EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA
ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK ALAPSZAKOK (BA)
2017.
2
TANÍTÓ BA SZAK
3
ANYANYELVI TANTÁRGY-PEDAGÓGIA 1. Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai, alapelvei (személyiségfejlesztés, társadalmi szerepek eszköze, nyitottság, folytonosság, integráltság, szocializáció). 2. Az anyanyelvi nevelés lehetőségei a hátrányos helyzet, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területén. 3. A beszédfejlesztés, beszédművelés fogalma, célja, lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán. (A szó-, mondat- és szövegszintű gyakorlatok). 4. Az olvasás - mint nyelvhasználati mód és fajai, motivációs lehetőségei. A ma használatos alapvető módszerek. 5. A szövegelemző órák alapvető feladatai az alsó tagozaton (szövegértés, szövegelemzési szintek és módok). 6. Az írástanítás speciális feladatai, algoritmusa. Az átlagostól eltérő gyermekek tanítása (funkcionális analfabéta, diszlexiás, diszgráfiás, tanulásban akadályozott, stb.). 7. A fogalmazás meghatározása. A fogalmazástanítás célja, feladatai integrációs helye az anyanyelvi nevelésben az alsó tagozaton. 8. A nyelvtantanítás helye, szerepe az anyanyelvi nevelésben az alsó tagozaton. Új ismeretet közlő nyelvtanóra. 9. A helyesírás-tanítás célja, feladata, követelményrendszere az alsó tagozaton.
4
MATEMATIKA TANTÁRGY-PEDAGÓGIA 1.
A gondolkodás fejlesztése (a matematikában használt nyelv logikai alkotóelemeinek felhasználása) a halmazok logika elemeinek tanítása során az alsó tagozaton.
2.
A matematika tantárgy tanításának célja, feladata a személyiségformálásban. A halmazelmélet szerepe a fogalmak alakításában, fejlesztésében (számfogalom, számtulajdonságok, geometriai fogalmak, …).
3.
A kombinatorikus gondolkodás szerepe a személyiségfejlesztés folyamatában. Tehetséggondozás tanórán és tanórán kívül.
4.
A természetes szám fogalmának épülése – a konkrét tevékenységtől az elvont szintig – az alsó tagozaton (halmazok, mérés).
5.
Az egész és racionális számhalmaz bevezetésének szükségessége (a konkrét tevékenységen keresztül).
6.
Az alapműveletek értelmezése, kapcsolatuk, tulajdonságaik, analógiák.
7.
A relációs gondolkodás alakítása, fejlesztése. A függvényfogalom előkészítése és szerepe a matematika különböző témaköreiben.
8.
A tanítási-tanulási folyamat sajátosságai a szöveges feladatok megoldása során. A matematikai modell szerepe.
9.
A térszemlélet fejlesztésének módjai, lehetősége a konstrukciók tanítása során.
10.
A geometriai transzformációk szerepe a térszemlélet alakításában. Az alakzatok tulajdonságainak megmaradása, változása.
11.
A mérések tanítása, kapcsolat a gyakorlati élettel. A csoportmunka alkalmazásának lehetőségei.
12.
Az oktatómunka tervezése. Felkészülés a tanításra. A munkaeszközök használata, jelentősége a matematika tanításában.
5
TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY-PEDAGÓGIA 1. A környezeti nevelés és a fenntarthatóságra nevelés célja, ismérvei, tartalma, szükségszerűsége. 2. A tanítási-tanulási folyamat lépései. 3. A környezet aktív megismerésén és kommunikáción alapuló módszerek, életkornak megfelelő munkaformák. 4. A természetismeret tantárgy természetéből adódó sajátosságok, gondolkodási műveletek és ezek fontossága. 5. A kooperatív tanulás lényege összehasonlítva a kompetitív tanulással, megvalósításának lehetőségei a természetismeret tanításában. 6. A projekt lényege, alkalmazási lehetőségei. 7. A környezet fizikai és kémiai megismerésének játékos lehetőségei (fény, hang, hő, energia, mechanikai kölcsönhatások), kapcsolódásuk a mindennapi élethez. 8. A geoszférák antropogén környezetterhelései, a fenntarthatóbb életvitelre nevelés lehetőségei. 9. Anyag és energiaforgalom a bioszférában, fogyasztói életvitelhez történő kapcsolódási pontjai. 10. A környezet és az egészség kapcsolata, megváltozott környezetünk ártalmai a szervezetre.
