KÖH
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2010. május VII. évfolyam, 5. szám
MISKOLC
Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi műemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklődésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi e-mail címekre:
[email protected] [email protected] (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerősei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkről. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerőseinek.
Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint „felnőttkorba lépett”. Két teljes év működés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Legismertebb munkáink jelenleg e Hírlevél és a „Műemléki beszélgetések” című rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Északmagyarországi Kulturális- és Műemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Műemléki beszélgetések 2009-ben hatodik évükbe lépnek. Ezen hosszú idő bár
korántsem volt mindig könnyű, lépéseinket a kezdetektől nyomon követő érdeklődők láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlődésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos működés érdekében, amelynek most léphettünk egy következő lépcsőfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk:
18445671-1-05
KÖH
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2010. május VII. évfolyam, 5. szám
A TA R TA LO M BÓ L…
MISKOLC
A Miskolci Galéria júniusi rendezvényei
9
Időszaki kiállítások a Herman Ottó Múzeumban 10
HÍREK Felhívás Környezet – Ember – Kultúra „Az alkalmazott természettudományok és a régészet párbeszéde” címő konferencián való részvételre 3 Néprajzi Kincsesház nyílik Debrecenben Szepességi városokról nyílt kiállítás Budapesten
Kisépítészet, belsıépítészet, tárgytervezés
10
Idıszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában 11 Hegyalja Fesztivál 2010. július 14–18.
12
3
XIII. Nemzetközi Kádárnap
12
4
X. Borsodi Mővészeti Fesztivál 2010. június 16 – 27. 12
Múzeumok világnapja, Múzeumok éjszakája 5
KÖNYVAJÁNLÓ
Épületkutatás
6
Kulturális Örökség Napjai
7
Ars perennis. Fiatal Mővészettörténészek II. Konferenciája 13
Az Élılánc a kisiskolák megmentésérıl
7
PÁLYÁZATOK
14
IMPRESSZUM
17
AKTUÁLIS
RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK
Angster József és az Angster-orgonagyár. 80 év mesteri orgonái 8
Forrás: http://www.miskolc.koh7.hu/05_archiv/01-miskolc/cd/alap1.htm
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május
HÍREK_______________________________________________ FELHÍVÁS Környezet – Ember – Kultúra „Az alkalmazott természettudományok és a régészet párbeszéde” című konferencián való részvételre A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2010. október 6-8. között rendezi meg a Környezet – Ember – Kultúra, „Az alkalmazott természettudományok és a régészet párbeszéde” című interdiszciplináris konferenciát. A rendezvény célja, hogy fórumot teremtsen a természet- és környezettudomány, valamint a régészet párbeszédéhez. A konferencia kifejezett szándéka, hogy olyan előadásokon keresztül mutassa be a kapcsolódó tudományok együttes eredményeit, amelyekben a természet- és környezettudományos módszerekre régészeti interpretáció is épül. Ennek fényében a rendezvényre olyan előadásokat várunk, amelyek nem a természettudományok részletes metodikai aspektusait mutatják be, hanem ahol a régészeti elméletek és következtetések továbbgondolása a természettudományos módszerekre való építkezés eredményeképpen valósulhatott meg.
A konferencia az alábbi öt témakört öleli fel: Őskörnyezettan Archeometria Archaeobotanika Archaeozoológia Antropológia A konferencia helyszíne a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat Daróci utcai székházának konferenciaterme (1113, Budapest, XI. Daróci u. 3.). A konferenciára való jelentkezéseket a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és az előadás összefoglalójának leadásával 2010. június 30-ig várjuk a
[email protected] email-címre. A konferencián elhangzó előadások összefoglalóit a helyszínen a résztvevők rendelkezésére bocsátjuk, illetve az előadások tanulmánykötetben való megjelentetését tervezzük. A konferencia részvételi díja 6000 Ft/fő, diákoknak 2000 Ft/fő. A kapcsolódó és a részletes szakmai programot a szeptember 20-ai II. körlevél tartalmazza.
______________________________________________________ NÉPRAJZI KINCSESHÁZ NYÍLIK DEBRECENBEN
Kétéves program keretében, 412 millió forintból alakítják ki az ország első vidéki néprajzi múzeumát Debrecenben, a belvárosi Magoss-házban, amely Déri György gyűjteményének ad majd otthont.
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május Déri György 1938-ban ajándékozta a városnak 2318 darabos néprajzi gyűjteményét, amely a Kárpátmedence minden tájáról tartalmaz műtárgyakat. A múzeum 2012 nyarán történő átadását követően mind a közönséget, mind a kutatókat a legmodernebb eszközparkkal várja majd - mondta Halász János (Fidesz), a város kulturális ügyekért felelős alpolgármestere a projektet bemutató pénteki debreceni sajtótájékoztatón.
csoportok ismerkedhetnek a néprajzi gyűjteménnyel mondta Halász János.
A politikus közlése szerint a július 1-jén induló munkálatokat 90 százalékban pályázati forrásból fedezik. Az 1906-ban Magoss György debreceni polgármester által építtetett patinás épületben hét állandó kiállítótermet és egy többfunkciós múzeumpedagógiai helyiséget is kialakítanak. Utóbbiban szakemberek, kutatók és iskolai látogató
A Néprajzi Kincsesház működésének fontos részeként beszélt Halász János a Néprajzi Szabadegyetem elnevezésű programról, amelynek keretében a szakma legkiválóbb képviselői legújabb kutatási eredményeiket mutathatják majd be.
Hozzátette: a múzeum, amely a Néprajzi Kincsesház nevet viseli majd, eredetileg a tervezett debreceni EKF-projekt részeként a Déri Múzeum közvetlen közelébe került volna, ám miután nem Debrecen kapta meg az Európa Kulturális Fővárosa címet, kevesebb pénzből kell létrehozni azt.
Forrás: mult-kor.hu
______________________________________________________ SZEPESSÉGI VÁROSOKRÓL NYÍLT KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN Prága után Budapesten nyílt fotókiállítás a négy kelet-szlovákiai szabad királyi város, Bártfa, Ólubló, Késmárk és Lőcse történelmi épületeiről, dokumentumairól, templomairól, fürdőés kirándulóhelyeiről a budapesti Szlovák Intézetben.
Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete utalt rá, reméli, hogy a politikai feszültségek nem nyilvánulnak meg a turizmusban, a magyarok és a szlovákok továbbra is jószomszédi viszonyt ápolnak, fölkeresik egymás országát és ismerkednek egymás kultúrájával. A kelet-szlovákiai városok magja az UNESCO világörökségi listáján szerepel, és amit a nagyközönség a képeken most láthat, az a rendszerváltás óta eltelt 20 év restaurációs
munkájának, a városvezetés, a civil szervezetek és a lakosság összefogásának eredménye - mondta. A gazdag hagyományokat őrző négy történelmi város 2001-ben összefogott és Lőcsén megalapította a Szlovákiai Szabad Királyi Városok Egyesületét, mert a városok vezetése úgy gondolta, hogy ha összefog, és közösen mutatja meg történelmi kincseit Szlovákiában és külföldön, nagyobb sikerre számíthat a turisták körében - mondta el az MTI-nek Ólubló polgármestere, Valent Jarzemborsky, aki három másik városvezetővel érkezett Budapestre, a kiállítás megnyitójára. Sonja Jelinková, a kiállítást szervező Szlovák Idegenforgalmi Képviselet vezetője arra hívta föl a figyelmet, hogy "jön a nyár, egymás mellett élünk, közös a történelmünk és közösek a gyökereink, még repülőgépre sem kell ülni, hogy fölfedezzük ezeket a városokat és környéküket, a fürdőket és a Tátra aljai kirándulóhelyeket." A meghívottak dokumentumfilmet is láthattak magyar szinkronnal a kiállításon bemutatott városokról. Bártfa 1376-ban az Anjou királyi családtól kapta meg a szabad királyi város címet, a gótikus-reneszánsz stílusú, XV. századvégi városházán az óra alatt
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május látható a magyar királyi címer is. A gótikus Szent Egyed (Egidius) bazilikában a névadó szobra 1466ból való. A 11 mellékoltár táblaképei a XV- XVI. században készültek. 2008-tól a világörökség része a barokk evangélikus fatemplom, amely a fa összeillesztésével, egyetlen szög beverése nélkül készült. Késmárk 1463-as keltezésű oklevelén Corvin Mátyás pecsétje van, szabad királyi városnak pedig 1655-től számít. A Thököly család síremléke a Szent Kereszt bazilikában látogatható. 1591-ből való a bazilika különálló reneszánsz harangtornya. A városban 1991től kétévente megrendezik az európai népi kézművesség bemutatóját és vásárát. Lőcse IV. Béla magyar királytól kapta 1249-ben a városlevelét. Pál mester városának is nevezik Lőcsét,
mert ő készítette az Európában egyedülálló, faragott csoportos oltárszobrokat a Szent Jakab katedrálisban 1507 és 1517 között. A városháza "lábasház" a XVI. századból, XIX. századi padlásszobákkal. Lőcse Mária-búcsújáró kegyhely is. Ólubló az 1400-as évektől kapott kiváltságokat Zsigmond királytól, a Poprád folyó mellett, szimmetrikusan kialakított utcarendszere van, a főteret a kora-gótikus stílusban épült Szent Miklós templom uralja. Főoltárán XIV. századi festett szobor: Mária a gyermekkel. Ólubló közelében szabadtéri skanzent állítottak föl a népi építészet legszebb alkotásaiból. A kiállítás június végéig látogatható. Forrás: mult-kor.hu
______________________________________________________ MÚZEUMOK VILÁGNAPJA, MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tisztelettel meghívja Önt a Magyar Nemzeti Galéria DEPERO, A FUTURISTA és a futurizmus hatása a magyar avantgárd művészetben című időszaki kiállítás megtekintésére.
Szakvezetést tart a kiállítás kurátora: Gergely Mariann
A rendezvény időpontja: 2010. június 14. hétfő, 15. 00, helyszíne: Magyar Nemzeti Galéria C épület Viszonylag kevesen jegyezték meg a nevét Marinetti, Giacomo Balla vagy Umberto Boccioni árnyékában. Pedig Depero már huszonévesen ott nyüzsgött Rómában az akkor szerveződő futuristák között, 1915-ben Marinettivel együtt fogalmazta meg A világegyetem futurista rekonstrukciója című kiáltványt, amely úgy döntött, hogy a változékony formák mögött a világ jelenségeinek absztrakt megfelelője fejezi ki igazán a tartalmat, és nekik úgy huszonévesen nincs más dolguk, mint „a világ derűs újjáépítése”. Radikális és intenzív boldogságtudatuk a XX. századot akkor még nem a pusztulás és a tömegesség korának látta, hanem dinamikus, a formák valódi, mélyebb lényegét felkutató, izgalmas jövőnek, amelyben az idő és a tér szövevénye széttördeli az addig egybefüggőnek látszó folyamatokat. Depero ceruzarajzain és telt, harsány színekben fürdő, kollázsszerű vásznain ennek megfelelően egy rendkívül színes, néha fenyegető, néha idegesítő, de mindenképpen mozgásban lévő képkorszak nyílt meg. Ahogyan Boccioni szobrai a fázisok
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május egymásutánjából, voltaképpen időbeli kiterjedésében fogalmazták meg a figurákat, Depero a síkokat tépte föl és állította soha nem látott viszonyba egymással. Mégis, amit most a Nemzeti Galéria kiállításán láthatunk, abban nem a futurizmus radikális nyelvújítása a megdöbbentő, hanem Depero komplex programja. Itt van egy rendkívüli, minden anyagban más és más módon tehetséges zseni, aki ott nyüzsgött a modernizmus kezdeteinél, de ma is jelen van az életünkben – elég hozzá kézbe venni az általa tervezett, azóta is forgalomban lévő Campari soda üveget. Depero ugyanis képzőművészként, reklámgrafikusként, díszlet- és jelmeztervezőként, sőt alkalmazott textilművészként egyformán csúcsra járt. A kiállítás a teli szájjal vigyorgó művész fotójával kezdődik és minden teremben újabb meglepetéseket kínál. Gabriella Belli olasz és Gergely Mariann nemzeti galériabeli kurátorok koncepciója a festő és designer Deperót úgy mutatja be, mint a műfajok határtalan keveredésének nagymesterét. A piktoplasztikus színházi produkciótól a mobilplasztikus zajkonstrukciókon át az avantgárd összművészeti koncepciók és a fogyasztást célzó reklámok mind Depero különleges stílusában szólalnak meg. A szénés ceruzarajzok, olajfestmények, reklámtervek mellett rekonstruált Depero-bútorok és a hozzávaló tervek, konstruktív fajátékok, animációs báb-balettfilm, falikárpit és
