ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
Határozat jogerős: Iktatószám: Előadó:
év:
hó:
nap:
KÜJ:
11223-35/2014.
Hiv. szám:
Tárgy:-
Varga Lajosné/ Tarjányi István
Melléklet:
-
100365768 KTJ 102524856 : Esztergom, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítésének előzetes vizsgálata
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából az UVATERV Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út 17-19.) által benyújtott, Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítésének környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Tevékenység: Esztergom állomáson intermodális csomópont építése. A tervezett tevékenység célja: Esztergom és térsége elérhetőségének, élhetőségének, versenyképességének javítása a közlekedési ágazat fenntarthatóságát szem előtt tartó fejlesztés révén. A beruházás közvetlen célja egy olyan közlekedési csomópont kialakítása, amely elősegíti a közlekedési hálózatok integrációját és együttműködését. Megteremti a jelenlegi autóbuszos és vasúti közösségi közlekedési tér egységét úgy, hogy az összes közlekedési forma kapcsolata a használók számára gyors és kényelmes, átlátható és biztonságos legyen. Másik fontos cél a busz és a vasút közötti átszállási funkciók javítása. A kialakításra kerülő intermodális csomópont részei a következők: Vasútállomás felvételi épület, 2 új Volán épület, meglévő vízház átépítése, autóbusz induló állomás 12 busz és fogadó állomás 6 busz részére, konténeres üzemanyag töltő telepítése. Vasútvonaltól déli irányban külön autóbusz pályaudvar létesítése 28 parkolóállással, és hozzá kapcsolódó bekötőutak kialakítása. A 111 sz. főúthoz való csatlakozás új körforgalmú csomóponton történik. A fejlesztés célja: A beruházással megszüntetésre, illetve áthelyezésre kerül Esztergom jelenlegi szűk belvárosi buszpályaudvara, ezzel csökkentve a belvárost terhelő buszforgalmat. Esztergom állomás végponti oldalán, a kihúzó vágányok és az üzemi funkciók megszűnésével felszabaduló területre kerül az új autóbuszállomás, mely biztosítja a kapcsolatot a vasúti és az autóbuszos közlekedés között. Az intermodális létesítményt a helyi buszjáratok is érintik. A beruházással érintett útvonalak burkolata átépítésre illetve felújításra kerül, a főbb útcsatlakozásokat korszerű körforgalmú csomópontokká építik át. A létesítés ütemezése: Az építés megkezdésének várható időpontja 2015 év, de mindenképpen a vasút villamosítása után, illetve azzal egy időben történik. A beruházás megkezdésének feltétele, a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása, melyet a MÁV saját beruházás keretében kíván megvalósítani. Az építés időtartama nem több egy évnél.
G:\Hatarozatok\2014\11223-35.doc
1
2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a KER/067/00800-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) az Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítésének előzetes vizsgálata környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a KEF/20.2/1458-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint az 52072/04. tervszámú ,,Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítése Környezetvédelmi előzetes vizsgálati dokumentáció” című tervdokumentációban (Készítette: UVATERV Zrt. 1117 Budapest, XI. Dombóvári út 17-19.; továbbiakban: EVD) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság TALAJVÉDELMI SZÁKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS - a a következő: az EVD-ban foglaltak alapján tárgyi beruházás engedélyezéséhez talajvédelmi szempontból hozzájárulunk. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági közreműködésünk során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merült fel.” Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője a 20557-2/2014 számon a következő állásfoglalást adta: „Esztergom Város Önkormányzat Jegyzője (2500 Esztergom, Széchenyi tér. 1.) az Észak - Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) által megküldött, „Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítésének előzetes vizsgálata” tárgyában, hivatalomhoz érkezett megkeresésre, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklet 7. pontja alapján mint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság, az „Észak- Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.)” kérelme szerinti, Környezetvédelmi Előzetes Vizsgálati Dokumentációban megfogalmazott tevékenység végzéséhez hozzájárulok.” Esztergomi Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.125/2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás kérést küldött az Esztergomi Járási Földhivatalnak a 11223-3/2014. hivatkozási számon. A http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2014/melleklet/11223-l.zip alatt található dokumentácókat áttanulmányoztuk . A Földhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44. §-ban előírtaknak megfelelően az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Az Esztergomi Járási Földhivatal részéről a dokumentációkat áttanulmányozta. A beruházás az Esztergom belterület 18159/8, 18112, 18146/6, 18145, 18146/5, 18159/7, 18159/6, 18159/5, 18185/8, 18159/1, 18159/9, 18159/10, 18159/11, 18146/11, 18146/9, 18146/8, 18146/7, 18148, 18149, 18150/6, 18151/2, 18150/7, 18147, 17962/3, 17797 és külterület 0361/37, 0361/2 helyrajzi számú ingatlanokat érinti. Az Esztergom 0361/37 és 0361/2 helyrajzi számú ingatlanok esetében a beruházás termőföldet is érint. Fentiekkel a földvédelmi szakhatósági hozzájárulásunkat megadjuk az alábbi feltételek betartásával:
2
