ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
év:
hó:
nap:
KÜJ: 102289976
A határozat jogerős Iktatószám:
4358-13/2014
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Keresztes Ágnes/ Horváth Valéria
Melléklet:
Tárgy:
TH-KTJ:
101592678
LT-KTJ:
101939976
Kerékteleki, Baranya Pig Farming Kft. Kerékteleki, 0179/1 hrsz. alatti sertéstelep teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálata - határozat -
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság (a továbbiakban: Felügyelőség) a Baranya Pig Farming Kft. (7700 Mohács, Szent János u. 1/B.) részére az Ótarcs-Kerékteleki 0179/1 hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep üzemeltetésére a H-1438-19. számú, a H-67344/2011. számú és a H-6734-13/2011. számú határozattal módosított H-2733-2/2009. számon kiadott egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt, a benyújtott „Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat Baranya Pig Farming Kft. Kerékteleki sertéstelep (Hrsz.0179/1)” tárgyú tervdokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan - a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt is magában foglaló környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. Az engedélyes adatai: Engedélyes neve: Székhelye: KSH törzsszám: KÜJ száma: Telephely neve: Telephely címe: EOV koordináta: TH-KTJ száma: LT-KTJ száma:
Baranya Pig Farming Kft. 7700 Mohács, Szent János u. 1/B. 14387357-0146-113-02 102 289 976 Ótarcs – Kerékteleki sertéstelep Ótarcs – Kerékteleki 0179/1 hrsz. X: 244640, Y: 569916 101 592 678 101 939 976
Engedély köteles tevékenység TEÁOR kódja: 01.46 Engedélyezett tevékenység NOSE-P kódja: 110.05 Levegő terhelést okozó technológiák, források adatai: Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: T1 – Sertéstenyésztés
G:\Hatarozatok\2014\4358-13.doc
Kapcsolódó légszennyező forrás megnevezése: D1 állattartó telep A telephelyre és az engedélyezett tevékenységre vonatkozó általános adatok: Az állattartó telep Kerékteleki 0179/1 hrsz. alatti 52.780 m2 nagyságú területen helyezkedik el. Engedélyezett tevékenység megnevezése és kapacitása: Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 2 000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára Férőhely kapacitás: 8500 férőhely. III. 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: Zaj-és rezgésvédelmi előírások: 1. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja köteles 30 napon belül bejelenteni Felügyelőségünknek. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 2. Az Lr. 31. § (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani. 3. Törekedni kell a meglévő növényzet, facsoportok megtartására, karbantartására. 4. A sertésólakat megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. 5. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. 6. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel, a trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A lehető legkisebb felületen szabad hagyni a levegővel érintkezni a hígtrágyát, a rácspadozat arányának megfelelő megválasztásával valamint gyors trágya gyűjtési technológia alkalmazásával. A trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. 7. A trágyát a földekre szivárgásbiztos járművel kell kiszállítani. 8. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 9. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. 10. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. A locsolás megtörténtét üzemnaplóval kell dokumentálni. 11. Időjárási, vagy egyéb körülmények miatt kialakuló erős trágyaszag bűzhatásának csökkentése érdekében a trágyát szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni, amelynek idejét, mennyiségét üzemnaplóban kell rögzíteni. Tartós bűzproblémák esetén, telephelyen belül, bűzcsökkentő célú védőfásítást kell telepíteni, gyorsan növekedő fasor, ill. magasra növő cserjesávval, őshonos növényfajokból, lágylombos fák telepítésével a telephely takaráshoz szükséges sűrűségben. 12. A levegővédelmi övezetet – a bemutatott számítás alapján – a telephely súlypontjától számított 394 méterben határozzuk meg. A védelmi övezeten belül nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építmény. A védelmi övezet kialakításának és fenntartásának költségei a beruházót terhelik.
