Az Esztergomi Önkormányzat 45/2003. (X. 22.) ör. rendelete a köztisztaság fenntartásáról, parkok és fák védelmérıl, valamint az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésérıl (Egységes szerkezetben a 42/2004.(X.29.)*, 13/2005.(III.18.)** 42/2005.(X.25.) *** 5* 44/2005.(X.25.)**** 63/2006.(XII.7.) 6* 7* 5/2007.(I.25.) 48/2007.(VI.28.) , 28/2010.(IX.9.)8* módosító rendelettel)
Esztergom Város Önkormányzata Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdés h) pontja, 7. § (2) bekezdés c) pontja, 8. § e) pontja, 13. § (1) bekezdése és a 29. § (1), (4) bekezdése alapján a következı rendeletet alkotja.* 1. § (1) A rendelet hatálya Esztergom Város (a továbbiakban: Város) közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a Városban lakó és tartózkodó magánszemélyekre, valamint a Városban székhellyel, telephellyel vagy ingatlannal rendelkezı jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekre és a magánszemélyek társaságaira. (3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes, valamint az olyan települési folyékony- és szilárd hulladékokra és a velük összefüggı tevékenységekre, melyek kezelésérıl a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV. 1.) esztergomi ör. rendelet rendelkezik..7*
2. § A Városban a köztisztaság megırzése érdekében mindenki köteles közremőködni, és a települési környezet, különösen a közterületek szennyezıdését, fertızését eredményezı tevékenységtıl, magatartástól tartózkodni. 3. § E rendelet alkalmazása szempontjából: köztisztasággal összefüggı tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodás (üdülés, pihenés, szállás stb.) céljára szolgáló más épületek, továbbá helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint közterületek tisztántartása; közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része; járda: az a gyalogosközlekedésre rendelt útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjed. Ha a járda területén a szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyig még üres füves rész, virágos sáv, vagy árok is van - a rendelet 9. §-a alkalmazása tekintetében -, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni.7* tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztaságának megırzése, takarítása, hó- és síkosságmentesítése, pormentesítése; tulajdonos: az ingatlan, ingatlanrész, helyiség tulajdonosa, haszonbérlıje, használója, haszonélvezıje. avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok ( a továbbiakban: kerti hulladék); zöldfelület: a zöldterületnél általánosabb fogalom, minden olyan felület zöldfelület, amelyet döntı mértékben növény borít, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (ipari, lakó, közlekedési terület) helyezkedik el. A járda és az úttest közötti területet minden esetben
zöldfelületnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a terület növényzettel fedett-e vagy sem; zöldterület: közigazgatási terület-felhasználási egység, a város állandóan növényzettel fedett más terület-felhasználási egységébe nem tartozó, közhasználatú része (közkert, közpark, köztér); zöldterületi berendezés: a homokozó, utcabútor, világítótest; zöldterületi építmény: a támfal, lépcsı; zöldterületi felszerelés: a hinta, csúszda, mászószer, sporteszköz.** gondozott zöldterület: a főmagasság 10 cm alatt van; gondozatlan zöldterület: a főmagasság meghaladja a 10 cm-t; gondozási terület: a) önkormányzati: Esztergom Város Önkormányzata által gondozott terület b) egyéb: e rendeletben meghatározottak szerint a tulajdonos, bérlı, illetve használó által gondozandó terület.7*
4. § (1) A közterületek kezelıi feladatát Esztergom Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) látja el. (2) A Hivatal gondoskodik a) a közterületek rendszeres tisztításáról; b) a téli útüzemeltetés megszervezésérıl; c) a közcélú zöldterületek, közkert, közpark, köztér), és azok útjainak tisztántartásáról, takarításáról;7* d) a parkok építésérıl, felújításáról, a növények pótlásáról. (3) A közforgalmú utak, utcák, terek burkolatának tisztántartásáról, az ott keletkezett szemét összegyőjtésérıl és elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. Közutak, hidak, közterek, illetve közparkok útjainak síkosságmentesítésére sót felhasználni tilos.5*
(4) A közterületen a szemét és a hulladék elhelyezésére szemétgyőjtı edények szolgálnak. A zöldhulladék elhelyezésérıl a települési szilárdhulladék kezelési közszolgáltatásról szóló 10/2004. (IV. 1.) esztergomi ör. rendelet rendelkezik.7* (5) A közterületek rendjét, tisztaságát – az egyéb jogszabályokban meghatározottakon kívül – Esztergom Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) ellenırzi.5*
