ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\KoczkaA\2666-17.doc
A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év:
2666-17/2013. dr. Hegyi-Koczka Ágnes/ Hornyán Sándor/ Hajdu Judit/ Hanyuné Krausz Szilvia/ Herczeg Zoltán/ Tarjányi István/ Szücs Imre
hó:
nap:
KÜJ: 100 227 271
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ:
Győr PANNON-VÍZ Zrt. – Petőfi téri átemelő és nyomóvezeték építése előzetes vizsgálati eljárása
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a PANNON-VÍZ Víz- Csatornamű és Fürdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (9025 Győr, Országút u. 4.) képviseletében eljáró TAD-EX Kft. (1137 Budapest, Radnóti M. u. 21/b.) által benyújtott Győr, Petőfi téri átemelő és nyomóvezeték építésével kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és az alábbiakat állapítja meg: II. 1. A vizsgált tevékenység adatai: 1.1. A tevékenység célja: Győr város csatornarendszerének korszerűsítése, a belváros gravitációs csatornahálózatának tehermentesítése, a Győr-Sziget, -Újváros, -Pinnyéd városrészen, valamint Abda, Börcs, Ikrény és Rábapatona községekben keletkező szennyvizek és a Sziget városrész csapadékvizei szennyvíztisztító telepre való szállítási idejének és a szennyvíz rothadásának csökkentése, egyidejűleg a belvárost érő szaghatások csökkentése. A belvárosi csatornahálózat visszaduzzasztásának és kiöntésének – extrém csapadékintenzitás és csapadékmennyiség esetén – megelőzése és kisebb gyakoriságúvá tétele, ezzel csökkentve a környezet időszakos szennyezését, a fertőtlenítéssel járó környezetkárosítást. A Petőfi téren üzemelő átemelőből – extrém csapadékintenzitás és csapadékmennyiség esetén – záporkiömlőkön a Rába folyóba bevezetésre kerülő higított víz előírások szerinti minőségének (10szeres hígítású) biztosítása. A jelenleg igénybevett városi átemelők kiváltása, az energiafelhasználás, ennek következtében az üzemelési- és karbantartási költségek csökkentése. A tehermentesített gravitációs szakaszok kiülepedésének és az ezzel kapcsolatos karbantartási költségeinek csökkentése. A városrészek egyesített csatornarendszerének megtartása mellett a Petőfi téri átemelőre érkező száraz idei szennyvizek és csapadékvizek biztonságos, energiatakarékos elvezetése a szennyvíztelepre, a belvárosi csatornarendszerről történő teljes leválasztással. 1.2. A tevékenység adatai: Érintett terület:
Győr 7469, 7490, 7495, 8111/1, 8112/1, 10213/2, 12175, 12175, 0629/4, 0628/2, 0630/4 hrsz- ú ingatlanok
1.3. A tervezett tevékenység során várható környezeti hatások: A tárgyi ügyben benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva vízvédelmi és vízgazdálkodási, zaj- és rezgésvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi és természetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházás az érintett térség felszíni- és felszín alatti vizeire várhatóan jelentős környezeti hatást nem gyakorol. A tervezett szennyvízátemelő és nyomóvezeték megvalósítása és célállapotnak megfelelő használata során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, környezeti hatásvizsgálat nem indokolt. Levegőtisztaság-védelmi és felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból hatásvizsgálat elrendelése, mivel jelentős hatások nincsenek, nem szükséges. Hulladékgazdálkodási szempontból jelentős hatások szintén nem várhatók, táj- és természetvédelmi szempontból a tevékenység nem kifogásolható. Fentiek alapján jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, ezért környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 1.4. A tervezett beruházás részeként kiépülő vízilétesítmények megvalósításához, majd üzemeltetéséhez a Felügyelőségtől előzetesen vízjogi létesítési, majd vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni. A vízjogi engedély kérelmet a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával kell megkérni. 1.4 a) Az árvízvédelmi töltés keresztezéseket, hullámteret, védősávokat érintő csatorna szakaszokat és munkákat külön részlettervben kell feltüntetni, az érvényben lévő jogszabályok előírásainak megfelelően kell megtervezni. 1.4 b) A hullámtéri padkákban, előtereken történő elhelyezést a tervezett folyókat érintő rehabilitációs programokkal, a tervezett fejlesztésekkel összhangba kell hozni. 1.4 c) Mosoni-Duna rehabilitációs programjával - amely jelentősen érinti a Radó-sziget menti Rába szakaszt és a Mosoni Duna balpartot - történő összhang biztosítása érdekében az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, továbbá Győr Megyei Jogú Várossal a tervezés megkezdése előtt egyeztetni kell. 1.4 d) A tervezésnél, ütemezésnél a hullámtéri területek elöntésével számolni kell, erre vonatkozóan árvízvédelmi tervet is kell készíteni és ezt az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal jóvá kell hagyatni.
