ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\SiposBe\1419-14.doc A határozat jogerős: Iktatószám: Előadó: Műszaki ea.: Szakértő:
év:
1419-14/2013. Sipos Bernadett Hornyán Sándor Herczeg Zoltán Bartókné Hajnali Beáta Bedők László Tarjányi István Szűcs Imre
hó:
nap: KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:-
KTJ:
Tárgy: Ágfalva, Önkormányzat, Liget utcai lakópark vízellátása és szennyvíz elvezetése, vízjogi létesítési engedély Vízikönyvi szám: Ágfalva – 5. Ágfalva – 6.
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Ágfalva község Önkormányzata (9422 Ágfalva, Soproni út 3.) engedélyes részére a Blue&Green Kft. (9400 Sopron, Verő József u 1.) által készített 12_B&G_25 tervszámú dokumentáció alapján, az Ágfalva, Liget lakópark 378/120., 378/136., 378/143., 378/154., 378/168. és 0189/11. hrsz-ú ingatlanokon tervezett, az alábbiakban részletezett vízellátó és szennyvíz elvezető műtárgyak megépítésére az alábbi vízjogi létesítési engedélyt adja: 1. Engedélyes:
Ágfalva Község Önkormányzata 9422 Ágfalva, Soproni u. 3.
2. Érintett ingatlanok:
Ágfalva 378/120., 378/136., 378/143., 378/154., 378/168. és 0189/11 hrsz
3. Vízellátás: Vízmennyiség: Átlagos napi vízigény: Qn = 26,40 m3/d Legnagyobb napi vízigény: Qn ≈ 42,24 m3/d Legnagyobb órai vízigény: Qh = 2,61 m3/h Vízvezeték: A területre körvezetékes vízellátó hálózatot tervezetek D90 KPE átmérőjű és anyagú csőből. A tervezett hálózat a V-1-0-1 és V-2-0-1 jelű csomópontokban csatlakozik a meglévő hálózathoz a csomóponti részletrajzoknak megfelelően. A V-1-0 jelű vezetékszakaszon a V-1-0-4 és V-1-0-5 jelű csomópontok között, valamint a V-2-0 jelű vezetékszakaszon a V-2-0-5 és V-2-0-6 jelű csomópontok között a tervezett vezeték D110 KPE-re bővül, mivel ezeken a szakaszokon a tervezett gerinc ágvezetékként fog működni.
A tűzivíz ellátás biztosítása érdekében a V-1-0-3, V-1-0-5, V-2-0-3, V-2-0-6 jelű csomópontokban HAWLE h8 típusú kitörésbiztos tűzcsapokat kell telepíteni a csomóponti részletrajzoknak megfelelően. A bekötővezetékek D32 mm átmérővel KPE anyagú csövekből épülnek.
Épül összesen:
Hossz Átmérő Anyag Bekötés Tűzcsap
V-1-0 242,3 m D90 mm KPE 16 db 1 db
Hossz Átmérő Anyag Bekötés Tűzcsap
V-1-0 21,7 m D110 mm KPE 2 db 1 db
V-2-0 323,2 m D90 mm KPE 19 db 1 db V-2-0 53,0 m D110 mm KPE 4 db 1 db
V-3-0 108,5 m D90 mm KPE 4 db -
V-4-0 141,8 m D90 mm KPE 8 db -
Összesen 815,8 m D90 mm KPE 47 db 2 db
Összesen 74,7 m D110 mm KPE 6 db 2 db
4. Szennyvízelvezetés: Szennyvíz mennyiség: Qh = 2,6 m3/h = 0,72 l/s Szennyvízelvezetés: A Liget utcában meglévő NA200 mm, KG-PVC anyagú gravitációs szennyvízcsatorna található. Az ingatlanok tervezett szennyvízelvezető rendszere erre a gravitációs csatornára csatlakozik a meglévő „M” jelű betonaknán, valamint a tervezett Sc-1-1 jelű D100 beton tisztítóaknán keresztül. Az Sc-1-0 jelű tervezett csatorna a tervezett Sc-1-1 jelű aknától, az Sc-2-0 tervezett csatorna az „M” jelű meglévő D100 beton tisztítóaknától, az Sc-3-0 tervezett csatorna a tervezett Sc-1-3 jelű aknától, az Sc-4-0 tervezett csatorna a tervezett Sc-1-5 jelű aknától indul, az aknákra csatlakozva indulnak. A bekötések egységesen NA150 mm átmérőjű, PP anyagú, mind idomosan csőre csatlakozik. Telekhatáron belül, attól 1,0 m-re műanyag tisztítóakna kialakításával. A bekötések esése egységesen 5 ‰. A beton tisztítóaknák egységesen 1,0 m belső átmérővel készülnek. Épül összesen:
Hossz Átmérő Anyag Betonaknák Külső ejtő-csöves bukóakna Bekötések (bukó tisztítóval) Bekötések (egyenes tisztítóval)
Sc-1-0 262,4 m NA200 mm PP 6 db -
Sc-2-0 370,3 m NA200 mm PP 4 db 1 db
Sc-3-0 68,7 m NA200 mm PP 2 db -
Sc-4-0 96,2 m NA200 mm PP 2 db -
Összesen 797,6 m NA200 mm PP 14 db 1 db
11 db
18 db
4 db
8 db
41 db
7 db
5 db
-
-
12 db
2
