Észak-Magyarországi Régió

1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért”

Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás – regionális helyzetkép

Budapest, 2011

V2 Excelsior

Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2 Tartalom

Bevezetés – a foglalkoztatási profilok kialakításának céljai és módja ........................ 3 1.A régió általános jellemzői ....................................................................................... 4 1.2. Gazdaság......................................................................................................... 5 1.3.Vállalkozások .................................................................................................... 7 1.4.K+F és innováció .............................................................................................. 8 1.5. Szociális helyzet............................................................................................... 9 2. A régió foglalkoztatási profilja ............................................................................... 10 2.1.A régió foglalkoztatási helyzete a statisztikai számok tükrében. ..................... 10 Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok; 6.2.1.12. tábla............................. 15 2.2. A Észak-magyarországi régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok .............................................................................................................................. 15 2.2.1. A két minta szerkezete ............................................................................ 15 2.2.2. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkaszervezet .............. 19 2.2.3. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelyi események, CSR, képzés ..................................................................................................... 23 2.2.3. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelykeresés........... 26 2.2.4. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkakörülmények ............ 28 2.2.5. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkanélküliség,................ 31 2.2.6. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a kereset és a bérek ........... 32 2.2.7. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a foglalkoztatottak preferencia sorrendje munkahelyükkel kapcsolatban........................................................... 33 3. A Észak-magyarországi régió foglalkoztatási profilja. Összefoglaló ................. 34


3

Bevezetés – a foglalkoztatási profilok kialakításának céljai és módja A „Jó pályán!” keretében megvalósuló foglalkoztatási profilok kialakításánál olyan célokat tartunk szem előtt, mint • a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - a nők, fiatalok és 45 éven felüliek munkaerő-piaci (re)integrációjának, valamint esély-és és béregyenlőségének elősegítése • a területi kohézió elősegítése, • a helyi közösségekben élők életminőségének javítása, • a civil társadalom megerősítése, • a helyi társadalmi aktivitás növelése. Természetesen e célokat szolgálják a projekt keretében működtetett egyéb eszközök is, így a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációját elősegítő képzés, folyamatos mentori tevékenység, hálózatfejlesztés, stb. A jól megfogalmazott foglalkoztatási profilok ugyanakkor közvetlenül éppen e felsorolt eszközök eredményességének erősítését is szolgálják. A regionális foglalkoztatási profilok (helyzetképek) meghatározásánál felhasználjuk a már meglévő BérBarométer adatbázist (EQUAL H005) és meglévő helyi adatokat, valamint a BérBarométer adatbázis frissített (aktualizált) adatait. A Bérbarométer adatbázis frissítése a korábbi EQUAL H005 projekt során alkalmazott módszerekkel (az ott alkalmazott kérdőív releváns kérdései, az ott alkalmazott mintavételi szempontok, stb.) történt, biztosítva az adatok összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor, míg a EQUAL H005 projektben 10000 fő lekérdezésére került sor (7 konvergencia régióban), addig jelen projektben 3500 fős mintát kérdeztünk meg (a 4 hátrányos helyzetű konvergencia régióban). A lekérdezés módja sem volt azonos: míg az EQUAL H005 projekt során a szakszervezetek által kiképzett kérdezőbiztosok szemtőlszembe kérdezték le a kérdőíveket, addig jelen a „Jó pályán!” projekt során telefonos lekérdezésre került sor. Ez a fajta lekérdezés jobban kiszűrte a véletlenszerűségeket, jobban biztosította a minta reprezentativitását a lakosság nemére, kormegoszlására, területi elhelyezkedésére, iskolai végzettségre és munkahelyének ágazati besorolására vonatozóan. A kérdőíves adatfelvétel eredményét elemezzük és összehasonlítjuk a korábbi elemzésünkkel. Ezt követően alakítjuk ki az egyes régiókra vonatkozó foglalkoztatási profilokat. Ennek során keressük a választ arra, hogy - milyen tényezők járulnak leginkább hozzá a női/férfi munkanélküliséghez; - milyen tényezőkre kellene a mentoroknak és a helyi nőszervezetek aktivistáinak helyezniük leginkább a hangsúlyt egy esetleges pályainformációs tanácsadás során. Ennél figyelembe vesszük a projekt első részében elkészült kompetencia felmérés eredményeit is. A foglalkoztatási profilok figyelembe vételére sor kerül a szakmai fórumok tematikájának kialakításánál. A munkaerőpiac szükségletei, a lokális gazdaság eltérő jellegéből következően, eltérőek. Az eltérő sajátosságok feltárása és beépítése a munkát keresők képzésébe és a velük való foglalkozásba növeli a munkakeresés sikerességét. Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

4

1.A régió általános jellemzői1 A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyét tömörítő régió összterülete 13.421

km2. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint népessége 1.291.403 fő, az ország lakosságának 12,66%-a, míg az ország területéből 14,4-kal részesedik. (A fővárosi agglomeráció túlsúlya miatt Közép-Magyarország kivételével mindegyik régiónkra igaz, hogy a területből való részesedése nagyobb, mint a népességből.) Borsod-Abaúj2 Zemplén megyében él a régió népességnek több mint a fele (megye területe 7.247 km , népessége 745 ezer fő), ez Magyarország harmadik legnépesebb megyéje a központi 2 régió megyéi után, Nógrád megye (területe 2544 km és népessége) 220 ezer fő 2, pedig a legkisebb lélekszámú megyénk. Heves megye területe 3630 km népessége 325 ezer fő.2 Az Észak-Magyarországi Régió térképe

Észak-Magyarország a legkevésbé városias régiónk, a népességnek csak a fele él városban. Ennek nemcsak a tagolt domborzat az oka, hanem a gazdasági elmaradottság is. A régióra az aprófalvas településhálózat jellemző. A régió fejlődésének gátja, hogy a magyar-szlovák határon nem nyúlnak át intenzív kapcsolatok. A régió központja, Miskolc, ugyanakkor Miskolcnál kedvezőbb helyzetben van a régió másik nagy települése, Eger. A harmadik legnagyobb központ, Salgótarján stagnál. A régió népsűrűsége 95 fő/km2, elmarad az országos átlagtól (Budapest túlsúlya), de a régiók közül csak Közép-Magyarország és a Közép-Dunántúli Régió előzi meg. Borsod megye népsűrűsége meghaladja a másik kettőét. A legsűrűbben lakott területek: a Sajó völgye: ózdi, kazincbarcikai, miskolci, tiszaújvárosi; a déli hegylábfelszín: egri, gyöngyösi, hatvani és a salgótarjáni kistérség. A születési ráta 9,7 ezrelék, kicsit meghaladja az országos átlagot, Borsod megyében a legmagasabb. A születések aránya erősen korrelál az 1

Források: Perczel György (szerk): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza ELTE, Eötvös Kiadó, 2003. Budapest. 606-611. oldal.; G. Fekete Éva: Hátrányos helyzetből előnyök?- elmaradott térségek felzárkózásának esélyei az észak-magyarországi régióban. Földrajzi Közlemények, 2006, 12. szám.; Örsi Anna: Az Észak-Magyarországi régió népességföldrajza, kézirat 2

KSH, 2001. népszámlálási adatok Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

5 etnikai összetétellel, Bodrogközben, Aggtelek, Cserehát és a Zempléni hegység, Heves és Salgótarján kistérségeiben a legmagasabb. Alacsonyabb értéket azokban az elöregedett aprófalvas területeken vesz fel, ahol alacsony a romák aránya: Heves megye északi része, és Borsod megye kedvezőbb etnikai összetételű területein: a hegylábi kistérségekben. A halálozási ráta 14,5 ezrelék, legmagasabb a régiók közül (az országos átlag:13,1 ezrelék). Legmagasabb értékek többnyire ott jellemzők ahol a születések száma is alacsony: Heves megye északi része, Borsod megye hegylábi területei és Nógrád megye (15 ezrelék, legmagasabb az országban- megyei szinten- Békés megyével holtversenyben). A halálozási ráta a legfejlettebb kistérségekben a legalacsonyabb: Rétság, Eger, Tiszaújváros. Nógrád megye népessége fogy a leggyorsabban, bár Heves megyébe északi kistérségei még ezt is felülmúlják. Borsod megye falvaiban a régió átlagánál lassabban fogy a népesség a nagyobb szaporulatnak köszönhetően. A régió vándorlási egyenlege -3,1 ezrelék, innen a legnagyobb arányú az elvándorlás, főleg Borsod megye hátrányos helyzetű kistérségeiből. . A képzett fiatalok a jobb munkalehetőségek és a magasabb életszínvonal reményében Magyarország nyugatabbi régióiba vándorolnak. Helyükre érkeznek a romák az ország többi részéről, mivel itt olcsóbb a megélhetés és jobban be tudnak illeszkedni a helyi társadalomba. Nagyobb reprodukciójuk miatt még tovább halmozódik a szegénység. A régió összes kistérségében a nők aránya meghaladja a férfiakét. Ugyanakkor a férfiak aránya magasabb az átlagosnál a romák lakta, fiatalabb korszerkezetű területeken: BAZ megye hegy- és dombvidékei, Bodrogköz, Hevesi kistérség és néhány fejlettebb, nagyobb népszaporulattal bíró kistérségben: Rétság, Tiszaújváros. A 14 év alattiak a régió népességének 17%-át teszik ki, ez meghaladja az országos átlagot, köszönhető a roma népesség fiatalosabb korszerkezetének Borsod megyében és a hevesi kistérségben. A legkevesebb a fiatal a pétervásárai kistérségben, itt elöregedett, de kevés roma lakossággal rendelkező falvak jellemzők. A régió népességének a 21%-a 60 év feletti, ez megegyezik az országos átlaggal, de az átlag mögött nagy eltérések húzódnak. Heves és Nógrád megyében, valamint a mezőkövesdi kistérségben magas (elöregedő aprófalvak), Borsodban alacsony (a roma népesség fiatalos korszerkezete) az idősek aránya. A környező területekből kiemelkednek a legfejlettebb kistérségek: Eger, Tiszaújváros, Rétság, ezekben is alacsony az idősek aránya.

1.2. Gazdaság A régió különböző fejlettségű területekből áll. Észak-Magyarország a rendszerváltás legnagyobb vesztese, a nehézipar és a mezőgazdaság összeomlása ezt a térséget érintette a legsúlyosabban. GDP-je korábban meghaladta az országos átlagot, jelenleg annak kétharmadát se éri el.

Az egy főre jutó GDP az Észak-magyarországi régióban1995-ben 404 ezer (556 ezer országosan), 2008-ban 1643 ezer (országosan 2665 ezer) Ft volt.3

3

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/szegedgdp.pdf, letöltve 2011. február 10. Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

6 1.sz. ábra Egy főre eső GDP

Egy főre jutó GDP, ezer Ft

3000000 2500000 Országos átlag

2000000 1500000

Észak-Magyarországi régió

1000000 500000 0 1995

2008

A Szlovákiával határos észak-keleti sáv elmaradott mezőgazdasági jellegű. Ózd, továbbá a nógrádi és a sajóvölgyi bányavidék, amely korábban nehézipari bázist jelentett, ma válságövezet. Mátraalján, Tokaj-Hegyalján és az egri körzetben a történelmi borvidékek megőrizték jellegüket, Tokaj-Hegyalja, mint történelmi borvidék a világörökség listáján is szerepel. Az idegenforgalmat illetően a térség lehetőségei változatosak. Magyarország kilenc nemzeti parkjából három itt tálható: az Aggteleki, a Bükki és részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park, valamint számos tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület. Az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül az infrastruktúra, megépült az M3as autópálya, korszerűsödött a vasúti közlekedés.