Amennyiben a beruházás megvalósítása során tényleges termőföld igénybevétel történik, a beruházás megkezdése előtt minden esetben meg kell keresni az illetékes földhivatalt a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben (továbbiakban: Tívt.) foglaltak szerint a termőföld időleges és/vagy végleges más célú hasznosításának ügyeiben a szükséges ingatlanügyi hatósági engedélyek beszerzése céljából. A TfVt. 9. § (1) bekezdése alapján termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a termőföld olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik b) a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése c) az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. A más célú hasznosítási kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészletek helyrajzi számát, a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt, a pontos célját, tervezett időtartamát ha időleges, igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét), valamint az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó terület-kimutatást és a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben megjelölt cél a Tfvt 50.§ (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul. A Tfvt. 11. §-a szerint termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tevékenység az érintett és a szomszédos termőföldek mezőgazdasági hasznosítását ne akadályozza, továbbá hogy a jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Ezen engedélyek megléte nélkül a beruházás kivitelezése engedély nélküli más célú hasznosításnak minősül, amely a 2007. évi CXXIX. törvényben meghatározott bírság kiszabását vonja maga után. Felhívom a figyelmét, hogy átlagosnál jobb minőségi .termőföld más célú hasznosítása külön feltételekkel engedélyezhető! A szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a Tfvt. 18. § (3) bekezdése határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügydöntő hatóság határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg,” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1254-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) mint eljáró hatóságtól „Esztergom, vasútállomás; intermodális csomópont kiépítése - előzetes vizsgálat” ügyében Hatóságomhoz érkezett megkeresés felülvizsgálata alapján az engedély módosításához a kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi feltételekkel adom meg: − A kivitelezés talaj szint alatti munkáit kizárólag egyidejű régészeti felügyelet biztosítása mellett szabad végezni. Az ennek során előkerülő régészeti objektumokat szakszerűen fel kell tárni és dokumentálni. − A régészeti megfigyelés, valamint a szükségessé váló egyéb régészeti szakfeladatok előzetesen megkötött szerződés alapján, a Beruházó költségviselésével végezhetőek. − A régészeti szakfeladatok ellátására a területileg illetékes MNM Balassa Bálint Múzeum (2500 Esztergom, Mindszenty tér 5.) jogosult. − A munkák ütemezését a kivitelezés gördülékeny lebonyolítása érdekében a Múzeummal előzetesen egyeztetni kell. − Amennyiben a régészeti megfigyelés mellőzésével végzett munkafázisok során váratlan régészeti lelet, vagy lelőhelyre utaló jelenség kerül elő, a munkát azonnal abba kell hagyni, és a leletről haladéktalanul értesíteni kell a Múzeumot. A bejelentési kötelezettség elmulasztása az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. r. alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. − Az elkészült létesítmények majdani használatbavételi engedélye kiadásának feltétele az előírt régészeti tevékenységek elvégzéséről szóló hivatalos jelentés. Ezt a munkálatok befejezését követően meg kell küldeni Hivatalomnak. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 583-2/2014./VH számon a következő állásfoglalást adta:
3
„A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fenti tárgyú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából az UVATERV Zrt (1117 Budapest, XI. Dombóvári út 17-19.) kérelmére indult engedélyezési eljárásban az előzetes vizsgálat elfogadásához az alábbi feltételekkel járulok hozzá: -A közüzemi ivóvízvezeték hálózat és szennyvízcsatorna hálózat építésére, kiváltására, bontására, a csapadékvíz elvezető hálózat kiépítésére, vízfolyásba történő bevezetésre, a vízfolyás keresztezés megvalósítására, műtárgyak kiépítésére, vízjogi engedélyes tervdokumentáció benyújtásával a létesítéshez vízjogi létesítési engedélyi, az üzemeltetéshez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell megkérni Hatóságunktól. -Az érintett vízfolyás tulajdonosától / kezelőjétől az általa kezelt vízfolyást érintő tervezett csapadékvíz bevezetésre és keresztezésre vonatkozó tulajdonosi / kezelői (befogadói) nyilatkozatot, továbbá közmű érintettség esetén a közmű kezelőjének (üzemeltetőjének) nyilatkozatát (illetőleg hozzájárulását, befogadói nyilatkozatát) be kell csatolni. -A vizek és vízi létesítmények más, nyomvonal jellegű létesítménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó előírások betartása kötelező. -A vízfolyás partélétől mért fenntartó sávot szabadon kell hagyni a vízfolyás kezelő szervezet vízgazdálkodási szakfeladatainak zavartalan ellátása érdekében. -A csapadékvizek esetleges szikkasztása, illetve időszakos vízfolyásba való bevezetése esetén elővizsgálatot kell végezni, a vízjogi létesítési engedély kérelemhez az elővizsgálati dokumentációt csatolni kell. -Az építési munkálatok, és az üzemeltetés során tilos a földtani közeg és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése. .A csapadékvizek esetleges elszikkasztása a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken nem okozhat a földtani közegben és a felszín alatti vízben a 6/2009. (TV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot. -Az élővízbe bevezetett csapadékvizek minőségének meg kell felelni a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. -A munkagépek és szállítóeszközök stb. által okozott olaj-szennyeződéstől a földtani közeget meg kell óvni. Amennyiben a géphibából adódóan olajszennyezés veszélye fennáll, úgy a meghibásodott gépet, a földtani közeg megóvása érdekében a területről el kell szállítani. Az esetlegesen olaj szennyezett talajt kárelhárítás keretén belül a területről el kell távolítani, és érintett hatóságokat értesíteni kell. Jelen állásfoglalás ellen Önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” III. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) a kérelem elbírálásáért járó 250 000,- Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtott fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000,-Ft, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében 2 500,-Ft melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. Indokolás A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából az UVATERV Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út 17-19.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz, Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítésének előzetes vizsgálata ügyében. Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálati dokumentációt, és befizette a 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat.
