minister elnöklete alatt azon kérdés felett, mikép lehetne a faárak rohamos hanyatlását, melyet az elpusztított erdők kény szerű kihasználása természetszerűen előidézhet,megakadályozni. W ü r t t e m b e r g , Salzburg, Tirol és Csehországgal m e g állapodások jöttek létre, melyek szerint a határkerületekben lehetőleg kevés fa lesz vágva. A tömegesen fellépett lepke irtása tekintetében némi reményt helyeznek Birk országgyűlési képviselő villamos világitásu reflectorába. A találmány szerint a reüector 8 — 1 0 kilométerre látszó fénye által odacsalt lepkerajok egy fogó hálóval összeköttetésben levő exhaustorba lennének felfogva. A kormány egyelőre bárom ily reflectort rendelt meg.
Egyesületi közlemények. (Az országos erdészeti egyesület 1890. évi szeptember hó 9. és 10-én Tátrafüreden és környékén megtartott rendes közgyűlé séi iek jegyzökönyve.) EtU'ü "(lés szeptember
9-én
Tátrafüreden.
Jelen v o l t a k : Gróf Tisza Lajos elnök, József Ágost főherczeg <> es. és kir. fensége, László főherczeg 0 cs. és kir. fensége, Bedő A l b e r t első alelnök, haró Bánffy Dezső második alelnök, H o r v á t h Sándor titkár, dr. Szontágh Miklós ügyvezető, Szabó Adolf ügyvezető, Eleőd Józsa, Garlathy K á l m á n , Scholz^ Rezső, Soltz Gyula és Tomcsányi Gyula választmányi t a g o k ; A d r i á n y i A n t a l m. k. főerdész, Almásy A n d o r m. k. főerdőmester, Borszéky Soma nyug. min. osztálytanácsos, Benk_ő Rezső erdőőri szakiskolai igazg., Biloveszky_ József urad. erdész, Boksay Gusztáv m. k. erdész Bíiehó J á n o s m. k. erdész, Csik Imre kir. alerdőfelügyelő, Csupor István ni. kir. közalapítványi erdész, Dipold I m r e m. k. főerdész, Dietl Ágost végzett erdőakadémiai hallgató, gróf E r d ő d y Imre föld birtokos. F ü r e d i Ede m, kir. főerdész, F a r k a s P á l urad. erdő mester, br. Feilitzsch A r t h u r kir. alerdőfelügyelő, F ö r s t e r Gyula ker. főerdész. Földv J á n o s m. kir. főerdész, FoffTer János,
dr. Günther Antal ügyvéd, Gaul^ K á r o l y állami középipariskolai tanár, Galambos Béla in. kir. k ö z a l a p , erdész, Gerő Gusztáv m. kir. erdész, H u b e r t Aladár m. kir. erdész. Hering Samu Coburg hercz. erdész, J a u s z Sándor m. k. erdőgyakornok, J ó n y Gusztáv j á r á s i főerdész, dr. ,Jannay Máté fürdőorvos, K a l m á r Tivadar m. kir. főerdőmester, Keleti N á n d o r kir. erdőfelügyelő, Kellner Valér m. kir. erdőmester, Kossányi Róbert m. kir. főerdőmester, Krajcsovits Béla kir. alerdőfelügyelő, Kostyál György urad. erdőmester, K u b i n k a Gyula földbirtokos, Korai F r i g y e s m. kir. erdész, Krivácsv Elek k i r . erdőfelüg) elő, K e n d e B á n ó m. kir. erdész, ifj. Lebotzky J á n o s fakereskedő, L a n g e P á l ker. erdész, L a t o r István m. kir. erdész, Listvány Antal főerdész, Liftner István Coburg berezegi fürész gondnok, L a v o t t a A l b e r t kir. alerdőfelügyelő, L o v á n y i L e n h a r d m. k. e r d ő g y a k o r n o k , gróf Migazzi Vilmos földbirtokos, Máriássy Mátyás kir. alerdőfelügyelő, Molcsjínyi E r n ő m. kir. erdész, Merényi Gyula m. kir. erdész, N a g y Károly m. kir. erdőrendező, Ormay Gyula m. kir. erdész, Oberrejdit Béla m. kir. erdész, Ocsárd Károly m. kir. faraktár-gondnok, Ormay K á l m á n m. kir. segéderdőrendező, Petiti Albert m kir. erdész, P a u k s László urad. erdész, P á r n á i Attila m. kir. erdőrendező, Paehmayer Ottó m. kir. közalap, erdészjelölt, Pischl Pál m. kir. erdész, P á l o s K o n r á d j á r . főerdész, br. P r ó n a y Aurél m. kir. erdész, P a u k o v i t s Béla p ü s p . erdész, I'isó Cornél m. kir. erdész, Reinfuss Bódog urad. erdőmester, Bábiesey B é l a urad. jószágfelügyelő, B a d v á n s z k y Károly földbirtokos, Scliolcz Ottó közb. erdőmester, Somkereki Gusztáv m. kir. főerdész, Stanik Samu m. kir. erdőrendező, Strompf Pál bitb. erdőmester, Skrbek Károly erdész, dr. Szabó György, Soltész N á n d o r m. kir. főerdész, Seyfried Károly erdőtitkár. Székely Mózes m. kir. erdész, SQICZ Miksa urad. erdész, Székely György p ü s p . erdőmester, Tisza László országgyűlési képviselő, Tavi Gusztáv m. kir. erdőrendező, Tirts Rezső m. kir. közalap, erdőgyakornok, Teschler J á n o s urad. főerdész, Verbovszky József m. kir. erdész, Vadászffy J e n ő m. kir. közalap, erdőmester és W e r e s s Sándor m. kir. erdészjelölt. r
r
Ezeken kivül a titkár jelentése szerint a hatóságok és testü letek részéről a következő képviselők jelentettek b e : a nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. ministerium részéről: Belházy Emil m. kir. főerdőtanácsos;
a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriujn részéről: Hirsch István ministeri t i t k á r ; Szepes vármegye közönsége részéről, gróf Csáky K á l m á n nagybir tokos és országgyűlési képviselő elnöklete a l a t t : Teöke Victor föld birtokos, G r u b e r K á r o l y erdőmester és Riesz László kerületi főerdész; ~ a fenséges cs. és kir. családi ráczkevei uradalom r é s z é r ő l : R ó t h Ignácz kir. tanácsos uradalmi főtiszt és P r a x a Béla uradalmi erdőmester ; B u d a p e s t főváros részéről : Guckler K á r o l y e r d ő m e s t e r ; Szeged sz. kir. város törvényhatósága részéről: Zombory A n t a l gazdasági tanácsnok és Szendrey P á l aljegyző; Körmöcz szab. kir. és fóbányaváros r é s z é r ő l : C h a b a d a József polgármester és L e n d e E d e e r d ő m e s t e r ; Sopron szab. kir. város részéről: Kellner György városi ordőmester; "~" az országos m a g y a r gazdasági egyesület részéről: báró B a r a t t a D r a g a n s Alajos, báró R é v a y Gyula, dr. Rodiczky J e n ő és Zsámbokrétliy Emil egyesületi t a g o k ; a magyarországi Kárpát-egyesület részéről: F l e i s c h h a k k e r Alajos lőcsei városi főjegyző és Mátyus E n d r e gyógyszerész. s
r
Gróf Tisza Lajos elnök elfoglalván az elnöki széket, a közgyűlés tagjainak lelkes éljenzése mellett mély köszönetét fejezi ki a közgyűlésen jelenlevő Ágost és László főherczegeknek azon megtisztelő figyelemért, melyben 0 fenségeik az egyesületet magas megjelenésükkel részesítették. A z u t á n üdvözölve a hatóságok és testületek képviselőit és az egye sület jelenlevő tagjait, hosszabb beszéddel nyitja m e g az ülést. (Lásd szószerinti szövegét az Erdészeti L a p o k jelen füzetének elején.) A helyesléssel többször megszakított s végül élénk éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után H o r v á t h Sándor titkár terjesztette elő jelentését az egyesület működéséről a mult évi közgyűlés óta. (Lásd az Erdészeti Lapok jelen füzetének 6 2 0 — 6 3 4 lapjain.)