5. § (1) Az állattartó köteles az elhullott állata tetemének, illetıleg az állati eredető mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredető anyagnak az ártalmatlanná tételérıl gondoskodni. (2) Az állategészségügyrıl szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 45-45/A. §-a alapján, aki tevékenységével vagy mulasztásával az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai jogszabályokban foglalt elıírásokat megszegi, magatartásának súlyához, ismétlıdéséhez igazodó mértékő állat-egészségügyi bírsággal sújtható. A bírság ismételten is kiszabható. Állat-egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha a cselekménynek az állategészségügyi hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétıl számított három év eltelt. A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól. Az állat-egészségügyi bírságot az állategészségügyi hatóság szabja ki. A bírság legkisebb összege húszezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint. A kiszabott bírság összegét az állategészségügyi hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg felhasználásáról a miniszter dönt. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a
késedelmi kamatot adók módjára kell behajtani. A jogosult állatorvos a feladatkörébe tartozó eljárásokért külön jogszabály szerinti igazgatási szolgáltatási díjat köteles beszedni, amely díj az állat-egészségügyi hatóság bevételét képezi. A jogosult állatorvos köteles a díjat az állat-egészségügyi hatóságnak befizetni.7* (3) Aki a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, illetıleg közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi; b) a felügyelete alatt lévı állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetésérıl nem gondoskodik, ötvenezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható.2.
(6) Az égetendı kerti hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredető hulladékot (PVC, veszélyes hulladék stb.). (7) A kerti hulladék égetését a nyári idıszámítás szerint naponta nyolc és tizenkilenc óra, egyébként kilenc és tizennyolc óra közötti idıszakban, szélcsendes idıben és a vonatkozó tőzvédelmi elıírások betartásával szabad végezni. (8) Hatályát vesztette ** (9) A hatóságilag elrendelt általános tőzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést. (10) A kerti komposztálni kell.
hulladékot
elsısorban
7. § 6. § (1) A rendszeres háztartási hulladék elszállításba bekapcsolt területeken március, április, október és november hónapok kivételével kerti hulladék égetése tilos. (2) Kerti hulladékot közterületen égetni tilos. (3) Egész évben tilos – kijelölt üdülıterület kivételével – a kerti hulladék égetése, szabadés munkaszüneti napokon, valamint a közterületek használatáról szóló 3/2007. (I. 25.) ör. rendelet 2. sz. mellékletének 6. pontjában felsorolt területeken és általuk határolt területeken.7* (4) Azokon a területeken, ahol nincs szervezett háztartási hulladékszállítás, a kerti hulladék égetése a rendeletben szabályozott módon engedélyezett. (5) A kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tőzrakó helyen és területen lehet égetni, ahol az égetés hısugárzása környezeti kárt nem okoz.
(1) A környék levegıjét szennyezı, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyeztetı hulladékot közterületen elhagyni tilos. (2) Tilos dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tőz- és robbanásveszélyes anyagot) közcsatorna víznyelıjébe, csapadékvíz-elvezetı árkába szórni, önteni vagy bevezetni. 8. § (1) Az építést végzı tulajdonos vagy kivitelezı az építési területen és közvetlen környékén (az építkezés körüli közterületen) köteles biztosítani a tisztaságot. (2) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési, bontási anyagot, kiásott földet úgy kell tárolni, hogy más ingatlanon por és szennyezıdés ne keletkezzen.
(3) A közterületen építésbıl, bontásból, takarításból származó törmeléket, hulladékot kizárólag konténerben szabad elhelyezni, és a kihelyezéstıl számított két napon belül a kijelölt törmelék lerakóhelyre kell szállítani. A Hivatal a mulasztó terhére az elszállítást elrendeli.5*
- saját költségén, vagy - Esztergom Város Önkormányzata által térítésmentesen, használati szerzıdés alapján biztosított főnyíró-gépekkel, vagy - az Esztergomi Zöldfelület-gondozó és Útfenntartó Kft. térítésköteles szolgáltatásának igénybevételével.7*
(4) Közterületen építési anyag csak közterület-használati engedélyben meghatározott helyen, módon és idıtartamig tárolható.