7

1.3.Vállalkozások 1.sz. táblázat Vállalkozások számának alakulása Év KFT Borsod Heves Nógrád É-Mo. Év Rt Borsod Heves Nógrád É-Mo. Év Bt Borsod Heves Nógrád É-Mo. Év Egyéni vállalk. BorsodHeves Nógrád É.-Mo

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

4 334 2 087 1 147 7 568 2000

4 542 2 255 1 212 8 009 2001

4 819 2 514 1 305 8 638 2002

5 165 2 717 1 380 9 262 2003

5 633 3 008 1 459 10 100 2004

5 939 3 152 1 543 10 634 2005

6 284 3 401 1 577 11 262 2006

6 741 3 597 1 668 12 006 2007

7 541 4 119 1 879 13 539 2008

133 48 37 218 2000

136 52 35 223 2001

133 50 30 213 2002

132 53 29 214 2003

133 50 29 212 2004

127 49 27 203 2005

125 49 27 201 2006

121 48 24 193 2007

117 51 20 188 2008

6 324 2 338 1 506 10 168 2000

6 816 2 665 1 621 11 102 2001

7 197 2 851 1 685 11 733 2002

7 308 2 962 1 740 12 010 2003

7 388 2 980 1 785 12 153 2004

7 221 2 928 1 701 11 850 2005

7 299 2 976 1 698 11 973 2006

7 130 2 988 1 649 11 767 2007

6 784 2 853 1 553 11 190 2008

19 111 11 288 6 915 37 314

19 557 11 374 7 020 37 951

20 993 12 408 7 395 40 796

20 706 12 518 7 275 40 499

20 512 12 486 7 163 40 161

20 280 12 342 7 170 39 792

19 066 11 721 6 671 37 458

18 171 11 314 6 480 35 965

17 897 11 104 6 404 35 405

Forrás: Stadat, 6.3.2.3. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd005.html Az Észak-Magyarországi régióban a részvénytársaságok száma 2000-2008 között harminccal lett kevesebb. Visszaesett az egyéni vállalkozások száma is. Az ÉszakMagyarországi régióban az egyéni vállalkozások száma 2002-2004-ben elérte és meghaladta a 40 ezret, majd a 2002-es csúcsértéket követően folyamatosan csökkent, s 2008-ra valamivel 35 ezerre esett vissza. Különösen jelentős szerepet játszott ebben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei egyéni vállalkozások megszűnése (csaknem 3000 egyéni vállalkozás szűnt meg 2008-ra 2002-höz viszonyítva.) A vizsgált időszakban a betéti társaságok (BT) száma stagnált. Egyedül a korlátolt felelősségű társaságok száma nőtt, mégpedig meglehetősen dinamikusan (7500 körüliről 13 500 körülire).


8 2.sz. ábra Egyéni vállalkozások

db

Egyéni vállalkozások számának alakulása Észak-Magyarországon, 2000-2008 42000 41000 40000 39000 38000 37000 36000 35000 34000 33000 32000 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

év

1.4.K+F és innováció A régióban fontos képzési potenciál a 15 ezer hallgató képzését ellátó Miskolci Egyetem, a 16 ezer hallgatóval rendelkező gyöngyösi főiskola, valamint a salgótarjáni és egri főiskola. Ugyanakkor a végzett hallgatók döntő része másutt, főként a fővárosban és a Dunántúlon talál megélhetést. 2009-ben a K+F helyek száma a régióban 200 körül volt (ez az országban található kutatóhelyek mindössze hét (!) százaléka). A meglévő kutatóhelyekből ráadásul több mint száz Borsod-Abaúj-Zemplén megyében koncentrálódik. Különösen rossz helyzetben van a K+F helyek tekintetében (is) Nógrád megye, ahol a K+F helyek száma alig haladja meg a tízet. Az összes K+F ráfordítás 11 919 millió Ft volt, ami az országos K++F ráfordítás mindössze 3,8%-a! Nógrád megyére mindössze 530 millió Ft jutott,az összes régióbeli K+F ráfordítás mindössze 4%-a!


9 3.sz. ábra K+F ráfordítás

Nógrád; 530

100%

Heves; 4993

80% 60% Borsod; 6397

40% 20% 0%

K+F ráfordítás, 2009, millió Ft

4.sz. ábra K+F ráfordítás, arányok

K+F ráfordítás, 2009

4% Borsod Heves 42%

54%

Nógrád

Adatok forrása: KSH, Stadat, 6.3.4.1. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ohk007b.html?2385

1.5. Szociális helyzet A régió legmagasabb jövedelmű kistérsége Tiszaújváros és a déli hegylábfelszín kistérségei: Eger, Gyöngyös, Hatvan, és az újonnan iparosodó Rétság. A szlovák határ menti kistérségek a legelmaradottabbak, a régió területén található az ország legalacsonyabb jövedelmű kistérsége: Csenyéte. 2000-ről 2009-re az egy főre eső vezetékes gázfogyasztás a régióban 108,7 m³/hó-ról 86,9 m³/hóra csökkent (Borsodban 82 m³/hóra), miközben az országos átlagos fogyasztás 2009ben 90,3 m³/hó). (Forrás: KSH STADAT 6.2.2.7.) Az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 86,1%-ról (2000) 89,8%-ra nőtt (2009). Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 88%-kal szemben az országos átlag 95% volt (2009). Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

10

A régióban a rendszeres szociális segélyezésben részesülők száma 2008-ban 58730 fő volt szemben a 2000 évi 14888 fővel (igaz, maga az ellátórendszer számos változáson ment keresztül) (Forrás kSH Stadat 6.2.3.5). Az viszont, hogy 2000-ben a régióbeli rendszeres szociális segélyezettei az országos átlagnak 31%-át, 2008-ban pedig még mindig 28%-át tették ki, két dolgot is mutat. Az egyik az, hogy a régióban kimagasló arányban élnek az országban rendszeres szociális segélyben részesülők. A másik az, hogy ez az arány nem változott jelentős mértékben! Egyedül Borsodban csaknem 42 ezren élnek rendszeres szociális segélyből, ilyen magas koncentrációval egy megyében sem találkozunk. A második helyet Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszi el, de itt is „csak” 30 ezres a rendszeres szociális segélyben részesülők létszáma. (Forrás: KSH STADAT, 6.2.3.5.)

2. A régió foglalkoztatási profilja

2.1.A régió foglalkoztatási helyzete a statisztikai számok tükrében. A régió foglalkoztatottsági helyzete a KSH adatok tükrében 2000 és 2010 között a foglalkoztatottak száma 9%-kal csökkent, a munkanélküliek száma 56 %-kal nőtt.


11 2.a.sz. táblázat A foglalkoztatás főbb jellemzői, naturáliákban, ezer fő Foglalkoztatottak száma, Borsod Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen A munkanélküliek száma Borsod Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen

2000 232,7 119,2 77,7 429,6

2001 2002 234,1 235,8 118,0 116,3 76,8 78,2 428,9 430,3

2010 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 237,8 240,7 231,5 235,6 235,1 225,9 220,5 218,3 118,8 116,0 113,8 112,3 113,6 113,7 109,1 109,0 80,7 74,4 73,4 74,9 75,6 70,6 67,1 65,1 437,3 431,1 418,7 422,8 424,3 410,2 396,7 392,5

3 856,2

3 868,3

3 870,6

3 921,9

3 900,4

3 901,5

3 930,1

3 926,2

3 879,4

3 781,9

3 781,2

30,5 9,7 7,8 48,0

24,0 8,5 7,1 39,6

27,7 7,0 6,9 41,6

30,1 10,1 6,8 47,0

29,3 9,2 7,7 46,2

31,7 10,3 7,7 49,7

32,1 11,3 8,9 52,3

37,5 14,0 7,9 59,4

39,0 14,1 10,2 63,3

42,1 16,2 12,7 71,0

263,7

234,1

238,8

244,5

252,9

303,9

316,8

311,9

329,2

420,7

45,8 14,6 14,7 75,0 474,8

299,4 121,9 83,6 504,9

303,1 123,9 84,8 511,8

295,3 126,4 82,9 504,6

287,6 119,9 79,8 487,3

283,8 121,8 84,4 490,0

285,0 122,8 84,2 492,0

277,1 122,3 80,2 479,6

269,6 116,2 79,6 465,4

269,7 115,3 80,2 465,2

262,9 114,7 77,9 455,5

255,8 114,6 76,4 446,8

Ország összesen 3 659,6 3 670,0 3 652,8 3 578,5 3 567,9 3 517,1 3 474,9 3 481,3 3 501,6 3 487,1 Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok; 6.2.1.1.; 6.2.1.2., 6.2.1.9

3430,4

Inaktív népesség, e fő Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

2b.sz. táblázat A foglalkoztatás főbb jellemzői 2004 Álláskeresési járadékban részesültek száma, fő Borsod Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen

2005

2006

2007

2008

2009

2010

10 433

7 233

7 621

7 882

7 831

10 896

7 992

4 073

3 737

3 369

3 853

3 829

5 334

3 702

3 325

2 881

2 587

2 605

2 783

3 722

2 641

17 831

13 851

13 577

14 340

14 443

19 952

4 335

119534

98 032

Aktív foglalkoztatási eszközben résztvevők száma, fő 9 672 12 785 Borsod 3 618 3 808 Heves 2 483 2 371 Nógrád 15 773 18 964 Észak-Magyarország Ország összesen 71063 88177 Forrás: KSH Stadat idősoros éves adatok, 6.2.1.9

91 550

95 707

105843

162520

9 022

7 939

10 457

1 636

2 794

2 194

3 832

1 793

2 569

1 956

3 000

1 725

14 385

12 089

17 289

5 154

64622

56756

80900

39788


115838

… …. … …

12

A régióban az aktivitási ráta bár növekedést mutat, de az alacsony országos arányhoz viszonyítva is alacsony maradt (50,7% 2009-ben szemben az országos 54,7%-kal). A régióbeli foglalkoztatási ráta 43%. szemben az országos 49,” %-kal. A munkanélküliségi ráta az elmúlt évtized során mindvégig meghaladta az országos átlagot, 2009-ben 15,2%-ra nőve. 3.sz. táblázat A foglalkoztatási ráták alakulása, % Aktivitási arány Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Foglalkoztatási arány Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Ország összesen Munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország

2000 46,8 51,4 50,6 48,6

2001 46,0 50,5 49,7 47,8

53

52,8

41,4 47,5 45,9 43,7 49,6

11,6 7,5 9,1 10,1

41,7 47,1 45,5 43,8 49,8

9,3 6,7 8,5 8,5

2002 2003 47,2 48,2 49,4 51,8 50,7 52,3 48,3 49,8 52,9

42,2 46,6 46,5 44,1 49,9

10,5 5,7 8,1 8,8

53,8

42,8 47,7 48,2 45,0 50,6

11,2 7,8 7,8 9,7

Ország összesen 6,4 5,7 5,8 5,9 Forrás: KSH Stadat táblák (6.2.1.5., 6.2.1.6., 6.2.1.7)

2004 48,8 50,7 49,3 49,3

2005 48,0 50,3 49,1 48,8

2006 49,1 50,3 51,1 49,8

2007 50,3 52,3 51,2 51,0

2008 49,6 52,6 50,2 50,4

53,8

54,5

55

54,9

54,6

43,5 47,0 44,7 44,6 50,5

10,9 7,3 9,4 9,7

6,1

42,2 46,1 44,4 43,6 50,5

12,0 8,3 9,5 10,6

7,2

43,2 45,7 45,7 44,3

43,4 46,6 46,4 44,7

50,9

12,0 9,1 10,6 11,0

42,3 46,8 43,9 43,7

50,9

13,8 11,0 9,5 12,3

7,5

50,3

14,7 11,0 12,6 13,4

7,4

7,8

2010 50,8 51,9 51,1 51,1 54,7 55,4

2009 50,0 52,2 50,6 50,7

42,0 45,5 42,5 43,0

42,0 45,8 41,7 42,9 49,2 49,2

16,0 12,9 15,9 15,2

10

17,3 11,8 18,4 16,0

11,2

5.sz. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása 18 16 14 12 %

10

Észak-Magyarország Ország összesen

8 6 4 2 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


13

Észak-Magyarországi régió: foglalkoztatási szerkezet

Munkanélküli 8% Foglalkoztatott 43% Inaktív 49%

Borsod-Abaúj-Zemplén: foglalkoztatási szerkezet

Foglalkozt atott 42%

Munkanél küli 9%

Inaktív 49%

Heves: foglalkoztatási szerkezet Munkanél küli 6% Foglalkoz tatott 46%

Inaktív 48%

Nógrád: foglalkoztatási szerkezet

Foglalkozt atott 42%

Munkanél küli 9%

Inaktív 49%


14

A bér és jövedelmi viszonyok a számok tükrében 4. sz. táblázat Alkalmazásban álló havi bruttó átlagkeresete

Borsod

2000 73 711

2001 86 841

2002 103 329

2003 119 009

2004 123 082

Heves

76 632

89 954

106 566

120 794

127 887

Nógrád

66 038

80 908

97 045

114 654

119 252

É.-Mo.

73 215

86 678

103 178

118 809

123 789

Országos

87 566

103 280

122 266

138 003

145 187

Borsod

2005 137 462

2006 146 083

2007 156 085

2008 167 247

Heves

141 323

148 945

159 806

170 317

Nógrád

131 409

141 337

146 806

156 481

É.-Mo.

137 587

146 167

155 822

166 599

Országos

159 461

167 962

180 568

193 261

2009* 161 804 176 914 151 409 164 345 199 837

2010* 163 464 181 631 152 998 166 706 202576

Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok, 6.2.1.11. tábla * http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp

5. sz. táblázat Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2000

2001

2002

2003

2004

Borsod

48 265

56 096

67 748

79 590

82 621

Heves

49 974

57 733

69 535

80 290

84 796

Nógrád

44 239

53 271

64 444

77 846

80 883

É.-Mo.

48 051

56 059

67 692

79 506

82 940

Országos

55 650

64 750

77 770

89 906

93 233

2005

2006

2007

2008

Borsod

93 105

96 349

97 840

107 171

Heves

94 758

97 488

99 430

108 482

Nógrád

90 041

94 169

93 735

102 383

É.-Mo.

93 088

96 339

97 708

106 867

103 727

106 730

109 088

118 826

Országos

2009* 106 025 113 218 101 115 107 241 124 116

2010* 112 459 122 071 107 066 114 195 132628


15

Forrás: KSH Stadat táblák idősoros éves adatok; 6.2.1.12. tábla * http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp

2.2. A Észak-magyarországi régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok Ahhoz, hogy a régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok természetéről képet kapjunk a Jó Pályán! projekt keretében kérdőíves adatfelvételt folytattunk, 3500 fő megkérdezésével. A jelen adatfelvétel előzménye volt egy 10 000 fős adatfelvételünk egy hasonló szerkezetű kérdőívvel, az EQUAL- Bérbarométer kialakítása során. Az elemzés során az ebből nyert adatok összehasonlítására is törekszünk. Különösen érdekes a két adatfelvétel eredményének összehasonlítása, az időpont szempontjából ugyanis, a válság előtti állapotot lehet összehasonlítani a válság alatti változásokkal. A következőkben a táblázatok a Bérbarométer 10000, és a Jó Pályán! 3500 adatbázisból származnak. A forrásokat külön nem jelöljük a táblázatoknál. 2.2.1. A két minta szerkezete

Elsőként a két minta szerkezetének jellemzőit hasonlítjuk össze, hiszen bizonyos foglalkoztatási sajátosságok a két minta eltérő összetételéből is fakadhatnak. A Jó Pályán! projekt során az Észak-Magyarországi régióban 970 fő megkérdezésére került sor (6.sz. táblázat). A két adatfelvétel méretében különbözik: a jelenleginél: a Jó Pályán! minta országos elemszáma 36%-a a 2007-es BérBarométerének. A Jó Pályán! adatfelvételben a Észak Magyarország 26,5%-kal, a Bérbarométer adatfelvételben 9,95%-al volt képviselve. Ennek fő oka, hogy a Bérbarométer adatfelvétel az egész országra kiterjedt, a Jó Pályán! esetében viszont csak a 4 úgynevezett konvergencia régió került lekérdezésre. A Jó Pályán! adatfelvétel mintájában – ugyanúgy, mint a BérBarométer projekt esetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye felülreprezentált Heves és Nógrád megye rovására. 6.sz. táblázat A megkérdezettek száma N Jó Pályán! Összesen ebből: ÉszakMagyarországl Bérbarométer Összesen ebből: ÉszakMagyarország

3 500 926 9 744 970

Borsod-Abaúj-Zemplén 14,97%

Heves

Nógrád

5,40%

6,09%

189

213

6,50%

1,31%

2,14%

633

128

209

524

Mindkét mintába többen vannak a nők, mint a férfiak, a BérBarométer mintájában 6%-kal, a Jó Pályán! mintában 7%-kal (7. táblázat).


16 A KSH adatai szerint a magyar népesség 52%-a nő, ezer férfira 1105 nő jut. ÉszakMagyarország esetében a BérBarométer minta kiegyensúlyozott, mindössze 1,4%-kal több a férfi, mint a nő. A Jó Pályán! mintában viszont 4%-kal felülreprezentáltak a nők. A két minta között különösen feltűnő a különbség Nógrád megyét illetően. Ebben az esetben a BérBarométer mintában a nők alulreprezentáltak voltak (33%). miközben a Jó Pályán! mintában jelentősen több nő szerepel, mint férfi (ez utóbbi esetben a minta 64%-a nő, és mindössze 36%-a férfi, azaz az arány fordított, mint a Bérbarométer mintában.) A Jó Pályán! mintában, Borsod és Heves megyéket illetően viszont jóval kiegyensúlyozottabb a minta nemek szerinti megoszlása, mint a Bérbarométer esetében! 7.sz. táblázat Kérdezett neme Jó Pályán! férfi nő

N

Összesen

Bérbarométer férfi nő

N

Összesen

Összesen

3 500

43,1%

56,9%

100%

10 003

44,1%

55,9%

100%

BORSOD HEVES NOGRÁD É-Mo

524 189 213 926

48,5% 49,7% 36,2% 45,9%

51,5% 50,3% 63,8% 54,1%

100% 100% 100% 100%

721 135 217 1 073

44,2% 42,2% 66,8% 48,6%

55,8% 57,8% 33,2% 51,4%

100% 100% 100% 100%

A két minta közül régiós szinten a Jó Pályán! mintában a fiatal felnőttek – a 18-29 évesek és a 30-39 évesek – nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint a BérBarométer mintában; a Jó Pályán! mintában a megkérdezettek csaknem fele tartozik ebbe a kategóriába, míg a BérBarométer estében mindössze a 42%-uk. (8.sz. táblázat). Jelentős a különbség, ha az 50 év feletti korosztályt nézzük: a BérBarométer mintában még a minta 29%-a tartozott ebbe a korosztályba, míg a Jó Pályán!! esetében már csupán 21,7%! Különösen alacsony az 50 év felettiek aránya a Jó Pályán! mintában Borsodban, a 20 %-ot sem éri el, s Nógrádban is éppen hogy meghaladja a 20%-ot. Ezekben a megyékben a 60 év felettiek (aktív munkavállalókról beszélünk a Jó Pályán! mintában) viszont szinte egyáltalán nem is képviseltetik magukat. Heves megyében – ezzel szemben – a 18-29 évesek aránya rendkívül alacsony a Jó Pályán! mintában, mindössze 16%. 8.sz. táblázat Válaszadó életkora Jó Pályán! N

18-29 év

30-39 év

40-49 év

50-59 év

60+ év

Összesen

3 488

18,3%

28,3%

27,8%

23,7%

2,0%


524 185 213 922

24,8% 16,2% 21,1% 22,2%

27,1% 24,3% 30,5% 27,3%

28,6% 29,7% 28,2% 28,7%

18,7% 26,5% 19,7% 20,5%

0,8% 3,2% 0,5% 1,2%

Bérbarométer N

18-29 év

30-39 év

40-49 év

50-59 év

60+ év

Összesen

9 972

18,7%

27,4%

25,2%

25,3%

3,4%

Borsod Heves Nógrád Észak-Mo.

720 136 215 1 071

16,4% 16,2% 24,7% 18,0%

25,3% 27,9% 20,5% 24,6%

29,9% 27,2% 24,2% 28,4%

25,3% 26,5% 28,4% 26,1%

3,2% 2,2% 2,3% 2,9%

Az Észak-Magyarországi régióban az iskolai végezettség tekintetében a Jó Pályán! mintában a szakmunkások nagyobb hányadban (33,3%) vannak jelen, mint a Bérbarométernél Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

17 (24,7%) (9.sz. táblázat). Az érettségizettek többsége mindkét mintára jellemző. A Bérbarométernél külön értékeltük az érettségi utáni továbbképzést, ezzel együtt itt válaszadók a minta 47,8%-át teszik ki a régióban. A Jó Pályán! esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 17%-kal, a Bérbarométernél 20 %-kal képviseltetik magukat. 9.sz. táblázat A válaszadók iskolai végzettsége Jó Pályán! N

8 ált alatt

8 ált.