A titkári jelentés azon pontjainál, melyekben indítvá nyok foglaltatnak elnök ő exja a közgyűlés helyeslő nyilat kozatai alapján a következő határozatokat mondja k i : 1. a közgyűlés tudomásul véve a bécsi általános g a z d a sági és erdészeti kiállitás m a g y a r erdészeti csoportjának eredményéről előterjesztett jelentést, hálás köszönetét fejezi ki a nagyméltóságú földmivelésügyi-. vallás- és közoktatás ügyi és kereskedelemügyi ministeriumoknak azon hathatós támogatásért, melylyel az egyesületet ezen kiállitás rende zése körül támogatták; hasonlóképen elismerését és köszö netét fejezi ki a közgyűlés egyfelől az elnök ő exja által tett indítvány alapján a titkárnak s másfelől az évi jelentés alapján azon egyesületi tagoknak is, kik az egyesület kiállí tási bizottságaiban részt vettek, továbbá Lavotta Albert, Erdősi Baiersdorf Károly, Tomcsányi Gusztáv, Gaul Károly, Kondor Vilmos, Földy János és P a c h m a j e r Ottó egyesületi tagoknak, kik a kiállitás előkészítésének és rendezésének fáradságos munkájában huzamos időn át a legtevékenyebben részt vettek. 2. az igazgató-választmánynak a magán erdőtisztek és erdészeti altisztek nyugdíjintézménye ügyében előterjesztett előzetes jelentése tudomásul vétetvén, az ezen kérdésben teendő érdemleges jelentés előterjesztésére kért időhaladék megadatik. 3. az igazgató-választmány felhatalmaztatik, hogy a W a g n e r K á r o l y ' a l a p i t v á n y jelenleg 1 0 8 1 1 f r t S T k r b ó l állótőké jét a folyó évi bevételek feleslegéből az év végén 1 1 0 0 0 frtra egészíthesse ki. 4. József Á g o s t és László főherczeg Ő c s . és kir. fenségeik az elnöki bejelentés alapján s továbbá a titkári jelentésben felsoroltak az egyesület tagjaiul örömmel felvé tetnek ;
ö. az egyesület sajnálata elhunyt tagjainak felett jegyzőkönyvileg fejeztetik ki.
elvesztése
S o l t z Gyula. A titkári jelentésnek a kiállításra vonat kozó részéhez bátor vagyok kiegészítőlég egy indítványt ajánlani a t. közgyűlés figyelmébe. Azon kiállítók között, kik az erdészeti j u r y által külön kitüntetésben részesittettek, az igen tisztelt titkár ur jelentésében a selmeczi m. kir. erdőakadémia nem volt felemlítve. Azt hiszem azért m a r a d t ki belőle, mert az erdőakadémia kiállítása nem a 3-ik cso port által alakított juryhez tartozott, hanem a 17-ik csoportéhoz, mely az erdészeti oktatást, kísérletezést és erdészeti irodal mat vette birálat alá. E n történetesen tagja voltam ezen jurynek és mint ilyen a t. közgyűlés tudomására akarom hozni, a mi a titkári jelentésből kimaradt, hogy a jury az erdészeti akadémiáról ép ugy nyilatkozott, mint a t. titkár ur jelentése szerint a harmadik csoport jury-je az ezen csoporthoz tartozó erdészeti kiállítókról, t. i. az erdészeti akadémia is külön oklevéllel való kitüntetésre ajánltatott. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok azt is felemlíteni, hogy ezen kiállítását az erdészeti a k a d é m i á n a k , mely mindazok nak, kik azt megtekintették és azon külföldieknek is, kik a kongressuson jelen voltak, figyelmét m a g á r a vonta, Széosi Zsigmond erdőtanácsos és erdőakadémiai tanár ur rendezte. E n ennélfogva bátor vagyok azt ajánlani, hogy a jelentéssel kapcsolatban említtessék fel az is, hogy az erdészeti akadémia szintén külön oklevéllel tüntettetett ki, továbbá, hogy ugy mint a többieknek, Szécsi Zsigmondnak is elismerés és köszönet szavaztassák. (Helyeslés.) Horváth Sándor t i t k á r : Igazolásul, m e r t hisz Soltz fő erdőtanácsos ur felszólalásából esetleg az tűnhetnék ki, mintha én mulasztást követtem volna el, bátor vagyok e felszólalásra két megjegyzést tenni. Először is megemlítem,
miszerint arról, hogy a selmeczi akadémia a 17. csoport jury-je részéről külön díszoklevéllel tüntettetett ki, az egye sület nem lett értesítve, erről tehát eddig tudomással nem bírtam. A selmeczi akadémia kiállitása tényleg a 3 . csoport nak képezte kiegészítő részét s itt versenyen kivül állott. A 17. csoportban erdészeti részről senki sem vett Magyar országról részt s ezért az egyesület ezen csoportba nem is küldött jurytagokat. H a mind a mellett m a g y a r tagok is részt vettek benne, ezek csak osztrák részről hivattak meg s ez lehet az oka, hogy a hozott határozatokról az egye sület, mint m á r említem, egyáltalában nem volt értesítve. A másik megjegyzésem az, hogy évi jelentésemben kiállítá sunkról csak általánosságban emlékezhettem meg, valamint általánosságban voltam bátor a t. közgyűlés elismerésének kifejezését kérni azok részére is, kik bizottságainkban közre működtek s kiknek neve jegyzőkönyveinkből ugy is ismere tes. Ezenkívül a jelentésben csupán azokat emeltein ki, kik az egyesületnek közvetlen, hogy ugy mondjam mindennapi fáradságos munkájában vettek tevékeny részt. Önként értetik azonban, hogy ugy azok, kik a kiállításra küldött tárgyaik által az egyesületet támogatták, valamint azok is, kik a kiállitás egyes részleteit rendezték és előkészítették az egye sület teljes elismerését érdemlik meg s ha ez talán jelen tésemben nem volna eléggé hangsúlyozva, teljes készséggel emelem azt itt ismételve ki. (Helyeslés.) E l n ö k : Méltóztassék teliát t. közgyűlés a jelentéssel kapcsolatban azt is tudomásul venni, hogy a selmeczi erdő akadémia kiállitása is díszoklevelet kapott s méltóztassék továbbá az egyesület nevében Szécsi Zsigmond tanár urnák is, ki az akadémia kiállitása körül különösebben fáradozott, köszönetet szavazni. (Helyeslés.) Most következik a napirend '2-ik pontja : „ A z i g a zg a t ii-
