ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\Kuller\9051-24.doc
A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év:
9051-24/2013. Hegedüsné Lengyel Eszter/ dr. Kuller Gábor/ dr.Busáné/ Takácsné N. É./ Pandur László/
hó:
nap:
KÜJ:
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ: Tata Város Önkormányzata–Réti 8-as tó rekonstrukciója - előzetes vizsgálati eljárás
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tata Város Önkormányzata (2890 Tata, Kossuth tér 1.) által benyújtott, a tatai Réti 8-as tó rehabilitációjával kapcsolatos előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, s mivel a tevékenység – várhatóan – jelentős környezeti hatást nem okoz, a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: II. 1. A vizsgált tevékenység adatai: 1.1. A tevékenység célja: A legfontosabb cél, hogy a 32 hektáros tóegység teljes egésze megújulhasson, de már nem a klasszikus körtöltéses halastó formájában, hanem egy mai ökológiai, természetvédelmi szemléletnek megfelelően kialakítandó vizes élőhelyként. A vizes élőhely alapvetően természetvédelmi és szemléletformálási célokat szolgálna, módot nyújtana őshonos növény- és állatfajok visszatelepítésére és olyan helyszínt kínálna a Tatán mindig is igen erős környezeti nevelési-természetvédelmi tevékenységhez, amely egyúttal ismét fontos ökológiai láncszeme lehetne a Tata környéki nemzetközi természetvédelmi jelentőséggel bíró tóláncolatnak. 1.2. A tevékenység adatai: Az eljárást kérelmező: Tata Város Önkormányzata (2890 Tata, Kossuth tér 1.) Érintett területek helyrajzi számai: ld. a táblázatban Telepítés A vizes élőhely komplex kialakítása érdekében az egykori halastó körtöltései alapvetően megmaradnának, de a mederkotrás során kikerülő mintegy 100 ezer m3 iszap helyben kerülne elhelyezésre, a gáttestekhez támasztva illetve szigetek formájában. Az egykor tóegység helyén egy 22,5 hektár vízfelületű élőhely kerülne kialakításra, aminek vízellátása már nem az Öreg-tó és Által-ér vízkészletére hagyatkozna, hanem a Tatán 2001-ben újrafakadt és évről-évre egyre nagyobb hozamban felszínre törő karsztforrások vizére. A város különböző beépített területei alól feltörő karsztforrások vizét a közeli városrészekből egy új csatornán keresztül ide
vezetnék a tó vízfeltöltésére. Az Új úti vízelvezető ároktól egy osztó műtárggyal indul és a Réti 8-as tó irányába lejtő terepen egy zárt 40 cm átmérőjű 480 fm hosszúságú PVC csővezeték kerül lefektetésre. A 32,17 ha-os Réti 8-as tó felület (088/6 hrsz) egy része (mintegy 63%-a, azaz közel 20 ha) kerül 0,40,8 m mélységig kikotrásra (száraz kotrás). A kikotort iszap mennyiség 100.000 m3. A kikotort száraz iszap legnagyobb része a jelenlegi tómeder szélein kerülne elhelyezésre, kisebb része 2 db sziget kialakításával kerülne beépítésre. A kialakítandó szigetek kicsi rézsűhajlása lehetőséget biztosít különböző parti madarak megtelepedésére. A kisebb sziget hozzávetőleges mérete: 88,6 x 33,00 m, területe 2300 m2 a nagyobbiké 123,75 x 60 m, területe: 5 320,00 m2. Ezek kialakítása a változatos élőhelyek érdekében szükséges. Az 1243 hrsz-ú szomszédos beépítetlen területen 7 ezer m3 iszap kerül takaró és kiegyenlítő rétegként. A 8-as tó vize egyetlen ponton vezethető le, a tó északkeleti sarkában meglévő barátzsilipen keresztül. A zsilipen keresztül kerül a víz a levezető csatornába, amely a tórendszer szélén folyva ömlik be 820 fm megtétele után a Csever-árokba, mint befogadóba A levezető csatorna kotrása a teljes 820 fm hosszon szükséges. Felújításra kerülnek a talpszivárgó árkok, átépül a barátzsilip. Felújításra kerülnek a nevelőtavak. Tanösvény kerül kialakításra 2,5 km hosszban. A tó délnyugati oldalán kialakult ősnádas háborítatlanul marad. A főbb beavatkozások áttekintése: SorLétesítmény Méret/ szám* mennyiség Helyreállított vizes élőhely P1 21,6 ha (vízfelület+nádas+szigetek) P2 Karsztforrásokat levezető csatorna 480 fm
HRSZ 088/6
Tata Város Önkormányzata
1246
Tata Város Önkormányzata Tatai Mezőgazdasági Zrt. „F.A.” Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Magyar Állam/ Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Tata Város Önkormányzata Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Tata Város Önkormányzata Tata Város Önkormányzata Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Magyar Állam/ Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Tata Város Önkormányzata Tata Város Önkormányzata Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
1363/72 P3
Felújított tápcsatorna
652 fm
088/5 088/8
P4 a-g
Elbontott és újjáépített tiltók, zsilipek a tápcsatornán
8 db
088/5 088/6
P5
Felújított levezető csatorna
P6
Felújított szikkasztó árok, csatorna, talpszivárgó (Kismosó+bev árok+talpszivárgók)
P7
Felújított osztó műtárgy
1 db
088/5
P8 (A)
Új osztó műtárgy (forrás levezetéshez)
2 db
1364 1246
P9 (C)
Elbontandó és újjáépítendő barátzsilip
4 db
P10 (B) P11 (D) P12
820 fm
088/16 087 1152
2145 fm
088/2
088/2 088/8 Olajfogó műtárgy (forráslevezetéshez)
1 db
1243
Felújított nevelő medence
3 db
088/16
Nevelő tavak töltővezetéke
200 fm
088/6
2
Tulajdonos
Tata Város Önkormányzata Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Tata Város Önkormányzata