Szak munkás képző

Fő iskola/ egyetemi alap

érettségi

egyetemi mester

Összesen

3 500

0,5%

8,3%

35,5%

38,6%

15,5%

1,6%

BORSOD HAJDU NOGRÁD É-Mo

524 494 213 926

1,0% 0,4% 0,9% 0,8%

9,9% 6,5% 15,0% 10,4%

30,9% 39,7% 36,6% 33,3%

43,9% 41,7% 34,3% 40,7%

13,9% 10,3% 13,1% 14,3%

0,4% 1,4% 0,0% 0,6%

Bérbarométer 8 ált. alatt

N

8 ált.

gimnáziumi érettségi, szakközép

Összesen

9 999

0,6%

BORSOD

720

0,4%

4,9%

21,7%

31,9%

HAJDU

136

1,5%

5,9%

22,1%

33,8%

NOGRÁD

216

0,5%

13,0%

36,6%

35,2%

1 072

0,6%

6,6%

24,7%

32,8%

É-Mo

7,5%

Szak munkás képző 23,7%

Érettségi utáni továbbképzés

28,4%

13,8%

Fő iskola

egyetem

15,8%

10,3

16,8%

17,1%

7,2%

16,9%

14,7%

5,1%

7,9%

5,6%

1,4%

15,0%

14,5%

5,8%

A családi állapot megoszlása nem változott 2007 óta jelentősen (10.táblázat). Borsodban figyelhető meg az, hogy az egyedülállóak aránya a Jó Pályán! mintában lényegesen nagyobb, mint a BérBarométerében (18,3%-ról 26,1%-ra nőtt). A megkérdezettek döntő többségükben házasok, vagy élettársi kapcsolatban élnek. Ez könnyebben elviselhetővé teszi a válság okozta nehézségeket.

10.sz. táblázat Családi állapot Jó Pályán! Házas/élettársi kapcsolat

N

Özvegy

Egyedülálló (soha nem volt Összesen házas)

Elvált

Összesen

3 498

66,3%

3,4%

11,7%

18,6%

100%

BORSOD

524

58,4%

4,2%

11,3%

26,1%

100%

HEVES

187

69,0%

8,6%

9,6%

12,8%

100%

NOGRÁD

213

71,8%

2,3%

4,7%

21,1%

100%

É-Mo

924

63,6%

4,7%

9,4%

22,3%

100%


18

Bérbarométer N

házas

özvegy

elvált

egyedülálló

Összesen

Összesen

9 963

63,2%

3,5%

12,4%

20,8%

100%


721 135 216 1 072

65,0% 67,4% 66,2% 65,6%

4,3% 6,7% 2,3% 4,2%

12,3% 8,9% 8,3% 11,1%

18,3% 17,0% 23,1% 19,1%

100% 100% 100% 100%

A gyermekek a munka világában, nálunk tehertételként jelentkeznek, különösen akkor, ha még kicsik és gondoskodásra szorulnak (11.sz.táblázat). Mindkét felmérés esetében relatíve magas (40 % körüli) azoknak az aránya, akivel még nem, vagy már nem él gyermek közös háztartásban. Érdemes ilyen szempontból is vizsgálni a 2011-ben bevezetett személyi jövedelemadózás hatását, amely a két-és háromgyermekesek részére biztosít jelentősebb gyermekkedvezményt, igaz csak akkor, ha van megfelelő adóalap is ahhoz, hogy érvényesíteni lehessen a kedvezményt. Különösen nehéz érvényesíteni a kedvezményt három gyermek után, márpedig kétségkívül a legnehezebb helyzetben a három vagy több gyermeket nevelők vannak. Nógrád megyében a Jó Pályán! mintában ők teszik ki a megyei minta több mint 11%-át!

11.sz. táblázat Hány gyereke él Önnel közös háztartásban

N

0

Jó Pályán! 1

2

3 vagy több

Összesen

Összesen

3 498

39,7%

26,0%

25,7%

8,6%

100%


524 189 213 926

45,6% 39,7% 36,6% 42,3%

18,5% 34,4% 22,5% 22,7%

26,3% 19,0% 29,6% 25,6%

9,5% 3,2% 11,3% 9,4%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer N

0

1

2

3 vagy több

Összesen

Összesen

9 639

42,3%

31,0%

21,9%

4,8%

100%


655 125 190 970

32,8% 32,8% 39,5% 34,1%

34,8% 28,0% 34,7% 33,9%

26,1% 35,2% 22,1% 26,5%

6,3% 4,0% 3,7% 5,5%

100% 100% 100% 100%

Összességében azt mondhatjuk, hogy a Jó Pályán! esetében az Észak-Magyarországi régió megjelenése a többi, vizsgált konvergencia régióhoz viszonyítva kiegyensúlyozott. A megyénkénti létszám arány azonban egyik mintában sem tekinthető kellően kiegyensúlyozottnak, mivel mindkét esetben Heves megye jelentősen alulreprezentált. A társadalmi nemek szempontjából történő elemzések – a nők és férfiak mintában szereplő arányából következően – megalapozottnak tekinthetők, Nógrád megye kivételével, ahol a nők jelenléte mindkét mintában egyformán alulreprezentált. A kor szerinti elemzések során Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

19 levont következtetéseknél figyelembe kell venni, hogy Heves megyében a fiatalok aránya, Nógrád megyében pedig az 50 éven felülieké a Jó Pályán!! mintában alulreprezentált. A válaszadók többsége mindkét mintában középfokú végezettséggel rendelkezik és különösen nagy a foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányosabb, érettségizettek aránya. Úgy gondoljuk, hogy bár az értékelésnél tekintettel kell lenni a két minta eltérésének sajátosságaira, a vélemények összehasonlítása elvégezhető, és a lezajlott változások értékelhetők a foglalkoztatási helyzet változásának szempontjából az Észak-Magyarországi régióban is.. 2.2.2. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkaszervezet A vizsgálat foglalkoztatási célcsoportja mind a Jó Pályán! mind a BérBarométer esetében az aktív korú foglalkoztatott lakosság volt. Nem véletlen tehát, hogy mindkét mintában az alkalmazotti és vállalkozó réteg dominált (12.sz.táblázat). Figyelemreméltó, hogy a Jó Pályán! projektben lényegesen nagyobb a vállalkozók aránya, mint a BérBarométerben. Különösen Nógrád megyében volt érzékelhető a változás, gyakorlatilag kevesebb, mint 1%-ról 13%-ra nőtt a mintában a vállalkozók aránya, de a másik két megyében is arányuk meghaladja a 10%-ot. Érzékelhetően lecsökkent, sőt mondhatni megszűnt a nyugdíjas foglalkoztatottak aránya mintában, jelezve azt is, hogy a válság alatt elsősorban a nyugdíjasok illetve a nyugdíjba menők elbocsátására kerülhetett sor. Mindkét mintában – de különösen a Jó Pályán!! mintában – elenyésző a munkanélküliek aránya. 12.sz. táblázat Mi az Ön foglalkoztatási státusza? Jó Pályán!

N

alkalmazott

önfoglalkoztató/ sajátszámlás munkanélküli nyugdíjas vállalkozó/szabadúszó

Nincs adat

egyéb

Összesen

Összesen

3 500

88,7%

10,7%

0,1%

0,2%

0,3%

0,1%

100%


524 189 213 926

88,5% 87,8% 85,9% 87,8%

11,1% 10,6% 13,1% 11,4%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

0,4% 0,0% 0,0% 0,2%

0,0% 1,6% 0,9% 0,5%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer

N

önfoglalkoztató/ sajátszámlás alkalmazott vállalkozó/ szabadúszó

tanuló/ diák

munkanélküli nyugdíjas

egyéb

Összesen

Összesen

10 002

92,0%

5,1%

0,3%

0,5%

1,3%

0,7%

100%


721 136 217 1 074

89,9% 93,4% 96,8% 91,7%

4,6% 4,4% 0,9% 3,8%

0,8% 0,0% 0,5% 0,7%

1,0% 0,7% 0,9% 0,9%

2,5% 1,5% 0,5% 2,0%

1,2% 0,0% 0,5% 0,9%

100% 100% 100% 100%


20

A Jó Pályán! foglalkoztatási profiljában dominálnak a szolgáltatási jellegű foglalkozások, míg ez nem jellemző a BérBarométerre (13.sz.táblázat). Észak Magyarország esetében ugyanez a helyzet, a minta csaknem 40%-a valamilyen szolgáltatási jellegű munkát végez. Nógrád megyét illetően a BérBarométer mintában még csupán 6,5%-kal, a Jó Pályán! mintában pedig már 42%-kal szerepelnek a szolgáltatás jellegű foglalkozással rendelkezők. Jelentősen visszaesett (40% körüli arányról 1% körülire) a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozást űzők aránya. Különösen Nógrádban a Jó Pályán! mintában kiemelkedik (15%) a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásúak aránya a Bérbarométerben jelen lévő 2%-kal szemben. Ebben szerepet játszhat – a mintavétel pontatlansága mellett – a közfoglalkoztatás szerepének módosulása a vizsgált időszakban. 13.sz. táblázat Az Ön foglalkozása melyik kategóriába sorolható? Jó Pályán!

Törvény hozó, igazgatási, érdek képvi seleti vezető, gazdaság

Felsőfokú képzettség önálló alkalma zását igénylő foglalkozá s

Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettsé get igénylő foglalk.

Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozá sok

Szolgál tatás jellegű foglal kozások

Mező gazdasági és erdő gazdál kodási foglal kozások

Ipari és építőipari foglalk.

Gép kezelők, összeszerelők, jármű vezetők

Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglal kozások

Összesen BORSOD

1,4%

4,5%

10,2%

11,2%

38,4%

4,4%

14,2%

6,9%

8,8%

2,3%

3,4%

10,9%

9,0%

36,6%

0,8%

16,8%

13,2%

HEVES

0,0%

1,1%

13,2%

9,5%

41,8%

6,9%

9,5%

NOGRÁD É-Mo

1,9%

0,9%

6,6%

8,5%

42,3%

2,8%

18,3%

7,1% 11,1 % 3,8%

1,7%

2,4%

10,4%

9,0%

39,0%

2,5%

15,7%

7,1%

12,3%

Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozá sok

Szolgál tatás jellegű foglal kozások

Mező gazdasági és erdő gazdál kodási foglal kozások

8,0%

14,1%

1,2%

19,5%

6,9% 15,0%

Bérbarométer Törvény hozó, igazgatási, érdek képvi seleti vezető, gazdaság Összesen 5,9%

Felsőfokú képzettség önálló alkalma zását igénylő foglalkozás 16,3%

Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettsé get igénylő foglalk. 19,9%

Ipari és építőipari foglalk.

