Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél július IV. évfolyam, 7. szám

KÖH-Miskolc

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2007. július IV. évfolyam, 7. szám

Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi mőemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklıdésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi e-mail címekre: [email protected] [email protected] (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerısei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkrıl. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerıseinek.

Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint „felnıttkorba lépett”. Két teljes év mőködés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Két legismertebb munkánk e Hírlevél és a „Mőemléki beszélgetések” címő rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Észak-magyarországi Kulturális- és Mőemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Mőemléki beszélgetések a 2007-ben a negyedik évébe lépett. Ezen hosszú idı bár korántsem volt mindig könnyő, lépéseinket a kezdetektıl nyomon követı érdeklıdık láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlıdésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos mőködés érdekében, amelynek most léphettünk egy következı lépcsıfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk: 18445671-1-05

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2007. július

A TA R TA LO M BÓ L… Tanulmányok Kastélyból valamit (Koleszár Krisztián)

3

A hónap mőtárgya Bélapátfalva, Ciszterci apátsági templom orgonája (Hajdók Judit)

5

Hírek Mit láthatunk szeptemberben? Mit mesélnek az épületek? Kulturális Örökség Napjai. Felhívás érdekes épületek megnyitására Barangolások Kassán – Kassa órái „Európai Unió Kulturális örökség díja, Európa Nostra-díj Erımővek a világörökségi területen? (-k I-) Kísérleti Régészeti Napok a Peleházban (Gál-Mlakár Viktor) A mőemlék Avasi református templom védelmében (-k I-)

6 7 7 8 10 11 12

Aktuális rendezvények, konferenciák XXI. Országos Mőemléki Konferencia (2007. augusztus 26-29) Phd Hallgatók VI. Nemzetközi Konferenciája (2007. augusztus 12–18)

13 13

Gótikus Út Magyarországon Bevezetés (Hajdú Ildikó)

14

Könyvajánló Veres László: Üvegmővességünk a XVI-XIX. században (Gál-Mlakár Viktor)

15

Linkajánló A Magyar Régész Szövetség új honlapja

16

Aktuális Pályázatok Az Irodalmi Rádió 2007. évi pályázati felhívása

17

Impresszum

17

2


TANULMÁNYOK Következı tanulmányunkat Koleszár Krisztiántól a Házgyár (www.hg.hu) weboldalán jelent meg, amelyet szeretnénk most másodközlésben eljuttatni Önökhöz és a figyelmükbe ajánlani.

Kastélyból valamit Mielıtt az általánosításokat megkezdeném, leszögezem: az épület Magyarországon áll, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1950-tıl), korábban Abaúj-Torna, még korábban Torna megyében, a történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjében. Ott, ahol kevés a nyilvántartott örökségi érték, mőemlék. Pedig lenne mit védeni. Egy bódvaszilasi állatorvosi ló Tököly Gábor emlékének

Adott tehát egy mőemléki környezetben álló barokk épület. Keveset tudunk róla. Az utolsó megjelent utalás a Genthon-féle, 1961-es mőemlékkataszterbıl ismert. Ennyi: „Esterházy-kastély, egyemeletes, dísztelen, L-alakú, boltozott folyosóval, barokk ablakokkal és ajtókkal, 1780 körül.” Valójában nem egyemeletes, hanem földszintes, boltozatos pincével, ám a többi helytálló. A „dísztelen” jelzı arra utalhat, hogy több átalakításon is átesett: vakolatelemeit elvesztette, szobáinak boltozatait elbontották, pórfödémre cserélték, talán valamikor a két világháború között. Majd utóbb, az 1950–60-as években az épület térszerkezetét is átalakították: szolgálati lakrészekre szabdalták szobáit és folyosóját. Udvarát és parkját beépítik, valósággal eltőnik a település képébıl. A barokk Esterházy-címert még az 1980-as években ellopják. Adott egy tulajdonos, esetünkben önkormányzat, amely maga sem tudja, mit kezdjen az épülettel. Eleinte nyőg a nyakán, évtizedekig egyetlen fillért sem költ rá, majd a megüresedett és pusztulásnak indult épületben – a kecsegtetı uniós források ködpárájában – pénzszerzési lehetıséget lát. Jellemzı, hogy az önkormányzat vezetıje azt sem tudja, milyen értéket hordozhat az épület, komolytalan ötletekkel áll elı: bakancsos turistaszállót, öregotthont lehetne belıle „csinálni”. Aztán kiírásra kerül a Pályázat. Adottak a provinciális tervezık. Olyanok amilyenek: ötlettelenek, mint megbízóik. Sohasem tudták, mibıl mit lehet kihozni, elfelejtették vagy nem is tanulták meg tisztelni az értékeket. Elegendı azt megjegyezni, hogy a tervezı nem értette, milyen lehetett az épület eredeti térrendszere, nem vette észre, hogy a fıhomlokzaton kiugró középrizalit van, amin valaha oromháromszög nyugodott. Azt csak késıbb tervezte meg – errıl azonban alább. Adottak a „vidékfejlesztési” pályázatok és a mögéjük rendelt „vidékfejlesztési” hivatalok. Most ne foglalkozzunk a közismerten képtelen alaphelyzettel, hogyan tud egy kis település több mint félszázmilliós költségvetéső pályázathoz önerıt képezni, pályázatírói sikerdíjat fizetni, hogyan tudja a létrejött beruházást fenntarthatóan üzemeltetni. Közhely, de a papír mindent elbír. Ráadásul mindezt úgy, hogy a helyi képviselıtestület tagjai a pályázat semmiféle részletét nem ismerik. Ne kérdezzünk, örüljünk a könnyen jött mannának, végre mégiscsak történik valami, ne vizsgáljuk, hogyan lehet közpénzbıl (európai uniós támogatással) értéket rombolni. Merthogy a pályázat tutira nyerı. Adott a területi mőemlékes hatóság és a hazai mőemlékvédelem egyéb hatóságai. Azaz elıbb a területileg illetékes, korántsem örökségvédelemre termett építéshatóság. Építési engedélyrıl határoz, majd rádöbben, hogy az mőemléki környezetben található (szomszédságában áll az 1772–74 között épült római katolikus plébániatemplom), ekkor szakhatóságként a „mőemlékeseket” is megkeresi. Az elsı szakhatósági