Sorszám*
Létesítmény
Méret/ mennyiség
HRSZ
Tulajdonos
088/6
Tata Város Önkormányzata Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet
P13
Nevelőtavak tápvez. iránytörő és tisztító aknái
3 db
P14
Nevelő tavak töltő műtárgya
4 db
088/16
P15 (1) P16 (2) P17 (3)
Monitoring állomás, Oktató pavilon és kerékpáros pih
1 db
088/6
Tata Város Önkormányzata
Madármegfigyelő torony
1 db
1243
Tata Város Önkormányzata
Betekintő
1 db
088/6
Tata Város Önkormányzata
8 db
088/6
P18
Tanösvény tábla
2 db
088/16
P19
munkaterület (8m szélességben)
97 fm
088/6
Tata Város Önkormányzata Magyar Állam/Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Tata Város Önkormányzata
088/16
III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1. Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-033/9808-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Tárgyi ügyben kérelmezett előzetes vizsgálati engdélyezési eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A KOVIT-TERV Vízgazdálkodási, környezetvédelmi és építő Kft. (2890 Tata, Fazekas u. 11.) által készített 650/2012-E00 munkaszámú Engedélyezési Terv és annak mellékletében szereplő Előzetes Környezeti Vizsgálat alapján a TATA, Réti VIII. sz. tó rekonstrukciójához szükséges engedély kiadásához hozzájárulok.” 2. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tata Járási Hivatal Járási Földhivatala 100432/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9051-10/2013. számú megkeresése alapján a Tata Város Önkormányzat kérelmére a tárgybani engedélyezési eljárásban a http:\edkvt.zoldhatosag.hu\kozerdeku\2013\melleklet9051.zip helyről letöltött dokumentáció munkarés alapján megállapítottam, hogy a beruházás termőföld területeket érint. Így a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXLI. törvény II. fejezet alapján az alábbi feltételek közlése mellett Földvédelmi szakhatósági hozzájárulás-t adunk. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXLI. törvény II. fejezet termőföld védelme szerinti előírásoknak megfelelően köteles eljárni a beruházó, vagyis a létesítési/építése engedély benyújtására előtt kérni kell hatóságunktól a más célú hasznosítás engedélyezését. (időleges vagy végleges hasznosítás) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 14.§ (1) bekezdése alapján a termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen a)a lábon álló termény megsemmisül, vagy b)terméskiesés következik be, vagy c)az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy d)a talajszerkezet károsodik.” A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján az Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más 3
hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. A 2004. CXL. törvény 44. § (4) bekezdés illetve a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 18. § (1) bekezdés szerinti szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, megfizetésre került. Számlára érkezés időpontja: 2013.04.24. Számlaszám: V1103/2013/0000012. Döntés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Döntésünkkel szemben az ügyfél az eljáró hatóság érdemi döntésével szemben gyakorolhatja fellebbezési jogát.” 3. Tatai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a VII-589-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 09501-12/2013as számú megkeresésére, Tata Város Önkormányzata – Réti 8-as tó rekonstrukciója előzetes vizsgálatához feltétel nélkül hozzájárulok mivel a tervezett tevékenység Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól megalkotott 1/2012. (I.30.) ÖR. melléklete alapján helyi jelentőségű természetvédelmi területen zajlik, és a rendeletben foglalt követelményeknek megfelel. A szakhatósági eljárás kapcsán eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 4. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/1467-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint a munkaszám nélküli. „Természetes vizes élőhely kialakítása a tatai Réti 8-as tó rehabilitációjával" című Előzetes vizsgálati dokumentációja (Készítette: Öko-design Környezetvédelmi Beruházó és Tanácsadó Kft. 2890 Tata, Dobroszláv Lajos u. 34.) alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-a a következő: Az Előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak talajvédelmi szempontból elfogadhatóak. Az eljárás során a szakhatósági közreműködés igazgatási szolgáltatási díján felül egyéb költség nem merült fel. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 5. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Győri Járási hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a KE-06D/EP/1457-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28.-32.) hatóságtól 2013. július 18. napján érkezett megkeresésére a „Tata, Réti 8 sz. halastó rekonstrukciójának előzetes környezeti vizsgálata" ügyében indított előzetes szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” 6. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/2267-5/2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: 4
