EÖTVÖS JÓZSEF ISKOLAALAPÍTVÁNY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Mottó: Egyszer mindent elér az ember, Azt is, mi most még messze cél, Csak küzdj és ne csüggedj el, S győzelem lesz a harci babér.” Brecht

EÖTVÖS JÓZSEF ISKOLAALAPÍTVÁNY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

A módosított pedagógiai program elfogadásának időpontja: 2004. június hó 14. 1

Bevezető

Az Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája 1994-ben alakult. A létrehozók több évtizedes iskolavezetési, iskolaszervezési tapasztalatuk birtokában új típusú iskola megvalósítását tűzték ki célul. A szándék az volt - 6 év eltelte után is aktuális -, hogy az érettségizett, a felsőoktatásban valamilyen ok miatt tovább nem tanuló fiatalok számára kitörési lehetőséget, nagyobb esélyt adjon további életük alakításához. Az iskola célcsoportját alkotó fiatalok különböző előképzettséggel, képességgel, motivációval, alapkultúrával rendelkeznek, gyakran tanulási kudarcot éltek át. Ebből következően a kitörési lehetőség, az „esélyadás” biztosítása is különböző formákban jelenik meg. A hallgatók egy része számára a munkaerőpiacon elhelyezkedési lehetőséget biztosító szakma, a külföldi munkavállalás lehetősége, mások számára a felsőoktatásban való továbbtanulás, vagy mindkettő jelenti az előrejutást. A szakközépiskola cél- és feladatrendszerének meghatározásakor alapkövetelmények: -

a „piacképes” szakképesítés biztosítása

-

a felsőoktatási intézménybe való bejutás elősegítése

Az oktatási-nevelési program súlyponti területeit a szakmai képzés mellett olyan oktatási területek, illetve tevékenység formák alkotják, amelyek a fentiekben említett „esélyadás szempontjából” a legfontosabbak. Nevezetesen: -

az idegen nyelvi képzés

-

az informatika oktatás

-

a viselkedéskultúra, az üzleti kommunikáció oktatása

-

a külföldi kapcsolatok építése, erősítése, amelyek lehetővé teszik minél több hallgató számára a hosszabb-rövidebb idejű külföldi tartózkodást.

2

Hisszük, hogy a megálmodott cél megvalósul. Az elmaradott megye, régió sok fiatalja számára tudunk kitörési lehetőséget biztosítani. Az intézmény minden oktatóját, alkalmazottját vezérelje e cél. Ha a cél megvalósul, mindannyian sikert könyvelhetünk el.

3

Az intézmény adatai: Név: Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája Cím: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 11-17. Telefon/fax: 66/446-220 e-mail: [email protected] http://eotvos.bmk.hu Működési engedély száma: 02/74-3/1999. Működési engedélyt kiadta: Békés Megye Főjegyzője OM azonosító: 028429 Fenntartó neve: Eötvös József Iskolaalapítvány Fenntartó címe: 5600 Békéscsaba, Andrássy út 11-17.

4

I. A SZAKKÖZÉPISKOLA KÜLDETÉSE A szakközépiskola olyan fiatalokat kíván képezni, akik korszerű konvertálható szaktudásuk, idegen nyelvi kommunikációs készségük, viselkedéskultúrájuk, széles látókörük alapján sikerrel pályázhatnak a magyarországi és a külföldi munkaerő piacon. Felkészültségük lehetővé teszi a sikeres felvételt főiskolára, egyetemre. Az Eötvös József iskolaalapítvány Szakközépiskolája alapvetően a megye és a Dél-Alföldi Régió olyan középfokú szakképző intézménye, amely: - a képzési irányok, a képzési szintek megválasztásában és a képzés tartalmi elemei meghatározásában is alkalmazkodik a megye és a régió változó munkaerő-piaci igényeihez; - az adott szakmai területen a magas szintű szakmai képzés mellett nagy hangsúlyt helyez a nyelvi, a számítástechnikai képzésre, a hallgatók viselkedéskultúrájának, kommunikációs készségének fejlesztésére, a testi nevelésre; - képzési programja kialakításában figyelembe veszi az Európai Unió munkaerőpiaci igényeit is; - a képzés jellegétől függően biztosítja a hallgatók számára a felsőfokú szakképzésbe, illetve a felsőoktatásba való továbblépés feltételei; - igényektől függően felkészíti a tanulókat felvételi vizsgára az iskolában folyó képzéstől eltérő felsőoktatási intézményekbe. Az iskola középfokú és felsőfokú, valamint felsőfokú akkreditált képzést folytat. Az iskola nyitott a környezete, partnerei, megrendelői előtt, a város életének alkotó, hasznos résztvevője kíván lenni. Az intézmény belső légkörét a kölcsönös tisztelet, a végzett munka, a hagyományok, az értékek megbecsülése jellemzi, ez a fejlődés, a növekedés és az egyén felemelkedésének záloga.

5

II. AZ ISKOLA ARCULATA

Az arculat alapjait az iskola küldetése határozza meg. Az arculat három összetevője: 1. Vizuális jegyek Az intézmény logója, szín és képi világa az európaiságot és a magyas szintű szakmai képzést sugallja. Az iskola színvilágát a kék uralja. Motívum rendszereiben utal a sokoldalú külföldi kapcsolatra. 2. Az intézményi kommunikáció Az intézmény szlogenje "oktatás a jövődért" minden írásbeli kommunikációs eszközön megjelenik. A szlogen az intézmény elkötelezettségét közvetíti; szakmailag és emberileg mindent megtenni a hallgatókért. A szlogen vezérfonalul szolgál a tanárok és a hallgatók számára. 3. Az intézményi magatartás Az intézmény szabályozza: -

A hallgatók beiskolázásával kapcsolatos tennivalókat, a hallgatókkal és a középiskolákkal való kapcsolatfelvétel módját, a kapcsolatok ápolásának módját.

-

Az intézmény nagy hangsúlyt helyez partnerei véleményének megismerésére, az esetleges problémák azonnali kezelésére. Az intézmény szabályozza a partnerekkel való kapcsolattartás módját

-

Az intézmény elvárja minden munkatársától a szóbeli és írásbeli kommunikációban az udvarias hangnemet, az ügyek gyors és rugalmas intézését.

III. A SZAKKÖZÉPISKOLA PROFILJA A szakközépiskola alapító okirata szerint iskolarendszerű képzés keretében a középfokú, felsőfokú és akkreditált felsőfokú OKJ szerinti szakképzést folytat.

6

A képzési formák közül a szakközépiskola a piaci igényeket figyelembe véve évente határozza meg képzési struktúráját. Az iskolarendszerű képzésen túlmenően a szakközépiskola iskolarendszeren kívüli szakképzést is folytat. Hallgatói számára lehetővé teszi az e képzési formákba való bekapcsolódást is. Így a végzettek több szakképesítést szerezhetnek. Esélyük a munkaerőpiacon növekszik.

IV. A SZAKKÖZÉPISKOLA TANULÓLÉTSZÁMA Maximális létszám: 200 fő Osztályok száma: 8 A hallgatói létszám szakok, képzési irányok szerinti megoszlását a már említett piaci igények határozzák meg. A szakmai tantervekben meghatározott tantárgyakat az intézmény csoportbontásban oktatja. A csoportbontások megvalósításának szempontjai: A csoportbontással tanított tantárgyak körét a szakmai tantervek tartalmazzák. A csoportok létszámára vonatkozóan a törvényi rendelkezések az irányadóak. A csoportok összetételének meghatározásánál figyelembe veendő speciális szempontok: - nyelvi és számítástechnikai csoportok esetében az azonos előképzettség a meghatározó - idegenvezetői gyakorlatok esetén az azonos nyelvet tanulók kerüljenek egy csoportba - egyes szakmai tárgyaknál az akkreditált képzésben a csoportbontás a szerint történik, hogy a hallgató felsőoktatásban kívánja-e tanulmányait folytatni.

7

V. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei A szakközépiskola az oktató-nevelő munkája során az alábbi alapelvek érvényesülését tartja kiemelkedően fontosnak: -

korszerű szakmai tudással rendelkező, széles látókörű, az új iránt fogékony, az „életre szóló tanulás” eszméjét elfogadó céltudatos emberek nevelése

-

a folyamatos önművelés, az önálló ismeretszerzés igényének kifejlesztése

-

megbízható, pontos munkára képes emberek nevelése

-

a „másság”, a különböző értékrendszerek, világnézetek elfogadása, a tolerancia fejlesztése, a saját vélemény értékrend kialakítása,

-

környezet nevelés (külön program szerint)

-

a racionális gondolkodásra, önálló döntéshozatalra képes fiatalok nevelése (külön program szerint)

-

az egészséges és kulturált életmód iránti igény fejlesztése

-

a társadalmi jelenségek, problémák megértése, megoldásában való részvétel igényének fejlesztése

A fentiekben megfogalmazott alapelvekből az alábbi konkrét célokat határozza meg az intézmény: a/ Kultúrált környezet biztosítása a hallgatók számára A szakközépiskola a kultúrált környezetet fontos nevelési tényezőnek tekinti. Elvárja hallgatóitól, hogy az iskola épületét, berendezési tárgyait óvja, ügyeljen azok kulturáltságára. A környezeti kultúra különös fontossággal bír a szakképzés szempontjából is, hiszen a képzési struktúrában legnagyobb arányt képviselő idegenforgalmi, kereskedelmi képzésben végzők számára szakmai követelményként jelentkezik a környezeti kultúrára való odafigyelés. Az iskola színvilágát a meleg színek jellemzik. b/ Magas szakmai követelmények támasztása a hallgatókkal szemben A középfokú szakképesítést adó képzési formáknál biztosítjuk, hogy viszonylag rövid idő alatt a hallgatók megszerezhessék az adott szakterületen a felsőfokú szakképesítést. A felsőfokú szakképesítést adó képzési formáknál, valamint az akkreditált felsőfokú szakképzésnél olyan szak-

8

emberek képzése a cél, akik széles körű ismeretekkel rendelkeznek, képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok sokoldalú elemzésére, értékelésére. Szakmai ismereteik alkalmassá teszik őket arra, hogy a vállalkozásoknál középvezetői feladatokat lássanak el, képesek gazdasási döntések meghozatalára, illetve a felsőszintű vezetés döntés-előkészítő munkájában való résztvállalásra. A fentiek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha az iskola a széles alapú szakmai alapozásra kellő menynyiségű speciális képzést biztosít hallgatói számára. c/ Emberközpontúság Az iskola arra törekszik, hogy hallgatóiról sokrétű információs bázissal rendelkezzen és ezen információk birtokában segítséget nyújtson számukra a magánéleti, szakmai problémák megoldásában. d/ Nyitottság a környezet felé A szakközépiskola sokrétű kapcsolatot tart fenn a környezetével, mivel működésével a megye és a régió gazdasági érdekeit szolgálja. A kapcsolattartás kétirányú: folyamatos információszerzés a gazdaságról, illetve a környezet állandó tájékoztatása a működésről. e/ „Európaiság” A szakközépiskola jelenlegi tanulói az Európai Unió polgárai lesznek. Ezért az iskola kulcsfontosságú feladatának tekinti, hogy megismertesse hallgatóit Európa társadalmi, gazdasági helyzetével, kultúrájával, az uniós tagságból eredő lehetőségekkel, előnyökkel, hátrányokkal. E feladat megoldása részben tantervi kérdés, másrészt közvetlen tapasztalatszerzést igényel. A szakközépiskola nagy hangsúlyt helyez a nyelvi képzésre. Cél, hogy a hallgatók középfokú államilag elismert nyelvvizsgát szerezzenek a képzési idő alatt. Az intézmény tantárgyai között szerepel az Európai ismeretek. Az iskola arra törekszik, hogy a hallgatók közvetlen tapasztalatokat is szerezzenek. Ezért svájci, németországi, angliai gyakorlati lehetőséget biztosít hallgatói számára. A képzési idő alatt minden hallgató számára biztosít egy, jelentős számban két külföldi tanulmányi kirándulást. f. A megye a régió munkaerőigényének figyelembe vétele A szakközépiskola beiskolázási területe Békés, Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye. A képzési profil meghatározásánál abból indulunk ki, hogy a megye a régió számára olyan szakembereket

9

képezzünk, akik a gazdaság progresszív ágazataiban képesek helytállni, hozzájárulva ezzel az elmaradt régió fejlődéséhez. A vázolt célkitűzések megvalósításának eszközei: -

A nevelési célokat szolgáló tanórai és tanórán kívüli tevékenységek

-

Az oktató pedagógusok kiválasztása. Az intézmény olyan pedagógusok munkájára számít, akik saját és a hallgatók munkája iránt igényesek, akik fegyelmezett, pontos munkavégzésre képesek, akik képesek a hallgatókat motiválni, és képesek a folyamatos megújulásra.

-

A tananyag tartalom megválasztása és közvetítése terén arra kell törekedni, hogy olyan ismereteket közvetítsünk, amelyek a hallgató egyéni boldogulását szolgálja, a szakmára vonatkozó kötelező követelményrendszeren túl.

-

Az oktatás sokrétű módszereit kell alkalmazni, olyan munkáltatási formákat biztosítani, amelyekkel a tanuló sikerélményt szerez önálló munkára, önálló véleményalkotásra ösztönöz.

-

Az ellenőrzés szigorú, következetes, de emberséges módszereinek alkalmazása.

2. Tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenység A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési folyamatának kialakításához, fejlesztéséhez. A szakmai órákon a szaktanár feladata a tantárgyi tehetségek feltárása, képességeik kibontakoztatása. A tehetséggondozás három területére különös hangsúlyt helyez a szakközépiskola a/

A felsőoktatási intézményben továbbtanulásra készülő hallgatók számára előkészítő tanfolyamokat szervez a következő tantárgyakból: - magyar - történelem - matematika - közgazdaságtan.

10

b/

A középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók számára felsőfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokat szervez és segíti a külföldi szakmai gyakorlaton való részvételt, amely a nyelvgyakorlást is szolgálja. Az idegen nyelvből különösen tehetséges tanulók számára lehetővé teszi a harmadik idegen nyelv tanulását.

c/

A közgazdasági tantárgyak iránt különösen érdeklődők számára szakköri foglalkozások szervezése, ennek keretében egyetemi, főiskolai oktatók meghívása.

d/

A számítástechnika tantárgy iránt különösen érdeklődők számára biztosítja az ECDL vizsga letételét.

A képességek kibontakozását, erősítését segíti az iskolai számítástechnikai laboratórium által nyújtott „forrásközpont lehetőség”, ahol előre meghatározott rend szerint a tanítási időn túl is a hallgatók: -

bővíthetik informatikai ismereteiket,

-

kihasználhatják az Internet adta lehetőséget,

-

nyelvi ismereteiket bővíthetik, mivel a számítógépteremben korszerű nyelvi oktatóprogramokat alkalmaznak

-

önállóan tanulhatják, gyakorolhatják a gépírást,

A külföldi szakmai gyakorlatok segítik, előmozdítják: -

a nyelvtanulást,

-

az európai szakmai kultúra, munkaszervezés, munkaerkölcs elsajátítását.

