ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\SiposBe\1536-19.doc A határozat jogerős: Iktatószám: Előadó:
Műszaki ea.: Szakértő:
év:
hó:
1536-19/2013. dr. Busáné dr. Fejérvári Andrea Sipos Bernadett Hornyán Sándor Noviczki Zoltán Bedők László Tarjányi István Orosvári Tamás Herczeg Zoltán Bartókné Hajnali Beáta
nap:
Hiv. szám: Melléklet:-
Tárgy: Győr, Önkormányzat, városi fedett uszodához tartozó közterületek közműellátásának vízjogi létesítési engedély ügye Vízikönyvi szám: Győr - 6. Győr-17. Győr-151.
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) engedélyes részére a Hidro-Plan Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61.-63.) HP 46-12. munkaszámú tervdokumentációja alapján a Győr, városi fedett uszodához tartozó közterületek közműellátása megvalósítása tárgyában vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: II. Érintett ingatlanok:
hrsz.: 8006., 8102., 8103., 8132., 8339., 8380., 8558., 8610., 8611., 8712., 8713., 8731/1., 8732., 8780., 9749., 9750/4., 9751/1., 9751/2., 9756., 10110/1.
1. Műszaki adatok: 1.1.Vízellátás: Vízigények: A Holt Rábcától D-re eső területeken az új fejlesztések révén távlatban az alábbi kommunális jellegű vízfogyasztási többlettel lehet kalkulálni. Uszoda: Qmax = 8,5 l/s (Q24 = 38 m3/d = 0,44 l/s) EYOF: Qmax = 20 l/s (Q24 = 270 m3/d = 3,1 l/s) Uszoda melletti fejlesztés: Qmax = 2,5 l/s (Q24 = 25 m3/d = 0,29 l/s) Töltésszer utca menti távlati fejlesztés: Qmax = 1,2 l/s (Q24 = 12 m3/d = 0,14 l/s) Összesen tehát 345 m3/d, csúcsban 20,5 l/s vízfogyasztási értékkel lehet kalkulálni. Vízellátó vezeték: Ivóvíz gerincvezeték épül ki a Bükk utca meghosszabbításában, a Holt Rábca medret keresztező 2 x
NA400 gerincvezetéktől kezdődően a tervezett átkötő útig, illetve ezen vezeték három irányba is körvezetékesítésre kerül. Részben a tervezett uszoda É-i telekhatára mentén a Bercsényi liget utcáig (Kámán utca felé), másrészt a tervezett új átkötő út mentén a Radnóti M. utcában haladó NA500 főnyomó vezeték felé, valamint a tervezett hídon keresztül É-ra, a Kunszigeti úttal párhuzamosan haladó NA300 gerinc felé. A kiépítés ütemezett lehet. A gerincvezeték átmérőjét NA200-as átmérőben határozták meg. A tervezett átkötő út mentén 200 menként közterületi tűzcsapokat létesítenek a térség közterületi tűzi-víz ellátásának biztosítására. Az uszoda É-i oldalán elhaladó V-2-2 jelű vezeték NA200-as átmérővel a Bercsényi liget utcáig épül ki, lehetővé téve a Ny-felé történő esetleges későbbi hálózatfejlesztést, innen a meglévő NA80-as körvezetékes hálózatra NA150-es átmérővel kötnek vissza. A Töltésszer utcában a Bükk utcai főnyomó vezetékektől K-re a Szarvas utcáig NA100 új gerincvezeték létesül, és mind erre, mind a Bükk utcától Ny-ra épülő NA200 vezetékre rákötik a D-i oldali ingatlanokat, valamint a keresztutcák végpontos vezetékeit, így ezek az ágak is körvezetékes hálózat részévé válnak. Kiállást létesítenek a 8585. hrsz ingatlan környezetében D110 KPE átmérővel. A Szarvas utca környezetében a meglévő bekötések cseréje valósul meg, átkötik az ingatlanokat az új gerincre. Épül: D225 KPE Ivóvíz vezeték: NA200 KO-33 min. koracél ivóvíz nyomócső: D160 KPE ivóvíz vezeték: D110 KPE ivóvaz vezeték:
1.528 m 22 m 154 m 322 m