3

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2007. július döntés nyomán elutasítják a zavaró elemeket tartalmazó tervanyagot (pl. klasszicista portikuszok, idegenül ható homlokzati elemek). Végül megadják a szakhatósági hozzájárulást, tehát megszülethet a jogerıs építési engedély. A legdurvább, hogy engedik az udvari homlokzat fatornáccal (!) való kitoldását. A többször átdolgozott tervanyagban szó sincs persze arról, hogy ez egy egykori uradalmi épület, vagy nem tudja a tervezı, vagy csak hallgat róla (egyik sem vet túl jó fényt rá), de ezt hatóságként nem észre venni sem akármilyen „teljesítmény”. Persze az épület helyi védettséget is élvez (plusz pont jár érte a pályázatoknál). Arról, hogy mit is ér a helyi védelem egy nem éppen örökségvédı tulajdonos esetén, itt most nem kívánok szólni, de mindezek után sejthetı. Adott a kivitelezés. 2004 telén kezdıdik. Havazik, amikor elbontják a tetıszerkezetet, fagy, amikor a betonkoszorút zsaluzzák. Tavaszra már fedés is van rajta (natúr, húzott tömegcserép). Az épület szinte minden eddig megmaradt értéke elpusztul, az építéssel egykorú hevederíves tornácot elfalazzák, földarabolják; barokk ablakrácsai „elvesznek”, a barokk ajtók és ajtótokok hasonlóképp, eredeti falszakaszokat bontanak egy lambériadeszkázott nagyterem kedvéért. A szegmentíves tetejő barokk fıkapu tetejét egyenesre csonkolják – nyilván így könnyebb cserepezni. A kastély és a templom között emelkedı falat – talán a korábbi, 17. század végi kastély maradványát – támasztó épületeket részben elbontják, az ma is szabadon pusztul. Talán egy kedvezı változást említhetünk: fölépítik a középrizalit fölötti timpanont. Igaz, számottevı kivitelezıi „hozzáértésrıl” tanúskodva: lambériaanyaggal bedeszkázzák, majd vakolják… Adott a törvény adta jog. Miszerint a mőemléki védetté nyilvánítást bármely természetes személy kezdeményezheti. Összefoglaló anyag készül, mely benyújtásra kerül az illetékes örökségvédelmi hatósághoz, majd továbbítják a fıvárosban székelı Védési Bizottságnak. Közben megkezdıdik a kivitelezés, szinte minden helyiségben leverik a vakolatot a megmaradt barokk díszítıfestéssel együtt, az kizárólag egy teknıboltozaton marad meg (ma is megvan, a „feltáráskori”, érintetlen állapotban). Ekkor szakértı vizsgálja meg az épület értékeit: igazolódik az épület kora, dokumentálják az átépítés során elı- majd eltőnı értékeket. Ennyi. Sosem kerül hivatalosan kimondásra, de nincs aki szembe menjen egy nyilvánvalóan rossz határozattal (a szerzett jog adta helyzet és a hatóság számára is kényelmetlen valóság alapja mindennek), pláne akkor, amikor ez a pályázati támogatás elvesztését is eredményezheti. Az ökölszabály, miszerint a 18. századnál idısebb épület szinte „alanyi jogon” védendı, tehát valahogyan feledésbe merül. Adott a végeredmény. 2006. augusztus 20-án tőzijátékban fürdik az épület. Avatóünnepség a szokásos haknikampánnyal. A helyieknek biztos tetszik, mert még nem láttak mást. Aki tudja – hozzáértéssel és méltó tervekkel, kivitelezéssel – mi lehetett volna, annak megdöbbentı, hogy ez ma még mindig megtörténhet. Felelıs nincs. Mint ahogyan valójában már ügy sincs. Megszületett a kastélyból valami… Egyszer talán még újra lehet kastély is belıle. Hogy végül a szomszédos megye (Gömör) kastélytopográfiáját megjelentetı, nemrégen elhunyt kiváló szlovákiai mőemlékes szakembert, Tököly Gábort idézzem: „az európaiságukat jelképezı értékeiket könnyelmően veszni hagyó és felelıtlenül elpusztító régiók ma bukdácsolva keresik a közös évezredes kulturális gyökerekhez visszavezetı utat, melyen a haladást a rombadılt, kifosztott és meggyalázott kastélyok és kúriák omladéka is nehezíti”. Így van. Tudom, írásom többeket megbánt, sıt, vérig sért. Lehet, hogy személyes hangja meglévı feszültségeket feltételez. Meg is vannak. Vállalom. Érintettek, Önök is vállalják? Hogy ne tőnjek örök zúgolódónak, végül egy jó hír: az egykorú bódvaszilasi uradalmi magtár 2007 februárjától végre mőemléki védettséget élvez. Ennyi a siker. A kastéllyal kimúlt a szilasi állatorvosi ló, amely másutt biztosan nem születhet újjá... Koleszár Krisztián, környezetmérnök

4


A HÓNAP MŐTÁRGYA Bélapátfalva, Ciszterci apátsági templom orgonája

A karzaton álló orgona a 18. században épült barokk kisorgona. Az orgonasípokra feljegyzett írások tanúskodnak az orgona sorsáról. E feljegyzések szerint az orgonát az egri püspöki város orgonaépítıje, Szabó Ferenc készítette 1775-ben, illetve az orgonaház aljában elhelyezett két ékfúvó szíjhúzással történı mőködtetését Szviatlovszky József orgonakészítı változtatta kéznyomásúra 1900ban.

A hangszer ’hátuljátszós’ egymanuálos nyolc regiszteres orgonának épült. Az orgonista máig az orgonaszekrény hátoldalában elhelyezett billentyőzeten orgonál, és felette a sípok között lát le az oltárra. Úgynevezett ’pozitív’ volt, azaz pedál nélküli, azonban a 19. század második felében két regiszteres pedállal bıvítették akképpen, hogy a pedál-szélláda a sípanyaggal az orgonista háta mögé került.

Az orgonaház 5 sípmezıs, a síptükrökben barokk aranyozott faragványokkal. Az orgona a gótikus orgonák mintájára eredetileg ’szárnyas’ orgonának épült. A homlokzatban elhelyezett ajtók a becsukással, kinyitással a hangerıt szabályozták, illetve az orgona hangját nélkülözı liturgikus idıkben (nagyböjt, advent) a zárt ajtók a portól védték a sípokat. Sajnos, az eredeti fatáblák nem maradtak fenn, de az 1996. évi orgonaház-restauráláskor sor került a szárnyasajtók rekonstruálására.

