ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS:
Iktatószám: Előadó:
év:
hó:
580-7/2015 Dr. Balogh-Máté Rita/ Bartókné Hajnali Beáta/ Sulyok Zoltán/ Bedők László
nap:
KÜJ: 101860727
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
TH-KTJ:
101913954
Pusztaser Kft. – Bábolna, Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása határozat
H ATÁ RO ZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság az Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) KSH törzsszáma: 13471411-0146-113-08 ) részére a Bábolna 0156/5 hrsz-ú ingatlanon lévő Bikarét telephely ( EOV koordináták: X: 254302 Y: 568010, X: 254357 Y: 568120, X: 254062 Y: 568140, X: 254152 Y: 568275) üzemeltetésére az SZ &L Enviromental Consulting Kft.. ( 2900 Komárom, Hétvezér u.6. 1/29..) által benyújtott kérelem és dokumentáció valamint az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján – a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt és a védelmi övezet megállapítását is, valamint az állattartó telep üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyását is magába foglaló – egységes környezethasználati engedélyt ad, a következők szerint: II. 1./A tevékenység megnevezése: ""Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív sertéstenyésztésre, több mint 3 000 férőhely 30 kg feletti sertéshízók és 900 férőhelytől sertéskocák, valamint nagy létszámú állattartás 2000 férőhellyel (30 kg felüli) sertések számára" A sertéstelep kapacitása: 1050 db a fiaztatóban (24 terem x 42 db + 2 terem x 21 db), 1200 db vemhes koca férőhely (5 terem x 240 férőhely), továbbá 240 db az inszemináló helységben, 150 db a kanszálláson, 2420 db (csoportos vemhes koca 10 x 220 db + 2 x 110 db), 400 db férőhely malacoknak, és 900 db férőhely a süldő koca nevelőben. Összesen 6225 férőhely. 2./ Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: A diffúz forrás és technológia megnevezése: T1. Sertéstartás D1 Állattartó telep /11 db ól (összférőhely: 18.464,5 m2) D1 Állattartó istállók T2 Tartalék energia ellátás P2 aggregátor
G:\Hulladek\2015\BaloghR\580-7.doc
3./ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5. KSH törzsszáma: 13471411-0146-113-08 ) részére a Bábolna 0156/5 hrsz-ú ingatlanon lévő Bikarét telephely ( EOV koordináták: X: 254302 Y: 568010, X: 254357 Y: 568120, X: 254062 Y: 568140, X: 254152 Y: 568275 ) védelmi övezetét az épületek homlokzatától mért 300 méteres szabálytalan alakzatú sokszög területeként állapítja meg. A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. III. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5. KSH törzsszáma: 13471411-0146-113-08 ) részére a Bábolna 0156/5 hrsz-ú ingatlanon lévő Bikarét telephely ( EOV koordináta: X: 254302 Y: 568010, X: 254357 Y: 568120, X: 254062 Y: 568140, X: 254152 Y: 568275) üzemi kárelhárítási tervét jóváhagyja. IV. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: Környezetvédelmi előírások Zaj-és rezgésvédelmi előírások: 1. A telephely üzembehelyezését követően, az állattartó telep tényleges környezeti zajkibocsátását, a hatásterület lehatárolással méréssel kell igazolni, az elkészült dokumentációt Felügyelőségünknek meg kell küldeni. 2. Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja köteles 30 napon belül bejelenteni Felügyelőségünknek. Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1 A telephely szagterjedési hatásterületét, azaz a levegővédelmi övezetet, az épületek homlokzatától mért 300 méteres szabálytalan alakzatú, EOV koordinátákkal meghatározott sokszög területe adja. A védelmi övezetet úgy lett kijelölve, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építmény. 2. Az istállók üzemelésének kezdetét Felügyelőségünkön be kell jelenteni. Ezt követően 60 napon belül a diffúz forrásra (sertéstelep), ill. a pontforrásra (aggregátor) vonatkozóan jogszabály szerinti adattartalommal adatszolgáltatást, LAL levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést kell benyújtani Felügyelőségünkre, és a diffúz forrásra vonatkozóan kérni kell az engedély módosítását a jogszabály szerinti adattartalommal. 3. A jogszabály szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év -első alkalommal az üzemelés megkezdését követő évben- március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani. 4. A telephely körül 6 m széles erdősávot kell kialakítani 2014. december 31-ig az 1. sz. melléklet alapján. Törekedni kell a meglévő növényzet, facsoportok megtartására, karbantartására. 5. Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. 6. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. Az üzemeltetés során a takarmány lefejtő- és adagoló rendszerek zártságát és kiporzás mentességét biztosítani kell. 7. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A trágyát a földekre szivárgásbiztos, zárt járművel kell kiszállítani. 8. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 9. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. A trágyaszállítás a település elkerülésével, kijelölt útvonalon történhet.
