Észak – Kaposi Partnerek Vidékfejlesztési Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzat 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, hatálya és jogi alapja 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az egyesület szervezeti felépítését, az egyesület működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 1.2. Az SZMSZ és a függelékét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az egyesület minden alkalmazottjára és az egyesülettel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az Elnök előterjesztése után a Közgyűlés fogadja el, és határozatlan időre szól. 1.3. Jelen SZMSZ-t az 1698/2005/EK rendelet által átfogott III. és/vagy IV. tengelyes intézkedések végrehajtása érdekében, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) útmutatásával összhangban kellett megalkotni. 2. Az egyesület alapadatai és jogállása 2.1. Az Egyesület neve: Észak – Kaposi Partnerek Vidékfejlesztési Egyesület 2.2. Az Egyesület székhelye: 7444 Osztopán, Fő u. 11. 2.3. Az Egyesület levelezési címe: 7431 Juta, Hősök tere 8. 2.4. Az Egyesület bélyegzőjének lenyomata: téglalap alakú, „Észak-Kaposi Partnerek Vidékfejlesztési Egyesület” felirattal. 2.5. Az Egyesület státusza: a Bíróság által nyilvántartásba vett, az 1997. évi CLVI. Tv. szerinti közhasznú szervezet, jogi személy, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) LEADER Helyi Akciócsoportként (HACS) elismert. 2.6. Az Egyesület bejegyzéséről szóló végzés és nyilvántartási száma: Somogy Megyei Bíróság, Pk.60.039/2008/1. szám; 3585. 2.7. Adószáma: 18785166-1-14 2.8. Számlaszáma: 11743002 – 20189464 – 00000000 2.9. Alapítók: 24 település önkormányzata, és az ezen településeken működő bizonyos gazdálkodó és civil szervezetek, egyéni vállalkozók valamint természetes személyek, amelyek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza. 2.10. Az Egyesület alapításkori vagyona: nincs 2.11. Az Egyesület célja és tevékenysége: az Alapszabály részletesen tartalmazza. 3. Az Egyesület tagsága Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai lehetnek. Valamennyi tag egy-egy szavazattal rendelkezik a Közgyűlésben, a pártoló tagoknak csak tanácskozási joguk van. Az alapító tagoknak kötelességük az alapítói díj befizetése. Emellett minden tagnak évente január 31-ig esedékes a tagdíj megfizetése, amelyet az adott évi költségvetés tárgyalásával egy időben határoz meg a Közgyűlés.
1
4. Az Egyesület szervezete Az Egyesület szervei: Közgyűlés, Elnökség, Munkaszervezet, Felügyelő Bizottság Az Egyesület egyéb tisztségei, egységei: Elnök, három Alelnök, Munkaszervezet vezető, Tagozatok (civil-, köz- és üzleti szféra) 5. A Közgyűlés Az Egyesület vezető szerve, a tagok képviseletének összessége. Évente legalább egy alkalommal ülésezik. 5.1. A Közgyűlés feladat és hatásköréről az Alapszabály részletesen rendelkezik. Ezen rendelkezések mellett az alábbiakat kell még figyelembe venni: Az adott év költségvetéséről határozatot hozó Közgyűlést az előző év december 15. és az adott év január 10. közötti időpontra kell összehívni. A Közgyűlés a költségvetéssel egy időben dönt az adott évre esedékes tagdíjak mértékéről, valamint végrehajtja a Helyi Vidékfejlesztési Terv (HVS) éves felülvizsgálatát. 5.2. Mind a rendes, mind pedig a rendkívüli közgyűlést írásban kell összehívni. Írásos meghívónak minősül az e-mail és a fax is. Postai úton kiküldött meghívót ajánlottan lehet csak feladni. A meghívót valamennyi tagnak és a tanácskozási joggal meghívandónak meg kell küldeni. A meghívónak a Közgyűlés időpontjának és helyszínének feltüntetésén túl tartalmaznia kell a Közgyűlés elé kerülő napirendi pontokat és azok előadójának megjelölését is. 5.3. Amennyiben a Közgyűlés nem határozatképes, akkor a legkorábban egy óra múlva lehet ismételten összehívni. Ilyen esetben nem szükséges az írásos meghívó, amennyiben az eredeti időpontra szóló meghívóban fel van tüntetve, hogy határozatképtelenség esetén egy óra múlva új Közgyűlés lesz összehívva. 