ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS:
év:
hó:
nap:
Iktatószám:
1488-2/2015
Hiv. szám:
Előadó:
Dr. Balogh-Máté Rita Bartókné Hajnali Beáta
Melléklet:
KÜJ: 102915307 Tárgy:
TH-KTJ:
100880804
Tárkány- Felsővasdinnye baromfitelep FVD Brojler Kft.”f.a” baromfitelep felülvizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság az FVD Brojler Kft. „f.a.” (2943 Bábolna, Mészáros u. 6..) KSH törzsszáma: 23482357-0147113-11) részére, képviseli: Dual-Perfekt Kft., mint felszámoló ( 1119 Bp., Fehérvári u.85. C ép. 4.emelet) a Tárkány 0406/1 és 0406/3 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitelep (EOV koordináta: X: 247 237 , Y: 572 781 ) üzemeltetésére az SZ&L Enviromental Consulting Kft.( 2900 Komárom,Hétvezér u.6.) által benyújtott kérelem és dokumentáció alapján – a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt is magába foglaló – környezetvédelmi működési engedélyt, s egyben egységes környezethasználati engedélyt ad, a következők szerint: II. 1./A tevékenység megnevezése: "Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív baromfi baromfitenyésztésre, több mint 85 000 férőhely baromfi számára" Férőhely kapacitás: 140.000 férőhely 2./ Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: A diffúz forrás és technológia megnevezése: T1. Baromfitartás – brojler hízlalás D1 Állattartó telep /10 db ól (140. 000 db összférőhelyes, 9.996,8 össz. m2)
III. Szakhatósági állásfoglalások: 1.Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi KER/067/709-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása:
G:\Hatarozatok\2015\1488-2.doc
1
Szakigazgatási
Szervének
2 „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban:Intézet) az FVD Brojler Kft. Felsővasdinnye baromfitelep 5 éves működésének felülvizsgálata ügyében küldött, az SZ & L Enviromental Consulting Kft által készített dokumentációban foglaltakat elfogadja, a baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításához közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 2.Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a KEF/20.2/2153-2/2013 számú szakhatósági állásfoglalása: „A Tisztelt Cím fenti számú megkeresése, valamint az SZ & L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hét vezér u.6.) által készített, munkaszám nélküli, „FELSŐVASDINNYE BAROMFITELEP 314/2005. (XIL25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás 5 éves működésének felülvizsgálata” című dokumentáció alapján adjuk ki az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást. Az FVD Brojler Kft. (2943 Bábolna, Mészáros u. 6.) részére a Tárkány, Felsővasdinnye-pusztán elhelyezkedő baromfitartó telepre - telephely helyrajzi számai: 0406/1, (szalmatároló) 0406/3 (baromfitartó épületek, szociális helyiség, öltöző, fürdő, raktár, melléktermék tároló - vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata kapcsán talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokat tesszük. 1. A telepen keletkezett, felhasznált vagy átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget. 2. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. 3. A csapadékvíz elvezetéséről, a termőföld károsodását kizáró módon kell gondoskodni. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.Az eljárás során költség nem merült fel.” 3.Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője az 174-1/2015. számú szakhatósági állásfoglalása: „A 481/2013. (XII. 17.) Korm. R. 33. §-a illetve az 5. számú melléklete szerint biztosított jogkörben eljárva az alábbiakat állapítom meg: Az FVD Brojler Kft a tulajdonában lévő Tárkány 0406/1 és 0406/3 hrsz-ú ingatlanokon lévő baromfitelepének 5 éves működésének felülvizsgálata a Tárkány Község Képviselő- testületének Tárkány Község Helyi Építési Szabályzatáról szólói 10/2003. (IX.29.) számú rendeletében meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelel. A létesítmény hatásterületén helyi jelentőségű védett természeti terület nem található. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.” 4.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 15022/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalása: „ Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 9376/2014. számú megkeresése alapján FVD Brojler Kft. „fa.” (2943 Bábolna, Mészáros u. 6.) részére, a Felső vasdinnye baromfitelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához, vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi feltétellel járulok hozzá : • •
Be kell tartani a monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó 4392-5/2009 számú vízjogi üzemletetési engedély előírásait. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp — és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról
2
