ETNOFARMAKOBOTANIKA Papp Nóra
2. Előadás
Az ősi Dél- és Észak-Amerika etnofarmakobotanikai adatai
Dél-Amerika
Indián kultúrák Kb. 400 etnikum !
Inka civilizáció - Kolumbiától Equadoron és Perun át Chile középső részéig, 12 millió lakos a fénykorban - kecsua nyelv - sok növényfaj gyógyító és káros hatását ismerték - bizonyos irodalmak szerint kettős névvel elnevezés! - betegség okai = ellenséges varázslat, megsértett démon, időjárás (szél!) - gyakori betegségek: lepra, szembaj (vakság), csontlágyulás - seborvosok, varázsdoktorok, füves emberek, gyógynövénygyűjtők, balzsamozók - főzetek, kenőcsök (zsír, gyanta, kivonat), por - néhány gyógynövénypélda a korból: - kábítószerek: kokacserje levél nedve és pora, nadragulya-kivonat - mullaca nád: főzete fekélyekre - huilca fa (Piptadenia colubrina): magjának pora felszívva hánytató - dohány: levél nedvével sebfertőtlenítés, a szárított levél pora orrjárat-tisztító - gázló (Hydrocotyle sp.): szembajra, fertőtlenítő - kukorica: éretlen bibéje vízhajtó - papaya (Carica papaya): tejnedvét viszketés ellen a bőrre kenték - golgotavirág (Passiflora sp.): levélfőzete láz ellen + hasmenésre - borsfajok: bélférgek, bőrbajok ellen, sebekre, látási zavarokra - perubalzsam (Myroxylon peruiferum): olaja sebekre - maszlag: méregként ismerték; sebészetben bódításra - állati eredetű gyógyszerek pl.: vér (gyull.), madártoll, lámaszőr (vérzéscsill.), lámavese leve (fülfájás)
AMAZÓNIA VIDÉKE a világ ismert gyógynövényeinek 20 %-a innen származik a bennszülöttek eltűnésével sok tudás feledésbe merül, kb. 2000 növényfajt használtak balzsamok használata gyakori, pl.: sebekre, gyomorbántalmakra, bőr- és májbetegségekre ipekakuána
gumósok: manióka, batáta
manióka kukoricatermesztés ananászok (3 féle), papaya Oenocarpus bataua: egy pálmafaj; termésének olaja mellfájdalmakra guarani indiánok: - növényi, állati, emberi, ásványi anyagokkal gyógyítottak - gyógymódok: masszázs, bedörzsölés, izzasztófürdő, dohányfüst ráfújása - malária, kígyómarás, asztma, bélférgesség, strúma, dizentéria, szemgyulladás
BRAZÍLIA • Haematoxylon brasiletto: nemzeti fa; - kolera ellen - antibiotikus - sebek mosására - adsztringens
• ipekakuána (Cephaelis ipecacuanha): vérhas ellen, mérgezéskor hánytatóként • jaborandifa (Pilocarpos jaborandi): zöldhályog és reuma ellen, vízhajtó, izzasztó, hajnövesztő • brazil ginzeng (Pfaffia paniculata): vaníliaízű gyökeréből erősítő ital
Pfaffia sp.