(5) A kötelezett köteles gondoskodni a a járdához tartozó vízelvezetınek tisztántartásáról, a hótól, jégtıl való megtisztításától.7*
9. §
(6) Az ónos esıtıl, jégtıl vagy hótól síkossá vált
(1) Az ingatlanok körül a tulajdonos, bérlı, illetve használó (továbbiakban: kötelezett) kötelessége a járdaszakaszok, gyalogos közlekedésre szolgáló utak, lépcsık tisztántartása, pormentesítése, az ingatlan körüli zöldfelületnek a gondozása (fő- és sövénynyírás, gyommentesítés stb.), az önkormányzat által biztosított növényekkel való betelepítése, a növények gondozása. A gondozás az elbirtoklás szempontjából nem minısül sajátjakénti birtoklásnak.7* (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott kötelezettség a beépítetlen, használaton kívüli ingatlanok elıtti szakaszokra is kiterjed.7* (3) A kötelezett köteles a járdán felburjánzó gazt a burkolat rongálása nélkül kiirtani, valamint az úttest vagy gyalogjárda terébe benyúló ágak, bokrok nyesésérıl gondoskodni.7* (4) Tömbszerő beépítés esetén az épületek körüli, az épületeket összekötı, valamint a közútig vezetı járdák takarítása, síkosságmentesítése, valamint a 2. sz. mellékletben szereplı, építményhez rendelt, szaggatott vonallal határolt, ferdén sávozott területeken a jelen §-ában meghatározottak szerinti gondozás a kötelezett feladata - választása szerint – az alábbi módon:
járdát szükség esetén közegészségügyileg veszélytelen anyaggal (kıpor, hamu, főrészpor, homok) síkosságmentesíteni kell, és ezt szükség szerint megismételni. Síkosságmentesítésre tüzelés után visszamaradt darabos anyagot felhasználni tilos. Só felhasználása díszburkolaton tilos, egyéb járdaszakaszokon használatát lehetıleg kerülni kell. Amennyiben sóval történik a síkosságmentesítés, a só és hordozóanyag aránya legfeljebb 1:5 lehet.5*
(7) A szórakozó-, vendéglátó-, árusító helyek, üzletek elıtti, körüli járdaszakaszt, közterületi részt a tulajdonos, üzemeltetı köteles a nyitva tartás ideje alatt tisztántartani, nyitás elıtt, zárás után feltakarítani, télen a havat eltakarítani, a síkosságot megszüntetni. (8) A járdától letakarított havat a nyolc méternél szélesebb közutakon az úttest két szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb közút esetén a járda két szélén kell összegyőjteni úgy, hogy a gyalogosok számára megfelelı terület maradjon szabadon. (9) A gyalogos, valamint a közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni: a) útkeresztezıdésben; b) úttorkolatban (a legelsı hórakást az úttorkolattól számított nyolc méteren túl lehet csak elhelyezni); c) kijelölt gyalogos-átkelıhely, továbbá kapubejáró elé annak teljes szélességében;
d) tömegközlekedési jármő megállójában, az úttest és a járda közé; e) közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró, víznyelı, közvilágítási lámpaoszlop köré); f) tőzcsapok köré. 10. § (1) Mőemléki szempontból közterületen gépjármővet mosni tilos.
védett
(2) Aki nem rendelkezik olyan ingatlannal, ahol a gépjármő tisztítását meg tudja oldani, a lakása elıtti közterületet is igénybe veheti figyelemmel az (1) bekezdésben foglalt tilalomra - a következık betartása mellett: a) b)
nem rongálhatja a zöld felületet; nem veheti igénybe a parkok locsolására szolgáló, illetve az önkormányzati tulajdonú épületek közös használatú helyiségeiben lévı csapokat; c) a keletkezett szennyezıdést azonnal el kell takarítania; d) amennyiben a csatornanyílás eldugul, azt ki kell tisztítania. (3) Gépjármő üzemeltetése vagy karbantartása során a közterületen keletkezett szennyezıdést az elıidézınek haladéktalanul meg kell szüntetnie. (4) Amennyiben a kötelezett, a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a takarítás költségeit annak a részére kell megtérítenie, aki helyette a szennyezıdést megszüntette.