v á l a s z t m á n y j e l e n t é s e a z 1889. é v i e g y e s ü l e t i s z á madások megvizsgálása és az 1891. é v i k ö l t s é g v e t é s m e g á l l a j) i t á s a t á r g y á b a n . " E jelentés, miután ki van nyomatva, azt hiszem felolvasottnak tekint hető. (Helyeslés). E szerint most a rendes gyakorlat szerint csupán azon három tagu bizottságot kell kiküldenünk, mely a számadásokat és a költségelőirányzatot a közgyűlés m e g bízásából is átvizsgálni és az eredményről a legközelebbi ülés<m jelentését megtenni lesz hivatva. E z e n teendőkre, ha a t. közgyűlés javaslatomat elfogadni méltóztatik, Belházi Emil főerdőtanácsos ur elnöklete alatt L e n d e E d e városi erdőmester és alapitó tag urat, továbbá Scholcz Ottó erdő mester, r e n d e s tag u r a t kérem fel. (Helyeslés). Méltóztas sanak a választmány jelentését s a könyveket átvenni s a megejtendő vizsgálat eredményéről a legközelebbi közgyű lésen jelentést tenni. Következik a napirend 3 . pontja: e g y e l n ö k , kér alelnök é s 30 v á l a s z t m á n y i t a g választása. Miután a választás alapszabályaink szerint titkos szavazás sal történik, bátor vagyok a szavazatok összeszedésére és összeszámlálásara gr. Csáky K á l m á n nagybirtokos és szepesmegyei országgyűlési képviselő ur elnöklete alatt dr. Szontagh Miklós és Földy János urakat felkérni. Addig mig a szava zatok beadatnak és összeszámláltatnak az ülést felfüg gesztem. (Félórai szünet után:) E l n ö k : T . közgyűlés! A szavazatszedő küldöttség befejezvén munkáját, jegyzője Földy J á n o s főerdész ur lesz szives az eredményt felolvasni. F ö l d y J á n o s : T. közgyűlés! A kiküldött bizottság a beadott szavazatokat összeszámlálván a következő eredményt szerencsés bejelenteni. E R D É S Z E T i LAPOK
4t
Beadatott összesen 84 szavazat. Megválasztattak : E l n ö k k é : gróf T i s z a Lajos ő exja egyhangúlag, első alel nökké B e d ő Albert egyhangúlag, második alelnökké báró B á n f f y Dezső egyhangúlag. Választmányi
tagokká:
A b r u d b a n y a i Béla, B á l á s Vincze, B i k k a l N á n dor, B o t h ó I m r e , E l e ö d Jósa, F e k e t e Lajos, G a r l a t h y Kálmán, H a v a s József, H o f f m a n n Sándor, I l l é s N á n dor, L u c z e n b a c h e r Pál, R ó n a y Antal, S o l t z Gyula, S z a b ó Adolf, T i s z a László, T o m c s á n y i G yula és Vánke Sándor egyhangúlag; továbbá B e l h á z y Emil, D i v a l d Adolf, G h y c z y Emil, K a l l i r i a Károly, Nemes kéri K i s s Pál, gróf K h u e n - H é d e r v á r y Károly, M á d a y Izidor, P o d h r a d s z k y A n d r á s , R u t s k a Tivadar, S c h o l c z Rezső, gróf S z é c h é n y i Pál, S z é c s i Zsigmond és T o m c s á n y i Gusztáv szótöbbséggel. (Elénk éljenzés.) E l n ö k : T. közgyűlés! Midőn megválasztott tiszttár saim és a magam nevében az ezen alkalommal is ujabban nyilvánult bizalomért köszönetemnek adok kifejezést, legyen szabad egyúttal biztositanom a t. közgyűlést arról, hogy ugyanazon kötelességérzettel, ugyanazon előszeretettel fogunk igyekezni jövőre is az egyesület ügyeit előrevinni, mint a hogy erre eddig törekedtünk. Ha mindamellett törekvé seinket nem mindenkor fogja siker követni, méltóztassanak ezt az emberi gyarlóságnak betudni és ne ügybuzgalmunk rovására irni, mely az ü d v ö s czéllal szemben lankadni nem fog. (Éljenzés.) Most pedig engedje meg a t. közgyűlés, hogy tárgy sorozatunk hátralevő pontjainak sorrendjére nézve egy módosítást ajánlhassak, nevezetesen azt, hogy a 4 — 9 - i k pontok kikerülésével mindjárt a tárgysorozat 10. pontjára, térjünk át. Szabó Adolf erdőtanácsos u r n á k ezen pontban
említett ismertetését ugyanis az itteni községi erdőkről néze tem szerint már ezen ülésen meg kell hallgatnunk, mert ez fogja képezni bevezetését szemléinknek és e t á r g y b a n folytatandó eszmecseréinknek. (Helyeslés.) F e l k é r e m tehát Szabó erdőtanácsos urat, méltóztassék munkálatát felolvasni. S z a b ó Adolf előadja ismertetését a szepességi T á t r á ban levő községi erdőkről. (Közöltetni fog az „Erdészeti Lapok következő X. füzetében.) E l n ö k : Azt hiszem, a t. közgyűlés a k a r a t á t fejezem ki, midőn előadónak a közgyűlés nevében köszönetet mon dok érdekes előadásáért. (Helyeslés.) Közgyűléseink gyakor lata szerint a helyi érdekű szakelőadásokban felvetett kér dések rendesen a velük összefüggésben rendezett hely színi kirándulások után vétetnek tárgyalás alá. Ez úttal u g y a n nem tudom, miként fognak kirándulásaink sikerülni; reménylem azonban, hogy legalább egyik nagyobb k i r á n d u lásunkat, Csorbára megtarthatjuk, bátor vagyok tehát j a v a s latba hozni, hogy a Szabó erdőtanácsos ur előadása alapján kifejlődő eszmecserét tegyük át a holnap. Csorbán] folyta tólag tartandó ülésre. (Helyeslés.) Most pedig térjünk vissza a napirend 4-ik pontjára : a Deák Ferencz alapítvány kamataiból kiirt p á l y á z a t o k e r e d m é n y é r ő l s z ó 1 ó j e l e n t é s i e. -
Horváth Sándor t i t k á r : Mint talán méltóztatnak emlékezni, a Deák F e r e n c z alapítvány kamataiból kiirt pályázataink közül ez idő szerint kettő van függőben, az „ E r d ő r e n d e z é s t a n " kézikönyvére mint évekkel ezelőtt kiirt pályázat és az „Erdészeti építészet kézikönyvére" hirdetett pályázat. A r r a is méltóztatnak emlékezni, hogy ez utóbbinak a határideje csak 1891-ben j á r le, minélfogva ennek az eredményéről még jelentést nem tehetek. Az erdőrendezéstan
kézikönyvének
megírására
tudva44*