5.4. A szavazás módja lehet nyílt és titkos. A titkos szavazás előre gyártott szavazólapon történik. A szavazólap tartalmazza a szavazás tárgyát, és az igen-nem választási lehetőséget. A titkos szavazás lebonyolítását egy kijelölt szavazat-számláló bizottság végzi, amely megfelelő útmutatásban részesült a szavazás előtt. A bizottság tagjaira az Elnök tesz javaslatot, a Közgyűlés pedig nyílt szavazással, egyszerű többséggel választja meg őket. A titkos szavazás tárgyi feltételeit biztosítani kell zárt szavazófülkékkel, és a szavazócédulák gyűjtésére szolgáló szavazó urnákkal. Titkos szavazásnál a szavazás eredményének egyértelműnek kell lenni, a választási lehetőségek közül igen-t vagy nem-et megjelölni. Amennyiben a szavazócédulán nem egyértelmű a szavazás, a szavazatot érvénytelennek kell minősíteni. 5.5. A Közgyűlést az Elnök, annak akadályoztatása esetén valamelyik Alelnök vezeti. A Közgyűlés jegyzőkönyvét a Munkaszervezet valamely tagja vezeti, akit erre a feladatra a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel jelöl ki. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőnek, a levezető elnöknek és a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel felhatalmazott kettő jelen lévő tagnak kell aláírnia. A Közgyűlésen hozott bármilyen döntés esetén a kisebbségi véleményt az azt képviselők kérésére a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A Munkaszervezet gondoskodik a Közgyűlés határozatairól szóló nyilvántartás vezetéséről. 6. Az Elnökség Saját ügyrendje szerint működik, de havonta legalább egyszer ülésezik. 2
6.1. Az Elnökség feladat és hatásköréről az Alapszabály részletesen rendelkezik. Ezen rendelkezések mellett az alábbiakat kell még figyelembe venni: Amennyiben váratlanul a Munkaszervezet normál működését veszélyeztető helyzet áll elő, akkor az Elnökség saját hatáskörben is dönthet a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetéstől való eltérésről a normál működés helyreállítása céljából. Erről a következő Közgyűlésen köteles beszámolni, és döntéséhez utólagos jóváhagyást kérni. Az Elnökség feladata a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) éves felülvizsgálatának valamint a HVS előrehaladásának és végrehajtásának évközi és időszaki értékelése. Az éves felülvizsgálat a költségvetésről döntő Közgyűlés előtt végrehajtandó, és erről előterjesztést kell készíteni a Közgyűlésre. Az évközi és időszaki értékelést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal június 1. és 30. között kell megtenni, ezzel kapcsolatosan az Elnökségnek joga van saját hatáskörben döntéseket hoznia. 6.2. Az Elnökség összehívására, az ülések dokumentálására a Közgyűlésre vonatkozó rendelkezések az irányadók, azzal a különbséggel, hogy ez esetben a jegyzőkönyvet csak a jegyzőkönyvvezetőnek és az Elnöknek (akadályoztatása esetén az ülést levezető egyik Alelnöknek) kell aláírnia. A Munkaszervezet gondoskodik az Elnökség határozatairól szóló nyilvántartás vezetéséről. 6.3. Amennyiben egy elnökségi tagság bármely oknál fogva megszűnik, a megüresedett helyet a következő Közgyűlésen választással pótolni kell. 6.4. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti tevékenységéről a Közgyűlésnek köteles beszámolni. 7. Felügyelő Bizottság (FEB) Évente legalább kétszer ülésezik. 7.1. A FEB összehívására, az ülések dokumentálására a Közgyűlésre vonatkozó rendelkezések az irányadók, azzal a különbséggel, hogy ez esetben a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőnek, a FEB Elnökének és egy felkért bizottsági tagnak kell aláírnia. A Munkaszervezet gondoskodik a FEB határozatairól szóló nyilvántartás vezetéséről. 8. Tagozatok Az egyesület három tagozatot hoz létre: közszféra tagozat, civilszféra tagozat, üzleti szféra tagozat. 9. Munkaszervezet, Munkaszervezet vezető A Munkaszervezet az Egyesület ügyviteli, adminisztratív szervezete, az Egyesület tevékenységét segítő iroda. 9.1. A Munkaszervezet felépítése és létszáma: A Munkaszervezet a vezetőből és legalább egy, de legfeljebb 3 fő állású alkalmazottból áll. A dolgozók között a mindenkire egyaránt vonatkozó kötelező feladatokon kívül felosztandó feladatkörök a következők: ügyvitel, számvitel, pénzügy és a házipénztár kezelése. A többivel ellentétben a számviteli feladatok kiszervezhetőek.