A Budapesti Bányakapitányság T. Cím megkeresésére, a hivatkozott számon folytatott Csitár-pataki tározó tárgyában indult vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban szakhatóságként közreműködve, a csatolt engedélyezési dokumentációban és a hiánypótlási dokumentációban foglaltak alapján a) Tata Város Önkormányzatát (2890 Tata, Kossuth tér 1.) jogosított (engedélyes) részére b) Tata 088/6 hrsz-ú ingatlan területén tervezett c) Réti 8-as tó rekonstrukciójának (esetleg annak kivitelezésével összefüggő tereprendezésnek) hatósági engedélyezéséhez a következő feltételek érvényesítése esetén járul hozzá: 1. Engedélyes kizárólag a fent meghatározott ingatlan engedélyezési dokumentációban meghatározott helyén, annak 200000 m2 térmértékű részén jogosult az engedélyezni kért létesítmény kivitelezésére / tevékenység végzésére. 2. Az 1. pontban meghatározott létesítmény kivitelezése / tevékenység végzése során legfeljebb 100000 m3 mennyiségű kőzetliszt, kőzetiszap (kódja: 1422) típusú ásványi nyersanyag termelhető ki eredeti, természetes előfordulási helyéről. Engedélyes a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét köteles geodéziai mérési módszerekkel meghatározni. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolnia kell. Köteles továbbá az ásványi nyersanyag kitermelés befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-ig az ásványi nyersanyag mennyiségéről szóló földtani szakértő által ellenjegyzett jelentést a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak (a továbbiakban: MBFH) megküldeni. A jelentésnek tartalmaznia kell az eredeti terepfelszín és a kialakított végállapot mérési adatait, valamint az ezek alapján végzett térfogatszámítást. 3. Engedélyes a 2. pontban meghatározott ásványi nyersanyagból legfeljebb 0 m3-t használhat fel az engedélyezési dokumentációban meghatározott, de az engedélyezett tevékenységgel össze nem függő egyéb célra. Az így hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után bányajáradékot köteles fizetni. A bányajáradék mértéke az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték 50%-a. 4. A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint engedélyesnek önbevallásban kell meghatározni. A bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak (1059 Budapest, Pf.: 95), valamint egyidejűleg befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számlájára (Magyar Államkincstár 10032000-01031513). Önbevallást az engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő első határnaptól kezdődően köteles benyújtani, az önbevallást akkor is be kell nyújtania, ha az adott időszakban bányajáradék fizetési kötelezettsége nem keletkezett. 5. Engedélyes tevékenységéről és az ennek során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségről köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető valamennyi bevallási időszakban bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot, az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyiségi változását bemutató hites bányamérő által ellenjegyzett geodéziai felmérésen alapuló számítást (térfogatszámítást), mérőműszeres mennyiség meghatározás esetén a mérőműszer hitelesítését igazoló bizonylatot. Engedélyes köteles a bányajáradék bevallásokat, az erről vezetett nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni. A szakhatóság állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 5
7. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00069-3/2013. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) a Tata Város Önkormányzata -Réti 8-s tó rekonstrukciója előzetes vizsgálata dokumentációjának engedélyéhez közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 8. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 4509/1/2013. sz. szakvéleménye: „Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vegetációs időszakban történő fakitermelésre vonatkozó engedélyezési kérelmével kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatása általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 58. § (1) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 40. § (3) bek. alapján természetvédelmi szakértőként az alábbi szakvéleményt adjuk. A véleményezésre megküldött iratok, a helyszínen szerzett tapasztalatok és az Igazgatóság birtokában lévő egyéb információk alapján megállapítható, hogy a tervezett Réti Vffl. tó rehabilitációja érinti a nemzetközi jelentőségű Tatai Tavak Ramsari Területet és a Tatai Réti-tavak helyi jelentőségű védett természeti területet (1/2012. (1.30.) ÖR számú rendelettel). Tekintettel az érintett területen élő számos védett állat- és növényfaj éves életciklusára véleményünk szerint a kivitelezési munkálatokat érdemi részét augusztus 15. – március 31. között javasolt végrehajtani.” IV. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. V. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000,- Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. VI. Tata Város Önkormányzata (2890 Tata, Kossuth tér 1.) az eljárás lefolytatásáért a 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS Tata Város Önkormányzata (2890 Tata, Kossuth tér 1.) kérelmet nyújtott be hatósághoz a fenti tárgyú ügyben. Kérelméhez csatolta a „Természetes vizes élőhely kialakítása a tatai Réti 8-as tó rehabilitációjával” tárgyú tervdokumentációt, valamint 1 példány elektronikus adathordozót mellékelt.