Az iskolai könyvtár szakkönyv, video, CD és hanganyag állománya szintén biztosítja az érdeklődési területnek megfelelően az elmélyülést. A szakdolgozati konzulensi rendszer a hallgató által választott témában segíti az önálló kutatómunka végzését. 3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, a beilleszkedési zavarok leküzdését segítő programok A szakközépiskolába kerülő hallgatóknak rendkívül heterogén az összetétele. Különböző típusú iskolákból (gimnázium, szakközépiskolák) érkeznek. Tanulmányi átlaguk 3,2-4,2 között mozog. Az átlag mögött azonban nagyon különböző egyéni képességek húzódnak. Néhányuk már kudarcnak élte meg, hogy nem vették fel egyetemre, főiskolára. Másik részüknél az előző középiskola nem tudta biztosítani a hallgató érdeklődésének felkeltését, a továbbtanulásra való motivációt. A középiskolai tanulmányait kudarcként élte meg.

11

A hallgatók jelentős részénél tapasztaljuk, hogy -

rossz a tanulási technikája

-

az előző tanulmányaiból eredően sok a hiányossága

-

írásbeli, szóbeli kommunikációs problémája van.

A hallgatók korábbi rossz tapasztalatai nehezítik az iskolai közösségbe való beilleszkedést is. A szakközépiskola egyik fő céljának tekinti, hogy feledtesse e hallgatókkal a megélt kudarcokat és új sokoldalú lehetőségek feltárásával motiválja a hallgatókat. A tanulók motiválását szolgáló lehetőségek: -

a nyelvtanulás és a szakma területén jelentős motivációt jelent a külföldi szakmai gyakorlaton való részvéte lehetősége, ami biztosítja a későbbi külföldi munkavállalást,

-

a szakképzés sikeres befejezése esetén a főiskolai továbbtanulás lehetősége,

-

a jó megélhetést biztosító szakma megszerzése.

A megélt kudarcok enyhítését szolgáló további eszközök: -

tanulói megismerés, beszélgetés, a tanulók gondjaival való törődés

-

kommunikációs tréningek tartása,

-

felzárkóztató foglalkozások tartása,

-

az egyéni tanulási képesség fejlesztését szolgáló oktatási módszerek alkalmazása,

-

egyéni konzultációs lehetőségek biztosítása

-

tanulási módszerek megismertetését szolgáló előadások.

A felzárkóztató segítő programban részt vesznek: -

a szaktanárok,

-

az osztályfőnök,

-

a viselkedéskultúra, üzleti kommunikáció tanára.

A fenti módszereket a szakközépiskola eredményesen alkalmazza. Az eredményeket mutatja a középiskolából hozott és a szakközépiskolában elért tanulmányi átlag különbözete, a nyelvvizsgák nagy száma, a felsőoktatásban továbbtanulók nagy száma.

12

4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Békés megye gazdasági, munkaerőpiaci helyzetéből adódóan az utóbbi tíz évben rohamosan emelkedett a munkanélküliség, ez maga után vonta az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók számának növekedését is. Az iskola igyekszik segítséget nyújtani a hátrányos helyzetben lévő hallgatóknak. A hátrányos szociális helyzetben lévő hallgatók „kiszűrése” évenkénti felméréssel történik. Programunk célja, segíteni azokon a tanulókon, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: - a családi környezetükből adódóan, - iskolai körülményeiket tekintve, - csonka családban élő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva, állami gondozott gyerekek) - munkanélküli szülők gyermeke - átmenetileg hátrányos helyzetűek (áttelepült, lakóhelyváltoztatás, tartós betegség, stb.) A szociális hátrányok enyhítése érdekében az alábbi területeken tudunk segítséget nyújtani: - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezleteken, fogadóórákon) - tankönyvtámogatással - szakmai utakra támogatások biztosítása - térítési díj kedvezmény - a külföldi szakmai gyakorlatokon való részvétel kiemelt támogatása, ezzel kiemelkedő anyagi lehetőségek biztosítása. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A diákjogokat különböző dokumentumok rögzítik (Közoktatási Törvény 1011. § Diákjog Charta). Iskolánkban diákönkormányzat működik, fontosnak tartjuk, hogy a DÖK tevékenysége a diákoktól induljon ki, a segítő tanár munkája e tevékenységek koordinálására szorítkozik. Az új társadalmi elvárások (pl. az európai integráció előkészületei), a szakmai elvárások is fontossá teszik az állampolgári tudatosság, a törvénytisztelő polgári attitűd kialakítását, fejlesztését az iskolában. 13

Az iskola légkörét jellemzi a diákok problémáinak kezelése. Ez leggyakrabban szaktanári, osztályfőnöki szinten megoldást nyer. Az iskola vezetése minden esetben nyitott minden egyéni vagy csoportosan jelentkező probléma kezelésére. Iskolánk fontosnak tartja, hogy a diákokat is érintő tantestületi, illetve vezetőségi döntések magyarázattal együtt jussanak el a diákokhoz, ne pedig tekintélyelvű döntésként. Tudatosan figyelnünk kell arra is, hogy a diákságot érintő döntések előkészítésébe a Közoktatási Törvény szerint a Diákönkormányzatot is bevonjuk. Az iskola szempontjából közvetlen veszélyt az alkohol- és a drogfogyasztás jelentheti. Iskolánkban az elmúlt öt évben ilyen jellegű problémával nem találkoztunk. Ettől függetlenül fontosnak tatjuk, hogy a hallgatók az alkohol és a drogfogyasztással kapcsolatos minden tájékoztatót megkapjanak. A társadalomismeret és egyéb tantárgyak keretében megismerik e probléma társadalmi vonatkozásait. Az esetlegesen felmerülő problémás esetek kezelése az osztályfőnök feladata. A segítő kapcsolatok: -

a szülők, az iskolaorvos, -pszichológus (megbízásos munkaviszonyban foglalkoztatott).

6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolában olyan pedagógiai munkát kell végezni, amelyben a tanulók tudásának, képességének, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. A személyiségfejlesztés legfontosabb színterének a tanítási órát tartjuk. A személyiségfejlesztés azonban nem korlátozódik a tantárgyi órára. A szakközépiskola a tanítási órán kívüli tevékenységek sokaságát ajánlja a tanulóknak. Ezen kívül sokrétű kapcsolatot tart fenn közművelődési, sport intézményekkel és szervezetekkel, amelyek a tanulók szára további lehetőségeket nyújtanak.

14

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladatok: Színterek Tanórai feladatok

Tanórán kívüli feladatok

Az értelem kimű- A tantárgyak összessé- Iskolai, megyei könyvvelése

gében

ismeretszerzés, tárlátogatás,

tudásgyarapítás

szakkö-

rök, előkészítők munkáiban részvétel

Egészséges

és Ismeretterjesztő filmek, Városi szintű rendez-

kultúrált életmód- előadások, kiselőadás- vényeken ra nevelés

ok,

részvétel,

viselkedéskultúra drogmegelőző

tantárgy

előadá-

sok, dohányzásmentes iskola

rendezvényein

részvétel,

az

környezet

iskolai hatása,

külföldi szakmai gyakorlat,

kondicionáló

terem, fitness. A szakmai képes- Tanterv szerinti szak- Az ségek kialakítása

mai tárgyak

iskolai

pont

forrásköz-

lehetőségének

kihasználása,

egyete-

mi, főiskolai előkészítőkön részvétel, külföldi szakmai gyakorlatok A munkára neve- A tantárgyak összessé- Szakmai gyakorlat lés

gében

7. Iskolánk közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai „Ha az egyént formáljuk, reá gyakorolt hatásunk minden pillanatban szükségszerűen, hatással lesz a közösségre is, és megfordítva: minden érintkezésünk a közösséggel feltétlenül hatással lesz minden egyénre is, aki a közösség tagja.” A személyiségalakítás és a közösségformálás a nevelőmunkában szorosan összefügg. A legfontosabb személyiségjegyek – az önállóság, a felelősség, az életben való tájékozódó képesség, a szolidaritás, az alkotó tevékenység, stb. elsősorban a közösségfejlesztés eszközeivel alakíthatók ki.

15

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Jó együttműködő közösség létrejötte hosszú, pedagógiailag céltudatosan befolyásolt folyamat eredménye. Az osztály az iskola része, tehát nyilvánvaló, hogy az osztályfőnök az egész iskola előtt álló célkitűzés szolgálatában oldhatja meg nevelési feladatát. Osztályközösség optimálisan csak akkor fejleszthető, ha az iskola egészét egységes nevelési koncepció hatja át. A pedagógiailag szervezett közösség létfeltétele a következetes nevelési követelmények támasztása, azok megtartása. Ennek sikere attól függ, melyen mértékben tudjuk elérni, hogy tanítványaink az iskola követelményeit sajátjuknak érezzék, megvalósításukat fontosnak tartsák. A közösséggé válás nélkülözhetetlen eleme a diákönkormányzat. A diákönkormányzat tevékenységét önállóan, pedagógus segítővel szervezi. Az önkormányzat működtetésének célja az önkormányzás képességének kialakítása. Az önkormányzat részt vesz minden, az iskolai közösséget érintő rendezvény szervezésében: -

tanulmányi kirándulások szervezésében,

-

hagyományos iskolai rendezvények (karácsonyi ünnepség, diáknap) szervezésében

-

diáknap szervezése

8. Környezetnevelési program A szakközépiskola a szűken vett szakmai képzés mellett nagy hangsúlyt helyez a környezeti nevelésre is. a/

Helyzetelemzés A szakközépiskola megalakulása óta olyan mikrokörnyezetet biztosít a hallgatók számára, mely segít a környezettudatos magatartás kialakulásában. -

Az intézmény rendje, tisztasága fegyelmezően hat a hallgatókra. Óvják az iskola berendezési tárgyait, vigyáznak az intézmény tisztaságára.

-

Az intézményi kommunikációban jelentős hangsúlyt helyezünk a környezeti tényezőkre.

16

-

Az intézmény oktatói fontosnak érzik, hogy saját tantárgyuk keretében éljenek a környezeti nevelés lehetőségeivel.

b/

A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés főbb céljaként az intézmény az alábbiakat határozza meg. A szakközépiskolában végzett hallgató képes legyen: -

a környezet változásának, jelzéseinek felfogására;

-

összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;

-

a problémák megkeresésére, okainak megértésére;

-

az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;

c/

a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.

A környezeti nevelés színterei az iskolában c/1.

Tanórai foglalkozások A szakközépiskola tantárgyi struktúrájában több olyan tantárgy is szerepel, ahol a tananyag szerves részét képezi a környezeti nevelés. Néhány példa: -

-

gazdasági ismeretek, közgazdaságtan ·

a fenntartható fejlődés kérdése

·

externáliák

Marketing ·

a vállalati környezeti magatartás megjelenése a reklámban

-

-

·

a vállalati környezeti magatartás megjelenése a PR

·

a fogyasztóvédelem kérdése

Vállalati gazdaságtan ·

a "felelős vállalat" koncepció oktatása

·

a környezetvédelem költségei

Számvitel ·

-

A környezetvédelem helye a beszámolóban

Jogi ismeretek ·

Az alapvető emberi jogok megismertetése, köztük az egészséges és elviselhető környezethez való jog.

17

Azon kívül, hogy a szakképzésben több tantárgyban tantárgyanként jelenik meg a környezeti nevelés, az intézményben minden szaktanár kötelessége, hogy tantárgyába beépítse a környezeti neveléshez kapcsolódó témaköröket. Néhány példa: -

Idegen nyelv ·

-

-

a környezeti nevelés az egyik kommunikációs téma

Idegenforgalmi ismeretek ·

a turizmus és a fenntartható fejlődés

·

a turizmus és a környezetvédelem

Informatika ·

Az informatikai eszközök mint veszélyes hulladékok, azok megsemmisítése

c/2.

Tanórán kívüli foglalkozások -

Az intézmény minden hallgatója számára minden esztendőben biztosítja egy kiránduláson való részvétel lehetőségét. E kirándulásokon pozitív vagy negatív példaként mindig megjelennek környezeti kérdések.

-

Az iskolai faliújságon rendszeresen jelennek meg különböző témájú cikkek, közöttük környezetvédelmi is.

-

A szakdolgozat több szakképzési formával jelentkezik. A környezetvédelmi kérdések a szakdolgozati témakörök egy részénél elkerülhetetlenek. Vannak szakdolgozati témák kifejezetten e témakörben.

c/3.

A szakmai gyakorlatok helye a környezeti nevelésben A szakmai gyakorlatok helye a környezeti nevelésben. A szakmai gyakorlatok minden hallgató számára közvetlen gyakorlati tapasztalatok szerzését teszik lehetővé az adott szakterületen. Az idegenforgalomban különösen jó nevelő hatása van a hallgatókra. Az idegenforgalomban csak magas szintű környezeti kultúrával lehet versenyképes a vállalkozás. Így a hallgatók megismerik -

a szép környezet jelentőségét, annak kialakításának módját

-

a környezet tisztaságának szerepét 18

-

a veszélyes hulladékok kezelésének módját, stb.

Különös jelentőséggel bírnak a külföldi szakmai gyakorlatok. Németország, Svájc, Anglia a környezeti nevelés csúcsát jelenti. Hallgatóink kb. 30 %-a vesz részt külföldi gyakorlaton. Amikor intézményünk a külföldi gyakorlatokat szervezi a környezeti nevelés leghatásosabb módszerét alkalmazza. c/4.

A mikrokörnyezet Az intézmény jelentős anyagi eszközöket áldoz a következőkre:

d/

-

környezetkímélő tisztítószerek beszerzése

-

kellemes hangulatot árasztó illatosítók alkalmazása

-

kultúrált szeméttartók

-

"firkálás nélküli" asztalok, padok

-

környezetkímélő technikai eszközök.

A környezetvédelem pénzügyi forrásai A környezetvédelmi nevelés pl. a környezeti kultúra magas szintje, kirándulások, külföldi szakmai gyakorlatok szervezése többletkiadást jelent. E többletkiadások forrása az iskolai költségvetés.

9. Egészségnevelési és egészségfejlesztési program Az egészség a testi, lelki, szociális jól-lét állapota, amely egy folyamat. Fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, amely magába foglalja a korszerű egészségnevelés , az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés egy folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos összes ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. A prevenció területei: Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megaka-

19

dályozására az egészség megelőzésére irányul. Ide tartozik: - az egészséges táplálkozás - a mindennapos testmozgás - a személyes higiéné - a lelki egyensúly megteremtése - a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása,

családtervezési

módszerek,

egészséges

és

biztonságos környezet kialakítása, egészségkárosító formák elkerülése, járványügyi biztonság megvalósítása. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza. Az iskola egészségfejlesztése, egészségnevelése A megelőzés Az egészségi állapotot négy alapvető tényező határozza meg: -

genetikai tényezők

-

környezeti tényezők

-

életmód

-

az egészségügyi ellátó rendszer működése

A tanulók, tantestület egészségének védelme, fejlesztése célként jelenik meg, amely meghatározza a feladatokat, módszereket, eszközöket. Az iskola a leírtakat az alábbi módszerekkel kívánja megvalósítani: -

tanórai foglalkozásokba ágyazva

-

iskolai előadássorozat keretében

-

ismétlődően prof. Czeizel Endre genetikus előadásával

-

faliújságon közzétett anyagokon keresztül

-

tanulmányi, turisztikai kirándulásokon keresztül

-

környezetre gyakorolt hatásokkal.