Gép kezelők, összeszerelők, jármű vezetők 10,0%

Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglal kozások 5,2%

BORSOD

7,2%

15,3%

24,4%

7,8%

14,0%

0,4%

13,1%

11,8%

HEVES

5,2%

10,4%

34,1%

3,7%

14,1%

1,5%

8,9%

17,8%

4,4%

NOGRÁD

1,4%

7,0%

17,2%

2,3%

6,5%

0,0%

52,6%

11,2%

1,9%

É-Mo

5,7%

12,9%

24,1%

6,1%

12,5%

0,5%

20,7%

12,5%

5,0%

A fizikai dolgozók túlsúlya megmaradt, sőt emelkedett az előző felméréshez képest (14. sz táblázat) A Jó Pályán! mintában kiemelkedően magas a fizikai dolgozói jelenléte Heves megyében, de arányuk mindenütt meghaladja az 50%-ot. A fizikai dolgozók aránynövekedése jórészt a szellemi, adminisztratív állomány rovására következett be, bár Borsodban és Hevesben a Jó Pályán! mintában szereplő a vezetők aránya is csökkent a Bérbarométeréhez képest. Ezt a tényt a bérátlagok értékelésénél – a Bérbarométer mintával történő összehasonlításnál - figyelembe kell venni. Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

6,1%

21 Nógrádban a fizikaiak kisebb arányban szerepelnek a Jó Pályán! mintában, mint a Bérbarométerében, a Jó Pályán! minta kiegyensúlyozottabbnak tekinthető. 14.sz. táblázat Mi az Ön státusza a munkahelyén? Jó Pályán! N

Szellemiadminisztratív

Fizikai

Vezető

Egyéb

Összesen

Összesen

3 500

56,2%

30,3%

6,9%

6,5%

100%

BORSOD HEVES NOGRÁD

524 189 213

52,5% 64,6% 61,5%

29,0% 28,0% 21,6%

5,9% 7,4% 9,4%

12,6% 0,0% 7,5%

100% 100% 100%

É-Mo

926

57,0%

27,1%

7,0%

8,9%

100%

Bérbarométer N

szellemi, adminisztratív

fizikai munkás

Vezető

egyéb

Összesen

Összesen

9 831

42,9%

37,2%

11,3%

8,6%

100%


688 134 216 1 038

38,2% 39,6% 71,3% 45,3%

39,2% 44,0% 18,1% 35,5%

10,9% 9,0% 6,5% 9,7%

11,6% 7,5% 4,2% 9,5%

100% 100% 100% 100%

A Jó Pályán! mintájának ágazati eloszlása a kereskedelem és a szolgáltatások egyértelmű túlsúlyát eredményezte, különösen Borsodban és Heves megyékben, szemben a Bérbarométer ipari dominanciájával (15..sz. táblázat). Nógrád megyében a BérBarométer mintában szereplők csaknem 80%-a az iparban, és döntően a nehéziparban dolgozott. A Jó Pályán!! minta ennél reálisabb képet nyújt, az ipar a mintában 10%-kal képviselteti magát. Ezzel szemben a Jó Pályán!! mintában Nógrád megyében magas a kereskedelemben dolgozók aránya, 24%, szemben a BérBarométerben szereplő, feltételezhetően nagyon alulképviselt 5%-kal. Elmondhatjuk, hogy ágazati szempontból a Jó Pályán!! minta reálisabb képet mutat, mint a BérBarométer minta. 15.sz. táblázat Az Ön munkahelyének fő tevékenysége mely ágazatba sorolható JÓ PÁLYÁN!

N

Mezőgazdaság, Bányászat Könnyűipar erdőgazdálkodás

Nehézipar

Kereskedelem Szolgáltatás

Egyéb

Összesen

3 500

6,7%

1,1%

12,4%

8,0%

17,1%

34,3%

20,4%


524 189 213 926

2,9% 3,7% 4,7% 3,5%

2,5% 2,6% 0,0% 1,9%

8,6% 12,7% 9,9% 9,7%

12,8% 12,7% 8,5% 11,8%

15,5% 13,2% 23,9% 17,0%

33,2% 34,4% 23,9% 31,3%

24,6% 20,6% 29,1% 24,8%

Bérbarométer


22

Mezőgazdaság, Bányászat Könnyűipar erdőgazdálkodás

N

Nehézipar

Kereskedelem Szolgáltatás

Egyéb

Összesen

10 006

2,4%

0,7%

16,4%

23,7%

9,5%

28,4%

18,9%


721 136 217 1 074

1,0% 1,5% 0,5% 0,9%

1,5% 8,1% 0,5% 2,1%

11,7% 4,4% 1,4% 8,7%

14,0% 20,6% 78,8% 27,9%

9,7% 4,4% 5,1% 8,1%

31,9% 39,7% 4,1% 27,3%

30,2% 21,3% 9,7% 25,0%

Az Észak-Magyarországi régióban a legtöbb munkahely (65% a Jó Pályán! mintában illetve 66% a BérBarométer mintában) most is a versenyszférában van (16.sz. táblázat). Ugyanakkor a közszférabeli munkahelyek rovására (31,7%-ról 27%-ra esett vissza), ugrásszerűen nőtt a non-profit szektorban dolgozók aránya (1,5%-ról 7,5%-ra.) Különösen jelentős a Nógrád megyei mintában a non-profit szektor részesedésének növekedése: a Bérbarométer mintában szereplő 0,5%-ról a Jó Pályán!! mintában 15%-ra nőtt!. A versenyszférát erősebben érinthette a válság és az abból fakadó létszámleépítés, mint a közszférát és a non-profit intézményeket, de megyénként eltérő mértékben. A legerősebb létszámcsökkenéssel versenyszférában Nógrád megyében találkoztunk, Heves megyét illetően viszont nem csökkent, hanem nőtt a versenyszférában dolgozók aránya a Jó Pályán! mintában a Bérbarométer mintához képest (61%-ról 76%-ra). 16.sz. táblázat Az Ön munkahelye milyen szektorban van? N

Versenyszféra

Jó Pályán! Közszféra

Nonprofit

Nem tudja

Összesen

Összesen

3 500

62,0%

30,1%

5,7%

2,2%

100%


524 189 213

62,0% 76,2% 63,8%

30,9% 22,2% 21,1%

6,5% 1,6% 15,0%

0,6% 0,0% 0,0%

100% 100% 100%

É-Mo

926

65,3%

26,9%

7,5%

0,3%

100%

Bérbarométer

Összesen

9 698

70,8%

25,6%

non profit szektorban 3,6%


682 123 198

61,4% 61,0% 88,4%

36,7% 37,4% 11,1%

1,9% 1,6% 0,5%

100% 100% 100%

1 003

66,7%

31,7%

1,6%

100%

N

É-Mo

versenyszférában

Közszférában

Összesen 100%

A Jó Pályán! mintában a legtöbb embert a 0-10 fős vállalatok alkalmazzák (17.sz táblázat). Az egyik legnagyobb változás az Észak-Magyarországi régiót illetően is az, hogy a Bérbarométer mintában a 10 fő alatti vállalkozások még csupán 12%-kal szerepeltek, a Jó Pályán! mintában pedig már 33%-kal! Különösen megdöbbentő a Nógrád megyei Jó Pályán! mintában a 10 fősnél kisebb vállalkozások, önfoglalkoztatók az 50%-os részaránya, miközben ugyanitt a 250 fősnél nagyobb cégek részaránya 78%-ról 9%-ra esett vissza. Megjegyezzük, hogy ebben az esetben figyelembe kell vennünk a mintavétel sajátosságait, azt, hogy a Bérbarométer mintát szakszervezeti/vállalati lekérdezők kérdezték le, miközben a Jó Pályán! lekérdezésnél a telefonos módszer került alkalmazásra. Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

23 Az Észak-Magyarországi régióban a Jó Pályán! minta a 11-50 fős vállalkozások jelentős részarány növekedését is mutatják a BérBarométer mintához képest (33% a korábbi15% helyett).. 17.sz. táblázat Hány ember foglalkoztat a munkahelye? N

0-10 fő

11-50 fő

51-250 fő

250 fő felett

NT/NV

Összesen

3 500

32,0%

29,5%

17,0%

20,9%

0,6%

BORSOD HAJDU NOGRÁD É-Mo

524 494 213 926

27,7% 34,8% 50,2% 33,2%

35,3% 32,8% 31,5% 32,7%

18,3% 16,8% 9,4% 17,1%

18,7% 15,6% 8,9% 17,1%

0,0% 0,0% 0,0% 0,0%

Bérbarométer N

0-10 fő

11-50 fő

51-250 fő

250 fő felett

Összesen

9 860

13,1%

18,9%

27,2%

40,7%


692 134 215 1 041

15,7% 10,4% 1,4% 12,1%

17,7% 15,6% 7,4% 15,4%

25,8% 26,9% 13,5% 23,4%

40,6% 47,0% 77,8% 49,2%

Összességében azt mondhatjuk, hogy a Észak-magyarországi régió foglalkoztatói között a kisvállalatok kerültek túlsúlyba. A válság idején bár a legfőbb foglalkoztató továbbra is a versenyszféra maradt, egyre erőteljesebb lett a non-profit szféra, mint foglalkoztató előretörése. A fő foglalkoztatási hangsúly áttevődött a szolgáltatási szektorba és a kereskedelembe. A fizikai dolgozók aránya nőtt, túlsúlyuk mellett megemelkedett a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások aránya és az előző mintához képest csaknem háromszorosára emelkedett az önfoglalkoztatók aránya az alkalmazottak rovására, ami a kényszervállalkozások jelentős aránynövekedésére is mutat.

2.2.3. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelyi események, CSR, képzés Az Észak-Magyarországi régióban míg a BérBarométer mintában a válaszolók 66%-a jelentette, hogy vállalatánál van kollektív szerződés, addig a Jó Pályán!! mintában csak 43%. Igaz, a különbség függhet a mintavétel már említett sajátosságaitól is, illetve attól, hogy a nagyvállalatok megjelenése a Jó Pályán!! mintában jelentősen csökkent, nőtt viszont az önfoglalkoztatottaké, mikro-vállalkozásokban dolgozóké, non-profit szektorban alkalmazottaké, amelyekre nem jellemző a kollektív alku. A legtöbben mindkét mintavétel során Borsodban nyilatkoztak úgy, hogy van kollektív szerződés a cégüknél.


24 18.sz. táblázat Van-e Kollektív szerződés a munkahelyén? N

Jó Pályán! nincs

van

Nt/nv

Összesen

Összesen

3 496

50,0%

44,5%

5,5%

100%


524 189 213 926

47,3% 37,0% 38,0% 43,1%

46,4% 61,9% 58,2% 52,3%

6,3% 1,1% 3,8% 4,6%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer N

van

nincs

Összesen

Összesen

8 976

68,8%

31,2%

100%


612 125 185 922

75,2% 68,8% 34,6% 66,2%

24,8% 31,2% 65,4% 33,8%

100% 100% 100% 100%

A Jó Pályán! projekt során felmért mintában a szakszervezeti tagok értelemszerűen jóval kisebb arányban képviseltetik magukat, min t a BérBarométerben, tekintettel a felmérés más jellegére. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a Jó Pályán! felmérés eredménye áll közelebb a valósághoz, hiszen itt nem vállaltoknál szakszervezeti aktivisták végezték a lekérdezést. Eszerint az Észak-Magyarországi régióra a Jó Pályán! mintában a 42%-os szervezettség volt jellemző (szemben a BérBarométer nagymértékben túlreprezentált 83%-ával). A Jó Pályán!! mintában Nógrádban a szervezettség 33%-osnak, a másik kettőben 44%-osnak mutatkozott, meghaladva az országos átlagot, a 37%-ot. 19.sz. táblázat Ön jelenleg szakszervezeti tag? Jó Pályán!