2
10. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. 11. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. Tartós bűzproblémák esetén, telephelyen belül, bűzcsökkentő célú védőfásítást kell telepíteni, gyorsan növekedő fasor, ill. magasra növő cserjesávval, őshonos növényfajokból, lágylombos fák telepítésével a telephely takaráshoz szükséges sűrűségben. 12. A légszennyezettség egészségügyi határértékei a technológiából eredően a telephely közvetlen közelében sem léphetőek túl. Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A keletkező állati eredetű melléktermékek, hulladékok esetében a jogszabály előírásait kell alkalmazni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni. 3. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladékok hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 4. A tevékenység végzése során bármilyen okból bekövetkező környezetszennyezés elhárításáról az engedélyes haladéktalanul gondoskodni köteles. A bekövetkezett káreseményről, annak kiterjedéséről, mértékéről, a veszélyeztetett környezeti elemekről, továbbá a tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a Felügyelőséget. A környezetbe került hulladék jogszabályokban előírt összegyűjtéséről és elhelyezéséről engedélyes késedelem nélkül gondoskodni köteles. (Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontja alapján). 5. A tevékenység végzése során a jogszabály alapján az esetlegesen előforduló környezeti károk megszüntetésére felelősségbiztosítást kell kötni és azt folyamatosan fenn kell tartani. Az üzemi kárelhárítási terv végrehajtása során az üzemeltető köteles: 1. A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát, pedig azon telephelyén tartani, amelyre a terv vonatkozik. 2. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni. 3. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni. 4. A változásokról az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget 30 napon belül értesíteni. 5. A tervet ötévenként mindenképpen, de ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében vagy tulajdonjogában változás következik be, öt éven belül is felül kell vizsgálni. 6. A terv módosításáról az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget a vonatkozó tervrészek megküldésével tájékoztatni. 7. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, a vízminőségi kár keletkezését a Győr- MosonSopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak bejelenteni. 8. Esetleges káresemény bekövetkezte esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – közreműködni. 9. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat, azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően, zártan, szóródás mentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni, továbbá hasznosításukról, ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással kell gondoskodni.
A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások
3
1 2
A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Felügyelőség hagy jóvá. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell.
V. Szakhatósági állásfoglalások: 1.Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének KER 067/001031-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet), a Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) Bábolna, Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélye kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. Az Intézet állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2.Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a KEF/20.2/1750-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresése, a munkaszám nélküli „Pusztaser Kft. Bikaréti sertéstelep 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti Környezetvédelmi Felülvizsgálat 480/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról (módosítás)” című dokumentációban (Készítette: SZ & L Enviromental Consulting Kft. 2900 Komárom, Hétvezér utca 6. 1/29.; továbbiakban: EKHT) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS - a a következő: Az EKHT-ban foglaltak alapján tárgyi beruházás engedélyezéséhez talajvédelmi szempontból hozzájárulunk. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági közreműködésünk során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merült fel.” 3.Bábolna Város Jegyzője az 741-6/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Bábolnai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, mint illetékes Hatóság, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 13748-2/2014. számú megkeresésére, SZ&L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hétvezér utca 6. 1/29.) által készített, a Pusztaser Kft. Bábolna Bikarét 0156/5 hrsz-ú telepen tervezett állattartó tevékenység környezeti
4
hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezéséhez az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A Bábolna 0156/5 helyrajzi szám alatti ingatlanon tervezett állattartó tevékenység Bábolna város közigazgatási területére vonatkozó, 32/2013. (XII. 19.) számú rendelettel jóváhagyott hatályos szabályozási tervvel és helyi építési szabályzattal (a továbbiakban: HESZ) nem ellentétes, az abban foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.“ 4.Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D6EP/1721-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása
“ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 2014. augusztus 26. napján érkezett megkeresésére a „Bábolna, 0156/ 5 hrsz-ű Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása” ügyében indított szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg „ 5.Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2492-2/2014.számú szakhatósági állásfoglalása Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja:
’
a Hatóság, a Pusztaser Kft. (9025 Győr, Sarkantyú köz 5.) részére - az SZ & L Enviromental Consulting Kft. által készített dokumentációban foglaltak alapján — a Bábolna-Bikarét 0156/1 hrsz.-ú ingatlanon tervezett sertéstelep egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjának elfogadásához és az engedély kiadásához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul: A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a 6893-18/2010 számú vízellátásra, vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltakat. • Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp - és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról •
Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. 6.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 10052/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28- 32.) 13748-10/2014 számú megkeresése alapján a Pusztaser Kft. (9025 Győr, Sarkantyú köz 5.), a tárgyi Bábolna-Bikarét 0156/1 hrsz.-ú ingatlanon tervezett sertéstelep egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjának a keretében benyújtott mintavételi eredmények elfogadásához, a Győr-Moson-Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi f e lt é te le k k e l já r u l h o z zá :
5
• •
Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a szivárgás-és szennyezésmentes tárolásról. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése szerint haladéktalanul be kell jelenteni a GyőrMoson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak.