II. Az engedélyes az I. fejezetben körülírt jogosultságai mellett k ö t e l e s betartani az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: 2.1. A kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. 2.2. A létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó és szennyvízelvezető rendszereknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő ivóvíz és szennyvízelvezető rendszerrel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. 2.3. A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. 2.4. Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. 2.5. A kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 2.6. A munkálatok során létrejött árkok és gödrök mihamarabbi betemetésére kell törekedni. 2.7. A munkálatok alatt a nyitott árkokat, gödröket naponta ellenőrizni kell és az esetlegesen beléjük került védett állatfajok egyedeit (kétéltűek, kisemlősök, stb.) kíméletesen el kell onnan távolítani. 2.8. A létesítés során a környezetet zavaró füst és porképződés várható, annak minimalizálására törekedni kell. 2.9. A kivitelezési munkák során a talaj és felszín alatti vizek veszélyeztetettsége nem állhat fenn. 2.10. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. 2.11. A keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. 2. Az eljárásba bevont szakhatóságok előírásai: 2.1. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VIII-R-047/00281-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Ágfalva Község Önkormányzata (9423 Ágfalva, Soproni u. 3.) kérelmére az Ágfalva Liget utcai lakópark 378/123-182 hrsz. alatti ingatlanok vízellátása és szennyvíz elvezetése vízjogi létesítési engedélye kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok, az alábbi feltétellel: Az ivóvízvezeték védelmét a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében leírtak szerint biztosítani kell. A beépítésre kerülő, az ivóvízzel közvetlenül érintkező anyagoknak rendelkezni kell a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdésben előírt OTH engedéllyel. Az ivóvízvezetékek üzembe helyezése csak megfelelő bakteriológiai vizsgálati eredmény birtokában lehetséges. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 2.2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény – és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/226-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása,a BLUE&GREEN Mérnöki Iroda Kft. (9400 Sopron, Verő J. u. 1.) által készített Ágfalva,378/123-182 hrsz.- ú ingatlanok vízellátási, szennyvízelvezetési terve alapján a tárgyi vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során
3
TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI HOZZÁJÁRULÁS-t adok, az alábbi talajvédelmi kikötés közlése mellett: A vízellátás, szennyvíz elvezetés kialakítása során biztosítani kell, hogy a szomszédos termőföld területek talajvédelmi célú gazdálkodásának feltételei ne romoljanak, talajszennyezés, talajminőség romlás ne következzen be. Jelen szakhatósági hozzájárulás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A Talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő 50.000.- Ft (azaz ötvenezer) igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél befizette. A vízellátás, szennyvíz elvezetés kialakítása vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során szakhatóságunk hozzájárulását be kell szerezni.” 3. Egyéb előírások: 3.1. Be kell tartani az alábbi közműkezelői nyilatkozatokban foglaltakat: 3.1.1 Soproni Vízmű Zrt. 2012-006484-002/2012. iktatószámú, 3.1.2. Égáz-Dégáz Zrt. F7129-3984-2/2012. iktatószámú, 3.1.3. Magyar Telecom Nyrt. 420324-39469404-2/2012. számú, 3.1.4. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 1424-2/2012. és 1229-2/2013. számú vagyonkezelő nyilatkozatában, 3.1.5. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet NFA-014587/003/2013. tulajdonosi, 3.1.6. Ágfalva Község Jegyzője 339/2/2012. számú közútkezelői és 339/3/2012. számú tulajdonosi, III. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a közcélú vízvezeték és szennyvízcsatorna üzemeltetésének biztosítására, Ágfalva község Önkormányzata Székhely: 9423 Ágfalva, Soproni utca 3 – mint a szolgalmi jogosult javára hivatalból vízvezetési szolgalmat alapít az alábbi ingatlanok terhére, az alább meghatározott változási vázrajzok szerinti területre: TELEPÜLÉS
HRSZ
MŰV. ÁG
SZOLGALOMM
VÁLTOZÁSI VÁZRAJZ
AL ÉRINTETT 2 TERÜLET (M )
Ágfalva
0189/11
rét, községi mintatér
123
TEODOLIT Mérnöki Iroda Kft. által 2013. november 19-én készített, a Soproni Körzeti Földhivatal által 2012. december 03-án 1473/2012. számon záradékolt változási vázrajz.