6
A hatóság a dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. számú melléklet 124. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A kérelmező a hatóság felhívására megfizette a szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díját. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A hatóság a R. 3. § (3) bekezdése alapján a nyilvánosság bevonása érdekében közleményt tett közzé Tata Város Önkormányzatánál, valamint a Felügyelőség ügyfélszolgálati irodáján és honlapján. A közleménnyel kapcsolatban a közzététel jogszabályban rögzített időtartama alatt észrevétel nem érkezett. A hatóság a pótlólag csatolt iratokat, valamint a kérelem mellékleteként benyújtott az előzetes vizsgálati dokumentációt hulladék-, vízgazdálkodási-, levegőtisztaság- és zaj-, rezgés-védelmi, valamint táj- és természetvédelmi szempontból megvizsgálva megállapította, hogy a tevékenység/létesítmény megvalósítása során várható környezeti igénybevételek a következők: Vízgazdálkodási és vízminőségvédelmi szempontból: A csatolt dokumentációk, kellékek, nyilatkozatok áttanulmányozása során megállapításra került, hogy az abban foglaltak szerinti kialakítás környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi érdeket nem sért, nem veszélyeztet vízkészlethez fűződő érdeket, a megvalósítás a vízi létesítmény létesítésére és üzemeltetésére kiadott műszaki és biztonsági szabályok figyelembe vételével történhet. A tó kialakítása rendelkező részben foglaltak betartásával védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit negatívan nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, így a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Jelentősebb, légszennyező anyag kibocsátással járó tevékenység az iszapkotrásból származó földszerű anyag gátakhoz szállítása. Kb. 100000 m3 földet mozgatnak meg, a szállítást 20 m3-es tehergépjárművekkel végzik, így 5000 teherautónyi szállítmány várható. A számított napi teherautó mennyiség 55 db/nap. A napi megoszlás egyenletes lesz: óránként átlagosan 5 db nehéz tehergépkocsi. A szállítási útvonalak döntően a munkaterületen belül vannak, kivéve a kotrógépek helyszínre szállítását, valamint a hulladékok elszállítását. A jellemző ÉNy-i szélirány esetén hatásterülettel érintett lehet a szomszédos 088/2, 088/6, 088/8, 088/16, 088/17, 088/18, 088/19, 089/4, 089/8, 1243 hrsz-ú ingatlan, azonban ezek egyike sem beépített terület, mindegyik halastó, mocsár, töltés, árok, illetve szántó és legelő. A legközelebbi lakóházak a munkaterülettől 300 – 350 m-re találhatók, a hatásterület lakóépületeket nem érint. Üzemeléskor a vizes élőhely és nevelő tavak környezetében dízel üzemű gépjárművek (traktorok, vontatójárművek, szállító járművek) fognak közlekedni. Ennek légszennyező hatása kisebb lesz, mint az átépítést megelőzően, mivel a területen üzemszerű halastavi gazdálkodás nem történik, csak a terület kezeléséhez, illetve a látogatók szállításához szükséges járműforgalom várható. A dízel vontatójárműből származó kipufogógáz kibocsátás az alacsony üzemidő miatt minimális, csak a gáttestek meghatározott részein jelentkezik. A felhagyás során az építéssel járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. Hulladékgazdálkodási szempontból: A kotrás során keletkező iszap egy része a jelenlegi tómeder szélein kerül elhelyezésre, kisebb része 2 db sziget kialakításhoz, továbbá a 1243 hrsz-ú ingatlanon kiegyenlítő-, takaró rétegként kerül elhelyezésre Az üzemelés során a területen a nád, gaz, cserje irtásból adódó biológiailag lebomló hulladék keletkezésével számolnak, amelyet a helyszínen komposztálnak. Hulladék keletkezik még a tó elé beépítésre kerülő olajfogó műtárgy üzemeléséből.
