újság VII. évfolyam, 5. szám

újság

VII. évfolyam, 5. szám

hírek, felhívások Tartalom Hírek, felhívások

2

A kiegyensúlyozott elme megteremtése 3 Szvámi Sivánanda Szaraszvatí

Karma

4

Szvámi Sivánanda Szaraszvatí

A meditáció Szatszang a karmáról

7 8

Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí

Szatszang a Ganga Darshanban

11

Szvámi Nirandzsanananda Szaraszvatí

Mese: Akik pórul jártak

13

Kirtan, receptek

16

CD– és könyvajánló

17

A nyári szünet elõtti utolsó jógafoglalkozás június 18-án lesz. Az nyári programokat megtalálod a honlapon.

www.satyananda.hu

Június 6., szombat – Siófok

Bevezetés a Satyananda Yoga-rendszer gyakorlataiba; félnapos szeminárium Módszerek az elme, az érzelmek és a test kezelésére a Satyananda-tradíció szerint. Várjuk az érdeklõdõket, a kezdõket és azokat is, akik évek óta gyakorolnak. Idõpont: 2009. június 6., 9.00–13.30 óra Helyszín: SIÓFIT, Fitness terem. Siófok, Fõ utca 19. Jelentkezés: Radosits Judit, tel: 30 396 2455, Email: [email protected]

Június 13., szombat – Budapest Satyananda jóga gyakorlónap

Idõpont: 09.00–13.00 (Részvételi díj: 4.000 Ft) Módszerek az elme, az érzelmek és a test kezelésére a Satyananda-tradíció szerint. Várjuk az érdeklõdõket, a kezdõket és azokat is, akik évek óta gyakorolnak. A délutáni program: 13.00–14.30: ebédidõ 16.30–17.30: filmvetítés. Szvámi 14.30–15.45: karma jóga Nirandzsanananda: A jóga, a jól-lét 16.00–16.30: mantra szádhana tudománya II. (Mahámritjundzsaja, Gajatri, Durga 17.30–18.00: kirtan mantrák tanulása) 18.00–19.00: Gyógyító mantra recitálása Helyszín: Budapest, V. kerület, Szép utca 3. II. emelet A délutáni programok ingyenesek.

Június 27., szombat – Szólád Karma jóga nap

A karma jóga olyan rendszer, amely fejleszti az ellenálló képességet cselekedeteink önmagunkra visszaható és negatív összetevõi ellen. A cselekedeteinkben való tudatosság elvezet bennünket ahhoz a képességhez, hogy irányítsuk a vágyak, ambíciók, egó és más személyiségi komplexumok formájában megjelenõ mentális gondolattársítást. A karma jóga nem pusztán gyakorlat, hanem szádhana, vagyis spirituális, szellemi gyakorlat. A karma jóga állapota, a széva, a cselekedeteinkben való önzetlen hozzáállás gyakorlásával érhetõ el, ami hozzáértõ szellemi tanító vezetésével lehetséges. További információk: [email protected], tel: 20 490 6844

A jógafoglalkozások idõpontjai Budapest, Szentendre, Budakeszi

Budapesten: V. kerület, Szép utca 3. II. em. Az Astoria és a Ferenciek tere között, megközelíthetõ a kék és a piros metróval is. Kedd este: 18.30–20.00 Csütörtök este: 18.30–20.00 Péntek délután: 14.30–16.00

Szentendrén a Barcsay Általános Iskolában Szerda este: 18.00–19.30 Budakeszin az Általános Iskolában Hétfõ este: 18.00–19.30

Az elsõ alkalom elõtt bejelentkezés szükséges! Bejelentkezés és információ: Bhaktananda: 06 30 270 0470, [email protected] © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenõ fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetõ vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

2

A kiegyensúlyozott elme megteremtése Szvámi Sivánanda Szaraszvatí tanításaiból

Egy fejlett gjáni vagy jógi leglényegibb jellemzõinek egyike a kiegyensúlyozott elme. Aki képes mindenkor megõrizni elméjének egyensúlyát, az tényleg erõs és boldog ember. Az jógi. A mentális egyensúlyt a jógában szá mádhánának nevezik, utalva a tökéletes összpontosításra. Ez az elme rögzítése az átmanon vagy az Önvalón (Self) úgy, hogy nem hagyjuk az elmét dolgok felé fordulni vagy azt csinálni, amit akar. Ez az elme önmagában való nyugalma, kiegyensúlyozottsága. Srí San karacsárja mondja az Átma-Anátma Vivékában: „Valahányszor az elme a sraváná-ba (hallásba) merül, és közben valamilyen világi dolog vagy vágy felé kalandozik, majd értéktelennek találván azt, visszatér a három gyakorlat elvégzéséhez – ezt a visszatérést nevezzük számádhánának.” A kiegyensúlyozott elme mentes az aggodalmaktól fájdalmak közepette. Közöm bös az örömök közepette. Az elme stabil; mentális nyugalomban van. A törekvõ vagy gyakorló ragaszkodás nélkül él. Sem szeret, sem nem szeret. Elméje nagyon erõs, és belsõ békében él. Néhány törekvõ elméje békés mindaddig, míg elvonultan él, ahol nincsenek zavaró elemek. Mikor elmennek egy városba, vagy emberek közé, akkor arra panaszkodnak, hogy elméjük erõsen zaklatottá válik. Nem tudnak meditálni nyüzsgõ helyen. Ez gyengeség. Nem történt elõremenetel a számádhánában. Az ilyen emberek elméje nem kiegyensúlyozott, nem higgadt. Ha a tanítvány még a csatamezõn is képes annyira megõrizni elméjének egyensúlyát, mint

a Himalája egy elhagyott barlangjában, csak akkor mondhatjuk róla, hogy teljesen megállapodott a számádhánában. Az Úr Krisna mondja a Bhagavad Gítában: „Végezz minden tettet, Dhanan dzsaja, az Istenivel való egységben nyugodva, lemondva minden ragaszkodásról, és egyformán kiegyensúlyozottan sikerben és kudarcban.” Ez a számá dhána. Ugyancsak a Gítában találjuk az alábbit: „A fegyelmezett önvaló, az érzéki dolgok között mozogva, vonzódástól és taszítástól mentes érzékekkel, amelyet az önvaló tökéletesen elsajátított, a békébe tart.” Ez is számádhána.

Néhány tanács a kiegyensúlyozott elme eléréséhez Gyakorolj pránájámát A pránájáma, vagyis a légzés ellenõrzése, mérsékeli az elme sebességét, és csökkenti a gondolkodás mennyiségét. A ra dzsasz, szenvedély és tamasz, tompaság formájában összegyûlt szennyez õdé seket, tisztátalanságokat eltávolítja az elmébõl. Az elme uralásához a kum bhaka (légzés visszatartás) nélkülözhetetlen. Naponta végezz kumbhakát. Rendszeresen és ritmusosan végezz purakát, kumbhakát és recsakát (belégzés, visszatartás és kilégzés). Így az elme egyhegyûvé válik. A kumbhaka idõtartama szisztematikus gyakorlás és megfelelõ táplálkozási fegyelem (könnyû, tápláló, szattvikus ételek) mellett növekedni fog. Ez a hatha jóga módszere. A kumbhaka gyakorlatát guru, fejlett jógi felügyelete alatt kell végezni.

Szvámi Sivánanda Szaraszvatí

Gyakorolj számát és dámát Az uparati (az elme nyugalma) a száma és dáma gyakorlatával érhetõ el. A szá ma az elme nyugalma, melyet a vászanák (vágyak) kiirtása hoz létre. Józan belátással a vágyakról való lemondás képezi a száma gyakorlatát, mely egyike a hatszoros erényeknek (satszampatti). Ha egy vágy felmerül az elmédben, ne adj utat neki. Ez lesz a száma gyakorlata. A száma tulajdonképpen az, hogy a szádhanával az elmét a szívben tartjuk. Korlátok közé szorítjuk az elmét azáltal, hogy nem engedjük a külvilág felé fordulni, vagy tárgyiasulni. A vágyak

© SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenõ fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetõ vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

3

ilyen fajta kiirtását kontemplációval, dzsapával, dhjánával, stb. valósíthatjuk meg. A kifelé forduló cselekvések és az érzékek visszaszorítása a dáma. Ha lemondunk a vágyról, hogy mangót együnk, az a száma. Ha nem hagyjuk, hogy lábunk a piacra vigyen minket mangót vásárolni, ha nem hagyjuk, hogy szemünk lássa a mangót, ha nem hagyjuk, hogy nyelvünk érezze azt, az a dáma. A száma belsõ korlátozás. A dáma az érzékek vissza szorítása. Noha a száma gyakorlata magába foglalja a dáma gyakorlatát, minthogy az érzékek nem mozognak és mûködnek az elme nélkül, mégis szüksége a dáma gyakorlása. A dáma gyakorlása kéz a kézben kell haladjon a számáéval. Meg kell támadnod az ellenséget, a vágyat belülrõl és kívülrõl is. Csak így tudod uralni az elmét.