Meghatározó e célok, feladatok, módszerek, témák esetében, hogy iskolánk tanulóifjúsága 18-21 éves. Nemek szerinti megosztásban 80-20 % az arány a lányok javára.

20

-

Az órák keretében szinte minden tantárgy lehetőséget ad az egészségfejlesztésre, nevelésre. Alapvető a tanári felkészültség ezen a téren is.

-

Az iskolai előadássorozatok, melyek nyíltak, jó alkalmat adnak az ismeretek bővítésére, kérdésfeltevésre, öngyógyítás megteremtésére. Az évente megrendezésre kerülő iskolai előadássorozat témái: - A homeopátia a gyógyítás szolgálatában - Mit (t)egyek? Az egészséges táplálkozásról - A bio-termelés és a bio-élelmiszerek - A szív- és érrendszeri betegségek és a táplálkozás kapcsolata - Élő élelmiszerek (csírák, búzafülé) - A vegetariános életmód - A böjt szerepe az egészség megőrzésében - A Föld, mint élő, szerves egység - Mit várjunk a természetgyógyászoktól, illetve a természetgyógyászati kezelésektől? - Pszichés zavarok a gyermekkorban - Életmódunk és a melatonin - Az ősz és a tél ízei - makrobiotika - Előadások az önismeretről és a hiedelmeink jelentőségéről - Kapcsolatteremtés, a személyiségtípusok, a szeretetnyelvek és az erőszakmentes kommunikáció tükrében - Betegségünk üzenete a kineziológia ismeretében - Tanulj meg élni!

-

Prof. Czeizel Endre előadásai visszatérően a sorsdöntő genetikai kérdésekkel, gyermekvállalással, a mai kor gondjaival, a megoldásokkal foglalkozik. Az előadásra minden tanuló és testületi tag lehetőséget kap, mellyel élnek. Az előadás teret szentel az orvostudomány ismereteinek gazdagodásaira.

-

A faliújságon közzétett anyagok témája külön felsorolva

-

A tanulmányi, turisztikai kirándulások jó lehetőséget adnak a testi, társas közérzet, lelki jólét számára.

21

-

Az iskolai és azt körülvevő környezet állandó javítása a pozitív közérzetnövelését, az eredményesebb feltételek létrehozását célozzák, amely konkrét cselekvésben nyilvánul meg. /Fűtés korszerűsítés, szolárium, havi helyszíni orvosi rendelés/

Faliújság témák: 1. A szem megterhelése az iskolában és otthon. 2. A bőr. Bőrápolás, napozás, bőrrák. 3. A haj, körmök. 4. Az allergia. 5. Magas vérnyomás, alacsony vérnyomás. 6. Szívinfarktus, szívgyengeség, szívritmuszavarok. 7. Vérszegénység. 8. AIDS 9. A fogak. Fogápolás. 10. Gyomoridegesség. Májkárosodás. 11. Vesék és húgyutak. Hólyaghurut, hólyaggyulladás. 12. Csontritkulás. 13. Izomláz, izomgörcs, izomgyulladás, izomszakadás. 14. Hát- és derékfájdalom. 15. A rák. 16. Menstruáció. 17. Fogamzásgátlás. 18. Meddőség. Mesterséges megtermékenyítés. 19. Terhesség és szülés. 20. Egészségügyi intézményben. 21. A vér vizsgálata. 22. Gyógyszerekről dióhéjban. 23. Természetes gyógymódok. 24. Fizikoterápia. 25. Öngyógyítás. 26. Utazási előkészületek. 27. Táplálkozás. 28. Élvezeti szerek és drogok. 29. Mozgás és sport. 30. Mérgező anyagok a lakásban. 31. Levegőszennyeződés.

22

32. Munkahelyi mérgek. 10. Fogyasztóvédelmi program A szakközépiskola más iskolákhoz képest kedvező helyzetben van e témakörben. A fogyasztóvédelmi program részét képező problémák a szakközépiskola képzés részét képezik csaknem minden szakon. A szakok egy részében e témakör a záróvizsga része is. Iskolánk hallgatói közgazdasági értelemben fogyasztók. Mint fogyasztók, a gazdasági fejlődés szempontjából rendkívül fontos szerepet töltenek be. A fogyasztói szerepkör jelentőségét az iskola minden hallgatója megtanulja a gazdasági ismeretek vagy a közgazdaságtan tantárgyban. Hallgatóinkat meg kell ismertetni a fogyasztói társadalom előnyeivel és hátrányaival. A szakközépiskola tantárgyi struktúrájában a gazdasági ismeret és a közgazdaságtan tantárgy ad erre is keretet. A hallgatóinkat, mint fogyasztókat meg kell ismertetni azzal is, hogy milyen védelemben részesülhetnek, illetve meg kell tanítani őket olyan gondolkodás módra is, hogy önmagukat hogyan védhetik meg a fogyasztókért folyó öldöklő versenyben. A szakképzésben erre elsősorban a tantárgyi keretek hasznosíthatók. A tantárgyak egy része tárgyi ismereteket közöl a hallgatókkal, más része gondolkodásmódot közvetít. A fogyasztóvédelem szempontjából legfontosabb tantárgyak: -

Jogi ismeretek A fogyasztóvédelem fogalma, a fogyasztók tájékoztatása, a gyártó kötelességei, stb.

-

Marketing A jogi ismeretben jelzett témakörök e tárgyban is feldolgozásra kerülnek más megközelítésben. A reklámismeretben kiemelt szerepet kapnak a "reklámetikai" kérdések, közöttük a fogyasztóvédelem.

Azokon a szakokon, ahol nincs jogi ismeretek és marketing tantárgy, a fogyasztóvédelem kérdéseit a közgazdaságtan vagy a gazdasági ismeretek tantárgyban kell elsajátíttatni.

23

VI. A SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KÖRNYEZETE A szakközépiskola oktatási, nevelési programjának megvalósítása a környezettel való szoros kapcsolattartásban valósul meg. A szakközépiskola a partnerközpontú működés elvét vallja. A kapcsolatok több irányúak: Partnereink: 1.

Az intézmény hallgatói A szakközépiskola folyamatosan figyelemmel kíséri a hallgatók problémáit, rendszeres véleményt kér a hallgatóktól az iskolai munka minden területéről. A hallgatókkal történő kapcsolattartás közvetlenül illetve a DÖK-ön keresztül történik.

2.

A szülők A kapcsolat célja, hogy a szülők ismerjék meg és azonosuljanak az iskola célkitűzéseivel, kapjanak rendszeres tájékoztatást a tanulók munkájáról. A kapcsolattartás formái: -

szülői értekezlet

-

a szülők meghívása az iskolai rendezvényekre

-

szülői fogadóórák

-

nyílt nap

-

levelezési forma

3. A felsőoktatási intézmények E kapcsolat célja a középfokú és a felsőfokú szakképzés követelményeinek illesztése, ennek alapján a felsőoktatási intézmények által biztosított felvételi mentesség elérése, bizonyos tantárgyak esetén a felsőfokú intézményi tanulmányokba való beszámítás biztosítása, akkreditált képzés esetén a befogadó felsőoktatási intézmény második évfolyamára való bejutás biztosítása. A kapcsolattartás formái:

24

- személyes találkozás a felsőoktatási intézmények vezetőivel (TSF, PSZF, BKTE) - a felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak meghívása a szakmai vizsgára - a felsőoktatási intézmények oktatóinak óraadóként foglalkoztatása - a felsőoktatási intézmények oktatóinak meghívása előadások tartása - a szakközépiskola jelentősebb rendezvényeire a felsőoktatási intézmények vezetőinek meghívása A felsőoktatási intézmények közül kiemelt jelentőséggel bír a Tessedik Sámuel Főiskola, ahol hallgatóink tanulmányaikat a képzési idő rövidítésével folytathatják. A kapcsolattartás fentiekben vázolt formái itt kiegészülnek az alábbiakkal: - a szakközépiskola szakmai programját a „beszámító” tárgyak esetén folyamatosan igazítjuk a főiskola szakmai programjához - figyelemmel kísérjük a tanulmányaikat a főiskolán folytató hallgatóink eredményét, rendszeresen kikérjük véleményüket - a főiskola oktatói részt vesznek a szakmai vizsgákon.

4. A középfokú oktatási intézmények A 9-12. évfolyamos képzést folytató intézmények a szakközépiskola beiskolázási környezetét jelentik. A szakközépiskola arra törekszik, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a környező intézmények. Ugyanakkor fontos az is, hogy megismerje ezen intézmények pedagógiai programját, mivel így tud élni a 13., 14. évfolyamon a tantárgyi mentesség, illetve beszámítás lehetőségével. A főállású foglalkoztatottak alacsony száma, a sokrétű szakmai képzés miatt óraadóként ezen iskolák nagy pedagógiai és szakmai tapasztalattal rendelkező oktatóit alkalmazza a szakközépiskola. A kapcsolattartás formái: -

évenként tájékoztató küldése a szakközépiskola által indított képzésekről

-

személyes látogatás a régió középiskoláiban

-

évente egy alkalommal nyílt nap szervezése.

25

5. A környező vállalkozók (a munkáltatók) E kapcsolat szakmai és anyagi szempontból fontos a szakközépiskola számára. a/

a környező bankok, biztosítók, szállodák, utazási irodák, kereskedelmi vállalatok szakmai gyakorló helyet biztosítanak a szakközépiskola számára

b/

e körből választhatja ki a szakközépiskola az oktatásra is vállalkozó szakembereket

c/

e vállalkozások a szakközépiskola által képzett szakemberek potenciális munkáltatói

d/

a szakközépiskola számára a szakképzési támogatás nyújtásán keresztül fejlesztési forrást jelentenek.

A fenti okok miatt fontos, hogy a környező vállalkozások megismerjék a szakközépiskola pedagógiai programját, rövid és hosszú távú célkitűzéseit! A kapcsolattartás formái: -

évente egy alkalommal levélben keressük fel a vállalkozásokat és tájékoztatjuk az iskolában folyó munkáról

-

a vállalkozások szakembereinek óraadóként való foglalkoztatása

-

a vállalkozások szakembereinek részvétele a szakmai vizsgákon

-

a vállalkozások vezetőinek részvétele a jelentősebb rendezvényeken

-

a szakmai gyakorlóhelyek évente minősítik a hallgatók munkáját, a beérkező értékeléseket évente feldolgozzuk.

6. Az oktatásirányítás E körbe tartozik az Oktatási Minisztérium, a városi, a megyei oktatásirányítási szervek. Cél: Az oktatásirányítók megismertetése a szakközépiskola munkájával, jogi segítség igénybe vétele. A kapcsolattartás a hivatalos levelezésen túlmenően személyes.

26

7. NSZI, Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Cél: kölcsönös információ nyújtás aktuális oktatási, pedagógiai kérdésekben

8. Sportegyesület Cél: kölcsönös tájékoztatás a sportoló tanulókról

9. Külföldi szakmai gyakorlóhelyek A külföldi kapcsolatok célja: -

a hallgatók számára külföldi szakmai gyakorlati lehetőség biztosítása

-

a hallgatók számára a tanulmányok befejezése után gyakornoki lehetőség biztosítása

-

a külföldi oktatási tapasztalatok hasznosítása a saját képzésekben

-

más kultúrák megismerése, azoknak belföldön történő fejlesztése

-

modern technikai, technológiai, szervezeti feltételek megvalósítása belföldön

-

modern világkép kialakulásának megvalósítása

-

a turizmus terjesztőivé történő válás.

A külföldi kapcsolatok közül kiemelkedő szerepet töltenek be - Az iskolával együttműködései szerződést kötött két iskola -

A németországi munkaügyi minisztérium

- A német szállodaszövetség - Az angliai szakmai gyakorlóhelyek.

A kapcsolattartás formái: -

a szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatók meglátogatása

-

a szakmai gyakorlatot szervezők irányítók meghívása

-

a gyakorlóhelyekről érkező szakmai gyakorlati értékelés.

10. A kamarák A szakképzés szempontjából a kamara egyre bővülő kapcsolatokra törekszik. A kapcsolatok megnyilvánulási formái: szakmai gyakorlatok szervezése, a kamarai képviselők bevonása a szakdolgozatok értékelésébe, szakmai vizsgáztatás során kamarai képviselő jelenléte.

27

VII. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYRENDSZERE A hagyományrendszer kialakulásában az iskola célrendszeréből indul ki. A hagyományápolás területei:

1. Közösségi, érzelmi neveléssel összefüggésben Minden évben megrendezésre kerül a karácsony megünneplése és a végzősök köszöntése. Évente egy alkalommal szervezett „Diák-nap”. Közös iskolai tanulmányi utak.

2. Szakmai, közösségi, kulturális neveléssel-oktatással összefüggésben A szakmai tanulmányutak programját úgy kell összeállítani, hogy alkalmat adjanak az adott ország kulturális, történelmi, művészeti értékeinek megismerésére, a közösség formálására. 3. Esztétikai nevelés -

A kulturált környezet nevelő erejének kihasználás

-

Az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségek (művészettörténet, marketing, turizmusföldrajz) kihasználása

-

A tanulmányi kirándulások adta lehetőségek.

28

VIII. AZ INTÉZMÉNY SZEMÉLYI FELTÉTELEI

A szakközépiskola 7 főállású pedagógust foglalkoztat. Az óraadó pedagógusok száma: 25 fő. Főállású egyéb alkalmazottak száma: 4 fő. Az alkalmazottak mindegyike rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel. Az intézmény minden pedagógusától elvárja az alapfokú közgazdasági, idegenforgalmi és számítástechnikai ismeretet. A piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás a személyi feltételekben is rugalmasságot igényel. Az óraadó pedagógusok gyakorlati szakemberek, főiskolai oktatók, más szakközépiskola tanárai. Az óraadók kiválasztásánál döntő szempont a magas szintű szakmai képzettség és a pedagógiai képesség, elhivatottság.

29

Főállású pedagógusok Név

Főiskolai, egyetemi diploma Diplomát kiállító intézmény neve

Buzás Edina

Darida Jánosné

Dr.Zámboriné Liker Zita Égi József

Diploma száma

Szak

József Attila Tud.Egyetem Bölcsészettud. Kar u.a.

62/1999.

angol szakos középiskolai tanár

63/1999.