A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.”
7.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 35800-591/2015/VH. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fenti tárgyban és számon indult szakhatósági eljárásában a Pusztaser Kft. (9025 Győr, Sarkantyú köz 5.) számára tárgyi engedélyezési eljárásban az engedély kiadásához az alábbi feltéte lekkel járulok ho zzá: 1. A 2492-2/2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásunkat fenntartjuk. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. 8.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 35800-593/2015/VH. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fenti tárgyban és számon indult szakhatósági eljárásában a Pusztaser Kft. (9025 Győr, Sarkantyú köz 5.) számára tárgyi engedélyezési eljárásban az engedély kiadásához az alábbi f elt éte lek k el já ru lo k ho zzá : • • •
•
•
•
A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a 6893-18/2010 számú vízellátásra, vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltakat. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp - és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. A tervezett 3 db monitoring kút tekintetében: -1 db háttérkútként üzemeljen, - 2 db pedig a talajvízáramlás figyelését, esetleges szennyezés nyomon követését szolgálja. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) ICHVM rendelet 2. § alapján 2015. április 20. napjáig be kell nyújtani a Hatósághoz a tervezett 3 db monitoring kút vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet. A kutakban évente két alkalommal mérni kell a vízszintet és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIPS, nitrit, nitrát, ammónium, klorid, foszfát, szulfát, m-lúgosság, összes keménység, kalcium, magnézium, nátrium. A vizsgálati eredményeket tárgyévet követő január 15ig meg kell küldeni a Hatóság részére. A mintavételeket és a vízminőség-vizsgálatokat csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, arról a hatóságot soron kívül értesíteni kell.
Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
6
9.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 35800-17401/2015/VH. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Hatóság) a fenti tárgyban és számon az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő eljárásához a Hatóság által 35800/59-1/2015. számon megadott szakhatósági állásfoglalást a benyújtott dokumentációk áttanulmányozása alapján az alábbiakkal egészíti ki: •
•
A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén, amennyiben a szennyeződés felszíni-, felszín alatti vizet, vagy földtani közeget érint, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése alapján a területi vízügyi hatóságot és a területi vízügyi igazgatóságot is értesíteni kell. A bekövetkező szennyezés esetén a jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervben foglaltak alapján kell eljárni.
Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. VI. Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) befizette a kérelem elbírálásáért járó 500.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az engedélyezési eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A jelen határozatban megadott egységes környezethasználati engedély 2025. március 10-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie 2019.december 31-ig. VIII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a felügyelőség határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 250.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással, vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.
IND OKOLÁ S Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) KSH törzsszáma: 13471411-0146-113-08 ) Bábolna 0156/5 hrsz-ú ingatlanon lévő Bikarét telephely ( EOV koordináta: X: 254302 Y: 568010, X: 254357 Y: 568120, X: 254062 Y: 568140, X: 254152 Y: 568275) üzemeltetésére az SZ &L Enviromental Consulting Kft.. ( 2900 Komárom, Hétvezér u.6. 1/29..) által készített dokumentáció alapján az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez egységes környezethasználati engedélyezési és környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása érdekében kérelmet nyújtott be a hatóság 4057-15/2014.számú határozatára tekintettel.