1.2. Szennyvízelvezetés: Szennyvíz mennyiségek: A térség távlati szennyvíz kibocsátási adatai az alábbiak szerint alakul: - A Holt Rábcától D-re eső fejlesztések: 345 m3/d (20,5 l/s) - A Holt Rábcától É-ra eső fejlesztések, valamint a térség egyéb távlati fejlesztési lehetőségei: 319 m3/d (19,0 l/s) Összes távlati szennyvízkibocsátás 664 m3/d, (36,5 l/s) Szennyvízvezeték: Körzeti szennyvíz átemelő létesül a Töltésszer utca és tervezett átkötő út csatlakozási pontjában, ez az átemelő fogadja a tágabb térség szennyvizeit, és juttatja a befogadóm Erkel F. utcai NA1650-es egyesített főgyűjtőbe. A tervezett körzeti átemelőre köt a Töltésszer utcai tervezett gravitációs szennyvízcsatorna. Ugyancsak ide köt az Uszoda felöl érkező gravitációs csatornaszakasz is, melynek egy rövidebb ága az EYOF fejlesztési terület bekötését is szolgálja. Külön nyomóvezeték épül ki a pinnyédi oldalról az újvárosi oldali átemelőig, mely távlatban a pinnyédi oldali fejlesztések számára létesülő másik átemelő nyomóvezetékeként fog funkcionálni. Ez az átemelő csak később kerül tervezésre. A nyomóvezeték a tervezett hídon halad át. A gravitációs gerinccsatornák általában NA200 átmérővel épülnek ki, 4-9 ‰ közötti lejtésekkel. Az S1-0 csatornának az uszoda bekötése alatti szakasza NA300 átmérővel épül. A Töltésszer utcában a D-i oldali ingatlanokat rákötik a tervezett gerinccsatornára, É-i irányban 4 helyen adnak kiállást a közterület határáig (ledugózva) egy esetleges távlati fejlesztés beköthetősége miatt. Kiállás létesül továbbá a 8585. hrsz. ingatlan környezetében is. Bekötést kap az Átkötő út – Töltésszer utca meghosszabbítása kereszteződés környezetében az uszodán kívül a tervezett sportcentrum, valamint az uszodától É-ra elhelyezkedő terület is. Épül: NA300 KG gravitációs csatorna: NA200 KG gravitációs csatorna:
31 m 621 m
2
D225 KPE nyomócső: D110 KPE nyomócső: NA100 KO-35 min. koracél szennyvíz nyomócső: Szennyvízátemelő: - akna belső átmérője: - szivattyú típusa: - szivattyú darabszáma: - hidraulikai adatok:
1.461 m 289 m 22 m 1 db 2,5 m FLYGT NP 3153 HT 453 1+1 db Qd = 664 m3/d, Qmax = 36,5 l/s H = 18,6 m, P = 12,5 kW
1.3. Csapadékvíz elvezetés: Csapadékvíz mennyiségek: A csapadékvíz elvezető rendszer hidraulikai számítását 4 éves gyakoriságú mértékadó csapadékokra végezték el, racionális számítási módszerekkel. Elvezetendő vízhozam: A-1 jelű árok: (befogadó a Régi Rábca meder 0+968 km szelvénye): 749,67 l/s Elvezetendő vízhozam: A-2 jelű árok: (befogadó a Régi Rábca meder 0+953 km szelvénye): 408,71 l/s Csapadékvíz vezeték: A gravitációs csapadékvíz elvezető hálózat részét képezi egyrészt a Töltésszer utcai C-1-1 jelű tervezett gravitációs csapadékcsatorna (NA200-NA400 átmérőkkel, melyről kiállást létesítenek az előirányzott utcanyitáshoz, NA300 átmérővel), másrészt a tervezett átkötő út mentén létesülő C-1-0, C-1-2 jelű gerincvezetékek, mely részben a tervezett út burkolati csapadékvizeinek elvezetését szolgálja, részben (távlatban) a Radnóti utca nem csatornázott, Dózsa pálya melletti szakaszának bekötését is lehetővé teszi, illetve fogadja az EYOF területéről ide vezethető csapadékvizeket is. Ugyancsak ennek az elvezető rendszernek a részét képezi a tervezett uszoda épület felől érkező gravitációs csatorna, mely részben az uszoda burkolt felületeinek vízelvezetését szolgálja (tető és út, illetve parkoló felületek), részben pedig az uszoda medencéinek évi 1-2-szeri leürítéséül szolgál. A csapadékvizek a jobb parton torkolati műtárgyon, zárt csatornán (C-1-0), majd nyílt burkolt árkon (A-1) keresztül jutnak a befogadó Régi Rábca mederbe a 0+968 km szelvényben. A bal parton zárt csatornán (C-2-0) és nyílt burkolt árkon (A-2) keresztül kerülnek a Régi Rábca mederbe a 0+953 km szelvényében. Torkolati műtárgy: A Régi Rábca jobb parti csapadékvizek bevezetésére létesül. 