3
9.2. Az iroda a „7431 Juta, Hősök tere 8.” cím alatt található meg, és minden munkanapon reggel 8 és 16 óra között áll az ügyfelek rendelkezésére, ez alól a szerdai nap a kivétel, amikor 18 óráig tart nyitva. 9.3. A Munkaszervezet köteles a tervezési területéről az ÚMVP támogatott intézkedéseinek keretében benyújtott támogatási kérelmeket az ügyfélkapun keresztül, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) kötött együttműködési megállapodás 1. számú melléklete szerinti meghatalmazás alapján, elektronikusan rögzíteni, illetve minden kérelem vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtási időszakának lezárását követő 20 napon belül a pontozási jegyzőkönyvet elkészíteni, az Elnökséggel elfogadtatni és azt az MVH részére eljuttatni. A támogatási kérelmek kezelése és a pontozási jegyzőkönyv kiállítása során a Munkaszervezetnek a projektgazda kérelmét az alábbi szempontok betartása mellett kell megvizsgálnia: 9.3.1. A mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló rendelet alapján benyújtandó kérelmek esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni: a) a 1998/2006/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében az ügyfél által az adott és az előző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozat; b) gép betétlap; c) építés A betétlap (munkanem-összesítő); d) építés B betétlap (építési tételek); e) építés C betétlap (építési normagyűjteménybe be nem sorolható építési tételek); f) árajánlatos tétel bejelentőlap. Pontozáshoz szükséges csatolandó mellékletek: a) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének h) pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyi tervet, ha a kérelmezett támogatás összege az 5.000.000 forintot nem haladja meg; b) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak megfelelően amennyiben az ügyfél természetes személy, mikro-, kis-, és középvállalkozó pénzügyi és üzleti tervet, amennyiben az ügyfél települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy nonprofit szervezet pénzügyi, működtetési és fenntarthatósági tervet, ha a kérelmezett támogatás összege az 5.000.000 forintot meghaladja; c) ha a beruházás tartalmaz megújuló-, vagy bioenergia környezettudatosság alapelemeit, arról igazolást kell benyújtani;
hasznosítást
vagy
a
d) abban az esetben, ha a fejlesztés a térségi mikrovállalkozások együttműködésével valósul meg, akkor együttműködési megállapodást kell csatolni; e) nyilatkozat, ha az ügyfél a településen még nem működő szolgáltatást, vállalkozói tevékenységet hoz létre; f) ha minőség-, és környezetirányítási rendszerek, szabványok alkalmazásra kerülnek, akkor a szükséges okirat másolata, illetve nyilatkozat, amennyiben vállalja a minősítés megszerzését az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig.