(Hajdók Judit)

_____________________________________________________

5


HÍREK Mit láthatunk szeptemberben? Mit mesélnek az épületek? Folynak az elıkészületek szeptemberi ingyenes épületlátogató hétvége, a Kulturális Örökség Napjai megtartására. Szeptember 15-16-án (szombat-vasárnap) megnyitnak olyan érdekes épületek, intézmények, melyek egyébként zártak a nagyközönség elıtt. Az Európa-szerte sikeres programot tíz éve szervezi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága. Minden évben központi téma választásával igyekszik a hivatal a figyelmet valamely épülettípusra, vagy építészettörténeti korszakra ráirányítani. Így kerültek az érdeklıdés homlokterébe a múzeumok, iskolák épületei, a parkok, temetık, a szecesszió épületei a Zsolnay évforduló kapcsán, majd csatlakozva az 1956-os emlékév programjához Fél(t)múlt építészete címmel a szocreál épületek. Az ez évi program Haza és haladás címmel a reformkor és klasszicizmus építészetét emeli ki a sok egyéb érdekes épület közül, de alkalom adódik Árpád-házi Szent Erzsébet 800. és Batthyány Lajos gróf születésének 200. évfordulójának megünneplésére is. Izgalmas kapcsolódások színtere lesz az idei örökségnapok rendezvénye. A Városmisszió kezdeményezése szintén Párizsból indult el – hasonlóan az épített örökség ünnepével – partner városa pedig Bécs, Lisszabon, Brüsszel után Budapest lett. A missziós hetek kezdı és záróeseményei általában olyan nagyszabású megmozdulások, amelyekre az egész város hivatalos. A kezdı esemény azonos idıpontja hozta létre azt az együttmőködést, melynek kapcsán több templom megnyitja kapuit, sıt egészen a késıi órákig várja a betérıket. Kiemelt szerepet kapnak a kortárs szakrális építészeti, és ehhez kapcsolódó képzı- és iparmővészeti alkotások, esetenként kapcsolódó kamarahangversennyel, épületismertetéssel, A Kultúrházak éjjel-nappal hasonló elképzeléssel kapcsolódott az örökségnapi programokhoz. Több mint nyolcvan közösségi kulturális helyszín nevezett be, hogy késı éjszakáig fogadja az érdeklıdıket. A hétvége során nem csupán az épületüket mutatják be, hanem a benne zajló, illetve a település épített örökségéhez kapcsolódó rendezvényekkel is színesítik a kínálatot. Számtalan település csatlakozott elıször ebben az évben, (Vál, Szank, Bóly, Drávaiványi, Görcsönydoboka, Cigánd, Prügy Tarcal ) ami örvendetes jelenség, mert a helyi közösségnek igénye van az értékek számbavételére és bemutatására. A Kulturális Örökség Napjai rendezvény jó alkalom arra, hogy értékeink megtekintése és felfedezése mellett, észrevegyük azok sérülékenységét, mulandóságát és felhívjuk a nagyközönség figyelmét a megırzés munkájának összetettségére, bonyolultságára. Az eseményt beharangozó sajtótájékoztató szeptember 11.-én kedden lesz a fıváros egyik legszebb klasszicista épületében, a Megyeházán. Az országos megnyitó ünnepség szeptember 14.-én pénteken, Sárospatakon lesz a Református Kollégium épületében, majd lovas bandérium kíséretében a Szent Erzsébet Házban folytatódik a program.

Információ: Kertész Margit, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága (224-55-86, mobil: 06 30 520 46 05, [email protected] Budapest, 2007. július

6


FELHÍVÁS ÉRDEKES ÉPÜLETEK MEGNYITÁSÁRA Idén is sor kerül az Európa-szerte népszerő

Kulturális Örökség Napjai hétvégére, melynek idıpontja: 2007. szeptember 15-16. szombat-vasárnap Központi témaként HAZA ÉS HALADÁS címmel a reformkor és a klasszicizmus építészetére szeretnénk ráirányítani a figyelmet, de MINDEN MÁS HELYSZÍN csatlakozását szívesen vesszük. Kiemelt nemzeti évfordulókhoz csatlakozási lehetıségek 2007-ben: Batthyány Lajos, Kodály Zoltán, Esterházy János, Árpád-házi Szent Erzsébet stb. Amennyiben nem ismeri a Kulturális Örökség Napjai címő rendezvény, a bıvebb tájékoztatót és a jelentkezési lapot hírlevelünk szerkesztıi kérésére eljuttatják Önhöz, de tájékozódhat a www.oroksegnapok.hu honlapról is!

______________________________________________________ Barangolások Kassán! - Kassa órái A kassai Városi Információs Központ (Mestské Informačné Centrum Košice) folytatja szlovák, MAGYAR és angol nyelvő, városismertetı barangolásait. A gazdag múltú és kultúrájú, igazi "multikulturális" város értékeit szakértı idegenvezetık segítségével ismerhetik meg a turisták, érdeklıdık. A magyar nyelvő vezetést Balassa Zoltánnak köszönjük. Az idén már lezajlott barangoláson megismerhetık voltak – a teljesség igénye nélküli felsorolásban – a következı kassai témák: szecessziós emlékek, híres mozik, Rákóczi Kassán, Szent Erzsébet székesegyház, a bor és sör Kassán, a kassai zsidók, domonkos templom és kolostor, híres kassai harangok, a kassai rádió, stb. A soron következı barangolások: 12. KASSA ÓRÁI 2007 augusztus 4. 14:00 A napórától a mőhold-vezérelt óráig, a zsebórától a toronyóráig (közelrıl is!) (szlovákul 10:00, 11:30, 13:30, 15:00 és 16:30 - kor, valamint vasárnap 14:00 - kor. Szombaton 16:30 - kor két nyelven - szlovákul és angolul) 13. HÍRES ÉS HATALMAS EMBEREK KASSÁN 2007 szeptember 1. 14:00 (szlovákul 10:00, 11:30, 13:30, 15:00 és 16:30 - kor, valamint vasárnap 14:00 - kor. Szombaton 16:30 - kor két nyelven - szlovákul és angolul) II. RENDHAGYÓ BICIKLIS-BARANGOLÁSOK KASSÁN 2007 szeptember 22. KASSA VÁRFALAI - olyan helyek, ahol még látni lehet a város falait (a legrégibb rész több mint 700 éves!). 14. BŐNCSELEKMÉNYEK KASSÁN 2007 október 6. 14:00

7

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2007. július (szlovákul 10:00, 11:30, 13:30, 15:00 és 16:30 - kor, valamint vasárnap 14:00 - kor. Szombaton 16:30 - kor két nyelven - szlovákul és angolul) A rendezvénnyel kapcsolatos információkat a www.mickosice.sk honlapon talál az olvasó, magyar nyelven is. A barangolásra jegyek elıvételben (a Fı utcai Dragov és TESCO áruházakban) és a helyszínen is válthatóak. (Érdemes elıvételben megváltani a jegyet, mert így a 80 sk helyett csak 35 sk-t kell fizetnünk! A "szófogadó gyerekeknek" a barangolás ingyenes!) E-mail: [email protected] Telefon: 055-16 168