6
TECHNIKA TANTÁRGY-PEDAGÓGIA 1. A technika tantárggyal történő személyiségfejlesztés sajátosságai. Célok, feladatok, a tantárgy helye, szerepe a személyiségfejlesztés folyamatában. 2. A tanítási-tanulási folyamat sajátosságai a technika tantárgyban. 3. A tanítási-tanulási módszerek és eszközök alkalmazása a technika tantárgyban. 4. Az oktató munka tervezése, felkészülés a tanításra (2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről, NAT, kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat) a technika tantárgyban. 5. A technika tantárgy célja, feladatai, sajátosságai. A tanítási óra fő mozzanatai, szerkezetei felépítése, célok, feladatok. 6. Módszerek és munkaszervezési formák az alsó tagozatos technika tanításában. 7. A megismerési folyamatok és fejlesztésük az alsó tagozatos technika tantárgyban (egy tanítási egység vagy egy témakör keretén belül). 8. Kreativitás és problémamegoldás. A gyakorlati problémamegoldás fejlesztésének feladatai és lehetőségei az alsó tagozatos technika órákon. 9. Nevelési, oktatási, képzési feladatok összefüggései a technikai környezet megismertetése során (kiválasztott témakör alapján).
ÉNEK-ZENE TANTÁRGY-PEDAGÓGIA 1.
Az ének-zene tantárgy révén történő személyiségfejlesztés sajátosságai, célok, feladatok, a tantárgy helye, szerepe a személyiségfejlesztés folyamatában.
2.
Az alsó tagozatos ének-zenei nevelés feladata és céljai. Kodály Zoltán nevelési elvei. A zenei képességek rendszere, a képességfejlesztés lehetőségei.
3.
Zenei ismeretek rendszere. A zenei ismeretek tudatosítása.
4.
Daltanítás módszerei.
5.
A zenei jelrendszerek áttekintése.
6.
A készségfejlesztés szintjei, gyakorlati alkalmazásuk. A készségfejlesztés területei az iskolai énekórákon.
7.
A zenehallgatás célja, feladata, módszerei. A zenei ízlés fejlesztése, érzelmi nevelés. Szemléltető eszközök és szemléltetés az ének-zene órákon.
8.
Gyakorlattípusok, játékok az énekórán.
9.
A tanító munka tervezése, felkészülés a tanításra (2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről, NAT, kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat) az ének-zene tantárgyban.
7
VIZUÁLIS NEVELÉS TANTÁRGY-PEDAGÓGIA 1. A vizuális nevelés tantárggyal történő személyiségfejlesztés sajátosságai. Célok, feladatok, a tantárgy helye, szerepe a személyiségfejlesztés folyamatában. 2. A tanítási-tanulási folyamat sajátosságai a vizuális nevelés tantárgyban. A tanítási-tanulási módszerek és eszközök alkalmazása a vizuális nevelés tantárgyban. 3. Az oktató munka tervezése, felkészülés a tanításra (2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről, NAT, kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat) a vizuális nevelés tantárgyban. 4. A gyermeki ábrázolás fejlődésének pszichológiai alapja. Az egyes életkori szakaszok ábrázolási módjai. 5. A kisiskolás korú gyermekek vizuális nevelésének alapjai. Tervezési, módszertani feladatok. A tanító személyiségformáló szerepe. 6. A látásnevelés problémakörei (spiralitás elve) az 1-4. osztályos vizuális nevelésben. 7. Anyagok, technikák, technológiák, tevékenységek a vizuális nevelésben, ábrázolásban, kifejezésben. 8. Műalkotások, népművészeti alkotások vizuálesztétikai szerepe. Ezek korszerű módszerei a nevelésben, tanítási gyakorlatban.
TESTNEVELÉS TANTÁRGY-PEDAGÓGIA 1. A testnevelés tantárggyal történő személyiségfejlesztés sajátosságai. Célok, feladatok, a tantárgy helye, szerepe a személyiségfejlesztés folyamatában. 2. A tanítási-tanulási folyamat sajátosságai a testnevelés tantárgyban. 3. A tanítási-tanulási módszerek és eszközök alkalmazása a testnevelés tantárgyban. 4. Az oktató munka tervezése, felkészülés a tanításra (2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről, NAT, kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat) a testnevelés tantárgyban. 5. Az oktatási folyamat sajátosságai az alsó tagozatos testnevelésben. A mozgásos cselekvéstanítás-tanulás problémái. 6. A testnevelésóra szerkezete, a gyakorlás megszervezése. 7. A képességfejlesztés elvi kérdései, a koordinációs képességek és fejlesztésük. 8. Alkalmazkodási és terhelési sajátosságok. A kondícionális képességek és fejlesztésük. 9. A testnevelés eszközei. Az alsó tagozatos testnevelés mozgásanyagának felépítése és elemzése. 10. Játékelméleti alapismeretek, játékoktatás tervezése.
