ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Internet: http://edktvf.zoldhatosag.hu Telefon: 96/524-000, Fax: 96/524-024

Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. e-mail: [email protected]

Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán:

Hétfő, Kedd, Szerda:

9-15 óráig,

Csütörtök:

9-16 óráig

A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:

év:

hó:

K-8708-21/2009. dr. Koczka Ágnes/ Gratzl Ervin

nap:

KÜJ: 102337071

Hiv. szám: Melléklet:

Tárgy:

Telephely

Létesítmény

KTJ: 100882130 KTJ: 102031457 Kerékteleki QUALITY-PIG KFT. – Rókás sertéstelep környezetvédelmi és környezethasználati engedélye

HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a QUALITYPIG Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.; statisztikai azonosító jel: 14035139-0146-11-08) részére a Kerékteleki 0179/4 hrsz-ú ingatlanon, 2,7674 ha területű telephelyen 7488 férőhelyes hízók tartására alkalmas sertéstelep létesítésére, az ENQUA Környezet és Minőség Szolgálat Kft. (2943 Bábolna, Mészáros u. 1.) által készített összevont környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélykérelmi dokumentáció, valamint az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedélyt ad. II. 1. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: a) A telepítés során keletkező építési hulladékot össze kell gyűjteni és kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére adható át további kezelésre. b) A sertéstenyésztés során keletkező állati eredetű hulladékok esetében az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. c) Egyéb hulladékokat zárt gyűjtőedényzetben, illetve zárt szivárgásmentes műtárgyban kell gyűjteni. d) A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását külön jogszabály előírásai szerint kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást teljesíteni. e) A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. f) A hatóság a telephely környezetében levegővédelmi övezetet állapít meg az alábbiak szerint: A levegővédelmi övezet a felépítendő épületek homlokzatai által együttesen meghatározott külső kontúrvonalaitól számított 500 m sugarú, EOV koordinátákkal kijelölt szabálytalan sokszög.

Az 500 m sugarú védelmi övezet határoló EOV koordinátái a következők: X 246 065 245 565 245 346 244 846 244 765 245 265 245 496 245 996

Y 568 856 569 365 569 468 568 968 568 812 568 312 568 193 568 693

g) A védelmi övezet ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről az engedélyes köteles gondoskodni a jelen határozatban foglaltak szerint. h) A védőövezet területén nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, vagy egyéb építmény. i) A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Ennek érdekében az alábbi intézkedéseket kell az üzemelés során rendszeresen elvégezni: a. Az etető berendezés helyes üzemelésével a takarmány kiszóródását meg kell akadályozni, az etető mosóvizét a takarmány bekeverésére kell felhasználni. b. A telephelyen található földutakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. c. A hígtrágya kihordásához alkalmazott gépi berendezések megfelelő műszaki kialakításával és rendszeres ellenőrzésével az anyagmozgatás során az elfolyást meg kell akadályozni. d. A hígtrágya termőföldre való kijuttatását és a trágyázott terület elmunkálását a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat által kiadott engedélyben foglaltak szerint kell végezni, melynek során kerülni kell a kijuttatási területek szomszédságában lévő lakosság zavarását. e. Az alkalmazott munkagépek és szállítójárművek üzemeltetése során a külön jogszabályban előírtakat be kell tartani. j) A H-1898-5/2009. számú vízjogi üzemeltetési engedélyt módosítani kell a vízigény vonatkozásában a telephely jogerős használatbavételi engedélyének kiadásához. k) Az 5814 m3 tárolókapacitású lagúnákat és a 4500 m3 tárolókapacitású hígtrágya tárolót vízzáró kivitelben kell kialakítani úgy, hogy a vízzáróság biztosítása legalább 20 év élettartamú legyen és a korróziónak ellenálljon. Kialakítási határidő: a telep használatba vételéig. l) Biztosítani kell, hogy a gyűjtőmedence/aknák mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot. m) Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. n) A tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat, ezért a talajvíz állapotának nyomon követése céljából a telep területén 2 db monitoring kút kialakítása szükséges. Az egyik a szociális épület É-i sarokpontjától NY-i irányban egy kontroll monitoring kút, a tüzivíztározó É-i sarokpontjától ÉK-i irányban pedig egy észlelő monitoring kút. A monitoring kutak vízjogi engedélyköteles létesítmények, melyek engedélyeztetés iránti kérelmét és a mellékelt engedélyeztetési terveket a felügyelőség részére e határozat jogerőre emelkedését követő 2 hónapon belül kell benyújtani. o) A kutakban féléves rendszerességgel mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, nitrit, nitrát, klorid, ammónium, foszfát, szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként a tárgyévet követő év január 15-ig meg kell küldeni a Felügyelőség részére. p) A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégezni. q) Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a felügyelőséget soron kívül értesíteni kell.