2
Hulladékgazdálkodási előírások: 13. A sertéstartás során keletkező állati eredetű hulladékok esetében a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet előírásait kell alkalmazni. 14. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben, a környezet szennyezését kizáró módon gyűjthetők. (98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. § (2)-(4) bekezdés) 15. A telephelyen keletkező települési hulladékok gyűjtését zártan, szabványos gyűjtőedényben kell végezni. (438/2012. XII. 29. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés) 16. A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását külön jogszabályban foglaltak szerint vezetni, illetve az adatszolgáltatást teljesíteni. (440/2012. (XII. 9.) Korm. rendelet). 17. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. (2012. évi CLXXXV tv. 31. §) 18. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. (2012. évi CLXXXV tv. 7. § (1) bekezdés) 19. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő veszélyes hulladékokat, környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. (2012. évi CLXXXV tv. 6. § (5) bekezdés, módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés) 20. Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 01. napjáig hulladék elszállítást bejelentő E-PRTR lapot is kell benyújtani. (440/2012. (XII. 9.) Korm. rendelet) IV. Szakhatósági előírások: 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 844-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja. a Hatóság, a Baranya-Pig Farming Kft. (7700 Mohács, Szent János út 1.) részére - a Zöld Iroda Környezetvédelmi Kft. által készített dokumentációban foglaltak alapján - az egységes környezethasználati engedély teljes körű felülvizsgálati dokumentáció elfogadásához és az engedély meghosszabbításához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul: - A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a 7017-6/2008. számon egységes szerkezetbe foglalt és H-12647-4/2010, H-12411-6/2011. és 6984-4/2010. számokon módosított Kerékteleki-Ótarcs sertéstelep vízellátásának vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltakat. - A telepen lévő mélyfúrású kútra 7017-6/2008. számon egységes szerkezetbe foglalt és H- 12647-4/2010, H12411-6/2011 és 6984-4/2010 számokon módosított vízjogi üzemeltetési engedélyt módosítani szükséges, a teljes körű felülvizsgálati dokumentációban ismertetett vízfogyasztás alapján, a lekötött vízmennyiségre tekintettel. Az erre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélykérelmet, a Hatóság felé az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követő 60 napon belül be kell nyújtani jóváhagyásra. - A tárgyi telep működésével összefüggésben kiadott H-5736-4/2011. számú – monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó – vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. - Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról
3
Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” 2./ A Győr-Moson–Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 130-2/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.) 4358-11/2014. számú megkeresése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatja az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, hogy az előtte folyamatban lévő tárgyi eljárásban az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság által 844-2/2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását továbbra is fenntartja.” 3./ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/779-11/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség fenti számú megkeresése, valamint a Zöld Iroda Környezetvédelmi Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 70-72.) által készített, 2014. február 24-i keltezésű, munkaszám nélküli teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adja. A Baranya Pig Farming Kft. (székhely: 7700 Mohács, Szent János u. 1/B., a továbbiakban: Ügyfél) részére a Kerékteleki 0179/1 hrsz-on üzemelő sertéstelep egységes környezethasználati engedélyének kiadásához a talajvédelmi hatóság hozzájárul, talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokat teszi. A telep trágyával érintkező burkolt felületein éves szinten keletkező mintegy 1240 m3 hígtrágya (trágyával szennyeződő csapadékvíz, trágyás csurgalék) termőföldön történő kijuttatásához a talajvédelmi hatóság engedélyét meg kell szerezni. Az engedélyezett területnagyságnak a fent megjelölt területeken éves szinten keletkező trágyával szennyeződő csapadékvíz teljes mennyiségének hasznosításához elegendőnek kell lennie. A telepen keletkezett, felhasznált vagy átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. Jelen állásfoglalással szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás során a talajvédelmi hatóság szakhatósági közreműködéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb költség merült fel.” 4./ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00490-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet), a Baranya Pig Farming Kft. (7700 Mohács, Szent János u. 1/B.) Kerékteleki, 0179/1 hrsz. alatti sertéstelep teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. Az Intézet állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 38-32.) az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”
4
Kerékteleki Község Önkormányzatának Jegyzője 1530-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen fenti tárgyban a Baranya Pig 5./