N

Szakszervezeti tag

Nem szakszervezeti tag

Összesen

Összesen

3 492

37,2%

62,8%

100%


166 84 60 310

44,6% 44% 33,96% 42,2%

55,4% 56,0% 66,7% 57,7%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer N

Szakszervezeti tag

Nem szakszervezeti tag

Összesen

Összesen

10 002

59,2%

40,8%

100%


721 136 217 1 074

83,8% 74,3% 86,6% 83,1%

16,2% 25,7% 13,4% 16,9%

100% 100% 100% 100%


25

Úgy látszik a nagy létszámleépítések 2010 előtt lezajlottak (20.sz. táblázat) ezért arányuk a Jó Pályán! felmérésben jelentősen alacsonyabb, mint a 2007-os Bérbarométer esetében. A Jó Pályán!! során a legmagasabb elbocsátási arányt – csaknem 50% válaszolt úgy, hogy az elmúlt évben a vállaltnál történtek elbocsátások - Heves megyében tapasztaltuk. 20.sz. táblázat Az elmúlt 12 hónapban történt-e elbocsátás vállalatánál? Jó Pályán! Nem

N

igen

Összesen

Összesen

3 500

64,1%

35,9%

100%


524 189 213 926

63,0% 50,3% 78,9% 64,0%

37,0% 49,7% 21,1% 36,0%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer nem

N

igen

Összesen

Összesen

8 818

37,4%

62,6%

100%


631 119 176

36,6% 39,5% 59,1%

63,4% 60,5% 40,9%

926

42%

59%

100% 100% 100% 100%

Jóval kisebb hányad említi a vállalati átszervezést is, a vállalati mintának mindössze egynegyede az Észak-Magyarországi régióban, míg a Bérbarométer mintában ez az arány a régiót illetően 70% volt. Igaz, ennél azt is figyelembe kell venni, hogy a Jó Pályán! minta nem tartalmaz olyan mértékben 250 fősnél nagyobb és kimondottan nagyvállalatokat, mint a BérBarométer. 21.sz. táblázat Az elmúlt 12 hónapban történt-e átszervezés a vállalatánál Jó Pályán! Nem említi

N

Említi

Összesen

Összesen

3 500

73,4%

26,6%

100%


524 189 213 926

71,4% 78,3% 79,8% 74,7%

28,6% 21,7% 20,2% 25,3%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer N

Nem

igen

Összesen

Összesen

8 469

33,6%

66,4%

100%


621 109 192 922

35,1% 32,1% 8,9% 29,3%

64,9% 67,9% 91,1% 70,7%

100% 100% 100% 100%

A vállalati képzések 2007-ban még igen magas (régiós szinten 70%-os) arányt tettek ki. Ez mára drasztikusan visszaesett: a Jó Pályán!! Észak-Magyarországi régiót képviselő Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

26 mintájának csak 16,6%-a említ, ami kismértékben elmarad az ugyancsak alacsony országos szinttől is. Ebben a régióban is igaz, hogy a létükért küzdő vállalatoknak nincs energiájuk a képzésre, és valószínűleg a kilábalás irányát sem látják tisztán, ami felé a képzéssel haladniuk kellene, továbbá a kisvállalatok esetében a továbbképzés megvalósítása is nehezebb, mint a BérBarométer mintájára jellemző méretű vállalatok esetében. Különösen rosszul teljesítenek e tekintetben a Nógrád megyei vállalatok, a minta mindössze 7%-a nyilatkozott úgy, hogy volt továbbképzés a cégénél. 22.sz. táblázat Az elmúlt 12 hónapban továbbképzés vállalatánál Jó Pályán!

N

Nem említi

Említi

Összesen

Összesen

3 500

76,5%

23,5%

100%


524 189 213 926

81,5% 77,8% 93,0% 83,4%

18,5% 22,2% 7,0% 16,6%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer N

Nem

igen

Összesen

Összesen

8 267

35,0%

65,0%

100%


627 115 189 931

34,1% 23,5% 16,9% 29,3%

65,9% 76,5% 83,1% 70,7%

100% 100% 100% 100%

Összességében azt mondhatjuk, hogy a régióban képzés, továbbképzés terén romlott drasztikusan a helyzet. Az átszervezésekről jóval kisebb arányban számoltak ugyanakkor be, mint amire számíthattunk volna a gazdasági válság hatására. A kollektív megállapodások meglétéről és a szakszervezeti szervezettségről a Jó Pályán! minta kisebb hányada számolt be, mint a Bérbarométeré, de ez betudható a lekérdezés módszerében történt változásnak is, illetve annak, hogy a Jó Pályán! mintában jóval kisebb arányban szerepelnek a nagyvállalatok alkalmazottai, mint a mikró-és kisvállalatoké. 2.2.3. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a munkahelykeresés A mai foglalkoztatottak legtöbbje a család és az ismeretségi kör megkérdezése és közbenjárása útján találta meg munkahelyét (23.sz. táblázat). A megkérdezett fele, vagy több mint fele így talált munkát; ez volt a helyzet a BérBarométer felmérés során és a Jó Pályán! mintában is. A munkaerőpiac nyílt formái közül a legelterjedtebb a hirdetések alapján való munkahelykeresés, a Jó Pályán! mintában különösen Heves megyében jelentős ez a forma. A BérBarométer korábbi felmérése és a Jó Pályán! felmérése közötti szembetűnő különbség az, hogy míg korábban valamennyi megyében jelentős volt a munkaügyi központokhoz történő fordulás, addig a Jó Pályán! felmérés Nógrád megye kivételével - már nem ezt mutatja. Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

27

23.sz. táblázat Hogyan találta meg jelenlegi munkahelyét? Jó Pályán! N

Összesen

Mü-i Itt volt központon gyakorlaton keresztül

3411 516 170 211 897


Hirdetés alapján

Munkaközvetítő, Családi, fejvadászon ismeretségi keresztül úton

Felkérés alapján

Összesen

8,3%

8,4%

19,6%

12,3%

50,4%

1,1%

100%

6,8% 7,1% 3,3% 6,0%

8,9% 7,6% 29,9% 13,6%

18,4% 30,0% 15,2% 19,8%

11,8% 8,8% 12,8% 11,5%

53,3% 46,5% 38,9% 48,6%

0,8% 0,0% 0,0% 0,4%

100% 100% 100% 100%

Az átlagos álláskereső ma már amellett, hogy megkérdezi családját ismerőseit, hogy nem tudnak-e számára megfelelő megüresedett munkahelyet ajánlani, leül az internet elé és átböngészi a jobline portálokat és ellátogat néhány általa ismert vállalat honlapjára próba szerencse alapon. Másnap reggel útban a Munkaügyi Központ felé megvesz néhány újságot, amelynek a hirdetési rovatait olvasgatja, míg a Központban sorára vár. 24.sz. táblázat Ha most kellene munkahelyet találni, hogyan fogna hozzá az álláskereséshez? (max 3 válasz) Jó Pályán! Megkérdezi családját, ismerőseit

N Összesen BORSOD HEVES NOGRÁD É-Mo

3488

Interneten

Munkaügyi központ

Vállalati honlap

Újság

Magán munkaközvetítő

522 187 213

69,9% 71,6% 80,2% 78,4%

21,4% 20,7% 18,2% 20,7%

6,1% 4,4% 1,6% 0,9%

0,3% 0,4% 0,0% 0,0%

1,5% 2,1% 0,0% 0,0%

0,3% 0,8% 0,0% 0,0%

922

74,9%

20,2%

3,0%

0,2%

1,2%

0,4%

BérBarométer % nő Megkérdezi családját, ismerőseit Interneten keresztül Munkaügyi központhoz fordul Vállalati honlapokon keres Újságokban keres Szaklapokban keres Magán munkaközvetítőhöz fordul Idény munkaközvetítőkhöz fordul Önéletrajzot küld Telefonon próbálkozik Másként

72 37 56 7 45 4 4 0 31 20 4

Borsod Férfi 76 42 50 9 43 3 3 1 30 22 4

nő 49 38 43 7 50 1 3 0 28 15 9

Heves Férfi 61 35 52 7 61 2 4 2 19 15 9

Nő 72 33 57 3 55 5 2 0 18 37 6

Nógrád férfi 76 23 68 5 70 1 0 0 14 42 1

Megjegyzés: A több lehetséges válasz miatt magasabb a minta elemszámnál a válaszok száma. Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

28

Összességében azt mondhatjuk, hogy munkahely keresésében, és megtalálásában továbbra is a zárt pályás módszerek (család, ismerősök, gyakornoki státusz) vezetnek, ugyanakkor az internet szerepe jelentősen megnőtt. Az internet egyébként a mai viszonyok között felzárkózott az abszolút második helyre. 2.2.4. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkakörülmények A munkavállalók számára a legközvetlenebbül az érzékelhető, hogy a vállalat, ahol dolgoznak, hogyan milyen körülményeket biztosít a munkához. A következőkben ezt a kérdést szeretnénk körüljárni. A magyar foglalkoztatási gyakorlatot a teljes munkaidős foglalkoztatás jellemzi még mindig, bár egyes helyeken már a korábbinál erőteljesebben kezd elterjedni a részmunka (pl. Borsodban 11% a részmunkaidőben dolgozók aránya a Jó Pályán!! mintában, ami azt jelenti, hogy számuk megkétszereződött a BérBarométer mintában szereplőkéhez képest). Heves megyében és Nógrád megyében viszont csökkent a Jó Pályán!! mintában szereplő részmunkaidősők aránya a Bérbarométeréhez képest. (25.sz. táblázat) 25.sz. táblázat Ön teljes munkaidőben dolgozik? Jó Pályán! Igen

N

Nem

Összesen

Összesen

3 496

92,2%

7,8%

100%


524 189 211 924

88,9% 98,4% 99,1% 93,2%

11,1% 1,6% 0,9% 6,8%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer igen

N

nem

Összesen

Összesen

9 869

94,9%

5,1%

100%


692 135 215 1 042

94,4% 97,0% 98,1% 95,5%

5,6% 3,0% 1,9% 4,5%

100% 100% 100% 100%

A túlmunka szerkezet átrendeződött. A hétvégi (vasárnapi) ugrásszerűen megnőtt 2007-hoz képest mind országosan, mind az régióban. Különösen magas a vasárnap is munkát végzők aránya szombati munkát végzők aránya Nógrád megyében. (26.sz.táblázat) munka aránya viszont jelentősen visszaesett.

munka gyakorisága Észak-Magyarországi Borsodban, illetve a Az esti és az otthoni

26.sz. táblázat Elő szokott-e fordulni az Ön munkahelyén a következő? Jó Pályán!

