Szent István Király Plébánia, Pomáz Közösségi életünk Krisztus örömében. Hírek, közlemények, lelki írások.
Észre kell vennem Észre kell vennünk, hogy mi minden ajándékunk az életünkben (ajándékozottságunk arra való, hogy Istenbe vetett hitünkben folyamatosan, kitartó állhatatossággal képesek legyünk erősödni, növekedni). A gondok és a bajok is csak arra vannak, hogy észrevegyük a különbséget a jó és a rossz között. Ugyanakkor, azt is meg kell értenünk, hogy a mi üdvösség képességünkért Jézus is magára vette a maga szenvedését (nem helyettünk szenvedett, hanem értünk!). Jelezve, és figyelmeztetve, hogy az éremnek két oldala van. Ha a jót szeretnénk birtokolni, vagy másoknak kiesdekelni, akkor azért előbb meg kell szenvednünk, áldozatokat kell elviselnünk, és nem is kényszeredetten, hanem felajánlva. Mert úgy könynyebb lesz. Keresztény feladat az életünkkel az evangelizálás, az engesztelés, és a mértékletességgel személyiségünk folyamatos csiszolása, míg életünk fel nem oldódik Krisztusban. Egészen! Nagyon fontos Ferenc pápa üzenete: a tiszta evangélium az, hogy Isten nagyobb, mint a bűn! Amit úgy kell értenünk, hogy nincs, nem lehet az embernek olyan bűne, amit Isten nem képes magára venni, csak azért, hogy szeretetével kipótolhassa annak helyét az emberben. Isten elvenni kész az egész világ minden bűnét, amihez csak az kell, hogy az ember szabadulni akarjon attól. Mert Isten szeretete azt jelenti, hogy semmire nem kényszeríti az embert, és az emberiséget. De ehhez meg kell értenünk, hogy nem az életünkhöz kell ragaszkodni, hanem megajándékozottságunkhoz (Szent Ignác gondolatisága szerint: teremtettségünk céljára fókuszáljunk): Nekem az életem, és mindenem, amim van, mindaz a szeretet, amivel szeretnek, az ajándékom, erre a világra munícióm, hogy ráébredjek, szeretetre vagyok ítélve! Vagy tudok rá felelni szeretet1
tel, vagy elveszek Isten szeme elől. Nem az a fontos, hogy mit kapok, hanem az, hogy én azt mivel tudom fokozni, kiegészíteni, ahhoz hozzájárulni! Én azért vagyok a világon, hogy általam több legyen a világ. Ez más szemlélet, mint amit a világ hirdet magáról! Vallom, hogy semmiként, parányi sejtként lök ki magából az Isten e világba. De azért, hogy előbb bele nőjünk a világba, fizikailag megtalálva, elfoglalva helyünket a teremtésben. Majd a teremtés minden értünk való csodáját felhasználva, hasznosítva képesekké váljunk mi megválaszolni Istennek, hogy: Igen Uram, valóban, mindaz jó, amit teremtettél, hogy én a Te hasonlatosságodra, majd Veled a teljes létközösségre eljuthassak! Mert Isten azért teremtette meg az embert, hogy általa váljék értékké minden teremtése (Isten az ember nélkül, sőt ellenére, semmit sem teremt; Isten az embert azért teremtette, hogy társa legyen a teremtésben. Isten még önmagát sem helyezi a világba az ember nélkül!), és így váljon Isten számára érdemszerzővé az a szeretet, Aki az Isten. A szeretet csak közösségben valósulhat meg. Ahogy a Szentháromságos egy Istenben teljesül Isten megajándékozó szeretete, mely elsősorban teremtő szeretet, úgy az Isten – Ember – és az érte való teremtett világmindenség egységében, és közösségében, egymásért való felelősségében képes a szeretet kiteljesedni. Vagyis Isten dicsőségét kifejezni. Minden művészet, de talán, legteljesebben a zene, és az emberi ének képes ezt érzékeltetni a számunkra. NJ
Mariológia - Istenszülő Szűz A 2. századi keresztény írásokban még kevés említés történik Máriáról. A legősibb hitvallási formulákban Mária neve még nem szerepel (DS 1-4). A nyugati egyház hitvallásaiban azonban már a 3. századtól kezdve szerepelnek a következő szavak: „(Hiszek) Krisztus Jézusban, Isten Fiában, aki a Szentlélektől született Máriából” (DS 10), illetve „aki született Szentlélekből és Szűz Máriából” (DS 11-12). Az „Apostoli Hitvallásnak” nevezett római hitvallás végleges formájában a szöveg így hangzik: „fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától” (DS 25, 27-30). A keleti egyház hitvallásai közül a 4. században Epiphaniosz által idézett kisázsiai hitvallás (DS 42) és több más helyi egyház hitvallása (DS 48, 50, 51, 55, 60, 62, 63, 64) különböző kifejezésekkel vallja Jézus szűzi születését a Szentlélektől és Máriától. A 325 évi nikaiai egyetemes zsinat hitvallása (DS 125) nem említi Máriát, de a 381-ben tartott 1. konstantinápolyi zsinat nyomán megfogalmazott és minden keresztény egyház által elfogadott hitvallásban e szavak szere2