8
MŰVELTSÉGTERÜLETEK
9
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Az anyanyelvi nevelés célja, feladatai, alapelvei (személyiségfejlesztés, társadalmi szerepek eszköze, nyitottság, folytonosság, integráltság, szocializáció). 2. Az anyanyelvi nevelés lehetőségei a hátrányos helyzet, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területén 1-6. osztályos tanulóknál. 3. A beszédfejlesztés módszertani lehetőségei az általános iskola első hat osztályában (nyelvelsajátítás, nyelvtanulás és korszakai, a szó-, mondat- és szövegszintű beszédfejlesztés). 4. Az olvasás- és írástanítás mint nyelvhasználati mód és fajai, motivációs lehetőségei. A ma használatos/ismert alapvető módszerek. 5. A szövegelemző órák alapvető feladatai a felső tagozaton. Szövegtípusok és elemzési módok. (Explication de texte, szemiotikai, ritmikai, hermeneutikai, strukturalista, eszmetörténeti értelmezés.) 6. A műelemzés követelményei lírai művek esetében, a követelmények megvalósítása egy szabadon választott irodalmi tankönyvcsalád 6. osztályos könyvében. 7. A műelemzés követelményei az epikai művek esetében, a verses kis- és nagyepikai alkotások elemzésének módszertani kérdései az általános iskola 5-6. osztályában. 8. A nyelvtantanítás helye, szerepe az anyanyelvi nevelésben a felső tagozaton. A nyelvtani fogalomalkotás algoritmusa. 9. A helyesírás-tanítás célja, feladata. Követelményrendszere a felső tagozaton. 10. Drámajáték, kooperatív technikák, a mozgókép helye az irodalomórán. Könyvtári óra. 11. A társművészetek szerepe az irodalmi nevelésben. A külső (zene, képzőművészet, film) koncentráció lehetséges formái az 5. és 6. osztályos irodalmi tananyagban.
10
MATEMATIKA 1.
A gondolkodás fejlesztése (a matematikában használt nyelv logikai alkotóelemeinek felhasználása) a halmazok-logikai tananyag tanítása során az általános iskola 1-6. osztályában. A halmazélet szerepe a fogalmak tanításában
2.
A számfogalom épülése a konkrét tevékenységtől az elvont számig. A számhalmazbővítés szükségessége, követelményei, módjai (analógiák, elvonatkoztatás, absztrahálás szerepe)
3.
A műveletek értelmezése, kapcsolatuk, tulajdonságaik (az általánosítás, mint gondolkodási művelet). A munkaeszközök használata, jelentősége a matematikai fogalmak alakításában (1-6. osztály)
4.
A függvényszerű gondolkodás fejlesztése, a bizonyítási igény felkeltése a relációkfüggvények-sorozatok témakörhöz kapcsolódóan. Tehetséggondozás tanórán és azon kívül
5.
A kombinatív gondolkodás alakítása elsősorban a kombinatorika-valószínűség statisztikai témakörben. A differenciálás és felzárkóztatás lehetőségei
6.
Szöveges feladatok, matematikai modellek (számegyenes, rajz, nyitott mondat stb.). A kérdésfelvetés, motiváció, ellenőrzés szerepe a gondolkodás fejlesztésében
7.
A térszemlélet fejlesztésének módjai, lehetőségei a konstrukciók és a transzformációk tanítása során
8.
A mérések tanítása, a valósággal való kapcsolat. A csoportmunka alkalmazásának lehetőségei
9.
A felsőtagozatos matematika anyag strukturális és metodikai felépítése különös tekintettel az 5-6. osztályra és életkori sajátosságokra
11
INFORMATIKA 1. A számítógép felépítése, főbb funkcionális egységei. 2. Az operációs rendszerek alapvető funkciói. 3. Számítógépes hálózatok osztályozása, bemutatása. ISO-OSI modell. A hálózati biztonság. 4. INTERNET felépítése, INTERNET-szolgáltatások. Az elektronikus levelező rendszerek használata. 5. A számítógép technikai alkalmazásai. 6. Táblázatkezelő program alkalmazása statisztikai elemzésekhez. 7. Általános iskolai tananyag feldolgozása a PowerPoint program segítségével. 8. A számítógépes programfejlesztés lépései. 9. Program elemei VISUAL BASIC-ben. Vezérlő szerkezetek, adatszerkezetek. 10. Comenius Logo alkalmazási lehetőségei. Rajzos dokumentumok létrehozása, animáció készítés, zeneszerkesztés.
12
ÉNEK-ZENE 1.
Az ének-zene tantárgy révén történő személyiségfejlesztés sajátosságai, célok, feladatok, a tantárgy helye, szerepe a személyiségfejlesztés folyamatában.
2.
Kodály Zoltán nevelési elvei. A zenei képességek rendszere, a képességfejlesztés lehetőségei.
3.
Zenei ismeretek rendszere. A zenei ismeretek tudatosítása.
4.
Daltanítás módszerei.
5.
A zenei írás-olvasás alapjainak eredményes elsajátítását segítő módszerek az általános iskola 1-6. osztályában.