Pénzügyi és Számviteli Főiskola

403/72.

magyar szakos középisk. tanár vállalatgazdálkodási szak külker. szakágazat

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Juhász Gyula Tanárképző Főiskola

940/2002.

József Attila Tud.Egyetem TTK Szegedi Tudomány-egyetem

Tudományos fokozat

Szakképesítések

Oktatott tárgyak

Továbbképzésen való részvétel

Pedagó- Iskolában gus kezdett pálya idő kezdete 1998 1998

idegenvezető

Angol nyelv

BGF KKFK Gazd.dipl. és nemzetközi menedzs.

üzemgazdász

Német nyelv, Referensi ismeretek, Idegenvezetés módszertana

1 hetes nyelvtanári képzés 1999

1991

1996

437/1992. angol-orosz szakos tanár

Angol nyelv

minőségbiztosítás 2001

1992

1999

582/1999. fizikamatematika szakos középiskolai tanár számításutolsó technika tanár éves szak

Informatika, Matematika

1999

2000

Megjegyzés

német

30

Német középfok „C”

Név

Főiskolai, egyetemi diploma Diplomát kiállító intézmény neve

Hoffmann Dániel

Kovácsné Várkonyi Anita

Piller Sándor

Diploma száma

Szak

Gábor Dénes Főiskola

műszaki MI116/1997. informatika szak

Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola kara József Attila Tudományegyetem u.a.

1237/200 2.

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Tudományos fokozat

Szakképesítések számítógép programozó

Oktatott tárgyak Informatika

Informatika

102/1997. programozó matematikus, matematika 176/1996. kémia szakos középiskolai tanár 45/1954- Könyvvitel, 55 statisztika, tervezés középiskolai tanár

31

Továbbképzésen való részvétel

Pedagó- Iskolágus ban pálya kezdett kezdete idő 1999

multimédia fejlesztő (OKJ-s)

1997.

1997.

2000 Közg. Statisztika, Közgazdaságtan, Egyetem Humán erőforrás menedzsment, Vezetés szervezés, Szociológia, Társadalomismeret

1955

1955

Megjegyzés

Óraadó pedagógusok

Főiskolai, egyetemi diploma Név

Dr.Barta Árpád

Bácskai Vera

Dr.Borgula Ilona

Borsiné Rácz Edit

Diplomát kiállító intézmény neve

Diploma száma

Szak

Marx Károly Közgazd.tud. Egyetem

Ad-6/1974-75 Tanári „A” középiskolai tanár

KVF Bp.

kereskedelmi K-4/1976N T-4/1976-77 üzemgazdász, P-Kg17/1999. gazdálkodástudományi szakközgazdász

JATE Szeged

Marx Károly Közgazd.tud. Egyetem

29/1970-71/d Tanári „B” Számvitel statisztika szakos középiskolai tanár

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szegedi Tudomány-egyetem

M88/1987/88

Mezőgazdasági kar

261/2000.

Állam- és Jogtudomá-nyi Kar, jogász

Tudományos fokozat

közgazdaságtudományok kandidátusa

Szakképesítések

Oktatott tárgyak Bevezetés a pénzügyekbe

Továbbképzésen való részvétel - Certificate in Management Studies - Kereskedelmi jog

Külker. ism. Közgazd.tan

dr.univ

32

mérlegképes köny- Gazdasági ism., velő Vállalati gazdaságtan, Marketing, Számvitel, Vállalkozási ism., Pénzügyi ismeretek

Pedagógus pálya kezdete

Megjegyzés

1974

1976

- számítástechnikai folyamatszervező - marketing management tanfolyam - minőségfejlesztési alapism. a közoktatásban

1971

1997

Középfokú „C” német nyelvvizsga

Főiskolai, egyetemi diploma Név

Diplomát kiállító intézmény neve

Diploma száma

Tudományos fokozat

Szakképesítések

Oktatott tárgyak

Továbbképzésen való részvétel

Pedagógus pálya kezdete

Megjegyzés

földrajz szakos középisk. tanár, pénzügyi szakos közgazdász, Vállalkozási szakirány, mérlegképes könyvelő

Gazdaságföldrajz, Számvitel

1998

V-7/1983.N.

vendéglátó-ipari üzemgazdász

1994 óta óraadó

Kereskedelmi és Vendéglátói-pari Főiskola

K/21/1970N.

Kereskedelmi szak

Vendéglátó alapismeretek, Szállodavezetés, Szállodai reklám és propaganda, Rendezvényszervezés Szállodaism., Gasztronómia, Ételkészítési alapismeretek, Élelmiszer italismeret Áruismeret, Logisztika, Gyakorlat Gyorsétkeztetési eladói ism.

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Kd-21/198485.

Tanári „A”

Közgazdaságtan

1988

József Attila Tudományegyetem TTK

513/97.

Körös Főiskola

64/1998.

Dorkó Iván

Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola

Fekete Imre

Gödör Zsuzsanna

Borzán Anita

Szak

keresk. szaktechnikus, menedzser, könyvelő, statisztikus, üzemgazdász

33

1973 óta 36 éves óraadó keresk. gyakorlat okl. könyvvizsgáló, orosz középfok„C”

Főiskolai, egyetemi diploma Név

Diplomát kiállító intézmény neve

Diploma száma

Szak

Marx Károly Közgazdtud. Egyetem

62/1971-72

Tanári „B” Statisztika, számvitel szakos középiskolai tanár

József Attila Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar

31/1982.

magyar nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom

Közgazdasági

Ád-33/197576

Tanári „B” Statisztika, számvitel szakos középiskolai tanár

753/1966.B.

Murvai László

Kossuth Lajos Tudományegyetem

történelem, földrajz szakos középiskolai tanár

Dr.Nagy Rózsa

Marx Károly Közgazdtud. Egyetem

Ád-9/1974-75 politikai gazdaság. - tervezés szakos középiskolai tanár

Grósz Györgyné

Hrabovszki Klára

Krajcsóné Kraszkó Tudományegyetem Ilona

Tudományos fokozat

Szakképesítések Mérlegképes könyvelő

Oktatott tárgyak

Továbbképzésen való részvétel

Számvitel, Statisztika, Marketing, Üzleti gazdaságtan, Tanirodai gyakorlat, Piackutatás

Számviteli törvény PM szervezésében, 1992, 2000 Világbanki programban DACUM SCID CBA tanfolyam ELC angol nyelvi vizsgáztatói alapképzés (Bp., 1999) ITK angol nyelvi vizsgáztatási alapképz. (Bp. 2001.)

Angol nyelv

Mérlegképes könyvelő

kandidátus

34

-

Statisztika, Turizmus alapjai, Idegenforg. váll. gazdaságtana, Idegenforgalmi ismeretek, Menetjegy értékesítés, Pénzügyi számítások, Idegenforgalmi ügyintézés Történelem, Idegenforgalmi földrajz,

Közgazdaságtan

Pedagógus pálya kezdete

1971

1982

1976

1966

1974

Megjegyzés

Főiskolai, egyetemi diploma Név

Diplomát kiállító intézmény neve

Novák Attila

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola

Révész Zsolt

Gödöllői Agrártudományi Egyetem

Róta Ildikó

Marx Károly Közgazdaság Tudományi Egyetem

Rozsnyai Katalin

Seresné Hriagyel Gabriella

Dr.Szakács Attila

Diploma száma

127/1987.

Ád56/1982/83.

Tudományos fokozat

Oktatott tárgyak

Továbbképzésen való részvétel

földrajz, rajz szakos középiskolai tanár

Rajz- művészettörténet, Szabadkézi rajz

Magyar Iparművészeti Egyetem Vizuális kommunikáció tanárképző szak III. évf.

Váll. gazd. agrármérnök

Adózás Ellenőrzés

Szak

pszichológia

Pénzügyi- és Számviteli Főiskola

114/1981.

pénzügy szak

Ungvári Állami Egyetem

LV 419423

Matematikus, Matematika szakos tanár

A matematikai tudomány

kandidátusa

35

Gazdasági matematika

Megjegyzés

1987

1985

1983 Közgazdász-tanár, Pénzügyi ismeretek, mérlegképes köny- Reklám, PR, velő Banktevékenységi ismeretek, Banküzemtan klinikai gyermek Bevezetés a pszicTehetséggondozás téma- 1993 szakpszicholó-gusi hológiába, körében 120 órás intenzív szakvizsga Szociálpszich továbbképzés, Pszichológiai képzések, o-lógia, tréningek Munkapszichológia, Szervezés- és vezetés pszichológiája, Fejlődéspszichológia, Viselkedéskultúra ELTE Ü zleti tervezés vezetőképző (Providencia jogi szakokleveles Biztosító Rt.) közgazdász (folyamatban)

Tanári „B” Információelméleti és feldolgozási szakcsoport

303/81 Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bp., Orvostovábbképző Intézet Bp. 22/1989.

Szakképesítések

Pedagógus pálya kezdete

SZTE mérnök közgazdász 1985

Német alapfokú

Főiskolai, egyetemi diploma Név

Diplomát kiállító intézmény neve

Diploma száma

Szak

József Attila Tudományegyetem

439/1983.

Kereskedelmi és Vendégl. Főiskola Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem József Attila Tudományegyetem

K-67/1985.N. Kereskedelmi szak

Vereckei Katalin

Kossuth Lajos Tudományegyetem

Zseák Sándorné

Bessenyei Gy. Tanárképző Főiskola

2053/1975.B. orosz nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom középiskolai tanár 465/1994. gépírásgyorsírás tanár

Dr.Varga Imre Viczián László

Tóth Zsuzsanna

Tudományos fokozat

jogász

Szakképesítések ügyvéd, TB jogász

Oktatott tárgyak Jogi ismeretek, Munkaerőgazd. és TB ism.

Továbbképzésen való részvétel évente

Pedagógus pálya kezdete

Megjegyzés

1995

Kereskedelmi vállalat gazdaságtana,

2000

Német nyelv

2001

Német nyelv

1 hetes nyelvtanári képzés 1975 1999

Áruforgalmi G43/1990/91.L. kiegészítő szak 933/2001.

német szakos középiskolai tanár

oktatás informatikus

36

Gépírás, Szövegszerkesztés, Külker. levelező, Alkalmazott számítástechnika, Ügyviteli ismeretek, Levelezés, Üzleti kommunikáció, Titkári ismeretek,

1975

Angol közép. „C”

Jelenleg: Pécsi Tudományegyetem hallgatója

IX. AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELI A szakközépiskola tulajdonát képezi a Békéscsaba, Andrássy út 11-17. sz. alatti ingatlan első és második emelete teljes egészében, valamint a harmadik emelet fele. A fenti ingatlan területe: 1250 m2 Helyiségek Eszközök, felszerelések

Mennyiségi

Megjegyzés

mutató Tanterem

11 db 1db előadó terem 80 fős befogadóképesség, 4 db tanterem

befogadóké-

pessége 32-60 fő között, 6 db nyelvi oktatásra alkalmas tanterem. Szaktanterem

2 db Számítástechnikai laboratóriumok,

ebből

az

egyik több funkciós tanulóirodai gyakorlatokra is alkalmas. Tornaterem -

- Megállapodás alapján a Deák Ferenc Kollégium látja el.

Szolárium

1db

Hordozható nyelvi

1db

lavboratórium Porta

1 db

Öltöző

2 db

Hideg-meleg vizes zuhanyozó

2 db

Személyzeti WC

1 db

Tanulói WC

4 db

Igazgatói iroda

1 db

Nevelőtestületi szoba

2 db

Helyettesi iroda

1 db

Gazdasági vezetői iroda

1 db

37

Ügyviteli helyiség

1 db

Könyvtár

1 db

Könyvtárszoba

- Megyei Könyvtár látja el megállapodás alapján

Orvosi szoba

1 db

Az intézményben minden tanterem kulturált világos. A tantermek az alábbiakkal vannak felszerelve: írásvetítő, vetítővászon, TV, videó, klímaberendezés A számítástechnikai laboratórium berendezése:

Térképek

1. db Budapest térkép 1. db Magyarország Közigazgatása és Közlekedése 1. db A Föld országai 1. db Magyarország domborzata és vizei 1. db Európa országai 1 db Európa domborzata

IFO földrajz IFO földrajz

Gazd. földrajz Gazd. földrajz

IFO földrajz IFO földrajz

Gazd. földrajz Gazd. földrajz

IFO földrajz IFO földrajz

Gazd. földrajz Gazd. földrajz

Videoanyagok Sor Videoanyagok címe Tantárgy szám 1. Számvitel Számvitel 2. Közgazdasági pályaorientációs Üzleti kommunivideo káció 3. Ungarn in Sevilla-1992. Marleting 4. Bankvilág Pénzügyi ism. Banküzem 5. Banküzemtan alapjai Pénzügyi ism. Banküzem Bankszakmai ismeretek 6. Illemtan menedzsereknek Viselkedés kultú- Üzleti kommunira káció 7. Tudni illik, hogy mi illik… I. Viselkedés kultúVidám illemkódex Feleki ra Kamillal 8. Tudni illik mi illik… II. Viselkedés kultúra 9. Útravaló I. Viselkedés kultúMontágh Imre műsora ra

38

Sor Videoanyagok címe Tantárgy szám 10. Pusztaszer üzenete a Festy Művészettörténet IFO földrajz Körkép alapján 11. Ciprus turista film IFO földrajz 12. Mallorca turistafilm IFO földrajz 13. Budapest IFO földrajz 14. HUNGARY IFO földrajz 15. Kastélyok Magyarországon IFO földrajz 16. Nyugat-Magyarország IFO földrajz 17. Kelet-Magyarország IFO földrajz 18. Margit-sziget IFO földrajz 19. Keresztény emlékek MagyaMűvészettörténet Vallástörténet rországon 20. Közép-Dunántúl IFO földrajz 21. Észak-Magyarország IFO földrajz 22. Dél-nyugat Magyarország IFO földrajz 23. Esztergomtól Budapestig IFO földrajz 24. Budapest a kultúra városa IFO földrajz 25. Falusi turizmus IFO ism. 26. Lovasélet Magyarországon IFO ism. 27. Zsidó emlékek MagyarorszáVallástörténet Művészettörténet gon 28. Pillantás a Balatonra IFO földrajz 29. Duna-Tisza köze IFO földrajz 30. Magyar népművészet IFO ism. Művészettörténet 31. Magyarország gyógyvízország IFO ism. IFO földrajz 32. Dél-kelet Magyarország IFO földrajz 33. Ménesbirtok IFO ism. 34. Magyarország gyógyvízország IFO ism. Német nyelv német 35. Magyarország gyógyvízország IFO ism. Olasz nyelv olasz 36. Falusi turizmus olasz IFO ism. Olasz nyelv 37. Falusi turizmus német IFO ism. Német nyelv 38. Falusi turizmus angol IFO ism. Angol nyelv 39. Magyar népművészet magyar IFO ism. IFO földrajz 40. Magyar népművészet angol IFO ism. Angol nyelv 41. Lovasélet Mo-on angol IFO ism. Angol nyelv 42. Lovasélet Mo-on német IFO ism. Német nyelv 43. Kastélyok Mo-on német IFO ism. Német nyelv 44. Próbaút Békéscsaba-Gyula 2. Idegenvezetés 45. Próbaút Békéscsaba-Gyula 1 Idegenvezetés 46. Próbaút Békéscsaba-Gyula 3. Idegenvezetés 47. Próbaút Békéscsaba-Gyula 4. Idegenvezetés 48. Napjaink Németországa Társadalom ismeret 49. Napjaink Németországa Társadalom ismeret 39

IFO ism. IFO ism.