pelnek: „érettünk emberekért és a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből, és testet öltött a Szentlélektől és Szűz Máriából, és emberré lett.” (DS 150) Az egyházatyák írásai közül fontos megemlítenünk Antiochiai Ignác (megh.107 körül), püspök és vértanú leveleit, amelyekben a következőket találjuk: „Egy az Orvos, testi és lelki, született és születetlen, testben született Isten, halálban igaz élet, Máriából és Istenből, előbb szenvedésre képes, aztán szenvedésre képtelen, Jézus Krisztus, a mi Urunk” (Efezusi levél 7,2). „Istenünket, Jézus Krisztust Isten üdvrendje szerint Mária foganta és Dávid házából származott, de ez a Szentlélek által történt.” „Isten három kiáltásának misztériuma az ördög számára ismeretlen volt, mégpedig Mária szüzessége, a Mária általi szülés és az Úr halála” (Ef 19,1). Két másik levelében is hangoztatja a doketisták ellen, hogy Jézus valóban szűz Máriától született (Tralleszi levél, 9,1; Szmürnai levél 1,1). Iusztinosz vértanú (megh.165 körül) szembeállítja Évát Máriával: „A szűz és sértetlen Éva befogadva a kígyó szavait, engedetlenséget és halált szült. Szűz Mária viszont, amikor hitet és örömöt fogadott be Gábor angyal örömteli üzenetére, hogy tudniillik az Úr Lelke fog leszállni rá, és a Magasságbeli ereje fogja beárnyékolni, és hogy ezért a belőle született (gyermek) Isten szent Fia lesz, így válaszolt: „Történjék velem a te szavad szerint.” (Dialogus cum Tryphone, 100) Irenaeus püspök (megh.202 körül) tovább fejtegeti Éva és Mária szembeállítását: „Éva, akinek Ádám volt a férje, de még szűz volt, engedetlen lett, és önmaga valamint az egész emberi nem számára a halál oka lett. Hasonlóképpen Máriának is eljegyzett férje volt, de még szűz volt, engedelmeskedett, és önmaga valamit az egész emberi nem számára az üdvösség oka lett. Ez jelzi a Mária által történt visszakeringést, mert nem lehet másképpen kioldozni a csomót, mint úgy, hogy visszafelé sorban felbontjuk a szálakat. Így Éva engedetlenségének csomóját kioldozta Mária engedelmessége. Amit ugyanis a szűz Éva hitetlensége által összecsomózott, azt Mária a hite által kioldozta.” (Adversus haereses, 3,22,4) A 3-4. században már megjelenik a katakombák képein Mária, ölében a kis Jézussal. Ugyanebből a korból származik egy papirusz-töredék, melyen a Máriához intézett legrégebbi ima olvasható: „Oltalmad alá futunk, te istenszülő (theotoke), könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem ments ki bennünket a veszélyből te egyedül szent, te egyedül áldott!” Az itt olvasható theotokosz (istenszülő) cím, a 3. századtól kezdett elterjedni. Használta már Órigenész (megh.260 körül). E szóval vallották meg 3
a keresztények, hogy a Máriától született Jézus az Atyaisten egyszülött Fia, aki maga is Isten. Az arianizmus körüli vitákban az egyházatyák (Alexander, alexandriai püspök, Nüsszai Gergely, Nahzianzoszi Gergely) nagyon hangoztatják, hogy Jézus 1) nem volt előbb ember és csak utána lett volna istenné, 2) hogy Jézus nem volt két fiú (Isten Fia és Mária fia) összetétele, hanem csak egy fiú, 3) Mária nem csupán csatorna volt, akin átment az Isten Fia, hanem valóban belőle született az a Jézus, aki kezdettől fogva valóban Isten egyszülött Fia. A 4. században alakult ki a karácsonyi ünnepkör, és így az ádAz egyházatyák oltára Bordesholmban Hippói Szent Ágoston, Szent Ambrus középen, venti időben, karácsonykor, az Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárEpiphania ünnepén, és az Úr nyakon templomi bemutatása ünnepén természetszerűleg Máriára irányult a hívők figyelme. Jézus szűzi fogantatását valamennyi egyházatya állítja. A 4. században megjelenik Mária jelzőjeként az aeiparthenosz (örökké szűz) kifejezés (DS 46). Órigenész, Baszileiosz állítják, hogy Mária élete végéig szűz maradt. Az 5. század nagy krisztológiai vitáiban került a központba a theotokosz cím. Az antiochiai krisztológiai iskolához tartozó Nesztoriosz, konstantinápolyi pátriárka, szentbeszédeiben ellenezte a theotokosz címet, és azt állította, hogy Máriát inkább chrisztotokosznak (krisztusszülőnek) kellene nevezni. Nesztoriosz azzal érvelt, hogy Mária nem az örök Ige