3,0 m átmérőjű, 2,5 m mélységű vasbeton földfelszín alatti műtárgy, melybe betorkollik, majd abból kitorkollik az NA800 –as csatorna 109,48 mBf szinten. A műtárgy aknájának felső szintje 11,48 mBf. Az aknában WAGU Pro DN800 zsiliptolózár kerül elhelyezésre és az aknafalhoz rögzítésre a kifolyási oldalon. A zsilip tolózár aknában ideiglenes átemelési pont is kijelölésre kerül 750 l/s mértékadó vízhozam esetére, 250 l/s előirányzott átemelési kapavitás-igénnyel. A kiépítés úgy történik, hogy szükség esetén mobil szivattyú nyomócsöve lebocsátásrta kerül a tervezett aknába és zárt zsiliptáblaállás mellett történik az érkező vizek átemelése a Régi Rábca mederbe. Bevezetés: A jobb parton a zsilipes műtárgyon átvezetett csapadékvizek C-1-0 jelű csatornában, illetve az A-1 jelű nyílt burkolt árokban haladnak, az A-1 jelű árokban 109,26 mBf szinten betonba rakott terméskő burkolattal összefolynak, ahonnan a Régi Rábca meder 0+968 km szelvényben 108,40 mBf szinten csatlakozó árkon keresztül kerülnek a mederbe. A torkolatnál a meder geotextíliás kőszórásos védelemmel lesz ellátva 2,0 – 2,0 m szélességben. A bal parton a C-2-0 jelű csatornán, majd Melior kitorkollófejjel csatlakozva az A-2 jelű nyílt burkolt árkon keresztül jutnak a csapadékvizek a Régi Rábca meder 0+953 km szelvényébe 108,54 mBf szinten. A torkolatnál a meder geotextíliás kőszórásos védelemmel lesz ellátva 2,0 – 2,0 m szélességben.
3
Épül: NA800 KD gravitációs csapadékcsatorna: NA600 KD gravitációs csapadékcsatorna: NA500 KG gravitációs csapadékcsatorna: NA400 KD gravitációs csapadékcsatorna: NA300 KD gravitációs csapadékcsatorna: NA200 KD gravitációs csapadékcsatorna: Zsilipes torkolati műtárgy és ideiglenes átemelési pont (mértékadó vízhozam 750 l/s, előirányzott szivattyúzási kapacitási igény: 250 l/s): Burkolt árok MELIOR 40/40 könnyített burkoló elemből (A-1 jelű árok felső szakasz b = 40 cm, oldalrézsű 2:1): Burkolt árok kőszórással (A-1 jelű árok alsó szakasz b = 0,6 m, Hmin = 60 cm, oldalrézsű 1:1,5): Földárok (A-2 jelű árok, b = 40 cm, Hmin = 40 cm, oldalrézsű 1:1,5):
126 m 214 m 225 m 354 m 203 m 173 m 1 db
82 m
27 m 85 m
III. Az engedélyes az I. és II. fejezetekben körülírt jogosultságai mellett k ö t e l e s betartani az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott HP 46-12. tervszámú tervdokumentáció alapján történhet, az engedélyezett tervtől csak a vízjogi engedély módosítása esetén lehet eltérni, a kivitelezés a medrek, partok kezelőjének szakfelügyelete mellett végezhető, melyet a kivitelezés idejére meg kell rendelni. A kivitelezés kisvizes, árvíz- és belvízmentes időben végezhető. A kivitelezés befolyásolhatja az árvíz- és belvízvédekezést, ezért a kivitelező a beruházással érintett mederszakaszon köteles szükség esetén árvízvédekezési, belvízvédekezési feladatokat ellátó szervezet szakmai irányítását igénybe venni. Árvízvédelmi készültés elrendelése esetén a kivitelezés alatt a helyi védelemvezetők utasításait be kell tartani. A kivitelezés során be kell tartani az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 705-2/2013. ügyiratszámú tulajdonosi hozzájárulásában, valamint a 0449-003/2013. ügyiratszámú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat. Az árvízi biztonságot, a medrek levezető képességét a kivitelezés teljes időtartama alatt teljeskörűen biztosítani kell. A kiviteli munkák egy része a Régi Rábca mederben tervezett, ezért a mederben végzendő üzemvízszint alatti - munkák során elöntéssel számolni kell, mely a majdani üzemelésnél is előfordulhat. A nyomvonalas létesítmények keresztezését a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján lehet végrehajtani. Ezen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a vizek és vízilétesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírásokat, melyek betartása kötelező. A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó, szennyvíz elvezető és csapadékvíz elvezető rendszereknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízellátó, szennyvíz elvezető és csapadékvíz elvezető rendszerekkel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg.