• Cassia amara: összezúzott levelei lepra ellen, levélfőzete lázcsillapító
• krizarobin (Andira araroba): tapaszok, kenőcsök, psoriasis ellen (állatgyógyászatban is)
• kuráre (Strychnos toxifera): kéregből áztatással a méreg → nyilakra, lándzsára
• Tabebuia heptaphylla: kéregháncs főzete leukémiára, daganatokra
•Tabebuia avellanadae: kb. 500 éve használják; kéregből tea; ma karcinogenezis ellen • tonkabab (Dipteryx odorata): kumarinok → dohányillatosító
kávészüret
PERU - mai lakosok: inka, kecsua és aymara indiánok - kb. 10 000 emberre jut egy orvos + távol is élnek → maguk gondoskodnak a gyógyításról - kecsuák: isteni eredetű bajok (pl. tüdőbaj, csonttörés), ezek gyógyíthatók; de a „piszkos” betegségek rontásnak tudhatók be, ellenük nehéz küzdeni (pl. daganatok, elmebaj, gutaütés, némaság, szürkehályog) - aymarák: mágikus szertartással gyógyíthatók az istenek, ősök és rontás eredetű bajok; „curandero” gyógyítja a beteg maga okozta bajait (pl. láz, köhögés, csonttörés) - dohányfüsttel betegségek elűzése - perui asszonyok: gyógyteák ismerete - vándorárusok: őserdei gyógynövényeket hoztak a piacokra (pl. balzsamok, illatos kérgek, magvak) - gyógynövények mellett számos állati (pl. zsír, vér, friss hús) v. ásványi eredetű gyógyszer (pl. Hg, S, As-tartalmúak) - eljárások: érvágás, beöntés, amputálás, koponyalékelés, kiégetés, csontátültetés, hánytatás, fürdő, diéta - sebészetükben érzéstelenítők, kötözésre gyapot, obszidián- és fémeszközök
- őserdei szőlő (Banisteriopsis caapi) levélfőzetéből hallucinogén hatású ital + afrodiziákum - általában diétáznak: rizs, manióka, főtt óriásbanán - papaya, mangó, guajava, citrus-félék, banán, kókuszdió, batáta - alma: drága → luxuscikk - kámfor(fa) - kínafa: kinin - kuráre (Strychnos toxifera) - macskakarom (Uncaria tomentosa): frissen vágott törzs nedvét az indiánok levertség és éhség ellen használták; kéregből tea → reumára, daganatokra
1. Perui növényi eredetű gyógyszerek pl.: - fokhagyma, köles: fogfájáskor a lyukba - ánizs, fahéj: giliszták ellen vízben forralva - kukoricahaj: hasmenés ellen - vöröshagyma buroklevele: égésre borogatásként - paprika: szülési fájdalmak esetén teaként - eukaliptusz: köhögés elleni főzet - citrom: leve bélférgek ellen - vízililiom: gumóinak főzete bélférgek ellen - ruta és kamilla: főzete szülési fájdalmakra
2. Állati eredetű gyógyszerek: - gyík: szárítva és porrá törve csonttörésre (törött végtagra külsőleg, 3 hétre) - vipera: szárítva, porrá törve, kopálgyantával és cukorral csonttörésre - láma: összetört köröm + zsír fájós helyre kenőcsként - flamingó: zsírja elmérgesedett sebekre
3. Emberi eredetű gyógyszerek: - anyatej: szemgyulladásra
4. Ásványi eredetű gyógyszerek: - fekete agyag: rüh ellen - só: mandulagyulladásra, torokfájásra borogatásként, láz ellen homlokra
kopálgyanta (Bursera sp-ből)
Physalis peruviana
ARGENTÍNA
- nemzeti fa: quebrachofa (Schinopsis balansae) tanninok
- nemzeti virág: korallfa (Erythrina cristagalli)
lektinek
- G. F. Scarpa (2002): 94 növényfaj 173 felhasználási módját gyűjtötte össze - májbetegségre, vérhasra, hasmenés ellen, hashajtók, hólyag- és gyomorbántalmakra, emésztésre, étvágygerjesztők, féreghajtók - felhasznált növényi részek pl.: levél, kéreg, gyökér, termés, mag, tövis, növényi nedvek - elkészítési formák: főzetek, teák, borogatók, tejjel kevert italok
1. májbetegségre:
Equisetum giganteum (főzet)
Ceiba insignis (tövisfőzet)
2. vérhasra:
Capparis speciosa (levélfőzete liszttel)
Oryza sativa (szemek főzete)
Opuntia quimilo (külsőleg a nedve)
3. féreghajtók:
Tagetes minuta (főzet)
Senna occidentalis (gyökér főzete)
ARGENTÍNA
CHILE - világ 1. múmiakészítői (i. e. 7000-től) - fekete múmia: mangántartalmú kenőccsel - vörös múmia (~ i. e. 2000): agyaggal - nemzeti fa: Lapageria rosea