N

Vasárnapi munka

Szombati munka

Esti munka

Otthoni munka

Összesen


29 Összesen

2 522

53,1%

35,0%

6,1%

5,9%

100%


358 127 127

57,0% 55,9% 31,5%

31,3% 27,6% 62,2%

3,9% 8,7% 3,1%

7,8% 7,9% 3,1%

100% 100% 100%

É-Mo

612

51,5%

36,9%

4,7%

6,9%

100%

Bérbarométer Vasárnapi munka

Szombati munka

Összesen

N 8627

19,70%

32%

31%

16,50%

100%


804 129 142

23% 22% 11%

31% 32% 18%

31% 26% 11%

16% 21% 60%

100% 100% 100%

1074

21%

29%

27,50%

22%

100%

É-Mo

Esti munka

Otthoni munka

Összesen

A Jó Pályán! minta (27. táblázat) arról tanúskodik, hogy Észak-Magyarországon a foglalkoztatottak 67%-a félóránál rövidebb idő alatt beér a munkahelyére, ez valamivel rosszabb, mint az országos átlag, illetve a BérBarométerben felmért arány (ami 70%). A megkérdezettek egynegyede a Jó Pályán! mintában fél-egyóra alatt benn van a munkahelyén. Abban nincs változás, hogy mindkét minta valamivel több, mint 90%-a legfeljebb egy órát utazik a munkahelyére, igaz, a több mint két órát utazok aránya több mint kétszeresére nőtt az utóbbi években, igaz, hogy arányuk így is elenyésző (2,7%) Nógrád megyét kivéve, ahol a Jó Pályán! mintában válaszolók 8,5% jelentette, hogy több mint két órát utazik a munkahelyére, szemben a heves megyeiekkel, ahol senki nem utazik ilyen távolságra. A BérBarométer felmérésben a Nógrád megyeieknek viszont mindössze 0,5%-a utazott két és fél órát. Ez jelentős változást mutat a Nógrád megyeiek mobilitásában. 27.sz. táblázat Mennyi idő alatt ér be munkahelyére? Jó Pályán! Fél óránál kevesebb idő alatt

N

Fél- 1 óra

1-2 óra

Több mint 2 óra

Nt/nv

Összesen

Összesen

3 499

70,3%

24,0%

3,7%

1,4%

0,6%

100%


524 189 213 926

62,4% 77,2% 69,0% 67,0%

30,7% 18,5% 17,4% 25,2%

4,4% 4,2% 5,2% 4,5%

1,3% 0,0% 8,5% 2,7%

1,1% 0,0% 0,0% 0,6%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer Nem vontakozik

N

félórán belül

egy órán belül

egy órán túl

több mint két óráig

Összesen

Összesen

9589

3,7%

60,1%

29,1%

6,7%

0,5%

100%


690 135 216 1 041

3,2% 2,2% 1,9% 2,8%

72,2% 69,6% 64,8% 70,3%

19,7% 17,0% 27,3% 20,9%

3,9% 8,1% 5,6% 4,8%

1,0% 3,0% 0,5% 1,2%

100% 100% 100% 100%


30

Észak-Magyarországon mindkét mintában a legtöbben autóval és busszal járnak munkába (28 sz. táblázat). Ezt követi a gyaloglás és a bicikli. Kis eltolódás figyelhető meg az autós közlekedés irányába Nógrád megyében. Heves megyét kivéve csökkent a céges buszt igénybevevők aránya. Határozottan csökkent a vonattal bejárók aránya is. A Jó Pályán! mintában Borsodban vették legnagyobb mértékben igénybe a vasúti közlekedést (3,4%), a BérBarométer mintában még a férfiak 14%-a és a nők 6%-a vonattal közlekedett. 28.sz. táblázat Hogyan utazik munkahelyére? Jó Pályán! N

Autóval

Biciklivel

Motorral

Busszal, villamossal

Vonattal

Céges busszal

Gyalog

Összesen

Összesen

3 496

37,9%

21,6%

1,2%

20,2%

1,1%

15,5%

2,5%

100%


524 189 213 926

40,3% 48,1% 39,4% 41,7%

8,4% 7,4% 8,5% 8,2%

0,8% 1,1% 0,0% 0,6%

27,7% 19,6% 20,2% 24,3%

3,4% 1,1% 0,0% 2,2%

17,2% 16,4% 31,0% 20,2%

2,3% 6,3% 0,9% 2,8%

100% 100% 100% 100%

Bérbarométer N Összesen

Autóval 30,9%

Biciklivel 16,6%

Motorral

Busszal, villamossal

2,6%

Vonattal

46,3%

6,2%

Gyalog

Céges busszal

19,1%

6,9%

Bérbarométer Heves

Borsod

Autóval Biciklivel Motorbiciklivel Busszal, villamossal Vonattal Gyalog Céges busszal Otthoni munka Egyéb

Nő 29% 10% 0% 51% 6% 26% 4% 2% 0%

Férfi 42% 11% 2% 39% 14% 19% 9% 1% 0

Nő 24% 11% 0% 63% 7% 31% 4% 1% 0

Nógrád

Férfi 46% 4% 0% 31% 26% 13% 7% 4% 0

Nő 16% 10% 0 60% 2% 31% 0 0 0

Férfi 23% 6% 1% 68% 4% 16% 2% 0 1%

Az Észak-Magyarországi régióra (is) még mindig a teljes munkaidős foglalkoztatás a jellemző, bár egyes helyeken már a korábbinál erőteljesebben kezd elterjedni a részmunka (pl. Borsodban). A szolgáltatások előretörése a foglalkoztatásban a hétvégi munkarend megszaporodását jelenti. A munkahelyre való eljutás legkeresettebb eszköze az autó, és megnőtt a biciklisek száma is. A régióban az ingázás (vonattal közlekedés) nem jellemző. A foglalkoztatottak 935-%-a egy órán belül eléri munkahelyét.


31 2.2.5. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; munkanélküliség, Az emberek aktív pályafutásuk során egyre többször változtatnak munkahelyet (29.sz. táblázat). A korábbi sztenderd 2,4-es érték kissé széthúzódott a megyék között. A foglalkoztatási szempontból kritikusabb megyékben (Borsod megyében) magasabb munkahelyváltást tapasztaltunk, mint a stabilabbnak talált Heves megyében. Ebből arra következtetünk, hogy a munkahelyváltásokon belül megemelkedett a kényszer változtatások száma, és ez (is) okozza az emelkedést. Erre utal a munkanélküliségi események számának növekedése is. 29.sz. táblázat Ön az eddigi pályafutása során hányszor változtatott munkahelyet?

N

Jó Pályán! Maximum

Minimum

Átlag

Alsó határ

Felső határ

Összesen

3 500

0,0

16,0

2,8

2,7

2,9


524 189 213 926

0,0 0,0 0,0 0,0

15,0 16,0 11,0 16,0

3,2 2,4 2,8 2,9

3,0 2,1 2,5 2,8

3,4 2,8 3,1 3,1

Bérbarométer N

Minimum

Maximum

Átlag

Alsó határ

Felső határ

Összesen

9 407

0,0

50,0

2,4

2,3

2,4


681 120 200 1 001

0,0 0,0 0,0 0,0

14,0 15,0 22,0 22,0

2,3 2,5 1,3 2,1

2,1 2,1 1,0 2,0

2,4 3,0 1,6 2,2

Az Észak-Magyarországi régióban átlagosan egy ember 1,3 –szor volt munkanélküli eddigi pályafutása során a Jó Pályán! felmérése szerint, ez valamivel rosszabb, mint az országos átlag (0,9), és mint a BérBarométer felmérése szerinti érték (0,5). Ez persze statisztikai adat. Egy ember vagy munkanélküli egyszer, kétszer stb. vagy sem. A tört számok azt jelzik, hogy vannak, akik eddig nem jutottak erre a sorsra. Az átlag egyértelműen és valamennyi megyében megemelkedett a két időszak között, igaz van olyan megye, ahol kevésbé (Heves), és van olyan, ahol háromszorosan (Nógrád). A mezőny ebben a régióban is széthúzódott a megyék között. Legmagasabb a munkanélküliségi esetek száma Borsod megyében, legalacsonyabb Heves megyében. 30.sz. táblázat Ön az eddigi pályafutása során hányszor volt munkanélküli legalább 3 hónapig? N


Minimum

Átlag

Alsó határ

Felső határ

Összesen

3 500

0,0

30,0

0,9

0,9

1,0


524 189 213 926

0,0 0,0 0,0 0,0

30,0 3,0 10,0 30,0

1,5 0,6 1,2 1,3

1,3 0,5 1,0 1,1

1,8 0,7 1,4 1,4

Bérbarométer Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

32 N

Minimum

Maximum

Átlag

Alsó határ

Felső határ

Összesen

8 707

0,0

20,0

0,5

0,5

0,5


635 105 164 904

0,0 0,0 0,0 0,0

5,0 5,0 3,0 5,0

0,6 0,4 0,4 0,5

0,5 0,2 0,3 0,4

0,6 0,5 0,4 0,6

2.2.6. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a kereset és a bérek A Észak-magyarországi régióban megkérdezett foglalkoztatottak havi bruttó jövedelme 117 872 forint. (32.sz. táblázat) Ez 15 százalékponttal elmarad kevesebb, mint amit 2007-ban mértünk a régióban. A Jó Pályán!! minta alapján 31 százalékponttal alacsonyabb bruttó bért regisztrálunk a régióban átlagban, mint a KSH felmérés (hivatalos statisztikai átlag). A legnagyobb eltérést a hivatalos statisztikai átlag és a Jó Pályán! felmérés között Nógrád megyében tapasztaltuk. Az átlagtól való elmaradásnak két oka lehet: az egyik összetételi a másik értelmezési. A mintában több nő és fiatal felnőtt van, mint az aktív népesség egészében, továbbá, a BérBarométer mintához képest több a fizikai dolgozó. Az ő keresetük általában alacsonyabb és ez csökkenti a minta átlagát. A másik ok a bruttó jövedelem értelmezésében van. Ez valamennyi pénzbeli juttatás adózás előtti összeadásával keletkezik. Az emberek nem minden hónapban kapnak jutalmat, 13. havi bért, túlóra pénzt pedig ez is beleszámít a bruttó jövedelmükbe. Valójában kevesen tudják pontosan a bruttó jövedelmüket. 32.sz. táblázat Mennyi az Ön havi bruttó keresete? N

Minimum


Átlag

Alsó határ

Felső határ

Összesen

2 732

32 000,0

639 000,0

123 675,6

121 405,4

125 945,8


375 167 127 669

32 000,0 45 000,0 60 000,0 32 000,0

545 000,0 380 000,0 162 000,0 545 000,0

120 251,1 134 034,1 89 598,4 117 872,7

112 911,4 124 458,7 86 389,2 112 945,1

127 590,7 143 609,5 92 807,6 122 800,3

N

Minimum

Bérbarométer Maximum

Átlag

Alsó határ

Felső határ

Összesen

8 625

7 000,0

6 765 000,0

154 003,1

151 239,9

156 766,3


604 120 210 934

11 500,0 11 000,0 18 000,0 11 000,0

650 000,0 1 110 000,0 280 000,0 1 110 000,0

140 538,0 157 264,5 108 497,7 135 483,1

134 503,9 136 972,4 102 284,8 130 488,7

146 572,1 177 556,5 114 710,7 140 477,5

33.sz. táblázat Statisztikai bruttó kereset/minta szerinti bruttó kereset

Összesen BORSOD HEVES NOGRÁD

Statisztikai átlag 2009 199 837

161 804 176914 151409

Minta szerinti átlag 2010 123675 120251 134034 89598

Minta/stat.átl.