4
A megépülő műtárgy elzárószerkezeteinek vízzárónak és állékonysági szempontból is megfelelőnek kell lenniük, amit a kivitelezés részeként vizsgálatokkal ellenőrizni kell, és a vízjogi üzemeltetési engedély kérelemhez az erre vonatkozó igazolást csatolni kell. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a vízfolyás környezetszennyezésének elkerülésére. Amennyiben szennyezés, havária fordul elő, azt a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A kiviteli munkálatok befejezésekor az építési területet és környezetét eredeti állapotára helyre kell állítani. Az épülő szennyvízcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. A szennyvíz elvezető rendszerbe csapadékvíz nem vezethető. A Régi Rábca jobb parti meder 0+968 km szelvénybe, valamint a Régi Rábca bal parti meder 0+953 km szelvényébe bevezetett csapadékvizek minőségének meg kell felelni a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. A csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvíz nem vezethető. Az árkokba, vízfolyásokba bebocsátás szelvényeiben, a bebocsátások helyén a mederben illetve a rézsűn keletkező esetleges kimosódások érdekében meder és rézsűvédelemmel kell a csatornát ellátni. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. Amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. Száraz időben szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni. A szállítójárművek, munkagépek kerekeit szilárd burkolatú útra ráhajtás előtt sár- és pormentesíteni kell. A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. A közmű vezeték építése során a talajt és a felszín alatti vizeket szennyezés nem érheti.
2. Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 2.1. Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Győri Járási hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a VIII-R-049/01646-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárult az alábbi feltételekkel: „Intézetemhez megküldött dokumentáció alapján, tárgyi ügyben a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárulok az alábbi feltétellel: A vízvezeték fektetése és a szennyvízcsatorna keresztezése során a vízvezeték védelmét biztosítani kell. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 2.2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a Gy01D/EPH/936-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához az alábbi feltételek betartása mellett hozzájárult: „A Győri Járási Hivatal (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a Győr, városi fedett uszodához tartozó közterületek közműellátása vízjogi létesítési engedélye feltételeként előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja, az alábbi feltételekkel: A földmunkák a mellékelt dokumentáció S-1-1, C-1-1 és Szny-1 jelű szakaszain csak folyamatos régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők! Az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. A régészeti tevékenység végzésére a területileg illetékes Rómer Flóris Városi Művészeti és Történeti Múzeum jogosult (9021 Győr, Széchenyi tér 5.). A további szakaszok földmunkáinak megkezdése előtt 8 nappal írásban értesíteni kell a hivatalt és a területileg illetékes múzeumot. Lehetőséget kell biztosítani a terület 5
átvizsgálására, és az esetlegesen előkerülő régészeti emlékek feltárására. A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel. Az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés, vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 2.3. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/01/4971-2/2013. számú állásfoglalása: „A Győr Városi fedett uszodához tartozó közterületek közműellátásának vízjogi létesítési engedélye tárgyú megkeresésére az alábbi tájékoztatást adom. A Hidro-Plan Győriterv Mélyépítés Tervező Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61-63.) által készített (HP 46-12) tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett beruházással érintett a Győr 9751/12 hrsz-ú üzemtervezett erdőterület. Tájékoztatom, hogy az erdészeti hatóság Győr MJV Önkormányzata részére – az Európai Ifjúsági Olimpiai (EYOF 2017) beruházáshoz kapcsolódóan – a VAG/01/1229-4/2013 és VAG/01/26986/2013. számú jogerős határozataiban az érintett Győr 9751/2 hrsz-ú földrészlet termelésből való kivonását engedélyezte. A tervezett közműberuházás további erdőterület igénybevételével nem jár, a vízjogi létesítési engedélyezésnek erdészeti szempontból akadálya nincs. Tájékoztatásomat a 2004. évi CXL törvény 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján adtam, a fentiekben hivatkozott jogszabályhelyekre figyelemmel. Hatáskörömet és illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja, 2. § (3) bekezdése, és a 2. számú melléklete rögzíti.” 