ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: 96/524-000, Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
nap:
Iktatószám:
H-6826-33/2007.
Hiv. szám:
Előadó:
Vargáné / Reményi Tamás
Melléklet:
KÜJ: Tárgy:
KTJ: Himod, AGRO-FAVORIT Kft. Himod-I. kavicsbánya bővítés környezetvédelmi engedélye
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az AGRO FAVORIT Kft. (9361 Hövej, Dózsa u.8.) részére a „Himod I.- kavics” védnevű bányatelek területének 7 ha 5369 m2 területről 33 ha 277 m2 területre bővítésére környezetvédelmi engedélyt ad. II. 1.) A tevékenységet jellemző adatok: Engedélyes megnevezése: Agro-Favorit Kft. 9361 Hövej, Dózsa u.8. A bányatelek neve: „Himod I.-Kavics” védnevű bányatelek A bányatelek bővítése a 0192/14, 0192/15, 0192/16, 0192/18, 0192/34, 0192/35, 0192/10 és a 0233 hrsz-ú szántó művelési ágú ingatlanokra terjed ki. Kitermelés: 200.000 m 3 /év A bányatelek alaplapja 112,0 mBf, fedőlapja 125,6 mBf.(EOV x:244 837 y: 498 042) 2.) Az engedélyezett tevékenység ismertetése: Az engedélyezett tevékenység: kavicsbányászati tevékenység 200.000 m3 éves kitermelési mennyiséggel. A bányászat a kavics felett települt humuszos talaj, meddőanyag letakarítását és a haszonanyag kitermelését foglalja magába, a bányászati tevékenységhez tárolás, osztályozás, rakodás, szállítás és tájrendezési tevékenység kapcsolódik. Letakarítás: A kavics felett települt humuszos talaj és meddőanyag letakarítása kotrógéppel történik oly módon, hogy a letakarítási szint a kavics bányafal felső rézsűélét legalább 5m-rel megelőzi. A talajt és a meddőt elkülönítetten védőtöltésben deponálják, és a tervidőszaki, valamint a végleges rekultivációhoz használják fel. A deponált humuszos talaj mennyisége 10 000 m3 A
2 94 200 m3 meddőanyagból a bányatavat körülölelő rézsű és partél kerül kialakításra, mely által a kitermeléssel párhuzamosan folyamatos tájrendezés végezhető. Haszonanyag-kitermelés: A letakarítást követően a kavics alsó 9,5 – 10,5 m vastagságú részének kitermelése víz alóli kotrással, felső vékony (0,3-1,5 m) réteg kitermelése szárazon kotrógéppel történik. A vízből való jövesztés a bányató szélétől 2 m távolságra, azzal párhuzamosan lévő jövesztő-géppel történik, mely kitermeli a kavicsot a vízből és a depóniába rakja. Osztályozás, rakodás: A bányatelek területén felállított mobil osztályozó száraz technológiával, szemcsenagyság szerint osztályozza a kitermelt kavicsot, melyet homlokrakodó segítségével az osztályozó adagolóputtonyába juttat, ahonnan szállítószalag viszi fel az anyagot a rostákra. A 3 frakcióra osztályozott kavicsot kihordószalag szállítja a depóniára, ahonnan homlokrakodó-gép rakja teherautókra. Szállítás: A termelvény elszállítása teherautókkal történik, elsősorban a 8608. sz. és a 8611. sz. közutat igénybe véve, ami napi 76- 76 (oda-vissza) teherautó fordulót jelent. Felhagyás: A teljes kavicsvagyon kitermelését követően egy kb. 38 ha –os nagyságú 10-11 m méter mélységű tó marad vissza a területen, amelyet horgászati, üdülési célra kívánnak hasznosítani. A hasznosítás mellet a létrejövő vizes élőhelyek hozzájárulnak a száraz vizes területek arányának javításához, a vizes élőhelyek bővüléséhez. A bányató partélét ellenlejtéssel alakítják ki a felszíni bemosódások csökkentése érdekében. A tájrendezés során a bányatelek határa mentén 5 m-es szélességű védőfásítást terveznek. Havária: A munka és szállítógépek meghibásodása, helytelen üzemanyagtöltés, helyszínen gyakorolt szakszerűtlen karbantartás esetén üzemanyag, gépből elfolyó hajtómű-és kenőolaj juthat közvetlenül a talaj felszínére és a földtani közegre (kavicsra), valamint közvetve a talajvízbe, bányatóba. 3.) Az eljáró hatóság előírásai: 1.)A bányászati tevékenység végzése során tilos a felszíni és a felszín alatti vizek káros szennyezése. 2.) A tájrendezési munkákat a kitermeléssel párhuzamosan el kell végezni. 3.) A letakarított fedőréteget valamint a meddőanyagot a bányászat során a rekultivációhoz kell felhasználni. 3.) A bányatóba szervesanyag tartalmú meddő nem kerülhet, a bányatóba csak a deponált haszonanyagból, valamint az osztályozóból származó ülepített víz vezethető vissza. Szennyezett vizek a bányatóba nem vezethetők. 4.) A bányató környezetét úgy kell kialakítani, hogy a bányatóba felszíni eredetű szennyeződés ne juthasson. 5.) Üzemanyagtöltés a gépek tárolására kijelölt helyen cseppfogó tálca alkalmazásával történhet, betonozott, peremes kármentővel ellátott területen. 6.) A bányatóból évi egy alkalommal, a nyári időszakban vett vízmintákkal elemezni kell a vízminőséget a fejtés területén és a fejtéssel nem érintett területen is. A vízminőség vizsgálatokat az alábbi komponensekre kell elvégezni: vízhőmérséklet, pH, fajlagos