tányérdekoráció, tarot-kártyalap és jelmezterv is látható. Ez a színes, izgalmas Gesamtkunstwerk azt bizonyítja, hogy mégsem a szecesszió volt az utolsó európai művészeti irányzat, amelyik a kézműves hagyományokat képes volt ötvözni a modern szemlélettel. És nem egyedül a Bauhaus képviselte a vizualitás egészére érvényes művészeti programot. Depero arra tanít, hogy a gépet és a sebességet először fölfedező futurizmus olyan elementáris hatásokkal élt, amelyek egészen máig folytatódnak, gyakran a legváratlanabb irányokban, mint például Jakovits József szobraiban vagy az organikus magyar iparművészet bútorformálásában. A párhuzamok a kiállítás anyagában lépten-nyomon megdöbbentő felismerésekhez vezetnek. Erre épül a kiállítás utolsó egysége is, amelyik a futurizmusnak a magyarországi avantgárdra gyakorolt hatását vizsgálja, Depero mintegy száz műve mellé odaállítja a saját gyűjteményéből Kassák és Bortnyik, Scheiber Hugó, Uitz Béla vagy Schadl János vásznait. Az egész, jól tagolt, látványos és nagyszabású tárlat azt bizonyítja, hogy a futurizmus erejét, hatását és szellemiségét a magyar közönség mindeddig jócskán alábecsülte. Szerző: Götz Eszter Forrás: www.kultúra.hu
______________________________________________________ ÉPÜLETKUTATÁS Örömmel tudatjuk, hogy Épületkutatás címmel a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat új évkönyvet indít útjára. A kiadvány tartalmában a megszűnt Műemlékvédelmi Szemle hagyományait kívánja folytatni. Ezért tematikájában a történeti épületek falkutatása, a hozzájuk kapcsolódó régészeti és restaurátori feltárások, kerttörténeti kutatások eredményeinek közreadására vállalkozik. A kötetnek nem célja ismertetni azokat az ásatásokat, amelyek nem kötődnek egy adott épülethez, továbbá nem kívánja bemutatni a különböző feltárási technikákat és megvalósult építészeti és restaurátori helyreállításokat sem. Kifejezetten tudományos szempontú megközelítésből vizsgálja az épületeket és
azok művészet- és építészettörténeti összefüggéseit. Szerkezetében két fő egységre tagolódik, az elsőben műemlék épületek kutatásáról szóló, összefoglaló tanulmányok, a másodikban az előző évi kutatási munkákról szóló, rövidebb jelentések kapnak majd helyet. Az „Épületkutatás” címében is beszédes évkönyv lehetőség szerint a teljes hazai emlékanyag vonatkozásában, évről évre figyelemmel kívánja kísérni a tudományos célú műemléki helyszíni kutatásokat, függetlenül a hivatalos intézményrendszer kereteitől, valamint a megrendelők és a beruházók személyétől. Ha a lelet tudományos jelentősége kellőképpen indokolja – az
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május adattár teljessége érdekében –, a véletlenszerűen előkerült leletek közzétételét is fontosnak tartjuk.
mindössze néhány sorban – a 2003-2008 közötti időszakról is hírt kívánunk adni.
Mivel a Műemlékvédelmi Szemlében utoljára a 2002. évi feltárásokról jelent meg éves beszámoló, új évkönyvünk első számában rendhagyó módon, felsorolásszerűen – munkánként egészen röviden,
A tervek szerint az évkönyv minden évben ősszel, A 4-es formátumban, esetenként színes képekkel jelenik majd meg. A szövegek teljes terjedelmükben két nyelven (magyar, angol) lesznek majd olvashatók.
______________________________________________________ KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NAPJAI Franciaországban 1984-ben született meg a nyitott műemlékek napjának gondolata: tárják ki a kapuikat a nagyközönség számára olyan épületek, amelyek egyébként egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan látogathatók. Franciaországot követték a Benelux államok, majd Skócia, az Egyesült Királyság, Málta, Svédország. 1991-ben az Európa Tanács fölhívta az európai országok figyelmét, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, szenteljenek egy hétvégét az örökségvédelemnek. 1999-től az Európai Unió is saját programjának tekinti, ajánlásokkal és koordinációs találkozókkal segíti az ingyenes épületlátogatás programját Európa-szerte. Ma már 49 ország épületeire kerül föl a kulturális örökség napjai zászlaja. Hiszen közös cél, hogy az európai államok fölhívják a figyelmet az épített örökség értékeire és megőrzésük fontosságára, fölkeltsék a civil társadalom figyelmét, érzékennyé tegyék a polgárokat kulturális örökség megbecsülésére, ápolására, megóvására.
Magyarországon 1999 óta az Országos Műemlékvédelmi Hivatal illetve 2002-től jogutóda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervezi a Kulturális Örökség napjait. Évente más és más a központi témája az eseménysorozatnak. Az eddigiek: Ipari emlékek (1999), Árpád-kori templomok (2000), Az oktatás épületei (2001), Múzeumok - előtérben a háttér (2002), Zsolnay házdísznéző (2003), Lélegző örökségünk (2004), Kő kövön…marad - Várak, erődítmények, kastélyok (2005), A fél(t)múlt építészete - A szocreál Magyarországon (2006), Haza és haladás - A reformkor és a klasszicizmus építészete (2007), Újjászületés – Reneszánsz év (2008), Szakrális terek (2009). A megnyitandó épületeknek, helyszíneknek nem kell feltétlenül egyedileg védett műemlékeknek lenniük, korukra, funkciójukra nézve sincs semmilyen követelmény, s az is természetes, hogy ne csak a központi gondolatot képviselő épületek fogadják az érdeklődőket. Fontosnak, hogy a kortárs építészet, a tájépítészet, a népi- és ipari emlékek, feltárt régészeti lelőhelyek, temetők megismertetése is.