7
A környezetvédelmi hatóság a 4057-15/2014.sz. előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy a „1./ A megvalósítani kívánt állattartási tevékenység – „sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára” valamint „nagy létszámú állattartás 2000 férőhellyel (30 kg-on felüli) sertések számára” - környezeti hatásvizsgálat köteles és egyben egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. 2./ A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonható. 3./ Az összevont eljárás eredményeként kiadandó egységes környezethasználati engedély nélkül a tevékenység nem kezdhető meg. Az összevont eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációt a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. és 8. számú mellékletei szerint kell összeállítani és a hatósághoz benyújtani.”
Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak eleget tett. A hatóság a hatásterület lehatárolása után közmeghallgatást tartott, azonban az ügyfélen kívül egyéb érdeklődő nem jelent meg, a lakosság részéről észrevétel nem érkezett. A felügyelőség a kérelem, a benyújtott dokumentáció és a hiánypótlások alapján a következő tényállást állapította meg: Az érintett telephely Bábolna település külterületén helyezkedik el. A telephely közvetlen környezetét szántóföldek határolják. A telephelytől 1,7 km-re található Bábolna település. A Bikariréti teleptől D-re Agro-Trust Kft. végez lótartást, É-ra 1,5-2 km-re található a Kis Bábolna Kft. Darányi IV. baromfitelepe, valamint a PPF Kft. állateledel gyártó üzeme, Ny-ra szántóföldek találhatók és K-re 400 m-re a volt Bábolna Rt. üzemi útja. A telephelyen 11 db földszintes ól kerül kialakításra. Jelenleg 5 db épület istálló és 2 db szociális épület található. Az állattartó telepen a sertéstartási technológia közvetlenül a sertéshús előállítását szolgálja. Az állattartó épületek nagysága összesen 18.464,5 m2, a szociális épület 195,5 m2, a szilárd burkolat 3.000 m2 és a zöldfelület 26.396 m2. A belső útvonal hálózat aszfalt burkolattal ellátott. A szociális épületben lesz a dolgozok tisztálkodási lehetősége biztosítva, valamint egy iroda és egy tartózkodó helyiség kerül kialakításra. A tervezett személyi létszám 15 fő. Termelési szakaszok: Termékenyítés: Jellemzően a kocák körülbelül 5 %-a kerül hetente termékenyítésre, mely döntően mesterséges módszerrel, egy e célból elkülönített istállórészben történik. Vemhesség: A vemhesség általában 115 napig tart. Elletés: A fialás előtt néhány nappal az állatok átkerülnek a fertőtlenített fiaztatókutricákba. A vemhes kocák általában 12-16 db, 1,3-1,4 kg testtömegű malacot ellenek. Szoptatás: A 4-5 hetes korban bekövetkező elválasztásig, a malacok a koca tejéből táplálkoznak. Elválasztás: 4-5 hetes korukban a malacokat elválasztják, és utónevelő istállóba kerülnek, míg a kocák a kocaszállásra. A telephely infrastruktúra szempontjából kiépített. A vízellátás fúrt kútból történne, mely a telephelyen rendelkezésre áll. A telephelyen PB tartályos gáz áll rendelkezésre, de a földgáz hálózat kiépítése folyamatban van. Az elektromos hálózat kiépített, melyet a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. biztosít. Közcsatorna hálózattal nem rendelkezik a telep, a folyékony kommunális szennyvizet egy 10 m3-es vízzáró szigeteléssel ellátott gyűtőakna fogja biztosítani. A folyékony szennyvíz a Bábolna Szennyvíztisztító Szolgáltató Kft. által üzemeltetett szennyvíztelepre kerül. Trágyakezelés: A telepen hígtrágyás technológiát valósítanak meg. Az ól padozata betonrács, vagy műanyag rács, amely alatt 1,0 m mélységű vízzáró trágyatároló aknarendszert alakítanak ki. A trágya a betonrácson át jut az aknába. Az akna (lagúna) vízzáró és szulfátálló betonból készül. A lagúna kapacitása: 9.100 m3/év A lagúna bűzzárását víz záróréteg, illetve maga az istállóépület légtere biztosítja. A telephelyen 1 db 4.650 m3-es hígtrágya tároló kerül kialakításra, a telephely Észak-nyugati oldalán. A lagúnát és az 50 m3-es trágyatároló műtárgyba engedik, melyből a hígtrágya csővezetéken keresztül a nagytározóba kerül.