IFO ism.

Sor Videoanyagok címe szám 50. Hagyományos fogadók Európában 51. Magyar szentek 52. Szépművészeti Múzeum 53. Úrkoporsó 54. Európai iskola 55. Ave Maria 56. Műemlékek I: 57. Műemlékek II. 58. Korok Művészete I. 59. Korok Művészete II. 60. Korok Művészete III. 61. Korok Művészete VI. 62. Korok Művészete V. 63. Magyar ereklyék 64. A tihanyi apátság 65. Csontváry 66. Műhelytitkok 67. Sínek mentén, vonaton, biztonságban 68. Bábel tornya Valóság vagy mese 69. Balaton Régió c. film (magyar) 70. Közép-Dunántúli Régió c. film (magyar) 71. A menedzserasszisztens

Tantárgy Szálloda ismeretek Vallástörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet EU ismeretek Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet Művészettörténet IFO földrajz Vallástörténet IFO földrajz IFO földrajz Üzleti kommunikáció Menedzsment Menedzsment Menedzsment Üzleti kommunikáció Marketing Üzleti kommunikáció Marketing Menedzsment Menedzsment Menedzsment Menedzsment Menedzsment Menedzsment Menedzsment Pszichológia

72. 73. 74. 75.

Együtt a változások sikeréért Humorral könnyebb Stressz zűrök Kommunikációs krízis

76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.

Kritika: Az „adok-kapok” művészete Nyerni vagy… Nyerni! Karizma Főnök lettem A problémás alkalmazott Pörgesd fel az egyéni tempót! Pörgesd fel a csapat tempót! Pörgesd fel a vállalati tempót! A sikercsapat

85.

Konfliktusok, konfliktusok

Menedzsment

Pszichológia

86.

Konokság a csapatban

Menedzsment

Pszichológia

40

Üzleti kommunikáció Üzleti kommunikáció Üzleti komm.

Sszám

Videoanyagok címe

87.

Attitűdök Micsoda különbség!

Menedzsment

Pszichológia

88.

Nagy hatékonyságú tréningtechnikák Megfelelő ember a megfelelő feladatra! Könnyítsd a munkád és az életed! Ne halogasd tovább! A platina szabvány Minőségi előny Nyújts még többet a vevőnek Támogató minősítés A szupereladók titka Forró drót a telemarketingben A „kővévált” eladó Tökéletes vevőszolgálat: a lényeg a részletekben rejlik Mit tennél, ha …? Ügyfélszolg. helyzettan bankokban Mit tennél, ha …? Vevőszolg. helyzettan kiskerben Hogyan hallgassunk meg másokat és növeljük befolyásunkat? Hogyan beszéljünk? Hogyan érjük el, hogy a vevő visszatérjen? Csúcsra járatott gondolkodás Nagy hatékonyságú eladás telefonon UNI-JÓ I. Bevezető UNI-JÓ II. EU Történelem UNI-JÓ III. EU Intézmény. I. UNI-JÓ IV. EU Intézmény. II. UNI-JÓ V. EU Intézmény. III. UNI-JÓ VI. EU Intézmény IV. UNI-JÓ VII. EU Működés UNI-JÓ VIII. Nagy Európai Szerződések I. UNI-JÓ IX. Nagy Európai Szerződések II. UNI-JÓ X. Gazdasági és Monetáris Unió I. UNI-JÓ XI. Gazdasági és Monetáris Unió II.

Menedzsment

Pszichológia

89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117.

Tantárgy Üzleti kommunikáció Üzleti kommunikáció

Menedzsment Menedzsment Menedzsment Menedzsment Marketing Marketing Marketing Marketing Marketing Marketing Marketing

PR PR

Reklám Reklám Reklám

Marketing

Banküzemtan

Marketing

Ker gazd.

Menedzsment Üzleti komm. Marketing Menedzsment Marketing EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek

41

Reklám Reklám

Pénzügyi ismeretek Pénzügyi ism.k

Sor Videoanyagok címe szám 118. UNI-JÓ XI. Gazdasági és Monetáris Unió II. 119. UNI-JÓ XIII. Regionális Politika 120. UNI-JÓ XIV. Oktatási Politika I. 121. UNI-JÓ XV. Oktatási Politika II. 122. UNI-JÓ XVI. Kutatás és fejlesztés 123. UNI-JÓ XVII. Ipar, verseny, fogyasztóvédelmi és energia politika 124. UNI-JÓ XVIII.Környezetpolitika I. 125. UNI-JÓ XVIII.Környezetpolitika II. 126. UNI-JÓ XX. Szociálpolitika I. 127. UNI-JÓ XXI. Szociálpol. II. 128. UNI-JÓ XXII. Szociálpolitika III. 129. UNI-JÓ XXIII. Bel és Igazságügyi Együttműködés 130. UNI-JÓ XXIV. Közös Kül-és Biztonságpolitika 131. UNIJÓ XXV. Közös Agrárpolitika 132. UNI-JÓ XXVI. Gyakorlati kérdések 133. UNI-JÓ XXVII. PolitikákÁttekintés 134. Párizs 135. Hurrá! Idegenvezető vagyok 136. Budapesti értéktőzsde 1998. 137. Márkás Históriák 138. Agymosás. A világhódító Coca-Cola. Lenyúlni, megvágni, átverni, sokkolva 139. Testbeszéd a munkában 140. 141. 142. 143. 144.

A telefonálás illemtana A sikeres vezető Konflilktuskezelés: közted és köztem Európa Tanács Thomas J. Nagy: Internet és Marketing

Tantárgy EU ismeretek

Pénzügyi ismeretek

EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek

Ker gazd.

Marketing

EU ismeretek

Környezetgazd

EU ismeretek

Környezetgazd

EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek

Társ. ism. Társ. ism. Társ. ism.

EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek EU ismeretek IFO földrajz Idegenvezetés Pénzügyi ism. Marketing Marketing Viselkedéskultúra Viselkedéskult. Viselkedéskult. Viselkedéskult. EU ism. Marketing

42

Banküzem gazd.

Menedzsment Menedzsment

CD-ROM Kulcs az élő nyelv megértéséhez – English I.-II. Angol nyelv Lopva angolul I.-II.-III. Angol nyelv Beszélő szótár angol-magyar Angol nyelv magyar-angol Angol nyelv Nyelvstúdió 1. – angol kezdő Angol nyelv Nyelvstúdió 2. – angol középhaladó Angol nyelv Szakmai CD-k Kulcs az élő nyelv megértéséhez – Business and Angol nyelv Finance Tutorial I-II. Külkereskedelmi levelezés 6 nyelven Angol nyelv Általános hangkazetták Headway Elementary I-II. Angol nyelv New Headway Elementary I-II. Angol nyelv Headway Pre-Intermediate I-II. Angol nyelv New Headway Pre-Intermediate I-II. Angol nyelv Headway Intermediate I-II. Angol nyelv New Headway Intermediate I-II. Angol nyelv Heasway Upper-Intermediate I-II. Angol nyelv Access to English – Turning Point Angol nyelv Angol hangzószöveg-értési feladatok – középfok Angol nyelv Angol nyelv kezdőtől az alapfokú nyelvvizsgáig Angol nyelv Tuning in the USA I-II-III. Angol nyelv Guruló angol I-II. Angol nyelv It’s eary Angol nyelv Streamline English – Departures Angol nyelv Szakmai hangkazetták Üzleti angol New Insights into Business I-II. Angol nyelv English for Business and Everyday Use I-II-III. Angol nyelv English for Business and Finance I-II. Angol nyelv Idegenforgalmi angol Mi lesz a szakmai nyelvvizsgán? – angol alapfok Mi lesz a szakmai nyelvvizsgán? – angol középfok Szakmai nyelvvizsga feladatok – alapfok (19982000) Szakmai nyelvvizsga feladatok – középfok (1997-2000) English for International Tourism I-II.

43

Angol nyelv Angol nyelv Angol nyelv Angol nyelv Angol nyelv

Német nyelvű videó Infos aus Deutschland 1. Német nyelv Infos aus Deutschland 1. Német nyelv Infos aus Deutschland 1. Német nyelv Infos aus Deutschland 1. Német nyelv Infos aus Deutschland 2. Német nyelv Infos aus Deutschland 2. Német nyelv Infos aus Deutschland 2. Német nyelv Infos aus Deutschland 2. Német nyelv Einblicke (Goethe Institut) Német nyelv Ungarn in Sevilla 1992 Német nyelv Budapest Német nyelv Hungary Német nyelv Napjaink Németországa Német nyelv Infos aus Deutschland I. –II. Német nyelv Deutschland Impressionen Német nyelv Ungarn Német nyelv Hello Budapest Német nyelv Hurrá! Idegenvezető vagyok! Német nyelv Ungarn: Landtourismus Német nyelv St. Wolfgang im Salzkammergut Német nyelv Hungaria: Das Land der Armut und Grösse Német nyelv Hungaria: Das Land des Stils und der Német nyelv Traditionen Ein Thermalland: Ungarn Német nyelv Schlösser in Ungarn Német nyelv Általános hangkazetták Claudia Hümmler-Hille /Eduard von Jan: Hören Német nyelv Sie mal I. Übungen zum Hörverständnis (Goethe Institut) Német nyelv Müller-Rusch-Scherling-Schmidt-Wertenschlag- Német nyelv Wilms: Moment mal! 1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 2.2, 2.3 Themen neu I. Német nyelv Deutsch aktiv I. Német nyelv Babári Ernő – Babári Ernőné: Deutsch express I. Német nyelv Maros – Gottlieb: Start I. Német nyelv Claudia Hümmler-Hille /Eduard von Jan: Hören Német nyelv Sie mal II. Deutsch aktiv II. Német nyelv Német nyelvkönyv IV. Német nyelv Babári Ernő-Babári Ernőné: Deutsch express II. Német nyelv Zertifikat Deutsch als Fremdsprache (Goethe Német nyelv Institut) Rigó nyelvvizsga sorozat: Hallás utáni szövegNémet nyelv értés Péntek Bernadett – Békési Barbara: Német szó- Német nyelv beli nyelvvizsgafeladatok 44

Általános hangkazetták Bácskai – Borbély – Gáspár: A német nyelvvizs- Német nyelv ga ABC-je Dömök Szilvia: Keine Angst vor Hörtexten Német nyelv Antal Mária: Auf die Plätze, fertig, hör! Német nyelv Themen neu II. Német nyelv Deutsch im Fokus Német nyelv Maros: Unterwegs II. Német nyelv Stufen III. Német nyelv Antal – Deák: Wo will das hinaus? Német nyelv Dálnoky – Horváthné: Villám német 1-5 Német nyelv Infos aus Deutschland (Inter Nationes) I.-II Német nyelv

Szakmai hangkazetták Becze Ákosné: Mi lesz a szakmai nyelvvizsgán? Német nyelv I. Volker Eismann: Wirtschaftskommunikation Német nyelv Deutsch 1. – Langenscheidt D. Macaire – G.Nicolas: Wirtschaftsdeutsch für Német nyelv Anfänger –.-Klett I.-II. Barberis – Bruno: Deutsch im Hotel I. Német nyelv Becze Ákosné: Mi lesz a szakmai nyelvvizsgán? Német nyelv II. Emericzy – Molnár – Olaszy: Légy otthon a gaz- Német nyelv daságban – gazdasági szituációk németül Das Testbuch Wirtschaftsdeutsch Német nyelv Volker Eismann: Wirtschaftskommunikation Német nyelv Deutsch „. - Langenscheidt Barberis – Bruno: Deutsch im Hotel II. Német nyelv Riess – Halász: Reise im Fernunterricht Német nyelv Kövi: Hotel im Fernunterricht Német nyelv Bíróné – Kövi – Lehotzkiné: Wirtschaftsdeutsch Német nyelv im Fernunterricht Wirtschaft im Ohr Német nyelv Bajkó – Pintér: Hallás utáni szövegértés Német nyelv

Nyelvstudió alapfok PC-suli: német szótanító CD Nyelvstudió középhaladó

CD-ROM: Német nyelv Német nyelv Német nyelv

45

A számítástechnikai laboratórium berendezése: 20 db PII. munkaállomás 47 P4 munkaállomás 1 db P4 Szerver 1 db PIII Szerver 1 db PII Szerver 2 db Nyomtató 1 db 12 csatornás Switch 1 db 20 csatornás HUB 2 db 14 csatornás HUB 2 db 10 csatornás HUB

Egyéb technikai berendezések: - hordozható nyelvi laboratórium 20 db munkaállomás - 6 db magnetofon - 11 db TV - 11 db írásvetítő - 11 db vetítővászon - 2 db diavetítő - 1 db episzkóp - 2db projektor - 12 személyes szerviz a vendéglátóipari ismeretek oktatásához A szakmai gyakorlati megvalósítást szolgálja az iskola bérleménye: - Szováta 3290, Trandafirilor 147. Szoftverek Az intézmény több gyakorlatban alkalmazott szoftverrel rendelkezik, elősegítve ezzel a gyakorlatorientált képzés megvalósítását. (Hotel rendszer, utazási irodai szoftver) 1 db Debian Linux 1 db Netware 5 80 user 67 db Windows XP Prof. 1 db WinNT Ws 1 db Exim MTA 1 db Apache Webserver 67 db MS OFFICE 1 db WebExpress 1 db Szállodai ismeretek oktatásához 1 db Gépírás oktatásához 1 db Englisch Disc

Szállodaismeretek Gépírás Angol nyelv

46

HELYI TANTERV

I. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEK Az intézmény kizárólag érettségire épülő szakmai képzést folytat. Az oktatást az adott szakképesítésre vonatkozó központi program alapján végzi. A tantárgyi struktúrát ezért a szakmai program tartalmazza.

II. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ FELVÉTEL ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMRA VALÓ LÉPÉS FELTÉTELEI

1. Az intézménybe való felvétel feltételei Az intézménybe való felvétel a hozott pontszámok figyelembe vételével történik. A hozott pontszámba beszámítható tantárgyak köre: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv A harmadik év végén és a negyedik osztályban félévkor elért osztályzat A felvételi ponthatár megállapítása a jelentkezők száma és az egyes szakokra évenként meghirdetett felvételi keretszám alapján történik.