______________________________________________________ AZ ÉLİLÁNC A KISISKOLÁK MEGMENTÉSÉRİL Az Élőlánc honlapján, a www.elolanc.hu/index.php/kisiskolak/15/10349 címen olvasható az a nyílt levél, amelyet a nemzeti erőforrásokért felelős miniszternek címeztünk. Az akkor még miniszterjelölt Réthelyi Miklós reménykeltő nyilatkozatában a falusi kisiskolák megmentéséért folytatott többéves küzdelmünk igazolását látjuk. Idézet a levélből: "Szakmai tanácskozásokon, tudományos kutatási eredményekre alapozva bizonyítottuk, hogy a falusi kisiskolák felszámolása gazdasági hasznot nem hoz,
pedagógiai szempontból kártékony, és az érintett településekre nézve végzetes. [...] Felhívások megfogalmazásától kezdve ötven falusi iskola részvételével szervezett stafétán és országszerte megtartott fórumokon át parlamenti nyílt napig akciók hosszú sorával igyekeztünk az erőszakos iskola-központosítás veszélyeire felhívni a döntéshozók figyelmét [az elmúlt években] -eredménytelenül: a kormány elzárkózott az érintettekkel való érdemi párbeszéd elől, megcsúfolva a demokrácia elvét. Százával vesztették el
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május önállóságukat vagy szűntek meg a kistelepülések iskolái. Közel három éve indított kezdeményezésünk most mégis célba érni látszik. Örömmel értesültünk a sajtóból arról, hogy Ön a falusi kisiskolák újraindítását tervezi. Ez reménnyel tölt el bennünket, és szeretnénk Önt ebben a szándékában megerősíteni.
A kisiskolákkal és az oktatásüggyel kapcsolatos javaslataink megtalálhatók honlapunkon (www.elolanc.hu), valamint 2010-es politikai vitairatunkban." Forrás: Élőlánc hírlevél
AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK______________ ANGSTER JÓZSEF ÉS AZ ANGSTER-ORGONAGYÁR. 80 ÉV MESTERI ORGONÁI Helyszín: Pécs, Vasváry-ház (Király utca 19.) Nyitvatartás: 2010. május. 18 – augusztus 18. naponta 11.00-19.00
Az Angster-cég a 80 éves működése alatt 1300 orgonát épített vagy épített újjá Magyarországon és a határokon kívül. A kiállítás végigvezet a cégtörténeten. Bemutatja Angster József családját, a vándorévek utolsó állomásaként a romantikus új hangzásideált képviselő párizsi tanuló éveket.
A 19. századi kiegyezést követő gazdasági fellendülés nagy lehetőséget biztosított egy rajzban, műszaki tervezésben, kézügyességben és zenei hallásban kiemelkedő képességeket felmutató ifjúnak, a Kácsfaluból származó Angster Józsefnek (1834-1918). Tízéves európai vándorútját követően Pécsett letelepedve egy orgonaépítő céget alapított, és néhány évtized alatt üzemét Magyarország minden idők legjelentősebb orgonaépítő üzemévé fejlesztette. Az ország egyházművészetére, ipartörténetére és orgonaépítészetére máig ható orgonagyárat a 20. század elejétől fiai, Angster Emil és Oszkár vezették.
Illusztrálja az első orgonák építését a manufaktúrán és gyáralapításon át az államosításig. Ismerteti a kézműves orgonakészítést, majd a gépesített gyártást. A székesegyházakba és kis templomokba épített orgonákat eredeti homlokzati és szerkezeti tervrajzok szemléltetik. A tárlókban eredeti levelek, szerződések, orgonaavatókat méltató kritikák, és orgona-katalógusok tekinthetők meg. Az Angsterműhely működésére orgonák alkatrészei és orgonaépítő szerszámok emlékeztetnek. A gazdag fényképanyagon keresztül a különböző helyszíneken
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május megépített orgonák analóg és eltérő építészeti megoldásai figyelhetők meg.
Örökségvédelmi állította össze.
A kiállítás alapvető orgonaépítészeti ismereteket is nyújt a látogatónak. Felcsendülő orgonazene gazdagítja a látogató élményét.
A kiállítás rendezőszerve: Ingatlanfenntartó Nonprofit Kft.
A kiállítás anyagát és koncepcióját Hajdók Judit orgonaművész, orgonakutató, a Kulturális
Hivatal
orgona
szakreferense Örökségvédelmi
Társszervező: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. A reprezentatív kiállítás naponta 11.00–19.00-ig tekinthető meg.
______________________________________________________ A MISKOLCI GALÉRIA JÚNIUSI RENDEZVÉNYEI 2010. március 18 – augusztus 29. AZ EMBERT AZ Ő KÉPÉRE Kondor Béla művek az Antal-Lusztig gyűjteményből Kondor Béla művészetének egyik fontos és egyben örökké kutatott témája volt az ember. A nő és a férfi. Hol a szerető, egymást támogató, kiegészítő, hol a gyűlölködő, egymást gyilkoló kettős „isteni” mércével vett Ember. Erre a sokszoros viszonyra keresi ez a tárlat Kondor Béla művei által a többszörös válaszokat. 2010. április 29 – szeptember 19. Iparvágány IV. – Új város épül. Miskolc 1945-1975
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamarával közös kiállítás Vajon mi történik, ha egy várost a politika kiforgat a sarkaiból és egy újat, nagyobbat, jobbat teremt helyette? És vajon visszatekintve tényleg újabb, nagyobb és jobb lett?
2010. június 18 – szeptember 19. Emlékeim a Beatkorszakból.