létének létrehozója, hanem embersége szerint szülte Krisztust, akit valóságos Istennek és embernek vallunk. Alexandriai Kürillosz ebben a felfogásban azt a veszélyt látta, hogy Nesztoriosz kettéválasztja Jézusban az örök Igét és az embert. A két pátriárka közötti vita egyre élesebb lett. Celestinus, római pápa Kürillosz pártját fogta. A viharos Efezusi zsinaton (431) a Cirill által vezetett, alexandriai irányzatú püspökök elítélték és kiközösítették Nesztorioszt, akit a császár számkivetésbe küldött. A késve érkező antiochiai irányzatú püspökök, Ioannész pátriárka vezetésével, ellenzsinatot tartottak, és kiközösítették Kürilloszt. Ez az áldatlan helyzet szerencsére két év múlva megoldódott. Kürillosz 433-ban elfogadott egy kiegyezési formulát, amelyet Ioannész pártriárka terjesztett elő. A Mariológiára nézve fontos részek a következők: 4
„Megvalljuk a mi Urunkat, Jézus Krisztust, az Isten egyszülött Fiát, aki teljes Isten és értelmes lélekből és testből álló teljes ember. Istensége szerint az idők előtt az Atyából született, embersége szerint pedig ugyanő a végső napokban érettünk és a mi üdvösségünkért Szűz Máriából született. Ugyanő az istenség szerint egylényegű az Atyával, embersége szerint egylényegű velünk. A két természet egysége jött ugyanis létre. Ezért egy Krisztust, egy Fiút, egy Urat vallunk. Ennek a keveredés nélküli egységnek értelmében valljuk a Szent Szüzet istenszülőnek (theotokosz), mert az Isten-Ige megtestesült, és emberré lett, és fogantatásának pillanatától kezdve egyesítette magával a Szent Szűztől felvett templomot.” (DS 272). Ettől kezdve az Egyházban nem kérdőjelezték meg többé Mária istenszülő címét. A Khalkédoni zsinat (DS 301), és minden későbbi zsinat és liturgia használja. E cím latin fordításaként, és az ezt követő egyéb népnyelveken történő fordításokként, a Mater Dei, Mutter Gottes, Istennek Anyja, sőt Istenanya kifejezések terjedtek el. Ezeknél a kifejezéseknél vigyázni kell félreértések elkerülésére. Mária nyilván nem az Atyaisten anyja. A Fiúisten örök léte is kizárólag az Atyaistentől származik. Máriát, a fenti kiegyezési formula értelmében azért nevezzük istenszülőnek, illetve Isten anyjának, mert az Ige megtestesülésekor keveredés nélküli egység jött létre, a fogantatás pillanatától kezdve, az örök Ige és a Szent Szűztől felvett emberi természet között. Mária örök szüzességére vonatkozólag a 4. században vita keletkezett. Egy Helvidius nevű ember értekezésében a házasság értékét hangsúlyozván azt állította, hogy Jézus születése után József és Mária rendes házaséletet folytattak, és gyermekeik születtek. Helvidius ellen írta meg Jeromos Máriának mindig tartó szüzességét védelmező iratát. Az aeiparthenosz (örökké szűz) jelző a keleti és nyugati egyházban egyaránt Mária állandó címeként használatos. Egyházatyák és római pápák szokott kifejezése, hogy Mária a Jézus szülése előtt is, szülése alatt is, szülése után is szűz volt (pl. IV.Pius, DS 1880). A szülés alatti szüzesség magyarázatánál egyes egyházatyák és teológusok biológiai fejtegetésekbe bonyolódtak, de ezeket kerülni kell. Különösen vigyázni kell arra, hogy doketista felfogás be ne szüremkedjék: Jézus teste nem volt látszattest, és születésekor nem volt a feltámadott test állapotában. Mária szentségét egy kifejezetten hangsúlyozták már az egyházatyák is. Így például Ágoson, aki az eredeti bűn egyetemességét nagyon hangsúlyozta, ezeket mondta: „Amikor a bűnről beszélünk, az Úr iránti tisztelet miatt nem akarom, hogy bármilyen kérdést vessünk fel Máriára vonatkozólag.” (De natura et gratia, 42) A 2. nikaiai zsinat (787) Máriát „folt nélküli Úrnőnk”-nek nevezi (DS 600). 5
A fentebbiekből világos, hogy a Máriára vonatkozó alapvető hittétel az ő anyasága: neki köszönhetjük, hogy az Isten Fia az emberi nem tagja lett. Hittel elfogadta az Isten által neki szánt szerepet, és azt tudatosan végigélte egész életében. A Szentlélektől történő szűzi fogantatás nem tartozik a megtestesülés lényegéhez, de annak az Isten által akart és megvalósított jele. Nem a nemi élet leértékelését jelenti, hanem az Isten ingyenes kegyelmének felértékelését. A megtestesült Isten Fiának, Jézusnak volt emberi édesanyja, és így az emberi nemhez tartozott, de nem volt emberi apja, mert az ő léte Istentől adatott ingyenes ajándék. (részlet az Apor Vilmos Katolikus Főiskola előadásából 2008)