6.
A zenei jelrendszerek áttekintése. A jelrendszerről történő daltanítás módszerei.
7.
A készségfejlesztés szintjei, gyakorlati alkalmazásuk. A készségfejlesztés területei az iskolai énekórákon.
8.
A zenehallgatás célja, feladata, módszerei. A zenei ízlés fejlesztése, érzelmi nevelés. Szemléltető eszközök és szemléltetés az ének-zene órákon.
9.
Gyakorlattípusok, játékok az énekórán.
10. A tanítói munka tervezése, felkészülés a tanításra (2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről., NAT, kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet, óravázlat) az ének-zene tantárgyban. 11. A zenehallgatás anyaga, módszerei az 1-6. osztályban. 12. Az 5-6. osztály dalainak bemutatása összehasonlítva az alsó tagozat anyagával. 13. A többszólamúság készségének fejlesztése, tanításának módszerei.
13
TESTNEVELÉS 1. A testnevelés cél- és feladatrendszere. A sport az iskolai nevelésben. 2. Mozgásos cselekvés tanítás-tanulás problémái 6-12 éves korú gyerekeknél. A mozgásos tanulás feltételei és folyamata. 3. A testnevelés óra felépítése, testnevelés óra szerkezete és az órarészek feladatai. Foglalkoztatási formák szerepe. 4. A képességfejlesztés szerepe 6-12 éves korú gyermekek fejlődésében. 5. A koordinációs képességek jelentősége az iskolai testnevelésben a tanult tantervi mozgásanyag figyelembevételével. 6. Az ellenőrzés lehetőségei, fontossága a testnevelési órán. A tanórán kívüli testnevelés szervezése, vezetése. 7. Az ugrások jellemzői és szerepük az iskolai nevelésben (torna, atlétika, iskolai játékok, sportjátékok). 8. A dobások jellemzői és szerepük az iskolai nevelésben (torna, atlétika, iskolai játékok, sportjátékok). 9. Futások jellemzői és szerepük az iskolai nevelésben (torna, atlétika, iskolai játékok, sportjátékok). 10. A tartásjavító gyakorlatok jelentősége és szerepe a 6-12 éves korú gyermekek testnevelésében. A prevenció fontossága. 11. A testnevelési játékok feladata, szervezése és vezetése a 6-12 éves korú gyermekek testnevelésében.
14
TERMÉSZETISMERET 1. A természetismeret tantárgy célja, ismérvei, tartalma, szükségszerűsége és szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében. 2. A környezet- és természetvédelemre nevelés fontosabb metodikai kérdései: helyzetelemzés, problémafelismerés, lokális és globális ártalmak, pozitív attitűdök, aktív környezetvédelem, környezettudatos magatartás, konfliktuskezelés, felelősségérzet kialakítása. 3. A tudományos megismerés módszereinek (megfigyelés, becslés-mérés, kísérletezés) megismertetése és alkalmazásuk a természettudományos alapismeretek kialakítása során. A konkrét-absztrakt, az egyedi és általános összefüggése. Az ismeretek gyakorlati alkalmazása. 4. A tantárgy során alkalmazott tankönyvek/munkafüzetek, irodalmi források, egyéb eszközök és szemléltetési lehetőségek. Gyakoribb munkaformák (tanóra, tanulmányi séta és kirándulás, erdei iskola, tanösvény stb.) a tantárgy oktató-nevelő munkájában. A pedagógus személyiségének szerepe a tanítási-tanulási folyamatban. 5.
Az aktív-, közvetlen tapasztalatokra építő és „heurisztikus” gondolkodásmód alapozása és fejlesztési lehetőségei az elemi természettudományos fogalmak, összefüggések (okság, törvényszerűség, felépítés-működés, rész-egész, mennyiség-minőség stb.) kialakítása, illetve tanulmányozása során.
6. A tanulási-tanítási folyamat más lehetőségei: kooperatív tanulás, projekt, ezek korlátai és megvalósításának lehetőségei 7. Az óvoda- és iskolaegészségtan alapkérdéseinek tantárgy-pedagógiai vonatkozásai: – a környezetegészségtan/természetes és mesterséges környezet: lakás, oktatási-nevelési intézmények egészségügye, – az egészségnevelés területei, tartalma és módszerei, – az egészséges életmódra nevelés (küzdelem az alkohol, cigaretta, drogfogyasztás ellen). Az óvodákban és iskolákban leggyakrabban előforduló balesetek. Prevenciós és elsősegélynyújtási teendők.
