is lehetnek modernek, sőt újítóak is. Erre a legjobb példa Pannonhalma.
Összességében minden cikk tiszteli a bencés apátságot, a munkásságát, viszont még mindig körbelengi egy leheletnyi titokzatosság. Ezt a titokzatosságot próbáltam meg a dolgozatomban némileg feloldani, ember közelibbé tenni. Azonban kutatásom fő tapasztalata, hogy minél többet tud meg és ért meg az ember, annál több új kérdés is felmerül Pannonhalmáról. A pannonhalmi apátság a rendezvényeivel, a Pannonhalmi Szemlével, az ember közeliségével paradox módon, benne él abban a társadalomban, amitől elvonult. Ezt azok az emberek, akik már jártak Pannonhalmán azonnal megérzik és a pannonhalmi benyomásaik miatt másképp viszonyulnak az egyház egyetemes intézményéhez is. Távolságot tartanak, mind az államtól, mind pedig a magyar katolikus egyháztól is, ennek ellenére a pannonhalmi bencés apátság van a legközelebb a társadalomhoz.
154 155
Magyar Nemzet 1999. augusztus 19-i szám Vigília 2000/12. szám
50
Melléklet:
1. kép
2.
kép
3. kép kép
A fényképeken az eredeti cikkek képe látható, amik Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában találhatóak.
4.
5. kép
6. kép
8.
kép
7. kép
A fényképeken az eredeti cikkek képe látható, amik Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában találhatóak.
9. kép
10. kép
A fényképeken az eredeti cikkek képe látható, amik Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában találhatóak.
Bencés apátságok a Trianoni békeszerződés előtt, Magyarországon.
A fényképeken az eredeti cikkek képe látható, amik Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában találhatóak.
Tanító rendek apátságai Európában
A fényképeken az eredeti cikkek képe látható, amik Pannonhalmi Apátság Főkönyvtárában találhatóak.
Melléklet: 1956-os bencés szerzetes és papi áldozatok 1: Bóna László győri püspöki titkár, 1957. március 14-én letartóztatták, 1959. április 3-án szabadult Márianosztráról. Farkas Virgil bencés, győrszentiváni káplán, 1957. március 6-17-ig volt börtönben. Horváth Lajos győri székesegyházi sekrestyeigazgató és szónok, 1957. március 15-től volt börtönben, ahol többször megverték, végül szívbetegsége miatt kiengedték. Kis György
bakonyszentlászlói plébános 1957. március 15-ben tartóztatták le, internálták, idegállapota miatt szabadult, de május 1-én megint bevitték egy éjszakára.
Markos János bencést 1957. március 6-án elvitték a győrszentiváni plébániáról és április 6-án engedték ki. Söveges Dávid pannonhalmi gimnáziumi igazgató 1957. március 14-től július 31-ig előzetes letartóztatásban volt, ahol súlyosan megverték és két évre elítélték. Ő volt az igazgató, amikor a forradalom alatt egyszer a faluban voltak. Tóth Ernő
1
győri egyházmegyés káplán 1957-ben letartóztatták, a forradalomban való részvétellel vádolták, megverték.
A katolikus egyház 1956-ban –szerkesztette: Rosdy Pál, Új Ember Kiadó, Budapest 2006.
Irodalomjegyzék
Söveges Dávid: Isten útja a bencéseken át- Kis bencés rendtörténet, efo kiadó és nyomda 1996. Pannonhalma, felelős kiadó: Sulyok Elemér OSB Söveges Dávid: Szent Benedek Regulája, Bencés Kiadó és Terjesztő Kft. 2005. Pannonhalma, felelős kiadó: Dr, Várszegi Asztrik Fülöp Éva Mária: A magyar bencés kongregáció birtokainak gazdasági szervezte és irányítása (1948-1949), Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, 1995. Budapest, Felelős kiadó: Várszegi Asztrik Gergely Jenő: katolikus egyház, magyar társadalom 1890-1986. Tankönyvkiadó, 1989. Budapest Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944. után –Előadások a Történettudományi Intézetben, 1991. Budapest, kiadja: MTA Történettudományi Intézete Sólymos Szilveszter OSB: Kruesz Krizosztom (1865-1885) –Pannonhalmi Főapátok 1. Kiadó: A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, 1990. Budapest, felelős kiadó: Várszegi Asztrik Várszegi Imre Asztrik: Kelemen Krizosztom (1929-1950) –Pannonhalmi Főapátok 1. Kiadó: A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, 1990. Budapest, felelős kiadó: Várszegi Asztrik Rosdy Pál (szerkesztő): A katolikus egyház 1956-ban, Új Ember Kiadó, 2006. Budapest Várszegi Asztrik: Senki sincs kizárva, Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma 2006., felelős kiadó: Hortobágyi Cirill Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány honlapja, www.rev.hu Reader’s Digest magazin 2008. áprilisi szám, Verseny a hívekért a vallási piaconNémi versenyszellem ismét felszíthatja a hitet Európában c. cikk Vigília 2000/12. szám, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát Magyar Nemzet 1999. augusztus 19-i szám, Püspökkari irat a választások előtt c. cikk Magyar Nemzet, 2001. szeptember 6-i szám Népszabadság, 2004. július 16-i szám, A pápa kész találkozni a pátriárkával c. cikk Népszabadság 2004. július 17-i szám, Szili Katalin Pannonhalmán c. cikk
Népszabadság, 2004. augusztus 6-i szám, A perjel laboratóriuma c. cikk Népszabadság 2005. április 15-i szám, Apátság turisztikai húzóágazattal c. cikk Népszabadság, 2005. június 10-i szám, Bencések és paroszlávok párbeszéde c. cikk Népszabadság, 2005. november 17-i szám, Filmen Pannonhalma c. cikk Népszabadság, 2006. május 2-i szám, Pannonhalma újabb ezer évre készül c. cikk Korunk 2000/12. szám, Várszegi Asztrik főapát Pannonhalma a magyar kultúrában – Történeti szemlélődés c. tanulmánya Kisalföld, 2000. november 17-i szám Kisalföld, 2004. március 3-i szám, Csorna nyer, Pannonhalma veszít c. cikk Kisalföld, 2007. szeptember 23-i szám, Prézes apátok szinódusa Pannonhalmán c. cikk Kisalföld, 2008. április 19-i szám, Szagolt már pálinka parfümöt? c. cikk Kisalföld 2008. július 7-i szám, Mitől szexi a bor? c. cikk Kisalföld, 2008. július 25-i szám, Kárszemle a jégverte szőlőkben c. cikk Kisalföld, 2008. július 28-i szám, Üvegekben a levendula illata c. cikk Kisalföld, 2008. szeptember.10-i szám, Apátság: profi pályázó c. cikk Kisalföld, 2008. december 7-i szám, Magyar pálinkában van az igazság c, cikk Kisalföld, 2009. január 1. Hortobágy Cirill nyilatkozata Kisalföld 2009. január 31-i szám, Újabb kilenc év bizalom a főapátnak c. cikk Figyelő 2006. április 20-i szám, Csitító szó jobbra, balra c. cikk