levőleg B e l h á z y Emil tagtársunk kéretett fel, ki a két rész ből álló m u n k á n a k első, azaz általános részét folyó évi május elsejére Ígérte befejezni, a második, gyakorlati rész befeje zésére pedig a folyó év végéig nyert határidőt a mult évi közgyűléstől. Sajnos azonban Belházy Emil t. tagtársunk most sem készülhetett el munkájával s ugy az igazgatóválasztmánynak a május elsejére kitűzött határidőt ismét meg kellett hosszabbítania. Minthogy azonban az igazgató választmány teljesen meg volt győződve arról, hogy a munka első részének befejezése csupán azért m a r a d t el, m e r t a szerző egyéb teendőkkel rendkívül el volt halmozva, ezúttal nem tartotta szükségesnek pontosan megszabni az uj határ időt, h a n e m elégségesnek találta felkérni a szerzőt, hogy művének első, ugy mint második részét a mennyire lehet séges minél előbb elkészíteni igyekezzék. Ezt bejelentve, tisztelettel k é r e m a t. közgyűlést, hogy az igazgató-választ m á n y n a k ezt a határozatát jóváhagyólag tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) E l n ö k : Miután a t. közgyűlés a választmány bejelen tett határozatát jóváhagyni méltóztatik, á t t é r h e t ü n k a napi rend 5-ik pontjára: az i g a z g a t ó - v á l a s z t m á n y j e l e n t é sére a Deák Ferencz irodalmi alapitvány kama taiból kitűzendő pályakérdések t á r g y á b a n . Midőn az igazgató-választmány t á r g y s o r o z a t u n k ezen pontjának előkészítésével foglalkozott, mindenekelőtt szüksé gesnek találta számba venni, hogy a Deák F e r e n c z alapit vány kamatai 1 8 7 9 . óta, midőn az első pályázat kihirdette tett, mire használtattak fel, s hogy az elért eredménynyel szemben, melyek irodalmunknak azon égetőbb szükségletei, melyek még mindig pótlásra várnak. E visszapillantás alkalmával arról győződött meg a választmány,' hogy a Deák F e r e n c z alapitvány kamatai az
alapítás óta eltelt 1 1 év alatt egy csekély kis részlet kivé telével mind nagyobb szabású rendszeres köny vek létre hozására használtattak fel, oly munkák megírására nevezete sen, melyek főleg az akadémiai ifjúság és a szakemberek igényeit hivatva vannak kielégíteni. Meggyőződött egyszer smind a választmány arról is, hogy irodalmunknak azon hézagai, melyek e téren még nem régiben érezhetők voltak, ma m á r nagy részben vagy pótolva, vagy biztosítva vannak függőben levő pályázataink által. r
Ellenben ugy találta a választmány, hogy irodalmunk egyik igen fontos ága, népies szakirodalmunk még ma is na gyon is szegény s a gyakorlati erdőgazdaságnak is sok oly speciális kérdése van, mely irodalmunkban kellő részletes séggel még nem tárgyaltatott. T
Ezeket tekintetbe véve tehát az igazgató-választmány nagyobb szakkönyvek megiratása helyett ezúttal irodalmunk ezen két utóbbi ágának gyarapítását javasolja. Nevezetesen először is egy olyan népszerű munka megírását ajánlja, mely több külön kiadandó, de egymást kölcsönösen kiegészitő füzetben az okszerű erdőkezelés összes szabályaival s az erdőgazdaság összes tudnivalóival meg ismertesse a népet, s ezért oly előadással bírjon, mely a nép figyelmét lekötni s olvasási vágyát felkölteni képes. E m u n k á n a k első füzetéül az igazgató-választmány nézete szerint F e k e t e Lajosnak „ A Magyarországon elő forduló főbb fanemek csemetéinek termesztésérők' irt mun kája ugy tartalmánál, mint vonzó előadásánál fogva kitűnően beválik. A kiírandó pályázatban tehát azt kellene megköve telni, hogy az erdőgazdaság többi ágaiba tartozó tudnivalók ebben a szellemben szintén megírassanak. A mi pedig erdőgazdaságunk egyes fontosabb k é r d é seit illeti, szükségesnek találja az igazgató-választmány fel-
hivni a tisztelt közgyűlés figyelmét azon jelentékeny kiter jedésű erdőterületekre, melyek a mezőgazdaság mostani helyzete mellett ugy a nagyobb birtokokon, mint a közsé gek kezében, főleg legeltetésre használtatnak, a melyeken azonban a talaj termőereje csak ugy óvható meg az elpusz tulástól, ha rajtuk a fatenyészetnek bizonyos m é r t é k e okszerű kezeléssel állandóan biztosittatik. E z e n úgynevezett legelőerdők kezelése, hasznosítása és felújítása irodalmunkban még nincs kimerítően t á r g y a l v a ; az igazgató-választmány tehát az előbb emiitett népszerű munka mellett egy ily tárgyú m u n k a megírását is melegen ajánlja a tisztelt közgyűlésnek. A részletek, melyek a szerzők részére utasításul a d a n dók lesznek, részletesen felsorolva vannak a következő pályázati felhívásban, melyet az igazgató-választmány azon r e m é n y b e n , hogy a tisztelt közgyűlés javaslatát elfogadja, előre elkészített s a mely így szól. (Olvassa az E r d é s z e t i Lapok idei V I I I . füzetének 5 4 1 — 5 4 3 lapjain közölt pályázati feltételeket.) Mint ezen feltételekből a t. közgyűlés kivenni méltóz tatik, az első munka három részletének pályadija egyenként 4 0 aranya, összesen 120 a r a n y volna, a második pálya munka dija pedig 8 0 aranyban állapíttatnék meg, ugy hogy ezen munkákra az egyesületnek összesen 2 0 0 aranyat kel lene reá szánni. Ezzel szemben meg kell azonban említenem, hogy a Deák Ferencz-alapitvány kamataiból a pályázati határidő lejártáig vagyis 1892-ig csak a következő részletek fognak rendelkezésre állani: 15 db arany az 1888-iki kamatokból, 5 0 arany az 1891-iki kamatokból és az 1 8 9 2 . évi összes kamatok, melyek 100 a r a n y a t tesznek ki. A Deák Ferencz alapítványból tehát összesen csak 165 arany lesz a j a v a s -
latba hozott pályamunkák díjazására fordítható; a r a n y r a pedig más alapból kell fedezetet keresni.
35
db
Az igazgató-választmány nézete szerint ez a csekély összeg is minden nehézség nélkül fedezhető lesz az 1891-ik évi bevételek feleslegéből. Tiszteletteljesen kéri tehát a köz gyűlést, hogy a pályakérdések elfogadása esetében a pálya dijak fedezésére vonatkozó ezen j a v a s l a t á t is elfogadni mél tóztatnék. E l n ö k : Miután a javaslat ellen a mint látom senkinek sincs
észrevétele, ugy hiszem
kimondhatom
határozatképen,
hogy uj irodalmi pályázatainkra azon kérdések tűzetnek ki, a melyeket az igazgató-választmány ajánl (Helyeslés), továbbá, hogy a pályadijakra
szükséges 2 0 0
aranyból
zetet nem találó 3 5 db arany az 1 8 9 1 . évi letből fog fedeztetni.
rendes fede jövedelemtöbb
(Helyeslés.)