3 A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” IV. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: A./ Környezetvédelmi előírások: Zaj-és rezgésvédelmi előírások: 1. A létesítmény üzemelése során az alábbi folyamatosan gondoskodni kell az alábbi zajkibocsátási határértékek megtartásáról: A zajforrás hatásterületén lévő: Település/ utca/ házszám
Közterület elnevezése
Ingatlan helyrajzi száma
Építményjegyzék (2000.) szerinti besorolása
Tárkány- Felsővasdinnye puszta
Lakóépület
0406/4
1110
lakóépület védett homlokzatai előtt 2 méterre, LKH nappal (6-22 óráig) = 60 dB LKH éjjel (22-6 óráig) = 50 dB a terület érvényes rendezési terv szerinti besorolása: „Gmg” –gazdasági terület, mezőgazdasági terület. 2. A zajforrás hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértékére jelentős hatással van, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1
2 3
4 5
6
7 8
A jogszabály szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaságvédelmi jelentést kell benyújtani. A kerítés mellett – a Tárkány 0406/3 hrsz-ú területen- fásszárú növény sor telepítését 2015. december 31-ig el kell végezni. Törekedni kell a meglévő facsoportok (nemesnyár, akác) megtartására, karbantartására. Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. Az ólak klimatikus viszonyait optimális szinten kell tartani, ezáltal a mélyalom anyaga megfelelő marad, ezáltal a felszabaduló ammónia és metán is kedvező szinten marad. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást – a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást szivárgásbiztos, zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat.
3
4 9
Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. 10 A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a rendelet előírásait kell alkalmazni. 2. A hulladékokra vonatkozó nyilvántartást és az adatszolgáltatást a külön jogszabály szerint kell teljesíteni. 3. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 4. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 5. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 6. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat, azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően, zártan, szóródás mentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni, továbbá hasznosításukról, ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 1 A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Felügyelőség hagy jóvá. 2 Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell. Üzemi Kárelhárítási Tervre vonatkozó előírások: 1. A telephelyre vonatkozó üzemi kárelhárítási terv 2017.december.12. napjáig hatályos, az üzemi kárelhárítási tervet, hatályának lejárta előtt 2017.november 1-ig kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz.
VI.
FVD Brojler Kft. f.a. (2943 Bábolna, Mészáros u. 6.) befizette a kérelem elbírálásáért járó 500.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az engedélyezési eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A jelen határozatban megadott egységes környezethasználati engedély 2025. április 30-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie 2019.december 31-ig. VIII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a felügyelőség határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. IX.
4
5 A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 250.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.
INDOKOLÁS FVD Brojler Kft. f.a. (2943 Bábolna, Mészáros u. 6..) KSH törzsszáma: 23482357-0147-113-11) képviseli:Dual-Perfekt Kft., mint felszámoló( 1119 Bp., Fehérvári u.85. C ép. 4.emelet) a Tárkány 0406/1 és 0406/3 hrsz-ú ingatlanon lévő baromfitelep (EOV koordináta: X: 247 237 , Y: 572 781 ) üzemeltetésére az SZ&L Enviromental Consulting Kft.( 2900 Komárom,Hétvezér u.6.)által elkészített dokumentációt és felülvizsgálatára vonatkozó kérelmét benyújtotta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez az egységes környezethasználati engedély kiadása érdekében. A környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a fenti baromfitelepen 40.000 férőhelyet meghaladó nagy létszámú állattartás folyik, mely tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R. - 2. számú melléklet 11/a. pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – a továbbiakban: Kvt. - 66. § (1) bekezdés b) pontja alapján a környezethasználat az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. FVD Brojler Kft. f.a. (2943 Bábolna, Mészáros u. 6..)az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak eleget tett. A felügyelőség a kérelem, a benyújtott dokumentáció és a hiánypótlások alapján a következő tényállást állapította meg: Tevékenység ismertetése: Az érintett telephely Tárkány település külterületén helyezkedik el, Bábolnától kb. 10 km-re délre, Tárkány és Kisbér között. A telepet mezőgazdasági területek határolják. É-K-i irányban közvetlenül a telephely mellett lakóházak