15
ANGOL NYELV 1. Módszerek 2. A kisgyermek (nyelvtanulás-általános jellemzők, nyelvi fejlődés, 8-10 éves gyerekek) 3. Hallás utáni megértés (helye az órán, feladattípusok) 4. Mesék (olvasás, mesemondás, közös mesealkotás, szövegadaptálás) 5. Szóbeli munka (nehézségek, feladattípusok, a javítás helye) 6. Olvasás (technikák, hangos és néma olvasás) 7. Szótanítás (aktív és passzív szókincs) 8. Írás (írásbeli feladatok, diktálás, önálló munka, javítás) 9. Nyelvtan-tanítás (struktúrák, a nyelvtani anyag felépítése) 10. Rávezetés (szókincs, nyelvtan) 11. Tesztek 12. Hibák, javítás (módjai, a tanár szerepe)
1. Methods (Grammar-Translation, Direct, Audio-Lingual, TPR, Suggestopedia) 2. The young language learner (general characteristics, eight to ten year old children, language development) 3. Listening (its role in the classroom, types, activities) 4. Stories in the classroom (reading, telling, creating stories, adapting the language to the children’s level) 5. Oral work (limitations, difficulties, controlled, quided, free activities, the place of correction) 6. Reading (approaches, techniques, differences between reading aloud and silent reading) 7. Vocabulary (active and passive vocabulary, the ways of presenting and practising words) 8. Writing (controlled, quided, free activities, pre-writing activities, dictation, correcting written work) 9. Grammar teaching (overt and covert gr. teaching, presenting and practising of structures, the sequence of structures) 10. Eliciting (using pictures, eliciting grammar rules, the place of eliciting in the language class) 11. Testing (testing receptive and productive skills, types of tests) 12. Erros, mistakes, correction (mistakes of meaning and form, teacher’s view, the place of correction in the different learning stages
16
NEMZETISÉGI TANÍTÓ BA SZAKOK
17
NÉMET 1.
A nemzetiségi törvény 2011/CLXXIX. A nemzetiségi oktatásra vonatkozó rendelkezések
2.
Az oktatás tervezése: a fázismodell
3.
Oktatási segédanyagok és online tananyagok a nemzetiségi iskolák számára
4.
A könyv. Különböző korú gyermekek és az olvasás. A szövegfeldolgozás módszerei
5.
Nemzetiségi irodalom az oktatásban
6.
A hon- és népismeret tantárgy módszertana a nemzetiségi iskolákban
7.
A magyarországi német média és kulturális intézmények (színház, tájházak), a szerepük nemzetiségi oktatásban
8.
Kooperatív tanulási módszerek a tanórán
9.
A korai kétnyelvűség elmélete és gyakorlata
10.
A magyarországi németek nyelve és nyelvhasználata
1.
Das Nationalitätengesetz 2011/CLXXIX. Bestimmungen im Zusammenhang mit dem Nationalitätenunterricht
2.
Unterrichtsplanung: Das Phasenmodell
3.
Unterrichtsmaterialien und online Materialien für die Nationalitätenschulen
4.
Das Buch. Die verschiedenen Lesealter. Methoden der Textarbeit.
5.
Nationalitätenliteratur im Unterricht
6.
Die Methodik des Faches Landes- und Volkskunde an Nationalitäten-Grundschulen
7.
Die Ungarndeutschen Medien und kulturellen Einrichtungen (Theater, Heimatmuseen) und ihre Einsatzmöglichkeiten im Nationalitätenunterricht
8.
Kooperative Lernmethoden im Unterricht
9.
Theorie und Praxis der frühen Zwei- und Mehrsprachigkeit
10.
Sprache und Sprachgebrauch der Ungarndeutschen
18
HORVÁT 1.
A horvát nyelv általános iskolai tanításának módszertana
2.
Olvasás és az olvasmány feldolgozása
3.
Az ének-zene tanításának módszertana az általános iskolában
4.
A testnevelés tanításának módszertana
5.
A természetismeret tanításának céljai, feladatai és munkamódszerei az általános iskolában
1.
Metodika nastave hrvatskog jezika u osnovnoj školi
2.
Čitanje i obrada štiva
3.
Metode nastave glazbenog odgoja u osnovnoj školi
4.
Metodika nastave tjelesnog odgoja
5.
Ciljevi, zadaci i oblici rada nastave prirode i društva u osnovnoj školi
19
CIGÁNY/ROMA 1. Le romengo historija. Le romengo gruppo ande Hungaria. 2. Tradicija thaj sikhlyipe. 3. E romane bajaton, sar sityaren? 4. E romanyi gilyi thaj khelipe. Sar sityaren ande skhola? 5. E romanyi paramicha. Sar sityaren ande skhola?
