1. melléklet
1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV 59. § A község a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselő-testület a kezdeményezését a belügyminiszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé. 94. § A köztársasági elnök: b) az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről. (Az 1994. évi LXIII. törvény 36.§-a módosította az 1990. évi önkormányzati törvény 59.§-át mégpedig úgy, hogy a „község” szövegrész helyébe a „nagyközség” szövegrész lépett, vagyis ettől kezdve csak a nagyközségek kezdeményezhették a várossá nyilvánításukat.)
1999. évi XLI. Törvény a területszervezési eljárásról http://www.complex.hu/kzldat/t9900041.htm/t9900041.htm Várossá nyilvánítás 15. § (1) A nagyközségi képviselő-testület - a település, a várossá nyilvánítás szempontjából nagyközség - várossá nyilvánításának kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a nagyközség fejlettségét, térségi szerepét. (2) A nagyközség fejlettségét, térségi szerepét különösen a következőkben indokolt értékelni: a) a nagyközség helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai, b) a nagyközség népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői, c) a nagyközség gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői, d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a nagyközségben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői, e) a nagyközség infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés, -tisztítás (-kezelés), -elhelyezés, a rendszeres hulladékgyűjtés, elhelyezés, a fűtés módja, a hírközlés, a szilárd burkolatú úthálózat kiépítettsége, f) a nagyközség településszerkezete, arculata, fejlesztési koncepciói, rendezési, szabályozási tervek jellemzői, g) a nagyközség intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények területén, az igazgatási és rendészeti szervek, h) a nagyközség szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre, i) az önkormányzati vagyon és gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája.
16. § (1) A nagyközségi képviselő-testület a várossá nyilvánítási kezdeményezést január 31éig terjesztheti fel a belügyminiszterhez. Az önkormányzati általános választás évében várossá nyilvánítás nem kezdeményezhető. (2) A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a határozatában vállalja, hogy a várossá nyilvánítás esetén ellátja a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket, megteremti azok végrehajtásának szervezeti és személyi feltételeit. 17. § (1) A belügyminiszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a Kormány megbízatásának időtartamára szól. A belügyminiszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek, akit ezzel egyidejűleg - álláspontját indokolva - tájékoztat azokról a kezdeményezésekről, melyeket döntésre nem terjeszt elő. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntését a Magyar Közlönyben közzéteszi. (2) A várossá nyilvánításról szóló döntés Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 5 napon belül a belügyminiszter tájékoztatja az érintett képviselő-testületet arról, hogy a kezdeményezésüket miért nem lehetett még döntésre előterjeszteni, megjelölve, hogy mely területeken, milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-éig - az önkormányzati választás évének kivételével - a felterjesztés kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését. (3) A kezdeményezések értékelése, összehasonlíthatósága érdekében a belügyminiszter a KSH elnökével egyeztetve a Belügyi Közlönyben közleményben közzéteszi a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti szempontok részletezését, azokat az adatokat, amelyek szükségesek az értékeléshez.
2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.exe?docid=139876.209329 (A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 19-ei ülésnapján fogadta el.)
Várossá nyilvánítás 104. § (1) Városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet. (2) Ha a miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezést nem támogatja, erről tájékoztatja az érintett önkormányzat képviselő-testületét azzal, hogy milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-ig - az önkormányzati választás évének kivételével - a korábbi felterjesztésének kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.
2. melléklet Az új városok testvérkapcsolatai Baranya megye Kozármisleny Mágocs Bács-Kiskun megye Dunavecse Hajós Kerekegyháza Mélykút Tompa Békés megye Csorvás Körösladány Medgyesegyháza Újkígyós Vésztő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Abaújszántó Alsózsolca Borsodnádasd Cigánd Emőd Gönc Mezőkeresztes Nyékládháza Pálháza Rudabánya Sajóbábony Csongrád megye Csanádpalota Sándorfalva Fejér megye Adony Bodajk Martonvásár Pusztaszabolcs Rácalmás Velence Győr-Moson-Sopron megye Beled Fertőszentmiklós Jánossomorja Tét