4
A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. melléklet 89. pontjának (vasúti pályaudvar, állomás) illetve 92. pontjának (autóbusz pályaudvar 20 kocsiállástól ) előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3.§ - 5.§ szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.(továbbiakban: Zrt.) Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítését tervezi. Esztergomi állomás átépítése engedéllyel rendelkező külön terv szerinti vasút rekonstrukció keretében történik. Az intermodális csomópont megvalósítása során felvételi épület átépítésére, 2 új Volán épület építésére, meglévő vízház átépítésére és autóbusz parkolótér építésére kerül sor. Az Esztergom állomás területén megszűnő kihúzó vágányok és régi üzemépületek helyén létesül a buszállomás, valamint 500 m2 közpark. A Kincses patak déli oldalán 28 parkolóállással külön autóbusz pályaudvar létesül, megvalósul a hozzá kapcsolódó bekötőút a 111 sz. főúttól, valamint 782 méter hosszban megvalósul a Baross Gábor utca irányába egy új bekötőút. A tervezett bekötőút önkormányzati kezelésű gyűjtőútként fog üzemelni Megtörténik az utak burkolatának cseréje, két körforgalmi csomópont építése, összesen 6,1 hektár terület igénybevételével. Ebből új, illetve megváltozott terület felhasználás 5,1 hektár és kb. 1 hektár a burkolat felújítás. A lakókörnyezet közelében haladó utak mentén a szükséges szakaszokon zajvédő létesítmény épül. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: Ezen időszakok alatt keletkező hulladékok származásuk és anyagi tulajdonságaik szerint több csoportra oszthatóak. A létesítés során keletkező építési hulladékok kezelése elkülönítetten a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint történik A hulladékok átadását csak erre jogosultsággal rendelkező szakcéggel végzik. Az építkezés során az alábbi hulladékok előfordulásával kell számolnunk: EWC 170503* veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek EWC 170101, beton EWC 170302, bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től EWC 170201, fa EWC 170411, kábel, amely különbözik a a 1704 10-től EWC 170203, műanyag EWC 170904, kevert építési és bontási hulladékok Várhatóan a beruházás területén nem lesz kialakítva gépjavításra, tankolásra is alkalmas telephely. Az építés alatt, a munkagépek működtetése során keletkező veszélyes hulladékok a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27. ) VM rendelet szerint az alábbiak: EWC 170503* veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek EWC 080111*, Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék-és lakk hulladék EWC 150110*, veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó csomagolási hulladékok A felsorolt veszélyes hulladékok várhatóan csak kis mennyiségben keletkeznek. A veszélyes hulladékokat a helyszínről elszállítják és azok kezelésére engedéllyel rendelkező kezelő részére átadásra kerülnek. A szilárd települési hulladék megfelelő gyűjtésére a munkaterületen szabványos edényzeteket helyeznek ki. Az üzemelés során keletkező hulladékok: A kiépülést és használatba vételt követően – kis mennyiségben veszélyes és veszélyesnek nem minősülő hulladékok keletkezésével kell számolni. Ezek fajtája jelenleg csak részben ismert, illetve prognosztizálható, pontos, fajtánkénti mennyiségükről a tervezés jelenlegi szakaszában nincs információ. A tervezés jelenlegi szakaszában még nem pontosan ismert a javítási, karbantartási tevékenység és ezek eszközei, anyagigénye. A keletkező hulladékok nagy része azonos az építésnél keletkezett hulladékokkal, és ennek megfelelően gyűjtésük, kezelésük is hasonló. A hulladékgyűjtés szelektív módon az előírásoknak megfelelően, elszállítása meghatározott időközönként, szerződés alapján engedéllyel rendelkező hulladékkezelőhöz történik. Felhagyás:
5
A felhagyás időszakában az építés során keletkező hulladékáramokkal, azaz építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. A hulladékokat a helyszínről elszállítják és azok kezelésére engedéllyel rendelkező kezelő részére átadásra kerülnek. Havária: A beruházás után havária esetén sem kerülhet jelentős mennyiségben szennyező anyag a környezetbe. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Létesítés: A tervezési terület - Esztergom - a mód. 4/2002.(X.7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján a 3. sz Komárom- Tatabánya- Esztergom nevű légszennyezettségi zónába tartozik, amely alapján a kén-dioxid E, szén-monoxid F, nitrogén-dioxid C, PM10 D, a benzol légszennyező anyag pedig az E kategóriába lett besorolva. A létesítés során a munkagépek és szállítójárművek légszennyezésével, a földmunkálatok porzásával lehet számolni, melyek az építési, kivitelezési időszak elteltével megszűnnek. Az építőanyagok közúti szállításából, munkagépek üzemeléséből származó levegő emisszió terhelés elsősorban nitrogén-oxidok, szállópor, korom esetén meghatározó. A földmunkák által okozott kiporzás kb. 80 m-es távolságban lehatárolható. Az építőanyagok szállítása a közeli anyag kinyerő helyekből üzemelő bányákból tervezett, mely a meglevő úthálózaton nem okoz jelentős forgalom, így emisszió növekedést. Az építés fázisában a levegőterhelés csökkentése érdekében a gépek, berendezések telephelyét a beruházás területéhez közel, a szállítási útvonalat a lakott terület elkerülésével jelölik ki, az építőanyag szállító járműveket lefedik, a deponált földet kiporzás elleni védelem érdekében rendszeres időszakonként locsolják, a rézsűket mihamarabb füvesítik. Üzemelés: Az előzetes vizsgálatnál a 2023. évre előrevetített forgalmi adatok alapján számolták az üzemelés okozta közlekedési légszennyezőanyag kibocsátást, levegőterhelést. A forgalmi vizsgálat során az átlagos napi ÁNF [Ej/nap], illetve mértékadó óraforgalmak MOF [Ej/ó] kerületek meghatározásra. Az érintett útszakaszon a jelenlegi és a 2023-ra várható gépjármű forgalmat összevetve 10-15% -os növekedés látszik reálisnak. Légszennyező pontforrás a beruházás keretében nem létesül. A gépjármű forgalom növekedés miatt keletkező szállópor, nitrogén-oxidok mennyisége nem jelentős- az útpadkától számított 5-6 m-en túl - a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Ezen a távolságon belül a Baross Gábor utca 4. (18639 hrsz.), 7. (18097 hrsz.),9. (18098 hrsz.), 10. (18664 hrsz.), 12. (18665 hrsz.), 14. (18669 hrsz.), 16. (18670 hrsz.), 18. (18671 hrsz.), 20. (18677 hrsz.), 22. (18632 hrsz.), 26. (18631/27 hrsz.), 28. (18630 hrsz.), 32. (18626, 18627, 18628 hrsz.) lakóépületek érintettek. A levegőterhelés csökkentése érdekében a beruházással párhuzamosan az alábbi intézkedések kerülnek bevezetésre: - az autóbuszok cseréje korszerűbb, kedvezőbb légszennyezőanyag kibocsátású motorokkal ellátottakkal, az EURO 0 és 1-es kategóriájú autóbuszok közlekedésének mielőbbi megszüntetése, helyette EURO 5 minősítésű járművek beszerzése, - út menti fásításokkal és a létesülő parkkal a szállópor koncentráció csökkentése, - a buszforgalmi átrendeződés következtében a belvárost kevesebb autóbusz érinti. Havária: Az üzemelés, a könnyen illó folyékony, valamint gáznemű anyagok szállítása során, meghibásodás következtében fordulhat elő havária. Ez esetben kis területen, rövid ideig tartó határértéket meghaladó légszennyezettség jelentkezhet, mely a kiváltó ok megszüntetésével a meteorológiai viszonyoktól függően rövid idő alatt hígul. A nagyobb szintű forgalomszervezéssel kialakított csomópont elősegíti az útvonalon a baleseti kockázat csökkenését. Felhagyás: A létesítmény felhagyásakor az építésnél történő kibocsátásokkal kell számolni.