1. Atacamai indiánok -
-
Atacama-sivatag termesztések: 6-7 kukorica-fajta, burgonya, bab, paprika, sütőtök, gyapot, dohány, édesburgonya (camote) kinoa (Chenopodium quinoa): magjából liszt és pálinka, levele salátának tök (Cucurbita pepo): edények készítésére kokacserje Cereus chilensis: levéltövisei dohányszippantó csövek tisztítására takarmánybükköny: termése őrölve kinoa Cereus c. kenyérnek tunakaktusz (Opuntia sp.) gyümölcse
-
yareta: 4-5000 m tszf., magas fűtőérték → tüzelőnek
-
2. Araukánok - bábák, orvosságos asszonyok (meica) - nem volt só: tengerparti növények szárára és levelére tapadt sót használták; elégetve és vízzel keverve a hamuból kenyér készítése - fűzfa, babér, bazsalikom, takarmánybükköny, mirtusz, matétea (= Chile nemzeti itala!) - guajakfa (Guaiacum officinale, G. sanctum) - mollefa (Schinus molle): gyümölcséből ital, kéregfőzete dagadásra
Guaiacum officinale
guajakfa
mollefa
3. Tűzföld - antarktiszi bükkből fegyverek, nyíl: Berberis ilicifoliából - Pernettya mucronata: szára jól kiszárítva sokáig él → fáklya - testdíszítés: a feketecserje (Chilotricium diffusum) tűzben izzított ágával - Magellán-fahéjcserje: kérge skorbut ellen
Berberis ilicifolia
KOLUMBIA - arany melldíszek (~1200-1600 között): Psylocybe sp. rajzaival díszítve (hallucinogén!) - címerében viaszpálma (Ceroxylon andicola)
kokacserje (Erythroxylon coca)
kókusz árusítása Kolumbiában (Cocos nucifera)
EQUADOR - már i. e. 2100 körül használták a kokacserjét (← partvidéken talált tárgyak) - kínafa (Cinchona sp.): kérgében kinin → lázcsillapító (malária); 1638 óta ismerik - etnobotanikai adatok alapján vizsgálnak ma pl. antiprotozooikus, daganatellenes hatású és a morfinelvonás tüneteinek enyhítésére alkalmas gyógynövényeket
fúvócső
VENEZUELA - kuráre (Strychnos toxifera): nyílméreg
ÉSZAK-AMERIKA
• Berberis aquifolium: gyümölcséből pálinka és bor, gyökere májbetegségekre
• kanadai bodza (Sambucus canadensis): gyümölcsét régóta fogyasztják (A, C-vitamin)
• lobélia (Lobelia inflata): É-Amerikában őshonos; alkaloidok, asztma ellen
• Podophyllum peltatum: gyökértörzséből gyanta → hashajtó • szenegagyökér (Polygala senega): „csörgőkígyógyökér” → kígyómarás ellen
• pejotl kaktusz (Lophophora williamsii): texasi barlangokból kb. 9000 éves maradvány
peyotl-füzér (sámán ceremónia)
Lophophora williamsii - “Peyotl”-kaktusz
meszkalin (protoalkaloid) - hallucinogén
Acer saccharum – kanadai cukorjuhar
Közép-Amerika etnofarmakobotanikai kutatásai
KUBA - 2 száraz és 2 nedves évszak, magas páratartalom - kevert kultúra: indián, afrikai, spanyol, francia, ázsiai, + Antillák → számos gyógyszer - kb. 2000 növényfajt használnak gyógyításra az eddig ismert ~ 6000 fajból (3000 endemikus!) - gyógynövénypiacok, gyógyító emberek (curanderos, yerberos), vándorárusok - felhasznált növényi részek: hajtás, virág, levél, gyökér, rizóma, termés, mag, gumó, gyanta, tejnedv
Betegségek - gyomorbántalmak: csillagánizs, fokhagyma, narancs, kesudió, gránátalma, tamarindus - májbetegségek: szenna, ananász, Aloe vera, ánizs, Opuntia sp. - vesebajok: bambusz, kókusz, kukorica, ricinus - reumára: fokhagyma, paprika - légzőszervi bajok: kókusz, hibiszkusz, koriander, ricinus - cukorbetegség: Aloe vera, kesudió, gránátalma, petrezselyem - bőrbetegségek: purgódió (Jatropha curcas), Agave sp. - féregűző: kókusz - idegesség, álmatlanság: saláta, bazsalikom, henna - paraziták ellen: fokhagyma, kókusz, luffatök (szivacstök), kávé - lázcsillapítás: mangó, narancs - izomfájdalmak: Erythroxylon havanense - allergia: szerecsendió, csillagánizs - méregtelenítés: Agave sp., szenna - nyugtató: Tilia europaea
Illicium sp. (anis estrellado)
Thymus vulgaris (tomillo)
Ocimum basilicum (albahaca blanca)
Cassia fistula (caña fistula)