r) A tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat, mely magába foglalja az adatszolgáltatást is. Adatlap benyújtására kötelezett, mivel engedélyköteles tevékenységet folytat a KAR adatlapokat és a FAVI adatlapokat a felügyelőség részére e határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani. s) A haváriát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. III. Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság előírása: - A telepen keletkezett és mezőgazdasági felhasználásra átadott trágya mennyiségéről nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget. - A telep használatba vételének tényéről haladéktalanul értesíteni kell a talajvédelmi hatóságot. A telep tulajdonosának az üzembe helyezést követő 120 napon belül meg kell szereznie a talajvédelmi hatóság hígtrágya kihelyezésére vonatkozó engedélyét.

IV. A környezethasználó a tevékenység folytatása során minden év február 28-ig 100.000,-Ft összegű felügyeleti díjat köteles befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. A 2009. évi időarányos felügyeleti díjrészt a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell befizetni a Felügyelőség számlájára. V. Az egységes környezethasználati engedély az abban foglaltak ötévenként történő felülvizsgálata során hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát a környezethasználó e határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év eltelte előtt teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció csatolásával kezdeményezheti. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 431.250,-Ft.

INDOKOLÁS A hatóság a H-464-8/2009. számú előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy a Quality-Pig Kft. (továbbiakban Kft.) által a Kerékteleki 0179 hrsz-ú 2 ha 7674 m2 kiterjedésű Rókás telep megnevezésű ingatlanon 7488 db hízóval megvalósítandó sertéstenyésztés megkezdéséhez környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján kiadott egységes környezethasználati engedély szükséges, mivel a kérelmezett állattartási tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletének 2. pontja és 2. számú mellékletének 11. b) pontja alá tartozik. A hatóság engedélyezte a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását. A Kft. megbízásából az ENQUA Környezet és Minőség Szolgálat Kft. a határozatban foglaltaknak megfelelően 8 példányban benyújtotta a kérelmet, és igazolta a 862.500,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetését.