______________________________________________________ “EURÓPAI UNIÓ KULTÚRÁLIS ÖRÖKSÉG DÍJA/ EURÓPA NOSTRA-DÍJ” Tanácsok pályázóknak – az Értékmentı 2005. 6. számában megjelent cikk alapján A nagyhírő Europa Nostra-díjat minden évben meghirdetik. Magam már több, mint tizenöt éve részt veszek a pályázatok elbírálásában. Úgy gondoltam, segítenék a magyar pályázóknak, ha röviden leírnám azokat a szempontokat, amelyek figyelembevételével az eredmények megszületnek illetve a bíráló bizottság kialakítja a díjazottak névsorát és sorrendjét. Mindenek elıtt tudni kell, hogy a beérkezett pályázatok közül csak azt bírálják el a hágai zsőrin, amelyet legalább egy felkért szakértı meglátogatott és a megtekintett és a helyszínen értékelt. A szakértı sokféle aspektusból vizsgálja a látottakat. A szempontok egy részét kérdıív formájában megküld az elıkészítı bizottság: ezeket a megadott szempontokat mindenképpen figyelembe kell vennie a jelentés összeállításánál. Magától értıdik természetesen, hogy a megadott kérdéskörökön túl a beadott munka jellegébıl kifolyó speciális szempontokat is vizsgálni kell és ezeket is írásba kell foglalni. Megbízottként a helyszínen az alábbi fıbb szempontokat szoktam ellenırizni. A munka befejezésének idıpontját „bemondásos alapon” ellenırizi kell. Meg kell bizonyosodnom arról, hogy a helyreállítás a kiírásban megadott idıszakban történt-e. Többször elıfordult, hogy a helyreállítás nem készült el teljesen. Ebben az esetben mindenképpen jeleznem kell, hogy a beadott helyreállítás még nem kész. Ez adott esetben még nem kizáró ok, de mindenképpen meg kell írnom, hogy még milyen munkák elvégzését javasolom a hágai elbírálás megkezdéséig. A jelentés elsı részében le kell írnom, hogy az archív képek figyelembevételével, hogy milyen állapotban volt a helyreállított mő a rekonstrukció megkezdése elıtt. Itt elıny, ha az igen rossz állapotból igen jó állapotba hozták az együttest. Ezután a helyreállítás elıkészítésének módját értékeljük. Megvizsgáljuk, hogy megtörtént-e a gondos és szakszerő levéltári kutatás, ha szükséges, volt-e régészeti kutatás, a mővészettörténészek elvégezték-e a pályamő városépítészeti-építészeti és mővészeti értékeinek elemzését és kijelölték-e az épületegyüttes helyét az építészettörténetben (stílusvizsgálat). Szempont, hogy a történeti kutatás megfelelı módon dokumentálásra került-e. Azt is meg kell állapítani, hogy lefolytatták-e a szakszerő helyreállításhoz szükséges mőszaki vizsgálatokat (“épületdiagnosztika”). Ezek után összehasonlítjuk, hogy a beavatkozás milyen elınyökkel – esetleg milyen hátrányokkal – járt a pályamőre. Értékeljük a kedvezı változásokat, az épület kezdeti állapotához képest bekövetkezett javulásokat. Ha a pályamő megmentése az eredeti rendeltetés megváltoztatásával volt csak lehetséges, megvizsgáljuk, hogy a rendeltetésváltozás nyereséggel vagy veszteséggel járt-e. Fel kell mérnünk a jelenlegi rendeltetéssel kapcsolatos hatásokat és az ezzel kapcsolatban észlelt esetleges problémákat, ellentmondásokat is számba kell venni. Az épületegyüttesek és táji együttesek értékelésénél alapvetı szempont, hogy a helyreállítás hogyan figyelembe vette-e az építészeti környezet történeti adottságait, nem került-e ellentétbe a városépítészeti hagyományokkal. Ugyanakkor a történeti táj és természetes környezet és a helyreállított együttes viszonyát is mérlegelni kell és fel kell hívni a bírálók figyelmét arra, hogy a helyreállítás nem történt-e a táji természetes környezet rovására. Megmaradtak-e a történeti jellegzetességek az építészeti együttes és a zöld felületek között Ezután kerül sor az együttes helyreállításának részletes értékelésére. A pályamő külsı helyreállítását vizsgálva értékeljük a helyreállítás hitelességét és a munka pontosságát és minıségét. Megállapítjuk, hogy a