3 elektromos vezetőképesség, összes keménység, vas-, mangán-, szulfát-, foszfát, ammónium-, nitrit- és nitrát-ionok, ásványolaj-tartalom (TPH). A vizsgálati eredményeket értékeléssel együtt tárgyév szeptember 30-ig meg kell küldeni Felügyelőségnek. A mintavételeket és a vizsgálatokat is csak arra akkreditációval rendelkező szervezet végezheti a vonatkozó szabványok figyelembevételével. 7.) A bánya területén gép- és járműjavítás nem végezhető. 8.) A letakarított fedőréteget és meddőt a rekultivációhoz célszerű felhasználni 9.) A tevékenység során fellépő rendkívüli esemény (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 10.) A keletkező veszélyes hulladékokat zárt edényzetben fajtánként elkülönítve, megfelelő műszaki védelemmel ellátott gyűjtőhelyen kell gyűjteni. A veszélyes hulladék további kezelését a jogszabályban előírtak szerint kell teljesíteni. 11.) A keletkező települési szilárd hulladékok valamint a folyékony hulladék gyűjtését és további kezelését a jogszabály előírásai szerint kell végezni. 12.) A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a jogszabályban foglaltak szerint kell teljesíteni. 13.) Az üzemelés során betartandó zajkibocsátási határértékek az MSZ 13-111:85 szabvány 3.2 szakaszának előírásai szerint: A létesítmény telekhatáraitól 10méter távolságban nappal és éjjel: LKH = 70 dBA. 14.) A bányaüzem működtetése során a porszennyezés minimalizálását száraz időszakban a munkahelyi utak locsolásával meg kell oldani. 15.) A szállítás során a rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell szállítani. 16.) A bánya területén gép- és járműjavítás nem történhet. 17.) A letakarított fedőréteget és meddőt a rekultivációhoz célszerű felhasználni. 18.) A munkagépek és szállítójárművek üzemeltetése során a jogszabályi előírásokat be kell tartani. 19.) A bányaművelés befejezését követően a – tájrendezés során – a területet tájba illő növényzettel be kell telepíteni. 4.) A Kapuvári Körzeti Földhivatal előírásai: A bányászati tevékenység megkezdése előtt kérni kell a termőföld végleges ill. időleges más célú hasznosításának engedélyezését. 5.)Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előírása: A bányászati tevékenység csak a megelőző feltárás elvégzése után kezdhető meg. III. Az engedély határozatlan ideig hatályos. IV.
4 A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, és az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 675.000.- Ft. INDOKOLÁS A Felügyelőség a H-1269-21/2006. számú határozatával az Agro-Favorit Kft. (Hövej) részére a Himod I. kavicsbánya 33 ha 277 m2 területre történő bővítésére környezeti hatásvizsgálat elvégzését írta elő. A Kft. a határozatban foglaltaknak megfelelően 8 példányban benyújtotta a környezeti hatástanulmányt, a közérthető összefoglalót és igazolta az 1.350.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díj befizetését. A Felügyelőség megállapította, hogy a környezeti hatástanulmány megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 6. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. A Felügyelőség a hatásvizsgálati dokumentáció alapján a tervezett bővítés környezeti hatásaira vonatkozóan a következőket állapította meg: A „Himod I.-kavics védnevű bánya” Himod község külterületén található, 7, 5369 ha nagyságú. A hatásvizsgálat a korábban engedélyezett Himod I. kavicsbánya bővítésére vonatkozik. A bővítés a 0192/14,0192/15,0192/16,0192/17,0192/34,0192/35,0192/10 és a 0233 hrsz-ú szántó művelésű ágú területeket érinti. A bányatelek területe így 33,0277 ha-ra nő. A tevékenység helye a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. melléklete, valamint a 27/2004 (XII. 27.) KvVM rendelet szerint érzékeny területre esik. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy javítási, szervizelési munkákat a bánya területén nem kívánnak végezni. Talaj: A tevékenység során a termőtalajt letermelik, így a talajra gyakorolt hatás megszüntető jellegű. A megszüntető jelleg a bányatelek területén lesz érzékelhető. A letakarított anyagot, a deponálást követően a meddőanyaggal együtt a rekultivációhoz használják fel. Zaj: A tervezett tevékenység megvalósításából, valamint a létesítés során jelentős környezeti zaj és rezgéshatások nem származnak, a létesítmény működéséből várható zaj-és rezgésterhelés a legközelebbi védendő létesítmények homlokzata előtt nem haladja meg a 8/2002. (III.22) KöMEüM sz. együttes rendeletben előírt határértékeket. Víz: A bányában vízkivétel nincs, szennyvíz-kezeléssel nem kell számolni. A kommunális szennyvizet zárt, mobil illemhelyen tárolják. A telephelyen ipari szennyvíz nem keletkezik. A talajvíz