Miskolci Galéria Petró-ház (3525 Miskolc, Hunyadi u. 12.) Nagy Kunszt Kortárs Képzőművészeti Tanulmányi Múzeum Nyitva tartás: hétfőtől péntekig, 8-16 óráig T:30/7393008 2010. március 16 – június 11. NEGYEDIK KUNSZT – Para-frázisok Művészettörténeti utalások felbukkanása a kortárs képzőművészetben. A kiállításhoz kapcsolódó tematikus foglalkozásokra iskolai csoportok jelentkezhetnek a 30-420-4038-as telefonszámon, Borsos Máriánál.
______________________________________________________
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2010. május
IDİSZAKOS KIÁLLÍTÁSOK A HERMAN OTTÓ MÚZEUMBAN A HERMAN OTTÓ MÚZEUM KIÁLLÍTÁSI ÉPÜLETE (3530 MISKOLC, PAPSZER 1.) MAZSAROFF MIKLÓS FESTŐMŰVÉSZ EMLÉKKIÁLLÍTÁS
______________________________________________________ A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÉS MAGYAR ÉPÍTÉSZETI MÚZEUMA Tisztelettel meghívja Önt 2010. május 6-án, csütörtökön 1600 órakor rendezendő kiállítás megnyitójára A KIÁLLÍTÁS HELYSZÍNE Budapest I. Táncsics M. u. 1. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal székházának aulája, az ÖRÖKSÉG GALÉRIA
KÖSZÖNTŐT MOND Dr. MEZŐS TAMÁS DLA egyetemi tanár A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke KISÉPÍTÉSZET, BELSŐÉPÍTÉSZET, TÁRGYTERVEZÉS Királyi Rajziskola 1799-1818.
Müntzberger Antal eszéki professzori minta-rajzgyűjteménye A magyar építészeti múzeumból
A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA TURÁNYI GÁBOR DLA okl. építészmérnök egyetemi tanár A Moholy-Nagy Iparművészeti Egyetem Építész Tanszékének tanára
A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ 2010. június 19-ig 900 és 1800 között a hét minden napján, kivéve vasárnap
A KIÁLLÍTÁST RENDEZTE ÉS BEMUTATJA BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY okl. építészmérnök A KÖH Magyar Építészeti Múzeum igazgatója
Kisépítészet, belsőépítészet, tárgytervezés Az 1968-ban alapított Magyar Építészeti Múzeumnak, a barokk tervrajzgyűjteménye után, a jelen kiállítás anyaga régiségében a második legjelentősebb és különösen gyönyörű tervrajz-együttese, amely 150 tételből áll, és azt most mutatjuk be először kiállításon. A Magyar Királyi Tanügyi Törvény, az 1777-ben kiadott Ratio Educationis gondoskodott a
szakképzésekről. Az építész, iparművész és iparosképzés alapját a legmagasabb szakmai színvonalon rakta le, majd a Törvény 1806. évi módosított kiadásában korlátokat is megszabott (23§.), „azokban a kézműves-szakmákban és mesterségekben, amelyekben szükséges a rajztudás, az inas-időszakból senki sem bocsátható tovább a
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május mesterfokozat megszerzésére, csak az, aki rajztudását érdemleges bizonyítványokkal igazolta”. A Magyar Királyságban 1777 után, 25 év alatt mintegy 20 regionális központban alapítottak Királyi Rajziskolákat. Az általuk oktatásban felhasznált mintarajzokat évente a Királyi Magyar Országos Építészeti Igazgatóság pecsétjével (K. Hungar. Landes Baudirekzion) kellett hitelesíteni, és az oktatás körülményeiről jelentést beadni a Helytartótanácsnak. 2002-ben Müntzberger Mária, az Eszéki Királyi Rajziskola professzorának, Müntzberger Antalnak (1770/74 – 1824) egyenes ági leszármazottja ajánlotta fel a Magyar Építészeti Múzeumnak megvételre ősének rendkívül magas színvonalú és az építészet, belsőépítészet és tárgytervezés széles skáláját átölelő, megőrzött rajzgyűjteményét. A szignált rajzok között található még Müntzberger Mathias neve is, aki Antal professzor Budán működő kortársa volt, és az ifjak, Ferenc (*1801) és Antal (*1802) rajzai is, kerek együttest alkotva a gyűjteményben. A Királyi Rajziskola mintarajzain látható épületek, bútorok, ötvöstárgyak királyi paloták berendezéséhez is méltó színvonalúak. Képet kaphatunk a magyar vizuális kultúra és oktatás országosan egyenletes színvonaláról. A rajzegyüttes kerti pavilonokkal kezdődik, a világi belsőépítészet legmagasabb színvonalú faburkolatai, stukkó, tükör-konzolasztal együtteseivel folytatódik. Míves cserépkályhákra és még mívesebb kályha feletti urnavázákra ad rajzmintákat. A konzolasztalok szobros óraházai után directoire romantikus írószekreter teljes műszaki rajza metszetekkel, titkos fiókok rugószerkezeteivel következik. A szekreterek több változata is szerepel. A királyi udvarba illő két, copf stílusú lovasszánkó
tervén 1799-es évszám van. Külön fejezetet kap a rajzok között a kovácsmesterség, amelyhez vaskapuk zártakaró tagozata, kilincse és konzolos cégérek rajzai kapcsolódnak. Az asztali ötvösség is palotába illő ezüst gyertyatartóival, kancsóival, fedeles levesestálaival, cukortartóival, szószostálaival van jelen. Az egyházi belsőépítészet teljes skálája is szerepel a rajzegyüttesben: különböző funkciójú, titulusú oltártervek, hozzá tabernáculumok, gyóntatószékek, padsor, sekrestyeszekrény, felolvasó állvány (ambo) műszaki tervrajzai. A templomi ötvösség következik miséző kelyhekkel, cibóriummal, talpas kereszttel, tömjén naviculával és füstölővel, végül örökmécsessel. Az építészettudomány alapformatana is sok szerkesztett rajzzal remekel. Az oszloprendek tudománya kiegészül a különböző ívrendszerekben való szerepeltetésükkel. Ezek zömében az ifjú Müntzberger Ferenc művei. A rajzoktatás kiterjedt a textiltervezésre, ott is a szegélydíszek mellett a színes virágokkal díszítendő bútor- és falikárpitok, miseruhák vagy díszruhák ornamentikájának motívumelemei is felsorakoznak. Találkozunk porcelán emléktányérok terveivel is. Végül ékszerterveket is láthatunk aranyművesek tanítása céljából, és mind a legmagasabb művészeti színvonalat képviseli. Magyarországon az eszéki rajzegyüttesen kívül 4-5 hasonló rajzsorozatot ismerünk a Királyi Rajziskolákból közgyűjteményekben és a Rajziskolák máig létező jogutódjánál. A kiállítás ritka kincseket vonultat fel az összművészeti gondolkodás és megjelenítés bizonyságául a látogatók előtt. Bugár-Mészáros Károly
______________________________________________________ IDİSZAKI KIÁLLÍTÁS A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM RÁKÓCZI MÚZEUMÁBAN A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma szeretettel meghívja Önt és Kedves Barátait A BETHLENEK A fejedelem diplomatájától a XX. századi egyetemi tanárig
című időszaki kiállítására A kiállítás megtekinthető: 2010. május 20 – augusztus 29. között, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.