Következik a napirend 6-ik pontja : az igazgató-zálasztmány előterjesztése az alapszabályoknak egy uj jótékony alapítvány „ e r d ő t i s z t e k á r v a l e á n y a i t s e g é l y z ő a l a p í t v á n y " szabályzatával való kiegészítése t á r g y á b a n . Horváth
Sándor t i t k á r : Azt hiszem a
t.
közgyűlés
az eddigi előterjesztésekből is tájékozva van az iránt, hogy miféle örvendetes körülmény szolgáltatott
okot
arra,
alapszabályainkat ismét módosítsuk és illetőleg egy uj
hogy ala
pítvány szabályzatával kiegészítsük. Egyik elhunyt érdemes tagtársunk, néhai Baiersdorf Adolf, ki gyűléseinken, munkálkodásunkban közvetlenül ugyan nem vehetett részt, de egyesületünknek már megalakulása óta buzg(') és áldozatkész tagja volt, elhunyta előtt végren delkezésképen hagyta meg fiának, egyesületünk szintén tevé keny és buzgó tagjának, erdősi Baiersdorf Károly urnák, hogy hagyományképen 3 0 0 0 frtból álló tekintélyes összeget
bocsásson az egyesület rendelkezésére, mit a fiu készséggel teljesített is. A hagyományozó és a hagyomány letevőjének kíván sága az, hogy ez az összeg egy m a g y a r erdőtisztid'; árva leányait segélv/ő alapítvány megalkotására fordíttassák. Ennélfogva az igazgató-váfasztmány biztos tudatában annak, hogy a tisztelt közgyűlés helyeslésével találkozik, az adományt köszönettel elfogadta s örömmel tett eleget a hagyományozó azon kívánságának is, hogy az egyesület ren delkezésére bocsátott összeg a jelzett czélra fordítassák. Részletesen kidolgozta tehát az erre vonatkozó tervezetet a azt most azon kéréssel terjeszti a t. közgyűlés elé, hogy a, nemes czélu hagyományt elfogadva, az uj alapitvány szabály zatát az alapszabályokban a Bedő Albert alapitvány s z a bályzata után beigtatni méltóztassék. Ezen szabályzat, mely az alapszabályok 1 1 8 — 1 2 4 §-ait fogja képezni, igy szól: (Olvassa az Erdészeti Lapok idei V I I I . füzetének 538 — 5 4 0 lapjain szó szerint már közölt szabályza ot.) K é r e m a tisztelt közgyűlést, méltóztassék ezen uj s z a kaszokat elfogadni. Annyival inkább bátor vagyok erre a, t. közgyűlést kérni, mert azok az intézkedések, melyek b e n nük az alapitvány növelésére, kezelésére stb. vonatkoznak, már meglevő alapítványaink szabályzatából vannak átvéve. Általában véve a szabályzat a W a g n e r K. alapitvány sza bályzata szerint készült. Megyitatás tárgyal tehát jóformán csak két kérdés képezheti. Egyik ezen kérdések közül az, vájjon kiköttessék-e itt is az, a mi másik két jótékony ala pítványunknál kikötve van, hogy t. i. csak olyan árvák kap hatnak az alapítványból segélyt, kiknek atyjuk legalább 5 éven át tagja volt az egyesületnek. E n a magam részéről azt hiszem, ezt a kikötést az e g y e s ü l e t érdekében itt is meg-
tarthatjuk, m e r t ez is serkentésül Fog szolgálni arra nézve, hogy az erdészeti szakhoz tartozók egyesületünk tagjai közé belépjenek. A másik pedig a mi megvitatás tárgyát képezhetné, a segélyek miniumának és maximumának kérdése. A minimu mot az igazgató-választmány azért vette fel 2 0 frttal, mert ez van felvéve a W a g n e r Károly és gróf Tisza Lajos ala pítványoknál is s mert 20 frtnál kisebb segélyt csakugyan nem lehetne valakinek adni. A mi pedig a maximumot illeti, itt azért kellett m á r az 50 frtnál megállapodni, hogy minél több folyamodó részesülhessen segélyben. Ez az alapítvány ugyanis (dőre láthatólag ép annyira igénybe lesz v é v e , m i n t a W a g n e r alapítvány, melynél az 50 frt maximum épen nem bizonyidt túlságosan alacsonynak, a mennyiben ekkora össze get is csak kevés folyamodónak lehet rendes körülmények között juttatni. Rendkívüli esetekre pedig, ép ugy mint a W a g n e r alapítványnál, itt is szabadabb kéz van biztosítva a választmány számára. Készemről tehát azt hiszem, a javaslat változatlanul elfogadható. E l n ö k : Miután itt árvák segélyezéséről van szó, meg vallom bizonyos aggályaim vannak az 5 év kikötése ellen. Mert hisz jól tudjuk fiatal erdészt is érhet szerencsétlenség az erdőben, s ha ekkor csak 1—2 évig volt tagja az egyesületnek, neveletlen gyei'mekei nem részesülhetnének ezen alapítvány segélyében. Másfelől tény az, hogy viszásságok is fordulhatnának elő e feltétel kikötése nélkül; beléphetne például valaki előrehaladott korban is az e g y e sületbe csupán azért, hogy g y e r m e k e i számára segélyt biztosítson, ekkor azonban m á r nem volna méltányos, hogy ennek árvái azon árvák rovására tarthassanak igényt segélyre, kiknek atyjuk pályája kezdete óta bosszú időn át volt tagja az egyesületnek. Szeretném tehát, ha valami módot talál-
hatnánk a r r a , hogy ily visszásságok ne fordulhassanak elő s mégis rendkívüli esetekben az egyesület akkor is gyakorolhassa jótékonyságát, midőn valakit fiatal korban, az egyesületbe való belépése után rövid idő múlva ér szerencsétlenség és segélyre szorult árvákat hagy maga után h á t r a . H o r v á t h Sándor t i t k á r : Az a bizottság t. közgyűlés, mely a javaslatot kidolgozta, eleinte szintén azon aggályok h a t á s a alatt állott, melynek elnök ő exja kifejezést adni méltóztatott, s ezért eltérve a többi alapítványoknál e tekin tetben kikötött 5 évtől csupán 3 évi határidőt szándékozott felvenni a felvételek közé. K é s ő b b azonban mégis az öt évhez tért vissza, mert a k ö r ü l m é n y e k figyelembe vételévid arról győződött meg, hogy e feltétel igy nem fogja ugy szólva egyetlen egy esetben sem hozzáférhetlenné tenni az alapitvány segélyét azok árváira nézve, kik az egyesület törekvései iránt már pályájuk kezdetétől fogva érdeklődést tanúsítanak. Attól az időtől kezdve ugyanis, midőn a fiatal szak társaink az akadémiát elvégzik, addig az ideig mig családot alapithatnak 5 évnél mindig több telik el, mert mint mű szaki dijnokok, gyakornokok stb. nem nősülhetnek, mire pedig ezen fokozatokon áthaladva állandó tiszti álláshoz j u t n a k s családot alapithatnak, ha több nem, legalább 5 év már eltelt. H a tehát valaki mindjárt akkor, midőn szaktanulmányai után a gyakorlati életbe kilép egyesületünk tagjai közé be iratkozik, arra nézve ezen feltétel elfogadása esetén s e m fog előfordulni az a lehetőség, hogy árvákat hagyjon m a g a után, még mielőtt 5 évig az egyesület tagja lett volna. (Helyeslés.) Ezt figyelembe véve, a bizottság czélszerűnek látta itt is mint többi alapitványainknál, az 5 éves időszak mellett maradni. ( H e l y e s l é s . )