8

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2007. július kiegészítések, hozzátételek szakszerőek-e és nem zavarták-e meg a külsı megjelenést. Vajon kellıen didaktikus – olvasható – e a helyreállítás, megfelelı anyagokat és szerkezeteket választottak-e a restaurálásnál. Szempont, hogy a helyreállítás során nem történtek-e olyan kedvezıtlen változások, amelyek visszafordíthatatlanok. Az együttes belsı tereinek, téregyütteseinek helyreállítását is értékelni kell. Megvizsgálandó az épület belsı helyreállításának minısége (kiegészítések, felhasznált építıanyagok, szerkezetek, a helyreállítás didaktikus módja és az esetleges késıbbi visszaállíthatóság lehetısége). Az új kiegészítések építészeti színvonala mellett a kivitelezés mőszaki-szakmai megoldásait is értékelni kell. Ezután a megújítás általánosabb szempontjait vizsgáljuk. Fı vizsgálati pont, hogy mennyire tekinthetı „példa értékőnek” az elvégzett munka. Más helyreállítások esetén hivatkozhatunk-e a helyreállítás követendı értékeire. Megırizte-e az együttes történeti értékeit, hagyományos atmoszférája nem szenvedett-e kárt? Regionális és európai viszonylatban megfelelı tanulságokat rejt-e és szükség esetén követhetık-e az alkalmazott módszerek? Tanítható-e a helyreállítás metodikája, megfelelı módon nevelı hatású-e a szakmára és a nagyközönségre? És végül elıidézett-e valamiféle kedvezı társadalmi- szociális változást környezetében, javított-e az ott élık életszínvonalán, hangulatán, közérzetén. Az összefoglalóban az európai összefüggésekbe állítjuk a munkát. Értékeit az európai eredményekkel vetjük össze és a többi helyreállításokhoz viszonyítjuk. Kérdéseket kell feltennünk a helyreállítás költségeivel kapcsolatban. Be kell számolnunk arról hogy a helyreállítás az ott lakókkal egyetértésben, azok tanácsainak meghallgatásával és tevıleges közremőködésével történt-e. Hogyan finanszírozták a helyreállítást, igénybe vettek-e helyi forrásokat? A helyreállítás eredményei tartósak-e, megbecsülik és folyamatosan jó karban tartják-e a már egyszer helyreállított emlékeket? Megoldották-e a helyreállított épületanyag és a környezet folyamatos és szakszerő kezelését? Az értékelés összefoglalásában a leginkább példaértékő szempontokat szoktam kiemelni. Ezek a megelızı építészettörténeti kutatásra, a helyreállítás szemléletére és módszereire, a helyes anyaghasználatra vonatkoznak. Mindig kiemelem, ha valami érdekes, korábban nem alkalmazott, de mindenképpen helyes és követendı új módszer alkalmazásával találkozom. A helyreállítás emberi vonatkozásaira is hivatkozni szoktam: kellıen áldozatkészek, kitartóak voltak-e a megújítás résztvevıi, munkájukat lelkesedéssel és hittel, elhivatottsággal végezték-e? Különös figyelmet fordítunk a „gondolkodás és megvalósítás” magas minıségére és mindig írunk arról, hogy a helyreállítás ténylegesen hozzájárult-e az összeurópai kulturális örökség megmentéséhez és gazdagításához. Fentiek alapján egyetlen rövid mondatban foglaljuk össze, hogy európai mértékkel javasoljuk-e vagy nem javasoljuk a pályázatot díjazásra. A helyszíni benyomások alapján pontosan összefoglaljuk, hogy benyomásaink szerint melyek a megújítás példaértékő megoldásai és vannak-e minıségi hibái, nyilvánvaló gyengéi. E végsı következtetésnél nagyon reálisnak kell lenni a bírálónak és az olyan pályázatokat, amelyek láthatóan nem ütik meg a benyújtott más munkáknak legalább jó átlagát, semmiképpen nem szabad javasolnunk díjazással: ezzel ugyanis a bírálat egészének hitelét és megbízhatóságát gyengítjük. A Bíráló Bizottság Hágában ülésezik: egy éve nagy örömünkre Fejérdy Tamás építész személyében ismét van magyar tagja is. A pályázatot ez évben is kiírták: a pályázat anyagát és formanyomtatványait a www.europanostra.org honlapon angol és francia nyelven mindenki megtalálja. A kiírást még nem fordították le magyar nyelvre. Javasoljuk tanulmányozásához vonjanak be angolul vagy franciául tudó kollégákat. Rájuk a pályázati lapok kitöltése során amúgy is nagy szükség lesz. Az alábbi témákban lehet pályázni: 1. Konzerválás Kutatás 2. Civil szervezetekben végzett kiemelkedı munka Oktatás, gyakorlás, tudatosság növelése 4. Jó pályázást és sok sikert kívánok minden ICOMOS tagunknak! Winkler Gábor Gyır, 2007. július 14.

9


______________________________________________________ Erımővek a világörökségi területen? Az elmúlt hetekben, hónapokban három hír is borzolta a közvéleménynek a kulturális és természeti örökségre érzékeny részét Tokaj-Hegyaljával kapcsolatban. Hírlevelünk is tudósított róla, hogy a "kultúrtáj" kategóriában alig pár éve világörökséhi védelmet kapott Tokaj-Hegyalja területének szélén, Szerencs külterületén szalmatüzeléső erımő építése kezdıdik meg a közeljövıben. A közvetlenül a Hegyalja fı megközelítési útvonalának számító 37. sz. fıút mellé tervezett objektumra jellemzı, hogy magassága a 10 emeletes házakéval vetekszik majd, a szalma tárolását pedig 4 db, 15 méter magas, de több, mint 100 méter hosszú, épületben oldják majd meg. A közelmúltban két újabb erımő építésének terve is napvilágot látott a sajtóban. Az Abaújszántó fölött a dombok között romantikusan kanyargó Aranyos-völgyben gáttal elkerített, 7 km (!) hosszú tóra támaszkodva vízierımő létesítését tervezik. Az erımő "csúcsra járatott" lesz majd, melyhez több, hegytetóre (!!!) építendı víztározóra is szükség lesz majd. (Mindez kísértetiesen hasonlít a végül a tömeges tiltakozás miatt abbamaradt nagymarosi erımő rendszerére...)

Végül, de nem utolsó sorban: Pár napja jelentették be a Sátoraljaújhelytıl légvonalban csak 20 km-re fekvı, ma Szlovákiához tartozó Töketerebesen, hogy a városban igen nagy kapacitású, széntüzeléső erımővet terveznek építeni. A környék - zömében magyarlakta településeinek polgármesterei azonnal tiltakozó akcióba kezdtek a mőködése során várhatóan igen nagy por, káros anyag és zajszennyezést okozó létesítmény ellen.

A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága máris tájékozódik és információkat győjt mindhárom erımőrıl. Az ICOMOS (www.icomos.hu) máris közleményben tiltakozott a szerencsi erımő (képünkön) építése ellen. Az UNESCO párizsi világörökségi központjának évente teendı jelentésükben minden bizonnyal súlyosan negatívan kerül majd bele a három terv. Ezek az ember és természet évezredes munkája során kialakult kultúrtájat veszélyeztetı beruházások - esetleges helyi hasznaik ellenére - azt az eddig Európában elı nem fordult dolgot eredményezhetik, hogy az UNESCO esetleg törli Tokaj-Hegyalját a világörökségek nemes és mindenütt óvva védett helyszíneinek sorából. -k I-

