ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\Kuller\14866-9.doc
A határozat jogerős
év:
hó:
Iktatószám:
14866-9/2013.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Kuller Gábor/
Melléklet:
nap:
KÜJ: 102394339 Tárgy:
Hencz Gabriella
KTJ:
SOPI-BAU Kft. - Nagycenk, 300/4-6 hrsz. ingatlan vízellátása és szennyvízelvezetése – vízjogi létesítési engedélye
Vízikönyvi szám: Nagycenk – 8., 16.
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) SOPI-BAU Kft. (9400 Sopron, Táncsics u. 50.) által előterjesztett kérelmének helyt ad, és részére a „BCH-12-B35” munkaszámú tervdokumentáció alapján, a Nagycenk 300/4-6 hrsz.-ú ingatlanok vízellátásának és szennyvízelvezetésének megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: Engedélyes: SOPI BAU Kft. (9400 Sopron, Újteleki u. 1-5.) A tárgyi vízilétesítmények megvalósításával érintett ingatlanok: Nagycenk 380, 303 és 304/6 hrsz. Műszaki adatok: A tervezett víziközművek 3 db ingatlan vízellátását és szennyvíz elvezetését fogják biztosítani. Tervezett ivóvíz vezeték főbb műszaki adatai A tervezett ivóvíz vezeték fejlesztés a Major utcai meglévő vezeték meghosszabbításaként, felbővített méretekkel valósul meg. Az ivóvíz nyomóvezeték DN 110 KPE 10 bar csövekkel épül ki 58 fm hosszban. A vezetékre a V-1-0-3 jelű végszelvényben 1 db NA 80-as HAWLE típusú földfeletti tűzcsap kerül beépítésre. A lakóingatlanok bekötése D63 KPE csövekkel épül ki. A kiépítésre kerülő szennyvízcsatorna főbb műszaki adatai A tervezett gravitációs szennyvízcsatorna NA 20 PP SN10 csövekkel épül ki 47 fm hosszban, 5 ‰ lejtéssel. A gerinccsatorna Sc-1-1 jelű végszelvényében D 100 beton tisztítóakna épül. A tervezett
szennyvízcsatorna befogadója a Major utca alatti szennyvízcsatorna D100 beton tisztító aknája. Az ingatlanokon összegyűjtött szennyvizek a Nagycenki szennyvíztisztító telepen kerülnek megtisztításra. A házi bekötések NA160 PP csövekkel épülnek ki. II. Az engedélyes köteles az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: a./A kivitelezés során a szakhatóságok, közmű üzemeltetők állásfoglalásaiban, továbbá a vonatkozó szabványokban rögzítetteket be kell tartani. Az ivóvízvezetékek, szennyvízcsatorna vízszintes és magassági vonalvezetése, a csatlakozások kialakítása, közműkeresztezések a terv szerint, a közművek kezelőinek előírásai alapján kivitelezhetőek. b./A létesítés során a kiviteli munkákat úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vezetékeknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízellátó, szennyvízelvezető rendszerrel. c./A kivitelezés során tilos a talaj és a felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg be kell jelenteni Felügyelőségünknek. d./A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 31.§ értelmében a hulladékbirtokosnak az elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a hulladékkezelőnek, vagy közvetítőnek, vagy kereskedőnek, vagy közszolgáltatónak a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadás útján kell gondoskodni. e./Száraz időben, szükség esetén a munkaterületet locsolással pormentesíteni kell. A gépjárművek kerekeit a közútra való ráhajtás előtt pormentesíteni kell. Amennyiben a kiszoruló föld lerakóhelyre történő elszállítása történik, a szállítást ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. f./A szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. g./Az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. h./A megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni. i./A megvalósult létesítmények jelen engedély alapján nem üzemeltethetők, a rendeltetésszerű üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a hatóságtól a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció csatolásával, és a megvalósulást igazoló dokumentáció benyújtásával. Az üzemeltetésre vonatkozó kérelmet a majdani üzemeltetőnek kell benyújtania. A rendszerek üzemeltetésére vonatkozó adatokat és előírásokat ezen eljárás során adjuk meg. 2./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete GY-06R/051/00567-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szempontból az alábbi feltétel betartása mellett hozzájárult: a./A kivitelezés során a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében foglalt védőterületekre valamint védősávokra vonatkozó előírásoknak kell teljesülnie.
3./Be kell tartani továbbá a Soproni Vízmű Zrt. 2013-004934-002/2013. sz. hozzájáruló, a Nagycenki Közös Önkormányzati Hivatal 2413-2/2013. sz. hozzájáruló nyilatkozatában foglaltakat. III. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Soproni Katasztrófavédelmi Kirendeltség 08-04/494-2/2013/SH. számú nyilatkozatában a vízjogi létesítési engedély kiadásához hozzájárult. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. Amennyiben a vizilétesítmény megvalósítása a vízjogi létesítési engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Nagycenk – 8.,16. számon a vízikönyvbe bejegyzi. VI. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 1000.000 Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. VII. SOPI BAU Kft. (9400 Sopron, Táncsics u. 50.) az eljárás lefolytatásáért a 200.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS SOPI-BAU Kft. (9400 Sopron, Táncsics u. 50.) 2013. július 08-án kérelmet nyújtott be a hatósághoz és a Nagycenk, Csapás köz 300/4-6 hrsz. ingatlanok vízellátása és szennyvízelvezetése tárgyában vízjogi létesítési engedély kiadását kérte. Kérelméhez Bichler Mérnöki Bt. által BCH-12-B35 tervszámon elkészített tervdokumentációk, valamint a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. § (1) g) bekezdése alapján a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szóló, 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete szerinti adatlapokat, valamint a beruházással érintett ingatlanok tulajdoni lapjait csatolta.
A kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat a hiánypótlási felhívást követően megfizette. A kérelmező a hatóság eljárása során kibocsátott hiánypótlási felhívásaiban foglaltakat a hatóság által engedélyezett határidőn belül csatolta. A kérelmező a hatóság eljárása során csatolta az érintett ingatlanok tulajdonosa, a Nagycenki Község Önkormányzatának 2413-3/2013. sz. tulajdonosi hozzájárulását. A hatóság eljárása során csatolásra került Kovács Tibor tervező tervezői nyilatkozata is, amelyben kijelentette, hogy a tervben a meglévő és a tervezett közművek szerepelnek, és a tervezett beruházás közműveket nem érint. Az eljárás során a hatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. § (3) bekezdés alapján –megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete GY-06R/051/00567-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező rész szerinti tartalommal hozzájárult a vízjogi létesítései engedély kiadásához. Döntését az alábbiakkal indokolta: „SOPI-BAU Kft. (cím: 9400 Sopron, Táncsics u. 50.) kérelmére Nagycenk, Csapás köz 300/4-6 hrsz-ú ingatlanok vízellátására, szennyvízelvezetésére vonatkozó vízjogi létesítési engedélye ügyében indult eljárásban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E § (3) bekezdése alapján. A szakhatósági hozzájárulás kialakítása során – a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben – az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakat vizsgáltam. Megállapítottam, hogy a benyújtott tervdokumentáció a jogszabályi előírásoknak megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2013. szeptember 29. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatóságom hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. Korm. rendelet 32/E §. (3) bekezdése b) pontja, illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal GY-01D/EPH/2595-02/2013. sz. végzésében szakhatósági eljárását hatáskörének hiánya miatt megszüntette. Döntését az alábbiakkal indokolta: „Az Észak – dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Nagycenk, 300/4-6 hrsz. ingatlan víz és szennyvíz elvezetése- vízjogi létesítési engedélye tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt.
A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így – figyelemmel a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet 13. § (1)-(2) bek.-re nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. Felhívja azonban a hivatal az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelt kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! A megyei hatáskörű múzeum a muzeális intézményeiről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődéséről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen. Így kéri a hivatal, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes múzeumot értesítse (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 9021 Széchenyi tér 5.), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdésén, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §, 1. számú melléklet 7. pontján alapul. A jogorvoslati út a Ket. 4.. § (9) bekezdése alapján került megállapításra.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Soproni Katasztrófavédelmi Kirendeltség 08-04/494-2/2013/SH számú nyilatkozatában a következőket adta elő: „Tárgyi üggyel kapcsolatban ezúton nyilatkozzuk, hogy az Nagycenk, 300/4,300/5,300/6 hrsz. alatti ingatlanok vízellátása, szennyvíz elvezetése vízjogi létesítéséhez a benyújtott dokumentációk alapján hozzájárulunk.” A hatóság a benyújtott tervek vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból történő átvizsgálása alapján megállapította, hogy a tervezett vízilétesítmények megépítése beilleszkedik a meglévő ivóvízellátó és szennyvíz elvezető rendszerbe. A víziközmű rendszereket üzemeltető Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. 2013-004934002/2013. számú nyilatkozatában a tervezett ivóvízellátó és szennyvízelvezető létesítmények kivitelezéséhez hozzájárult, valamint a 22013-004934-003/2013. számú dokumentációjában megadta szennyvíz befogadói nyilatkozatát. A szennyvíz kibocsátási határértékek megállapítása a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre vonatkozóan történt. A hatóság a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához benyújtott adatlapot vízvédelmivízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság- és zajvédelmi, valamint természetvédelmi szempontból átvizsgálta. A tervezett beruházás vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező ivóvíz és szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszerek kapacitásán belül kielégíthetőek. A tervezési terület kijelölt távlati vízbázist nem érinti, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a 200 mm/évet. A vizsgálat során a hatóság megállapította, hogy a tervezett vízilétesítmények létesítése során hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatás nem várható. A tevékenység megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet porszennyezésével járhat. Az építésnél használt dízel üzemű munkagépek kipufogógáza az érintett területeken minimális többlet légszennyezést okozhat. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A levegő védelmi előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-án alapulnak. A közművek megvalósításával együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből
származó környezeti zajkibocsátás ügyében - az építési munkák időtartama alatt - a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4.§ (1) a) pontja alapján. A kialakításra kerülő létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A vízellátás, szennyvízelvezetés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természetés tájvédelmi érdeket nem sért. Fentiek alapján a tervezett tevékenység jelentős környezeti hatást nem fog okozni, a megvalósítással kapcsolatban kizáró okok nem merültek fel. A benyújtott dokumentációk figyelembevételével a tárgyi létesítmények megépítése műszaki előírásokba nem ütközik, ezért a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett a tárgyi víziközmű fejlesztés ellen kifogást a hatóság nem emel, vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból a vízjogi létesítési engedély kiadása mellett döntött. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és 29. §-ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-ára alapozta. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. § (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 §-a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98.§ (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 § (1) bekezdése határozta meg. Győr, 2013.10.22.
dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