Fogadj el mindent úgy, ahogy jön Ahelyett, hogy panaszkodnál, fogadj el mindent úgy, ahogy jön. Ez azt jelenti, hogy meg kell ragadni minden alkalmat. Ilyen hozzáállással nagy fokú mentális erõt és az elme kiegyensúlyozottságát érheted el. Az ingerlékenység eltû nik. A kitartás és türelem fejlõdik. Ha zajok közepette kell élned, ne panaszkodj emiatt, hanem profitálj belõle. A külsõ hangzavar esetleg hasznos is lehet számodra a koncentráció gyakorlásához. Ki kell fejlesztened azt a képességet, hogy zavartalanul tudj dolgozni függetlenül attól, hogy történetesen ki van a közeledben. Ilyen erõ származik a gyakorlásból, és sokféle módon hasznos lehet. Az, hogy megtanulunk különbözõ körülmények között dolgozni, elõrelépést és nagyfokú mentális kontrollt mutat.

Emelkedj felül az egón Próbálj meg felül emelkedni nemcsak a gondolatokon, hanem magán az elmén is, és az aham vrittin, az „én-ségen”, mely a testtel azonosítja magát. Próbálj meg felül emelkedni a tapasztalati elmén, ami az „én-azonosságot” és a különbségeket teremti a világban. Ekkor fogsz megszilárdulni igazi természetedben. Az elme uralása magába foglalja a buddhi ellenõrzését és a kis ”én”, a hibás én-érzetbõl adódó követelõdzõ személyiség megsemmisítését. Az Úr Jézus azt mondta: „Üresítsétek ki magatokat, és én majd megtöltelek benneteket.” Ennek jelentése: „Pusztítsd el az egoizmusodat. És el fog tölteni az Isteni.” Ez a kiüresítés a csittá vritti nirodhaht, azaz valamennyi mentális módosulás korlátok közé szorítást jelenti. Ez a kiürítési folyamat, „az elme üressé tétele” kétségtelenül megerõltetõ dolog. De folyamatos és megfeszített gyakorlás meghozza a sikert. Csak szigorú fegyelemmel tudsz a fáradhatatlan személytelenség magaslatára emelkedni, ahonnan a világ megáldott lelkei messzi víziókat látnak, és magas, isteni életet élnek. Ha az elme megvált az „én” minden gondolatától, egy guru beavatott minket, és ismerjük a Védák igazi jelentését, akkor az átmanon meditálva, az elmét el lehet fordítani a különbözõ fájdalmaktól és az megpihenhet az üdvözítõ átmanban.

és napi foglalatosságaidat képességeidnek megfelelõen állítsd össze, és ügyelj arra, hogy azt hiánytalanul betartsd. Csak néhány elembõl álljon a program. Ha túl sok részbõl áll, melyeket nem tudsz egy nap alatt véghez vinni, melyek meghaladják képességeidet, akkor érdeklõdésed és lelkesedésed lassan alábbhagy. Energiád elfecsérlõdik és szétszóródik. Agyad kimerül. Bármit is akarsz megtenni naponta, azt szó szerint végre kell hajtanod. Akár ötvenszer is kudarcot vallhatsz az egyensúly megõrzésére tett kísérletek során, de az ötvenegyedik erõfeszítéstõl kezdve megerõsödik az akaratod. Lassan eléred az elme egyensúlyát. Ne kedvetlenedj el az elején. Ne hagyd, hogy a kudarcok kedvedet szegjék, hanem továbbra is tégy meg minden tõled telhetõt. Ne merengj hibáidon és kudarcaidon. Csak egyszerûen tekints rájuk, hogy lásd az okot, amiért elbuktál, aztán próbáld újra. Ha így teszel, megadásra kényszeríted azokat a hajlamokat, melyek a kudarcokhoz vezettek. Míg ha ezeken gondolkozol, az csak újabb erõt ad nekik. Emlékezz Bruce és a pók1 történetére. Bruce tanult a póktól. A harcban hétszer kudarcot vallott, de sikerrel járt a nyolcadik próbálkozásra. Forrás: Yoga magazin, 2009. február

Gyakorolj a képességeid szerint A kiegyensúlyozott elme megszerzésének kísérlete során akaratunkat képességeinknek megfelelõen kell kifejtenünk, máskülönben kedvünket vesztjük. Ez rendkívül fontos dolog. Munkatervedet

1 Régi angol/skót legenda


4

Karma Szvámi Sivánanda Szaraszvatí

A karma szanszkrit kifejezés, mely cselekedet jelent. Bármely fizikai vagy mentális cselekedet karma. A karma mind jelen, mind megelõzõ életeink tetteinek végösszege. A karma nem csupán a tettet jelenti, hanem a tett eredményét is. A tett következménye a tett része. A karma törvénye az ok-okozat törvénye. Ahol ok van, ott következménynek is kell keletkeznie. Az ok megtalálható a következményben és a következmény megtalálható az okban. Ez az ok-okozat egyetemes és végtelen láncolatának törvénye. Egyetlen szem sem felesleges a láncban. A világ ezen a hatalmas törvényen alapul, mely mindenhol mûködik a fizikai és mentális síkokon. A természet valamennyi törvénye alá van rendelve ennek az alapvetõ törvénynek. Az ok-okozat nagy törvénye magában foglalja az akció-reakció törvényét, az ellensúlyozás törvényét és a büntetésjutalmazás törvényét. Mindezen törvények egy generális, mindent felölelõ cím alá tartoznak, – ez a karma tana.

Az akció-reakció törvénye Ha adott egy akció, akkor léteznie kell egy ugyanolyan erejû és hasonló természetû reakciónak is. Minden gondolat, vágy, elképzelés vagy érzés reakciót vált ki. Az erény magával hozza saját jutalmát, a bûn saját büntetését. Ez a reakció törvényének mûködése. Isten sem nem bünteti a gonoszt, sem nem jutalmazza az erényest. A saját karmájuk az, mely jutalmaz és büntet. Az akció és reakció törvénye az, mely meghozza a gyümölcsöt. Senkit nem lehet hibáztatni. Ez a törvény mûködik

Az ember mostani élete semmi, ha összevetjük a teljes lélek-élettel. A jelenlegi élet pillanatnyi, töredék csupán. Ha bárminek az okát is meg akarjuk találni, mélyen le kell merülnünk az örök lélek-élet dolgaiba. Csak ekkor lesz tökéletes egyensúly az ok és következmény között. Az élet nem ér véget csupán a fizikai test széthullásával. Létezik reinkarnáció. Volt számtalan elõzõ élet is.

A büntetés-jutalmazás törvénye

mindenhol szakadatlan precizitással és tudományos pontossággal, mind a fizikai, mind a szellemi síkokon.

Az ellensúlyozás törvénye Az ellensúlyozás törvénye mindenhol mûködik a természeti jelenségek között. Ha Indiában nappal van, akkor Ame rikában éjszaka. A háborút béke követi, és viszont. Ez a törvény a szellemi síkon is mûködik. Fenntartja az egyensúlyt, és megteremti a békét, a harmóniát és igazságot a természetben. Ha egy egyéni életet, mint elszigetelt eseményt veszünk, mely a fizikai test születésével kezdõdik, és annak halálával végzõdik, akkor nem tudjuk megtalálni a korrekt magyarázatot az élet bonyolult és szövevényes viszonyaira.

Minden rossz cselekedet magával hozza saját büntetését a büntetés-jutalmazás törvényének megfelelõen. Az ok-okozat, az akció-reakció, az ellensúlyozás és a büntetés-jutalmazás törvényei együtt mûködnek. Aki másnak árt, elsõként magának árt. Aki megcsal mást, elsõként magát csalja meg. Ne feledjük: Isten sem nem részrehajló, sem nem igazságtalan. Isten nem felelõs egy ember jólétéért, vagy egy másvalaki szegénységéért. Az ember a saját tettei miatt szenved. A dolgok nem véletlenül vagy csak úgy történnek ebben a világegyetemben. Azok szabályos módon történnek. Egy bizonyos határozott kapcsolat van aközött, amit most teszünk és aközött, ami majd a jövõben történik. Mindig olyan magokat vessünk, melyek jó gyümölcsöt hoznak, és boldoggá tesznek minket most és a késõbbiekben is.

Hogyan formálódik a karma Az ember háromféle természetû. Iccsából, vagyis vágyból vagy érzésbõl,


5

gjánából, azaz tudásból és krijából, más néven tetterõbõl áll. Ez a három alakítja a karmát. Vágy, gondolat és tett mindig gyütt járnak. Ez a három szál van összefonva a karma kötelévé. A vágy karmát eredményez. Azért dolgozunk, hogy meg tudjuk szerezni vágyaink tár gyait. A karma fájdalom vagy gyönyör formájában hozza meg gyümölcseit. Az embernek újból és újból kell születnie, hogy learassa karmája gyümölcseit. Ez a karma törvénye.