12. § (1) A város közterületein fát kivágni a fás szárú növények védelmérıl szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint, a jegyzı írásbeli engedélyével szabad. Aki engedély nélkül közterületen fát vág ki, köteles az okozott kárt megtéríteni.8* (2) Az okozott kár mértékének megállapítása az 1. számú mellékletben foglaltak alapján történik.7* (3) Közterületen lévı zöldterületre, közterületi zöldfelületre gépkocsival vagy más jármővel behajtani, parkolni - parkfenntartási munkát kivéve - tilos.**
(4) Parkokban lévı öntözıhálózatot, a növények öntözésén kívül másra használni tilos. (5) Közterületen fát, cserjét csak a Városfejlesztési Bizottság engedélyével szabad telepíteni. Az engedély nélkül ültetıt a bizottság kötelezheti a növény eltávolítására, ha az a) a közmőhálózatban, úthálózatban, közlekedésben, épületben zavart vagy kárt idézhet elı; b) valamely lakás egészséges, biztonságos lakhatóságát veszélyezteti; c) a közterület rendeltetésszerő használatát akadályozza; d) a Fıépítész szakvéleménye alapján városképi szempontból nem kívánatos. 13. §*
11. §
7*
A R. 11. §-a hatályát 45/2007.(VI.28.) rendelettel
vesztette
a
(1) Magánterületen álló fa – kivéve arborétum és üzemi fásítás fái, valamint kiszáradt fa, gyümölcsfa, 1 m méter magasságban mért 10 cm törzsátmérı alatti fa – engedély nélküli kivágása és csonkolása tilos.****
(2) Magánterületen álló fa esetében – kivéve arborétum és üzemi fásítás fái - a tulajdonos vagy vagyonkezelı (továbbiakban: tulajdonos), aki a földrészletén álló fát - kivéve kiszáradt fa, gyümölcsfa, 1 méter magasságban mért 10 centiméter törzsátmérı alatti fa - ki akarja vágni, illetıleg meg akarja csonkolni, e szándékát köteles – a kivágás idıpontját megelızıen 15 nappal a Városfejlesztési Bizottságának elızetesen bejelenteni. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában, csonkolás a fa elsırendő vázágainak metszése. (4) Engedélyezési eljárás megindításához csatolni kell: a) Ingatlantulajdonos kérelmét, mely tartalmazza a fa pontos helyét megjelölı vázrajzot, a faj megnevezését, 1 méter magasságban mért törzsátmérıjét és a kivágás indokát a kérelmezı aláírásával. b) Társasház esetén közgyőlési határozat eredeti példányát, mely tartalmazza a fa kivágásához a társasház közösségének hozzájárulását (jelenléti ív tulajdoni hányad arányának feltüntetésével, döntés a jelenlévık szavazati arányának feltüntetésével). c) Több tulajdonos esetén a fakivágási kérelemben szereplı fa kivágásához a tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatát tulajdoni hányaduk megjelölésével. (5) A Városfejlesztési Bizottság határozatban a) megtiltja a fa kivágását, ha annak további fenntartása városképi, növénytani,
környezetvédelmi, kultúrtörténeti, szempontok miatt indokolt. b) Amennyiben az a) pontban felsorolt szempontok egyike sem áll fenn, engedélyezi a fa kivágását, mely esetben pótlási kötelezettséget ír elı a kivágásra kerülı fá(k) - kivéve kiszáradt fa, gyümölcsfa - 1 méter magasságban mért törzsátmerıje mértekéig. (6) A pótlásról ugyanazon a telken kell gondoskodni. Amennyiben a pótlás vagy annak egy része nem teljesíthetı ugyanazon a telken, teljesíthetı a Városfejlesztési Bizottság által kijelölt közterületen.
13/A. §8* (1) A fának az élet-, egészség vagy vagyonvédelmi okból - a 12-13. §-okban foglalatktól eltérıen - történt kivágása esetén a kivágás tényét, az arra kizárólagosan jogosult Tőzoltóság 3 napon belül köteles bejelenteni a) a jegyzınek, ha a fa közterületen állt; b) a Városfejlesztési Bizottságnak, ha a fa magánterületen állt. (2) A bejelentésnek az azonnali intézkedésre okot adó körülményt ellenırizhetı és hiteles és módon (jegyzıkönyvvel fényképfelvételekkel) kell alátámasztania.8*
14. § *** (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (3) bekezdésében foglaltak esetén a kérelem egyszerősített határozattal bírálható el. (2) 6* hatályát vesztette az 5/2007.(I.25.) rendelettel.