Syzigium aromaticum (clavo de olor)
Annona squamosa (anón de ojo)
Allium sativum (ajo)
Cinnamomum verum (canela)
Capsicum frutescens (ají guagao)
Tamarindus indica (tamarindo)
Coriandrum sativum (cilantro de Castilla)
Ricinus communis (higuereta)
Saccharum officinarum (cafia cirolla)
Ipomoea batatas
Ruta graveolens (ruda)
Manihot esculenta
Punica granatum (granada)
Datura arborea
Catharanthus roseus
Cocos nucifera (coco)
Ananas comosus (piña)
Coffea arabica (café)
Mangifera indica (mango)
Carica papaya (papaya)
MEXIKÓ
- i. e. 1700-100 (archaikus korszak): kultúrnövények termesztése - i. e. 150 – i. sz. 850 (klasszikus korszak): füvekkel gyógyítás - ma kb. 20 000 gyógynövényt használnak - sámánok:
- változatos növényvilág: esőerdők, mérs. övi lombhullató erdők, fenyvesek, havasok, sivatagok - Cortez az 1500-as évek elején már ír gyógynövényekről és gyógyszerárusokról
- 1551. első mexikói egyetem és botanikuskert megalakulása
- curandero: gyógyító ember - yerberos: mágikus rítusok, az aztékok gyógynövényes szokásaival (pl. amulettek, gyertyák, illóolajok) - a fizikai és szellemi lét nem választható külön!!! - orvosok = modern gyógyítás / gyógyító emberek = hagyományos gyógyítás
- gyógynövények a konyhában (pl. koriander, rozmaring, Chenopodium ambrosioides = mexikói tea)
Kakaó (Theobroma cacao) : magva 1887-ig fizetőeszköz volt, hamisították is; a „Theobroma” jelentése = istenek eledele
mexikói mocsárciprus (Taxodium mucronatum)
fekete fűz (Salix nigra)
mexikói tiszafa (Taxus globosa)
csodatölcsér (Mirabilis jalapa)
szent tea (Piper sanctum)
lávafikusz (Ficus petiolaris)
mexikói liliomfa (Talauma mexicana)
szenna fajok (Cassia sp.)
hikoridió (Carya pecan)
festőcserje (Indigofera suffruticosa)
avokádó (Persea americana)
álomhozó alma (Casimiora edulis)
mahagónifák (Swietenia sp.)
mexikói gumifa (Castilloa elastica)
mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima)
mexikói üröm (Artemisia mexicana)
akáciák (Acacia sp.)
szágó (Dioon edule)
MAJÁK, AZTÉKOK - Guatemala, Honduras, Yucatan-fsz. - voltak orvosi irataik: egy ferences barát megsemmisítette - spanyol hódítás során elpusztult a maja birodalom → aztékok - 1565. Nicolas Monardes spanyol orvos könyve Közép-Amerika növényvilágáról; Clusius kiadja később latin fordításban - Barberini-kódex: Martinus de la Cruz azték orvos könyve, 101 betegség → maszlag, dohány, peyotl: fájdalomcsillapítók → epilepszia ellen tömjén égetése
→ betegségek: vérhas, ízületi gyulladás, tetvesség, szív- és fogfájás - sebészet: koponyalékelés, sebvarrás hajszállal, műtétek csonttal és tüskével - aztékok: külön utcája volt a gyógynövényárusoknak - piacon: kenőasszonyok (balzsamok, kenőcsök, tinktúrák)
- valódi orvosok, érmetszők, bábák
- néhány pl.: - náthára: porított dohánylevél - köhögésre: ürömtea - béltisztító: eperfa pörkölt gyümölcse - hasmenésre: zsálya főzete - hólyagbántalmakra: batátagyökér - fekélyekre: mirhafű magva vagy leandergyökér-tea - szemcsepp: agave-borból, mákolajból - sebekre: agave-levelek nedve, dohánylevél - csonttörés: helyrehúzták, rá dáliagyökér és fügekaktusz pora - kakaó: fűszerezve vagy kukoricaszemekkel felfőzve itták; 3000 éve fogyasztják; fizetőeszköz is volt - ámbrafa: illatos gyantája füstölőnek
- kukorica termesztése :
- gyógyító gombafajok
kukorica-isten
Agave sp.
Fő táplálék: banán, mangó, citrusok
chili (Capsicum frutescens)
kávécserje (Coffea sp.)
banán (Musa sp.)
saláta (Lactuca sativa)
saláta (Lactuca sativa)
zöldbab (Phaseolus vulgaris)
BARBADOS - barba: ’ szakáll ’ spanyolul ← egy endemikus fügefaj levélformájáról - grapefruit (Citrus x paradisi) = „szőlőgyümölcs” - hibrid: Citrus sinensis x Citrus pomelo - elsőként Barbadoson termesztették (18. század)
C. sinensis
C. pomelo
Citrus x paradisi