Farming Kft. (Mohács, Szent János u 1/B. )Kerékteleki 0179/l.hrsz. alatti sertéstelep teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás tárgyában a 481/2013.(X1I.17.) Korm. rendelet 33.§. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a szakhatósági hozzájárulást kikötés nélkül megadom.” V. A jelen határozatban megadott engedély 2024. november 30.-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a hatósághoz az engedély lejártát megelőzően a teljes körű felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani a Felügyelőséghez 2019. május 31.-ig VI. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VII. A Baranya Pig Farming Kft. (7700 Mohács, Szent János u. 1/B.) az eljárás lefolytatásáért a 250.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VIII. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft, amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg. INDOKOLÁS A Baranya Pig Farming Kft. (7700 Mohács, Szent János u. 1/B.) az üzemeltetésében lévő Ótarcs-Kerékteleki 0179/1 hrsz. alatti sertéstelepre vonatkozóan kérelmet nyújtott be, amelyben kérte, hogy a H-2733-2/2009. számú környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyének IV. és V. pontjaiban előírtak teljesítésének elfogadását, valamint kérte a telep üzemeltetésére vonatkozóan a módosított egységes környezethasználati engedély kiadását. Kérelméhez csatolta a Zöld Iroda Környezetvédelmi Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 70-72.) által elkészített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját. A Baranya Pig Farming Kft. (7700 Mohács, Szent János u. 1/B.) a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet III. fejezet 7 .és 10/1. pontjai szerint megfizette a 250 000,- Ft összegű szolgáltatási díjat és megfizette a szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját, csatolta a banki átutalási igazolásokat, valamint eleget tett a műszaki hiánypótlásban foglaltaknak. A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció, illetve a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott dokumentációk alapján az eljárása során a következő tényállást állapította meg:
5
Az érintett telephely Kerékteleki község külterületén helyezkedik el, a községtől mintegy 2500 m-re. A telepet mezőgazdasági területek határolják. Az engedélyes a H-1438-19/2012. számú, a H-6734-4/2011. számú és a H-6734-13/2011. számú határozattal módosított H-2733-2/2009. számú egységes környezethasználati engedély szerint tevékenységét folytat. A Kerékteleki 0179/1 hrsz.-ú ingatlanon összesen 10 db istálló (6 db 870 férőhelyes hizlaló, 2 db 890 férőhelyes hizlaló és 2 db 750 férőhelyes hízóistálló, almos rendszerűek), illetve 1 db takarmánytároló, 2 db raktár, 1 db használaton kívüli épület valamint 1 db trágyatároló és 1 db szociális épület található. A telephely teljes kapacitáson történő üzeménél a hizlalókba telepített állatok száma 8500 db. A hizlaló épületek összesen 8500 sertés egyidejű elhelyezését biztosítja, almos rendszerben. Az állatok takarmányozása önetetőből történik. Az itatást egy- egy szopókás önitató szolgálja. Trágyakezelés A tevékenység során az állattartó épületekben almostrágya keletkezik. A trágya ideiglenes tárolása vasbeton alapú szivárgásmentes, három oldalról körülvett kb. 1,5 m magas oldalfalú trágyatárolóban történik. A keletkező trágyát mezőgazdasági területekre viszik. Az almostartás következtében a telepen a trágyacsurgalék keletkezésével is számolni kell. A trágyacsurgalék gyűjtőaknába, majd a trágyatárolóban található trágyára kerül visszalocsolásra. Levegőtisztaság-védelem A sertéstelep - több, mint 2.000 férőhelyes - üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel és bűzhatással kell számolni.
A telephely kerékteleki külterületén található, a településektől 2.5 km-re. A telephely a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lvr.) alapján a Felügyelőség hatáskörébe tartozó diffúz forrásként üzemelt. Technológia besorolása: T1. Sertéstenyésztés Diffúz forrás: D1 állattartó telep A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: Istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete az istállók közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A bemutatott számítás alapján az épületcsoporttól a szagkoncentráció zavaró mértékű nagysága telephelyen belül lehatárolható. A tevékenység a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) előírásainak megfelel. Légszennyezettség tekintetében Kerékteleki település a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország egyéb területe” kategóriába lett sorolva. A telephelytől a legközelebbi település kb. 2500-2700 m-re található. A telephelyen, üzemelés közben, levegőhasználattal járó folyamatok a következők: istállók szellőztető levegővel való ellátása. A használtlevegő kibocsátásának módjai: istállók, hígtrágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. A szag, illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga, valamint trágyája, esetlegesen felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények illata okozza. A tartástechnológia almos típusú. A sertéstrágya szaganyagainak összetételéből az ammónia és a metán a jellemző légszennyező anyag. A természetes és mesterséges ventilláció segítségével az istállók nyílásain távozó légszennyező- és más szaganyagok diffúz légszennyezésként jelentkeznek, viszonylag egyenletes eloszlásban kerülnek ki a levegőbe. Diffúz forrás még a telephelyen található trágyatároló. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete a telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A diffúz forrás kibocsátásai az alábbiak: ammónia 30.49 t/év, metán 15.8 t/év. A telephely közvetlen környezetében 2 km-es körzetben lakóház, védendő objektum nincs. A telephelyet szántóföldek, erdősávok határolják. A szélhatás által keltett közvetett hatásterület sem érinti a lakott területet. A bemutatott számítás alapján a telephely szaghatásterülete a telephely súlypontjától számított 394 m. Ez határozza meg a