helyezkednek el. A telephely mellett Felsővasdinnye I. telephely található, amely jelenleg használaton kívül van. A telephely jelenleg az FVD Brojler Kft. tulajdona. A telephelyen brojler hízlalást végeznek. A telephelyen 10 db baromfiistálló található, amelyből 8 db összesen 8736 m2 alapterületű alumínium hullámlemez oldalfalú, eternit hullámpala tetejű istálló valamint 2 db összesen 1260,8 m2 alapterületű téglafalú, eternit hullámpala tetejű istálló található. A telepen ezen épületeken kívül még egy 146,4 m2 alapterületű téglafalú szociális épület található. A beérkező naposcsibe állományt 8-9 hétig hizlalják, majd a teljes állomány értékesítésre kerül. A telep kapacitása 140.000 db brojler férőhelyű. A telephelyen éves szinten 1.260.000 db brojlert hizlalnak fel. A telephelyet 9 alkalommal telepítik be éves szinten, mely függ a piaci igényektől. Az állomány elszállítását követően az istálló épületeket alomtalanítják és fertőtlenítik. Az istállókból a trágyát leponyvázott gépjárművel szállítják el a szerződött befogadóhoz. A trágyát a Szigetközi Gomba Kft. (9231 Máriakálnok, Kápolna tér 8.) szállította el 2012 évben. A kitrágyázás után kerül sor az istállók száraz takarítására, melynek alkalmával az istállók falfelületeit, almatúráit, mennyezetét, aljzatát illetve a technológiai berendezéseket kézi eszközökkel (seprű, kaparó, kefe) illetve magasnyomású kompresszorral tisztítják meg. A seprűtiszta ajtóknál 1 m szélességben 15 cm vastag forgácsréteget helyeznek el, majd elvégzik a mennyezet és az oldalfalak, valamint az istálló felső részén a padozat, majd a gőzzel tisztítható technológiai berendezések forró gőzös takarítását. A gőzős mosást után a nedves faforgácsot összegyűjtik és a trágya befogadójának szállítják el. A száradás után a padozatot perzseléssel fertőtlenítik. Az istállók belső takarítása után a külső felületeket, takarmánysilók tisztítása, fertőtlenítése.
5
6
Trágyakezelés: A tevékenység során az állattartó épületekben évente 9 alkalommal az állomány kikerülését követően keletkezik almos trágya illetve azzal megegyező módon kezelendő felitató faforgács. A Kft. a trágyát annak hasznosítására megfelelő földterülettel rendelkező, illetve egyéb módon hasznosítani képes természetes vagy jogi személynek adja át. Az összes állattartó épületben mélyalmos tartástechnológiát folytatnak. A trágya eltávolítása állományváltáskor történik. A jelenlegi száraz takarítási és fertőtlenítési technológia során technológia szennyvíz nem keletkezik. A telepen keletkező trágyát, a technológia folyamat végén azonnal kiszállítanak a telepről. A keletkező mosóvíz felitatása faforgáccsal történik, amelyet a trágya befogadójának szállítják el.
Földtani közeg Az érintett terület lokális szennyeződés érzékenységi besorolás alapján érzékeny területnek minősül.
Takarmányozás: A takarmányt istállók mellett elhelyezett silótornyokban tárolják, melyekből a takarmány zárt rendszeren keresztül jut az etetőkbe. Az állatok ivóvíz igényét zárt itató-berendezés biztosítja.
Földalatti tartályok és vezetékek: Az érintett telephelyen a kommunális szennyvízgyűjtő aknán kívül egyéb földalatti tartály nem található.
Levegőtisztaság-védelem Légszennyezettség tekintetében Tárkány település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország egyéb területe” kategóriába lett sorolva. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz és pontforrás üzemel. A diffúz forrás és technológia megnevezése: T1. Baromfitartás – brojler hízlalás D1 állattartó telep (Az állattartó telep 140000 db férőhely.) A telephely környezetében mezőgazdasági hasznosítású területek találhatók, ÉK-i irányban a telephely közelében lakóházak helyezkednek el. A településen uralkodó szélirány északi, észak-nyugati. A telephelyen működő ventilátorokat déli irányban a mezőgazdasági művelési ágú területek irányában telepítették. A legközelebbi lakóház és a telephelyen elhelyezett ventilátor legközelebbi távolsága 46 m. A szag, illetve bűzhatást az állatok jellegzetes szaga valamint trágyája, az esetlegesen felhasznált tápszerek és gyógyhatású készítmények illata okozza. A tartástechnológia mélyalmos típusú, az istállók szigeteltek, kényszerlevegőztettek. A baromfitrágya szaganyagainak összetételéből az ammónia emelhető ki, mint jellemző légszennyező anyag. A természetes és mesterséges ventiláció segítségével az istállók nyílásain távozó légszennyező és szag-anyagok diffúz légszennyezésként jelentkeznek, viszonylag egyenletes elosztásban kerülnek ki a levegőbe. A szaghatás terület DK-i irányban, a telephely súlypontjától számított, 200 m-es maximális távolságban lehatárolható, mely a telephelyen kívül a 0386 hrsz.-ú szántó és a 0363/4 hrsz.-ú udvar művelési ágú területeket érinti. A levegő-védelmi előírások a Lr. 26. § (3) és a 30. § (1) bekezdésein alapulnak.