Visszatekintő Utazás az 1000 éves határhoz - 09.06. 2013. szeptember hatodik napján reggel indultunk Kárpátaljára, az előre tervezett zarándokutunk megvalósítására. Hangulatunk jobb formába hozása céljából, kaptunk áfonyalikőrt a MÁV NOSZTALGIA KFT jóvoltából, azt mindenki gyorsan felhörpintette a kínált pohárból. Megérkezvén Záhonyba, a határőrök és a vámőrök, gyorsan megoldották a kiléptetést, Csapon az Ukránoldalon sem tartott sokáig a beléptetés. Végre elfoglalhattuk helyeinket a részünkre beállított különvonaton. A hosszan elnyúló sikeres helyfoglalás hatására, mindenkinek kezdett nedvesedni inge és gatyája. Mert az a fránya klíma fordítva vette a jelzést, így hűtés helyett, tartott nekünk egy hatásos próbafűtést. Ennyire komoly nosztalgia kocsikat talán mi még nem láttunk, rémálmunkban sem gondoltuk, hogy mi olyat kis is próbálhatunk. A próba sikerült, de hogy levegőt is kapjunk, szétszedték az egyik ablakot. Közben megalakult egy toalettet szerelő brigád, hogy az említett helyiséget üzemképes állapotba hozzák. Így megfolyva bár, de nem elfolyva érkeztünk meg a Bátyu nevű állomásra, ott a vonatunkat már sok magyar testvérűnk várta. Nagyon szép műsorokkal fogadtak, a gyors lábúak sok szép táncot eljártak. A nagyon szép élmények után, érkeztünk meg az oly várva várt Volóc nevű állomásra. A Volóciak pár köszöntővel fogadtak bennünket, majd elfoglalhattuk a kijelölt szálláshelyünket. A sikeres nem hon, hanem szállásfoglalás, és a nekünk tálalt finom vacsora elfogyasztása után, az álmok mezején kipihenhette magát mindenki az előző napi gyötrelmek után. 6
Szombaton következett a zarándok utunk csúcspontja. A Vereckei-hágón több nemzet képviselőinek társaságában az őseink nyomában bevonulánk. Szemünket becsukva szinte lelki szemeinkkel látva, bevonult előttünk a Vereckei-hágón őseink sokasága. Ők több mint ezeréve ott jöttek be a Kárpát-szentbércére, letekintvén a medence völgyébe. a látvány akkor, is mint most is szép, vagy még szebb lehetett, úgy őseink csapata a Kárpátmedencébe leereszkedett. Az ott tapasztalt természet gazdagsága őket nagyon megragadhatta, és több mint ezer éven távlatában, az őket követő utódokat (bennünket is) itt talált. Az ünnepségen a pomázi és szentendrei egyesített Szent Cecília kórus is részt vett, az ajkukról elhangzott négy odaillő ének. Engem az Égi Szent Béke Jöjj, majdnem könnyekre fakasztott. De azt hiszem, a Málinki roboton, akik részt vettek, és akiket többször más-más országokhoz csatoltak, biztosan könnyeztek. Az ő fejükön embernek látszók tiportak, tűzbe, vízbe-vetették őket, de bízva Isten erejében, mint régen is, most is a Magyar Nemzet tagjaiként igaz magyarként élnek. Idegenvezetőnkről, a Marikáról se feledkezzünk meg, aki nagyon részletesen és szívből jövően ismertette meg velünk Kárpátalját. A Vereckei-hágóról az ünnepség befejezése után, indultunk lefelé az őseink útján. Következő állomásunk Felsőgerebenen a Verecke vendégház lett, ott Csizmár Sarolta jóvoltából vendéglátóink egy Agapén láttak el bennünket. Onnan a Szolyvai emlékparkhoz érkeztünk, ahol az I. és II. világháború, hőskatonáinak, valamint a Sztálini terror és a Málinki robot áldozatainak emlékhelyét tekintettük meg. Az lett a kárpátmedencei magyarság egyik központi kegyeleti helye, mi mára már zarándokhely lett! Azután az Árpád - vonalhoz érkeztünk, és őseink komoly műszaki tudományuk eredményéről elmélkedhettünk. Idegenvezetőnk még besűrítette nekünk a Kanora-tetőt, onnan szépen be lehetett látni a Kárpátok több bércét. Majd a nap végén megnézhettük a zugói görög katolikus fatemplomot, ahol e nagyon szép építményt mindenki megcsodálhatta. A napunk befejezése képpen jött az ünnepi vacsora, hogy másnapra felturbózzon bennünket a következő programunkra. Arra nagy szükségünk volt, miután megérkeztünk Munkácsra, a kicsit késleltetett időpontra. A munkácsi székesegyházban részt vettünk egy püspöki szentmisén, ott a Szent Cecília kórus is aktívan részt vett, és énekeinkkel a szertartás hangulatát emeltük meg. A szertartás befejezése után, a helyi magyarok fogadtak bennünket, és az általuk előadott szép műsorukat tekinthettük meg. Következett a csoport futása. Ki futva, ki mászva, megérkeztünk a vár bejáratához! A bátrabbak azért felmentek a várba, és nagyon szép 7