6
védőövezet nagyságát is. A levegő védelméről szóló Lr. 5. §-a bűzkibocsátással járó tevékenységek tekintetében 300-1000 m közötti távolságban határozza meg a levegővédelmi övezet nagyságát A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést az Lr. 31. § (2) bekezdése alapján, a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés az Lr. 31. § (4) bekezdésén alapul. Zajvédelem A sertéstelep működése során a takarmánykeverő, szállítójárművek és az anyagmozgatási, rakodási (homlokrakodó) tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. Az istállók szellőzése természetes szellőzéssel megoldott, az ajtókon és ablakokon keresztül. A zajforrások a telepen nappali időszakban üzemelnek. A sertéstelep közvetlen környezetében külterületi erdő és mezőgazdasági területek találhatók, melyeken nincs zajvédelmi szempontból védendő épület, így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A benyújtott dokumentáció zajvédelmi munkarésze alapján, a telephely zajkibocsátása megfelel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak, a tevékenység hatásterülete nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítási tevékenység nem növeli meg számottevően az érintett utak, útszakaszok (81. számú és 13. számú út) zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti 3 dB-es mértéket. A fentieket figyelembe véve a telephelynek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés a) pontja alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A létesítmény zaj hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése valamint a 6. § (1) bekezdése alapján került megállapításra. A létesítmény működésével érintet területek zajvédelmi kategóriába sorolása Kerékteleki Község Önkormányzat Képviselő-testületének a 12/2001. (IX. 28.) számú önkormányzati rendelet Kerékteleki szabályozási terve szerint történt. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése írja elő. Természetvédelem Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás Az üzemelés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékoknak a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) Korm. rendelet szerinti megnevezése és azonosító kódja: Megnevezés Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Egyéb hulladék, amelynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is
Azonosító kód 15 01 10* 18 02 02* 20 01 21* 20 03 01
A tevékenység végzése során keletkező gyógyszeres és vegyszeres göngyölegek, valamint az eseti jelleggel keletkező fénycsövek hulladékok épületen belül, zárható helyiségben, feliratozva, egymástól elkülönítve dobozokban vagy az átvevő által biztosított gyűjtőzsákban, edényzetben kerülnek gyűjtésre. Az elhullott állati tetemeket a telephelyen szilárd burkolatú területen elhelyezett hullatároló konténerben gyűjtik, amelyet az ATEV Zrt. szállít el további kezelésre. A keletkező almostrágya mezőgazdasági hasznosításra kerül.
7
Az ólak takarításából származó mosó- és csurgalékvízet az ólak mellett kialakított aknába gyűjtik, majd azt visszalocsolják a trágyára. Az ólak fertőtlenítése permetezéssel vagy ködképző segítségével történik. A szociális helyiségnél keletkező a települési szilárd hulladékot 5 m3-es zárt konténerben gyűjtik, közszolgáltatás keretében kerül elszállításra. Felhagyás: A tevékenység felhagyásakor a telephelyen lévő hulladékok kezelőnek történő átadásáról gondoskodnak. Amennyiben a felhagyás bontási munkálatokkal jár, bontási hulladékok keletkezése várható. Havária: Havária kialakulhat természeti katasztrófákból -pl.: viharkár- és nem természeti –működéssel összefüggőesemények (pl.: tározók túltelítődése) során. A telephely üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik, amely tartalmazza a havária esetén szükséges intézkedéseket Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása: A sertéstartási tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok telephelyen belüli elkülönített gyűjtése és további kezelése megoldott. Az anyag-, a víz- és az energiafelhasználást nyomon követik. Az ólak mellett kialakított aknába öszzegyűlő mosó- és csurgalékvíz visszalocsolásra kerül a trágyára. A keletkező almostrágya mezőgazdasági hasznosításra kerül kiszállításra. A telep vízellátására vonatkozó és a monitoring kutak vízjogi üzemletetési engedélye a 6984-4/2012. számú határozattal átírásra került az új engedélyes részére, mely engedélyben jóváhagyásra került az üzemi kárelhárítási terv. A Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 844-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a Felügyelőség jelen határozat IV. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indoklást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 4358-3/2014 számú levelében kérelemre indult, egységes környezethasználati engedély meghosszabbítására irányuló eljárásban megkereste az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv - és iratanyagokat. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - Az állattartó telep vízellátása biztosító K-4 kataszteri számú mélyfúrású kút 7017-6/2008, számon egységes szerkezetbe foglalt és H-12647-4/2010, H-12411-6/2011 és 6984-4/2010 számokon módosított vízellátásának vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A telephely vízigénye 17.379 m3/év volt 2013-ban, amelyet itatásra, takarításra és szociális célra használnak. - A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 1 db 5 m3-es földalatti aknákban történik. - A telepre hulló csapadékvizek a burkolatlan felületeken elszikkadnak. Az épületek közötti közlekedő utakra lehullott csapadék a füves területekre vezetve elszikkad. A telephelyen a zárt technológia és műtárgyak miatt a csapadékvizek szennyezőanyaggal, állati tetemmel és trágyával nem érintkezhetnek. - A telepi monitoring kutak H-5736-4/2011. számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. - A tárgyi tevékenység az árvíz és jég levonulására, illetve a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. Javasoljuk felhívni az engedélyes figyelmét az alábbiakra: - A vízimunka elvégzése, illetve víz ¡létesítmény megépítése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapján vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik.
8
- A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit „a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7.§ (1) bekezdésén alapul. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 33. § (8) bekezdésében biztosított 15 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/779-11/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a Felügyelőség jelen határozat IV. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. március 18-án kelt 43583/2014. számú levelében megkereste a talajvédelmi hatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szenük kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése, valamint 4. sz. melléklet 5. pontja, illetve a tárgyi a Zöld Iroda Környezetvédelmi Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 70-72.) által készített. 2014, február 24-i keltezésű, munkaszám nélküli teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja alapján adja meg szakhatósági állásfoglalását. A dokumentáció szerint a telepen almos tartástechnológia működik. Az istállótrágyát a telepen napi szinten eltávolítják az istállókból és az almostrágyatárolóba tolják ki, majd mezőgazdasági vállalkozóknak adják át. A telep területén az épületekről lefolyó csapadékvíz az állattartó épületek mellett található zöldfelületeken, övárokban szikkad el. A szennyezett és a tiszta csapadékvíz szétválasztása a telepen megoldott. A tárgyi dokumentáció szerint a telephelyen keletkezett állati hulladékokat az ATEV szállítja el, az állati hullákat a telephelyen nem földelik el. Az Ügyfél a talajvédelmi hatóság KEF/20.2/779-2/2014. számú hiánypótlási felhívására tett nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy a telepen évente kb. 295 m3 trágyás csurgalék, valamint kb. 1240 m3 trágyával szennyezett csapadékvíz keletkezik, melyet elkülönítetten gyűjtenek, majd a trágyakazalra visszaöntözik. Az ügyfél álláspontja szerint az évente keletkező kb. 5900 m3 almostrágya képes az évi kb. 1535 m3 hígtrágya felszívására. Ennek indoklásaként előadta, hogy a szalma teljes felszívó kapacitása 200-300 %, így 512 m3 szalma is elegendő az éves hígtrágya mennyiség felszívásához. A talajvédelmi hatóság álláspontja az, hogy az éves hígtrágya mennyiségnek csak a töredéke, a trágyatárolóhoz kapcsolódó csurgalékgyűjtő aknában keletkező mennyisége kezelhető a trágyakazalra történő visszalocsolással, mert a trágyatárolón nem szalma, hanem az álatok alól kikerülő, vizelettel és bélsárral már előzetesen telített almostrágya kerül elhelyezésre, mely a csapadékvíztől sem védett (nem fedett a tároló), így az év nagy részében a trágya nedves állapotú, száraz időszakban is csak a trágyakazal felszíne szárad ki. A csapadékos időszakban ezért mindenképpen kell hígtrágya keletkezésével számolni, melynek hosszabb idejű tárolására nincs megfelelő tárolókapacitás kiépítve, így elfolyással, és a szomszédos termőföldek szennyezésével számolni kell. Eme tekintettel írtuk elő, hogy a telep burkolt, trágyával érintkező felületein keletkező trágyával szennyezett csapadékvíz éves szinten
9
keletkező mennyiségének hasznosításához szükséges nagyságú területre kell a talajvédelmi hatóság engedélyét megszerezni. A talajvédelmi hatóság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tftv.) 49.§ (1) bekezdése d) pontja szerint a telepen esetlegesen keletkező hígtrágya, trágyával keveredő csurgalékvíz termőföldön történő hasznosítása engedélyköteles tevékenység. Erre vonatkozó engedélyt a talajvédelmi hatóság a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII, 18.) FVM rendelet 2. sz. mellékletének 2,7. pontja szerint elkészített talajvédelmi terv alapján ad ki. A telep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (d) pontja alapján nitrátérzékenynek minősül, így a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.3.