Zajvédelem
6
7 A benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt gazdasági-mezőgazdasági terület, zajtól védendő létesítmények Felsővasdinnye puszta területén, gazdasági terület besorolású ingatlanon találhatók. Az üzemelés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti-üzemviteli berendezések valamint a telepen belüli szállítás hatásával lehet számolni. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján került lehatárolásra méréssel. A szokásos körülményeknek megfelelő üzemelés mellett működő zajforrások együttes működése során a zajvédelmi hatásterület eléri legközelebbi, gazdasági területen levő zajtól védendő területet, emiatt a létesítmény környezetében zajterhelési határértéknek kell teljesülni. A terület-felhasználási kategóriákat Tárkány község többször módosított 10/2003.(IX.29.) szabályozási terve és építési szabályzata előírásai szerint vettük figyelembe. A telephely hatásterületére vonatkozó zajkibocsátási határértékek megállapítása a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. számú melléklet 1. pont alapján történt, ahol L KH = LTH A telephelyen lévő zajforrások nappali és éjszakai időszakban működnek. A zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek Építményjegyzék 2000. szerinti besorolása: Egylakásos épületek: 1110 A telep működésével kapcsolatos forgalomból eredő járulékos zajszint növekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a 284/2007.(X.29.) kormányrendelet 7 § (1) szerinti 3 dB mértéket. A zajvédelmi előírást a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3.§ (3) és 10§ (1) bekezdése alapozza meg.
Természetvédelem Az érintett terület országosan nem védett, és nem része Natura 2000 területnek sem. A tevékenység táj- és természetvédelem érdekeit nem sértik.
Hulladékgazdálkodás A telephelyen végzett tevékenység nagy létszámú broiler tartás, amely elsősorban nem veszélyes hulladékok keletkezésével jár. Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket vagy a hulladékká vált állati szöveteket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően kezelik. Az elhullott állatokat zárt konténerekben helyezik el, és elszállításukról rendszeres időközönként intézkednek. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz, szennyvízgyűjtő tartályban történő gyűjtése és további kezelése megoldott. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, átadása a közszolgáltatónak történik. A tevékenység során keletkező trágya mezőgazdasági kihelyezésre, komposztálásra kerül. Az állatgyógyászatban és fertőtlenítés során használatos eszközök, göngyölegek nem kerülnek az állattartó telepet üzemeltető –engedélyes- tulajdonába. Az üzemelés során keletkező veszélyesnek nem minősülő hulladékok: Megnevezés Hulladékká vált állati szövetek Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is
EWC kód 02 01 02 20 03 01
A tevékenység felhagyását követően hulladékok nem maradnak hátra, amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeres elszállításra kerülnek. Az épületek elbontása esetén építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni.
Havária események
7
8 Az állatok tömeges elhullása esetén fennáll a fertőzés telephelyről történő kijutásának veszélye. Ennek elkerülése érdekében fontos az állategészségügyi szabályok betartása és az állati tetemek telephelyről történő mielőbbi elszállítása és ártalmatlanítása. A kommunális szennyvizek gyűjtőjének sérülése esetén a talaj és talajvíz szennyeződhet. A szennyeződés megelőzhető a gyűjtő vízzáróságának rendszeres ellenőrzésével. A telephelyre a 12225-11/2012. számú határozatban jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik, mely 5 évig érvényes.
Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. A hatóság - a kért hiánypótlások benyújtása után - megállapította, hogy a dokumentációk megfelelnek mind a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – a továbbiakban: Ktv. - 75. § (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó előírásoknak, mind a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996.(VII.4.) KTM rendeletben előírt, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeknek, továbbá a R. 8. és a R. 11. számú mellékleteiben foglalt adatokat is tartalmazza. A felügyelőség a benyújtott dokumentáció megküldésével megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságokat. A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az FVD Brojler Kft. Felsővasdinnye Brojler baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításával kapcsolatosan szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. A felülvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján az alábbiak kerültek megállapításra: A telephelyet a jelenlegi tulajdonos 2011. augusztus 19-én vásárolta meg Vasdinnye Brojler Termelő- és Értékesítő Kft-tői. A telephely 1225-4/2012., illetve 1225-11 / 2012. számon egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Az első engedély kiadásának határozati száma: H-2762-7/2008. Az egységes környezethasználati engedély kiadásától számított 5 év letelt, így teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat vált szükségessé. A telephely Bábolnától kb. 10 km-re délre, Tárkány és Kisbér között található. A telephely környezetében mezőgazdasági hasznosítású területek találhatóak. A telephely a Tárkány - Kisbér összekötő útról közelíthető meg, amely párhuzamos a 13-as főúttal. É-K-i irányban közvetlenül a telephely mellett lakóházak helyezkednek el. D- i irányban 500 m-re folyik a Concó patak. Ny-i oldalon, közvetlenül a telephely mellett Felsővasdinnye I. telephely található. Felsővasdinnye I. telephely jelenleg használaton kívül van. A telephelyen 8 db, összességében 8736 m2 alapterületű 1997-ben felújított istálló, 2 db, összesen 1260,8 m2 alapterületű istálló és egy 146,4 m2 alapterületű szociális épület található. Az épületek beton alapzatra épültek, melyek keskeny járdában folytatódnak az épületek körül. A bejárattól kb. 4 m széles aszfaltút vezet a telephely végéig. A telephelyen brojler hizlalást végeznek. A telephelyre beérkező naposcsibe állományt 8-9 hétig hizlalják, majd a teljes állomány értékesítésre kerül. A telephely kapacitása 120.000 db brojler húshibrid férőhelyű. A telephelyen éves szinten 1.080.000 db brojlert hizlalnak fel. A keletkezett trágyát, ki trágyázás után leponyvázott gépjárművel szerződött befogadóhoz szállítják. A telephely vízellátása a körülbelül 2 km-re található Ürge telep fúrt kútjából, vezetéken át történik. A kutat vízjogi üzemeltetési engedély alapján az Aranykorona Zrt üzemelteti. A telephelyen végzett tevékenység talajra és talajvízre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében a csurgalékvíz mentes állományváltási technológia alkalmazásával a takarító és fertőtlenítő víz igény szintén csökken. A baromfitelepen közműves csatornarendszer hiányában a keletkező folyékony kommunális hulladékot aknában gyűjtik, melynek vízzárósági vizsgálatát elvégezték.
8
9 A telephelyen kialakított 2 db talajvíz figyelő monitoring kút, H-8199- 9/2006. számon vízjogi létesítési engedélyt, 4392-5/2009. számon üzemeltetési engedélyt kapott, mely 1780/2013. számon módosításra került. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, amely miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben, a felszínalatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7) Kormányrendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV. 10.) EüM rendeletben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM rendeletben foglaltak figyelembe vételével hozta meg. Az Intézet illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Tisztelt Cím megkeresésére a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdése, valamint 4. sz. melléklet 5. pontja, illetve a tárgyi felülvizsgálati tervdokumentációja (SZ & L Enviromental Consulting Kft., 2900 Komárom, Hét vezér u.6.) alapján alakítottuk ki szakhatósági állásfoglalásunkat. A dokumentáció szerint a telepen mély almos tartástechnológia működik. Az istállótrágyát a telephelyen nem tárolják, azt mezőgazdasági vállalkozónak értékesítik. A trágya elszállítását a kitrágyázás napjára Időzítik. A tárgyi dokumentáció szerint a telephelyen keletkezett állati hulladékokat az ATEV szállítja el, az állati hullákat a telephelyen nem földelik el. A dokumentáció alapján seprűtiszta istállók ajtajánál a forró vizes/gőzös mosást megelőzően 1 m szélességben 15 cm vastag forgácsréteget helyeznek el, majd amikor az a felesleges vizet magába szívta, a faforgácsot seprűvel összegyűjtik, így nem keletkezik csurgalékvíz a technológiából. A felitató faforgácsot az almos trágyához hasonló módon szállítják el. A telep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (d) pontja alapján nitrátérzékenynek minősül, így a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.3.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a gazdálkodó a rendelet 6. sz. melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A határidőkre vonatkozóan a rendelet 10. § (2) és 11. § (2) bekezdései az irányadóak. Ugyanezen rendelet 10. § (1) bekezdése az adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését írja elő a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő adattartalommal. A dokumentáció alapján a tevékenység üzemszerű működés mellett a szomszédos termőföldeket nem veszélyezteti, így az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Rendelkező részbeni előírásainkat a fentieken túl a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 43.§-a, valamint 44.§ (2) és (3) bekezdései alapján tettük. Hatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervernek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Komi. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján járt el. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2013. december 19-én indult, a 63/2012. (VIE.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.9.6. pontjában meghatározott a talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Ügyfél megfizette. A szakhatósági hozzájárulás kiadására nyitva álló határidő 15 nap, eljárásunk során határidő túllépés nem történt.