A hatóság megállapította, hogy a benyújtott dokumentáció megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 6. és 8.sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. A Felügyelőség a dokumentáció alapján a tervezett korszerűsítés környezeti hatásaira vonatkozóan a következőket állapította meg: A tevékenység ismertetése: A tervezett tevékenység célja a Kerékteleki 0179/4 hrsz.-ú 2 ha 7674 m2 kiterjedésű ingatlanon található állattartó telep újjáépítése és sertésnevelő telepként való működtetése. A telephely KomáromEsztergom megyében, a Kisbéri kistérségben, Bábolnától kb: 10 km-re, Tárkány és Kerékteleki között a lakóövezettől 1,5 km távolságra található. Az Ótarcsi árok a telephely szélétől 900 m-re található. A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII. 21.) korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rend. 5. §.(1) d. pontja alapján nitrátérzékeny. Kialakítás: A beruházásban a 3 db istállóépület (6.706 m2), az 1. sz. istállónál a szociális épületrész, 1db folyékony kommunális gyűjtőakna (10 m3), lagúnás hígtrágya gyűjtő és külső hígtrágya gyűjtő építése, illetve korszerű tartástechnológiai eszközök beszerzése történik. A telephelyen kialakított férőhelyek 7.488 hízó elhelyezését biztosítják. A tevékenység: sertéstenyésztés. TEÁOR száma: 01.46. Évente várhatóan 11.230 m3 hígtrágya és 40 m3/év mosató csurgalékvíz keletkezésével lehet számolni, vagyis összesen 11.270 m3/év mennyiséggel. Az ólak padozata betonrács, amely alatt 0,95 m mélységű vízzáró trágyatároló rendszer található. A lagúna kapacitása: 5.814 m3. A lagúna bűzzárását a víz záróréteg és az istálló légtere biztosítja. A lagúnák középen kialakított aknafolyosója végén, vagyis az istállók hátsó végénél gumis karmantyúval csatlakoztatják a lagúnát és az 50 m3-es trágyaátemelő műtárgyat összekötő felszín alatti csatornavezetéket. Az átemelő műtárgyból szivattyúval kerül a trágya a trágyatároló medencébe. A hígtrágya elhelyezése 4.500 m3 kapacitású szigetelt hígtrágya tárolóba történik. Az összes trágyatároló kapacitás 10.314 m3, ezáltal a lagúna és a trágyatároló összesen 10,9 havi trágyamennyiség tárolására képes. A BAT-nak való megfelelőség: A létesítmények megfelelők, mivel szivárgásérzékelővel, és monitoring rendszerrel a műtárgyak ellátottak lesznek. A lagunák, hígtrágyatároló szigetelt kivitelben valósulnak meg, mivel vízzáró és szulfátálló betonból alakítják ki úgy, hogy a korróziónak ellenálljon és legalább 20 évig a vízzáróságot biztosítsa. Mérete alapján több mint 6 havi trágya befogadásra alkalmas lesz. Az összegyűjtött hígtrágyát földbe injektáló hígtrágya szállítóval termőföldre juttatják ki. A kijuttatás az 59/2008.(IV. 29.) FVM rendelet szerint történik. Az elérhető legjobb technikának való megfelelést vizsgálva hulladékgazdálkodási szempontból a telephelyen folytatott tevékenység (sertéstenyésztés) megfelel a kritériumoknak. A telephelyen az anyagfelhasználásokat (pl: takarmány, itatóvíz, technológiai víz, állatgyógyászati szerek, fertőtlenítőszerek) nyomon követik, ellenőrzik, a felhasználás és ezáltal a hulladék keletkezés csökkentése érdekében. Technológia: A hízóalapanyag betelepítése a malacok 8-9 hetes korában, 20 kg súlyban, előre meghatározott terv alapján, megfelelően előkészített istállókba történik az egyszerre telepítés elvének alkalmazásával. A hízlalási ciklus 100-120 napig, az állatállomány 100-110 kg-os átlagsúlyának elérésig tart.

Vízgazdálkodás-vízvédelem: A telephely vízellátását 70,0 m talpmélységű kútból biztosítják, mely többször módosított H-18985/2009. számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A vízigény módosítása a telep üzembe helyezéséig megtörténik. A módosítás 500 m3/év-ről az üzemeltetés alapfeltételeként 19.345 m3/év (53 m3/d) fog történni. A kút kapacitása 115 m3/d, tehát a vízigényt kielégíti. Az épületekre hulló csapadékvizeket tüzivíztározóba vezetik, a telephely többi részén pedig a burkolatlan területeken elszikkad.