1. A cigányság eredete, vándorlása, története napjainkig. A magyarországi cigány népcsoportok. A cigányság történetének megismertetési lehetőségei az iskolában. 2. A cigányság szokásai, hagyományai, őrzésének lehetőségei az iskolában. 3. A cigányok gyermeknevelési szokásai. Az „eltérő kultúrából” adódó nevelési-oktatási problémák az iskolában. 4. A magyarországi cigány képzőművészet (szobrászat, festészet) története. Sajátos jellegzetességek az alkotásokban (téma, szín, kompozíció). Figyelemre méltó alkotók, alkotások. Mit tehet a pedagógus azért, hogy ez a sajátos kifejezési forma fejlődjön és fennmaradjon? 5. A magyarországi cigányok népzenéjének, tánckultúrájának története, jellemzői, szerepe a cigányság szokásaiban, mindennapjaiban. A cigány és a magyar zenekultúra egymásra hatása. A cigány zenei kultúra megismertetésének, a zenei hagyományok átadásának lehetőségei, módszertani problémái az általános iskolában. 6. A cigány irodalom, kiemelten a mesék jellemzői, tanításuk módszertani kérdései. 7. A cigány gyerekek nyelvi szocializációja, nyelvelsajátítási formái. 8. A nyelvi hátrány problémája az iskolában. A kétnyelvűség módszertani kérdései. 9. Az integrált nevelés rendszere (IPR), módszerei, gyakorlati alkalmazása az iskolában. 10. Az inter/multikulturális nevelés elmélete és gyakorlata.
20
ÓVODAPEDAGÓGUS BA SZAK
21
„A” kérdéssor 1. A nevelési folyamat szakaszai, a nevelési tényezők érvényesülése az óvodás korú gyermek fejlődésében. 2. Az értelmi fejlődés szakaszai, jellemzői. A gyermeki világkép jellemzői. Kognitív képességek óvodáskorban. Az óvodás gyermek és a tanulás. Képességfejlesztés az óvodás korban. 3. Az erkölcs értelmezése. Az erkölcsi szocializáció folyamata, heteronóm és autonóm szakasz. Erkölcs és nevelés kapcsolata. 4. Az anyanyelv elsajátításának folyamata, az egészséges beszédfejlődés feltételei. Az óvodás korú gyermek beszédének jellemzői és fejlesztésének lehetőségei. Az óvodai anyanyelvi nevelés célja és feladata, beépülése a tevékenységek komplex rendszerébe. 5. A játékos beszédfejlesztés lehetőségei az óvodában, célzott anyanyelvi játékok típusai és megvalósításuk módja. 6. Az óvodai irodalmi nevelés célja és feladata az óvodában. A mese és vers, mint a komplex személyiségformálás és anyanyelvi nevelés eszköze. Az irodalmi nevelés módszereinek (bemutatás, szemléltetés, beszélgetés, magyarázat, gyakorlás) alkalmazása az irodalmi élmény közvetítésében. 7. A gyermekirodalom óvodában bemutatható műfajainak (mese, vers, mondóka, elbeszélés) jellemzői, kiválasztásuk szempontjai és elrendezésük az év során. Az irodalomhallgatás szervezeti formái, lebonyolításuk lehetőségei. Az óvónő felkészülésének lépései. 8. A vizuális nevelés fogalma, értelmezése, helye a nevelés folyamatában, a személyiség formálásában. A vizuális nevelés szerepe az óvodai nevelés fő feladatainak megvalósításában. 9. A gyermek vizuális fejlődésének jellegzetességei. Gyermekmunkák értelmezése, elemzése. Az óvodapedagógus személyiségével szemben támasztott követelmények a vizualitás szempontjából. 10. Esztétikai, tárgyi feltételek az óvodai környezetben. Alkotó –alakító tevékenység. Fontosabb technikai eljárások a síkon és térben. Felkészülés, tervezés, tervezet. Koncentráció más nevelési területekkel. 11. A környező világ matematikai viszonylatainak megismerése, értelmezése, a matematikai fejlesztés lehetőségei az óvodában. 12. A zenei nevelés hatása a gyermek általános fejlődésére. Az óvodai zenei nevelés irányelvei Kodály Zoltán útmutatásai alapján. A dalos játék, mint a zenei nevelés alapja. A zenei hagyományápolás lehetőségei az ének-zene foglalkozáson és azon kívül. 13. A zenei képességfejlesztés területei, feladatai, módszerei. 14. A zenehallgatás tartalma. A zene hallgatására nevelés alkalmai az óvodai zenei nevelésben. 15. A testi (szomatikus) nevelés, a testnevelés célja, feladatai. Az óvodai testnevelés folyamatának nevelési-oktatási – és pszichológiai összefüggései, elemzése. 16. Mutassa be az óvodai testi nevelés folyamatának pedagógiai (nevelési, oktatási) és pszichológiai jellemzőit, valamint a didaktikai feladatokat részletezze a megvalósíthatóság szempontjából.