62% 74% 70% 57%


33 É-Mo

117872

164 345

69%

A nettó jövedelem megfoghatóbb és nyomon követhetőbb az emberek számára. Ez az, ami a levonások után marad, és amiből meg kell élni, kifizetni a számlákat és megvenni a tankönyveket, ruhát a gyereknek. A teljes munkaidő teljesítése esetén 2010. január 1-jétől, havi bér alkalmazása esetén, 73 500 forint volt a minimálbér. Ennél 15%-kal volt magasabb az Észak-Magyarországi régióban a havi átlagos nettó jövedelem a Jó Pályán!! adatfelvétele szerint. A minta szerinti nettó kereset 9086 Ft-tal esett vissza a BérBarométer felmérés óta! A 2007-os felméréshez képest a megyék közötti sorrend nem változott: a régióban ma is Heves megyében keresik a legtöbbet, s Nógrád megyében a legkevesebbet. 34.táblázat Mennyi az Ön havi nettó keresete?

N

Minimum


Átlag

Alsó határ

Felső határ

Összesen

2 868

18 302,0

380 000,0

89 224,1

87 927,5

90 520,7


421 167 145 733

18 302,0 37 000,0 49 000,0 18 302,0

380 000,0 225 000,0 119 000,0 380 000,0

86 284,8 92 847,3 72 538,0 85 060,6

82 321,3 87 501,0 70 346,2 82 397,8

90 248,3 98 193,6 74 729,8 87 723,4

Bérbarométer N

Minimum

Maximum

Átlag

Alsó határ

Felső határ

Összesen

8 373

7 000,0

1 754 000,0

104 653,3

103 217,3

106 089,3


633 128 209 970

18 800,0 15 800,0 12 000,0 12 000,0

400 000,0 1 754 000,0 170 000,0 1 754 000,0

95 599,4 112 241,6 78 663,4 94 146,4

92 317,4 85 532,3 75 373,2 89 925,0

98 881,4 138 950,9 81 953,7 98 367,8

35.sz. táblázat Statisztikai nettó kereset/minta szerinti nettó kereset Összesen BORSOD HEVES NOGRÁD É-Mo

Statisztikai átlag 2009 124 116 106025 113218 101115 107241

Minta szerinti átlag 2010 89 224 86 284 92 847 72 538 85 060

Minta/stat.átl.

72% 81% 82% 72% 79%

2.2.7. A Régió munkahelyi/foglalkoztatási profilja; a foglalkoztatottak preferencia sorrendje munkahelyükkel kapcsolatban Az emberek munkahellyel kapcsolatos elvárásai értékválasztások. Ezek erősebben hatnak és hosszabban megmaradnak, mint a közvetlen érdekmotivációk. Azt is mondják, hogy az alapértékek egy ember élete során változatlanok. Ezért látunk a két adatfelvétel között viszonylag kis változásokat, annak ellenére, hogy a két időszak gazdasági jellemzői eltérnek egymástól. A Jó Pályán! felmérésnél a korábbi BérBarométer felméréshez képest mindhárom megyében jelentősebben felértékelődött a rugalmas munkaidő, a továbbképzés lehetősége Heves megyében. Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

34

Az átlagok azt fejezik ki, hogy egy ötfokozatú skálán hogyan értékelték az emberek az adott munkahelyi jellemzőt.

36.sz. táblázat A munkahellyel kapcsolatos elvárások

Jó Pályán! megfelelő fizetés Összesen BORSOD HEVES NOGRÁD É-Mo

Tovább lakóhelytől jó határozatlan rugalmas képzési való munka idejű munkaidő lehetőség távolság társak szerződés

családi élet vállalati és munka gyermek össze intézmények egyeztetése

4,8 4,8 4,8 4,8

4,6 4,5 4,8 4,5

4,5 4,3 4,5 4,0

4,2 4,2 4,3 3,8

4,0 4,0 4,0 3,3

3,7 3,7 4,0 2,8

4,2 4,1 4,4 3,8

2,7 2,5 3,0 1,9

4,8

4,6

4,3

4,1

3,8

3,5

4,1

2,5

Bérbarométer megfelelő fizetés

határozatlan idejű szerződés

jó munka társak

lakóhelytől való távolság

Összesen

4,8

4,5

4,2

3,6


4,8 4,7 4,7 4,7

4,5 4,4 4,5 4,5

4,3 4,4 4,1 4,3

3,8 3,8 3,8 3,8

3. A Észak-magyarországi Összefoglaló

rugalmas munkaidő

régió

3,2 3,5 3,3 2,9 3,2

Tovább képzési lehetőség 3,1 3,4 3,5 3,1 3,3

családi élet vállalati és munka gyermek össze intézmények egyeztetése 3,8 2,8 4 4,3 3,7 4,0

foglalkoztatási

3 3,1 3,2 3,1

profilja.

Az Észak-Magyarországi régió munkaerőpiaca az egyik legkritikusabb, szociális helyzete a legnehezebb az országban. Legtöbb mutatója az országos átlag alatti. Az általános gazdasági jellemzői determinálják ezt a helyzetet. Egy főre jutó GDP-je az 2008-ban az országos átlag 61,5%-a volt, ez rosszabb arány, mint az 1995-ös 72,6%. Észak-Magyarország a legkevésbé városias régiónk, a népességnek csak a fele él városban. Ennek nemcsak a tagolt domborzat az oka, hanem a gazdasági elmaradottság is. A régióra az aprófalvas településhálózat jellemző. A régió központja, Miskolc, ugyanakkor Miskolcnál kedvezőbb helyzetben van a régió másik nagy települése, Eger. A harmadik legnagyobb központ, Salgótarján stagnál. A legnagyobb arányú az elvándorlás Borsod megye hátrányos helyzetű kistérségeiből. A képzett fiatalok a jobb munkalehetőségek és a magasabb életszínvonal reményében Magyarország nyugatabbi régióiba vándorolnak. A régió összes kistérségében a nők aránya meghaladja a férfiakét. Ugyanakkor a férfiak aránya magasabb az átlagosnál a romák lakta, fiatalabb korszerkezetű területeken. Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

35 A 14 év alattiak a régió népességének 17%-át teszik ki, ez meghaladja az országos átlagot, köszönhető a roma népesség fiatalosabb korszerkezetének Borsod megyében és a hevesi kistérségben. A régió különböző fejlettségű területekből áll. Észak-Magyarország a rendszerváltás legnagyobb vesztese, a nehézipar és a mezőgazdaság összeomlása ezt a térséget érintette a legsúlyosabban. GDP-je korábban meghaladta az országos átlagot, jelenleg annak kétharmadát se éri el. A régióban nagyon alacsony a K+F helyek száma, 2009-ben az országban található kutatóhelyek mindössze hét (!) százaléka működött ebben a régióban. A régió legmagasabb jövedelmű kistérsége Tiszaújváros és a déli hegylábfelszín kistérségei: Eger, Gyöngyös, Hatvan, és az újonnan iparosodó Rétság. A szlovák határ menti kistérségek a legelmaradottabbak, a régió területén található az ország legalacsonyabb jövedelmű kistérsége: Csenyéte. 2000 és 2010 között a foglalkoztatottak száma 9%-kal csökkent, a munkanélküliek száma 56 %-kal nőtt. A régióban az aktivitási ráta bár növekedést mutat, de az alacsony országos arányhoz

viszonyítva is alacsony maradt. A munkanélküliségi ráta az elmúlt évtized során mindvégig meghaladta az országos átlagot, 2009-ben 15,2%-ra nőve. Ahhoz, hogy a régió foglalkoztatási és bérhelyzetét alakító viszonyok természetéről képet kapjunk a Jó Pályán! projekt keretében kérdőíves adatfelvételt folytattunk, 3500 fő megkérdezésével. A jelen adatfelvétel előzménye volt egy 10 000 fős adatfelvételünk egy hasonló szerkezetű kérdőívvel, az EQUAL- Bérbarométer kialakítása során. Az elemzés során az ebből nyert adatok összehasonlítására is törekedtünk. Megállapíthatjuk, hogy az Észak-Magyarországi régió foglalkoztatói között a kisvállalatok kerültek túlsúlyba. A válság idején bár a legfőbb foglalkoztató továbbra is a versenyszféra maradt, egyre erőteljesebb lett a non-profit szféra, mint foglalkoztató előretörése. A fő foglalkoztatási hangsúly áttevődött a szolgáltatási szektorba és a kereskedelembe. A fizikai dolgozók aránya nőtt, túlsúlyuk mellett megemelkedett a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozások aránya és az előző mintához képest csaknem háromszorosára emelkedett az önfoglalkoztatók aránya az alkalmazottak rovására, ami a kényszervállalkozások jelentős aránynövekedésére is mutat. A régióban képzés, továbbképzés terén romlott drasztikusan a helyzet. Az átszervezésekről jóval kisebb arányban számoltak ugyanakkor be, mint amire számíthattunk volna a gazdasági válság hatására. A kollektív megállapodások meglétéről és a szakszervezeti szervezettségről a Jó Pályán! minta kisebb hányada számolt be, mint a Bérbarométeré, de ez betudható a lekérdezés módszerében történt változásnak is, illetve annak, hogy a Jó Pályán! mintában jóval kisebb arányban szerepelnek a nagyvállalatok alkalmazottai, mint a mikró-és kisvállalatoké. Munkahely keresésében, és megtalálásában továbbra is a zárt pályás módszerek (család, ismerősök, gyakornoki státusz) vezetnek, ugyanakkor az internet szerepe jelentősen megnőtt. Az internet egyébként a mai viszonyok között felzárkózott az abszolút második helyre. Az Észak-Magyarországi régióra (is) még mindig a teljes munkaidős foglalkoztatás a jellemző, bár egyes helyeken már a korábbinál erőteljesebben kezd elterjedni a részmunka (pl. Borsodban). A szolgáltatások előretörése a foglalkoztatásban a hétvégi munkarend megszaporodását jelenti. A munkahelyre való eljutás legkeresettebb eszköze az autó, és megnőtt a biciklisek száma is. A régióban az ingázás (vonattal közlekedés) nem jellemző. A foglalkoztatottak 93,5-%-a egy órán belül eléri munkahelyét. Az Észak-Magyarországi régióban átlagosan egy ember 1,3 –szor volt munkanélküli eddigi pályafutása során a Jó Pályán! felmérése szerint, ez valamivel rosszabb, mint az országos átlag (0,9), és mint a BérBarométer felmérése szerinti érték (0,5). Ez persze statisztikai adat. Jó Pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért TAMOP-5.5.1/A-10/1-2010-0024 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

36 Egy ember vagy munkanélküli egyszer, kétszer stb. vagy sem. A tört számok azt jelzik, hogy vannak, akik eddig nem jutottak erre a sorsra. Az átlag egyértelműen és valamennyi megyében megemelkedett a két időszak között, igaz van olyan megye, ahol kevésbé (Heves), és van olyan, ahol háromszorosan (Nógrád). A mezőny ebben a régióban is széthúzódott a megyék között. Legmagasabb a munkanélküliségi esetek száma Borsod megyében, legalacsonyabb Heves megyében. A 2007-os felméréshez képest a megyék közötti sorrend nem változott: a régióban ma is Heves megyében keresik a legtöbbet, s Nógrád megyében a legkevesebbet.


Észak-Magyarországi Régió

Recommend Documents