6
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Létesítés: Az építési munkák során - mely magában foglalja a bontási munkákat is - változó helyszíneken a szokásos építő illetve útépítő, vasútépítő eszközök használata történik. Az építéssel érintett területek illetve útszakaszok közelében zajtól védendő területek vannak, ezen területeken az építés során zajterhelési határértékeknek kell teljesülni. Üzemelés: Az intermodális csomópont megvalósítása a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítását követően történik. A tervezett állapotnak megfelelő működés során Esztergom állomáson a tehervonatok mozgása és a vele járó vasúti közlekedési zaj megszűnik, kizárólag villamos vontatású személyvonatok veszik igénybe a létesítményt, 3 peronos állomás kerül kiépítésre. A lakóterületbe ékelődő kihúzóvágányok elbontásra kerülnek. A várható vasúti zaj mértéke a zajtól védendő környezetben jelentős mértékben elmarad a zajterhelési határértékektől. A beruházás a közúti közlekedés tekintetében alapvetően a létesítmény környezetében zajló autóbusz közlekedést változtatja meg, illetve hatással lesz az utasforgalommal összefüggő egyéb járművek elhaladására, parkolására. A létesítményhez vezető utak a jelenlegi leromlott, hiányos, illetve zajvédelmi szempontból kedvezőtlen kiskocka köves burkolat helyett új aszfaltburkolatot kapnak. A csomóponthoz irányuló forgalom miatt a 111. sz. főút (Kiss János v. ezr. út) Baross Gábor út –Bem tér útvonal közvetlen környezetében meglevő, kialakult beépítésű lakóterületen a járműforgalom nagyságrendileg nem változik, a nagytávon 2030 évben várható forgalom a természetes forgalomfejlődés eredményeképpen a területen a járműszám növekedése várható. A csomóponttól eltérő helyszínen, a Kincses Patak déli oldalán új autóbusz pályaudvar létesül. Megközelítésére új, a 111 sz. főútról lecsatlakozó, lakóterületeket elkerülő bekötő út létesül, illetve az intermodális csomópont irányában elhaladó napi 70 busz számára a vasútvonallal párhuzamosan új út kerül kialakításra. Ezen új útszakaszok mellett a lakóterületek zajvédelme érdekében zajvédő fal létesül. Ez a megoldás lehetővé teszi a 111. sz. út belterületi szakaszán többlet buszforgalom megjelenésének elkerülését. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete számítással került meghatározásra, emellett a tervezési terület környezetében található egyes épületeinek közelsége, valamint a terület rendezési terv szerinti változatos besorolása miatt helyszíni mérések is történtek. A jelenlegi forgalomból eredő közlekedési zaj egyes Baross Gábor úti épületeknél nem jelentős mértékben meghaladja a 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet 3. melléklete szerinti nappali LTH =60 éjjeli LTH =50 dB-es zajterhelési határértéket. A túllépés mértéke Tnappal = 1,7-2,7 dB, míg Téjjel = 3,6-6,2 dB. A túllépés mértéke kötődik a területen közlekedő, a Suzuki autógyár irányába közlekedő nem menetrend szerinti járművek forgalmához. A hatásterület egyéb részein a számítások szerint a közlekedési zaj terhelési határértékei teljesülnek. A meglevő, valamint a távlati forgalomnövekedésből várható határérték túllépés elkerülése érdekében a túllépéssel érintett Baross Gábor úti lakóépületek védelmére zajvédő létesítmények építése tervezett. A zajvédő falak pontos helyének meghatározása, az adott helyszíni viszonyoknak megfelelő szerkezeti kialakítása, akusztikai méretezése a kiviteli tervezés illetve engedélyezés szakaszában történik meg. Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint intermodális csomópont megvalósítását követően a Suzuki autógyár irányába tartó, nem menetrendszerű autóbuszjáratok a Baross Gábor út elkerülésével közlekednek, így ezen járművek elhaladásából eredő közlekedési zaj a jövőben nem terheli a vizsgált környezet lakóterületeit.
7
A létesítmény számítással meghatározott zajvédelmi hatásterületén belül található ingatlanok:
8
9
10
Felhagyás: A tevékenység felhagyása a zajforrások üzemének megszüntetését vonja maga után, a környezet zajterhelése a csomópont nélküli állapotra csökken. A megvalósított létesítmények teljes bontása nem valószínűsíthető, a más célú hasznosítás a szüksége eljárások lefolytatása után lehetséges. Az építés engedélyezési eljárás során a Felügyelőség szakhatóságként működik közre, - a benyújtandó dokumentáció elkészítésekor - az alábbi követelményeket és feltételeket kell figyelembe venni: - Az építési engedélyezési dokumentáció zajvédelmi munkarészében számításokkal kell bizonyítani, hogy a kivitelezési munkákból származó zajkibocsátás nem haladja meg a környezetei zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. Amennyiben a zajterhelési határérték túllépése műszaki, vagy munkaszervezési intézkedésekkel nem csökkenthető, úgy a környezetei zaj-és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelt 13.§ (1) bekezdésben előírtak szerint a kivitelező felmentést kérhet a zajterhelési határérték alól a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól. - Az építési engedélyezési dokumentáció környezetvédelmi munkarészében a hatásterületen az építést megelőző és a távlati referencia állapotban várható zajterhelést vizsgálni és minősíteni kell. - Ha a közlekedési zajforrás okozta meglevő, illetve a prognosztizált nagytávú forgalomból eredő zajterhelés határérték feletti, akkor az engedélyezési eljárás során a zajcsökkentés lehetőségeire vonatkozó, konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell. - A védendő létesítmények zaj elleni védelme és a zajterhelési határértékek betartása érdekében az előzetes vizsgálatban kidolgozottak szerinti helyszíneken a zajárnyékoló létesítményeket meg kell építeni az Út 31303 Útügyi Műszaki előírás figyelembevételével, a pontos, adott helyszínre kidolgozott akusztikai méretezést a kiviteli tervezés illetve engedélyezés során kell elvégezni. Táj - és természetvédelmi szempontból: Létesítés: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Ökológiai Hálózatnak. Üzemelés: Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás: A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A hatóság a R. 3. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre a lakosság részéről észrevétel érkezett, melyet a hatóság megküldött – a tervezőnek- az UVATERV Zrt-nek. A tervező észrevételekre adott válaszát továbbította az észrevételt tevőknek. A tervező válaszával kapcsolatban tett észrevételekre a hatóság ismételt tájékoztatást adott. A hatóság a közleményben értesítette a létesítmény számítással meghatározott hatásterületén belül található ingatlanok tulajdonosait, valamint tájékoztatott arról, hogy az ügyben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63.§ (1) bekezdés b) pontja alapján közmeghallgatást tart 2014. október 30-án 10 órakor az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ügyfélszolgálati tárgyalójában. A közmeghallgatáson az intermodális csomópont területi eléhelyezkedésével kapcsolatos észrevételeket a hatóság érdemben nem vizsgálta, mivel azok nem képezték jelen eljárás tárgyát. Az érdemi észrevételeket a hatóság a döntés meghozatalánál figyelembe vette. A közmeghallgatáson elhangzottakról hangfelvétel készült, melynek elérhetőségéről tájékoztatta az érintetteket. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a R. 4. § (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00800-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza:
11
„Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a fenti számú megkeresésében, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítése előzetes vizsgálata tárgyában - szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A honlapra feltöltött (http://edktvf.zoldhatosag.hu/ közérdekű / 2014 / melléklet / 11223-1 -1 .zip) dokumentációban foglaltak alapján, és az abban foglaltakat figyelembe véve megállapítható, hogy a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése határozza meg.” Az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Aljegyzője a 20557-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „A kérelemben szereplő Esztergom belterületén megjelölt területek nem helyi jelentőségű védett természeti területek és a tervezett tevékenység közvetlen hatást sem gyakorol más helyi jelentőségű védett természeti területekre. Határozatomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. alapján hoztam meg, figyelembe véve a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendeletet valamint, Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2000. (IV. 17) KT. Számú rendeletét a természeti értékek, emlékek, területek helyi védelem alá helyezéséről. Fentiekre való tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. A kiadmányozási jog a kiadmányozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló 7/2013.(IX. 10.) számú Jegyzői Utasítás II. 6. a) pontjában foglaltakon alapul. A fenti szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság által kiadott határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja a szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos jogorvoslati jogá.” Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/14582/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., továbbiakban: Ügyfél) megbízásából az UVATERV Zrt. (1117 Budapest, Dombóvári út 17-19.) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyben kérte fenti tárgyú tevékenységgel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását. Kérelméhez mellékelte az 52072/04. tervszámon készített EVD-t. A Felügyelőség 2014. június 17-én kelt, 11223-3/2014, számú levelében megkereste Igazgatóságunkat mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII,17.) Komi. rendelet 33. §-a és 5. számú melléklete alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Megállapítottuk, hogy az EVD-ben ismertetett megoldás esetén a beruházás megvalósítása, üzemeltetése az érintett, illetve a környező mezőgazdasági művelésű területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja.” Esztergomi Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.125/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza:
12
„Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás kérést küldött a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklete alapján Esztergomi Járási Földhivatalnak, 11223-3/2014. hivatkozási számon, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítésének előzetes vizsgálata tárgyában, mint a termőföld mennyiségi védelmének követelményeiben eljáró elsőfokú szakhatóságnak, hogy szakhatósági állásfoglalását adja meg. A Hivatal a kérelmet és annak mellékleteit megvizsgálta, és megállapította, hogy a beruházás termőföldet is érint, arra kihatással van, ezért szakhatósági hozzájárulásunkat feltételek közlése mellett a megadott határidőn belül megadta. Szakhatósági állásfoglalásunkat a 2004. évi CXL. törvényben és a 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltak alapján adjuk ki. Az önálló fellebbezést a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A jogorvoslat lehetőségét a Két. 44. § (6) bekezdése és 72 .