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a gazdálkodó a rendelet 6. sz. melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak, A határidőkre vonatkozóan a rendelet 10. § (2) és 11. § (2) bekezdései az irányadóak. Ugyanezen rendelet 10. § (1) bekezdése az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését írja elő a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő adattartalommal. A dokumentáció alapján és a rendelkező részben tett előírások teljesítése esetén a tevékenység üzemszerű működés mellett a szomszédos termőföldeket nem veszélyezteti, így az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. A talajvédelmi hatóság a rendelkező részben tett előírásait a fentieken túl a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 43. §-a, valamint 44. § (2) és (3) bekezdései alapján tette. A talajvédelmi hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján járt el. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2014. március 20-án indult, a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.9.6. pontjában meghatározott a talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Ügyfél megfizette. A szakhatósági hozzájárulás kiadására nyitva álló határidő 15 nap, az eljárás során határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi hatóság tájékoztatja, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele többek között a hiánypótlás teljesítésének ideje. A jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Két.) 98. §-án, a szakhatósági állásfoglalás a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Ket. 44. § (1) bekezdésén alapul.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00490-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a Felügyelőség jelen határozat IV. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú és tárgyú megkeresésében szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higéniés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2014/melleidet/4358-1.zip honlapra feltöltött dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembe véve alábbiak kerültek megállapításra: A Baranya Pig Farming Kft. Kerékteleki, 0179/1 hrsz. alatti ingatlanon található sertéstelepe egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és
10
Természetvédelmi Felügyelőség H-2733-2/2009. ügyiratszámon adott ki. A Felügyelőség az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében, elrendelte a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát. A sertéstelep Komárom-Esztergom Megye Kerékteleki település 0179/10 hrsz. külterületén helyezkedik el. A telephely 500 méteres környezetében mezőgazdasági művelés alatt álló területek erdősávok húzódnak. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, amely miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. Az Intézet felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: - a tevékenység az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, - az üzemelés során a tevékenység nem okozhat határértéken felüli terhelést, - a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, ami közvetlenül, vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti - A dolgozók részére az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt minőségi követelményeknek megfelelő ivóvizet, és kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni szükséges. - A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. - A munkavégzés során keletkező települési (kommunális) hulladékokat zártan kell gyűjteni. A gyűjtő edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne féljenek hozzá. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése valamint 5. mellékletében biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-ában, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (FV. 10.) EüM rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése határozza meg.” A Felügyelőség a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 79. § (1) bekezdése és a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 20. § (3) és (11) bekezdése szerinti tartalommal megadta. A környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező változás vonatkozásában a bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése írja elő. A levegővédelmi engedély a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (6)-(8) bekezdésein alapul.
11
A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (4) bekezdésén alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésén alapul. Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet rendelkezésein alapul. A hulladékgazdálkodási előírások a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény rendelkezésein, alapulnak. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet szerint kell teljesíteni. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20/A. § (1) bekezdésén és a (4) bekezdésén alapul. A Felügyelőség a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati és működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a Rendelet 17. § (2) bekezdése, a Rendelet 20. § (3)-(4) bekezdései, a Rendelet 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. § (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. § (1) bekezdése, a Ktv. 71. § (1) bekezdés d) pontja, a Ktv. 79. § (1) bekezdés a.) pontja és a Ktv. 81. §-a alapján. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a Rendelet 26. § (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a Felügyelőség a Rendelet 20/A.§ (1) bekezdése alapján állapította meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése biztosítja, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A Felügyelőség hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletének IV/1/A/b) pontja határozza meg. Győr, 2014. október 07.
dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
12