3. Be kell tartani továbbá: 3.1. Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. F7119-434-2/2013. számú, 3.2. Vidanet Zrt. 290/2013/L. számú, 3.3. Magyar Telecom Nyrt. 4203201-41470094-2/2013. számú, 3.4. Győr-Szol Zrt. K133000093 számú, 3.5. Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete 14-23/2013. számú, 3.6. Pannon-Víz Zrt. PV/224-1/2013/4020 számú és szám nélküli közmű üzemeltetői nyilatkozatában foglaltakat. 3.7. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 705-2/2013. számú tulajdonosi és 0449-003/2013. számú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat. IV. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jóváhagyja a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1., KSH száma: 157355958411-321-08, adószám: 15735595-2-08, képviseletében Borkai Zsolt polgármester), mint a szolgalmi jog jogosultja és a VÍZIVILÁG Tájrendező Korlátolt Felelősségű Társaság (9025 Győr, Bálint M. u. 100., Cg. 0809-003333, KSH száma: 11127020-4110-113-08, adószám: 11127020208, képviseletében Pőcze Bálint ügyvezető) között létrejött, víz,- szennyvíz- és csapadékvíz vezeték építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges, a győri 9751/1 hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában Győr, 2013. augusztus 29-én és kötött, dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által készített valamint
6
a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1., KSH száma: 157355958411-321-08, adószám: 15735595-2-08, képviseletében Borkai Zsolt polgármester), mint a szolgalmi jog jogosultja és a VIZIHOLDING Innovációs és Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (9025 Győr, Bálint M. u. 100., Cg. 08-09-002049, KSH száma: 10584758-7112-113-08, adószám: 10584758-2-08, képviseletében Juhász János tisztségviselő) között létrejött, víz-, szennyvíz- és csapadékvíz vezeték építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges, a győri 9749 hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában Győr, 2013. augusztus 29-én és kötött, dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által készített valamint a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1., KSH száma: 157355958411-321-08, adószám: 15735595-2-08, képviseletében Borkai Zsolt polgármester), mint a szolgalmi jog jogosultja és dr. Bartha Sándor Zsolt (9024 Győr, Babits Mihály utca 23/C. 3/6., sz.: 1958, an.: Lugosi Ilona), Varga István (9022 Győr, Vörösmarty utca 10., sz.: 1950, an.: Bánovics Alojzia), Csányi László (9026 Győr, Víztükör utca 11., sz.: 1963, an.: Dukai Margit), Pőcze Bálint Tamás (9024 Győr, Zrínyi utca 34., sz.: 1960, an.: Kemendy Teréz), Petrőcz Bálint András (9026 Győr, Kenus utca 4/B. 2/32., sz.: 1978, an.: Jenovai Edit Katalin), Juhász János István (9025 Győr, Kálvinista utca 8., sz.: 1950, an.: Hoboth Éva), Tárkányi László (9025 Győr, Töltésszer utca 31., sz.: 1946, an.: Skarba Irén), Kozma László (9200 Mosonmagyaróvár, Ibolya utca 15., sz.: 1955, an.: Nagy Zsófia), Bartal György (1023 Budapest, II. ker. Szemlőhegy utca 23/B. I. 4., sz.: 1957, an.: Porteller Erzsébet), Kaliczka Csaba László (9028 Győr, Palotai utca 6., sz.: 1961, an.: Kormos Margit), Kvasz Mihály (9026 Győr, Dózsa György rkp. 136/C., sz.: 1963, an.: Szalai Ilona), Fekete István (9030 Győr, István király utca 48., sz.: 1956, an.: Érsek Ilona), Jakus György (9025 Győr, Korányi tér 11., sz.: 1946, an.: Végváry Hildegard) között létrejött, víz-, szennyvíz- és csapadékvíz vezeték építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges, a győri 9751/2 hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában Győr, 2013. augusztus 29-én és kötött, dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd által készített szolgalmi jogi megállapodásokat. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedése után annak egy példányát a jóváhagyott szolgalmi jogi megállapodással együtt az engedélyes részére megküldi. Jelen határozat IV. fejezetében jóváhagyott szolgalmi jogi megállapodásokat a jogerős vízjogi létesítési engedéllyel együtt az illetékes Földhivatalnak – 30 napon belül – meg kell küldeni a szolgalom földhivatali bejegyeztetése végett. A földhivatali bejegyzés tényét igazoló dokumentációt a vízjogi üzemeltetési engedélykérelemhez mellékelni kell! VI. A vízjogi létesítési engedély jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható illetve visszavonható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít.