7
A havária emberi felelőtlenségből eredő olajszennyezés esetén léphet fel, elsősorban olajos iszap hulladék keletkezhet. A hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht. ) 2. § (1) bekezdés 12. pontja alapján feltöltés: olyan hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet, amelynek során meghatározott célra alkalmas hulladék felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor. A hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet a Ht. 15. § és 16. § -ban foglaltak alapján a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. Amennyiben a kitermelt tóiszap elhelyezése nem mezőgazdasági területen (illetékes a talajvédelmi hatóság), vagy a kitermeléssel érintett (rehabilitációs terület) sávban történik, a kitermelt tóiszapot hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről (pl. komposztálás) engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással gondoskodni kell. Ha nem mezőgazdasági területen történik a kitermelt tóiszap felhasználása, akkor feltöltésre csak olyan minőségű kotrási iszap használható fel, amelynek mérgező- és károsanyagtartalma nem haladja meg a talajra előírt határértékeket. (6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet). Természet- és tájvédelmi szempontból: Az érintett ingatlan nem része országos jelentőségű védett természeti éterületnek, nem része Natura 2000 hálózatnak, azonban része az Országos Területrendezési Tervről szóló2003. évi XXVI. Törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat pufferterület övezetének, része a Tatai Tavak Ramsari területnek, illetve helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A tó és közvetlen környezete számtalan védett / fokozottan védett madárfaj élőhelye. Fentiekre tekintettel a hatóság felhívja a figyelmet, hogy a vízjogi létesítési engedély kérelem benyújtásakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: 1. A célként megfogalmazott élőhelyrekonstrukció hosszú évek óta időszerű és természetvédelmi szempontból rendkívül lényeges feladat. A Réti-halastavak, mint a tatai vizes élőhelyek egykor egyik legnagyobb fajgazdagsággal rendelkező madárélőhelye közel egy évtizede nem tölti be azt a szerepét, amelyet betölthetne és amely a 2006-ban történt Ramsari-területté nyilvánításból szinte elvárható is lenne. A mintegy 30 hektáros Vni-as tó évekkel ezelőtt még rendszeres fészkelőhelye volt több fokozottan védett madárfajnak, ma azonban csupán alkalmilag költenek itt ezek. A rendszeres kiszáradás miatt pedig a madárvonulásban sem tölti be azt a szerepet, amihez pedig kiváló adottságai lennének. 2. A rekonstrukciós pályázatban tervezett beavatkozások mindegyike kívánatos és átgondolt. A tó átfogó rekonstrukciója keretében meghatározott mederkotrás, a stabil vízkészletet biztosító tápcsatorna helyreállítása és a zsilipek, egyéb műtárgyak felújítása, valamint az ökoturizmus céljait is szolgáló infrastruktúra-fejlesztés (tanösvény, kilátó, halászház, kerékpár tároló) szükséges elemei a tó megújításának. A mederkotrásból származó iszap elhelyezésére kijelölt területnek a pontos körülhatárolásához kérjük igazgatóságunk bevonását. 3. Amennyiben nem történik néhány éven belül érdemi beavatkozás a tó állapotában, úgy a már évek óta tartó degradációs folyamatok (kiszáradás, gyékényesedés, cserjésedés, eliszaposodás) nagy mértékű és igen nehezen visszafordítható Ökológiai változásokat idéznének elő, ezért a most tervezett beavatkozások szinte az utolsó pillanatban eredményezhetnek kedvező és még viszonylag költséghatékony változásokat. 4. A műszaki tartalom kiegészítésére javaslatot tettünk a Tata-Naszály közút felőli oldal növényzetének kezelésére. Ezen az oldalon egykor marhalegelő húzódott, és kiváló zsombékos társulások tették értékessé a területet. Az elmúlt évtizedek során sajnos illegálisan ide hordott növényi hulladék, területfeltöltés változtatta meg sok helyen mindezt és a pályázat kiváló lehetőséget nyújtana ezen oldal rekonstrukciójához is. 5. A nádas és gyékényes kaszálását és a levágott növényi részek lehordását érdemes a földmunkák megkezdése előtt elvégezni szeptember-október hónapban. A lehordott szervesanyagot a tóegyeségtől nyugatra íehet deponálni. Eltüzelését nem támogatjuk! 6. Amennyiben a munkavégzés átnyúlik kora tavaszra, úgy kiemelten figyelni kell a nudum, csupasz felszíneken fészkelésre megtelepedő madarakra (gulipán, kis lile, küszvágócsér stb.), amely gátolhatja a munkálatok folytatását. 8