A szolgalom alapján: - A szolgalom jogosultja jogosult a vízvezeték, és szennyvízcsatorna üzemeltetésére, a szükséges karbantartási és fenntartási munkák elvégzésére, és a munkálatokhoz szükséges mértékben az ingatlannak a változási vázrajzon feltüntetett részének használatára. - A szolgalmi jogi jogosult fenti jogosultságait köteles a mindenkori tulajdonosok és egyéb jogcímen használók jogszerű érdekeit figyelembe véve, olyan módon gyakorolni, hogy azok az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát ne zárják ki.
4
-
A szolgalmi jog jogosultja köteles az ellenőrzés és hibaelhárítás során a terhelt ingatlanon lévő építményeket kímélni, és a tevékenység következtében okozott kárt az ingatlan tulajdonosainak megtéríteni.
Az ingatlan tulajdonosát (használóját) a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A szolgalmi jogi jogviszonyból eredő kártalanítás felől – a felek megegyezésének hiányában - a bíróság határoz. A szolgalom az alapul szolgáló vízjogi engedély tartalmával összefüggésben módosulhat, illetve az engedély visszavonásával szűnhet meg. IV. A hatóság e határozat jogerőre emelkedését követően a határozat jogerős példányával és a záradékolt változási vázrajzzal és terület-kimutatással az illetékes Soproni Körzeti Földhivatalt megkeresi a szolgalom bejegyzése végett. V. A vízjogi létesítési engedély jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. A létesítési engedély az engedélyesnek az időbeli hatály lejárta előtt benyújtott kérelmére vagy hivatalból módosítható illetve visszavonható. A létesítési engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására, illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése, illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. A létesítmény átadás-átvételét követően, a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt, vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a vízügyi hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási dokumentációit, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelező nyilatkozatot. Amennyiben a vízi létesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. VI. Az ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 100.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja: a vízilétesítmények engedélyezésével kapcsolatban 50.000 Ft, a vízvezetési szolgalommal kapcsolatban, a vízvezetési szolgalmi joggal terhelt ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) által: ingatlanonként 5000 Ft., melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1003300101711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell.
5
A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. VIII. A hatóság a határozat kiadásával egyidejűleg gondoskodik annak nyilvános közzétételéről. IX. A vízügyi hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi létesítési engedélyt Ágfalva -5. és Ágfalva -6. számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. Indokolás Ágfalva község Önkormányzata (9422 Ágfalva, Soproni út 3., továbbiakban: Önkormányzat) képviseletében eljáró Gaál István polgármester nyújtott be kérelmet az Ágfalva, Liget utcai lakópark tervezett vízellátó és szennyvízelvezető műtárgyak vízjogi létesítési engedélye kiadására. Kérelméhez a Blue&Green Kft. (9400 Sopron, Verő József u 1.) által készített 8 példány engedélyezési dokumentációt, tulajdoni lapokat, közműnyilatkozatokat, valamint földhivatali térképmásolatokat mellékelt. A hatóság felhívására megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (KvVM r.) szerinti szolgáltatási díjat, a valamint a talajvédelmi hatóság szakhatósági igazgatási díját, melyet a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. § (1) és 2. § (1) bekezdés 12.11.4. pontja szerint kell megfizetni. Az eljáró hatóság megkereste szakhatósági állásfoglalása kiadása végett az ügyben érintett illetékes szakhatóságokat, melyek az alábbiak szerint nyilatkoztak: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VIII-R047/00281-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat II. fejezet 2.1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Ágfalva Község Önkormányzata (9423 Ágfalva, Soproni u. 3.) kérelmére indult ügyben az Északdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hivatkozott számon megkereste hatóságomat a 2004. évi CXL törvény 44. § (1) bekezdése, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése alapján. A tárggyal kapcsolatban megküldött, a BLUE & GREEN Mérnöki Iroda Kft. által készített tervdokumentációt áttanulmányoztam. Ez alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 30 nap, a tényleges ügyintézési idő: 6 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál figyelembe vettem a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben foglaltakat. Hatóságom hatáskörét a 2004. évi CXL törvény 44. §-a, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, illetékességét a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény – és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/2262/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat II. fejezet 2.2. pontjában rögzítette. Döntését az alábbiak szerint indokolta:
6