22
17. A játék szerepe az óvodás korban. A gyermeki játék fejlődésének pedagógiai, pszichológiai kérdései. 18. A pedagógiai értékelés, szintvizsgálatok, az óvodai mérés-értékelés. Az iskola-érettégi vizsgálatok. 19. A hazaitól eltérő kultúrából érkező gyerekek integrációja. A cigány gyerekek nevelésének és oktatásának speciális kérdései. 20. Az SNI gyerekek integrált, inkluzív nevelése, oktatása. Az integráció fogalma, típusai. Az integrált nevelés feltételei. 21. A tehetség fogalma, összetevői. A tehetséges gyermek felismerésének és kiválasztásának problematikája. A tehetségfejlesztés módszerei és szervezeti formái. 22. Az óvodai játék feltételei és sajátosságai. Az óvodai játék(os) tanulás folyamata és szerkezete. A játékfajták. 23. Az óvodai nevelés funkciója, cél- és feladatrendszere, alapelvei, eszközei és módszerei. Az óvodákban folyó szakmai munkát meghatározó dokumentumok ((2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Helyi óvodai program). Az óvodai nevelés tervezése. 24. A környezeti nevelés szükségszerűsége, célja, pedagógiai és pszichológiai sajátosságai. A környezet tevékeny megismerésének módszerei, eszközei és munkaformái. 25. Az egészséges életmódra nevelés kapcsolódása a környezeti neveléshez. A testi és mentális egészség védelmének elvi és gyakorlati kérdései. Az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségei.
23
„B” kérdéssor A PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KULTÚRA MEGÚJÍTÁSA MODUL 1. A sajátos nevelési igény fogalma, kritériumai és főbb kategóriái. 2. A tanulás feltételei, tervezése, az eredményes tanulási szokások kialakítása és a tanulást segítő módszerek. 3. A gyermekkori viselkedészavarok leggyakoribb típusai. – Figyelemzavar, hiperaktivitás, agresszivitás, oppozíciós viselkedés, antiszociális viselkedés. 4. Az óvoda és az iskola kapcsolata, az átmenet kérdései. Az iskolaérettség-iskolaérettlenség. Rugalmas beiskolázás, iskola-előkészítő kompenzálás. 5. A projekttervezés, komplexitás az óvodai tevékenységekben és a jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységekben. A gyermek kreativitásának fejlesztése a dramatizálás és bábjáték eszközeivel, a felkészüléstől a megvalósításig. 6. A szövegértő olvasás fogalma, szerepe, összefüggése a szövegalkotási képességgel. Az irodalmi és az ismeretterjesztő szövegek elemzésének szempontrendszere a szövegértő olvasás szintjei szerint. Néhány újabb szövegelemzési eljárás (Pl. RWCT, kreatívproduktív) bemutatása, értékelése a szövegértés fejlesztése szempontjából. 7. A gyermek mozgásfejlődése. A gyermek mozgás- és egyben személyiségfejlődését gátló tényezők. A testérzékelés, ritmusérzék és mozgáskészség fejlesztése mondókákkal, énekes játékokkal, a társas együttmozgás elemei óvodás korban. 8. A kompetencia fogalma, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák és területei. A kompetencia alapú óvodai nevelés ismérvei. Kompetencia alapú óvodai programcsomagok és a fejlesztési területek.
INTEGRÁLT NEVELÉST IGÉNYLŐ CSOPORTOK MODUL 1. A sajátos nevelési igény fogalma, kritériumai és főbb kategóriái. 2. A gyermekek fejlődését veszélyeztető tényezők. A kóros folyamatok megnyilvánulási formái, pedagógiai kezelésük. A gyermekek közötti különbségek leküzdésének módjai. A beavatkozás, a fejlesztés, a korrekció, a terápia metodikai különbségei és a pedagógus kompetenciája. 3. Az aktuális egyéni fejlettség megállapítása, képességek, tulajdonságok. A diagnosztizálás jelentősége a pedagógiai munkában. A pedagógiai diagnosztika összetevői, területei. 4. A beszéd, a beszédészlelés és –megértés problémáinak szerepe a tanulászavarok kialakulásában. A korai felismerés és fejlesztés jelentősége. 5. A cigányság gyermeknevelési szokásai, a halmozottan hátrányos cigány gyerekek óvodai nevelésének speciális kérdései. 6. Az integrált nevelés történelmi gyökerei, nemzetközi kitekintés. 7. A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez-oktatásához szükséges feltételek.