látványban részesültek. Visszafelé jövet elmondásukból, a lent várakozók is részesültek az élményből. Munkácson újra vonatra szálltunk, és Csap felé indultunk. Egy-két virgonc útitársunk, mint a macskák felmásztak a felső fekhelyre, és arra magukat vízszintesen tették le. Nagyon jól érezhették magukat, mert nem aludtak csak vigyorogtak, majd megunva a felemelő helyzetet szép csendesen lemásztak. Közben a „Szuvenír” expressz Csapra megérkezett, egy gyors útlevél- és vámvizsgálat következett. Itt megemlíteném, hogy mind az oda és visszaúton az Ukrán Vám és határőrség Európai módon viselkedett! Csapon még az ottani magyar testvéreink búcsúztattak el bennünket Kárpátaljától, onnan már a magyar szerelvénnyel száguldottunk hazafelé az Ukrán határtól! Én végül azt kérném, hogy fogjunk végre össze, menjünk egy irányba, mert csak úgy van remény, szép Hazánk – Nemzetünk mielőbbi felvirágzására. Az utunknak az lehetne a mottója: CSAK A SZÉPRE EMLÉKEZEM! Befejezésképpen Szervezőinknek, fogadó magyar testvéreinknek, szállásadóinknak, kérve rájuk Isten áldását, a szép utat köszönjük meg! Buszsofőrünknek – mozdonyvezetőinknek pedig azt, hogy mindig akkor kanyarodtunk, mikor az utak, és a sínek is kanyarodtak. 2013. Szeptember 6-7-8-án. - Budapest – Záhony – Csap – Bátyu – Volóc - Vereckei-hágó - Kanora tető-Árpád vonal – Szolyva –Munkács – Csap – Záhony – Budapest között. Nagy Mihály, A pomázi Szent Cecília kórus tagja
Köszönet és hála – 09.13-14. Kedves Barátaink! Sokat hallottunk a bibliaolvasásokon arról, hogy az Isten nem vár tőlünk lehetetlent. Megelégszik annyival, amennyit meg tudunk tenni, és segítségünkre siet. Rábízhatjuk magunkat. Így lett, ilyen lett közös ünnepünk szeptember 14én! Sokan, sokfélét tettünk azért, hogy a Szent Krisztiána Rend 20 éves évfordulója méltó ünneppé válhasson. Volt, aki filmet készített, aki meghívót szerkesztett, más pörköltöt főzött, salátát készített, húst vagy süteményeket sütött, mosogatott az ünnep után. Akadtak, akik a termet rendezték be, a zenekar és a kórus énekeket próbált, a gyerekek szerepet tanultak. Voltak, akik tolmácsoltak, leveleket fordítottak, ajándékot készítettek. Lehetetlen lenne felsorolni, hányan tettek ezért az ünnepért! 8
Aztán a sok apró részlet, a sok-sok külön készület valahogy közös ünneppé vált, és mi mindannyian, akik ott voltunk az ünnepi misén rácsodálkozhattunk arra, milyen gazdagok is vagyunk! Gazdagok jó szándékban, tenni akarásban, lelkesedésben, annak felismerésében, hogy amit 20 éve az Úr nekünk ajándékoz Gabriellán és a renden keresztül, az az életünk fontos része! Hálát adunk ezért a napért, Gabrielláért, a Szent Krisztiána Rendért, és a pomázi közösségért, mindannyiunkért! Egyben bocsánatot kérünk mindazoktól, akiket a szervezésben való gyakorlatlanságunk miatt esetleg megbántottunk, vagy megnehezítettük számukra, hogy egészen átadhassák magukat az ünnepnek. Szeretettel a Lángosok: Gyöngyi, Gabi, Márti, Rita, Judit
A Pomázi Szakrális hét, a szervező szemével 09.15-20. Talán szervezőként elfogultsággal is vádolhatnak azért, hogy a Pomázi Szakrális Művészetek Hetét jól sikerült, igényes rendezvénysorozatként minősítem. De elfogulatlan, pozitív kritikám mellett álljon az az érvelésem, hogy a programokat nem én állítottam össze, arra szabad kezet kaptak a programban részt vállaló egyházi közösségek. Amiért itt, sietve mondok Nekik köszönetet. Isten dicséretére szólhattunk ebben a közösségi formában, egymást kiegészítve, ahogy kiegészítjük közösségeinkkel is egymást, Krisztus testének tagjaiként. Egy kritikus észrevételt kell azért tennem, ami engem is bírál. Az idei programsorozatban túlsúlyba került érdekes módon az irodalom, ami a zenei művek hátrányára volt. Persze, azt kell elmondanunk az elhangzott irodalmi összeállítások mentségére, hogy azok sokkal markánsabban voltak képesek evangelizálni. Az első nap a református közösség vendégei lehettünk. A hét programjait Vicsi polgármester Úr nyitotta meg. A gyülekezeti teremben irodalomtörténeti elmélkedésbe társulhattunk Petrőczi Éva költő, valamint férje, Szabó András irodalomtörténészek mellé. Hallhattunk tőlük Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17. református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító) életútjáról, és munkásságáról. Az Evangélikus közösség templomunkban lépett fel. Horváth-Hegyi Olivér összeállításában és összekötő szövegével Weöres Sándor költészetéből 9