5 áramlási irányát a tervezett bányászati tevékenység nem változtatja meg. A vízszint ingadozása néhány cm-t nő, a maximális 0,6 m-es ingadozás nem változik. Normál üzemmenet esetén a felszíni és felszín alatti vizeket érő káros hatás nincs. Levegő: Himod település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 2. sz. melléklete szerint a 10-es zónába sorolt. A tervezett tevékenység nem tartozik abba a bányaüzemi körbe, melyre levegővédelmi övezetet kellene megállapítani. A működtetni kívánt kavicsbánya üzembe helyezését követően a bányatelek közvetlen közelében a porterhelés várhatóan növekszik. A bányatelken folytatott tevékenység során a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógáz kibocsátással, valamint a tevékenységből adódó diffúz porterheléssel kell számolni. Hulladékgazdálkodás: A létesítés /bővítés/ során hulladékok képződése nem várható. A munkagépek karbantartása a bányaüzemen kívül történik. A tevékenység során hulladékok képződése nem várható. A kavics kitermelése hulladékmentes technológiát feltételez. A tevékenység felhagyása esetén a környezet elemeit terhelő hatások nem várhatók, mert hulladékok keletkezésével nem kell számolni, és tájrendezést is végeznek. Havária és rendkívüli javító tevékenység esetén az alábbi veszélyes hulladékok képződése várható: Ásványolaj alapú klórvegyületet nem tartalmazó motor-,hajtómű-és kenőolajok EWC 130205* Veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők, abszorbensek
EWC 150202*
Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladékok
EWC 150110*
Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek
EWC 170503*
Természetvédelem: A Jobaháza I.- kavicsbánya terv szerinti üzemeltetése (kapacitás bővítése) természetvédelmi érdeket nem sért, védett természeti értéket nem veszélyeztet, nem károsít. Az érintett terület nem védett, védelemre nem tervezett. A hatóság a R. 8.§. (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően honlapján és a Kisalföld című napilapban közleményt tett közzé a jogszabályban foglalt adattartalommal, egyidejűleg a R. 8.§. (2) és (3) bekezdése alapján a kérelmet és mellékleteit megküldte a telepítés helye szerinti Himod, valamint a közérthető összefoglalót a feltételezetten érintett Hövej, Kisfalud, Kapuvár Önkormányzata Jegyzőinek a kérelem és mellékletei közzététele érdekében. Ezt követően a hatóság a R. 8.§. (4) bekezdése értelmében megkereste a szakhatóságokat, melyek közül az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete a 3733-2/2007., a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi igazgatóság a 17.2/41581/2007.számú., a Veszprémi Bányakapitányság a VBK/2530/2/2007. számú, a Kapuvári Körzeti Földhivatal 10143/2007.
számú,
a
Kulturális
Örökségvédelmi
Hivatal Soproni
Iroda
a
410/2969/04/2007.számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult a környezetvédelmi engedély kiadásához. A Talajvédelmi Igazgatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a kavicsbányászati tevékenységet szántó művelési ágú területeken tervezik, ezért a tevékenység megkezdése előtt a bánya műszaki üzemi terv készítése során a talajvizsgálatokra alapozott termőréteg mentési talajtani szakvélemény készítése, továbbá a mentett termőréteg termőföldként történő további szakszerű
6 felhasználása indokolt. A mentett termőréteg legalább 20 %-nak megőrzése a bányatelek rekultivációjához szükséges. A hatóság a R. 9.§-ában foglaltaknak megfelelően értesítette Himod, Hövej, Kisfalud, Kapuvár, Önkormányzatait és lakosságát a közmeghallgatásról, valamint a Kisalföld című napilapban hirdetést tett közzé erről. A közmeghallgatás időpontjáig sem a Felügyelőségre, sem az Önkormányzatokhoz nem nyújtottak be észrevételt. A hatóság közmeghallgatásról értesítette az eljárásban közreműködő szakhatóságokat is. A Felügyelőség képviselői 2007. november 7-én Himodon közmeghallgatást tartottak, melynek során a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevétel nem hangzott el. A hatóság a fentiek alapján a R. 20.§. (2) bek. a.) pontja értelmében a rendelkező részben foglalt előírásokkal a tevékenység gyakorlására környezetvédelmi engedélyt adott. A határozat a hivatkozott jogszabályokon alapul. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (IV. 15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. Egyéb hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi. XLIII. törvény, és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kell eljárni. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§-a biztosítja, a jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja a 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2.§. (4) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 38.§. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen R 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, 2007. december 11. Dr. Hajdu Klára s.k. hatósági igazgatóhelyettes