„Az Észak- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) fent hivatkozott ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot az Ágfalva, 378/123-182 hrsz.- ú ingatlanok vízellátási, szennyvízelvezetése, vízjogi létesítési engedélyezési eljárása kapcsán, a talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás beszerzése tárgyában. A megkeresést megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy: a vízellátás, szennyvíz elvezetés kialakítása kivett művelési- ágú területeket érint, a vízellátás, szennyvíz elvezetés kialakítással érintett ingatlanok szomszédosak termőföld területekkel, a vízellátás, szennyvíz elvezetés vízjogi létesítési engedélye kiadásának talajvédelmi szempontból jogszabályi akadályát nem találtuk. A Talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.11.4. pontja alapján, a talajvédelmi szakhatósági eljárásért 50.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, amit az ügyfél befizetett. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti kikötésekkel hozzájárult az Ágfalva, 378/123-182 hrsz.- ú ingatlanok vízellátási, szennyvízelvezetése vízjogi létesítési engedélyének kiadásához. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről. Jelen szakhatósági hozzájárulás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 22. § (1) bek., a 44 § (1) és (2) bek., 45. § (2) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. 1§ (1) bek, a 2. § a.) és i) pont, a 43. § (1) bek., a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bek., 29. § (1) bek. c) pont, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. r. 27. § (1) bek., továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete 17. § (1) bekezdésén alapul.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája tárgyi ügyben indult szakhatósági eljárást – hatáskör hiánya miatt – a GY-01D/EPH/607-02/2013. számú végzésével megszüntette. Döntését az alábbiakkal indokolta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32) az Ágfalva, Liget utcai lakópark vízellátása, szennyvízelvezetése vízjogi létesítési engedély tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, '97 - figyelemmel a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Kormányrendelet 13. § (1)-(2) bek.-re nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. Felhívja azonban a hivatal az engedélyt kérö/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! A megyei hatáskörű múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen. így kéri a hivatal, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdésről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes múzeumot értesítse (Xantus János Megyei Hatáskörű Városi Múzeum, 9021 Széchenyi tér 5.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. 7
Fentiekre tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. § b) pontja alapján - figyelemmel a Ket. 44. § (3) és (6) bekezdésére - a hivatal a szakhatósági eljárást megszűnteti. A jogorvoslati út a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján került megállapításra.” A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 26. § (1) bekezdés b) pontja alapján – belföldi jogsegély keretében - megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Soproni Kirendeltségét, amely a 0804/72-2/2013/SH. számú szakvéleményében tárgyi vízjogi létesítési engedély kiadásához hozzájárult. A benyújtott tervdokumentáció és iratok a hatóság felhívására többször kiegészítésre kerültek mind műszaki, mind jogi szempontból. A kiegészített iratanyag és tervdokumentáció áttekintése után megállapíthatóak az alábbiak: Kivitelezéssel érintett az Ágfalva 378/120., 378/136., 378/143., 378/154., 378/168. és 0189/11 hrsz.-ú ingatlanok. Az Ágfalva 378/120., 378/136., 378/143., 378/154., 378/168. hrsz-ú ingatlanok az engedélyes tulajdonát képezik, az ágfalva 0189/11 hrsz-ú ingatlan a Magyar Állam tulajdonát képezi, az ingatlan feletti tulajdonosi jogok gyakorlója a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a vagyonkezelői jogok gyakorlója a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A benyújtott tervek vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból történő átvizsgálása alapján megállapítható, hogy a tervezett vízilétesítmények megépítése beilleszkedik a település meglévő ivóvízellátó és szennyvízelvezető rendszerébe. Az eljárás során csatolásra került Ágfalva község Jegyzőjének 339/2/2012. számú közútkezelői, 339/3/2012. számú tulajdonosi, a Magyar Telecom Nyrt. 420324-39469404-2/2012. számú közműkezelői, Égáz-Dégáz Zrt. F7129-3984-2/2012. iktatószámú közműkezelői nyilatkozata, a Soproni Vízmű Zrt. 2012-006484-002/2012. számú tárgyú vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációra alapozott nyilatkozata, miszerint az elkészült közműveket üzemeltetésre átveszi, továbbá a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság az Ágfalva 0189/11 hrsz-ú ingatlanra kiadott 14242/2012. és 1229-2/2013. számú vagyonkezelői nyilatkozata. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az NFA-014587/003/2013. iktatószámú tulajdonosi hozzájárulásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához hozzájárult. Az Önkormányzat elkészíttette az Ágfalva 0189/11 hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan az építendő vízellátó és szennyvízelvezető vezeték üzemeltetését biztosító szolgalmi jogi dokumentációt (változási vázrajzot). A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Vhr.) 6. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó, a vízgazdálkodásról szóló, 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) szerint közcélúnak minősülő vízilétesítmény vízvezetési szolgalmi jog alapításával létesíthető, a szolgalom alapításáról a felügyelőség a létesítmény engedélyezése vagy az engedély módosítása során határoz. A Vgtv. I. számú melléklet 26. a) pontja szerint, közcélú vízilétesítmény: amely az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodást szolgálja. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, ...” A fentiek alapján megállapítható, hogy a vízellátó és szennyvízelvezető elvezető rendszer és a hozzá tartozó műtárgyak közcélú vízilétesítménynek minősülnek. A hatóság a fentiek szerint a közcélú vízilétesítmények üzemeltetését biztosítandó, vízelvezetési szolgalmi jogot alapított az e határozat IV. fejezetében rögzített ingatlanra. A hatóság a vízvezetési szolgalmi jog alapításáról a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Vhr.) 6. §-a alapján rendelkezett. A szolgalom bejegyzésére irányuló földhivatali eljárás megindítására nyitva álló határidőt a hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26.§ (4) bekezdése alapján határozta meg.