kaptunk ízelítőt Kertész József előadóművész segítségével. Mégpedig a Weöres versekből olyanokat halhattunk, melyek ívet rajzoltak fel a költő lelki fejlődéséről. Az előadáshoz csodálatos kíséretül illeszkedtek Pozsár Eszter szaxofon és fuvola szólói, a művésznő válogatásában elhangzó darabokkal. Plébániánk Dobos Katalin előadóművészt hívta meg, aki Kuklay Antal, Pilinszky kutató, Pilinszky művekre írt gondolataiból, szemelvényeiből válogatott. A felolvasott részletek tulajdonképpen lelki élményt nyújtottak, neveltek, és tanítottak – életre, és bölcsességre. Ahogy egy pap, egy sokat látott, élet göröngyös útját megjárt, ízigvérig a közösségért és magyarságért elkötelezett, igazságot és szeretetet képviselő ember bölcsességéből ez telhet. Azért nem szabad elsiklanunk a görög katolikus közösség programja fölött sem. Dr. Mosolygó Péter atya magára véve a feladatot, prezentációval színesítve, hatalmas ismeretanyagát osztotta meg a hallgatóságával, a keleti templomépítészet gazdag szimbolikájáról. Megismerhettük, hogy az alapkövektől, a kupoláig, a liturgikus ábrázolás minden részletének jelentősége és jelentése van. A hét zárásaként visszatértünk a református közösséghez. Templomukban a Praetorius Kamarakórus hangversenyére került sor. Előadásuk első felében igazi csemegében volt részünk. Kéringer László karnagyuk szóló előadásában arab nyelvű meronita (libanoni katolikus) népéneket halhattunk egy európai ember tolmácsolásában. A hajlítások és hangszín gazdagsága kuriózumként hangzottak el. És a kórus, G. P. Palestrina: Szent János miséjének gregorián részleteivel is igazán szép élményt nyújtottak számunkra. Összefoglalva azt mondanám, hogy hálára, Isten dicsőítésére köteleztek bennünket a résztvevő művészek. Talán azok, akik a Pomáz TV-n keresztül részesülhettek az előadásokból, valamit visszakaptak abból a szellemiségből, illatból, ízletességből, amit a személyes részvételünkkel mi, akik ott voltunk, ingyenesen kaptunk. Mondják, hogy az emberek nem becsülik azt, amit ingyen kapnak. Sajnos ez tényleg így van, tapasztalhattuk. Csak remélni szeretném, hogy nem azért, amiért a világban olyan nagymértékben eluralkodott az anyagiasság, a pénztől való függőség. Hozzá kell szoknunk, hogy, ha másban nem is, de a kultúrában hozzájuthatunk értékes, testet és lelket megörvendeztető kincsekhez. Nem mindig bóvli az, ami ingyen van. NJ 10
Kösd össze a pontokat, és megtudod, kinek sütött tortát a szakács, majd színezd ki.
11
17 bibliai alak nevét rejti a rács. Megtalálod őket? A betűket bármilyen irányból összeolvashatod.
Előretekintő Fülöp kurzusra hívunk Egy korábbi időpont-egyeztetés után a karizmatikus közösség jóvoltából 2013. október 25-27 között kerül megrendezésre a második Fülöp kurzus nálunk. Azon a hétvégén lesz plébániánkon az elsőáldozás is, ezért kellett a plébániánkon kívül helyet keresni a rendezvénynek. Feri atya már máskor is kezdeményezte, hogy Pomáz filiáját, Csobánkát is valahogy egy vérkeringésbe kapcsolja. Így kezdtünk el helyet keresni a kurzus számára Csobánkán. A filia szóra rákeresve, azt találjuk, hogy jelentése: Viszonzott felebaráti szeretet a kereszténységben. Egy közös lelki hétvége bizonyos, hogy ezt az ügyet szolgálhatja. Három helyszínt is megvizsgáltunk, aminek eredményeként a Csobánkai Petőfi Sándor általános iskola mellett kötöttünk ki (Csobánka, Vörösvári u. 10-12.), tekintettel polgármester asszony és az iskola vezetésének jó szándékú támogatására. 12