Szancsítá, prarábdhá és krijamáná Háromféle karma van: szancsítá vagyis felhalmozott tettek, prarábdhá, azaz gyümölcsöt termõ tettek és krijamáná, vagy más néven jelenlegi tettek. A szan csítá a múltban felhalmozott öszszes karma. Ennek egy része látható az illetõ jellemében, hajlamaiban, adottságaiban, szándékaiban és vágyaiban. A prarábdhá a múltbeli karmának az a része, mely a mostani testért felelõs. Ezt nem lehet kikerülni vagy megváltoztatni, csak tapasztalásokon keresztül kimeríteni. Meg kell fizetnünk múltbéli adósságainkat. A krijamáná az a karma, melyet most hozunk létre, és a jövõben jelentkezik. Van a védikus irodalomban egy csodaszép hasonlat. Az íjász már kilõtt egy nyilat. Nem tudja már visszavonni azt. Most éppen egy újabbat készül kilõni. A köteg nyílvesszõ a hátán lévõ tegezben a szancsítá-t jelenti. A kilõtt nyíl a prarábdhá. És a nyíl, melyet most készül kilõni az íjból, a krijamáná. Ezek közül tökéletesen uralja a szancsítát és a krijamáná-t, de a prarábdhát biztosan ki kell merítenie. A múltat, melynek hatása elkezdõdött, át kell élnie.

Sors és az egyéni erõfeszítés Még ha a karma törvénye könyörtelen is, mégis van tere az isteni kegyelemnek. A kegyelem a bûnbánaton, az asz-

kézisen és az odaadáson keresztül jön el. A bûnbánat nem változtatja meg a karma törvényét. Ez is cselekedet, melynek megvan a maga gyümölcse ugyanúgy, mint egy más cselekedetnek. Amit az embernek le kell aratnia, azt az egyén nem változtathatja meg, de ismétlõdését bizonyosan féken lehet tartani egyéni erõfeszítéssel. Az egyéni erõfeszítés a purusartha. A sors a prarábdhá. A pra rábdhá az elõzõ születések során végzett purusartha. A ma egyéni erõfeszítése válik a jövõ sorsává. A jógagyakorlat a realizációt megakadályozó gonosz pra rábdhá semlegesítéséért végzett egyéni erõfeszítés. Ha a prarábdhá erõs, akkor a jóga még erõsebb. Az ember gondolataival és tetteivel maga teremtette sorsát. De az egészet meg is tudja fordítani helyes gondolkodással és helyes cselekvéssel. Még ha egy sötét, ellentétes erõ támadna is meg minket, csökkenteni tudjuk az erejét, ha határozottan elfordítjuk tudatunkat tõle. Eképpen le tudjuk fegyverezni a végzetet. Ne mondjuk azt: „Karma, karma. A karmám hozta ezt nekem.” Fáradozzunk. Végezzünk purusarthát. Végezzünk tapaszt. Koncentráljunk. Tiszt uljunk meg. Meditáljunk. Ne legyünk fatalisták. Ne adjuk át magunkat a tehetetlenségnek. Ne bégessünk, mint birkák. Üvöltsük: Om, Om, Om, mint a Védánta oroszlánja. Ne feledjük, mi vagyunk sorsunk mesterei.

Hogyan épül fel a sors A gondolkodás igazi karma. A gondolat formálja az ember jellemét. A gondolat testet ölt, és tetté válik. Az ember magasztos gondolatok ápolásával tudatosan képes alakítani jellemét. Az ember elvet egy tettet, és szokást arat. Elvet egy szokást, és egy jellemet arat. Elvet egy jellemet, és sorsot arat. Ennél fogva a sors a saját alkotásunk. Vissza is tudjuk fordítani, ha nemes gondolatokkal foglalkozunk, erényesen cselek

szünk, és megváltoztatjuk gondolkodásunk módját. A kis és nagy cselekedetek egyesülnek, és hajlamokká formálódnak. A hajlamok jellemmé fejlõdnek. A jellem akaratot szül. Ha az embernek erõs a jelleme, erõs az akarata is. A karma szüli a jellemet, a jellem pedig az akaratot. A hatalmas akaratú emberek számtalan születésük során termelt karmával fejlesztették ki akaratukat. Semmilyen tett nem hiábavaló. Türelmes, fáradhatatlan erõfeszítés szük séges. Figyeljünk minden gondolatunkra, szavunkra és tettünkre.

Mi vagyunk sorsunk mesterei Az ember nem a környezet vagy a kör ülmények teremtménye. Felelõsek vagyunk mostani állapotunkért. Min den cselekedet megszüli gyümölcsét elõbb vagy utóbb. Múltbeli életünk hajlamai jelen életünk képességeivé válnak. Múltbeli életünk erényes tettei jó környezetet teremtenek mostani éle tünkben. Múltbeli életünk tapasztalatai hozzák létre tudatosságunkat mostani életünkben. Elmúlt életünk önzetlen cselekedetei adják jelen életünkben a józan ítélõképességet, a szenvtelenséget, a törekvést. Csak a karma tana tudja megmagyarázni a jó és a gonosz misztikus problémáját ezen a földön, és adhat békét és erõt a csapásoktól sújtottaknak és a kétségbeesetteknek. Kényszeríti az embert a helyes gondolkodásra, a helyes beszédre és a helyes cselekedetre. Ha mindenki pontosan megértené ezt a törvényt, és gondosan végrehajtaná napi kötelességeit, akkor türelemmel, kitartással és erõs tudattal tudnák elviselni a szamszára terheit. Csodálatos Szatja Júgánk lenne akkor most békével és bõséggel mindenhol. Forrás: Yoga magazin, 2006. augusztus


6

A meditáció

A meditáció nem arra irányul, hogy megtanuljunk levegõben repülni vagy mások gondolatában olvasni. A meditáció egyetlen célja az lehet, hogy az elme összekapcsolódjon Istennel. Ahogy a nap alkonyatkor minden fénysugarát összegyûjtve egyesül a horizonttal, úgy gyûjtsd össze az elme minden szétszórt sugarát és merülj el a Mindenható Úr lótusz lábában. A nevek és formák mögött ott rejlik az univerzális élet, Brahman vagy Isten. Próbáld megtapasztalni a formák mögötti valóságot. Ne vesd meg az apró teremtményeket vagy a fejletlen lényeket. Ugyanaz az élet lüktet benned is, mint ami a hangyákban, kutyákban, elefántokban és minden teremtményben pulzál. Vajon kinek és milyen körülmények között valótlan ez az élet? Egyedül egy felébredt bölcs számára lehet az, míg a világi ember számára kemény valóság. Csak felébredés után eszmélsz rá álmod valótlansá-

gára. Miközben álmodsz, nagyon is valóságosnak tûnik minden. Maradj minden körülmények között nyugodt. Gyakorold ezt az erényt újra meg újra, kitartó és fáradhatatlan igyekezettel. A higgadtság olyan, akár egy szikla; meglegyinthetik az ingerültség hullámai, de hatni nem tudnak rá. Meditálj a benned lévõ örökké nyugodt és állandó Atmanon (önvaló). Meg fogod tapasztalni a béke állapotát. Benned van az öröm forrása és a kegyelem tengere. Pihenj meg békésen belsõdben, az Átmanban, és idd ki a halhatatlanság nektárját. Tehetetlen voltál csecsemõként, tehetetlen vagy, amikor egy súlyos betegség eluralkodik rajtad; ugyancsak tehetetlenné válsz, amikor súlyos természeti csapást élsz meg árvíz, földrengés vagy forgószél formájában; és tehetetlen, szerencsétlen leszel akkor is, amikor megöregszel és szenilissé válsz. Miért vagy hát olyan büszke és önzõ most? Nem lesz több félelme annak, aki látja a Belsõ Atmant minden lényben, és minden lényt Önvalójában. Megéli a nyugalmat minden körülmények között. Eléri a legmagasabb tudat- állapotot, Brahmant. Nem gyûlöl az ilyen ember senkit sem.” Szvámi Sivánanda Szaraszvati

Szankalpa: tisztulni „Amikor „otthonodban” vagy, mindenhol vagy. Ez az „otthon” szívedben van, az univerzum spirituális középpontjában. Amikor az isteni szeretet felragyog, a cse lekvésrõl való lemondás magától beköszönt. A törekvõ, Isten megszállottjává válik. Nem ismer mást, csak hõn-szeretett Urát. Termeszd meg szíved kertjében a szeretetet úgy, hogy kigyomlálod a féltékenység, bosszúvágy, büszkeség és önzõség gazait. A világ olyan, akár egy tükör. Amikor mosolyogsz, mosolyog. Amikor rosszallóan nézel, rosszallóan néz vissza.” Szvámi Sivánanda Szaraszvati

A hullámok taraján

Az élet gondolatok játéka. Megszûnik a dualitás, amikor alábbhagynak a gondolat-hullámok. Ebben a csendben ragyog fel a tiszta tudat. A gondolat egy híd, amely összeköti az emberi lényt az Istenivel. Figyeld az elmét. Figyeld a gondolatokat. Vigyen minden gondolat közelebb Istenhez. Segítsen minden gondolat a fejlõdés útjára. Szvámi Szatjánanda Szaraszvati

7

Szatszang a karmáról Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí

ban van, mûködik a mélyebb síkokon. Elsõ sorban a tudattalanja szerint mûködik, a tudatos cselekvése pusztán a tudattalan motivációk egy kifejezõdése. A testben lévõ szervek sem lehetnek tétlenek sohasem, hiszen több mint tíz testi szervrendszer mûködik állandóan. Így hát az életben nincs olyan pillanat, amikor az ember cselekvés nélküli lenne.