8
A szennyvízcsatornába bocsátható szennyvizek minőségét a hatóság „a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében „egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén” megállapított küszöbértékeknek megfelelően adta meg. A tervdokumentációhoz becsatolásra került a Soproni Vízmű Zrt. (9400 Sopron, Bartók Béla u. 42.) 2012. július 6-án kelt 2012-006484-002/2012. iktatószámú nyilatkozata, mely alapján a vízmű tárgyi létesítési engedély kiadásához hozzájárult, egyben nyilatkozott, hogy a terv szerint elkészített közműveket üzemeltetésre átveszi az önkormányzattól. A tervező becsatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva felszíni vízvédelmi, felszín alatti vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi és természet- és tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházással (szennyvízcsatorna hálózat építése) jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Hulladékgazdálkodási szempontból a tárgyi ügyben a tevékenység – vízellátás, szennyvízcsatornázás végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Hatásvizsgálat elrendelése hulladékgazdálkodási szempontból, mivel jelentős hatások nincsenek, nem szükséges. A létesítés során építési hulladékok keletkezésével kell számolni. Az üzemelés során a meghibásodások esetén keletkezhetnek hulladékok. A tevékenység felhagyása során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése várható. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. Levegőtisztaság-védelmi szempontból hatásvizsgálat elrendelése, mivel jelentős hatások nincsenek, nem szükséges. Jelentős légszennyezéssel a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. A munkagépek kibocsátása által a légszennyezés időszakosan jelenik meg. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. Zajvédelmi szempontból a közmű kiépítésével együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében – az építési munkák időtartama alatt – a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4.§ (1) a) pontja alapján. A kialakított létesítmény üzemszerű használata nem jár környezeti zajkibocsátással. Természet- és tájvédelmi szempontból az érintett terület nem országosan védett és nem része Natura 2000 területnek sem, azonban részben az Országos Ökológiai Hálózat pufferterület övezetébe tartozik. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése alapján tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, (…), lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 17. § (1) bekezdése előírja, hogy a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. Felszín alatti vízvédelmi szempontból a tervezéssel érintett terület felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Felszíni vízvédelmi szempontból a tervezett beruházás (szennyvízcsatorna építés) felszíni vízvédelmi érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszer kapacitásán belül kielégíthető. A tervezett tevékenység jelentős környezeti hatást várhatóan nem okoz, a megvalósítással kapcsolatban kizáró okok nem merültek fel. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése műszaki előírásokba nem ütközik, ezért a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett a tárgyi víziközmű fejlesztés ellen a hatóság kifogást nem emelt, vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból a vízjogi létesítési engedélyt a rendelkező részben foglalt tartalommal kiadta. A hatóság határozata a fenti jogszabály helyeken, továbbá a Vgtv. 29. § (1) bekezdésében, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben (KHVM r.), valamint a Vhr. 3. § (1) bekezdésében foglaltakon alapul.
9
Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság a jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította, a 99. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a KvVM r. 2. § (4) bekezdése alapján állapította meg. A hatóság a határozat nyilvános közzétételéről a Vhr. 5/B.§-a alapján rendelkezett. A vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bekezdései rendelkeznek. A hatóság hatásköre a Vhr. 1.§ (1) bekezdésén, illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete IV/1./A. pontján alapul.
Győr, 2013. 12.13.
dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgatóhelyettes
10