7. Javasolt megvalósítási intervallumok: - Nádas, gyékényes kaszálása: augusztus 15.-december 31. - Cserjeirtás, fakivágás: szeptember 15.-február 28. - Kotrási munkálatok: szeptember 1.-március 31. A megfelelő munkagép kiválasztására érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani. - Sziget kialakítások: augusztus 15.-március 31., július 1,-augusztus 15. - Tápcsatorna helyreállítása: augusztus 15.-március 31., de amennyiben a medervonal tisztításra került, úgy akár egész évben elképzelhető. Előzetes terepi egyeztetés szükséges. - Műtárgyak helyreállítása: amennyiben nem jár növényzetirtással, úgy folyamatosan. - Ökoturizmus céljait szolgáló infrastruktúra-fejlesztés: amennyiben nem jár növényzetirtással, úgy folyamatosan. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága XIV-G-033/9808-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Észak-dunántúli, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § és a 2004. évi CXL. tv. 44. § (1) bekezdése alapján az erdészeti hatóság szakhatósági állásfoglalását kérte környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárásban Tata Város Önkormányzata (2890 Tata, Kossuth tér 1.) által tervezett TATA, Réti VIII. sz. tó rekonstrukciójának engedélyezéséhez. A hivatkozott dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy a tervezett rekonstrukció erdő igénybevételével nem jár. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/206. (XII- 23-) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdésének, illetve a rendelet 4..sz. melléklete 5. pontja alapján a rekonstrukció (Réti VIII. sz. tó rehabilitáció) erdőre gyakorolt hatását vizsgálva megállapítottam, hogy a létesítmény üzemeltetésének a környezetben lévő erdő életközösségére, talajára (szukcesszió) gyakorolt hatása nem számottevő. Fentiekre tekintettek a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásomat a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12.§ (4) bekezdés i) pontja alapján adtam meg. A szakhatósági állásfoglalás lefolytatásáért járó eljárási díj a 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1.§ (1) bekezdése alapján az 1.sz. melléklet 15.7. pontja szerint befizetésre került.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatai Járási Hivatal Járási Földhivatala 10043-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 9051-10/2013. számú végzésével megkereste hatóságunkat szakhatósági állásfoglalása kiadása érdekében. Megállapította, hogy a tárgybani beruházás során termőföld területek igénybevételére kerül sor, ezért a rendelkező rész szerinti szakhatósági hozzájárulást adtam meg. A szakhatósági megkeresésre indult eljárásban a termőföldvédelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 7-8. § az ingatlanügyi hatóság hatáskörrel, illetékességéről, a földhivatalok, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben 1.§-4.§-a. valamint a csatolt tervdokumentáció alapján alakítottuk ki fenti megállapításainkat.. A végzésünk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (2) bekezdésén alapul. A fellebbezési jog gyakorlásáról Ket. 98.§ (1)-(4) bekezdése rendelkezik.” Tata Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a VII-589-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Tata Város Önkormányzata eljárást kezdeményezett az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél (továbbiakban: Felügyelőség) a Réti 8-as tó 9
rekonstrukciója előzetes vizsgálatában. A felügyelőség 9051-12/2013 számon szakhatósági megkeresést nyújtott be hatóságomhoz. A dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a beruházás Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a természeti értékek védelméről és a természetvédelem helyi szabályairól megalkotott 1/2012. (I.30.) ÖR. alapján a Réti-tavak és Réti tavak környéke Természetvédelmi Terület kezelési területén fog zajlani. A tevékenység a Réti VIII-as számú tó rehabilitációját célozza, amely kifejezetten természetvédelmi érdek, visszaállításra kerül a teljesen eutrofizálódott tó természetes ökoszisztémája. Fentiek alapján megállapítottam, hogy a tevékenység a helyi rendelet előírásaival összhangban van. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. §-a, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. §, valamint a 5. sz-ú melléklet 2. sora alapján hoztam meg. Hatóságom hatáskörét a Ket. 44. §-a, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdés c) állapítja meg. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a 99. § (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást. Jelen szakhatósági állásfoglalás nem mentesít más hatósági engedélyek és előírások megkérése alól.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/1467-3/2013. sz. szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat II. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta:
„A Tata Város Önkormányzata (2890 Tata Kossuth tér 1.) beruházásában tervezett „Természetes vizes élőhely kialakítása a tatai Réti 8-as tó rehabilitációjával” előzetes vizsgálata kapcsán a Tisztelt Cím 9051-10/2013., majd 9051-11/2013. számú leveleiben megkereste Igazgatóságunkat mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII23.) Korm. rendelet 32/A.§-a és 4. számú melléklete alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Az Előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megoldás esetén a beruházás megvalósítása, üzemeltetése az érintett, illetve környező mezőgazdasági művelésű területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja. A tárgyi munka vízjogi engedélyezési eljárásában kiadott talajvédelmi szakhatósági hozzájárulásunkban leírt részletes előírások megtartásával a beruházónak a talajvédelmi követelményeknek eleget kell tennie, így az érintett, illetve a szomszédos termőterületek minősége megóvható. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2013. július 18-án indult, a 63/2012. (VII.3.)VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.9.4. pontjában meghatározott a talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Ügyfél megfizette. A szakhatósági hozzájárulás kiadására nyitva álló határidő 15 nap, eljárásunk során határidő túllépés nem történt. Szakhatósági hozzájárulásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§-án alapul. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. § (1)-(4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján járt el. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1457-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat II. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: Tata Város Önkormányzata (2890 Tata, Kossuth tér 1.) kérelmére indult eljárásban az ÉszakDunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatóságtól, „Tata, Réti 8 sz. halastó rekonstrukciójának előzetes környezeti vizsgálata" ügyében szakhatósági megkeresés étkezett hivatalunkhoz. Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a megkeresés örökségvédelmi hatáskört nem érint. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos 10
szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § (3) bekezdésére nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Felhívom az engedélyt kérő figyelmét; hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben a létesítés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! 1. A Megyei Múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény 45/A § (2) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így-- kérem, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdésről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes Kuny Domokos Múzeumot (2890 Tata, Alkotmány u. 1.) és Hivatalomat értesítse. Hatóságom hatásköre a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §, (1) bek. a) pontja, a környezetvédelmi természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §, valamint 4. sz. melléklete, illetékességét a Kr. 2. § (3) bekezdése, és 1. melléklete határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BKK/2267-5/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 6. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: A Bányakapitányság azért döntött a rendelkező részben foglaltak szerint, mert az engedélyezési dokumentáció átvizsgálása során tárgyi hatósági engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (rendelet) 32/E § (5) alapján megállapította szakhatósági hatáskörét és e minőségben történő bevonásának szükségességét. A szakhatósági nyilatkozatot az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása szakkérdésben adta ki. Az engedélyezési dokumentációból megállapította, hogy az engedélyezni kért létesítmény kivitelezése/tevékenység végzése során 100000 m3 mennyiségű, kőzetliszt, kőzetiszap típusú (kódja: 1422) ásványi nyersanyagot terveznek kitermelni. A kitermelni tervezett ásványi nyersanyag típusát és kódját tervező az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően határozta meg. Az engedélyezési dokumentációból megállapította azt is, hogy a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségéből 0 m3 mennyiséget engedélyes az engedélyezett tevékenységgel össze nem függő célra kíván hasznosítani / értékesíteni kíván. Mindezek alapján a Bányakapitányság a rendelkező részben foglalt feltételek előírását tartotta szükségesnek az alábbiak szerint:
11
-
-
-
-
Az 1. pontban azért határozta meg a tervezett létesítmény kivitelezésének / tevékenység végzésének tényleges helyét és területét, mert az ennek során végzett ásványi nyersanyag kitermelés kizárólag erre a területre korlátozódhat. A 2. pontban rögzítette, hogy a tervezett létesítmény kivitelezése / tevékenység végzése során legfeljebb milyen mennyiségű és típusú ásványi nyersanyag termelhető ki az engedélyezési dokumentációban foglaltak végrehajtásával. A 2. pont további rendelkezései a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9.§ (3) bekezdés, illetve az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 2.§ (4)-(5) bekezdésében foglaltakon alapulnak. A 3. pontban meghatározta, hogy a létesítmény kivitelezése / tevékenység végzése során kitermelt ásványi nyersanyagból legfeljebb 0 m3 használható fel az engedélyezési dokumentációban meghatározott, de az engedélyezett tevékenységgel össze nem függő egyéb célra és az így hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után bányajáradékot köteles fizetni. Engedélyes kizárólag ez utóbbi ásványi nyersanyag mennyiség tulajdonjogát szerzi meg, a helyszínen felhasznált vagy megőrizni köteles ásványi nyersanyag továbbra is állami tulajdont képez. A 4. pontban összefoglalta a bányajáradék bevallására és megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Mindezen előírások a Bt. 3.§ (1a) bek., 7.§ (2) bek., 20.§ (2) bek. b) pontján, illetve a a Vhr. 4.§ (1) bek. ac) pontján, valamint 9.§ (3) bek. előírásain és az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendeleten alapulnak. Az 5. pontban az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 8.§ (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezett a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének kimutatásáról.