Vannak

különbözõ

típusai a kar má nak?

Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí

Mi

a karma?

Szó szerint a karma azt jelenti, hogy cselekvés, de a cselekvés önmagában semmi. Tegyük fel, hogy háborúba kell mennem, és sok embert megölök, ez az én cselekedetem, de nem a karmám. Másrészrõl, ha gyûlöletbõl ölök embereket, akkor az karma, mert befolyásolja az elmémet és a személyiségemet. Így, ahogyan a karma a cselekvésre is utal, azt is jelenti, hogy az élet egy történésének benyomása az ember elméjében. A keleti filozófia szerint még ha nem is dolgozol, fõzöl, takarítod a szobádat vagy egyáltalán nem csinálsz semmit, még akkor is karmát hozol létre. Az ember még éjszaka is, amíg mély alvás-

Igen, többféle karma létezik. Néhányat úgy hívunk, hogy napi karma. Ezeknek gyakorlatilag nincs jelen tõségük az egyén belsõ életében, mechanikusak és rutinszerûek. Talán egyetlen rád ható befolyásuk, az egyhangúság és a fáradtság lenne. A karma egy másik fajtája kiváltott karmaként ismert. Ezt az elmében meglévõ bizonyos indítékkal hajtják végre, ami „magokat” hoz létre. Ezek a magok mentális benyomásokat formálnak és befolyásolják az egész személyiséget, az elmét, a testet és az érzelmeket. Például, tegyük fel, hogy belekezdek egy üzletbe. Ha az üzlet sikeres, boldog vagyok; ha nem sikerül, akkor kifejezetten boldogtalan. Ezért az elmeállapotomat nem az üzlet kimenetele szabja meg, hanem a motivációm. Más szavakkal, a motivációnk kiindulási pontjának meg felelõen jön a következmény. Ha én egy bíró vagyok, és halálra ítélek

egy embert azért, hogy védjem a társadalmat a veszélyes bûnözõktõl, akkor nem hozok létre karmát, ami visszahat rám. De ha a motivációm, hogy egy embert kivégezzenek személyes vagy elfogult, akkor szenvednem kell majd a karma következményeitõl. Ez egy univerzális törvény.

Van

arra bármilyen módszer,

hogy meg tudjunk szabadulni a karmától vagy irányítsuk azt?

Nem könnyû megszabadulni a karmától, minden ember alá van vetve a karmának. Minden cselekedetre (akció) van egy válasz-cselekedet (reakció), amely annak megfelelõ és ellentétes irányú. Ez az elsõ törvény a tudományban, Newton elsõ törvénye. Minél jobban tolsz egy ingát jobbra, annál jobban ki fog térni balra, aztán újra jobbra – akció és reakció. Egyetlenegy cselekedet sem marad fizetség nélkül az életben, és önmagad elõl semmit sem tudsz elrejteni. Te magad vagy a saját tanúd és megfigyelõd. Te tudod, hogy mit gondolsz, érzel, cselekszel, és te ismered saját valódi szándékaidat. Önmagadat megfigyelve irányítani tudod a karmádat. Számos módja van annak, hogy megtisztítsd magad a karmától. A legrövidebb út a vezeklés és önmegtartóztatás, de ez nagyon nehéz. A meditáció egy könnyû módszer, vagy van még egy könnyebb út. Keress egy valódi Gurut és kérj mantrát tõle. Élj vele elég sokáig, és a karmák fokozatosan elkezdenek lecsökkenni.

Mi

a különbség saját választá-

sod és a karma között?

A választás szintén egy karma. Az univerzumban két erõ van, az egyiket kar-


8

mának, akció-reakció-nak hívják, a másikat szabad akaratnak. A szabad akarat nem karma; akarsz valamit és megtörténik, az akarat független a karmától. De az akaraterõ megjelenése idõt vesz igénybe a spirituális életben. Ahogyan az emberi lény fejlõdik és a saját elméjének mesterévé válik, képes lesz használni az akaraterejét. Amikor az elme erõteljessé válik, néha képes körvonalazni életeseményeket, de ez szintén a karma láncolatának egy része. Ha erõsen arra gondolsz, hogy „Ezt meg fogom csinálni”, és megtörténik, ez nem az akaraterõ következménye, hanem az erõs mentális választásé, amit megtettél. Nagy különbség van az akaraterõ és a mentális választás között. Az akaraterõ rendkívüli erõ, és ha teljesen kifejlesztetted, akkor meghaladhatod a karma lehúzó erejét. Akkor a fejlõdésed teljessé válik és társteremtõvé, kis-istenné válsz.

Ha valaki felszabadul a karma kimerítése által , akkor korlátoznia kell a cselekedeteit, hogy elkerülje további karma teremtését?

A felszabadulás nem a cselekvésrõl vagy a karmáról való lemondást jelenti. Egy felszabadult ember folytatja a cselekvést a fizikai, mentális, intellektuális, érzelmi és érzék(szerv)i síkokon. Lehet, hogy földet szánt vagy bármilyen más munkát végez, mert nem a cselekedetek kötik meg az embert, hanem az egó. Amikor az egó bevonódik a cselekedeteidbe, a karma a tulajdonoddá válik, és fel kell vállalnod érte a felelõsséget. Egy felszabadult ember különválasztotta az egót a cselekedeteitõl, a karmájától. Éppúgy dolgozik, ahogyan egy alkalmazott vagy egy üzleti eladó. Bár az üzleti eladó az elméjével, testével és értelmével dolgozik, nem felelõs azért, ami az üzletben történik. Másrészrõl az üzlet tulajdonosa nem képes kivonni egóját az üzletbõl, és ezért õ a felelõs az

üzletbõl származó jó és rossz karmákért. A nyereség az övé, ahogyan a veszteség is, mert a személyisége és az egója bevonódott. Ahol az egó bevonódik, ott karma van, ahol nincs egó bevonódás, ott nincs karma.

Lehetséges karmáját?

átvenni valaki más

Ha van egy mély kommunikáció vagy pszichikus kapcsolódás két ember között, a karma átvitele megtörténik. A tudatosság mélysége felelõs ezért. Ha valakit nagyon szeretsz, legyen az barát, férj, feleség, gyerek vagy szerelmes, ez egy automatikus folyamat. Akár az ellenséged karmáját is átveheted, ha folyamatosan tudatában vagy a létezésének. A guru-tanítvány kapcsolatban, ha a kettõ egyesül a szellemben és tudatosságban, akkor a tanítvány minden karmája automatikusan a gurura száll át és a guru tudása is automatikusan átadódik a csélának (tanítványnak). De ha a guru és tanítvány nem kapcsolódik a tudatosságban, akkor ez nem történik meg.

A

szüleink karmájának áldo-

zatai vagyunk?

Megörököljük szüleink karmáját, legyen az jó vagy rossz. Ha azok jó karmák, akkor általuk fejlõdünk az életben; ha rosszak, akkor áldozatokká válunk. Ezért minden szülõnek nagyon elõ vigyázatosnak kell lennie, minden gyereknek pedig küzdenie kell azért, hogy megtisztítsa magát a szülei által teremtett karmától.

M iért

karmája

embernek ,

hogy

az

néhány

szellemileg

visszamaradottként vagy testi fogyatékosként születik?

Amikor a spirituális élet szerint élsz az elme és test tisztaságát, fényét fejleszted, és akkor bizonyos szabályok irányítják pszichológiai és biológiai folyamataidat. De ha egy sajátságos kultúrát

követsz, amely eltávolodott a spirituális fegyelemtõl és ideáloktól, akkor az semmibe veszi mindazokat a rendszereket és szabályokat, amelyek irányítják a pszichológiai, biológiai és érzelmi folyamatokat, amelyek irányítják az egész életet. Ilyen kultúrákban kimondhatatlan a szenvedés, és minden generációban gyerekek fogyatékosként vagy alacsonyabb mentális kapacitással születnek.

Az

állatokat ugyanúgy köti a

karma, mint az embert?

Minden egyes lény ezen a világon, beleértve az ásványok és a növények birodalmát, összhangban él a természet bizonyos elõre meghatározott törvényeivel. Mindaddig, amíg az ember alkalmatlan, mentálisan és fizikálisan gyenge, õ is alá van vetve a végzet törvényeinek. De ha nagyobb tudatosságot fejleszt, fokozatosan meghaladja a karma és végzet törvényeit, képes egy új törvényt és szabályt létrehozni önmagának. Amikor egy lény emberként inkarnálódik (ölt testet), egy magasabb formájú tudatosságot hoz magával, amit gjánam-nak neveznek – amellyel más lények nincsenek felruházva. A gjánam a saját létezésem tudatossága az idõ és a tér viszonylatában. „Tudom, hogy vagyok; tudom, hogy tudom, hogy vagyok.” Ez a gjánam. Ha az ember valamit rosszul csinál, szenvedni fog, mert tudja, hogy valamit rosszul csinált. Ha megöl valakit, szenvedni fog, lehet, hogy nem törvény által, de mentálisan minden bizonnyal. Ha lop vagy olyat tesz, amirõl azt hiszi rossz, mentálisan fog gyötrõdni. Miért? A tudatossága miatt. Másrészrõl, egy kutyának nincs bûntudata. Vagyis, ha megharap valakit, nem fog szenvedni vagy nem lesz semmilyen problémája. Az állatok megharaphatnak vagy szolgálhatnak téged, de a természet nem jutalmazza, és nem bünteti õket. A tetteik nem hoznak létre válaszreakciókat.