8
Várható éves trágya mennyisége 14.000 m3 Tároló kapacitás: 13.750 m3 6 havi tároló kapacitás biztosított. Földtani közeg Az érintett terület lokális szennyeződés érzékenységi besorolás alapján érzékeny területnek minősül. Takarmányozás Az állatok etetése takarmánnyal történik, melyet takarmányszállító teherautóval szállítanak be a takarmánysilóba. A tervezett napi takarmány felhasználás: 23.000 kg/nap lesz. A takarmánytároló silók a kerítésen belül kerülnek elhelyezésre, a takarmánykonyha mellett. A takarmányadagolás automatikusan történik. Földalatti tartályok és vezetékek: Az érintett telephelyen a kommunális szennyvízgyűjtő aknán és a hígtrágya kezelő rendszeren kívül egyéb földalatti tartály nem található. Levegőtisztaság-védelem A tevékenység 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 1.d) pontja „Intenzív állattartó telep – sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára” szerint hatásvizsgálat köteles tevékenység, valamint a rendelet 2. számú mellékletének 11.c) pontja „Nagy létszámú állattartás – 750 férőhely kocák számára”, pontja szerint egységes környezet használati engedélyhez kötött tevékenység. Légszennyezettség tekintetében Bábolna település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország egyéb területe” kategóriába lett sorolva. A tevékenység telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek légszennyező kibocsátásával lehet számolni, mely átmeneti a telepítési időtartama várhatóan 1 év. A benyújtott előzetes dokumentáció alapján, Bábolna 1670 m-re található. A sertéstelep közvetlen környezetében külterületi mezőgazdasági területek találhatók. A tevékenység végzése során várható környezeti hatások: A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: Istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások, aggregátor időszakos minimális kibocsátása. A benyújtott dokumentáció szerint felügyelőségünk hatáskörébe tartozó légszennyező pont és diffúz forrást terveznek megvalósítani, amelyeket be kell jelenteni LAL alapbejelentő lapon Felügyelőségünkre.(T1. Állattartás, D1. Állattartó istállók T2. Tartalék energia előállítás P2 aggregátor) A légszennyező pontforrást hatóságunkhoz be kell jelenteni, de a 4/2011. (I.14.) VM rendelet 7. melléklet 2.8.3. pontja alapján a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek évente 50 óránál rövidebb ideig üzemelnek kibocsátási határértéket nem kell kiadni. Amennyiben túllépi az évi 50 órás üzemidőt akkor az egységes engedély módosítását kell kérni, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján összeállított engedélykérelemmel. A benyújtott számítás, modellezés szerint a hatásterület (ahol a bűzkibocsátás várhatóan 1 SZE alá csökken) 500 méter távolságban határolható le az épületek homlokzatától mérve. A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.).Korm.rendelet 5.§-a bűzkibocsátással járó tevékenységek tekintetében 300-1000 m közötti távolságban határozza meg a levegővédelmi övezet nagyságát. A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A telephely levegővédelmi övezetet, az épületek homlokzatától mért 300 méteres szabálytalan alakzatú, EOV koordinátákkal meghatározott sokszög területe adja, a benyújtott dokumentáció 5. sz. melléklete alapján.
Zajvédelem A tevékenység telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely átmeneti, csak nappali időszakban végzik, a telepítési időtartama várhatóan 1 év. A benyújtott dokumentáció alapján, az építési munkálatok során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületnél – Bábolna belterületi lakóépületeinél – teljesülnek a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei.