2. A beiratkozás feltételei: a/ a törvényben meghatározott életkor, b/ érettségi bizonyítvány

3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki

47

- az előző évfolyamon év végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot szerzett az évközi teljesítménye alapján, vagy a félévi, év végi vizsgákon - az a tanuló, aki év végén elégtelen osztályzatot szerzett, de augusztusban sikeres javítóvizsgát tett. Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki maximum három tantárgyból bukott. Az a tanuló, aki háromnál több tantárgyból bukik a tanév végén, évet ismétel. - azokon a szakokon, ahol a tanterv szakmai gyakorlatot ír elő a szakmai gyakorlat teljesítése Az akkreditált képzésben a továbblépés speciális feltételeit a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

4. Átjárhatóság Az intézmény hallgatói számára biztosítja a más szakokra történő áthallgatást. Az órarend összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a hallgatók más szakokra áthallgassanak. Az intézmény más intézményből a./ azonos szakról vesz át hallgatót b./ más szakról való átvétel akkor lehetséges ha a hallgató különbözeti vizsgával pótolni tudja a hiányzó ismereteket. A különbözeti vizsgáról az igazgató dönt a szaktanárok véleménye alapján. A más intézményből való átvétel feltételeit az akkreditált képzésben a Tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

5. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a/

Azoknál a képzési formáknál, ahol a szakmai vizsgára bocsátás feltételei között nem szerepel nyelvvizsga követelmény, szakdolgozat, összefüggő szakmai gyakorlat vagy egyéb feltétel, a szakmai vizsgára bocsátás feltétele a tanév végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzat elérése.

b/

Azoknál a képzési formáknál, ahol a szakmai követelményrendszer nyelvvizsgát, szakdolgozatot vagy szakmai gyakorlatot ír elő, a szakképzési évfolyam sikeres befejezésén túlmenően e feltételek teljesítése is kötelező.

c/

Idegenforgalmi szakmenedzser képzésben - a 14. évfolyam végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzat elérése, 48

- egy idegen nyelvből „C” típusú középfokú szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga, - a szakmai gyakorlat teljesítése, - sikeres szakdolgozat.

6. A tanulói jogviszony megszűnése Megszűnik a tanulói jogviszonya: ¨ Ha a helyi programban meghatározott tanulmányi kötelezettségének eleget tett és szakmai vizsgát tett. (sikertelen szakmai vizsga esetén is) ¨ Ha a helyi tantervben meghatározott tanulmányi kötelezettségének eleget tett és nem kíván szakmai vizsgát tenni. ¨ Ha a helyi programban meghatározott tanulmányi kötelezettségének nem tett eleget és nem kíván javítóvizsgát tenni. ¨ Ha a helyi programban meghatározott tanulmányi kötelezettségének nem tesz eleget, és nem kíván évet ismételni. ¨ Ha mulasztásai meghaladják a megengedett mértéket. ¨ Ha kéri tanulói jogviszonya megszakítását vagy szüneteltetését. A tanulói jogviszony megszűnésekor a tanulót törölni kell a létszámból, a megfelelő oktatási dokumentumokban a kimaradás tényét rögzíteni kell.

III. A TANKÖNYVEK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Az egyes évfolyamokon és szakokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező könyveket, taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt tankönyvekről, taneszközökről az intézmény a hallgatókat időben tájékoztatja. A hallgatók a tankönyvek jelentős részét az iskolai könyvtárból kölcsönözhetik. Azokat a tankönyveket, amelyekből az iskola nem rendelkezik a teljes példányszámmal, csak a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kölcsönözhetik.

49

A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek, ill. az egyes szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe: Ø a tankönyv, taneszköz feleljen meg az intézmény szakmai programjának, pedagógiai elképzeléseinek; Ø az egyes tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók; Ø a tankönyvek, taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk Ø a tankönyvek legyenek korszerűek, tartalmukban a kor követelményeinek megfelelő tudásanyagot közvetítsenek. Amennyiben a tankönyvpiacon nem található korszerű tankönyv, azt házi jegyzetekkel, tanulói segédanyagokkal kell pótolni. A házi jegyzetek, tanulói segédanyagok belső „lektorálásáról” gondoskodni kell.

IV. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK Az iskola a törvényi előírások, valamint az iskola filozófiája figyelembevételével minden tevékenység esetén gondoskodik a munka és egészségvédelem szempontjából megfelelő környezet és munkafeltételekről, ezt szerződésekben, megállapodásokban biztosítja a gyakorlóhelyek vezetőivel is. Nagy gondot fordít az ifjúságvédelem területére (osztályfőnök, szülőkkel való kapcsolattartás, hiányzások számonkérése, jogszerű kezelése).

1. A tanulási időben kötelezően igénybe veendő szolgáltatások - a tantervben felsorolt kötelező illetve kötelezően választott tantárgyak óráinak látogatása, - részvétel a gyakorlati foglalkozásokon (számítástechnikai, vendéglátó, idegenforgalmi, áruismereti) - könyvtár használata, - számítástechnikai laboratórium használata,

50

- szakdolgozat írása esetén konzulens igénybe vétele, - nyári szakmai gyakorlaton való részvétel.

2. A kötelező tanulási időn túl, tanterven felül igénybe vehető iskolai szolgáltatások: -

Internet ingyenes használata.

-

Ingyenes tankönyvjuttatás (kölcsönzés)

-

A nyelvvizsgával rendelkező hallgatók számára egy kötelező idegen nyelv tanulása esetén a második idegen nyelv felvételének lehetősége, két kötelező idegen nyelv tanulása esetén a harmadik idegen nyelv felvételének lehetősége (olasz vagy francia). A középfokú „C” típusú állami nyelvvizsgával rendelkezők számára a felsőfokú nyelvvizsgára való felkészítés.

-

Az idegenforgalmi szakképzésben résztvevők számára minimálisan egy öt napos külföldi kirándulás, amelynek utazási és szállás költsége az iskolát terheli.

-

Az önképzés széles lehetősége. Önálló nyelv tanulás nyelvi oktató program segítségével, önálló gépírás tanulás gépírás oktató program segítségével.

-

A pályakorrekciós lehetőségek elősegítésére a tanulók számára felvételi előkészítő lehetőséget biztosítunk magyar nyelv és irodalomból, matematikából és történelemből.

-

A fitness helyiség, szolárium ingyenes használata.

-

A külföldi szakmai gyakorlatok szervezése, kapcsolattartás.

-

Az idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítésen kívül: a marketing- és reklámügyintéző, a marketing- és reklámmenedzser,

idegenvezető

és

hostess,

illetve

a

hallgatói

és

munkaerőpiaci igényeket figyelembe véve más szakképesítés megszerzéséhez ingyenes felkészítés, a kötelező tanórán túli foglalkozásokon.

51

V. AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ELVEI, MÓDSZEREI

1. Az értékelés rendszere az intézményben Az intézmény egészének, működésének, eredményességének értékelésére az intézmény az alábbi információs forrásokat használja: - a hallgatók körében évente végzett elégedettségi vizsgálatok - az év végi, félév végi eredmények értékelése, a kimaradás okainak vizsgálata - sikeres nyelvvizsgát tett hallgatók száma - sikeres záróvizsgát tett hallgatók száma, a záróvizsga eredmények, elnöki vélemények, kamarai képviselők véleménye - felsőoktatási intézményekben vagy más képzési formában továbbtanulók száma, külön kiemelve a befogadó főiskolán továbbtanulók száma - a felsőoktatásban továbbtanulók eredményeink figyelemmel kísérése - a szakmai gyakorlóhelyek véleménye, kiemelten a külföldi gyakorlóhelyek véleménye - a képzési idő alatt megszerzett többlet szakképesítések - a hallgatók elhelyezkedésének vizsgálata Az értékelés szintjei A/

A hallgatók munkájának értékelése

Év közben a szaktanár a tantárgy jellegének megfelelően értékeli a hallgatók munkáját. Az értékelés alapjául szolgáló számonkérés történhet: - írásban (írásbeli feladat megoldása, tesztfeladatok, esettanulmányok készítése egy-egy nagyobb tantárgyi egységből) - szóban (szóbeli felelet egy-egy anyagrészből vagy több anyagrészből, beszámoló, stb.) - gyakorlati feladatok megoldásával (összefüggő feladatok kidolgozása, bizonylatok kitöltése, szituáció játékok, stb.) - egyéb módon (pl. szakmai gyakorlatok tapasztalatainak írásba foglalása, rövidebb házi dolgozatok készítése) - írásbeli dolgozatok értékelésénél a szaktanárok a nyelvvizsga illetve a szakmai vizsga követelményeiből indulnak ki.

52

Az írásbeli beszámoltatás rendje: a/ A szaktanár a félév elején tájékoztatást ad arról, hogy a félév folyamán hány írásbeli számonkérés lesz, közli azok várható időpontját b./ Az írásbeli számonkérés pontos időpontját a számonkérést megelőző tanítási órán közölni kell. Közölni kell a számonkérés témaköreit. Az elvárt teljesítményt, az írásbeli munka értékelési módját, az elégséges szint eléréséhez szükséges teljesítményt. Egy oktatási napon csak egy írábeli számonkérés történhet. c./ Az intézmény a szaktanárra bízza, hogy hány alkalommal kér számon írásban, de félévenként a hallgató komplex értékeléséhez elegendő információnak kell rendelkezésre állni. d./ Az írásbeli dolgozatokat 1 héten belül ki kell javítani. Az eredményt a hallgatóval közölni kell. Biztosítani kell a dolgozatok megtekinthetőségét. B/

Egy-egy tantárgy, tantárgycsoport helyzetének, eredményeinek értékelése A piaci igényekhez való alkalmazkodás megköveteli, hogy az intézmény időszakonként felülvizsgálja egy-egy tantárgy vagy tantárgycsoport helyét. Az évenként felülvizsgálatra, értékelésre kerülő tantárgyak, tantárgycsoportok körét, a vizsgálat módszerét munkatervben kell meghatározni.

C/

A pedagógusok (munkatársak) tevékenységének értékelése Szempontok: -

az iskola céljaival való összhang vizsgálata

-

szakmai felkészültség

-

pedagógiai felkészültség

-

munkafegyelem

-

a követelménytámasztás realitása, összhangja a tantervi követelményekkel

-

gyakorlatorientáltság

-

tehetséggondozásban való részvétel

-

korszerű oktatási eszközök alkalmazása

-

a hátrányos helyzetű hallgatók segítése

-

továbbképzésen való részvétel

-

iskolarendezvényeken, tanórán kívüli tevékenységben való

53

részvétel -

pályázatok készítése

Módszerek:

D/

-

hallgatók körében végzett elégedettség vizsgálatok

-

vizsgaeredmények értékelése (évközi, záróvizsga, nyelvvizsga)

-

kimaradások okainak vizsgálata

-

vizsgaelnökök, kamarai képviselők véleménye

-

szakmai gyakorlóhelyek véleménye

-

folyamatos vezetői ellenőrzés (pl. óralátogatás)

Az iskola és környezete kapcsolatának értékelése az értékelés előfeltétele megfelelő információk szerzése. Módszerek: kérdőíves felmérések, szakmai beszélgetések, stb.

A félévi osztályzatokról a szakközépiskola az általa rendszeresített nyomtatványokon, év végén a bizonyítvánnyal (indexszel) tájékoztatja a tanulókat. A tanulók meghatározott feltételek fennállása esetén mentességet kaphatnak egyes tanítási órák látogatása alól. A felmentés módját a szakmai program illetve a Tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. A szakmai vizsgáztatás rendjét az idevonatkozó rendelkezések szabályozzák.

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési rendszere Az ellenőrzés célja, hogy megvizsgálja az iskolai élet bármely területén, hogy valósulnak meg a jogszabályokban és a pedagógiai programban rögzített elvek, határozatok. A vizsgálatot mindig elemzés, értékelés követi, hogy a feltárt hiányosságok javíthatók, pótolhatók legyenek, s a tevékenységek hatékonyságának növekedését biztosítani tudjuk. Az ellenőrzés funkcióit az igazgató megosztja a munkatársaival.

54

Az ellenőrzésre jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők osztályfőnökök gazdasági vezető külső szakértő Az ellenőrzés területei: -

tanítási órák, foglalkozások látogatása

-

iskolai dokumentumok

-

nevelési folyamatok eredményessége

-

tanulmányi és vizsgaeredmények elemzése

-

nyomtatványok használata

-

határidők betartása

-

SZMSZ, munkaköri leírások, törvényes működés biztosítása

-

gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

-

vagyontárgyak megőrzése

-

adminisztráció pontos vezetése

-

szabadidős programokat

-

gazdálkodási tevékenységet

Az éves ellenőrzés kiemelt feladatait az igazgató az iskolai munkatervben határozza meg. Az ellenőrzés érinti a pedagógusokat, technikai dolgozókat és a tanulókat (évfolyamokat, osztályokat, csoportokat)

VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1.1.

Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

55

1.2.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2008. augusztus 31. napjáig – szól.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 2.1.

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, a szaktanárok) minden tanév végén értékelik pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2.2.

A 2008-2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia

3. A pedagógiai program módosítása 3.1.

A pedagógiai program módosítására: ¨

az iskola igazgatója,

¨

a nevelőtestület bármely tagja,

¨

a nevelők szakmai munkaközösségei,

¨

az iskola fenntartója tehet javaslatot.

3.2.

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül, illetve képviselőik útján javasolhatják.

3.3.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

3.4.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 4.1.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

4.2.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

56

¨

az iskola fenntartójánál

¨

az iskola irattárában

¨

az iskola könyvtárában

¨

az iskola nevelői szobájában

¨

az iskola igazgatójánál

¨

az igazgatóhelyettesnél

¨

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

57

Jegyzőkönyv Készült 2004. június 14-én, az Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája diákönkormányzatának ülésén. Tárgy: Pedagógiai program módosítása

Az iskolai diákönkormányzat képviselői meghallgatták az igazgató tájékoztató előadását a pedagógiai program közoktatási törvény által előírt kötelező és szeptember 1-től bevezetésre kerülő módosításáról. A nevelési programon belül új hangsúlyt kap - a minőségbiztosítás, - az átjárhatóság, - a szociális hátrányok enyhítése. A szakmai program tartalma változatlan. Az akkreditált képzésben az akkreditáció szerinti óratervek alapján, az egyéb képzési formáknál a központi program alapján folyik az oktatás. A tanulók elmondották, hogy szakmai felkészültségük nem teszi lehetővé, hogy a pedagógiai program módosításához érdemben javaslatainkkal hozzá tudjunk járulni. Úgy vélik, hogy az iskolavezetés és a nevelőtestület figyelembe veszi a program módosításakor az itt tanuló diákok érdekeit, tanítási motívumait, pályaválasztási szándékait. A pedagógiai programban elhatározott törekvésekkel egyetértettek. A DÖK határozata, véleménye, hogy az iskolai tanulói egyetértő véleményükkel támogatják a pedagógiai program módosítását.

K.m.f.