A kurzus szervezése még további pontosításokat is igényel. Egyrészről az étkezés még nem megoldott a kurzus idejére, valamit a kurzus szervezői is előadói létszámgondokkal küzdenek, melyek az utóbbi napokban merültek fel. Mindenesetre elkezdjük a jelentkezők toborzását, hogy időben felkészülhessenek rá azok, akik a saját lelki fejlődésük érdekében egy ilyen hétvégét rászánni szeretnének e célra. A helyet, és a szükséges környezetet úgy választottuk meg, hogy 30-40 résztvevő számára kényelmes, és nyugodt helyszín legyen biztosítva, ahol teljes mértékben a lelki megerősödésükre tudnak összpontosítani. (Az iskolával szemben van templom is.) A kurzus, péntek délután kezdődik, és vasárnap kora estig fog tartani. Úgy szervezzük a kurzust, hogy a pomázi és csobánkai résztvevők bejárásukat önállóan oldják meg, így a reggelijükről maguk gondoskodnak. Akik távolabbról érkező résztvevők lesznek, illetve a kurzus előadói számára ideiglenes szállást biztosítunk, az egyik osztályterem igénybevételével, és részükre a reggeliztetésről is gondoskodunk. Az iskolának az ebédlőjét vesszük igénybe az étkezésekkor, amihez szükség volna néhány asszonyra, akik az étkeztetések előkészítését és az utómunkálatokat vállalják magukra. Kérünk segítséget, jelentkezőket, akik hajlandók gondoskodni a szombati és vasárnapi ebéd elkészítéséről, valamint a péntek és szombat esti hideg vacsoráról, 40-50 fő részére. Az ebédek lehetnek egy paprikás krumpli, vagy egy gulyás. Vagyis arra gondolunk, hogy egyszerű, és könynyen szervírozható, a praktikusságot és kis költségen megvalósíthatóságot szem előtt tartva. A szeptember végi hétvégén megkezdjük a miséken a jelentkezők gyűjtését, úgy Pomázon, mint Csobánkán. Szeretettel várjuk azokat az érdeklődőket, akik csekély hozzájárulást vállalva (3.500.-Ft/fő bejárós, és 4.200.Ft/fő bentlakásos összegről van szó) szeretnének abban a lelki élményben részesülni, amiben mi, alig 30-an már részesültünk az év tavaszán. Bátorítani szeretnék mindenkit, hogy élve ezzel a lehetőséggel is, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy lelki növekedésével, minden nappal, képes lehessen beleoltódni Krisztus életébe, személyiségébe, lelki testébe. A jelentkezéseket és kérdéseiket is várjuk a
[email protected] e-mail címen, vagy „Fülöp kurzus” jeligével - nevének, a jelentkező személyek számának, valamint telefonszámának megadásával - egy darabka papíron leadva a mise után a sekrestyében. A jelentkezési lapokat majd ezt követően fogjuk eljuttatni a jelentkezőkhöz. NJ 13
Elsőáldozás október 27-én A közelgő elsőáldozás kapcsán kérdeztem meg István Lacit, hogy szokott ez nálunk történni? Majd Wágner Andit kérdeztem a mostani készületről, hiszen az elsőáldozók felkészítését Andi és Banadics Márti végzi. Az elsőáldozás szertartása a szombati gyónással kezdődik. Az elsőáldozásra készülők számára ez feltétele a vasárnapi, ünnepélyes, az elsőáldozók életében az oltári szentség első magukhoz vételének. Azonban ennek a mindenki életében csak egyszer lehetséges alka2012-es év elsőáldolomnak az ünnepi súlyát az emelheti, ha a csazási csoportképe ládok közösségben, együtt készülnek erre az ünnepi eseményre. Ezért erre a lehetőségre a családokat közösen várjuk. A szentgyónás eseményének gördülékeny lebonyolítására több vendég papot is fel szoktunk kérni, így a gyermekek gyónását követően a szülők és a családtagok gyónására is sor kerülhet. Néhány gyermek, aki elsőáldozására készül, még nincs megkeresztelve. Az ő esetükben Feri atya a szombat esti szentmise keretében fogja kiszolgáltatni a keresztség szentségét, ami egyben az eredeti bűntől való megtisztulásnak is a szentsége, mellyel együtt tisztulást nyernek minden olyan bűntől is, amit talán bűnös szándékkal követtek volna el (mélyebben most teológiai okfejtésbe ne bocsátkozzunk) eddig. Így ők, a bűnbánat szentségében a keresztség által itt részesülnek. Az elsőáldozók a sekrestye kápolnában gyülekeznek szombat délelőtt, az előre megadott időpontban. Közös imádság után együtt vonulnak be a templomba, beülnek a padsorokba felkészítőik irányítása mellett, és közös imádságokkal, elcsendesüléssel készülnek az egyéni gyónásukra. Ilyen alkalomra már otthon készülnek fel a gyerekek, egy kis papirkára összeírják azokat a cselekedeteiket, rossz gondolatokat, mulasztásaikat, és káromló szavaikat, melyeket szeretnének az Úr Istenre bízni, átadni, levetkőzni, végül is: szabadulni azoktól. A készület fontos mozzanata ez azért, hogy tiszta lélekkel, őszinte odaajándékozással magukat tudják az áldozásban a Jézussal való személyes találkozásra felkínálni, odaajándékozni. Kifejeződése ez annak, hogy a Jézussal való barátság őszintesége, nyíltsága, igaz szándékuk. 14