Hulladékgazdálkodás: A tevékenység telepítése során keletkező hulladékok: EWC kód 17 09 04

Megnevezés Várható mennyiség (t) kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek 1 különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól

A keletkező építési hulladékról feljogosított szervezetnek való átadással kíván gondoskodni. Az üzemelés során keletkező veszélyesnek nem minősülő hulladékok: Megnevezés hulladékká vált állati szövetek (elhullott állati tetemek) vizes folyékony hulladékok, amelyek különböznek a 16 10 01-től papír, karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék Egyéb települési hulladék, ideértve e kevert települési hulladékot is Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok (települési folyékony hulladék)

EWC kód 02 01 02 16 10 02 15 01 01 15 01 02 20 03 01 20 03 99

Az épületek takarításánál keletkező trágyás mosóvizet gyűjtőcsatornában, illetve külön kialakított, zárt aknában, az elhullott állati tetemeket szilárd burkolatú gyűjtőhelyen, zárt csurgásmentes edényzetben gyűjtik. A szociális helyiségben keletkező kommunális hulladékot szabványos gyűjtőedényzetben, a települési folyékony hulladékot zárt, 10 m3-s aknában gyűjtik elszállításig. A csomagolási hulladékokat szelektíven, zárt gyűjtőedényzetben kerül összegyűjtésre. Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok

EWC Kód 15 01 10* 15 02 02*

A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése fedett, zárt, betonozott padozatú épületben kialakított, munkahelyi gyűjtőhelyen, zárt gyűjtőedényzetben történik. Rendkívüli események alkalmával – állatállomány járványszerű pusztulása – a belső biztonsági szabályok és járványvédelmi tervben foglaltakat szükséges betartani. Levegőtisztaság-védelem: Az érintett állattartó telephelyek (Kistarcs és Rókás sertéstelep) egymás közelében vannak és 1,5 kmes körzetükben nincs lakóépület. A telephelytől a legközelebbi lakóházak 1500 m-re találhatóak. A tervezett telep állatlétszáma a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm.r.) 2.sz. melléklet 7. pontja szerinti nagyságot -2000 db - meghaladja, így levegővédelmi övezetet (500 m -1000m-ig) kell kijelölni. A tanulmány tartalmaz bűzterjedés számítást, amelynek eredményeként a lagúnás, vízzáró réteges hígtrágya tárolási technológiánál a keletkező bűzhatás 46 m-en belül lecsökken az éppen érezhető 1 SZE szagküszöb érték alá. Mivel a sertéstelep külterületen helyezkedik el, ill. Kerékteleki a 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a legenyhébb, 10. sz. – az ország egyéb területe – légszennyezettségi zónába tartozik, illetőleg a takarmány- és trágyagazdálkodási technológia terén alkalmazandó BAT előírások miatt a hatóság 500m-es védelmi övezetet állapít meg. A tevékenység során várható környezeti hatások: Felszíni, felszín alatti vizek