______________________________________________________

10


Kísérleti Régészeti Napok a Peleházban A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztályának munkatársai által, a tavalyi évben megrendezett Kísérleti Régészeti Napok elnevezéső rendezvénysorozat folytatásáról döntöttek a rendezık. Indokolta ezt a programsorozat elsısorban a gyermekes családok körében tapasztalható nagy népszerősége. Az idei sorozat elsı hétvégéje július 7-re esett, helyszíne az utolsó polihisztor, Herman Ottó, lillafüredi kis háza, központi témája az ıskori vadászat volt. A szabadtéri programok mellett az érdeklıdık megtekinthették a 2007. év júniusában felújított, új, modern szemlélető kiállításnak helyet adó Emlékházat is. A bevezetı elıadást, a múzeum ıskıkorral foglalkozó munkatársa, Szolyák Péter tartotta. Könnyed hangvételő referátumában a korai emberelıdök 2,6 millió évvel ezelıtti megjelenésétıl, az utolsó nagyobb jégkorszak végéig kísérte figyelemmel a vadászeszközök és alkalmazott technikák, módszerek fejlıdését. Az Emlékház udvarán ezt követıen a gyerekek kerültek a figyelem középpontjába. Újfent nagy népszerőségnek örvendett a „régész homokozó”, valamint a pattintott kı hegyekkel felszerelt nyilakkal történı célbalövés. A fiatal vadászok a siker érdekében arcukat festéssel díszíthették. Inkább a felnıttek érdeklıdését kötötte le a pattintott kıeszközök készítésének gyakorlati bemutatója. Dr. Lengyel György régész üveg– és kvarcporfirból pattintott különbözı mérető szakócákat valamint kisebb pengéket, nyílhegyeket. Kézzel formált agyagedények és állatfigurák készítésére is volt lehetısége annak, aki inkább az alkotó tevékenységek körében kívánt elmélyedni. A tavalyi, utolsó régészeti napon megépített sövényfonatos, kívül belül agyaggal tapasztott mintegy 3 méter hosszú falrészlet meglepıen jól viselte, az amúgy enyhe telet. Csupán kisebb javításokat, az agyagtapasztás helyenkénti pótlását kellett rajta elvégezni. A következı hónapban, augusztusban megrendezésre kerülı Kísérleti Régészeti Nap pontos ideje még nem tisztázott. Témája, mely hasonlóan a vadászathoz, korszakonként nagyon eltérı és sokrétő formát mutatott, az írás történetének bemutatása lesz. Bıvebb információ kérhetı: Herman Ottó Múzeum, Régészeti Osztályán Szörényi Gábor Andrástól, ill. www.hermuz.hu weboldalon olvasható. (Gál-Mlakár Viktor)

______________________________________________________ 11


A mőemlék Avasi Református Temetı védelmében A közelmúltban történt sajnálatos megrongálása, falfirkái okán a sajtóban megjelent Avasi református Templom körül húzódik hazánk egyik legértékesebb, mőemléki védettségő, sok száz éves temetıje. A sok szempontból jól ismert temetırıl, az ott nyugvó, nevezetes személyekrıl legutóbb Dobrossy István és munkatársai jelentettek meg önálló kötetet. Mivel e terület ma is használt, "élı" temetı, a mőemlékvédelembıl következı felatatokon túl, gondozóinak, tulajdonosának a más sírmezıknél jól ismert gondokkal is szembe kell nézniük. (Pl. nyilvántartások, sírmegváltások, stb.) A sok száz, zömében értékes síremlék védelmén túl a temetı összképének megırzése is komoly feladat! A mai állapotok - az avasi református gyülekezet minden igyekezete ellenére - nem mondhatók megnyugtatónak. Az egész vidéket pusztító savas esık számos, fıleg régebbi, puhább kıbıl faragott síremléket tett olvashatatlanná, esetleg pusztított el véglegesen. Az elmúlt évtizedekben számos értékes sírkı, sírépítmény pusztult el, került - jobb esetben - áthelyezésre, ínkább kidöntésre, elpusztításra. (Hogy a szinte mindennapos sírkıdöntögetésekrıl itt most ne is beszéljünk...) A ma "használt" sírok között, az ösvényeken, kisebb teresedéseken számos értékes "fölöslegessé vált", kidöntött, kidobott, összetört sírkı árválkodik. A végleges kidobásuk veszélye mellett pl. akadályozzák az amúgy is meredek temetıben való normális gyalogosközlekedést is. Az Avasi Református Gyülekezet kezdeményezésére, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a miskolci Herman Ottó Múzeum összefogásával elsıként azt a célt tőztük magunk elé, hogy - pontos koordinátákkal - számbavesszük ezeket a kidılt síremlékeket. A további feladatok elıtt rögzíteni szeretnénk, ma "mi hol van"... Kerülni szeretnénk a jövıben a régi kövek eredeti helyükrıl való kikerülését. Ha lehet, legalább eredeti helyükhöz közel kellene ezeket újra felállítani, egy arra alkalmas helyen. Így a temetı képe hosszabb távon sem változna meg és a köveknek sem kellene - kicsit mesterkélt "skanzenként" - glédában állniuk mondjuk a templom mellett, újra felállítva. A felmérı munka elkezdıdött és reményeink szerint hamarosan az egész temetıben befejezhetjük a "kallódó" kövek számbavételét. A munkában részt vettek: Hangó István lelkpiásztor, dr. Pusztai Tamás régész (HOM), Tóth Júlia régészhallgató (ELTE), Paszternák István régész (KÖH). -k I-

______________________________________________________

12


AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK XXI. ORSZÁGOS MŐEMLÉKI KONFERENCIA INGATLANFEJLESZTÉS ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM Tervezett program: Augusztus 26. (vasárnap) Komárom 14. 00 – tól érkezés, elhelyezkedés, vezetett városnézés 19. 00 fogadás a Városházán Augusztus 27. (hétfő) Komárom Monostori erőd 9. 00 – 17. 00 Plenáris ülés, vita, hozzászólások 18. 00 Kulturális program és vacsora Augusztus 28. (kedd) Egész napos szakmai utak 9. 00 – 17. 00 Választható kirándulások: 1. A komáromi erődrendszer 2. Bábolna, Pannonhalma és ami köztük van 3. Tata, Süttő, Neszmély 19. 00 Vacsora Komáromban Augusztus 29. (szerda) Révkomárom Selye Egyetem 9. 30 – 12. 30 Plenáris ülés, vita, záró nyilatkozat elfogadása 12. 30 Ebéd Révkomáromban

A rendezvény szervezıje: Csokonai Mővelıdési Központ 2900 Komárom Kelemen László u.7. Gábor Klára 20/ 9627629 e-mail: [email protected] Minden érdeklıdı szakembert szeretettel várunk! Bıvebb információ: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=14311

______________________________________________________ PhD Hallgatók VI. Nemzetközi Konferenciája Miskolci Egyetem 2007. augusztus 12-18. A konferencia augusztus 13-án, hétfın kezdıdik Prof. Dobróka Mihály, a Miskolci Egyetem rektorhelyettese megnyitó beszédével a Miskolci Egyetem A/7 épületének XXXVII. elıadójában délelıtt 10.00 órakor majd ezt követıen 14.00-tól 18.00-ig, illetve augusztus 14-16. között minden nap 9.00-tıl 18.00 óráig zajlanak a különbözı szekciók plenáris ülései. A programot az külföldrıl érkezı elıadók számára választható kirándulások egészítik ki Aggtelekre, Egerbe, Hortobágyra és Tokajba. A szekciók részletes programait lásd: www. uni-miskolc/~phdkonf/ webcímen. Forrás: www.uni-miskolc.hu