______________________________________________________
Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2010. május
HEGYALJA FESZTIVÁL 2010. JÚLIUS 14–18. Közel kétszáz fellépı, 10 színpad, pálinkás jóreggeltek a Tisza-parton: a Hegyalja nem pusztán Magyarország egyik legnagyobb zenei fesztiválja, a Hegyalja maga a nyaralás. És néhány név a fellépık közül: Tankcsapda, Tátrai Band, Csík Zenekar, Budapest Bár, Subscribe, Motörhead, Kispál és a Borz, Ákos, Quimby és még sokan mások. A
Hegyalja Budapesttıl szők három óra vonattal és a koncerteken kívül túrákon, programokon is részt vehetnek az ide látogatók Tokajban és környékén. Van itt sétahajó járat, sétakocsikázás, lovaglási lehetıség és persze megtudhatjuk miért lett világszerte híres a tokaji bor. Forrás és további részletek: www.hegyaljafestival.hu
______________________________________________________ XIII. NEMZETKÖZI KÁDÁRNAP Erdıbénye Hagyományosan évente megrendezésre kerülı szakmai program és fórum az országban élı kádárok, a nagyközönség számára is nyitott programokkal,
ebben az évben nemzetközi szakmai rendezvénnyé bıvítve, spanyol, francia résztvevıkkel.
______________________________________________________ X. BORSODI MŐVÉSZETI FESZTIVÁL 2010. JÚNIUS 16 – 27. Kazincbarcika és a kistérség települései A fesztivál célja, hogy a programokat meglátogató érdeklődők, a művészetek segítségével keressék fel ÉszakBorsod ismert és eddig fel nem fedezett szépségeit!
KÖNYVAJÁNLÓ_____________________________________ Ars perennis. Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciája / 2nd Conference of Young Art Historians, Budapest, 2009 CentrArt Művészettörténeti Műhely Tanulmányok /CentrArt Arthistorical Workshop Studies Primus Gradus Tanulmányok Primus Gradus Studies Szerkesztette Tüskés Anna A CentrArt Egyesület az Entz Géza Alapítvánnyal együttműködve 2009. november 27-29. között megrendezte a Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Tanácstermében. Kezdettől fogva gondoltunk arra, hogy az elhangzó előadásokat tanulmánykötetben jelentetjük meg. A kötet első részében közreadott tanulmányok köre azonban nem teljesen egyezik az előadásokéval, mivel néhány szöveg írásos változata sajnos nem készült el.
Kötetünk második részét a CentrArt Egyesület műhelyében 2006-2009 között tartott előadások alkotják. Régészek, történészek és művészettörténészek alapkutatásainak friss eredményeit mutatja be ez a fejezet. A kötet harmadik részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Művészettörténeti Intézetében 2006-ban Pál Linda és Süle Ágnes Katalin által Primus Gradus címen kezdeményezett, de meghiúsult tanszéki folyóirat első számába készült négy tanulmány kapott helyet. Kötetünkben több tudományág, és tudományos iskola képviselőinek különböző szemléletű írásait adjuk közre. Úgy véljük, hogy a történettudomány, a művészettörténet és a régészet sajátos megközelítési módjai sokszínű képet adnak a magyar művészettörténeti kutatás aktuális kérdéseiről. A tanulmányok az európai művészet néhány, eddig figyelmen kívül hagyott vagy nem kellő mélységben
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május ismert területét és forrását állítják a középpontba. A tárgyalt témák átfogják a középkortól a 20. századig terjedő időszakot. A tanulmányok túlnyomó többsége új alapkutatásokra épül. Jelentős részük egy-egy művet vagy forrást elemez, de van köztük nagyobb forráscsoportra kiterjedő, átfogó vizsgálat is. Köszönjük Tóth Bálintnak, Schmidt Péternek és Michele Sitanak a tanulmányok idegen nyelvű összefoglalóinak lektorálását. Tartalom Székely Miklós: Előszó Tüskés Anna: Előszó Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciája, 2009. november 27-28. Budapest Bibó István: Köszöntés a Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciáján, 2009. november 27 Mecsi Beatrix: Magyarország egyik legrégibb festészeti emléke. A visegrádi esperesi templom falképtöredékei Raffay Endre: Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház és a magyarországi gótika kezdetei Rostás Tibor: Graeco opere - görög modorban I. Szávaszentdemeter és Kaporna 13. századi falképei Weisz Attila: Megjegyzések az újtordai református templom periodizációjához Szőke Balázs: Behúzott támpilléres terek és hálóboltozatok az erdélyi gótikában: Nagybaromlaka, Nagysink, Szászújfalu Prajda Katalin: Hölgy a képen. Fra Filippo Lippi Kettős portréja és a firenzei Scolari család Gál-Mlakár Zsófia: Verancsics Antal főpapi szertartáskönyvének művelődéstörténeti összefüggései N. Kis Tímea: "Olyan Istent...hordoznak a lelkükben, amilyent meg is festettek" Illusztrációk két 16. századi antitrinitárius kiadványban Koruhely Nikoletta: Sir Peter Lely: Frances Stuart képmása. A szépség hagyománya a 17. századi angol portréfestészetben Székely Gábor: Egyház, mezőváros, művészet. A kecskeméti református egyházközség temploma és klenódiumai a 17-18. században Olbert Mariann: Néhány adalék a budapesti Nagyboldogasszony Magyar Ortodox templom ikonosztázionjának vizsgálatához. Anton