A gyónások végeztével az elsőáldozásra készülők visszavonulnak a sekrestye kápolnába, ahol egy kis égető tégelybe bedobják bűnlajstromukat, majd Laci elégeti azokat, láttatva, hogy Krisztus szeretetében így válik füstté megvallott minden bűnük. Megtisztult lélekkel, már felkészítve magukat a találkozásra vesznek majd búcsút a templomtól, a vasárnapi viszontlátásig. Vasárnap a ½ 10-es misére a gyülekezés a hittanteremben lesz azon a helyen, ahol eddig tanulással, Isten ismeretében és szeretetében gazdagodtak, hogy az elsőáldozás számukra valós találkozássá válhasson. Magukra öltik az elsőáldozós fehér köntöst, mely lelkük tisztaságát, felkészültségüket jelképezi, megkapják nyakukba a kis keresztjüket, és várnak az indulásra. Eközben a szülők a templomban, a padok között sorfalat alkotva felsorakoznak gyermekeik fogadására, hogy a szentségi útra majd áldásukkal indítsák el. Mert a szülő az, aki tulajdonképpen kéri, indítja, és kíséri majd a gyermeket. Nem csak az élet útján, de szentségi útján is. A szülő nem csak azt vállalja a gyermek elfogadásával, hogy e világra szüli, és e világi sikeressége érdekében mindent megtesz, hanem azt is vállaljuk szülőként, hogy a testi fejlődésén túl a lelki fejlődéséhez is megadunk minden segítséget, támogatást. A gyermekek ünnepélyes körmenetben, a pap és az oltárszolgálatos ministránsok felvezetésével érkeznek a templomba, megállnak szüleiknél, hogy fogadják az áldásukat, mely szöveget a szülők együtt, István Laci felolvasását követve mondanak el, adnak ki gyermeküknek. Ez az áldás úgy jó, ha egyes élethelyzetekben, minden nagyobb életállapotbeli változásban megerősítést nyer a gyermekben szülei által. Igen, a szülő a családban Krisztus képmása, helytartója, szabad és kell is, ezt a méltóságot képviselnie a szülőnek. Ez biztatás, és biztonság a gyermek számára. Ne szokásnak tekintsük, hanem szentségi jelenlétünk és megerősítésünk legyen, magunkra is kérve Istentől, hogy az áldás általunk, de tőle szálljon le gyermekünkre. Idén 27 gyermek járul nálunk elsőáldozáshoz. De, hogy mennyire van humora, és mennyire szelíd, gyermeki Istennek ez a humora: tavaly, 28an voltak elsőáldozók, és október 28-án volt az elsőáldozás. Idén, október 27-én lesz az elsőáldozás. Azt még fontos elmondanunk, hogy a most elsőáldozó gyerekek a hittanon felül, egy éve jártak elsőáldozási felkészítésre. Ennek az egy évnek a tananyaga abban különbözik a hittantól, hogy itt, Gabriella nővér által készített tematikával a gyerekek a személyes istengyermekség lelkiségére kapnak támogatást, hogy magukat Jézus barátjaként tudják megfogalmazni, megélni. Lássák, és szívükből érezzék azt a közelséget és szemé15
lyességet, amire ember rácsodálkozni képes. Mert a láthatatlan Isten a szív szeretetével, a hit által látható számunkra. Jelen pillanatban még a gyónás szentségére készülődnek a gyerekek. De mi már imádkozhatunk értük, hogy kiesdekeljük nekik, és szüleiknek azt a kegyelmi hatalmat, melyet Isten készít a számukra. Legyenek, lehessenek készek ettől kezdve, életük során mindig a szentségi találkozás vágyakozásával, örömével, lelkületével! NJ
Hírek, hirdetések október 7. - Rózsafüzér Királynéja ünnepén és az Idősek Világnapján: 18 órakor szentmise az idős emberekért október 7-8-án – a szokott időpontokban és helyen Szent Krisztiána Biblia Kör október 11. – 19 órakor a pincében Szív-közelben Pomázon, október 15. – 18 órától Házas esték a hittanteremben október 21-22-én – a szokott időpontokban és helyen Szent Krisztiána Biblia Kör október 25-27. – Fülöp kurzus Csobánkán, szervezi Naszádos József, nála lehet jelentkezni. Ferenc atya szeretné, ha ez a kurzus közös lenne a Csobánkai testvérekkel, ezért Csobánkán is hirdetésbe megy október 27. – Elsőáldozás templomunkban
Miserend Pomáz: Templom:
Hétfő, Csütörtök Kedd, Péntek Vasárnap
Szombat és Vasárnap Szent Miklós Kápolnában Csobánka:
vasárnap
Szombat Vasárnap
„ÉLESZTŐ”
reggel este reggel délelőtt este
7 órakor 18 órakor 8 órakor 9:30 órakor 19 órakor
délelőtt
11 órakor
este délelőtt
16.30 órakor 11 órakor
Kiadásért felelős: Erdődi Ferenc Plébániai kormányzó Szerkesztette: Naszádos József
a Szent István Király Plébánia értesítője Megjelenik minden hónap elején. Ingyenes kiadvány Pomáz, 2013 Templom tér 8. Tel./Fax: 06-26-325006 mail:
[email protected] Web:http://www.pomaziplebania.hu Bankszámla szám: 11742087-20000569
Plébániánk hírlevelét keresse minden hónap elején a templomi újságoknál! Hírlevelünk virtuálisan hozzáférhető honlapunkon: pomaziplebania.hu 16