…………………………… Döme Laura a DÖK elnöke

58

Jegyzőkönyv Készült 2004. április 14-én, az Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolájában megtartott nevelőtestületi értekezleten. Tárgy: Pedagógiai program módosítása Jelen van: 7 fő főállású és 15 fő megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus A nevelőtestület meghallgatta az igazgató tájékoztatóját a pedagógiai program szükségessé vált módosításáról. Az igazgató tájékoztatta a nevelőtestületet, hogy a szakmai programok nem változnak. Az akkreditált képzések esetén az akkreditáció szerinti óratervek szerint folyik a képzés a többi szakképesítés esetén a központi program alapján. A szavazás eredménye a következő: A nevelőtestület a pedagógiai programot 22 igen szavazattal elfogadta.

K.m.f.

…………………………… Piller Sándor igazgató

……………………………. Dr.Zámboriné Liker Zita jkv. hitelesítő

……………………………. Égi József jkv.hitelesítő

59

Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája

Tanulmányi és vizsgaszabályzat

Békéscsaba, 2001.május 01. 60

I. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA 1. A képzés tanévekre, ezen belül félévekre oszlik. 2. Az oktatás megkezdésének időpontját, a szorgalmi időszak

és a vizsgaidőszak időtartamát - a tanterv alapján tanévenként az igazgató határozza meg. A szorgalmi időszak 15 hét félévenként.

3. A vizsgaidőszak 4-6 hét, amelyen felül a külön kérelemre

engedélyezett vizsgákra további egy hetet lehet biztosítani (méltányossági vizsgaidőszak). A méltányossági vizsgaidőszak a tanév első félévének esetén a következő félév első hete. A tanév 2. félévének (tavaszi félév) méltányossági vizsgaidőszaka a következő tanév szorgalmi időszakát megelőző hét. Kivételes méltányosságot igénylő esetben az első félév sikertelen vizsgája megismételhető a következő félév vizsgaidőszakát megelőző héten is. 4. A foglalkozások (tanórák) 45 percesek. A tanítási órák

rendjét az igazgató által jóváhagyott órarend szabályozza.

II. TÁJÉKOZTATÁS A KÖVETELMÉNYEKRŐL Az oktatási időszak első hetében (illetve az első foglalkozásokon, konzultáción) hirdetmény útján az egyes tárgyakkal kapcsolatban részletes tájékoztatót adunk ki a követelményekről. A tájékoztató a következőket tartalmazza: - az aláírás megszerzésének, a gyakorlati jegy megadásának feltételét, az esetleg lehetséges pótlás módját, - a szorgalmi időszak ellenőrzésének időpontjait, módját, önálló feladatok elkészítését, - a hiányzások igazolásának feltételét és módját - a vizsgakövetelményeket, - a kötelező és ajánlott irodalom jegyzékét, 61

- a tankönyv- és jegyzetlistát, - a tantárgyak tematikáját és követelményrendszerét. A tájékoztató kiadható, közölhető e-mailen is, de a hallgatókat erről értesíteni kell.

III. RÉSZVÉTEL A FOGLALKOZÁSOKON 1. A szemináriumokon (gyakorlatokon) a részvétel kötelező.

A kötelező foglalkozások esetében az oktatók határozzák meg a jelenlét ellenőrzésének és a hiányzás igazolásának módját és idejét, az igazolt és igazolatlan hiányzás következményeit, a pótlás körülményeit. 2. A félévek elején közölt ellenőrzéseken (pl. dolgozatok)

a részvétel kötelező. Az ellenőrzésekről igazolatlanul hiányzóknak az oktató pótlási lehetőséget nem köteles biztosítani.

3. Az igazolással a hallgatónak hitelt érdemlően kell bizo-

nyítani, hogy a hiányzást rajta kívül álló ok idézte elő. A késve - 8 napon túl - igazolt hiányzást az oktató igazolatlannak tekintheti.

4. A hallgató - indokolt esetben engedélyt kérhet a kötele-

ző foglalkozásokról való távolmaradásra, melyre az oktató adhat engedélyt. 5. Ha a hallgató hiányzás miatt nem teljesíti tanulmányi

kötelezettségeit, az oktató által megállapított módon és határidőig köteles azt pótolni.

62

IV. TANULMÁNYOK KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ MEGSZAKÍTÁSA 1. A tanulmányok kérelemre történő megszakítása évkihagyás-

sal történhet. 2. Az 1. évfolyamra felvett hallgató tanulmányait a felvé-

tel évében köteles megkezdeni (évhalasztás nem adható).

3. A

tanulmányok tartalma alatt a beiratkozott hallgató méltánylást érdemlő okból évkihagyás engedélyezését kérheti. Az évkihagyás egy évre és a tanulmányi idő alatt legfeljebb két alkalommal engedélyezhető.

4. A

hallgató évkihagyás engedélyezését csak rendkívüli méltánylást érdemlő okból (egészségügyi, szociális, külföldi tanulmányok) kérhet.

V. ÁTVÉTEL 1. Más - a szak képzési jellegének megfelelő - oktatási in-

tézményből az a hallgató vehető át, aki egy lezárt félévvel , valamint legalább 2,51 tanulmányi átlageredménnyel és érvényes hallgatói vagy tanulói jogviszonnyal rendelkezik.

2. Az átvételről az igazgató határozatban dönt. Az átvételt

kimondó határozatban rendelkezni kell arról is, hogy az átvett hallgató melyik szakon, melyik évfolyamon folytathatja a tanulmányait, továbbá dönteni kell - az illetékes oktatók véleménye alapján - a különbözeti vizsgák letételéről és az esetleges felmentésekről is.

63

VI. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉNEK FŐBB FORMÁI A tantárgyak számonkérési formái a következők: a/ Aláírás: a szorgalmi időszak tantárgyi követelményeinek teljesítését az oktató aláírással ismeri el. Amennyiben a félév elismerésének feltétele zárthelyi dolgozat, annak javítására a szorgalmi időszakon belül egy pótlási lehetőséget kell biztosítani. b/ A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése megfelelt, nem felelt meg minősítéssel történik. A beszámolóra a szorgalmi időszak végéig vagy az azt követő héten kerülhet sor. Beszámoló esetén a félévben más számonkérési forma nem írható elő. A beszámoló része lehet a későbbiekben sorra kerülő kollokviumnak, szigorlatnak. c/ Gyakorlati jegyet akkor ír elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából szükséges és lehetséges, illetve ha a tantárgy jellege megköveteli az oktatási időszakban a tantárggyal való folyamatos foglalkozást. A gyakorlati jeggyel értékelendő tárgy követelményeit a hallgatónak a szorgalmi időszakban kell teljesíteni. A gyakorlatértékelés ötfokozatú minősítéssel történik. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása egy alkalommal a vizsgaidőszak első hetében kísérelhető meg. A gyakorlati jegy dolgozat(ok), kiselőadás(ok), házi feladat(ok), beszámoló stb. alapján állapítható meg. Az idegen nyelvi képzésben a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele lehet a 2. félév végén alapvizsga letétele is. Az alapvizsga követelményeit a szaktanár határozza meg a félév elején. A konkrét formát az oktató határozza meg és a félév első foglalkozásának hetében közli a hallgatókkal. d/ A kollokvium valamely tantárgy - általában egy oktatási időszakot átfogó - anyagának számonkérése. Ennek érdekében az oktató arról győződik meg, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg arról, hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására. Kollokválni a vizsgaidőszakban lehet. A kol-

64

lokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel kollokvium lehet szóbeli és/vagy írásbeli.

történik.

A

e/ A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy teljes anyagát lezáró szóbeli vagy írásbeli és szóbeli számonkérése. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. f/ A hallgatók kötelező szakmai gyakorlatát megfelelt, nem felelt meg minősítéssel kell értékelni. A szakmai gyakorlat hiánya vagy értékelhetetlensége, elégtelen minősítése félévismétlést jelent. A gyakorlatok bejegyzése a leckekönyvbe a gyakorlóhely igazolása alapján történik.

VII. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA 1. A

leckekönyvi aláírás azt tanúsítja, hogy a hallgató megfelel mindazon feltételeknek, amit az oktató a félév elején megszabott.

2. A leckekönyvi aláírást a foglakozást vezető oktató adja

meg. 3. Az aláírás megtagadása esetén a pótlásra az igazgató ad-

hat engedélyt, aki egyben meghatározza annak feltételeit. Az aláírás megszerzésének pótlására legfeljebb 1 hét adható a vizsgaidőszak kezdetén. Ha az aláírás feltételeit a hallgató a meghosszabbított határidőig nem teljesíti, úgy féléve érvénytelen, vizsgáit nem folytathatja.

4. Az

aláírás megtagadását az oktató a hallgatói leckekönyvének megfelelő rovatában „Aláírás megtagadva” bejegyzéssel rögzíti.

65

VIII. VIZSGAIDŐSZAK 1. A vizsgaidőszakot az igazgató a tanév időrendjében hatá-

rozza meg A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsgára az a hallgató bocsátható, aki az adott félévben a vizsgára bocsáthatóságot tanúsító összes aláírást, gyakorlati jegyét megszerezte.

2. Az a hallgató, aki neki fel nem róható okból (pl. beteg-

ség) nem tud a vizsgaidőszakban vizsgát tenni - igazgatói engedély alapján - a vizsgaidőszakot megelőző szorgalmi időszakban is tehet vizsgát (elővizsga). Az elővizsgát a vizsgaidőszakban tett vizsgának kell tekinteni. 3. A hallgató a méltányossági vizsgaidőszakban legfeljebb három tantárgyból - kérelmén alapuló döntés alapján tehet vizsgát. 4. A

méltányossági kérelem alapján engedélyezett vizsgák letételére kizárólag a méltányossági vizsgaidőszakban kerülhet sor.

5. A rendes vizsgaidőszakon kívül (a méltányossági vizsga-

időszakban) ugyanabból a tárgyból csak egyszer lehet vizsgát tenni. Kivételes méltányossággal engedélyezett vizsga is csak egyszer ismételhető. 6. A vizsgaidőpontokat a rendes vizsgaidőszakban egyenlete-

sen kell kitűzni, a méltányossági vizsgaidőszakban minden tárgyból egy vizsgaidőpontot kell megadni. 7. A hallgatót a kitűzött vizsgaidőpontokról a vizsgaidő-

szak kezdete előtt legalább három héttel tájékoztatni kell, s ezzel egy időben közölni kell azt is, ha az oktató a vizsgára jelentkezéssel kapcsolatban további feltételt állít. (Vizsgázók számának alsó és felső határa.) 8. A kitűzött vizsgaidőpontok – utólag - csak az igazgató

engedélyével módosíthatók. 9. A hallgató valamennyi vizsgatárgyból köteles az oktató-

nál bejelentkezni valamely - de kizárólag egy – vizsga66

napra. Legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó előtti hetében. 10. A

hallgató legkésőbb a vizsga napját megelőzően két munkanappal kérheti vizsgája időpontjának módosítását az illetékes oktatónál, vagy a titkárságon.

11. Az átjelentkezést az oktató nem köteles a vizsgát meg-

előző napon elfogadni. 12. Vizsgáról való távolmaradás - kivéve, ha a hallgató hi-

telt érdemlően igazolja, hogy távolmaradását önhibáján kívüli ok idézte elő - eredménytelen vizsgának számít, a leckekönyvbe és a vizsgalapra az oktatónak az „elégtelen” minősítést kell beírnia. 13. A sikertelen vizsgát tett hallgató ismételt vizsgára a

vizsgát követő munkanap végéig vagy a sikertelen vizsgán köteles bejelentkezni. 14. A leckekönyvet év közben a titkárság őrzi. A szorgalmi időszak utolsó hetében az osztályfőnöknek átadja, majd a vizsgaidőszak utolsó napján a hallgatók leadják a leckekönyveket az osztályfőnöknek, aki ezeket a szükséges bejegyzések után továbbítja a titkárságra.

IX. A VIZSGÁZTATÁS RENDJE 1. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizs-

gáztató, ill. a vizsgabizottság elnöke felelős. 2. A vizsgaterembe a hallgató csak olyan eszközöket vihet

be, amelyek a vizsgán szükségesek és használatuk megengedett. 3. A hallgató a vizsga megkezdése előtt köteles leckekönyv-

ét, - engedélyhez - kötött vizsga esetén az erről szóló határozatot is a vizsgáztatónak átadni. 4. A vizsga megkezdése előtt az oktató/vizsgabizottság el-

nöke köteles meggyőződni arról, hogy a hallgató jogosult vizsgázni (személyazonosság megállapítása, vizsgára je67

lentkezés megtörténte, leckekönyv lezárása). Ezt követően a vizsgát elhalasztani nem lehet. 5. Ha a vizsgán a vizsgáztató ill. dolgozatíráskor a fel-

ügyelő tanár a szabályzatban foglaltak megszegését, vagy meg nem engedett eszköz használatát észleli, akkor a vizsgát köteles „elégtelen”-re minősíteni. 6. Ha a vizsga szóbeli és írásbeli részekből áll, a szóbeli

részre legkésőbb az írásbelit követő második munkanapon kell, hogy sor kerüljön.

7. Csak írásbeli részből álló vizsga esetén a vizsga ered-

ményét legkésőbb a vizsgát követő második munkanapon ismertetni kell.

8. Amennyiben a vizsga írásbeli részből áll, akkor lehetővé

kell tenni, hogy a hallgató kijavított dolgozatát megtekinthesse.

X. A SIKERTELEN VIZSGÁK MEGISMÉTLÉSE 1. Sikertelen vizsga esetén az oktató köteles az elégtelen

osztályzatot a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. 2. A hallgató a sikertelen vizsga javítását a (3)-(4) be-

kezdésekben meg.

megállapított

korlátok

között

kísérelheti

3. Elégtelen gyakorlati jegy vagy beszámoló javítása kizá-

rólag a vizsgaidőszak első hetében egy alkalommal kísérelhető meg, további javítási kísérletre rendkívül indokolt esetben a méltányossági vizsgaidőszakban (méltányosságon alapuló engedély alapján) van lehetőség. Amennyiben a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele idegen nyelvből alapvizsga letétele, a szabályozás a következőképen módosul: - A hallgató alapvizsgát csak a szorgalmi időszak utolsó hetében tehet. - Ha az alapvizsga sikertelen, a hallgató gyakorlati jegye - függetlenül a szorgalmi időszakban nyújtott teljesítménytől - elégtelen. 68

- Az alapvizsga csak a következő tanév szorgalmi időszakát megelőző héten ismételhető. Ezért a gyakorlati jegy javítására csak a méltányossági vizsgaidőszakban van lehetőség. 4. Kollokvium,

szigorlat esetén ugyanabból a tárgyból a rendes vizsgaidőszakban legfeljebb két ismétlő vizsga tehető. További ismétlő vizsgára rendkívül indokolt esetben a méltányossági vizsgaidőszakban engedély alapján van lehetőség. Erre az engedélyt az iskola igazgatója adja, írásban beadott kérelem alapján.