III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1. Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/01/1230-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletében biztosított jogkörömben a „Győr, Petőfi téri átemelő és nyomóvezeték építése, előzetes vizsgálati eljárása” tárgyában az alábbi kikötéssel adom szakhatósági hozzájárulásomat: Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) 12.§ alapján fásításnak minősülő földrészlet igénybevétele esetén az erdészeti hatóságnak hatásköre nincs, de az esetleges fakitermelést az Evt 70.§ (2), illetve e törvény végrehajtására kiadott 153/2009, (XI, 13.) FVM rendelet 43.§ (1) alapján az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.” 2. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.095/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában földvédelmi szempontból az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása ellen kifogást nem emelt. 3. Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 17548-2/2013. számú végzésében a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához — a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében — kikötés nélkül hozzájárult.
2
4. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály a 17.2/314-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím megkereséshez csatolt, a Pannon-Víz Víz, Csatornamű és Fürdő Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.) megbízásából, a TAD-EX Kft. (113/ Budapest, Radnóti Miklós u. 21/b.) által készített, GNY-65-2012. „Győr Megyei Jogú Város; Petőfi téri átemelő és nyomóvezeték építése Előzetes környezeti hatásvizsgálati szöveges dokumentáció” szakanyagban foglaltak szerint, az alábbi TALAJVEDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS -t adom. A szennyvíz átemelő és nyomóvezeték kivitelezése és üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az ingatlanok eredeti hasznosításban maradó földrészletein és a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kért, talajszennyezést, talajminőség romlást ne okozzanak, a talajvédelmi célú gazdálkodás feltételeit ne korlátozzák. A nyomóvezeték kialakítása által érintett termőföld területen a humuszos termőréteg mentést a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt el kell végezni. A nyomóvezeték építése és üzemeltetése a talajvédelmi létesítmények üzemeltetésében zavart nem okozhat. Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható.” 5. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/923-02/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győri Járási Hivatal (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére Győr, Petőfi téri átemelő és nyomóvezeték építés előzetes vizsgálata feltételéül előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja, az alábbi feltételekkel: A területen található régészeti lelőhely védelméről a 2001. évi LXIV. tv. alapján gondoskodni kell.” IV. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. V. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
3
INDOKOLÁS A PANNON-VÍZ Víz- Csatornamű és Fürdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (9025 Győr, Országút u. 4.) képviseletében eljáró TAD-EX Kft. (1137 Budapest, Radnóti M. u. 21/b.) kérelmet nyújtott be hatósághoz a fenti tárgyú ügyben. Kérelméhez csatolta a GNY-65-2012. munkaszámú engedélyezési dokumentáció 8 példányát, valamint 1 példány elektronikus adathordozót mellékelt. A hatóság a dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 3. számú melléklet 104. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A kérelmező a hatóság felhívására megfizette a szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díját, valamint benyújtotta a levegőtisztaság-védelemre, valamint zaj- és rezgés elleni védelemre jogosító szakértői engedélyt. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A hatóság a R. 3. § (3) bekezdése alapján a nyilvánosság bevonása érdekében közleményt tett közzé Felpéc község Önkormányzatánál, valamint a Felügyelőség ügyfélszolgálati irodáján és honlapján. A közleménnyel kapcsolatban a közzététel jogszabályban rögzített időtartama alatt észrevétel nem érkezett. A hatóság a pótlólag csatolt iratokat, valamint a kérelem mellékleteként benyújtott az előzetes vizsgálati dokumentációt hulladék-, vízgazdálkodási-, levegőtisztaság- és zaj-, rezgés-védelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból megvizsgálva megállapította, hogy a tevékenység/létesítmény megvalósítása során várható környezeti igénybevételek a következők: Vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi szempontból: A Petőfi téri jelenleg működő szennyvízátemelő mellett új szennyvízátemelő műtárgy épül új záporkiömlővel, ebből indul a DN500 mm-es PE anyagú nyomócső, amelynek feladata a szennyvíz eljuttatása a „B” jelű végátemelő környezetébe. Petőfi téri szennyvízátemelő építése: - szennyvízátemelő akna készítése előre gyártott vasbeton kútelemekből, kútsüllyesztési technológiával, - gravitációs szennyvízcsatorna bekötése az új átemelő műtárgyba, - szerelvényakna építése, - záporkiömlő vezeték építése. Szennyvíz