Küchelmeister bécsi "császári akadémiai festő" szerepe Arany Erzsébet: A Koháry család felsőmagyarországi uradalmi építkezéseiről, különös tekintettel a hontszentantali Koháry-Coburg kastély 18. századi építéstörténetére Tatár Sarolta: A vértesacsai római katolikus templom mennyezetfreskója Mészáros Ágnes: Idő-kép zenekísérettel. Jellemző képtémák és ikonográfiájuk 19. századi képórákon Semsey Balázs: Kulturális örökség és/vagy muzeológiai probléma? Beépített templomi berendezések az Iparművészeti Múzeumban Tóth Beáta: A kecskeméti városháza stílusa és Lechner Ödön nemzeti formanyelvének korszerű megközelítése Torma Ágnes: Schmahl Henrik három épülete a mór művészet 19. századi recepciójának tükrében Tüskés Anna: Velencei kútkávák Magyarországon Tornallyay Éva: Zrumeczky Dezső építészete. Tormay Cecil és Herczeg Ferenc villája Áts Írisz: A Kecskeméti Református Újkollégium építéstörténete (1911-1913) Székely Miklós: Az 1900-as párizsi világkiállítás Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett magyar történelmi pavilonjának és installációinak tervei a párizsi Archives Nationales-ban Süle Ágnes Katalin: Jánszky Béla és a bécsi Első Nemzetközi Vadászati Kiállítás magyar pavilonja Benkő Zsuzsanna: Céhbeliek, Cenniniek, Spirituálisok. Művésztársaságok a gödöllői művésztelep jegyében Rózsavölgyi Andrea: Delmár Emil műgyűjtő művészettörténeti kapcsolatai Ván Hajnalka: Jankay Tibor élete és művészete Mészáros Zsolt: Hölgyek berettával. Kérdések az 1945 előtti magyar (nő)művészek megítéléséről Millisits Máté: Kálvin János képi ábrázolásai a Kárpát-medencében az elmúlt száz évben (1909-2009 között) Tasnády S. Attila: Mokry Mészáros Dezső az alkalmazott művészetek területén Zsoldos Emese: "Világos fekete. Az egész világegyetem" Egy Beckett-előadás képeiről Vincze Gabriella: A szöveg és kép viszonya Nádas Péter Valamennyi fény című fényképalbumában
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május Zombori Mónika: A hiperrealizmus megjelenése Magyarországon a hetvenes-nyolcvanas években Oltai Kata: Vágyott és kötelező szerep: férjhez menni! Kortárs művészeti stratégiák gender szempontú vizsgálata Kokas Nikolett: Borz Kovács Sándor élete és munkássága Körmendy Klára Anna: Szakralitás a kortárs építészetben: a nový dvůri Miasszonyunk ciszterci kolostor és a loppianói Mária Istenanya templom Wesselényi-Garay Andor: Kétdimenziós építészet. Egy építészeti képikonográfia alapjai CentrArt Művészettörténeti Műhely Tanulmányok Terei György: Az Árpád-kori Kána falu feltárása Schmidt Péter: A bécsi Szent István-dóm és a pozsonyi Szent Márton-székesegyház építéstörténeti összehasonlítása Veress Ferenc: Note per un problema storiografico: Savonarola e le arti Tüskés Anna: A pócsi Mária-kegykép kisgrafikai ábrázolásai Tóth Áron: "Szám- és tértan s az alkalmazott mértan minden ágait magába foglaló magyar kézirat számos
színezett ábrával" Az első ismert magyar nyelvű építészeti szakszöveg Rákossy Anna: Egy forrásértékű inventárium 1778ból az Esterházy-kincstár "mobilis" darabjairól Simon Kata: A bodrogkeresztúri görög katolikus templom ikonosztázionja Szerdahelyi Márk: Az esztergomi Károly Ambrussíremlék Rudnay Sándor hercegprímás levelezésében és a korabeli sajtóban Székely Miklós: Az 1878-as párizsi világkiállítás osztrák-magyar pavilonja Wesselényi-Garai Andor: Építészet és kontextusváltás Primus Gradus Tanulmányok Jankovics Norbert: A tarnaszentmáriai templom kőfaragványai Jakab Péter: Tommaso Redi Kapisztrán Szent Jánosoltárképe a firenzei San Salvatore al Montetemplomban Büki Barbara: A Bakáts-téri templom falképeiről Tóth Károly: "...nem is tehet másként jóízlésű művészember!" Tornyai János helyzetértékelése 1907 szeptemberében. Egy újonnan előkerült Tornyai-levél Személy- és helységnévmutató
PÁLYÁZATOK_______________________________________ KÖZLEKEDJ OKOSABBAN, ÉLJ EGÉSZSÉGESEBBEN! Rajz- és fotópályázat óvodás gyermekek, általános és középiskolás tanulók, valamint családok számára. A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, továbbá az Oktatási és Kulturális Minisztérium meghirdeti immár hagyományos rajz-, és fotópályázatát a 2010.
szeptember 16-22. között megrendezendő Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap alkalmából. Beadási határidő: 2010. július 15. A pályázati felhívás és további információk a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium honlapján olvashatók. Forrás: www.okm.gov.hu
______________________________________________________ Pályázatot kiíró szervezet
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Pályázat megnevezése Pályázat esélykülönbséget mérséklı kulturális vidékfejlesztésre Többcélú kistérségi társulások és többcélú kistérségi társulás által megbízott Pályázók köre önkormányzatok, illetve szervezetek Támogatható tevékenységek
- kistérségi közmővelıdési referens alkalmazása (20% önrésszel); - kistérségi közkincs-kerekasztal létrehozása, további mőködésének támogatása (10%
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május (célok)
önrésszel).
Támogatási keret
139 millió forint
Támogatás összege
Elsı témakörben legalább 1 millió, de legfeljebb 2,5 millió forint, a második témakörben pedig legalább 300 ezer, de legfeljebb 550 ezer forint.