§ (1) bekezdés da) pontja biztosítja. A szakhatósági eljárásért fizetendő eljárási díjat a Tfvt. 18. § (3) bekezdése állapítja meg. Az Esztergomi Járási Fölhivatal szakhatósági hatáskörét jelen eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklete állapítja meg. Illetékességemet a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012 (XII.23.) VM rendelet alapján, hatáskörömet a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény, és a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlannyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján gyakoroltam.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1254-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (mint eljáró hatóság) kérelmezte szakhatósági állásfoglalás kiadását Hivatalomtól „Esztergom, vasútállomás; intermodális csomópont kiépítése - előzetes vizsgálat” tárgyában. A beruházási terület csaknem teljes egészében a hatóság által 29101 („Esztergom - Vasútállomás és környéke”) azonosítóval nyilvántartott, kiemelten védett régészeti lelőhelyen fekszik. Ezt, valamint a kivitelezéssel potenciálisan érintett további 21 darab védett régészeti lelőhelyet a projekthez a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja által 2014-ben készített Előzetes régészeti dokumentáció (ÉRD) is tartalmazza. Szakhatósági eljárásom során a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 3. számú melléklet A. pontjában felsorolt szakkérdéseket vizsgáltam. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 11. § értelmében a régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítés a kulturális örökség védelméről szőlő jogszabályokban meghatározott követelményeknek a rendelkező részben foglaltak betartása mellett felel meg. Az iratok áttekintése után megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás kapcsán korábban már folyt szákhatósági eljárás, melyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Irodája által 430/1868/02/2010. számon kiadott szakhatósági állásfoglalás zárt le. Az ebben foglaltak fenntartását, illetve az azóta bekövetkezett tervés jogszabály módosításokat egyaránt figyelembe véve döntöttem hozzájárulásom feltételek közlése melletti megadásáról. Hatóságom hatáskörét a Kr. 2. § (1) bek. a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bek. c) pontja, 5. mellékletének 6. pontja; illetékességét a Kr. 2. § (3) bekezdése határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Két. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 583-2/2014./VH számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 11223-20/2014. iktatószámon megkereséssel fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.(1134 Budapest, Váci út 45.) Esztergom állomáson intermodális csomópont
13
kiépítésének előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv - és iratanyagokat. A Hatóság a benyújtott dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy az Esztergom állomáson intermodális csomópont kiépítésére tervezett vízimunkák és vízilétesítmények közül az alábbiak vízjogi engedély kötelesek: -A közüzemi ivóvízvezeték hálózat, szennyvízcsatorna hálózat építése, kiváltása, bontása. -A vízfolyás keresztezés megvalósítása, műtárgy kiépítése. -Az utakról, útburkolatokról, parkolókról, pályaudvarokról elvezetett és csapadékvíz csatornán összegyűjtött csapadékvizek közvetlen vízfolyásba történő bevezetése, műtárgyak, nyomóvezeték építése. A közműhálózatról kiépítésre kerülő ivóvízbekötő vezetékek, illetve a közműhálózatra csatlakozó szennyvízbekötő vezetékek nem vízjogi engedély köteles tevékenységek. Az út mellett létesített, kizárólag az útról összegyülekezett csapadékvizek elszikkasztását biztosító árkok (tározó árkok) létesítése nem vízjogi engedély köteles. Esztergom város a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (Xíl. 25.) KvVM rendelet alapján felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny, és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A tervezett intermodális csomópont a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján szennyeződésre kevésbé érzékeny (3. tervezési alkategória) területen fekszik. A tervezési területen nem található sérülékeny vízbázis védőövezete. Kivitelezés A szociális vízigényt az építés során a meglévő vízhálózat használatával, vagy odaszállított víztartállyal tervezik biztosítani. A területen mobil WC lesz kihelyezve. Technológiai szennyvizek nem keletkeznek. A munkák során üzem- és kenőanyagokat a munkaterületen nem tárolnak. Munkagépek üzemeltetésekor a felszíni szennyeződések lehetőségét minimalizálja, hogy a munkagépek esetleges meghibásodásakor (pl. olajkifolyás stb.) a szennyező anyagot, ill. a szennyezett talajt felszedik, és elhelyezéséről gondoskodnak. A munkagépek tárolása a vonali telephelyeken történik, azonban javítás központi javítóműhelyben, ill. szakszervizben van. Olajcserét a nehézgépeknél, ili/ földmunkagépeknél szakműhelyben végzik. Az üzemanyag biztosítása saját tulajdonú, vagy bérelt tartálykocsik segítségével történik. A tartálykocsik a benzinkutaknál megszokott töltőpisztollyal vannak felszerelve és így a töltés során az olajszennyezés veszélye minimális. A telepítés talajra gyakorolt hatásának hatásterülete a kijelölt létesítési területen nem terjed túl. A tervezett buszpályaudvar meglévő MÁV üzemi területre esik. A telephelyen 2009-ben kármentesítés során a szennyezett talaj jelentős része az átépítési munkák során kitermelésre került. Az új létesítmények zárt, ellenőrzött