4
Egyéb csatolandó mellékletek: a) ha az ügyfél egyéni vállalkozó, hatósági igazolást az egyéni vállalkozói igazolvány érvényességéről és az ügyfél egyéni vállalkozói tevékenységi köréről; amennyiben a nyilvántartásba vétele folyamatban van, akkor nyilatkozatot kell csatolni a tervezett tevékenységről; b) építési tervdokumentáció; c) tulajdoni lap(ok); d) bérleti szerződés, ha az ingatlan bérlemény; e) ingatlan-használathoz hozzájáruló nyilatkozat; f) ingatlan-nyilvántartási térképmásolat (helyszínrajz); g) árajánlat. 9.3.2. A turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló rendelet alapján benyújtandó kérelmek esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni: a) a 1998/2006/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében az ügyfél által az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozat; b) építés A betétlap (munkanem-összesítő); c) építés B betétlap (építési tételek); d) építés C betétlap (ÉNGY-be be nem sorolható építési tételek); e) árajánlatos tétel bejelentő lap. Pontozáshoz szükséges csatolandó mellékletek: a) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének h) pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyi terv, ha a kérelmezett támogatás összege az 5.000.000 forintot nem haladja meg; b) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak megfelelően, amennyiben az ügyfél természetes személy, mikro-, kis-, és középvállalkozó pénzügyi és üzleti terv, amennyiben az ügyfél települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy, vagy nonprofit szervezet pénzügyi és működtetési és fenntarthatósági terv, ha a kérelmezett támogatás összege az 5.000.000 forintot meghaladja; c) amennyiben az ügyfél foglalkoztat hátrányos helyzetű és/vagy a 177/2005. évi Kormányrendelet 2. § e.) pontja szerinti megváltozott munkavégző képességű és /vagy pályakezdő munkavállalót (pályakezdő fiatal, női, fogyatékkal élő, gyesről, gyedről visszatérő munkavállalót), abban az esetben az arról szóló nyilatkozat; d) építési tervdokumentáció; e) amennyiben az ügyfél az üzemeltetési időszak alatt együttműködés keretében kívánja a fejlesztést megvalósítani, együttműködési megállapodás . Egyéb csatolandó mellékletek: a) települési önkormányzat, illetve önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsnak a beruházás megvalósításáról szóló határozat kivonata; b) nonprofit szervezet ügyfél esetén a bejegyzést igazoló okirat hiteles másolata; c) egyházi jogi személyek ügyfél esetén a felettes egyházi szerv vagy az egyházi főhatóság által kiadott, egyházi jogi személyiséget tanúsító okiratról szóló igazolás; 5
d) vadászatra, horgásztatásra jogosult ügyfél esetén az MgSzH által kiadott, az ügyfélnek az üzemeltetési kötelezettség időtartamáig érvényes jogosultságáról szóló határozat hiteles másolata; e) tulajdoni lap(ok); f) bérleti szerződés, ha az ingatlan bérlemény; g) ingatlan-használathoz hozzájáruló nyilatkozat; h) ingatlan-nyilvántartási térképmásolat (helyszínrajz); i) árajánlat; j) szakképzettséget igazoló dokumentum. 9.3.3. A falumegújításra és –fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló rendelet alapján benyújtandó kérelmek esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni: a) a 1998/2006/EK hatálya alá tartozó szervezetek esetében az ügyfél által az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozat; b) építés A betétlap (munkanem-összesítő); c) építés B betétlap (építési tételek); d) építés C betétlap (építési normagyűjteménybe be nem sorolható építési tételek); e) árajánlatos tétel bejelentőlap. Pontozást érintő mellékletek: a) partnerség esetén, ha a beruházás több település szakmai és/vagy pénzügyi összefogásával, valósul meg, akkor együttműködési megállapodás szükséges; b) építési tervdokumentáció; c) ha olyan játszótéri eszköz kerül telepítésre, amely speciális kialakítású, azaz fogyatékkal élő gyermekek által is igénybe vehető, a játszótéri eszközök leírásának tartalma vagy a gyártó nyilatkozatának csatolása szükséges; d) közterületen, vagy intézmény udvarán leromlott állapotú játszótér esetén szükséges a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletnek megfelelően, helyszínrajzba illesztett játszótér elrendezési terv és műszaki leírás, továbbá a terület jelenlegi állapotát bemutató digitális fotó és tervdokumentáció; e) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének h) pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyi tervet, ha a kérelmezett támogatás összege az 5.000.000 forintot nem haladja