24
ÓVODAPEDAGÓGUS BA SZAK NEMZETISÉGI SZAKIRÁNYOKKAL
25
NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY
1. Theorie und Praxis der frühen Zweisprachigkeit 2. Sprachgebrauch der Ungarndeutschen 3. Deutsche Spracherziehung im Nationalitätenkindergarten: das Sprachmodell, die sprachliche Vorentlastung eines Textes, Spracherwerbsmethoden 4. Die Rolle der deutschsprachigen Kinderliteratur und der Kinderliteratur der deutschen Nationalität im Prozess des Spracherwerbs und der Sprachförderung 5. Die Möglichkeiten der Sprachvermittlung und -förderung in den verschiedenen Bereichen der Kindergartenpädagogik I: -visuelle Erziehung, Bewegungserziehung, 6. Die Möglichkeiten der Sprachvermittlung und -förderung in den verschiedenen Bereichen der Kindergartenpädagogik II: - Musik und rhythmische Erziehung, mathematische Erfahrungen sammeln, Umwelterziehung 7. Die Möglichkeiten der offenen Planung im Kindergarten 8. Kindgemäße Vermittlung von Nationalitäteninhalten – Identitätsförderung im Nationalitätenkindergarten 9. Die Grunddokumente der Erziehung im Nationalitätenkindergarten
1. A korai kétnyelvűség elmélete és gyakorlata 2. A magyarországi németek nyelvhasználata 3. Német nyelvi nevelés a nemzetiségi óvodában: a nyelvi modell, a szövegek nyelvi „tehermentesítése”, nyelvelsajátítási módszerek 4. A német nyelvű gyermekirodalom és a kisebbségi gyermekirodalom szerepe a nyelvelsajátítás és nyelvfejlesztés folyamatában 5. A nyelvátadás és nyelvfejlesztés lehetőségei a különböző nevelési területeken I.– - vizuális nevelés, testnevelés német nyelven 6. A nyelvátadás és nyelvfejlesztés lehetőségei a különböző nevelési területeken II. - ének-zene, környezeti nevelés, matematikai tapasztalatok gyűjtése német nyelven 7. A nyitott tervezés lehetőségei az óvodában 8. Nemzetiségi tartalmak gyermekközpontú közvetítése – hagyományápolás, nyelv- és identitásfejlesztés a nemzetiségi óvodában 9. A nemzetiségi óvodai nevelés alapdokumentumai
26
HORVÁT NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY
1.
A játék, mint a gyermek legfőbb tevékenysége
2.
Mesék, versek, rövid próza és színjátékok, zenés dramatizálás óvodai foglalkozásokon történő feldolgozása
3.
A 3-6 éves gyermek mozgásfejlesztése különböző módszerekkel a testnevelés foglalkozásokon
4.
Az óvodáskorú gyermek ábrázolási készségének fejlődése és fejlesztési formái
5.
Zeneszeretetre történő nevelés-oktatás az óvodáskorúaknál
1.
Igra kao najznačajnija djelatnost djece
2.
Obrada pripovijedaka, pjesama, kratke proze, kazališnih komada, te njihovo glazbeno dramatiziranje na zanimanjima u vrtiću
3.
Razvijanje gibanja pomoću raznih metoda kod djece između 3 i 6 godina u okviru zanimanja tjelesnog odgoja
4.
Razvoj crtačkih sposobnosti i oblici razvijanja kod djece predškolske dobi
5.
Glazbeni odgoj i obrazovanje u vrtiću
27
CIGÁNY/ROMA NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY 1. Le romengo historija. Le romengo gruppo ande Hungaria. 2. Tradicija thaj sikhlyipe. 3. E romane bajaton, sar sityaren? 4. E romanyi gilyi thaj khelipe. Sar sityaren ande ovoda? 5. E romanyi paramicha. Sar sityaren ande ovoda?
1. A cigányság eredete, vándorlása, története napjainkig. A magyarországi cigány népcsoportok. A cigányság történetének megismertetési lehetőségei az óvodában. 2. A cigányság szokásai, hagyományai, őrzésének lehetőségei az óvodában. 3. A cigányok gyermeknevelési szokásai. Az „eltérő kultúrából” adódó nevelési problémák az óvodában. 4. A magyarországi cigány képzőművészet (szobrászat, festészet) története. Sajátos jellegzetességek az alkotásokban (téma, szín, kompozíció). Figyelemre méltó alkotók, alkotások. Mit tehet a pedagógus azért, hogy ez a sajátos kifejezési forma fejlődjön és fennmaradjon? 5. A magyarországi cigányok népzenéjének, tánckultúrájának története, jellemzői, szerepe a cigányság szokásaiban, mindennapjaiban. A cigány és a magyar zenekultúra egymásra hatása. A cigány zenei kultúra megismertetésének, a zenei hagyományok átadásának lehetőségei, módszertani problémái az óvodában. 6. A cigány irodalom, kiemelten a mesék jellemzői, tanításuk módszertani kérdései. 7. A cigány gyerekek nyelvi szocializációja, nyelvelsajátítási formái. 8. A nyelvi hátrány problémája az óvodában. A kétnyelvűség módszertani kérdései. 9. Az integrált nevelés rendszere (IPR), módszerei, gyakorlati alkalmazása az óvodában. 10. Az inter/multikulturális nevelés elmélete és gyakorlata.
28