rendszerben működnek, üzemszerű működésnél a talajszennyezés kizárt. A meglévő üzemanyagtároló duplafalú tartály, a vasúti lefejtőhöz és a feladó kutakhoz (töltő kút és szatelit kutak) 4 db, vágányba épített; a közúti lefejtőhelyhez 1 db olajálló vasbeton tálca, a SEPURATOR típusú iszapfogó és ásványolaj leválasztó és a zárt földalatti tároló elbontásra kerül. A tárolók kiemelése és elszállítása kiürítést követően egyben történik, az esetleges szivárgások kizárásával. A bontási munkálatok megkezdésekor a korábbi szennyezésre tekintettel meg kell vizsgálni a terület szennyezettségét. A javasolt vizsgálandó paraméterek: Cd, Pb, Cu, Ni, Zn, TPH. Amennyiben a zúzottkő ágyazat, illetve fedőréteg nem szennyezet, úgy az elbontott mennyiség útépítés során, illetve területfeltöltésekhez kerülhet felhasználásra, ellenkező esetben veszélyes hulladékként kell tárolni, majd elszállítani. Üzemeltetés Az utak és a buszpályaudvar üzeme a hatásokat elsősorban a vízfolyások vízminőségére fejti ki. A hatások az alkatrészkopásból, az elcsöpögő üzemanyagból, illetve a balesetek során előforduló haváriás szennyeződésekből érik a vízfolyásokat. További potenciális szennyező hatás a csapadékvízzel a felszíni vizekbe bemosódó káros anyagok, mely vizek tisztításáról a befogadóba történő bevezetés előtt kell gondoskodni. Az autóbusz pályaudvar üzemeltetése során a talaj, illetve a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló hatások a területen keletkező, olajjal szennyezett csapadékvízelvezetéséből származhatnak. A gépkocsi állásokra és a parkoló állásokra hulló csapadékvíz összegyűjtése csatornaszemeken keresztül zárt rendszerű felszín alatti gyűjtőcsatornákkal tervezett. A buszpályaudvar felületén összegyűlt csapadékvíz zárt csatornarendszerben kerül elvezetésre, majd mivel a város csatornarendszerébe való bevezetéshez nem járult hozzá a kezelő, iszap-olajfogó műtárgyon átvezetve kerül a Kincses-patakhoz, ahol telepített átemelő szivattyúk segítségével jut a befogadóba.
14
Havária Az útpályáról lefolyó vizek olaj-és egyéb szennyeződések, a téli síkosság-mentesítés során kockázatos anyagok, kőolajszármazékok talajvízbe történő bejutásának lehetőségét a telítetlen zóna vastagsága és az ezt felépítő kőzetek szivárgási tényezője és ásványos összetétele, szorpciós hatása határozza meg. A talajvíz Magyarország Talajvíz Térképe szerint 8 méteres mélységben található a tervezési terület esetében. A területre hulló csapadék a talajba bejutva a terepviszonyoknak megfelelően DNy-felé szivároghat, de nem alkot összefüggő talajvíztükröt. A geotechnikai szakvélemény MÁV üzemi területén 5 m mélységű fúrásai talajvizet nem tártak fel, a bekötő út mentén 4,5 m-en állandósult a talajvízszint. Egy esetleges havária esetén kiömlött szénhidrogén gyorsan összegyűjthető, így a veszélyeztetés lehetősége is minimális. Javasoljuk felhívni az engedélyes figyelmét az alábbiakra: -A vízi munka elvégzéséhez, illetve vizilétesítmény megépítéséhez, átalakításához, megszűntetéséhez a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5.§-a alapján vízjogi engedély szükséges. -A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit „a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza. -Vízfolyás keresztezésnél figyelembe kell venni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010.(IV.29.) Korm. rendeletben rögzítetteket. -A vízfolyás partélétől mért fenntartósávot a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014.(111.14.) Kormányrendelet szabályozza. -A csapadékvizek esetleges szikkasztása, illetve időszakos vízfolyásba való bevezetése esetén a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13.§ (5) pontja alapján elővizsgálatot kell végezni, és annak alapján a nevezett Korm. Rendelet 4. melléklete szerinti kérelmi dokumentáció összeállítása és benyújtása is szükséges az engedélykérelemhez. -A csapadékvizek elszikkasztása a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken nem okozhat a földtani közegben és a felszín alatti vízben a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot. -Az élővízbe bocsátható csapadékvizek minőségének „a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében megállapított küszöbértékeknek kell megfelelnie. -A havária bejelentése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Zrt. a hatóság 11223-7/2014. számú hiánypótlási felhívásában foglaltaknak eleget tett, így a dokumentáció vízvédelmi szempontból is kiegészítésre került, ezért megkereste Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, hogy a kiegészítésben foglaltak ismeretében az 583-2/2014./VH számú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat a továbbiakban is fenntartja-e. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 583-4/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalásában közölte, hogy a 583-2/2014./VH. számú szakhatósági állásfoglalását a továbbiakban is fenntartja.
15
A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5.§ (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket 98.§ (1) és 99.§(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4),(5) és (7)bekezdése, eljárási költségről a Ket 72.§ (1) bekezdésének dc) és dd) pontja rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket 44. §(9) bekezdésén alapul. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, illetékessége az ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV/1/A. pontján alapul.
Győr, 2014. december 15. Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgató-helyettes
16