5. Az ismételt vizsgáért a hallgató a függelékben meghatá-

rozott utóvizsga díjat köteles megfizetni. Az utóvizsgát csak abban az esetben kezdheti meg, ha az utóvizsga díj befizetését igazoló csekket a szaktanárnak bemutatja.

XI. A SIKERES VIZSGA JAVÍTÁSA 1. Ha a hallgató a beszámolókon, kollokviumon szigorlaton

kapott érdemjegyet, értékelést javítani akarja, akkor az oktató engedélyével, félévenként legfeljebb egy tárgyból, újabb vizsgára jelentkezhet.

2. A sikeres vizsga javítása is a „IX. A vizsgáztatás rend-

jében” foglaltak szerint történik. 3. Az újabb értékelés - ha az nem elégtelen - végleges. Az

elégtelennek értékelt újabb vizsgára vonatkozóan a megismételt vizsgák szabályait kell alkalmazni. 4. A kitűzött vizsganapon való meg nem jelenés esetén a ko-

rábban tett vizsga érdemjegye véglegessé válik. 5. Sikeres vizsgát csak a vizsgaidőszakban lehet javítani,

a függelékben mellett.

meghatározott

69

utóvizsgadíj

megfizetése

XII. A VIZSGÁK NYILVÁNTARTÁSA 1. A vizsgáztató a vizsga napján köteles a hallgató leckekönyvébe és a vizsgalapra a vizsga minősítését bejegyezni és a leckekönyvet a hallgatónak visszaadni. (Ha a leckekönyv visszaadására nincs lehetőség, akkor a leckekönyvet legkésőbb a következő munkanapon a titkárságnak kell átadni.) A leckekönyv közokirat, tehát hibás bejegyzés esetén az ide vonatkozó szabályoknak megfelelően kell eljárni. A hallgató törlést vagy javítást a leckekönyvben nem végezhet. 2. A vizsga keltéül a leckekönyvbe csak szóbeliből, vagy csak írásbeliből álló vizsga esetén a vizsga napját, írásbeli és szóbeli részből álló vizsga esetén a szóbeli időpontját kell bejegyezni. 3. Az oktató a vizsgalapra minden esetben rávezeti a hallgató gyakorlati jegyét, kollokviumi eredményét, illetve távolmaradás esetén az „elégtelen” bejegyzést, és a vizsgalapot aláírásával ellátva, a vizsgát követő napon a titkárságnak leadja. A szigorlat nyilvántartása a szigorlati jegyző-könyvben történik. 4. A vizsga-jegyzőkönyvekből készül a törzskönyv, mely mindenben megegyezik a leckekönyvvel. Vezetése - a titkárságnak - a vizsgaidőszak zárását követő 8 napon túl kötelező.

XIII. A TANULMÁNYI EREDMÉNYEK KISZÁMÍTÁSA 1. Ha a hallgató a vizsgaidőszakban valamennyi vizsgáját sikeresen letette és a tantervben előírt egyéb követelményeket is teljesítette, az igazgató a félévet a leckekönyv aláírásával érvényesíti. 2. A tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszakot követően az osztályfőnöknek 15 napon belül meg kell állapítani. 70

3. Ha a hallgató valamely követelmény teljesítésére a vizsgaidőszakon túl kapott engedélyt, átlageredményét akkor kell megállapítani, amikor kötelezettségét teljesítette, illetve amikor a kitűzött határidő lejárt. 4. Az elégtelen osztályzatot, melyet a hallgató kijavított az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. 5. A sikeres vizsga javításaként szerzett legutolsó érdemjegyet kell az átlageredménybe beszámítani. 6. Az átlageredménybe a leckekönyvben felvett tantárgyak eredményeit kell beszámítani. 7. A különbözeti vizsga eredménye az átlageredménybe nem számítható be. 8. A szigorlatok eredményét kétszeres súllyal kell figyelembe venni az átlageredmény kiszámításakor. 9. Az átlageredményt az osztályzatok (4)-(9) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével – kerekítés nélkül két tizedesjegy pontosságig kell kiszámítani és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvbe. 10. A tanulmányi átlageredmény: a/ kitűnő, ha az átlag 5,00 b/ jeles, ha az átlag 4,51 - 4,99 c/ jó, ha az átlag 3,51 – 4,50 d/ közepes, ha az átlag 2,51 – 3,50 e/ elégséges, ha az átlag 2,00 – 2,50 f/ elégtelen, ha a hallgatónak ki nem javított elégtelen osztályzata van. 11. Amennyiben a hallgatónak nincs átlageredménye, akkor a féléve érvénytelen (aláírás, gyakorlati jegy, vizsgajegy hiányzik - a hallgatónak felróható ok miatt).

71

XIV. AZ OKTATÁSI IDŐSZAK MEGISMÉTLÉSE 1. Az oktatási időszak megismétlésére kell utasítani (vagy el kell bocsátani az intézményből) azt a hallgatót, aki nem tette le eredményesen valamennyi előírt vizsgáját, vagy nem teljesítette a tantervben (óra- és vizsgatervben) előírt egyéb követelményeket. 2. Az ismétlés azt jelenti, hogy a hallgató akkor kapcsolódik be az oktatásba, ha a következő évfolyam a megfelelő oktatási időszakhoz ér. A beiratkozás feltételéül tanterv ill. tananyag változtatás esetén az előző félévtől eltérő követelmények is támaszthatók (pl. különbözeti vizsga írható elő). 3. Az évkihagyás nem számít ismétlésnek. 4. A hallgató önhibájából csak egyszer ismételhet oktatási időszakot. 5. A félévismétlő hallgatót – kérésére – fel kell menteni azon tárgyak foglalkozásainak látogatása alól, amelyekből a sikertelen félévben legalább közepes minősítést szerzett.

XV. A SZAKDOLGOZAT 1. A hallgatónak szakdolgozatot kell készítenie a második tanévben. 2. A hallgató az intézmény által ajánlott vagy – esetenként – a saját maga által választott témát dolgozza fel. 3. A szakdolgozattal kapcsolatos részletes szabályok: a/ A hallgató a tanulmányok befejezéseként szakdolgozatot köteles készíteni. 72

b/ A szakdolgozati témajavaslatról az utolsó tanítási év kezdetét megelőző április 30-ig az igazgató köteles gondoskodni. c/ A szakdolgozati témákat úgy kell meghatározni, illetve olyan témák fogadhatók el, hogy azok kidolgozása a jelöltet az elsajátított ismeretek komplex alkalmazására késztesse. d/ A hallgató május 30-ig köteles szakdolgozati témát választani. A téma módosítására az utolsó tanév szeptember 30-ig van lehetőség. Az intézmény a témaválasztás alapján konzulenst jelöl ki a hallgató munkájának segítésére, akivel a kapcsolattartás a hallgató feladata. e/ A hallgató a szakdolgozati vázlatot legkésőbb a harmadik félév szorgalmi időszakának végéig köteles a konzulensnek elfogadásra és megbeszélésre benyújtani. f/ Az elkészült szakdolgozatot két példányban az utolsó tanév II. félévében április 30-ig kell leadni az osztályfőnöknek. g/ A bíráló(k) az elkészült szakdolgozatot szövegesen értékeli(k), és 1-5 fokozatú érdemjeggyel minősítik. 4. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit, az értékelés általános szempontjait – az adott szak képesítési követelményrendszere, valamint jelen szabályzat alapján „Tájékoztató”-ban kell közzétenni. A „Tájékoztató” kiadásáért az igazgató felelős.

XVI. A SZAKMAI VIZSGA A hallgató tanulmányait szakképzésben szakmai vizsgával fejezi be. Idegenforgalmi szakmenedzser Felsőfokú szakképesítés OKJ azonosító száma: 55 7872 01 A szakképesítés megnevezése: Idegenforgalmi szakmenedzser 1. A szakmai vizsgáztatás feltételei - Az oktatási programban előírt követelmények teljesítése. - A programban előírt szigorlatok teljesítése.

73

- Középfokú szakmai anyaggal bővített „C” típusú nyelvvizsga. - A programban előírt szakmai gyakorlat teljesítése. - Az egy hónapos szakmai gyakorlat és erről beszámoló dolgozat késztése. - A szakdolgozat leadása. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai vizsga a szakdolgozat védéséből, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll. 2.1. A szakmai vizsga a szakdolgozat védésével kezdődik, amikor a szakdolgozatot értékelők bírálata, illetve az általuk és a vizsgabizottság tagjai által feltett kérdésekre kell a jelöltnek válaszolnia. A vizsgázónak érvekkel kell igazolnia a szakdolgozatban megfogalmazott álláspontját. 2.2. Gyakorlati vizsga A specializációhoz igazodó szituációs feladatok, problémák megoldása. 2.3 A komplex szóbeli vizsga A szakmai vizsga tételeket az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium adja ki. 3. A vizsga értékelése 3.1. A vizsgázó a szakmai záróvizsga minden elemére érdemjegyet kap, és ezek átlaga kerül a szakképesítést igazoló bizonyítványba. 3.2. A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét témakörönként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. Az összesített értékelésnél a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. 3.3. Eredménytelen a szakmai záróvizsga akkor, ha a vizsgázó szakdolgozatára, gyakorlati vagy a szóbeli vizsga egyik témakörére elégtelen osztályzatot kap. Javítani azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgatárgyat kell a következő vizsgaidőszakban. Kereskedelmi szakmenedzser A felsőfokú szakképesítés OKJ száma: 55 7862 01 A szakképesítés megnevezése: Kereskedelmi szakmenedzser 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei - Az oktatási programokban előírt követelmények teljesítése.

74

- Középfokú szakmai anyaggal bővített „C” típusú nyelvvizsga. - Egy hónapos (160 óra) szakmai gyakorlat és erről beszámoló dolgozat készítése. - A szakdolgozat leadása. 2. A szakmai vizsga részei A szakmai záróvizsga a következő vizsgarészekből áll: 2.1. Gyakorlati vizsga - Az egy hónapos (160 órás) szakmai gyakorlat alapján egy esettanulmány vagy a gyakorlat során szerzett tapasztalatokat elemző dolgozat elkészítése. 2.2. A komplex szóbeli vizsga részei 2.3. A szakdolgozat megvédése - A vizsgázónak érvekkel kell tudni megvédenie a szakdolgozatban megfogalmazott álláspontját. A szakmai vizsga tételeit az Ipari, Idegenforgalmi Minisztérium adja ki.

Kereskedelmi

és

3. A szakmai vizsga értékelése 3.1. A vizsgázó a szakmai vizsga minden elemére érdemjegyet kap, és ezek átlaga kerül a szakképesítést igazoló bizonyítványba. 3.2.A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét témakörönként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni. Az összesített értékelésnél a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. 3.3. Eredménytelen a szakmai záróvizsga akkor, ha a vizsgázó a szakdolgozatára, a gyakorlati vagy a szóbeli vizsga egyik témakörére elégtelen osztályzatot kap. Javítania azonban csak az elégtelen minősítésű vizsgatárgyat kell a következő vizsgaidőszakban.

XVII. SZAKMAI BIZOTTSÁG 1. A szakdolgozat megvédését is magába foglaló záróvizsgát a záróvizsgáztató bizottság előtt kell tenni. 2. A

szakmai záróvizsga bizottság elnökét a minisztérium jelöli ki.

75

3. A vizsga lebonyolítására az érvényben lévő rendelkezések

irányadóak.

XVIII. A SIKERTELEN SZAKMAI VIZSGA MEGISMÉTLÉSE Ismételt szakmai vizsga az igazgató által kijelölt vizsgaidőszakban tehető.

XIX. SZAKMAI GYAKORLAT Hallgatóink az első év után 4 hetes szakmai gyakorlaton vesznek részt. A szakmai gyakorló helyről az iskola és a hallgató közösen gondoskodik. A szakmai gyakorlatot kereskedelmi szakmenedzser képzésben kereskedelmi vállalatnál, idegenforgalmi szakmenedzser képzésben szállodában kell letölteni. Fontosabb időpontok: 1. Szakmai gyakorlat tematikájának április 30-ig Felelős: az igazgató 2. A szakmai gyakorlóhely véglegesítése április 30-ig. Felelős: az osztályfőnök 3. A munkanapló és a szakmai gyakorlaton készített dolgozat leadása az osztályfőnöknek a következő tanév első hetének pénteke.

76

XX. A FŐISKOLAI TOVÁBBTANULÁSBA BESZÁMÍTHATÓ TÁRGYAK ÉS AZ ÁTVÉTEL FELTÉTELEI A KÖRÖS FŐISKOLÁN A/ Kereskedelmi szakmenedzser A hallgatók átvétele a főiskolai képzésbe: A főiskolai képzésbe az a hallgató vehető át, aki: - a kereskedelmi szakmenedzseri képesítést megszerezte, - közgazdaságtanból szigorlatot tett, - középfokú szakmai anyaggal bővített „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezik, - tanulmányi eredménye a négy félév átlagában eléri a gazdálkodási és a pénzügyi szak esetében 3,51, a személyi ügyintézői szak esetében a 4,0 átlagot (az átlag számításába az indexbe beírt minden osztályzatot figyelembe kell venni), - a matematika és a számvitel II. tantárgy felvétele kötelező a gazdálkodási és a pénzügyi szakon. B/ Idegenforgalmi szakmenedzser A hallgatók átvétele a főiskolai képzésbe: A főiskolai képzésbe az a hallgató vehető át, aki: - az idegenforgalmi szakmenedzseri képesítést megszerezte, - középfokú szakmai anyaggal bővített „C” típusú nyelvvizsgával rendelkezik, - tanulmányi eredménye a négy félév átlagában eléri a gazdálkodási és a pénzügyi szak esetében a 3,51, a személyi ügyintézői szak esetében a 4,0 átlagot (az átlag számításába az indexbe beírt minden osztályzatot figyelembe kell venni).

77

Függelék Az a hallgató, akinek a szorgalmi időszak végén elégtelen a gyakorlati jegye, vagy az előírt beszámoló, illetve a vizsgaidőszakban elégtelen vizsgát tett, az elégtelen osztályzatot csak utóvizsgadíj megfizetése ellenében pótolhatja. Az utóvizsgát csak akkor kezdheti meg, ha az utóvizsgadíj befizetését igazoló csekket a vizsgáztató tanárnak bemutatja. Az utóvizsgadíjak: - a vizsga első ismétlése 300 Ft - a vizsga második ismétlése 400 Ft - a méltányossági vizsgaidőszakban letett vizsga 500 Ft. Az utóvizsgadíj befizetése csekken történik, ami a titkárságon igényelhető! A befizetést igazoló csekket a vizsgáztató tanárnak adja át, aki ezt a vizsgalappal együtt továbbítja a titkárságra. A külön eljárási díj A szakmai gyakorlatról készült dolgozat, a munkanapló és a szakdolgozat késedelmes leadásáért a hallgató külön eljárási díjat fizet. A külön eljárási díj 1.000 Ft.

Az intézmény az utóvizsgadíjakat és a külön eljárási díjakat teljes egészében a hallgatók tanulmányi kirándulásának támogatására fordítja.

78