Orimattila (Finnország) Nagymágocs (Magyarország) Hetes (Magyarország), Homoródszentmárton (Románia), Harmac (Szlovákia) Hirrlingen (Németország), Lengenfeld (Ausztria), Minerbo (Olaszország) Gútor-Hamuliakovó (Szlovákia), Fjends (Dánia) Bácskossuthfalva (Szerbia), Kamionka Wielka (Lengyelország), Paptamási (Románia), Alsókelebia (Szerbia), Gyergyóújfalu (Románia) Uzon (Románia), Diószeg (Szlovákia), Felsőhegy (Szerbia) – Kolárovo (Szlovákia), Szépvíz (Románia) Igazfalva, Vargyas, valamint Székelyszáldobos (Románia) Oberlungwitz, valamint Bad Schwalbach (Németország) Pelsőc (Szlovákia), Szentmáté (Románia) – Magyaró (Románia), Bély, valamint Szobránc (Szlovákia) Parajd (Románia) Kézdiszentlélek (Románia) – Chrzanów (Lengyelország) – Dobsin (Szlovákia), Borszék (Románia) Rejdobá (Szlovákia) Gyertyámos, Kőhalom, Románszentmihály, Erdőcsinád, Lippa valamint Zombolya (Románia), Jaslo (Lengyelország), Padé (Szerbia) Stettlen (Svájc), Baragiano (Olaszország), Loitz (Németország), Dumbravita (Románia) Oberweser (Németország), Szczekociny (Lengyelország), Szilágycseh (Románia) Rödermark (Németország), Plesna (Lengyelország) Baienfurt (Németország), Mezőkölpény (Románia), SaintAvertin (Franciaország) Staufenberg (Németország), Kisiparos (Románia) Dransfeld (Németország) Agia Varvara (Görögország), Ratingen (Németország), Rosport (Luxemburg) Imely (Szlovákia), Ákosfalva (Románia) Pleidelsheim (Németország), Leopoldov Koronowo (Lengyelország) Nagyfödémes (Szlovákia) Leusden (Hollandia)
(Szlovákia),
Az új városok testvérkapcsolatai (folytatás) Hajdú-Bihar megye Hajdúsámson Kaba Komádi Vámospércs Heves megye Bélapátfalva Kisköre Jász-Nagykun-Szolnok megye Abádszalók Jászkisér Kenderes Rákóczifalva Komárom-Esztergom megye Ács Bábolna Lábatlan Pest megye Albertirsa Biatorbágy Budakalász Dunavarsány Fót Gyömrő Halásztelek Isaszeg Kistarcsa Maglód Ócsa Örkény Pilis Szigethalom Tápiószele Tököl Törökbálint
Belene (Bulgária) Élesd, valamint Hegyközcsatár (Románia) – Érmihályfalva, valamint Szilágynagyfalu (Románia) Jászó (Szlovákia), Erdőszentgyörgy (Románia) Namyslów (Lengyelország), Beregszász (Ukrajna), Zágon (Románia) Rzepiennik Strzyzewski (Lengyelország), Backamadaras (Románia) Bácskossuthfalva (Szerbia), Szczyrk (Lengyelország), Niederlenz (Svájc) Kisszeben (Szlovákia), Kozy (Lengyelország), Predappio (Olaszország), Csíkszentmárton (Románia) Wierzchoslawice (Lengyelország) Csallóközaranyos (Szlovákia), Olasztelek (Románia), Steinau (Németország) Arden, Mariagerfjord (Dánia), Hidaskürt (Szlovákia), Sieghartskirchen (Ausztria), Ypäjä (Finnország) Karva (Szlovákia), Rohonc (Ausztria) Gaggiano (Olaszország), Bourg-Saint-Andéol (Franciaország), Malacka (Szlovákia), Szilágysomlyó (Románia) Álistál (Szlovákia), Herbrechtingen (Németország), Gyergyóremete (Románia), Kiti (Ciprus) Lövéte (Románia), Kahl am Main (Németország), Ada (Szerbia) Gemmingen (Németország), Szalóc (Szlovákia), Csetfalva (Ukrajna) Balavásár (Románia), San Benedetto dei Marsi (Olaszország) Regéc (Magyarország), Csallóközcsütörtök (Szlovákia) Oggiono (Olaszország), Leisnig (Németország), Rousinov (Szlovákia), Illyefalva (Románia) Bojanov (Lengyelország), Csúza (Horvátország), Kishegyes (Szerbia), Csíkkozmás, valamint Csíkszentmártom (Románia), Kenyhec (Szlovákia) Belusa (Szlovákia), Torja (Románia) Vámosladány (Szlovákia), Lövéte (Románia) Palást (Szlovákia), Kose (Észtország) Wörth an der Donau (Németország), Nyárádszereda, valamint Kányád (Románia), Kishegyes (Szerbia), Udvard (Szlovákia) Piazza-al Serchio (Olaszország), Tardoskedd (Szlovákia), Vajdakamarás (Románia), Contiolatti (Finnország) Ja Worso (Lengyelország), Söderhamn (Svédország) Újtusnád (Románia) Klein Rönnau (Németország) Süssen (Németország), Bük (Magyarország), Székelyudvarhely (Románia), Nagytárkány (Szlovákia)
Az új városok testvérkapcsolatai (folytatás) Pest megye (folytatás) Tura Üllő Vecsés Zsámbék Somogy megye Igal Kadarkút Nagybajom Zamárdi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Balkány Demecser Kemecse Mándok Nyírlugos Nyírmada Nyírtelek Vaja Tolna megye Gyönk Nagymányok Vas megye Bük Őriszentpéter Répcelak Vép Veszprém megye Badacsonytomaj Balatonkenese Berhida Zala megye Pacsa
Jászó (Szlovákia), Csíkszentimre (Románia), Maserá di Padova (Olaszország) – Rheinstetten (Németország), Gyergyószárhegy (Románia) Wettenberg (Németország), Nagy-Homoród, Recsenyéd, Homoródszentpál, Homoródszentpéter, valamint Városfalva (Románia) Csíkszentkirály (Románia), Lipik (Horvátország) Veliko Trojstvo (Horvátország), Voitsberg (Ausztria) Schortens (Németország), Gyergyószárhegy (Románia), Velika Polana (Szlovénia) Villány (Magyarország), Ustrzyki Dolne (Lengyelország), Székelyvécke (Románia), Malsch (Németország) Lázári (Románia), Slopnice (Lengyelország) Kisdobrony (Ukrajna), Marosjára (Románia) Gyergyószárhegy (Románia) – – Jászó (Szlovákia) Nagysáros (Szlovákia), Grybov (Lengyelország), Beregrákos (Ukrajna) – Darmstadt, Griesheim, valamint Wilkau-Hasslau (Németország), Bar-le-Duc (Franciaország) Bautzen, Teunz, valamint Reichelsheim (Németország), Hlinik (Szlovákia), Naprom (Lengyelország), Magyarfenes, valamint Zetelaka (Románia), Illingen (Németország), Törökbálint (Magyarország) – Lég (Szlovákia) Tasnád (Románia) Marcelháza (Szlovákia), Czempin (Lengyelország) Tutzing (Németország) Szepsibükszád (Románia) –