7
A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények megvalósulási terveit, anyagminőségek megfelelőséget, geodéziai beméréseket, az elzáró-, és ideiglenes elzárószerkezetek, megvalósult állapotát, elhelyezését, vízzárósági, állékonysági próbájának eredményét, üzemeltetésének rendjét, üzemelési szabályzatot, a kezelésért, fenntartásért és az esetleges védekezésért felelős személy megnevezését. Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. VII. A vízügyi hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Győr – 6., Győr-17. és Győr-151. számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VIII. Az ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 380.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IX. A hatóság a határozat kiadásával egyidejűleg gondoskodik annak nyilvános közzétételéről. X. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 190.000 Ft, azaz Százkilencvenezer forint, melyet az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-0171189900000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. Indokolás Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) képviseletében a HIDROPLAN Kft. (9024 Győr, Baross G. u. 61.-63.) kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, melyben Győr, városi fedett uszodához tartozó közterületek közműellátása vízjogi létesítési engedélye iránt. Kérelméhez csatolta az általa készített HP 46-12 munkaszámú tervdokumentáció 1 példányát. A hatóság felhívására a kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet (KvVM r.) alapján az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, képviseleti jogosultságát szabályszerű meghatalmazással igazolta, pótlólag megküldte a beruházással érintett ingatlanok tulajdoni lapjait és térképkivonatokat, közműnyilatkozatokat mellékelt, és az engedélyezési dokumentáció további négy példányát bocsátotta a hatóság rendelkezésére. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil
8
szervezeteket, valamint az érintett települések önkormányzatait az eljárás megindításáról. Az érintett ügyfelek iratbetekintési és nyilatkozattételi jogaikkal nem éltek. Az eljárás során a hatóság – a Ket. 44. § (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (KR.) 32/E. § (3) bekezdés alapján – megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Győri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a VIII-R-049/01646-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a hozzájárulását a rendelkező részben foglalt kikötésekkel megadta. Döntését az alábbiakkal indokolta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tárgyi engedélyezési ügyben megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A dokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy szennyvízcsatorna és vízvezeték kereszteződése előfordul, ezért a fenti feltétellel járultam hozzá a közművek létesítéséhez. Állásfoglalásom kialakításánál az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet és a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásait vettem figyelembe, a feltételt ez utóbbi rendelet 4. számú melléklete alapján határoztam meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki az önálló jogorvoslatot és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII.23.) Korm. Rendelet 32/E.§ (3) bekezdése, illetékességét a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai állapítják meg.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a Gy-01D/EPH/9362/2013. szakhatósági állásfoglalását feltételek közlése mellett az alábbi indokok alapján adta meg: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a Győr, városi fedett uszodához tartozó közterületek közműellátása vízjogi létesítési engedélye tárgyában szakhatósági megkereséssel fordulta hivatalhoz. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján a hivatal megállapította, hogy a tervezési terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. § (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. § (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A tervezett földmunkákkal érintett régészeti objektumok védelmét - jelenlegi adatok szerint elsődlegesen a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) megfelelően biztosítja. A Kötv. 7. § 21. pontja szerint régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(-het) ki régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnek elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni (Kötv. 22. § (3) bekezdés), és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető (Kötv. 20. § (1) bekezdés). A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a Kötv. 19. § (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A Kötv. 23. § (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. Mindezek alapján, mivel a munkát nyilvántartott régészeti lelőhelyen végzik és régészeti emlékek előkerülése várható, közben azonban a terület jelentős részén már megtörtént a régészeti feladatellátás, a szakhatósági állásfoglalást a hivatal a fenti feltételekkel adta meg. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. A joghatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a
9
műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2.§, illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Ket. 72. § (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását.” A Ket. 26. § (1) bekezdés b) pontja alapján – belföldi jogsegély keretében megkeresett Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a VAG/01/4971-2/2013 számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség 08-01/2972/2013/GYH. számú belföldi jogsegélyét a rendelkező részben foglalt tartalommal adta meg. A becsatolt dokumentációk alapján megállapíthatóak az alábbiak: A Győr, városi fedett uszodához tartozó közterületek közműellátása tárgyában készített - Hidro-Plan Tervező Kft. HP 46-12 munkaszám tervdokumentációkból megállapítható, hogy a terület csapadékvíz elvezetése érinti a Rába Régi Rábca medrét, parti sávját, a csapadékvizek a mederbe kerülnek végső elhelyezésre. A bebocsátás két helyen történik. Egyrészt a jobb part felől, ahol beeresztő zsilip és zárt csatorna, valamint nyílt árok is létesül a bebocsátáshoz, másrészt a bal parton, ahol zárt csatorna és nyílt árok tervezett. A nyomvonalas létesítmények keresztezését a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet szabályozza. Fentiek miatt tettük előírásainkat, melyek betartása kötelező az érintett vízfolyás szakasz és meder igénybevétele során. Az előírások betartása mellett a bevezetések megfelelnek a vonatkozó műszaki követelményeknek és előírásoknak. Az előírások az alábbi jogszabályokon alapulnak. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 24. § (5) bekezdése szerint a folyók, patakok, kisvízfolyások, belvíz- és öntözőcsatornák, tavak, tározók, holtágak parti sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a feladataihoz szükséges mértékben, illetve védekezési célból akadálytalanul igénybe vehesse. A nagyvízi medrekben, parti sávokon való kivitelezés a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai alapján végezhető. A szennyvízcsatornába bocsátható szennyvíz minőségét a hatóság „a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (Hr.) 4. számú mellékletében „egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén” megállapított küszöbértékeknek megfelelően adta meg. A hatóság a Pannon-Víz Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.) 2013. március 4-én kelt befogadói nyilatkozatában foglalt, a közcsatornába bocsátható szennyvíz megengedett szennyezőanyag tartalma értékeire vonatkozó határértékeket nem vette figyelembe a következők szerint: Sem a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet, sem a Hr. nem ad felhatalmazást a hatóságnak arra, hogy a 28/2004.(XII. 25.) KvVM rendeletben meghatározottaknál szigorúbb határértékeket írjon elő a szennyvíz kibocsátására közvetett befogadóba való bevezetés esetén. A 28/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet 5.§-a szerint a közcsatornába vezethető szennyezőanyag típusát és megengedett koncentrációját (küszöbérték) a 4. számú melléklet határozza meg. A hatóság a 4. számú mellékletben egy adott szennyezőanyagra meghatározott küszöbértéktől magasabb küszöbértéket (egyedi küszöbérték) is engedélyezhet, ha annak feltételei fent állnak. Azonban az alacsonyabb (vagyis szigorúbb) határértékre nem ad lehetőséget a jogszabály. Ezért a hatóság jelen határozatban a fent írtak szerint állapította meg a kibocsátási határértékeket. A Régi Rábca jobb parti meder 0+968 km szelvénybe, valamint a Régi Rábca bal parti meder 0+953 km szelvényébe bevezetett csapadékvizek minőségi előírásait a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 4. Általános védettségi kategória befogadóra vonatkozó területi határértékek szabályozzák.