9

Az

ember spirituális fejlõdése

során mindig elõrefelé halad vagy a karma néha visszaveti?

A hindu filozófia szerint az evolúció (elõrefelé) fejlõdés, de néha a karma miatt lehet, hogy vissza kell menned. Tegyük fel, hogy te egy spirituális ember vagy és magasra akarsz eljutni, de egy bizonyos szinten ráébredsz, hogy vannak szenvedélyeid, vágyad az érzéki élvezetekre vagy bosszúszomjas ambíciód. Mit fogsz tenni? Ugyanazt, amit akkor tennél, ha útban lennél a repülõtérre és észrevennéd, hogy otthon hagytad az útleveledet. Vissza kellene fordulnod, elintézni a dolgot, és aztán folytatni az utat. Amikor vissza kell fordulnod a spirituális életben, testileg nem állattá válsz, emberi lény vagy. Lehetséges, hogy úgy viselkedsz, mint egy tigris, de a tested nem változott, ez csak egy tapasztalás. Amikor, a karma miatt vissza kell fordulnod, az csak idõleges és az nem a szenvedés kedvéért van, hanem a tapasztalásért.

Létezik

a végzet vagy mi irá-

nyítjuk a saját sorsunkat?

A végzet (sors) létezik. Ha vissza akarsz menni Bombay-ba, ez a te végcélod, ez a

sorsod. A sors az akció és reakció törvényén alapszik. Minden cselekedetnek, minden karmának van válasz-cselekedete. Ugyanúgy, ahogyan beledobsz egy követ a tóba és az körhullámokat hoz létre, ugyanígy, ha karmát csinálsz, akkor körhullámokat hozol létre a kozmoszban. A karma nem csak cselekedet; egy gondolat vagy érzelem is karma. A karma mozgást jelent. Ahol mozgás van, ott karma is van. Minden karma hullámokat vagy rezgéseket kelt és ezek egy láncreakcióban tovább hullámzanak, rezegnek. Minden cselekvés válasz-cselekvést (reakciót) kelt; és a reakció egy másik reakciót hoz létre. Idõvel ez a láncreakció megsokszorozódik milliónyi ellenreakciós erõre az életben, és ez hozza létre a végzetet, sorsot. A sors a természet törvénye és nem tudod megtagadni. Minden állat, valójában az egész univerzum a sors törvényének van alávetve.

M iért

jógár a ?

va n

szükség

karma

Fiatalabb éveimben, amikor a Sivanandashram-ban éltem a gurummal, azt gondoltam, hogy amikor elhagyom az ásramot, majd csendes és szemlélõdõ maradok. Azonban 1964-

ben, amikor elkezdtem az ásramot Mungerben sok ember jött, hogy velem legyen, de senki sem maradt többet, mint három vagy négy hónap. Ez azért volt, mert nem volt számukra munka az ásramban. Csak tanultak és gyakoroltak egy csomó ászanát, légzõgyakorlatot, mantrát, meditációt, stb. De ez nem hozott létre stabilitást bennük, mert az elméjük nem volt megtisztítva. Néhány év múltán elkezdtünk egy kis munkát az ásramban – kertészkedés, nyomtatás, szerkesztés, könyvek, gépelés vagy konyhai munka –, és azóta a bentlakók száma növekszik minden héten. Most már az emberek éveken keresztül maradnak az ásramban. Néha öt, tíz, tizenkét évig maradnak, az ásram élet minden nehézségével együtt. Vasárna ponként gyakran mondom a szvámiknak, hogy zárjanak be minden részleget. Néha egyáltalán nem engedem meg nekik, hogy dolgozzanak három napon keresztül, és olyan nyugtalanná válnak. Sokan közülük állandóan bejönnek hozzám és azt kérik, hogy adjak nekik valamilyen munkát. Így a szvámik és a vendégek most már rájönnek, hogy a természet teremtett egy vágyat és kényszert az emberben, hogy dolgozzon. Ez a vágynak a pozitív szerepe az életben. Ha az embernek nem lennének vágyai, nem kényszerülne rá, hogy dolgozzon, és ha nem dolgozna, az elméje nem fejlõdne. Annak a személynek, aki nem fejlõdött tovább a tamasz gúnán (természet egyik alkotóeleme) és radzsasz gúnán, annak a munka kötelezõ. Még akkor is, ha remek egészsége van és a szükségesnél több van neki az élet dolgaiból, akkor is dolgoznia kell. Csak ha elérted a szattva állapotát, az egyensúly és lelki nyugalom legmagasabb pontját, akkor maradhatsz munka nélkül, karma nélkül. Az elme megtisztításához a karma alapvetõ fontosságú, és ha karma jógát gyakorolsz, a tisztaságot sokkal gyorsabban éred el. Forrás: Yoga magazin, 1980. november


10

Szatszang a Ganga Darshanban Szvámi Nirandzsanananda Szaraszvatí A

karma törvénye szerint a

végzetünk

az

elõzõ

karmájától függ.

életünk

Azonban

mi

volt az elsõ karma, ami erre a világra hozott minket?

Volt

egyáltalán bármilyen karmánk az elsõ életünkben?

A karma elmélete szerint minden oknak természeténél fogva van egy velejáró hatása. Az ok és a hatás a természet, a manifesztálódott vagy teremtett világ két megnyilvánulása. Az élet oka és hatása a születés és a halál. Mindenki, aki megszületik, egy napon meg fog halni – ez az élet kormányzó törvénye. Hasonlóan, egy mag tartalmazza a fa minden genetikus információját. Ha a környezet megfelelõ, a magból egy hatalmas és erõs fa nõ egy napon. Ha a feltételek nem megfelelõek, mag fog maradni. Ha a mag nem válik fává, az nem jelenti azt, hogy nem áll az ok és hatás befolyása alatt. Ez azt jelenti, hogy a karmának nem volt meg a megfelelõ környezete, amelyben kifejezhette volna magát. A teljes életünk a karma irányítása alatt áll, máskülönben nem lennénk itt. Karmája van az állatoknak, karmája van az embereknek, karmája van a fáknak, karmája van az elemeknek, karmája van az egész teremtésnek. A legerõsebb karma az átalakulás. Ami a világon nem változik, az a változás maga. Valójában a karmára egy másik név a változás, változás egy meglévõ mintában és egy új minta létrehozásában. Az emberekben a karma magja a vágy. Az állatokban az ösztön. Az állatok az ösztönös természetük miatt hoznak létre karmát. Az érzõ lények, mint az emberi lények, a vágyaikkal hoznak létre karmát; a vágyak válnak okká a karma létrehozására és megnyilvánulására. Ha megnézzük az eredeti karmát a jóga és a spiritu-

ális tradíciók szemszögébõl, a karma oka a vágy volt: „Eko ham bahusyamah – Egy vagyok, hadd váljak sokká./Valaki vagyok, hadd váljak többé.” Az emberi életet és karmákat tehát a vágy uralja és irányítja. A vágyat a társadalmi, kulturális, vallási és további tanult viselkedési norma is alakítja. Ez az a vágy, amit az embernek meg kell figyelni és elemezni a jóga gyakorlatában. A jógában az egyetlen létezõ jel a spirituális fejlõdés mérésére a vágyak csökkenése. A vágyak csökkenésével együtt a karmában is csökkenés történik, és a karma csökkenésével együtt a belsõ szabadság megtapasztalása. Átvenni az ember életének az irányítását, ez a célja minden hagyománynak, amely megvalósítást, móksát, nirvánát vagy szamádhit hirdet. 2002. február

Az értelmünkön keresztül reagálunk a külvilágra, és úgy teszünk, mintha a szívünkön keresztül tennénk. Ugyanakkor a dharma szerint az értelemnek és az elmének ott kell lennie. Milyen mértékben szükséges, hogy a szív ott legyen? Létezik a szívvel gondolkodás fogalma? Hol van a határvonal az elme és a szív között? Lehetséges, hogy ez ugyanaz a határvonal karma és dharma között?

Lehetséges, hogy a karma a szívvel, míg a dharma az értelemmel kapcsolatos?