15. §*** (1) Aki a rendelet 6. § (1), (2), (3), (7) bekezdéseiben, 7. § (2) bekezdésében, 9. § ában, 10. § (1), (2), (3) bekezdéseiben, 12. § (3), (4) bekezdéseiben, valamint a 13/A §ában megfogalmazott rendelkezéseket megszegi – azaz a bejelentést elmulasztja, vagy a fa kivágását élet-, egészség vagy vagyonvédelmi ok nem indokolta -, szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedı pénzbírsággal sújtható.8*
(2) Aki a rendelet 6. § (1), (2), (3), (7) bekezdéseiben, 7. § (2) bekezdésében, 9. § ában, 10. § (1), (2), (3) bekezdéseiben, 12. § (3), (4) bekezdéseiben megfogalmazott rendelkezéseket megszegi, azt közterületfelügyelı ötszáz forinttól tízezer forintig terjedı helyszíni bírsággal sújthatja.****
(3) Ez a rendelet 2003. november 1-jén lép hatályba; hatályba lépésével a 20/2000. (VIII. 14.) KT. számú rendelet, valamint az azt módosító 29/2000. (VIII. 14.) KT. számú és a 23/2003. (V.22.) ör. rendelet, továbbá a 24/1999. (X. 21.) KT. számú rendelet és az azt módosító 31/2000. (XII. 4.) KT számú rendelet hatályát veszti.
Esztergom, 2003. október 16.
Meggyes Tamás polgármester
Dr. Szolnoki Imre aljegyzı
A rendeletet kihirdettem:
Dr. Szolnoki Imre aljegyzı 1. 1995. évi XCI. Tv. 5.§ (1) g) pontja 2. 218/1999. (XII. 28.) Korm.rendelet 7.§ (1) bekezdése 3. 218/1999. (XII. 28.) Korm.rendelet 20. § (1) a) pontja
* A 42/2004.(X.29.) rendelettel módosított szöveg ** A 13/2005.(III.18.) rendelettel módosított szöveg *** A 42/2005.(X.25.) rendelettel módosított szöveg **** A 44/2005.(X.25.) rendelettel módosított szöveg 5* A 63/2006.(XII.7.) rendelettel módosított szöveg 6* Az 5/2007.(I.25.) rendelettel módosított szöveg 7* A 45/2007.(VI.28.) rendelettel módosított szöveg 8* A 28/2010.(IX.9.) redelettel módosított szöveg
1. számú 7* Melléklet a 45/2003. (X 22.) esztergomi ör. rendelethez*
A faérték számításakor figyelembe kell venni a kivágandó fa városon belüli elhelyezkedését, korát és egészségi állapotát. A fa értékét értékszorzókkal fejezzük ki: A = a fa városon belüli elhelyezkedése szerinti értékszorzó: a) jelentıs városképi környezet, ritka fafaj, illetve Esztergom Árok utca, Terézia utca, Petıfi Sándor utca, Som utca, Kölcsey Ferenc utca, Vár utca, Vécsey K. utca, Molnár sor, valamint a Duna és Kis-Duna partja által közrefogott terület faállománya esetében a szorzószám 1,00 b) magas laksőrőségő, környezetében, vagy ártalmakkal terhelt terület, lakótelepek • Esztergom Ipari Park, • Schweidel és Baross lakótelep, és környéke (Kincses-patak, Schweidel József utca, Gábor út, Sugár út által határolt terület) • Bánomi lakótelep, • Szentgyörgymezı faállományának esetében a szorzószám 0,70 c) Egyéb kertes beépítéső, alacsony laksőrőségő városrészek esetében a szorzószám 0,50. B = a fa pontosan ismert vagy becsült kora szerinti értékszorzó: 10 éves fa szorzószáma 20 éves fa szorzószáma 30 éves fa szorzószáma 40 éves fa szorzószáma 50 éves fa szorzószáma 60 éves fa szorzószáma 70 éves fa szorzószáma
10 40 84 160 300 500 700
Egyedi, védett fa kortól független értékszorzója 1000 Ha a fa kora a tízéves idıköznél pontosabban becsülhetı, vagy adat létezik az ültetés idıpontjára, úgy a két határ évtizedszorzó átlagával kell számolni. C = a fa egészségi állapota szerinti értékszorzó a) ha a fa gyökérzete, törzse, lombkoronája teljesen ép, egészséges, akkor az értékszorzó 1,00
b) ha a lombkorona kissé csonkult (a csonkulás kevesebb, mint az összkorona 25 % - a), vagy visszavágott, akkor az értékszorzó 0,70 c) ha a lombkorona erısen csonkult ( a csonkulás több, mint 50 % ), beteg, akkor az értékszorzó 0,40 D = a fa értékfelvételi idıpontjában kapható szabványcsemete faiskolai, ÁFÁ - val növelt ára forintban kifejezve. A fa értékét az A x B x C x D szorzat adja, forintban kifejezve.
2. számú 7* Melléklet a 45/2003. (X 22.) esztergomi ör. rendelethez
Térképek