10
A tervdokumentációhoz becsatolásra került a Pannon-Víz Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.) 2013. február 5-én kelt PV/224-1/2013/4020. iktatószámú nyilatkozata, a 2013. március 4-én kelt befogadói nyilatkozata, valamint az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 705-2/2013. ügyiratszámú tulajdonosi hozzájárulása, és a 0449-003/2013. ügyiratszámú vagyonkezelői hozzájárulása. A nyilatkozatokban rögzítetteket, valamint a közműnyilatkozatokban rögzítetteket maradéktalanul be kell tartani! A tervező felelősséggel kijelentette, hogy a tervezett zárt csapadékvíz elvezető csatornák, árkok alkalmasak a területen keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes gyűjtésére, illetve elvezetésére. A csapadékvíz elvezető rendszer hidraulikai számítását 4 éves gyakoriságú mértékadó csapadékokra végezték el, racionális számítási módszerekkel. Az eljárás során megküldött, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet (KHVM r.) 2. § (1) g) bekezdése alapján a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szóló, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlapok vízvédelmi-vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság- és zajvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból történő átvizsgálása során a hatóság az alábbiakat állapította meg: Hulladékgazdálkodási szempontból a létesítés során építési hulladékok keletkezésével kell számolni nem jelentős mennyiségben. Az üzemelés során üzemszerű hulladékképződéssel nem kell számolni. A tevékenység felhagyása során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése várható. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tárgyi tevékenység megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet porszennyezésével járhat. A munkálatoknál használt szállító jármű és munkagép kipufogógáza az érintett területen minimális többlet légszennyezést okozhat. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. Az előírásokat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a alapján tette: „Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz”. Zajvédelmi szempontból a közművek kiépítésével együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében – az építési munkák időtartama alatt – a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X. 29.) Kormányrendelet 4. § (1) a) pontja alapján. A kialakított létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. Természet- és tájvédelmi szempontból az érintett terület országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, de érinti az Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetét. Tárgyi tevékenység az övezetre vonatkozó jogszabályokkal nem ellentétes, így táj- és természetvédelem érdekeit nem sérti, az ahhoz való hozzájárulást nem kifogásolják. Felszín Alatti Vízvédelmi szempontból a tárgyi ügyben benyújtott engedélyezési tervdokumentációból megállapítható, hogy a tervezéssel érintett terület felszín alatti vízbázis védőterületét, illetve védőidomát nem érinti. A közmű vezeték kiépítése felszín alatti vízkészletet nem veszélyeztet, a kivitelezés során nem valószínűsíthető a vízkészlet veszélyeztetettsége. A tervezett beruházás felszíni vízvédelmi érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező ivóvíz és szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszerek kapacitásán belül kielégíthető. Fentiek alapján a tervezett tevékenység jelentős környezeti hatást nem fog okozni, a megvalósítással kapcsolatban kizáró okok nem merültek fel. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése műszaki előírásokba nem ütközik, ezért a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett a tárgyi víziközmű fejlesztés ellen a hatóság kifogást nem emelt, vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból a vízjogi létesítési engedélyt a rendelkező részben foglalt tartalommal kiadta. A Győr 9751/1., 9751/2. és 9749 hrsz-ú – nem az engedélyes tulajdonában álló – ingatlanok vonatkozásában csatolt vízvezetési szolgalmi jogra irányuló szerződések jóváhagyásáról a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Vhr.) 6. §-a alapján, e határozat IV. fejezetében rendelkezett. A szolgalom bejegyzésére irányuló földhivatali
11
eljárás megindítására nyitva álló határidőt a hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (4) bekezdése alapján határozta meg. A hatóság határozata a fenti jogszabály helyeken, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. § (1) bekezdésében, a KHVM r.-ben, valamint a (Vhr.) 3. § (1) bekezdésében foglaltakon alapul. Az engedély időbeli hatályáról a Vhr. 3. § (7) bekezdése alapján rendelkezett. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította a 99. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján állapította meg. A szakhatósági állásfoglalások elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44.§ (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság illetékességét KR. 1. számú melléklet, hatáskörét a Vhr. 1. § (1) bekezdése határozta meg.
Győr, 2013. október 14.
dr. Buday Zsolt s. k. igazgató
12