Ne keverd össze a karmát és dharmát a szívvel és az értelemmel. A dharmának és az értelemnek ellentétes természete van. Az értelem egy egyenes vonalú folyamat. A dharma egy alkotó folyamat. Hasonló a

Szvámi Nirandzsanánanda Szaraszvatí


11

különbség, mint a jobb és bal agyfélteke között. A dharma a bal és a jobb keveréke. Egyszerre mûvészi, egyenes vonalú, matematikai és intuitív/ösztönös. A karma az elme és a szív irányító tényezõje. Nem alárendelt sem a szívnek sem az elmének. Az életed irányítója. Hogyan tudod az elméd irányítóját ellenõrizni valamin keresztül, ami még csak távolról sem kapcsolatos vele? A karmának és a dharmának tehát semmi köze a szívhez és az elméhez. A karma és a dharma örökkévaló alapelvek. A szív és az elme pillanatról pillanatra változik. Ha megpróbálod összekötni a karmád vagy a dharmád, akkor ezek már nem karma és dharma többé. A szíved és az elméd szeszélyévé válnak. Ha már volt tapasztalatod az elme és a szív szeszélyével szembekerülni, ismét keresztül akarsz ezen menni a karmád és a dharmád irányításával? Nem fog mûködni. Mindannyiunkat a karmánk irányít. A cselekvés karma, és ezen karmára adott válasz-cselekedetnek (reakciónak) a dharmának kellene lennie. Ez a titok. Annak érdekében, hogy a karmát és a dharmát megtapasztaljuk az életünkben, a józan eszünket kell használnunk, nem feltétlenül az értelmet vagy a szívet. A józan észt mind az agy, mind a szív irányítja, sosem csak az egyik. Ha csak az egyik irányítja, akkor az nem józan ész. Kell, hogy legyen valami közös az elmében és a szívben, hogy egységként tudjanak mûködni és pozitív eredményt tudjanak hozni. A józan ész mindig jó eredményt ad, ha használod. Néha csak a tudás negatív eredményt hoz, de a józan ész megfelelõ eredményt hoz. Az értelemet tehát meg kell haladni és meg kell tisztítani. Sri Aurobindo azt mondta, „Kezdetben az értelem a barátom volt. Most már az értelem egy korlát. Lépd át.” Ez az állítás mindenkire érvényes. Kezdetben az értelmet használják arra, hogy megkíséreljenek megérteni valamit, ami megérthetetlen az elme számára. Azonban eljön az idõ, amikor ez egy akadályt hoz létre az önvaló természetes, önkéntelen és ártat-

lan megnyilvánulásában. Ekkor elkezdünk gyengülni, bizonytalankodni. Az értelem korláttá válik, és ezen a ponton az embernek el kell engednie az értelmet. Mi a szív? Csak egy szerv a borda kosárban, ami a születésünk pillanatától a halálunk pillanatáig ketyeg, vagy egy képesség? Ahogy az értelem az agy, az antah karana képessége, a szív is egy képesség. Angolul a szív a fizikai szervet jelenti, de a fizikai szerv kifejezése nincs definiálva. Szanszkritban bhávaként, érzésként, érzékenységként, az ártatlanság és egyszerûség kifejezõdése ként határozták meg, amelyet nem irányít az értelem vagy az elme, hanem természetes és önkéntelen. Ugyanakkor a szív, a fizikai szerv képességét valójában az elme irányítja. Az elme azt mondja: „Ez az ember kedves”, így a szív is azt mondja: „Rendben, elfogadom amit mondasz” és empátia, kapcsolat alakul ki. Néhány pillanattal késõbb viaskodás van és az elme azt mondja: „Ez az ember nem olyan kedves, mint azt korábban gondoltam” és a szív azt mondja: „Jó”. Egy törés jön létre, így fejfájás és szívfájdalom keletkezik.

Jelenleg nem a szív irányítja az elmédet, hanem az elme az, ami irányítja a szívedet, az értelem irányítja a bhávanát. Amíg az értelem irányítja a bhávanát, érzelmi és pszichológiai viaskodást és ellentétet fogunk tapasztalni. Ez fertõzötté és tisztátalanná teszi a szív képességét. Az értelem elfedi a szív érzésének fényességét és más színt ad neki. Még a bhakti állapotában is, a szív érzései jelen lehetnek, de az elme közbeavatkozik. Még amikor Istent, vagy a gurut látod, ahelyett, hogy örömöt éreznél, hogy megtapasztalod ezt a kapcsolatot, az elme közbeavatkozik és azt mondja: „Menj, kérdezd meg Istent, mikor szabadulok meg a problémáimtól? Mikor fog a szenvedésem véget érni?” Mi haszna van Isten látásának, mikor a szenvedésedre összpontosítasz? Ha a helyes úton vagy, ezen gondolatoknak természetesen és önkéntelenül kell jönniük. A józan eszed kell használnod, a szív és az értelem közös képességét, hogy képes legyél különbséget tenni a helyes és helytelen között. Amikor képes vagy ezt a megkülönböztetést megtenni, jógivá válsz, aki ismeri a különbséget a szív és az elme között. 2003. december


12

mese Pancsatantra címû hindu mesegyûjtemény történeteit közöljük. Ebben a számban az 5. részt olvashatjátok. szereplõk: szandsivaka – a bika, pingalaka – az oroszlán, karataka és damanaka – sakálok sorozatunkban a

Fõbb

Akik pórul jártak Egy nagy hegy oldalában, sûrû erdõ rejtekében magányos csendes kolostor állt. Nem volt sok lakója, csak néhány kolduló barát. Ezek közül egyik, akit Déva-sarmannak neveztek, az évek alatt lassan meggazdagodott. Pénzt gyûjtött, s mivel senkiben, még a többi barátban sem bízott, apró zsákocskáját sohasem tette le, éjjel-nappal a hóna alatt tartotta. Tapasztalta saját gondján, hogy gond a pénzgond, ha van, azért, ha nincs, azért. Egyik kolduló útján a barátot egy ágrólszakadt szegény pária figyelte, majd kileste, hogy pénze van s azt is, hogy hol rejtegeti. Elhatározta csendben, magában, hogy a pénzt megszerzi. De hogyan? – Magas a kolostor fala, erõs a kapuja, nem lehet betörni. De minden helyzetre van megoldás! A szerzetes is levetheti még elõttem ruháit, csak okosnak kell lennem, hogy megbízzon bennem és tanítványául fogadjon. Ettõl kezdve mindig a barát útjába került, illedelmesen köszöntötte a szenteknek és a risiknek kijáró tisztelettel. – Dicsõség Siva istennek! És mindig meg is érintette homlokát, mellét, két vállát, két karját és lábait, amint az elõírás parancsolta. Egyszer aztán megszólította a barátot. – Tiszteletreméltó uram! Rövid ez a földi lét az örökkévalóságban! Elfolyik az ifjúság, mint a hegyi forrás vize. Olyan a férfikor, mint a szalmaláng, máris itt az õsz, a tovasuhanó felhõárnyék. Olyan a házasélet is. Szerelem, barátság, gyermeknevelés. Rájöttem én mindenre! Taníts meg, uram, miként vigyem át hajómat a földi élet nagy tengerén? – fejezte be és könnyeit törölgette. A barát meghatódott. – Boldogok azok, kedves gyermek, akik az élet földi örömeitõl már ilyen fiatal korukban elfordulnak. Mondd, mi a neved? – Asadha-bhuti a nevem... – Asadha-bhuti. Te, gyermekem, ifjúságod teljében megtalálhatod a nagy megnyugvást. Mert nagy az áldozatod. Öreg korukban sokkal többen elérik a megnyugvást, amikor testi erõik már rokkantak. De aki ifjúságát és fiatal erejét Siva istennek ajánlja, annak áldozata nagyon kedves az ég elõtt. Ha bölcsen akarod hajód kormányozni, akkor azt mondhatom, legjobb útitársad a

vezeklés. A vezeklõk közt nincs különbség szudra (rabszolga), csandála (pátria), vagy brahman (felsõ kaszt) között, ha vezeklõvé leszen. Haját befonja, testét hamuval szórja be és Siva beavatását várja... tegyél így te is... Asadha-bhuti – a pária – a barát lábaihoz borult és alázatosan kérte: – Tiszteletreméltó uram! Légy hozzám megértõ, engedd, hogy melletted maradjak! Déva-sarman lehajolt és vállait illette. – Állj fel, gyermekem! Jöjj utánam. A kolostorba ugyan be nem engedhetlek, mert vezeklõ vagy és társas élet már nem való a vezeklõnek. De ott áll egy szalmasátor a kapu elõtt, abban ellakhatsz... Asadha-bhuti ügyes csirkefogó volt, így felelt hát: – Fontosabb az elkövetkezendõ élet a mainál, melynek nagy része már úgyis eltelt. Déva-sarman maga mellett tartotta a csavargót és oktatni kezdte. Az pedig szolgálta õt, köszvényes lábait, sajgó derekát nyomogatta, teát készített, ha úgy kívánta. A kolostorhoz érve aztán elváltak és csak a nappalok bizonyos óráiban találkoztak. A csavargó minden egyes találkozásnál megfigyelte a pénzeszsákocska helyét s azt, hogy a barát egy pillanatra sem teszi le. Türelme lassanként elfogyott, vezeklés-bûnbánat helyett így gondolkozott. – Bizony, nem bízik bennem... mit tegyek? Megöljem? Megmérgezzem? Vagy egyszerûen csak hátulról leüssem? Hogyan vegyem el a pénzét?! Már-már tettre került sor, amikor a kolostor elé vendég érkezett. A jövevény üzenetet hordott szét az egymástól távol álló kolostorokba. – A Tisztulás ünnepe közeledik, tiszteletreméltó Déva-sarman – kiáltotta s azt is megmondta, a barát hova menjen és mikor induljon. Asadha-bhuti elhalasztotta gyalázatos tervét, a barát pedig derûs lélekkel készülõdött az útra. Nemsokára elérkezett az indulás ideje és Asadha-bhuti a szerzetessel tartott. Mindjárt másnap egy sebes folyóhoz értek, s mivel nagy meleg volt, a barát elhatározta, hogy megfürdik. Egy bokor mögött levetkõzött, pénzeszsákocskáját lopva köntösébe rejtette s miután Asadhi-bhuti lelkére kötötte, hogy a ruhákra gondosan ügyeljen, mélyen bement a folyóvízbe.