A Bányakapitányság felhívja engedélyes figyelmét, hogy az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 2.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szükség esetén a kitermelt mennyiség ellenőrzése céljából geodéziai méréseket rendelhet el. A Bányakapitányság hatáskörét a már korábban meghatározott jogszabály, illetékességét pedig a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A Bányakapitányság szakhatósági közreműködésekor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-ának megfelelően járt el. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság végül felhívja az engedélyező hatóságot, hogy tárgyi ügyben hozott jogerős döntését, valamint annak módosítását, hosszabbítását, átruházását a Ket. 78. § (1) bekezdése alapján haladéktalanul megküldeni szíveskedjen. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00069-3/2013. sz. szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 7. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Tata Város Önkormányzata - Réti 8-s tó rekonstrukciója előzetes vizsgálata engedélyével kapcsolatosan szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. A dokumentáció áttanulmányozása után közegészségügyi szempontból a környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben, a felszínalatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7) Kormányrendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV. 10.) EüM rendeletben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM rendeletben foglaltak figyelembe vételével hozta meg. 12
Az Intézet illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 4509/1/2013. sz. szakvéleményét a hatóság jelen határozat III. fejezet 8, pontjában rögzítette, amely a következő indoklást tartalmazta: „A Réti-halastavakat az egykori Eszterházy uradalom alakította ki 1890-ben Tata határában, az egykor langyos források járta vizenyős rétek, mocsarak területén. A mintegy 65 hektáros síkvidéki, körtöltéses tórendszer részét képezi annak az Altal-ér völgyében húzódó nemzetközi jelentőségű madárvonulási útvonalnak, vizes élőhely láncolatnak, amelynek legrangosabb tagja a tatai Öreg-tó (kb. 1 km-re a Réti-tavaktól) és a Ferencmajori-halastórendszer (mintegy 3 km-re a Réti-tavaktól). A város határában való elhelyezkedése révén és kisebb nagyságából adódóan nem képvisel olyan madártani értéket, mint a közeli nagyobb tavak, de változatos adottságú és méltó tagja 2006 óta a Tatai Tavak Ramsari Területnek. A Réti-halastavak ugyan „mindössze" 120 éves múlttal bír, de az ökológiai gyökerek évezredekre nyúlnak vissza, hiszen itt az Öreg-tó és a Duna között a pleisztocén kortól a XVIII. század közepéig egy hatalmas, több ezer hektáros mocsárvilág húzódott. A Mikoviny Sámuel nevével fémjelzett XVIH. századi Tata környéki mocsárlecsapolások eredményeként a város határában ma szántók, legelők és szabályozott vizek húzódnak. Az egykori források ugyan ma jórészt a Réti-halastavak környékén találhatók (Tata városában és a szomszédos Fényes-fürdőn), de a fejlesztési elképzelések szerint a tórendszer vízellátásában hamarosan ismét kulcs szerepük lehet az ismét fakadó tatai forrásoknak. A tavak közvetlen szomszédságában található az egykor nagyhírű Feneketlen-tó, amely a Fényes körüli rétek legnagyobb ilyen jellegű forrástava volt egykor. Mélysége Fényes Elek 1848-as írása szerint mintegy 18-20 méter volt. A kicsiny felületű - kb. 15 méter átmérőjű - tó mikrofaunája még az 1970-es években is meglepően gazdag volt. A védett terület sajátossága, hogy maguk a halastavak egészen a közelmúltig.nem álltak védelem alatt, csupán a körülöttük elterülő nádasok, legelők, mocsarak, mocsárrétek és égeres láperdők. A tavakat 2012-ben nyilvánította védetté az önkormányzat. A halastavak kisebb volumenű fenntartó jellegű kotrására az elmúlt fél évszázadban kétszer is sor került, de a természetes feltöltődési folyamatot mindez csak lassítani volt képes, sőt az elmúlt évtizedben igen felgyorsult a tórendszer elöregedése. A tórendszer legnagyobb része évek óta szárazon áll, jelentős mennyiségű iszap eltávolításáról kell gondoskodni, valamint helyreállítani a tavakat tápláló csatornát. A 8-as tóegység egykori hatalmas ősnádasait egyre inkább a gyékény váltja fel, ami ökológiai szempontból nem kívánatos folyamat. A botanikai-zoológiái megfigyelések arról tanúskodnak, hogy e terület természetvédelmi jelentősége egyre csökken és bár még mindig számottevő természeti értékek (leginkább madárvilág) figyelhető meg, a Ramsari Egyezmény révén néhány éve kapott kitüntető cím sokkal inkább a tórendszer múltjának és a benne rejlő lehetőségeknek szól, mint a jelenlegi szerepének. A VTTI-as tó helyreállításának tervei a tó értékét újra régi rangjára emelné a területet.” A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a R. 5. § (2) bek. ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglalt döntést hozta. Tárgyi vízilétesítmény (szennyvíztisztító) a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben foglaltak szerint vízjogi engedély köteles létesítmény. Az eljárást az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában kell lefolytatni. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. 13
Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, 2013. 11. 06. dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán s. k. megbízott igazgatóhelyettes
14