E l n ö k : Ugy látom, a t. közgyűlés ezen megnyugtató felvilágosítás után a javaslatot változatlanul elfogadni mél tóztatik. (Helyeslés.) Az igazgató-választmány tehát megbizatik, hogy az uj alapítvány szabályzatát az alapszabá lyokba beilleszsze, s az ekként kiegészített alapszabályok megerősítését illetékes helyen kieszközölhesse. Egyúttal azt h i s z e m , a t. közgyűlés kívánságának teszek eleget, midőn kimondom, hogy a közgyűlés néhai Baiersdorf Adolf ur utódjának erdősi Baiersdorf Károly urnák, ki az alapítványt az elhunyt nevében rendelkezésünkre bocsátotta, az egy esület nevében köszönetet mond. (Helyeslés.) r
E l n ö k : Következik a napirend 7-ik pontja: Az i g a z g a t ó - v á l a s z t m á n y j a v a s l a t a az e g y e s ü leti közgyűlések jövőben való megtartása tárgyá ban. E z z e l k a p c s o l a t b a n i n t é z k e d é s a j ö v ő évi köz gyűlés helyének megválasztása iránt. H o r v á t h Sándor t i t k á r : Tisztelt közgyűlés! Mult évi közgyűlésünk, midőn a tárgyalások rendjén a folyó évi közgyűlés helyének megválasztása került szőnyegre, indo koltnak találta a konkrét k é r d é s keretén tul általánosságban is foglalkozni azon feltételekkel, melyek közgyűléseink h e lvének megválasztására és m e g t a r t á s á n a k módozataira jövőben befolyást gyakorolhatnak. Figyelmessé tétetvén ugyanis elnök ő exja által a r r a a körülményre, hogy utóbbi időben többször el kellett térnünk a régi szokástól, a mennyiben nem minden második évben tarthattuk meg a vidéken évi összejövetelünket, h a n e m ismételve is két-két közgyűlést kellett B u d a p e s t r e összehív nunk, mig egyet a vidéken t a r t h a t t u n k m e g ; szükségesnek jelentette ki a közgyűlés, hogy azon okok, melyek az eddigi gyakorlattól való ezen eltérést előidézték, alaposan fontolóra vétessenek, s a mennyiben kitűnne, hogy az eddig követett
eljárást jövőre csakugyan nem lehet fentartani, a változtatá sok, melyeket ez irányban tennünk kell, az egyesület érde keinek figyelembe vétele mellett gondosan, kijelöltessenek. A mult évi közgyűlés azonban, midőn ezen kérdés felvettetett, nem tartotta czélszerűnek az ügy érdemében azonnal határozni, hanem rövid eszmecsere után az igazgató választmányt bizta meg azzal a feladattal, hogy a kérdést minden oldalról tanulmányozza s megállapodásaihoz képest a folyó évi közgyűlésnek jelentést tegyen. Az igazgató-választmány e megbízásnak eleget téve, a következőkben bátorkodik jelentését a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni. Tisztelt közgyűlés! Midőn megelőző évi közgyűlésünk határo zatához képest tiszteletteljes jelentésünket az egyesületi közgyűlések jövőben való megtartása kérdésében az itt következőkben megteszszük, mindenek előtt két körülményre kivánjuk felhívni a tisztelt közgyűlés figyelmét, melyek meggyőződésünk szerint a fenforgó kérdés eldöntésénél elhatározó befolyással kell hogy legyenek megállap odásainkra. Először is konstatálni kívánjuk, hogy azok között az okok között, melyek kirándulásokkal összekötött vidéki közgyűléseink nek utóbbi időbon egy-kétszeri kimaradását idézték elé s ez által okot szolgáltattak annak a kérdésnek felvetésére, vájjon képesek leszünk-e jövőben is fentartani az ország különböző részeivel való közvetlen érintkezésünket, melyet eddig ezen vidéki közgyűlések közvetítettek, egyetlen egy sincs, melyből azt lehetne következtetni, hogy vidéki kirándulásaink, helyi szemlóink s az ezekkel össze kötött tanácskozásaink nem felelnének meg többé kitűzött czéljuknak. Ha ilyen — hegy ugy mondjuk — belső okok, a czéltalanság és eredménytelenség, idézték volna elé azt, hogy utóbbi időben néhány vidéki közgyailés helyett ismételve a fővárosban kellett évi összejövetelünket megtartani, akkor nemcsak hiu kísérlet volna, de határozottan czéltalan is az eddig követett gyakorlat fentartására törekedni, s az egyesületnek minden esetre más módot és más
eszközöket kellene azon czélok megvalósítására keresni, a melyeket eddig a vidéki közgyűlések által vélt elérni. Tényleg azonban, mint m á r emiitettük, nem igy áll a dolog, m e r t ha egyesületünk vidéken való időnkénti megjelenésének hatá sát minden i r á n y b a n gondosan figyelembe veszszük, minden k é t k e dés nélkül állíthatjuk, hogy vidéki közgyűléseinknek eredménye és haszna ugy az egyes vidékek erdőgazdasági helyzetének és érde keinek megismertetése körül, mint a vitás szakkérdések tisztázása, a gyakorlati szakismeretek fejlesztése és bővítése, valamint ezek kel kapcsolatban a helyes erdőgazdasági elveknek az érdekelt körökben való fokozatos terjesztése tekintetében is évről-évre fokozó dott. Látszólag talán nem volt szembeszökő az az eredmény, melyet egyesületünk ezen gyűléseivel elért, m e r t hisz kirándulásaink, szemléink sehol sem idéztek elő azonnal meglepő változásokat a felkeresett vidék erdőgazdasági v i s z o n y a i b a n ; tanácskozásaink is i n k á b b az eszmecsere természetével birtak, anélkül hogy formu lázott tételekben, mondták volna ki az egyesület ítéletét kis és nagy kérdésekben, vagy uj ismeretlen elvekkel és nézetekkel gaz dagították volna a szaktudományt és gyakorlati gazdaságot. D e ityen eredményt nem is lehetett gyűléseinktől józanul követelni, mert egy nagy testület n é h á n y n a p r a terjedő összejöve telének nem is lehet hivatása tudományos kérdések felett dönteni, vagy gyakorlati feladatokról részletesen kidolgozott terveket és szabályokat alkotni. Elég ha módot nyújtanak arra, hogy a fel keresett vidékek érdekelt birtokosai a rájuk nézve fontos k é r d é sekben más vidékek szakembereinek nézeteit s közöttük hivatott és tapasztalt tekintélyek tanácsait m e g h a l l g a t h a s s á k ; a szakem berek időnként nézeteiket kicserélhessék, mások működését és törekvéseit figyelemmel kisérhessék, a gyakorlati élet fontos kér déseit megvitassák, uj kísérletekhez anyagot gyűjtsenek s általában véve minden irányban körültekintsenek és t a p a s z t a l a t o k a t szerez zenek. E tekintetben pedig a mi vidéki közgyűléseink épen nem voltak meddők sem a múltban sem a közelebbi időben, ellenkező leg sokkal j o b b a n megfeleltek kitűzött czéljuknak, mintsem ezt gyűlé seink hivatalos püblicatióiból következtetni lehet, bár tisztán e publicatiók anyaga is oly e r e d m é n y n e k tekinthető, mely kétség kivül maga is hozzájárult az erdészet és erdőgazdaság fejlesztéséhez. De