13

A csavargó csak erre várt. Átkutatta a ruhákat, elvette a pénzt és amilyen gyorsan vinni tudták a lábai, elinalt visszafelé az úton. Déva-sarman pedig nyugodtan hûsölt, fürdött a folyóban. Kellemes volt és hûvös a víz – jól érezte magát. De nemcsak ezért maradt oly soká, hanem mert elszórakozott azon amit látott. A parton két kos dulakodott. Elõbb csak kihívóan nézték egymást, aztán acsarkodni kezdtek, majd leszegett fõvel rontottak egymásnak s felvérezték homlokukat. Egy sakál lesett rájuk a közeli bokorból. Amikor a vérszagot megérezte, közelebb ment és arra sompolygott, amerre elcseppenõ vért talált. A kosok nagy dühvel verekedtek, a sakált észre sem vették. De a barát a vízben ülve azt gondolta: – Ha ez a vigyázatlan sakál a kosok szarva közé kerül, szétlapítják. A sakál mind közelebb merészkedett, mind több vért nyalt fel a földrõl, míg végül teljesen megvadult és mit sem törõdve a veszedelemmel, az egymásnak rontó kosok közé vetette magát, s egy pillanat alatt vége lett. Déva-sarman pedig azt gondolta: – Lám csak! Igazam lett! S miután a viadal befejezõdött, kijött a vízbõl és visszatért ruhájához, de a vezeklõt sehol sem látta. Tüstént átkutatta ruháit és pénzét sem találta. Keservében panaszosan kiáltozott, majd átkokat szórt rá és elindult a tolvaj nyomát keresni. A nyomokat azonban már sehol sem találta és az alkonyat is közeledett, amikor egy faluba érkezett. A falu szélén egy férfi és egy nõ jöttek szembe vele, a helybéli takács volt és a felesége. Mindketten az alkohol rabjai voltak, most is a kocsma felé tartottak, hogy szomjas torkukat öblögessék. Csakhogy Déva-sarman ezt nem tudta s megszólította õket. – Napnyugta hozott a falutokba. Fogadj be vendégül éjszakára a házadba, a faluban egy lelket sem ismerek. Lelked javára szolgál, ha nekem a szerzetesnek szállást és vacsorát adsz, mert helyes a szólás: Vendéget, ha hoz az este, fektesd le és el ne küldjed, Ezen dõl el – megnyered-e, vagy elveszted üdvösséged. A takács nem valami nagy örömmel és szívélyességgel, de mégis csak azt mondta feleségének: – Menj vissza a baráttal! Adj neki lábvizet, vacsorát és fekvõhelyet. Maradj otthon vele, én továbbmegyek és viszek neked is pálinkát. Azt lehetett volna várni, hogy a takács felesége mérgelõdik majd, hogy nem mehet az urával. De nem így történt. Talán még jobb lett a kedve tõle, mert udvarlójára gondolt, a régi mondást dúdolgatta, mert tudta, hogy helyes a szólás: Nem jár az ember kint az utcán, ha fogy a Hold s fú a szél. Férj ha távol, ablak tárul, kikapós nõ vígan él. Ezért aztán Déva-sarmant tüstént megetette, lábvizet tett el éje, s

egy rozzant ágyat mutatott neki és máris az ajtóhoz libbent, friss kendõt csavart magára s visszaszólt. – Tiszteletreméltó Barát! Mindjárt itt leszek, te csak vigyázz a házra. Barátnõm érkezett a városból, csak pár szót váltok vele... Csakhogy alig perdült ki az udvarra, beleütközött az urába, aki máris italosan, pálinkásüveggel tántorgott hazafelé. Az asszony azonnal visszafordult, ledobta ünneplõ kendõjét s a házban várta urát. De a takács nem volt annyira részeg, hogy ne vette volna észre és ne fogott volna gyanút. Úgyis hallott már egyet s mást a felesége hûségérõl. Most gyanúja beigazolását látta, és durván megragadta az asszonyt. – Te becstelen pára! – ordított részegen. – Most elcsíptelek! Hová készültél? Az asszony siránkozott. – Mit beszélsz nekem, te goromba alak! Részeg vagy! Ki sem tettem a lábam a házból! Te küldtél haza! .. A takácsot a tagadás még jobban felbõszítette, fütyköst ragadott és elverte az asszonyt s közben kiáltozott. – Régen tudom, mit mûvelsz! Azt hiszed, nem hallottam?! Nesze, te jómadár! Még ezután se csillapodott le haragja, fogta a jajveszékelõ asszonyt, odacipelte egy cölöphöz és egy erõs kötéllel hozzákötözte. S mint aki jó és alapos munkát végzett, ágyához botorkált, belezuhant és mély pálinkamámorba merült. Elcsendesedett a ház, a takácsné sírása is elhallgatott, amikor megérkezett a barátnõ, a borbély felesége. Üzenetet hozott. Elõbb hallgatózott s amikor meghallotta a takács horkolását, odament a cölöphöz. – Vár az udvarlód! – súgta. – Ott van a szokott helyen. Menj hozzá... A takácsné keserves sírása megint felverte a csendet. – Hogyan mehetnék?! Nézd meg, milyen állapotban vagyok! Menj te, és vidd az üzenetem, hogy nem mehetek... – Ugyan, ne szamárkodj! Vár ám a legény! – Hiába vár! Nézd meg, milyen erõsen lekötözött a férjem! Itthon van, részegen alszik és bármely pillanatban felébredhet! – Dehogy ébred! Bepálinkázott, most horkol. Reggelig eltart a mámora. Kioldom a köteléket, te kötözz oda engem magad helyett, aztán eredj.... – Jó! Ha vállalod... Megint csend lett. A kolduló barát azonban nem tudott aludni. Egyszer látja, hogy a takács felébredt. Némileg kijózanodva, eszébe jutott a lekötözött asszony. Békülni akart s ezért odaállt eléje s így beszélt hozzá: – Ha megígéred, hogy megjavulsz, kioldom a kötelet... A borbély felesége nem mert válaszolni, félt hogy a hangja elárulja. A takács megismételte szavait. A borbélyné még mindig nem mert válaszolni. A takács harmadszor is elmondta a bocsánatkérés-félét, de mikor látta, hogy válaszra sem méltatják, részeg

14

haragjában beszaladt a házba, kihozta borotváját és egy nyisszantással levágta a borbélyné orrát. Az asszony még sikoltani sem mert. A takács, miután bosszúját kitöltötte, sarkon fordult s morogva, átkozódva ismét lefeküdt. Hajnal felé tért vissza a takácsné. – Hamar jöttem? – kérdezte. – Emberem nem ébredt fel közben? – Oldj el hamar – nyögte a borbélyné. – Nincs orrom, levágta az az õrült részeg! Engedj hamar, hogy hazafussak! Ismét megtörtént a helycsere, a takácsné el is aludt a cölöphöz kötözve, Reggel a férje ébresztette fel. Odaállt eléje és hatalmasat ráripakodott. – Megjött-e már a hangod? Vagy talán még erõsebben megbüntesselek? Levágjam a füledet is?! De az asszony fölényesen szólt. – Szerencsétlen mákvirág! Azt hiszed, önkényeskedhetsz velem? Ha igaztalan voltál hozzám és én erényes vagyok, akkor az istenek most nyomban ragasszák vissza az orromat a helyére, mivel ártatlanul oly sokat szenvedtem az éjjel. A takács csak állt elõtte, de a homályos sarokban nem látott jól. Ám a takácsné nem volt rest, szívbemarkoló hangon újra felkiáltott. – Óh, Istenek! Tegyetek igazságot! Jaj, te ember, nézz ide! Ebben a pillanatban az orrom a helyére került! Istenek! Istenek! Te ember! Nézd meg, egész az orrom! A takács tüzet csiholt, s fényénél nézte meg felesége orrát, melyet éppen olyannak talált, amilyen rég volt. Ha nem lett volna elõtte a vértócsa, mely a borbélyné orrából folyt, azt hitte volna, hogy csak álmodta az egészet. Ennek láttára nagy félelem fogta el, nyomban eloldozta felesége kötelékeit és az ágyához támogatta. Azt sem tudta miként járjon kedvébe. Déva-sarman csak a fejét csóválta s úgy gondolta, helyes a szólás: Hol a férfi, ki túljárna ravaszkodó nõ eszén? Hazugságból él õ mindig, hûtlenség: dísz a fején. S még azt is gondolta: a hibák tárháza a nõ! Hamisságok fészke! Ingoványok örvénye! Föld, amelyben megbízhatatlanság terem s nektár, amelybe mérget kevertek! Elhamarkodva cselekszik mindahány és csalárd boszorkányságnak gyûjtõkosarai õk! S ha a férfi oly botor, hogy egyet közülük magához vesz, megérdemli, hogy kijátsszák és megcsalják! A borbélynét nagy veszteség érte. A fájdalomtól és a hiúságát ért csapástól csaknem elpusztult. S még csak nem is jajgathatott, mert legnagyobb gondja az volt, hogy a maga szerepét hogyan leplezze. Az éjszaka hátralevõ részét egyedül töltötte, mert a borbély a rádzsa udvarában borotvált. De reggel, mikor hazatért, az asszony igyekezett elrejteni arcát. Ez is könnyebben ment, mint gondolta: a borbély csak bekiabált a küszöbrõl, adja ki a többi