meg; f) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak megfelelően 5.000.000 forintot meghaladó kérelmezett támogatási összeg felett pénzügyi, valamint működtetési és fenntarthatósági terv. Egyéb csatolandó mellékletek: a) nonprofit szervezet ügyfél esetén a bejegyzést igazoló okirat hiteles másolata; b) önkormányzat vagy önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsának a fejlesztés megvalósításáról szóló határozatának hiteles kiadmánya (társulási megállapodás); c) egyházi jogi személy ügyfél esetén a felettes egyházi szerv vagy az egyházi főhatóság által kiadott, egyházi jogi személyiséget tanúsító okiratról szóló igazolás; d) árajánlat (a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetekben); e) tulajdoni lap(ok); f) bérleti szerződés, ha az ingatlan bérlemény;
6
g) ingatlan-használathoz és fejlesztéshez hozzájáruló nyilatkozat, melynek időbeli hatálya az üzemeltetési időszak végéig tart; h) a tervezett fejlesztés megvalósulási helyének feltüntetésével kiegészített, a fejlesztés településen belüli elhelyezkedését bemutató térképrészlet; i) amennyiben a fejlesztéssel érintett épület nem az ügyfél tulajdonában van, akkor szükséges a használatra/fejlesztésre/üzemeltetésre vonatkozó megállapodás teljes bizonyító erejű okiratát csatolni; j) amennyiben a fejlesztés kizárólag külterületen, tanyás térségben (ahol a település lakosságának több mint 2%-a él) megvalósuló fejlesztésekre jogosult településen valósul meg, akkor az ügyfél nyilatkozata szükséges. 9.3.4. A vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló rendelet alapján benyújtandó kérelmek esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni: a) a 1998/2006/EK hatálya alá tartozó szervezetek esetében az ügyfél által az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozat; b) építés A betétlap (munkanem-összesítő); c) építés B betétlap (építési tételek); d) építés C betétlap (építési normagyűjteménybe be nem sorolható építési tételek); e) árajánlatos tétel bejelentőlap. Pontozáshoz szükséges csatolandó mellékletek: a) a Vhr. 27. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyi terv, ha a kérelmezett támogatás összege az 5.000.000 forintot nem haladja meg; b) a Vhr. 27. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltaknak megfelelően 5.000.000 forintot meghaladó kérelmezett támogatási összeg felett pénzügyi, valamint működtetési és fenntarthatósági terv; c) nonprofit szervezet ügyfél esetén a bejegyzést igazoló okirat hiteles másolata; d) önkormányzat vagy önkormányzati társulás ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy társulási tanácsnak a fejlesztés megvalósításáról szóló határozatának hiteles kiadmánya; e) egyházi jogi személy ügyfél esetén a felettes egyházi szerv vagy az egyházi főhatóság által kiadott, egyházi jogi személyiséget tanúsító okiratról szóló igazolása; f) építési tervdokumentáció; g) szakmai és/vagy pénzügyi együttműködési megállapodás; Egyéb csatolandó mellékletek: a) a tervezett fejlesztés megvalósulási helyének feltüntetésével kiegészített, a fejlesztés településen belüli elhelyezkedését bemutató térképrészlet; b) tulajdoni lap(ok); c) bérleti szerződés, ha az ingatlan bérlemény; d) ingatlan-használathoz és fejlesztéshez hozzájáruló nyilatkozat, melynek időbeli hatálya az üzemeltetési időszak végéig tart; e) ingatlan-nyilvántartási térképmásolat (helyszínrajz); f) árajánlat; g) amennyiben a fejlesztés külterületen, tanyás térségben (ahol a település lakosságának több mint 2%-a él) valósul meg, akkor az ügyfél nyilatkozata, hogy a fejlesztés a település külterületén, tanyás térségén valósul meg;
7
h) amennyiben a fejlesztéssel érintett épület nem az ügyfél tulajdonában van, akkor a Vhr. 27. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően a települési önkormányzat, önkormányzati társulás, melynek a fejlesztéssel érintett település a tagja, települési kisebbségi önkormányzat és az ingatlan tulajdonosa között, a beruházás megvalósításáról szóló megállapodás, amely igazolja, hogy a támogatási kérelem benyújtója jogosult a beruházást megvalósítani. 