______________________________________________________ GÓTIKUS ÚT MAGYARORSZÁGON I. 13

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2007. július A Gótikus út Szlovákia délkeleti és Magyarország északi területén végighaladó turisztikai útvonal. Célja végigvezetni a látogatókat egy olyan régión, amelynek a középkorban a bányászat révén elért magas gazdasági és társadalmi fellendülése értékes, gazdag mővészeti emlékek sorát hozta létre. A 14-15. században a hajdani Gömör vármegyében a gazdasági konjunktúra nyújtotta anyai háttér, valamint a nemesek mővészet terén megmutatkozó mecénási tevékenysége nemcsak a nagyobb központokban eredményezett látványos mővészeti produktumokat, hanem a kis falvak templomai is gazdag díszítést kaptak. Gömör vármegye szlovákiai és hazai területén ennek a fellendülésnek az emlékét ırzi az a körülbelül húsz, ma is közel teljességében vagy töredékeiben látható templom freskóinak sora, amelyek egy kulturális útvonalra felfőzve járhatók be. A 14. században, a gótika idején érkezik Európában a falfestészet virágkorába. Az 1340-50-es években az itáliai kapcsolatok felélénkülésével hazánkban is az olasz iskolák, a trecento hatása alatt bontakozott ki. A királyi udvar és fıpapi központok külföldi vagy külföldön tanult mestereket hívattak a központokban levı templomok kidíszítéséhez. Ez mutatkozik meg legkorábbi, töredékeiben ma is látható falképeinken, így a sienai, firenzei kapcsolatokra utaló esztergomi, a Riminivel rokonítható zágrábi Szent István-kápolnában látható képek, valamint a szintén Firenze felé mutató nagyváradi töredékek esetében. A században ugyanakkor az ország többi püspöki székhelyén is jelentıs építkezések zajlottak a 14. század folyamán. Kidíszítésüknél itt is fontos hangsúlyt kapott a freskófestészet, amelyet azonban már fıként hazai mőhelyek készítettek. A 14. század vége - 15. század eleji idıszakban vándormőhelyek sora járta végig a vidéki, falusi templomokat is. Nemcsak egy-egy központ templomát festették ki, hanem a távoli, elzárt falvakét is. A 15. század vidéki mővészetének egyik jelentıs területévé vált a falfestészet. A történelmi Gömör vármegyében egy egyedi irányzatot, sajátos stílust hozott létre, amely központjaiból sugárzott szét a régióban. Csetnek központját így 1360-ban festik ki elıszır, majd 1400 körül és a 15. század elsı 1. kép: Szalonna, diadaliv béllete felében újra. A közeli templomokban a 14. század második felétıl megjelenı képek ezen csetneki hagyományokat idézı helyi mőhelyek mesterei által készültek. Ezen korszakot idézik a gótikus út templomai, amelyek betekintést nyújtanak egy régió gazdag középkori mecénási, mővészeti életébe, kultúrájába. Bár korántsem maradt fenn minden korabeli emlék, még töredékességében is nagyszerően mutatja annak valódi jelentıségét. Gömör vármegye ma Szlovákiában található területén 16 olyan templom maradt fenn, melyekben még látható ez a mővészi teljesítmény. Ugyanakkor számos olyan templom ismert, melyekrıl tudott, hogy a középkorban festettek voltak, de mára nem maradtak fenn a freskók, vagy akár a templomok sem. Meg lehet itt említeni Zubogy, Abod vagy Noszvaj templomait. Azt is lehet sejteni, hogy mindez még korántsem teljes. A reformáció idején bemeszelt templomok mészrétegei alól az utóbbi években is kerülnek elı falképek, ahogy azt a késıbbiekben bemutatom. 2. kép: Rakacaszend, szentély keleti fala

A 14 - 15. század elsısorban falfestészeti emlékeit bemutató

14

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2007. július turisztikai útvonalat Szlovákiában a Sajó Unió 1999-ben hozta létre a szlovák idegenforgalmi hivatallal együtt, a Szepesség területén. Pár évvel késıbb kiterjesztették az egykori Dél-Gömör és Kishont vármegyék területére is. A Gótikus út része lett Zsíp, Rimaszécs, Jánosi, Olajtörék, Rimabánya, Karaszkó, Kiéte, Rimabrézó és Tiszolc. A 2000-ben négy magyarországi kistérség társulásával létrejövı Sajó-Rima Eurorégió közremőködésével ennek folytatásaként a magyarországi emlékeket is táblákkal jelölték az utazók számára, amelyrıl kis példányszámban ismeretterjesztı prospektust is nyomtattak. Az érdeklıdık így a szlovákiai emlékek mellet megtekinthetik Magyarországon Tornaszentandrás, Rakacaszend, Szalonna, Rudabánya és Szentsimon emlékeit. Jelen sorozatban ezen emlékeket szeretnénk bemutatni az érdeklıdıknek, amelyekkel célunk felhívni a figyelmet a hazánkban található, kevéssé ismert kis, gótikus falusi templomaink gyönyörő freskóira.

3. kép: Tornaszentandrás

(Hajdú Ildikó)

____________________________________________________ KÖNYVAJÁNLÓ Dr. Veres László

Üvegmővességünk a XVI-XIX. században. Miskolc, 2006. 261. o. „Az ember több mint öt évezrede ismeri és használja az üveget. A Kárpát-medencében a rómaiaknak köszönhetı az üvegbıl készült használati eszközök meghonosítása. A IX. században államot alapító magyarság már az Etelközben megismerte e különleges anyagot és a XIII. századtól egyre szélesebb körben hasznosította az üveg formai és funkcióbeli sajátosságainak bıvülésében összhangban. A XVI-XVII. századig elsısorban a társadalom elıkelıbb rétegei engedhették meg maguknak az ablak- és öblösüveg használatát. A XVIII. század kezdetétıl indult hódító útjára az üveg, meghonosodva a nemesi, polgári, paraszti háztartásokban egyaránt. Ez az összegzésre törekvı feldolgozás a kárpát-medencei üvegmővesség történetének bemutatására törekszik. Az írott források megszólaltatásán túl célkitőzése az is, hogy a jelenlegi országhatárainkon túli területek emlékanyagát számba véve, tipologizálva állapítson meg általános érvényő összefüggéseket. A feldolgozás a hagyományos, XVIXIX. századi technológiájú üveggyártás vizsgálatát végzi a XIX. század végéig, amíg az üvegiparban a gépi berendezéseket alkalmazó üvegkészítés általánossá, meghatározóvá vált.„ (a szerzı elıszavából)

