ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\SiposBe\15489-10.doc A határozat jogerős: Iktatószám: Előadó: Műszaki ea.: Szakértő:
év:
hó:
15489-10/2013. Sipos Bernadett Hencz Gabriella Pandur László Takácsné Németh Éva Tarjányi István Kristóf Andrea Horváth Valéria Hanyuné Krausz Szilvia
nap: Hiv. szám: Melléklet:-
KÜJ: 100168099 Tárgy: Uraiújfalu, Önkormányzat, 212/1 hrsz-ú telephely (csibekeltető) szennyvíz elvezetésének vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: Uraiújfalu – 16. Uraiújfalu – 17.
Határozat I. Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Uraiújfalu község Önkormányzata (9651 Uraiújfalu, Szentivánfa u. 46.) engedélyes részére, az Uraiújfalu 208/2., 209. és 212/1. hrsz-ú ingatlanok szennyvíz elvezető műtárgyaira v í z j o g i
l é t e s í t é s i
e n g e d é l y t
ad, az alábbiak szerint: II. 1. Műszaki adatok: A tárgyi vízilétesítmények megvalósításával érintett az Uraiújfalu 208/2, 209 és 212/1 hrsz.-ú ingatlanok. Az ellátandó ingatlanokról várhatóan elvezetendő szennyvíz mennyisége: 2-5 m3/d A tervezett szennyvízcsatorna a Kossuth Lajos u-i meglévő szennyvízcsatorna D 100 beton aknájára csatlakozik. A tervezett gravitációs szennyvízcsatorna NA 20/PP SN 10 csövekkel épül ki 63,4 fm hosszban, 5 és 10 ‰ lejtéssel. A tervezett gerincvezetékre 2 db előregyártott D100 beton tisztítóakna kerül elhelyezésre. A kis fektetési mélység miatt a tervezett csatorna az „M” jelű és az „Sc-1-2” jelű tisztító aknák között betonvédelemben kerül beépítésre. A fejlesztési területen összegyűjtésre kerülő szennyvizek az Uraiújfalu települési szennyvíztisztító telepen kerülnek megtisztításra. III. Az engedélyes k ö t e l e s betartani az alábbi előírásokat: 1./ Az eljáró hatóság előírásai: A kivitelezés során a szakhatóságok, közmű üzemeltetők állásfoglalásaiban, továbbá a vonatkozó szabványokban rögzítetteket be kell tartani. A szennyvízcsatorna vízszintes és
magassági vonalvezetése, a csatlakozás kialakítása, közműkeresztezések a terv szerint, a közművek kezelőinek előírásai alapján kivitelezhetőek. A létesítés során a kiviteli munkákat úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vezetékeknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő szennyvízelvezető rendszerrel. A kivitelezés során tilos a talaj és a felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. A munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenőanyag és üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A létesítés során száraz időben szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni, valamint a gépjárművek kerekeit a közútra való ráhajtás előtt pormentesíteni kell. Amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 31.§ értelmében a hulladékbirtokos a – Ht. 12.§ (1) bekezdése szerint- elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a hulladék kezelőnek/közvetítőnek/kereskedőnek/közszolgáltatónak vagy a hulladék átvételi helyen, ill. az átvételre kötelezettnek történő átadás útján kell gondoskodni. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. A megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni. A kivitelezés során felszíni,- felszín alatti víz, valamint földtani közeg nem szennyeződhet. Esetleges szennyeződés bekövetkezését a kárelhárítás haladéktalan megkezdése mellett be kell jelenteni a Felügyelőségnek és befogadó kezelőjének.
2. Egyéb előírások: Be kell tartani: Magyar Közút Nonprofit Zrt. VAS-713-3/2013. számú vagyonkezelői és VAS-713/2/2013. számú közútkezelői, Vasivíz Zrt. ÉCSÜ/284-3/2013. számú közműkezelői, E.on Zrt. 251/994/2013. számú közműkezelői, Égáz-Dégáz Zrt. F712-2680-3/2013. számú közműkezelői, Magyar Telecom Nyrt. 5321T-330-161/2013. számú közműkezelői nyilatkozatában foglaltakat. IV. A vízjogi létesítési engedély 2017. január 15. napjáig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható illetve visszavonható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Az üzemeltetésre vonatkozó kérelmet a majdani üzemeltetőnek kell benyújtania.
2
Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Uraiújfalu – 16. és Uraiújfalu - 17. számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VI. Az ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 100.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás Uraiújfalu Község Önkormányzata kérelmet nyújtott be az Uraiújfalu 212/1 és 212/2 hrsz-ú ingatlanokon tervezett csibekeltető szennyvízelvezetése tárgyában. A csatolásra került a Blue&Green Mérnöki Iroda Kft. által 13_B&G_H_05 tervszámon készített tervdokumentáció 8 példánya, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (KHVM r.) 2. § (1) g) bekezdése alapján a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szóló, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlapok 5 példánya. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket, egyéb szervezeteket, az érintett ügyfelek iratbetekintési és nyilatkozattételi jogaikkal nem éltek. A hatóság felhívására pótlólag megküldte az eljárás, valamint a szakhatóságként bevonandó talajvédelmi hatóság igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot. Az eljáró hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása végett az ügyben érintett illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala tárgyi ügyben indult szakhatósági eljárást – hatáskör hiánya miatt – a VA-06D/EOH/17162/2013. számú végzésével megszüntette, tekintettel arra, hogy a tervezett beruházás örökségvédelmi hatáskört nem érint. Döntését az alábbiakkal indokolta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Uraiújfalu 212/1 hrsz. alatti csibekeltető telephely szennyvízelvezetésének vízjogi létesítési engedélyezése tárgyában 2013. augusztus 26-án szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste hivatalomat. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012.