nyomóvezeték építése (DN500) a szennyvízátemelő és a Nádorvárosi szennyvíz végátemelő („B jelű) akna DN1400 mm-es nyomóvezetékéig: - új átemelő és a régi, meglévő átemelő között a meglévő gravitációs csatornában vezetve, - régi átemelő és a strand között a Rába folyó medrében vezetve, - strand területén, - keresztezés a Mosoni-Duna 14+693 folyószelvényében, irányított meder alatti átfúrással, - Mosoni-Duna baloldali part-élében vezetve a 12+160 mederszelvényig, - Árvízvédelmi töltés keresztezése (az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően, a töltés átvágása az LNV fölött, visszatömörítéssel, töltésátfúrás nem alkalmazható), - Csatlakozva a DN1400 mm-es, meglévő szennyvíz nyomóvezetékre, a Nádorvárosi szennyvíz végátemelő „B” jelű akna után, amelynek tényleges helye Révfaluban van. Épül: Műtárgyépítés Szennyvízátemelő akna Gravitációs szennyvízcsatorna Gravitációs szennyvízcsatorna Szerelvényakna
Méret Ø3000 mm 1200/1800 mm 1800 mm 2500 x 2500 mm
Anyag előre gyárott vasbeton Beton ROCLA Monolit vasbeton 4
Mennyiség 10 m3 15 fm 15 fm 6 m3
Záporkiömlő vezeték Szennyvíz nyomóvezeték
DN500 mm DN500 mm
KM-PVC műanyag nyomócső KM-PVC műanyag nyomócső
21 fm 3.503 fm
Győr területe a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területnek minősül. A létesíteni kívánt átemelő és nyomóvezeték nem érinti a kijelölés alatt álló Révfalui vízbázis védőterületét. Havária: A kivitelezési és felszámolási munkák során szennyeződés a munkagépek meghibásodásából adódhat. Az üzemelés során az esetleges hiba lokálisan kis mértékben befolyásolhatja a talajvíz és a talaj minőségét. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A létesítmény célja egy új nagy kapacitású 500 mm átmérőjű szennyvízvezeték és átemelő kialakítása a Petőfi tér és a meglevő évfalui átemelő között. Az építéssel érintett helyszínek a város rendezési terve szerint árvízvédelmi töltés, ártér, folyómeder és part, hullámtéri mg. terület. A tervezett vezeték tervezett nyomvonalán, illetve közvetlen környezetében munkagépek és szállító járművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős, átmeneti, a munkálatok várható időtartama az egyes helyszíneken legfeljebb 1 hónap és 1 év közötti. A benyújtott előzetes vizsgálat alapján megállapítható, hogy az építés során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A megvalósítást követően a használat során a környezetben üzemi jellegű zajkibocsátásra nem kell számítani, kapcsolódó tevékenységként járműforgalommal nem jár. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Jelentős légszennyezéssel az üzemelés, illetve felhagyás során sem kell számolni. Javasolt a vízjogi létesítési engedélyezési tervben feltüntetni az átemelő állomás szaghatása csökkentése érdekében tenni kívánt intézkedést. A létesítés során a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem várható. A porképződés megakadályozása érdekében száraz időben a munkaterület locsolásáról gondoskodni kell. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés-kivitelezés során jelentő mennyiségű hulladék keletkezésével nem kell számolni. Az útburkolat bontásakor bitumen hulladék, a kivitelezéshez felhasznált anyagokból műanyag, csomagolási, illetve kommunális jellegű hulladék keletkezik. A nyomóvezeték fektetése során szükség szerint a növényzet ritkítására is sor kerül, ebből adódóan zöld hulladék keletkezése is valószínűsíthető. A munkaárkokból kitermelt talaj a munkálatok bejezésével visszatöltésre kerül. A létesítés során keletkező hulladékok további megfelelő kezeléséről-hasznosítás, ártalmatlanításgondosodnak. A létesítmények üzemelése üzemszerűen nem jár hulladékkeletkezéssel. A tevékenység felhagyása során a létesítés alatt keletkező hulladékokkal kell számolni. A létesítés, az esetleges meghibásodás- csőtörés-, felhagyás során végzett helyreállítási munkálatok, illetve az alkalmazott munkagépek kenőanyag elfolyásából keletkezhetnek hulladékok. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció az alábbi módosítással elfogadható: A 26. oldalon a 8.4.1.6. A Natura 2000 területek megóvásának érdekében tett lépések c. részben szereplő első feltétel (madárfészkek begyűjtése, majd visszahelyezése) helyett az alábbi feltételt javasoljuk beépíteni: „Az érintett területen a munkálatok befejezése után min. 10 db mesterséges odút kell kihelyezni a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek útmutatása alapján.” A tevékenységgel érintett ingatlanok közül a Győr 0629/4, 0628/2 és 0630/4 hrsz-úak részei a HUFH30004 kódszámú, Szigetköz elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges 5