Beadási határidı
2010. június 21.
Honlap
www.okm.gov.hu
Pályázatot kiíró Falvak Kultúrájáért Alapítvány szervezet Pályázat megnevezése
Kultúra Lovagja cím adományozása
Támogatható tevékenységek
a) A magyar államalapítás millenniuma alkalmából a kulturális örökség megırzése, felkutatása, ápolása, népszerősítése, alkotó fejlesztése, az egyenrangú kultúrák nemzetközi együttmőködésének elısegítése érdekében huzamos idın át kifejtett önzetlen tevékenység elismerésére a Falvak Kultúrájáért Alapítvány 1998-ban Magyar Kultúra Lovagja címet alapított. (b) A pályázhatnak azon szervezetek - a jelölt tudta nélkül -, amelyek tagjaik, munkatársaik, támogatóik huzamos idın át végzett, önzetlen, áldozatos munkáját az elismerés ezen formájával kívánják megköszönni. (c) Javasolható címek: Egyetemes Kultúra Lovagja; Magyar Kultúra Lovagja és a Magyar Kultúra Apródja (d) Jelölt lehet az alapító gondolatot hitelesen megvalósító magyar és külföldi állampolgár, illetve "posztumusz" személy.
Pályázók köre
Társadalmi szervezetek
Beadási határidı 2010. október 15. http://www.alkotohazak.shp.hu Honlap
Pályázatot kiíró Falvak Kultúrájáért Alapítvány szervezet Pályázat megnevezése
Örökségünkért érem
Támogatható tevékenységek
(a) A Falvak Kultúrájáért Alapítvány az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából Örökségünkért érem elismerést alapított azon személyiségek számára, akik a magyar kulturális örökség megırzése érdekében - kiemelten falvakban és kulturálisan hátrányos helyzető településeken - példamutatóan tevékenykednek. (b) Az elismerést évente legfeljebb három arra érdemes személynek veheti át. (c) Pályázat formája kötetlen. Jelölt lehet az alapító gondolatot és a pályázat célját huzamosabb idın át hitelesen megvalósító magyar személy.
Pályázók köre
Társadalmi szervezetek és önkormányzatok
Beadási határidı 2010. szeptember 15. Honlap
http://www.alkotohazak.shp.hu
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május Pályázatot kiíró szervezet
Falvak Kultúrájáért Alapítvány
Pályázat megnevezése
Örökség serleg
Támogatható tevékenységek
(a) A Falvak Kultúrájáért Alapítvány együttmőködve a Magyarország Felfedezıi Szövetséggel 2005-ben Örökség serleg elismerést alapított, melynek célja a Kárpát-medence kulturális örökségének ápolása érdekében tevékenykedı, példamutató ifjúsági közösségek színvonalas elismerése. (b) Az elismerést évente egy alkalommal, legfeljebb három arra érdemes közösség veheti át. (c) Pályázat formája kötetlen. Jelölt lehet az alapító gondolatot és a pályázat célját huzamosabb idın át hitelesen megvalósító állandó vagy ideiglenes ifjúsági közösség.
Pályázók köre
Ifjúsággal foglalkozó társadalmi szervezetek és iskolák
Beadási határidı 2010. november 1. Honlap
http://www.alkotohazak.shp.hu
Pályázatot kiíró szervezet
Tájérték Katasztert (TÉKA) megvalósító konzorcium tagjai,
Pályázat megnevezése
Országos Értékvadászat
Támogatható tevékenységek (célok)
Az (1) kategóriában magánszemélyek, a (2) kategóriában magánszemélyek és csapatok nyújthatják be pályamőveiket. (1) Víz és tájérték kategória Két egyedi tájérték típus, a gémeskutak és a forrásfoglalások országos győjtésére irányuló akció, amelynek a célja, hogy minél teljesebb képet kapjunk az ország gémeskútjairól és forrásfoglalásairól (a forrás vizét feltáró és összegyőjtı mőtárgyakról), számukról, használatukról és kialakítási módjukról, esztétikai értékükrıl. (2) Területi kategória A területi kategóriát csapatok és magánszemélyek számára A cél a csapatok környezetében - települési, illetve legfeljebb kistérségi szinten - található tájértékek minél teljesebb körő felmérése
Pályázók köre
Helyi közösségek, iskolák, intézmények, civil szervezetek - azaz csapatok -, valamint magánszemélyek vehetnek részt
Beadási határidı 2010. augusztus 30. www.tajertektar.hu Honlap
Pályázatot kiíró szervezet
Európai Bizottság
Pályázat megnevezése
Pályázat kulturális szervezetek partnerségének támogatására EuropeAid/129799/C/ACT/MULTI
Pályázók köre Civil szervezetek, felsıoktatási és kutató intézmények, valamint nemzetközi szervezetek
Támogatható Olyan 24 hónapos, 2012. november 30-ig befejezıdı projektek támogathatók, amelyek többek között a tevékenységek területek egyikéhez tartoznak: a kultúrához való nyilvános hozzáférés fejlesztése; az európai identitás f
Észak--magyarországi kultu kulturális Észak rális és műemléki hírlevél 2010. május (célok)
kulturális szervezetek regionális és régiók közötti együttmőködése; a kulturális szervezetek hálózatépít erısítése.
Támogatási keret
2,5 millió euró
Támogatás összege
50 ezer, de legfeljebb 300 ezer euró
Beadási határidı
2010. június 1.
Honlap
webgate.ec.europa.eu/europeaid/onlineservices/index.cfm?do=publi.welcome&nbPubliList=15&orderby=upd&orderbyad=Desc&searchtype=
IMPRESSZUM_____________________________________ Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Északmagyarországi Irodájának értesítője. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztők: Hajdú Ildikó (
[email protected]), Paszternák István (
[email protected]) és Szőke Kornélia (
[email protected]). Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: +36 46 508-927 (KÖH). A szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hírlevél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhető. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetről származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetőek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=MSKHIRL címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztőknek küldött e-maillel lehet. A megrendelők e-mail címeit a Szerkesztőség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább. Híreink részben a Kultur Pont aktuális hírleveléből származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a www.kulturpont.hu címen!