3
(XII. 20.) Korm. rendelet Korm. rendelet 2. § (1) a) pontjára és 13. § (1) bekezdésére tekintettel - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni. és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Döntésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdésén alapul. Állásfoglalásomat a Ket. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” Vas Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága tárgyi ügyben indult szakhatósági eljárást a VAF/TALVO/1468-2/2013. számú végzésével hatáskör hiánya miatt az alábbi indokokra hivatkozva megszüntette: „Az eljáró hatóság megkereste Igazgatóságunkat a tárgyi vízjogi létesítési engedélyezési eljárás ügyében. A megkereséshez csatolták a BLUE&GREEN Mérnöki Iroda Kft. 13_B&G_H_05. tervszámú vízjogi létesítési engedélyezési tervét. A megküldött tervdokumentációból megállapítottam, hogy a beruházás termőföldet nem érint, ezért nem tartozik a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hatálya alá. A megkeresés tárgyában közölt Uraiújfalu 212/2 hrsz-ú ingatlan a TAKARNET Földhivatali Információs Rendszer adatai alapján már nem létezik, az ingatlant az Uraiújfalu 212/1 hrsz-ú ingatlanba összevonással beolvasztották. Fentiek figyelembe vételévei a rendelkező rész szerint döntöttem. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdés a) pontja, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése állapítja meg. Végzésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 45. § (3) bekezdése alapján hoztam meg. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki.” A becsatolt dokumentációk, iratok és szakhatósági hozzájárulás alapján megállapíthatóak az alábbiak: A kérelem felszíni vízvédelmi, vízgazdálkodási tárgyú vizsgálata alapján megfelelt a KHVM r. előírásainak. A beruházással érintett Uraiújfalu 208/2 és 209 hrsz-ú kivett országos közút művelési ágú ingatlanok a Magyar Állam tulajdonában, és a Közlekedésfejlesztési és koordinációs Központ vagyonkezelésében álló ingatlanok. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. VAS-713/2/2013. számú közútkezelői és VAS-7133/2013. számú vagyonkezelői nyilatkozatát tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadásához megadta. Az Uraiújfalu 212/1 hrsz-ú kivett építési terület művelési ágú ingatlan tulajdonosa a Bábolna Tetra Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. A tisztítóakna építésével érintett ingatlanra vonatkozó megállapodást az Önkormányzata a hatóság részére megküldte. A benyújtott tervek vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból történő átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a tervezett vízilétesítmények megépítése beilleszkedik a település meglévő szennyvízelvezető rendszerébe. A közmű rendszereket üzemeltető VASIVÍZ Zrt. ÉCSÜ/284-3/2013. számú közműkezelői nyilatkozatában hozzájárult a vízjogi létesítési engedély kiadásához, és a terv szerinti kivitelezéshez. A szennyvíz kibocsátási határértékek megállapítása a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre vonatkozóan történt. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a Felügyelőségnek be kell jelenteni. A környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához benyújtott adatlapot vízvédelmi-vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság- és zajvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból átvizsgáltuk. A tervezett beruházás vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező ivóvíz- és szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszerek kapacitásán belül kielégíthetőek. A tervezett vízilétesítmények által érintett terület felszín
4
alatti vízbázis védőterületét nem érinti. A vizsgálat során megállapításra került, hogy a tervezett vízilétesítmények létesítése, majdani üzemeltetése során jelentős hulladékképződéssel nem kell számolni, a keletkező hulladékok további kezelése megoldott. A tervezett beruházás megvalósítása ideiglenesen - a közvetlen környezet porszennyezésével járhat, illetve az építésnél használt dízel üzemű munkagépek kipufogógáza által kibocsátott légszennyező anyagok okozhatnak az érintett területeken minimális többlet légszennyezést. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Az előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a alapján tettük: „Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz”. A közmű megvalósításával együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében - az építési munkák időtartama alatt - a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet 284/2007.(X. 29.) Kormányrendelet 4.§ (1) a) pontja alapján. A kialakításra kerülő létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. A beruházással érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Fentiek alapján a tervezett tevékenység jelentős környezeti hatást nem fog okozni, a megvalósítással kapcsolatban kizáró okok nem merültek fel. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi vízilétesítmények megépítése és tervezett vízimunkák megvalósítása műszaki előírásokba nem ütközik, ezért a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett a hatóság a vízjogi létesítési engedély kiadása mellett döntött. A hatóság határozata a fenti jogszabály helyeken, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. § (1) bekezdésében, a KHVM r.-ben, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Vhr.) 3. § (1) bekezdésében foglaltakon alapul. Az engedély időbeli hatályáról a Vhr. 3. § (7) bekezdése alapján rendelkezett. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalások elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a Vhr. 1. § (1) bekezdése határozta meg.
Győr, 2013. 12.20.
dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
dr. Jagadics Zoltán sk. mb. igazgatóhelyettes
5