Felszíni vizet a tevékenység nem érint, mivel az Ótarcsi árok a telep szélétől 900 m-re található. A telephelyen talajvízvédelmi hatásterület a lagunák és a külső hígtrágya tárolónál értelmezhető. A lagúnák, hígtrágya tároló vízzárási funkciójának ellenőrzésére szükséges a monitoring kutak telepítése. Az állattartó telep normál működés mellett a felszíni és felszín alatti vizeket nem veszélyezteti. Levegő: A telep működése során szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, ill. a meteorológiai tényezőktől is függő bűzhatással (állattartásból, főleg hígtrágya kezelésből eredően) kell számolni. A telepek között hígtrágya szállítás a beruházás megvalósítását követően nem történik Bejelentés köteles légszennyező pontforrás a telephely területén nem üzemel. Zajvédelem: A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy az állattartó telep külterületi mezőgazdasági területekkel szomszédos, így a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határétkeinek nem kell teljesülniük, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóterület a teleptől több mint 1500 m-re található. A felülvizsgálati dokumentáció alapján, az állattartó telep zaj hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet vagy helyiséget. A telephely működésével kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. Természetvédelem: A Kft. Kerékteleki telephelye nem védett, nem Natura 2000 terület. A természetvédelem és a tájvédelem érdekeit a korábban is állattartó telepként üzemelő sertéstelep terv szerinti üzemeltetése nem sérti. A hatóság a R. 9.§. (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően honlapján és a 24 Óra című napilapban közleményt tett közzé a jogszabályban foglalt adattartalommal, egyidejűleg a R. 8.§. (2) és (3) bekezdése alapján a kérelmet és mellékleteit megküldte a telepítés helye szerinti Kerékteleki község Jegyzőjének a kérelem és mellékletei közzététele érdekében. Ezt követően a hatóság a R. 8.§. (4) bekezdése értelmében megkereste a szakhatóságokat, melyek közül az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete a 1962/4/2009. számú, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Iroda a 430/3262/01/2009. számú, a Komáromi Körzeti Földhivatal a 10112/2009. számú, A Komárom-Esztergom Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a 20.2/3640-1/2009. számú, Kisbér város Jegyzője a 3111/2009. számú, BársonyosKerékteleki Körjegyzősége a 17/1386/2009. számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett hozzájárult az engedély kiadásához. A Komáromi Körzeti Földhivatal felhívja a Kft. figyelmét arra, hogy amennyiben a telepen végzett állattartási tevékenység az ingatlannal szomszédos mezőgazdasági földrészleteket is érintené, ezen területekre a munkálatok megkezdése előtt a Földhivataltól más célú (időleges, ha szükséges végleges) hasznosítási engedélyt kell beszerezni, amennyiben az érintett területek legalább egy gazdasági évben mezőgazdasági termelésre alkalmatlanná válnak. A termőföld igénybevétel az alábbi esetekben minősül időleges más célú hasznosításnak: - ha az érintett területen a lábon álló termény megsemmisül, - ha terméskiesés következik be, - ha az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, - vagy a talajszerkezet károsodik. A hatóság által 2009. július 08.-án tartott közmeghallgatáson a tevékenység végzésével kapcsolatban észrevétel nem merült fel. A rendelkező rész II. fejezetében foglalt előírások az alábbi jogszabályokon alapulnak: - Az 1. b) pontban foglalt előírás a 71/2003. (VI.27.) FVM rendeleten alapul. - Az 1.c) pontban előírtakat a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése, 5.§, 15.§ és 16.§-ok alkalmazásával kell teljesíteni. - Az 1.d) pontban foglalt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásai szerint , a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti EWC kódokkal kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást teljesíteni. - Az 1. h) pontban foglaltakat a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 12.§ és 14.§ -ában írtak alapján kell betartani.

A rendelkező részben foglalt levegővédelmi övezet kijelölése az alábbi jogszabályon alapul: A levegővédelmi övezet nagyságát, amely EOV koordinátákkal meghatározásra került a közmeghallgatást követően 500 m-es sugarú sokszögként állapítja meg a hatóság a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-ában, illetve 2. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység – sertéstelep létesítése, nagy létszámú állattartás - a II. fejezetben megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a környezet védelmének általános szabályiról szóló 1995. évi LIII. tv. – a továbbiakban: Kvt, – 70. § (1) bekezdése és a R. 24. § (9) bekezdés a.) pontja alapján a R. 10. § (4)-(6), a 20. § (3)-(8) bekezdése szerinti tartalommal megadta. A tervezett tevékenység a Korm.r. 2.sz. melléklet A. 7.2.b) pontja alatt felsorolt, így legalább 500, de legfeljebb 1000 m sugarú körben a védelmi övezetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felügyeleti díj fizetésére vonatkozó rendelkezés a Kvt. 96/B. § (1) és (4) bekezdésén alapul. Az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a hatóság a R. 20. § (8) bekezdése alapján állapította meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99.§(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2.§. (4) bekezdése rendelkezik. Győr, 2009. augusztus 18.

Gerencsér Tivadar s.k. igazgató