borotvát tartalmazó tokot, hogy tovább folytassa munkáját, oda mehessen a polgári házakba, ahova hívták. Az asszony merészet gondolt, A tokból csak egy borotvát vett ki és kidobta az ura lába elé. A borbély méregbe jött és visszavágta. Az asszony csak erre várt. Égre tartott karokkal, sikoltva rohant az utcára és jajveszékelve sikoltozta! – Jaj nekem! Jaj nekem! Az uram levágta az orromat, pedig én soha nem adtam rá neki semmi okot, nem ártottam neki! A szomszédok mindjárt poroszlóért futottak, a borbélyt lefogták és a feleségével együtt a bírák elé vitték, a szomszédok pedig tanúskodtak: – Igazságtalanul bántalmazta és csonkította feleségét a borbély! Szolgáltassanak igazságot a bírák! A bírák vallatták a borbélyt, de az nem tudott mit mondani. Õ sem tudta, hogyan történt. S mivel nem is védelmezte magát s az asszonyra sem mondott senki semmi becstelenséget, kimondták rá az ítéletet! – A borbély bûnös! Húzzátok karóba!! Déva-sarman látta, mint viszik a vesztõhelyre a borbélyt, s látta, hogy az asszony konoksága sem törik meg, elõállt tanúskodni. – Álljatok meg, Bírák! Ártatlan ez az ember! Nincs annak semmi bûne. Ha már senki sem szól mellette egy jó szót sem, hát hallgassatok meg engem és gondoljatok arra is, hogy helyes a szólás: Sakálnak az lett a veszte, kosok közé bemászott Borbélyné meg megjárta, hogy a takácsnéval komázott. A bírák felfigyeltek rá és megkérdezték: – Hogy is volt az? Errre Déva-sarman mindent elmondott amit látott és hallott. Vallomása után a bírák a borbélyt felmentették s a borbélynénak büntetésbõl még a fülét is levágták. A kolduló barát nagyon sokat tanult ezen útján. Nem is bánta már, hogy pénzét ellopták tõle, ennél nagyobb baj is érhette volna. De közben arra is rájött, hogy csak hiú öröm volt a pénzgyûjtése. Fölkerekedett hát és könnyû szívvel indult tovább, hogy a Tisztulás ünnepére odaérjen. – Hát ezért mondtam – fejezte be Damanaka a mesét, – hogy helyes a szólás: Sakálnak az lett a veszte, kosok közé bemászott Borbélyné meg megjárta, hogy takácsnéval komázott. Karakata csak a fejét rázta. – Egyet nem értek! Déva-sarman tudós, szent férfiú volt! A tolvaj pária mégis hogyan csaphatta be? Damanaka így válaszolt. Visnu isten is lépre ment, oly csalárd volt a takács Istent játszott a szerelmes, s nyergelt Garuda-madárt. – Hogy is volt az? – kérdezte Karakata, mire Damanaka még hosszabbra elnyújtózott és tovább mesélt.

Forrás: Pancsatantra – Hindu tanmesék · Fordította: Dr. Balogh Barna Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár, www.terebess.hu

15

kirtan, receptek

Tero

nama

Omakara A

kirtan szövege:

Tero nama omakara Tero nama omakara

Másolat a Sankirtan címû kiadványból a Satyananda Yoga Academy Australasia engedélyével.

Zöldfôzelék (bhadzsi) 4 személyre

Hozzávalók: 2 csomó spenót 1 csomó fehérrépalevél 1 csomó fehérreteklevél 2 evõkanál ghí 1 evõkanál vaj 1 evõkanál õrölt koriander ¼ kiskanál csípõs paprika egy kis darab gyömbérsó Tisztítsuk meg a leveleket, és vagdaljuk fel kisebb darabokra. Forrósítsuk meg a ghít, tegyük bele a fûszereket és a leveleket, és keverjük alaposan össze. Fedõ nélkül fõzzük, és idõnként keverjük meg, míg a víz el nem távozik. A végén keverjük hozzá a vajat.

Sült

burgonya 14 személyre

Hozzávalók: 2,5 kg burgonya ghí a sütéshez 2 dl apróra vágott zöldpaprika 2 evõkanál ghí 1 kiskanál római kömény 1 kiskanál õrölt erõs paprika egy csipet asafoetida só

Tisztítsuk meg a burgonyát és vágjuk 2 cm-es darabokra. Forrósítsuk meg a ghít egy akkora edényben, amihez tudunk sütõkosarat használni. Tegyünk a kosárba annyi burgonyát, amen�nyit egyszerre kisüthetünk. Süssük világosbarnára, de maradjon puha és késsel könnyen szeletelhetõ. Amikor mindet megsütöttük, készítsünk masszalát (ghíben pirítsuk meg a köményt, az asafoetidát és a fûszerpaprikát), öntsük a sült burgonyára, sózzuk meg és keverjük össze. Keverjük hozzá az apróra vágott zöldpaprikát.

A receptek Egyedi Péter A vegetárius fõzés örömei c. szakácskönyvébõl származnak. A kevésbé hétköznapi hozzávalókat/fûszereket beszerezheted országszerte bioboltokban, illetve Budapesten a Lehel téri piac indiai fûszerboltjában vagy a Fõvám téri Vásárcsarnokban.

16

cd– és könyvajánló Könyvajánló: Egy igazi bestseller – Ászana Pránájáma Mudrá Bandha

Jóga Nidrá CD Kapható a magyar nyelv û Jóga Nidrá CD, amely a Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí (India) által kifejlesztett különleges mélyrelaxációs módszer alapján, a Bihar School of Yoga engedélyével készült. E rendkív üli gyakorlat az alábbi területeken alkalmazható eredményesen: stresszoldás, pszi choterápia, alvászavar, oktatás, nyelvoktatás, alkohol– és drogf üggõség, várandósság alatt, szülés után, menstr uációs zavarok, asztma, daganatos megbetegedések, gyomorfekély, magas vérnyomás, szívroham, cukorbetegség. A CD egy kezdõ és egy középhaladó gyakorla tot tartalmaz. Ára: 2400 forint + postaköltség Megrendelhetõ: www. satyananda.hu

Kapható a világhírû Bihar School of Yoga gyakorlati jógakönyve az Ászana Pránájáma Mudrá Bandha. A világ elsõ jógaegyetemének gyakorlati kéziköny ve, amely vezeti a jógakönyvek eladási és népszerûségi listáját az egyik legna gyobb európai piacon, Nagy-Britanniá ban. Az Ászana, Pránájáma, Mudrá, Bandha címû könyvet nemzetközi szinten az egyik legszisztematikusabb munkának tartják a jelenleg elérhetõ jóga tanköny vek között. A Bihar School of Yoga által 1969-ben megjelentetett elsõ kiadás óta tizenhárom alkalommal nyomták újra, és számos nyelvre lefordították. Átfogó mû, amely érthetõ ábrákat mutat be, lépésrõl lépésre vezetõ inst rukciókkal lát el, és a csakra tudatosítás részleteit tartalmazza. Irány mutatást ad a gyakorló vagy tanár számára a hatha jógarendszer legegyszerûbb gyakorlataitól a legbonyolultabbakig. Terápiás függe léket tartalmaz orvosok vagy jógaterapeuták számára, amelyben megjelennek a legújabb jógakutatási eredmények. E kiadvány sikere sen emeli az egyetemi tankönyvek szintjére a jóga gyakorlatainak bemutatását. A könyv ára 5700 forint + postaköltség Megrendelhetõ: www.nagyjogakonyv.hu

A Satyananda Yoga Hírlevél kiadója: A Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány Közhasznú szervezet Cím: 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Kapcsolatfelvétel: Honlap: www.satyananda.hu E-mail: [email protected] • Mobil: 06 30 270 0470 © SYMA 2006. Minden jog fenntartva. Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány, 1131 Budapest, Pajtás utca 25. Honlap: www.satyananda.hu; e-mail: [email protected]; mobil: 06 30 270 0470. A Hírlevélben megjelenõ fordítások a Bihar School of Yoga kiadványából a Yoga címû magazinból valók. A cikkek egyetlen részlete sem másolható, közölhetõ vagy tárolható adathordozón semmilyen formában és értelemben a jogtulajdonos, a Sivananda Math írásos jóváhagyása nélkül.

17

újság VII. évfolyam, 5. szám

Recommend Documents