madárvédelmi területnek. A helyszíni egyeztetés során elhangzottak az előzetes vizsgálati dokumentációba belekerültek, ezért – az abban szereplő feltételekkel és egy feltétel módosításával – táj- és természetvédelmi szempontból a tevékenység nem kifogásolható. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Vas Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága VAG/01/1230-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A Pannon-Víz Zrt. (9025 Győr, Országút u. 4.) kérelmező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a T. Hatóságnál, mely eljárásban szakhatóságként keresték meg az erdészeti hatóságot. Kérelmező a szakhatósági közreműködés szolgáltatási díját lerótta. A TAD-EX Kft. (1137 Budapest, Radnóti M. u. 21/b.) által készített tervdokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett nyomóvezeték I. változata érinti a Győr 0629/4 hrsz.-ú, fásított terület művelési ágú földrészletet, melyet az erdészeti hatóság az EVT. 12. § (1) alapján fásításként tart nyilván, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint nyilatkoztam. Az önálló fellebbezést a Ket. 98.§ (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98.§ (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés c) pontja, 2.§ (3) bekezdése, 12.§ (1) bekezdése és a 2. számú melléklete rögzíti.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.095/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Tájékoztatom, amennyiben a beruházás termőföldeket érint a más célú hasznosítást megelőzően a termőföldek rendeltetésének megváltozása miatt kérni kell a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásainak megfelelően a Földhivatal engedélyét. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban - kérelemre - adja meg. Az engedély megadása előtt a beruházási munkákat megkezdeni nem lehet, ha ez megtörténne, az engedély nélkülinek minősül, és a Földhivatal az eredeti állapot helyreállítását köteles elrendelni. A tervezés során a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 11.§ (4) bekezdésére hívom fel az érdekeltek figyelmét: „Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 17548-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg szakhatóságunkat a 2013. 02. 22. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 32/A. § alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 4. számú melléklete 4. pontja alapján a helyi környezetés természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltuk és az alábbi megállapításokat tettük: A tárgyi tevékenység, létesítmény - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök. rendeletében, a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletében, továbbá Győri Építési szabályzatról (GYESZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletben jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete 4. pontja alapján, illetékességemet a Ket. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. A végzés elleni fellebbezést a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály a 17.2/314-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: 6
„Észak- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi környezeti előzetes vizsgálati eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a szennyvíz átemelő és nyomóvezeték építése tárgyú beruházás: Az eljárás időpontjában termőföldnek minősülő ingatlant is érint és egyes helyein termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik. A tevékenység hatása a környező eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős. Hatóságunk az érintett termőföldek vonatkozásában a talajvédelmi követelményeket a beruházás létesítési engedélyezési eljárása során fogja érvényesíteni. Az eljáráshoz benyújtott dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Két.) 21. § (1) bek. c) pont, a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2), (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007-évi CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §, -ánt a 48. § (1) és (2) bek., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A §., 4. számú melléklet, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. § -án alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/923-02/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Győr, Petőfi téri átemelő és nyomóvezeték építés előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján a hivatal megállapította, hogy a vizsgált terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint. Felhívja a hivatal a figyelmet, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A kulturális örökség elemei védelmét A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. § (1) bekezdésén alapul. A joghatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13.§, 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg A jogorvoslati út a Két. 44. § (9) bekezdése alapján került megállapításra. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Két. 72. § (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását.” A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges.
7
A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a R. 5. § (2) bek. ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglalt döntést hozta. Tárgyi vízilétesítmény (szennyvíztisztító) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben foglaltak szerint vízjogi engedély köteles létesítmény. Az eljárást az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában kell lefolytatni. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg.
Győr, 2013. június 10. dr. Buday Zsolt sk. igazgató
8