15

Észak--magyarországi kulturális és műemléki hírlevél Észak 2007. július „A mő szintetizál és a tudományos összehasonlító elemzés módszertanának iskolapéldája. Olyan alapmő, mely példája és gyökere lehet a Kárpát-medence összetett etnikai, történeti, ipartörténeti viszonyainak, régóta hiányzó feldolgozásának. Alapmő, mely támaszkodik ennek a földrajzi egységnek külöbözı győjteményeire és a korábbi szekularizált feldolgozásokra. Jelentısége túlmutat a vállalt feladaton, mert szerkezete feldolgozásmódja, az együttmőködés megszervezése példaértékő és követhetı.” (Prof. Dr. Újszászy László)

____________________________________________________ LINKAJÁNLÓ A Magyar Régész Szüvetség új honlapja www.regeszet.org.hu

A több, mint egy éve megalakult Magyar Régész Szövetség (MRSZ) - lassan, de biztosan - kezdi egy komoly szervezet formáját ölteni. A háromszáznál is több tagot számláló, magát szakmai érdekképviseleti tömörülésként meghatározó szövetség indította meg honlapját a www.regeszet.org.hu címen. A Szövetség már eddig is "betette lábát" a web világába - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, illetve a nyíregyházi Jósa András Múzeum honlapján "csövezett". A szerte az országban, különbözı munkahelyeken, múzeumokban, különféle kutatóhelyeken szétszórtan dolgozó régészek elemi érdeke, hogy egy gyors, friss, ıket jól szolgáló honlapon kaphassanak tájékoztatást az ıket érintı dolgokról. Ezt a csak elsı hallásra egyszerő célt tőzte maga elé a honlap. Mint szinte minden új, vagy újjá születı webhelynek, így ennek is számos gyermekbetegsége látható - a még fel nem töltött menőpontoktól a jelenleg még el nem indult szolgáltatásokig. Mentségére szóljon a tervezıknek, mőködtetıknek, hogy az MRSZ - csupán a tagok befizetéseibıl magát fenntartó szervezetként - korántsem tud a honlapfejlesztésre könnyen és kényelmesen elegendı pénzt e célra elıteremteni. A honlapot egy, a Szövetség tagjaiból álló bizottság szerkeszti, élén Dr. Horváth Friderikával. További tagok még Aranyos Annamária, T. Láng Orsolya és Petı Éva. (Utóbbit egy jól ismert és sokak által látogatott, e kategóriában, szakterületünkön talán legrégebben mőködı honlap, a www.regeszet.lap.hu avatott szerkesztıjeként ismerhetjük, aki nem régész, az MRSZ aktív pártoló tagja!) A honlap célkitőzései, tervezett vagy máris elérhetı szolgáltatásai szimpatikusak, szeretnénk is már használni azokat. Az minden esetre nyilván jól jöhet, ha minden jó szándékú felhasználó, de különösen az MRSZ tagjai, aktívan segítik a lap beindítását. Mindenki küldje hát nekik régészeti híreit, bibliográfiáját, képeit, linkjeit. (Nem könnyő megtalálni a használható e-mailcímet, így addig is, amíg ez kiderül, javaslom az MRSZ elnökének általam ismert címét: [email protected]. Hírlevelünk szerzıi, szerkesztıi nevében sok sikert kívánunk a friss weblapnak! A Szerk.

____________________________________________________

16


AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK Pályázati Felhívás az Irodalmi Rádió 2007. évi hangzó és nyomtatott kiadványsorozataiban, rádiómősoraiban, felolvasóestjein, netköteteiben való megjelenésre A pályázatok címe, témája, beérkezési határideje: Cím Az élet iskolája

İsz Gazdagság és szegénység Év végi vidámságok Álom és valóság

Téma versek tanulságos történetekrıl, melyekbıl tanultunk életünk során, versek az iskoláról, tanulásról, élettapasztalatról az ısszel, ıszi természettel, valamint az ısz során elıforduló ünnepekkel (okt. 23., mindenszentek) kapcsolatos versek versek a gazdagságról, jólétrıl, szegénységrıl, hajléktalanságról, szociológiai és társadalmi problémákról humoros versek, történetek, hangjátékok, rádiójátékok bármirıl az álomról, álmodásról, éjszakáról, ébredésrıl, vágyakról és valóságról szóló versek

Forma

Beérkezési határidı

vers

2007. augusztus 30.

vers

2007. szept. 30.

vers

2007. október 30.

vers és próza

2007. november 30.

vers

2007. december 30.

A pályázatok célja: Kortárs amatır és hivatásos költık részére publikálási, bemutatkozási lehetıség, mőveik hangzó anyaggá való feldolgozása, audio CD és nyomtatott formátumú kiadása, a hazai irodalom színesítése, gazdagítása, az irodalmi élet megmozgatása. A pályázat teljes anyaga megtalálható, valamint információ kérhetı: 20/544-0372 [email protected] www.irodalmiradio.hu

_____________________________________________________ IMPRESSZUM Észak-magyarországi kulturális és mőemléki hírlevél. A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Irodájának értesítıje. Megjelenik havonta, csak digitális formában. Szerkesztık: Hajdú Ildikó ([email protected]) és Paszternák István ([email protected]) Postacímünk 3530 Miskolc, Rákóczi utca 11. Tel./fax: +36 46 508-927 (KÖH). A szerkesztıség nem feltétlenül ért egyet a Hírlevélben megjelenített valamennyi véleménnyel, nézettel. A Hírlevél változatlan formában szabadon sokszorosítható, továbbküldhetı. Képeink, szövegeink felhasználása a forrás megjelölésével lehetséges. (Forrás nélkül megjelent képeink az Internetrıl származnak.) Hírlevelünk korábbi számai letölthetıek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapjáról a http://www.koh.hu/index.php?_mp=nyitolap&_amp=MSKHIRL címen. A Hírlevél ingyenes, megrendelni, vagy a megrendelést lemondani egy, a szerkesztıknek küldött e-maillel lehet. A megrendelık e-mail címeit a Szerkesztıség semmilyen formában nem használja fel és nem adja tovább. Híreink részben a Kultur Pont aktuális hírlevelébıl származnak. Látogassa meg partnerünk honlapját a www.kulturpont.hu címen!

17

Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél július IV. évfolyam, 7. szám

Recommend Documents