vándorgyűléseinknek enyilvános tanácskozások közvetlen hasznánkivül az az előnye is meg van, hogy a kölcsönös érintkezést a hivatalos tárgyalásokon tul is fentartva, az eszméx kicserélését egész lefo lyásuk alatt folytonossá teszik s tapasztalataik közlésére azoknak is könnyű módot nyújtanak, kik a zöld asztalnál nem szívesen «zólalnak fel. H a t á s u k t e h á t mindenesetre n a g y o b b és termékenyítőbb, mint a minőnek a jegyzőkönyvek e r e d m é n y e után látszik. A mi pedig vándorgyűléseinknek közvetlenül egyesületünkre gyakorolt jó hatását illeti, valóban mélyen sajnálnunk kellene, ha ezt a hatást jövőre nélkülöznünk kellene, m e r t nem lehet kétségbe vonni azt az egészséges szellemet, összetartást, közös czélra törek vést és p á r a t l a n áldozatkészséget, mely eddig egyesületünk tagjai között uralkodott, s melyre egyesületünk méltán büszke lehet, jó részben ezen vidéki közgyűléseknek köszönhetjük, melyek a köl csönös érintkezés alatt czéljaink és törekvéseink megbeszélésére az ellentétek kiegyenlítésére és az egyetértés fejlesztésére mindig alkalmat nyújtottak. Mindezeket tekintetbe véve tehát teljes megnyugvással kon statálhatjuk, hogy vidéki közgyűléseink czélirányosságához és hasz nosságához kétely nem férhet. Hasonlóképen megnyugvással konstatálhatjuk másodszor azt is, a mi egyébiránt az előbbiek u t á n egészen természetes, hogy ezen gyűléseink és a velük összekötött kirándulások és szak szemlék iránt az érdeklődés n e m c s a k nem csökkent, hanem ellen kezőleg az utóbbi időkben évről-évre fokozódott. Tanúságot tehet nek erről máramarosi, azután pécsi és kürmöczi közgyűléseink, melyeken a korábbi időben tartott közgyűlések 40—(iO-ra menő számával szemben 100-an jóval felül jelentek meg szaktársaink az ország minden részéből. Jövőre pedig, azt hisszük, csalódás nélkül állithatjuk, hogy gyűlé seink még az utóbb említetteknél is n é p e s e b b e k lesznek m á r csak azért is, mert az utazás olcsósága az időnkénti gyűlések színhelyéé től legtávolabb lakókra nézve is könnyűvé teszi a magjelenést. Xem szenvedhet tehát kétséget, hogy a közgyűlések megtar tásában eddig követett eljárást, a czél és az eredmény szempont jából, semmi oka nincs az egyesületnek megszüntetni. Ellenkező-
leg é r d e k ü n k b e n az áll, hogy vidéki közgyűléseinket, melyek kétségtelenül hasznos tényezői voltak egyesületünk közhasznú törek véseinek s melyek iránt az érdeklődés folyvást növekedik, ha csak lehetséges, jövőre is fentartsuk. Másfelől azonban be kell ismernünk, hogy a mi m á r a mult évi közgyűlés e t á r g y b a n lefolyt eszmecseréje alatt is hangoz tatva lett, gyűléseink vidéken való m e g t a r t á s á n a k van egy nagy pkadálya is, mely a kirándulások rendezését felette megnehezíti s ez éppen az a növekedő érdeklődés, melyet előbb kiemeltünk s mely a résztvevők n a g y száma folytán szerfelett nebézzé teszi a nagyobb kirándulások rendezését a résztvevők ellátása tekin tetében. Más testületek vándorgyűléseinél ez a körülmény talán kevésbbé jön szóba, de a mi gyűléseink a dolog természeténél fogva az ország kevésbbé népes, erdős vidékein folynak le s külö nösen kirándulásainkkal épen olyan pontokat kell felkeresnünk, melyeken a közlekedés nehézkes s egy nagy társaság elhelyezése és ellátása sok bajjal j á r . sőt egy bizonyos határon tul nem is lehet séges. Nem lehet tehát sem csodálkoznunk, sem félremagyaráznunk azt a körülményt, hogy az utóbbi évek alatt kissé r i t k á b b a n érkez tek egyesületünkhez az ország még fel nem keresett részeiből meghívások. Tényleg ezen idő alatt is több nagybirtokos foglal kozott azzal a gondolattal, hogy egyesületünket birtokán fogadja, s ha ajánlattal még sem léptek fel, annak egyedüli oka az volt, mert a rendel kezesre álló eszközöket nem látták elégségesnek arra. hogy egy százat meghaladó társaság ellátásáról csak valamikéjien is gondoskodbássanak. .Miután itt nem a fogadás költségeiről van szó, melyet az egyesület minden tagja szívesen visel, hanem egyenesen arról, hogy a kirándulásokhoz szükséges fogatokról és a félreeső vidékeken való elszállásolásról nincs mód gondoskodni, közgyűléseink meg t a r t á s á n a k ez az egyetlen akadálya akkor is fennállana, h a az egye sület nem várva meghivásra, maga szándékoznék jövőre kirándu lásait az eddigi módon rendezni. Ellehetünk tehát készülve reá, hogy daczára hasznosságuknak s az irántuk mutatkozó érdeklődésnek, vidéki közgyűléseinket jövőre ritkábban tarthatjuk meg az eddigi módozat mellett. Attól
azonban, hogy e közgyűlésekkel teljesen fel kellene hagynunk, miként Brassó város közönségének később tárgyalandó meghívásá ból is kitűnik, nincs okunk tartani. Nézetünk tehát az, hogy az eddigi gyakorlatot továbbra is fenn kell t a r t a n u n k s minden kínálkozó alkalmat fel kell használnunk arra. hogy gyűléseinket kirándulásokkal egybekötve időről időre az ország más és más pontjain tartsuk meg. Amennyiben pedig az eddigi módon n e m minden második évben a vidéken megjelenni, t a r t s u k meg közgyűléseinket a fővárosban, de az kirándulások és behatóbb szemlék előnyeit ekkor amennyiben lehetséges, más módon pótolni.
volna lehetséges szükség szerint eddigi nagyobb is igyekezzzünk,
Egyik ilyen mód volna az igazgató választmány nézete szerint az, h a az egyesület az ország azon részeinek erdőgazdasági viszo nyait, melyeket eddig nem k e r e s e t t fel s illetőleg, a melyeken a fenforgó nehézségek miatt az eddigi módon nem jelenhetik meg, vagy a mélykéken a helyi é r d e k e l t e k r e nézve fontos kérdések me rülnek fel, vagy az ország többi részeire s általában az erdészeti szakra nézve is hasznos megfigyelni, tanulmányozni valók fordulnak elé, a legközvetlenebbül érdekeltek t. i. az illető vidék szakem berei által tanulmányoztatná s az eredményt azután az év végén m e g t a r t a n d ó közgyűlésen t á r g y a l á s r a tűzné ki, módot nyújtva ez által arra, hogy egyfelől a helyi szemlék figyelemre méltó ered ményéről mások is tudomást szerezzenek, s más felől, hogy az álta lánosabb érdekű kérdések felől a szak minden tagja elmondhassa nézetét. r
Tárgyalásaink talán nem lesznek ezen esetben annyira köz vetlenek és termékenyek, mint ha mindenki közvetlenül a hely színén szerzi benyomásait s nem csupán hallott dolgok után, hanem a közvetlenül látottak alapján i s i t é l , de hasznuk igy is jelentékeny lesz ugy a közvetlenül érdekeltekre, mint az egész szakra nézve, különösen ha az említett helyi kiküldöttségek munkája jól szerv'eztetik, olyan módon például, hogy a feladat vezetésére az illoiö vidékről vagy annak közeléből a megelőző közgyűlésen egy vagy k'ét hiva tott szakember kéretik fel, kinek vagy kiknek azután feladata lesz a ' vidék gazdasági viszonyainak előzetes tanulmányozása után az ada tokat össze gyűjteni, a fontosabb kérdéseket, melyek megvitatás tár-