9
10 A jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatásunk a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Két.) 98. §-án, szakhatósági állásfoglalásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Két. 44. § (1) bekezdésén alapul.”
Jegyző szakhatósági állásfoglalásának indokolása:
„ A 481/2013. (XII17) Korm. R. 33. §-a illetve az 5. számú melléklete szerint a jegyző jár el szakhatóságként ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet; amelynek védelme hatáskörébe tartozik; azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. E jogszabály értelmében a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően á jegyző jár el annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. Tárkány Község Helyi Építési Szabályzatáról Tárkány Község Képviselő-testületének a 10/2003. (IX. 29.) számú Önkormányzati rendelet szól. Ez alapján megállapítottam, hogy a létesítmény hatásterületén helyi jelentőségű védett természeti terület nem található, így az FVD Brojler Kft tulajdonában lévő Tárkány 0406/1 és 0406/3 hrsz-ű ingatlanon lévő baromfitelep működése, így annak 5 éves működése a környezetvédelmi és természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint megfelelHatáskörömet és illetékességemet a 481/2013. (XII17) Korm. R. 33. §a illetve az 5. számú melléklete rögzíti. Szakhatósági állásfoglalásomat a 481/2013. (XII. 17) Korm. R. 33. §-a illetve az 5. számú melléklete, a Tárkány Község Helyi Építési Szabályzatáról a 10/2003. (IX. 29.) számú önkormányzati rendelet ben foglaltak, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 26. § (5) bek-e, 44. §-a, 45. §-a, 45/A §-a, 71. § (1) bek-e, 72. § (1) bek-e és 73. § (3) bek-e alapján hoztam meg.”
Vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása: „ FVD Brojler Kft. „fa.” (2943 Bábolna, Mészáros u. 6.) kérelmére indult Tárkány- Felsővasdinnye baromfitelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárásában az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 937-6/2014. számon, 2014. november 12-én megkereste a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A telephely vízellátását fúrt kútról biztosítják, a melyet az Aranykorona Zrt. üzemeltet vízjogi üzemeltetési engedély alapján. A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt betonaknában történik. Technológiai szennyvíz az istállók száraz takarítási technológiája miatt nem keletkezik. A csapadékvizek a technológiából eredően nem szennyeződhetnek. A telephelyre lehulló csapadék jelentős része a burkolatlan felületeken elszikkad. A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kút üzemeltetnek. A kutak üzemeltetésére vonatkozóan érvényes- H-4392-5/2009.- vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek.
A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VH. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszín alatti vizek védelme érdekében.
10
11 A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.)Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm.'rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 1. pontján alapul. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése záija ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4. ) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet rendelkezésein alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak felszíni és felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 220/2004.(VII.21.) Korm rendelet 5. § (1) bekezdésén és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésén alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a R. 26. § (4) bekezdésén alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése írja elő. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (4) bekezdésén alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésén alapul. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd.) pontján alapul. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20/A. § (1) bekezdésén és a (4) bekezdésén alapul. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati és működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. § (2) bekezdése, a R. 20. § (3)-(4) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. § (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. § (1) bekezdése, a Ktv. 71. § (1) bekezdés d) pontja, a Ktv. 79. § (1) bekezdés a./ pontja és a Ktv. 81. §-a alapján. A levegővédelmi engedély a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 25.§ (2)-(4) (5) bekezdésén és 26. § (6)-(8) bekezdésein alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén, a R. 20. § (3) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó
11
12 rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2015. március 30.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
12