9.4. A pontozási jegyzőkönyv szabályszerű kiállítása és az ügyfélkapus rendszerben történő adatrögzítés érdekében a Munkaszervezetnek minden esetben rendelkeznie kell a projektgazda által kitöltött és aláírt, az FVM-mel kötött együttműködési megállapodás 1. számú mellékletét képező meghatalmazással. A pontozási jegyzőkönyv kiállításának elmulasztása vagy szabálytalan, hibás pontozás esetében az FVM, mint Irányító Hatóság (IH) az alábbi szankciókat alkalmazza: a) indokolatlanul ki nem állított jegyzőkönyv a teljesítési arány jegyzőkönyvenkénti 5%-os csökkentését vonja maga után; b) amennyiben a pontozási jegyzőkönyvben rögzített pontszám az egy év során beérkezett kérelmek 20%-ában eltér a végleges rangsorban szereplő pontszámtól, az a még fel nem használt működési költségkeret 1%-os csökkentését eredményezi. A 20%-ot meghaladó mértékű eltérés további százalékpontonkénti 0,5%-os költségkeret csökkentés von maga után. Az ügyfélkapun keresztüli adatrögzítés, a pontozási jegyzőkönyv kiállítása, valamint a további adatkezelések során a Munkaszervezet valamennyi munkatársa és az Elnökség, mint döntéshozó testület is köteles betartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltakat. 9.5. A kérelem feldolgozási eljárás: A Munkaszervezet a kérelem teljessége érdekében pontozási jegyzőkönyvet köteles kiállítani. A szükséges pontozás elvégezhetősége és a minél teljesebb kérelmek beérkezése érdekében, minden egyes kérelmet a Munkaszervezet munkatársa teljességi szempontból köteles átvizsgálni az ellenőrzési listák és segédletek alapján továbbá köteles a kérelmező figyelmét felhívni az esetleges hiányosságokra. A Munkaszervezet munkatársa a beérkezett kérelmek alapján köteles elkészíteni a pontozási jegyzőkönyvet, amelyet az Elnökség hagy jóvá, és ezt követően a beérkezett kérelmek alapján állítja össze az előzetes támogatási rangsort. A Munkaszervezet a pontozási jegyzőkönyveket a támogatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napját követő 20 napon belül köteles az MVH-nak megküldeni. A Munkaszervezet az FVM-mel kötött együttműködési megállapodás 4. számú melléklete alapján az előzetesen összeállított támogatási rangsort a támogatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napját követő 20 napon belül köteles az IH-nak megküldeni. Az Elnökség a támogatási rangsor felállítása során javaslatot tehet a támogatás igénybevételéhez szükséges minimum pontszámra.
8
A Munkaszervezet vezető a folyamat során bármikor élhet az irat-betekintési jogával, megismerheti a folyamat közben bekövetkezett változásokat (pl. hiánypótlás, előzetes helyszíni szemle). Az MVH és az Egyesület közötti esetleges pontszámeltérés esetén a végső döntést a Forrásallokációs és Programvégrehajtás Felügyelő Bizottság (továbbiakban: FAB) hozza meg, javaslatát megküldi a MVH-nak és az Egyesületnek. A végső rangsor felállítása a FAB hatásköre. Az adott rangsorhoz a FAB, az Egyesület HVS-ben allokált forrása alapján allokálja a forrást. 9.6. Összeférhetetlenség esetén a LEADER HACS az alábbiak szerint köteles eljárni: a) ha az adott kérelem kapcsán a Munkaszervezet valamely dolgozója vagy az Elnökség bármely tagjának vonatkozásában a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Knyt.) 6. vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a kizárással érintett személy a Munkaszervezet döntés-előkészítésében, vagy - ha a kizárás oka a döntéselőkészítő tevékenység megkezdése után következik be - a döntés-előkészítés újbóli lefolytatásában nem vehet részt; b) az összeférhetetlenség vonatkozásában a Knyt 18. § (1) bekezdés e) pontja alapján megalkotott Kormányrendeletben szabályozottak a mérvadóak. 10. Az Egyesület képviselete Az Egyesületet az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén az általa kijelölt Alelnök helyettesíti. Amennyiben az Elnök nem tud helyettest kijelölni, a helyettes személyét a három Alelnök közül az Elnökség egyszerű szótöbbséggel választja meg. A hivatalos okiratokat, jelentéseket, bizonylatokat az Elnök írja alá, viszont a munkaszervezet napi munkájával, a kapcsolattartással és a pályázatokkal kapcsolatos dokumentumokat a Munkaszervezet vezető is aláírhatja. 11. Egyéb A Közgyűlés és az Elnökség támogatást pályázat, kérelem vagy javaslat alapján adhat, az alábbiak figyelembe vételével: -
-
Pályázatot az Elnökség írhat ki. A kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat tárgyát, feltételeit, a csatolandó mellékleteket, a benyújtás határidejét, módját és helyét, az elbírálás módját és határidejét az elbírálásra jogosult szerv megnevezését és a pályázat elbírálásáról szóló értesítés mikéntjét, a pályázat elbírálása az Elnökség hatáskörébe tartozik, de az elnökség bíráló bizottságot is kijelölhet. a sikertelen pályázónak jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani.
A fentiekkel kapcsolatosan az FVM valamint az MVH iránymutatásai a meghatározóak. Osztopán, 2008. október 30.
Kovács Béla elnök
9