gyát képezhetik, előkészíteni s azután ezeknek megbeszélésére s a m e n y nyiben szükséges és kívánatos, a részletes vizsgálatok és szemlék megtartására a közelben lakó szakembereket, sőt általánosabb érdekű kérdések megvitatására vagy másokat is érdeklő müveletek vagy jelenségek tanulmányozására az egyesület más érdeklődő tagjait is az egyesület utján összehívni, ezen tárgyalások anyagát rendsze resen összeállítani s a megállapodások leírásával együtt az egye sületnek további tárgyalás és nyilvánosságra hozás végett beter jeszteni. E mellett a szervezet mellett mindenesetre remélnünk lehet, hogy az általunk ajánlott vidéki szemlék lehetőségig pótolni fogják eddigi kirándulásainkat oly esetekben, midőn ezeket a fentebb emiitett p h i sikai nehézségekből származó okok miatt nem tarthatjuk meg. Minden egyebek mellőzésével tehát javaslatunk, melyet feltett kérdésben a t. közgyűlés elé terjesztünk a következő :
a
1. Mondja ki a közgyűlés, hogy a közgyűlések m e g t a r t á s a tekintetében eddig követett eljárást ugy az ország erdőgazdasági viszonyainak emelése, mint az egyesület érdekei szempontjából hasznosnak és czélra vezetőnek találva, jövőre is minden alkalmat felhasznál arra, hogy közgyűléseit, amennyiben lehetséges, legalább minden második évben kirándulásokkal és szemlékkel összekötve az ország különböző pontjain tartsa meg. E végből ezentúl is szívesen fogadja s lehetőségig figyelembe is veszi a birtokosok, u r a d a l m a k és esetleg egyes vidékek érdekeltjeinek erre vonat kozó meghívásait. 2. Oly években pedig, midőn az egyesület nem t a r t h a t n á a vidéken közgyűlését, gondoskodni fog róla, hogy ilyenkor Buda pesten az év végén megtartandó közgyűlést megelőzőleg az ország valamely vidékén az egyesület nevében megbízott tagjai által az ott érdekelteknek és a környékbeli szakértőknek meghívásával helyi szemlék t a r t a s s a n a k s ezek alapján az azon vidék erdőgaz dasági viszonyait érintő fontosabb kérdések eszmecsere tárgyává tétessenek. 3. Gondoskodik továbbá, hogy a nyert tapasztalatokról s a folytatott eszmecsere eredményéről az illető megbízottak az egye sület azon évi közgyűlésén szakszerű jelentést tegyenek, a mely jelentés a közgyűlésen szaktárgyalás anyagát képezendi s mint
ilyen a leiette kifejlett eszmecserével s a közgyűlés határozataival együtt az egyesület közlönyében közzé fog tétetni. Ebből áll tisztelt közgyűlés j a v a s l a t u n k , melylyel a feltett kérdést megoldhatni véljük. Tisztelettel k é r j ü k t e h á t , hogy azt elfogadni méltóztassék. Budapest, 1890. augusztus.
E l n ö k : Elvben meg volt e mult évi közgyűlés alkalmával s egy a dolog p r a k t i k u m á n a k megállapítása gett. Méltóztatnak-e a javaslatot ugy választmány előterjesztette, elfogadni? tehát, hogy a javaslat elfogadtatott.
kérdés vitatva már a bizottság küldetett ki iránt javaslattétel vé a mint azt az igazgató (Igen!) Kimondhatom
H o r v á t h Sándor t i t k á r : A most letárgyalt kérdéssel kapcsolatban legyen szaluid bejelentenem, hogy Brassó város közönsége az egyesületet felkérte, hogy jövő évi közgyűlé sét Brassóban tartsa meg. (Éljenzés.) Az igazgató-választ mány e felhívást örömmel fogadta, s most arra. kéri a t. közgyűlést, hogy azt a maga részéről is elfogadni méltóz t a s s é k . (Helyeslés.) E l n ö k : Eszerint határozatilag kimondhatom, hogy a meghívást a t. közgyűlés elfogadja, s hogy ezen határozathoz képest a jövő évi közgyűlés Brassóban fog megtartatni. A z . időnek és a részleteknek a vendéglátó város közönségével egyetértésben való megállapítása természetesen az igazgató választmány dolga lesz. (Helyeslés.) Ezzel t. közgyűlés, ugy hiszem, be is fejezhetjük mai tárgyalásainkat. A továbbiakra nézve legyen szabad azt az előterjesztést tennem, hogy miután az időjárás nem engedi m e g az Ostervai havascsucsra való kirándulást, ezt a részletet programmunkból hagyjuk ki. Ma délután azonban mindenesetre felmehetnénk a tarpataki völgybe, holnap pedig a csorbái tó környezetét tekinthetjük meg. E n n e k befejezése
után ugy hiszem, czélszerű lesz Csorbán a zárülést még délelőtt megtartani, miután a poprádi völgybe tervezett kirándulást ily időben nem ajánlatos megtenni. (Helyeslés.) (Folyt, követk.)
Lapszemle. (P.) „A francziaországi erdőkről". Ily c z i m a l a t t a „Centralblatt t'ür das gesammte Eorstwesen" folyó évi június havi füzete igen érdekes és sok tekintetben tanulságos czikket közölt, a melynek tartalmát főbb vonásaiban érdemesnek tartjuk megismertetni. A czikk irója a Sarte d e p a r t e m e n t b e n fekvő Bérce erdőgonduokság összes gazdasági és faeladási viszonyait ismerteti. Ezek szerint az erdőgondnokság kiterjedése 5445 ha (9463-41 hold), a melyből 5340 ha (9289*2 hold) feltétlen erdőtalaj. A talaj / része kissé agyagos, apró kavicscsal kevert finom szemű h o m o k t a l a j ; az erdőgondnokság délnyugati részében fekvő többi terület talaja, silány homokból áll, a mely durva szemű, sok kővel van keverve s g y a k r a n 3 6 — 4 0 cm mélységben a vizet át nem bocsájtó vastar talmú rétegkő által (Ortsteinschichte) van megszakítva. E rétegkő vastagsága 10—20 cm-nyi. A termőhely silányságát különben leg j o b b a n jellemzi az, hogy a tengeri fenyő növekvése itt m á r 7—!) évvel megszűnik s ekkor, mintegy 2 méter magasság mellett a korona terjeszkedik és gömbölyödik. Az erdőgondnokság állahalkotó fanemei a kocsántalan tölgy, bükk, a tengeri fenyő és erdei fenyő. Igen érdekes, hogy mig másutt rendesen a tölgy rovására más fanemek foglalják el a tölgy nek való talajt, addig itt a tölgy hódított területet, mert mig azelőtt a tölgy 33° - a l , a bükk 67°/ -al volt képviselve, addig 188C. évben a tölgy a terület 64° ,,-át, a bükk-, az erdei- és fekete fenyő egyenkint 12°/ -át foglalja el. A tölgy 150 éves k o r á b a n 3 3 — 4 0 cm vastagságot és 2 5 — 3 0 m magasságot ér el, 180 éves korában 4 0 — 4 4 cm vastagságot és 3 0 — 3 5 m magasságot, 200 éves k o r á b a n pedig 4 9 — 5 1 cm v a s t a g ságot és 3 0 — 3 8 m magasságot, l l e c t á r o n k é n t i törzs száma a 180—200 éves k o r b a n rendesen 2 0 5 — 2 1 0 drb, néha azonban, hectáronként 325 drb, holdanként tehát 118—121 drb, sőt 187 drb törzs is található. Ily kitűnő zárlat mellett a törzsek mintegy 20 m magasságig ágtalanok, egyenesek és hengeresek. A b ü k k jelenleg csakis a tölgygyei elegyítve fordul elő. Az 9
1 0
0
0
0