9
A sertéstelep működése során a telephely zajkibocsátását az istállók szellőző ventilátorai határozzák meg. A ventilátorok nappali és éjjeli időszakban is működhetnek. A sertéstelep közvetlen környezetében külterületi mezőgazdasági területek találhatók, melyeken nincs zajvédelmi szempontból védendő épület, így itt a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél – Bábolna belterületi lakóépületeinél, a telep telekhatárától 1670 m-re – a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei – az akusztikai számítások alapján – teljesülnek. A tevékenység, a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés és 6. § szerint számítással, lehatárolt zaj hatásterülete északkeleti és délkeleti irányban érinti a szomszédos mezőgazdasági területeket (0156/3 hrsz.-ú út, és 0154/6 hrsz.-ú szántó terület), a hatásterület zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet nem érint. A tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítási tevékenység nem növeli meg számottevően az érintett úton, útszakaszon (8136. számú út) zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. A területfelhasználási kategóriák az érintett Bábolna Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 19/20144. (XI. 24.), a 19/2010. (XII. 16.), a 7/2010. (IV. 29.), a 13/2008. (V. 29.), a 14/2008. (VI. 26.), a 2/2007. (II. 15.), a 9/2005. (III. 31.) rendeletekkel módosított 8/2002. (V. 30.) önk. rendelet Bábolna helyi építési szabályzata és szabályozási terve alapján került meghatározásra. A zajmérést és a mérésről a dokumentációt a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú és 5. számú melléklete szerint kell elvégezni, elkészíteni. Természetvédelem Az érintett terület nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, nem része az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás Létesítés: A tervezett férőhely kialakítást a rendelkezésre álló felújításával és új istálló létesítésével kívánják megoldani, így 170904 hulladékkódú építési-bontási hulladék keletkezésével kell számolni. Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: A telephelyen végzett tevékenység nagy létszámú sertéstartás, amely elsősorban nem veszélyes hulladékok keletkezésével jár. Megnevezés
hulladékkód
Műanyag csomagolási hulladék Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is
15 01 02 20 03 01
Várható mennyiség/év 1800 850
Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés
hulladékkód
Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok
15 01 10*
Várható mennyiség/év 30
Hulladékgazdálkodási szempontból a fenti hulladékok keletkezése, telephelyen történő megfelelő kezelése esetén jelent jelentős környezeti hatással nem kell számolni.
10
Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket vagy a hulladékká vált állati szöveteket az előírásoknak megfelelően kezelik. A sertéstenyésztés során elhullott állati tetemek gyűjtése külön, erre a célra létesített területen fedett konténerben történik. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, melyet a közszolgáltató szerződés alapján szállít el. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz gyűjtőaknában történő gyűjtése és további kezelése megoldott. A keletkező veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. A tevékenység során keletkező hígtrágya mezőgazdasági területekre történő kihelyezését tervezik. Felhagyás során keletkező hulladékok: A tevékenység felhagyása során az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad a telephelyen amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeres elszállításra kerülnek. A telephely teljes felszámolása esetén, bontási hulladékok keletkezése várható, melynek további kezelése a hatályos jogszabályok alapján történik. Üzemi kárelhárítási tervre vonatkozóan A Kft.a 90/2007.(IV.26.)Korm. rendelet (továbbiakban R.) 2. számú melléklete 11. b) és c) pontja alapján üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A hatóság megállapította, hogy a benyújtott üzemi kárelhárítási terv megfelel a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendeletben előírtaknak, ezért a R. 6 § (5) bekezdése alapján, azt a rendelkező részben foglaltak szerint az egységes környezethasználati engedély keretében jóváhagyja. Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik és elemzik. A takarmány kijuttatása folyékony állapotban, vízzel keverve zárt csővezetéken automatikusan történik. A felhasznált takarmánykeverék alacsony foszfor tartalmú, minőségét folyamatosan ellenőrzik. Az istálló épületekben kívánatos mikroklíma fenntartását érzékelőkkel ellátott automatakapcsolású rendszer biztosítja. A frekvenciaváltós ventilátorokat csak a szükséges mértékben alkalmazzák. A felügyelőség a benyújtott dokumentáció megküldésével megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságokat. A vízügyi hatóság megkeresése több alkalommal volt indokolt, mivel a beérkező hiánypótlások vízvédelmi, vízgazdálkodási tárgyú elbírálására valamint az üzemi kárelhárítási terv benyújtásával a megadott szakhatósági állásfoglalások kiegészítésére került sor.
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének KER 067/001031-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Továbbiakban:Felügyelőség) fenti számú és tárgyú megkeresésében szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A http: / / edktvf. zoldhato sag. hu / közérdekű / 2 014 / melléklet /13748-1. zip honlapra feltöltött dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembe véve alábbiak kerültek megállapításra. Bábolna, Bikarét állattartó telepen megvalósuló sertéstartási technológia ■közvetlenül a sertéshús előállítását szolgálja. A telephely infrastruktúra, elektromos energia hálózat
11
szempontjából kiépített, a telephelyen PB tartályos gáz biztosított, a vízellátást fúrt kút biztosítaná, a fűtést gázkazánnal kívánják biztosítani. Közcsatorna hálózat nincs kiépítve, a szociális épület folyékony szennyvizét vízzáró szigeteléssel ellátott gyűjtőakna fogja biztosítani. A folyékony szennyvíz a Bábolna Szennyvíztisztító Szolgáltató Kft. szennyvíztelepére kerül. A keletkező hígtrágya lagúnában lesz elhelyezve. Az állati tetemeket az ATEV fogja elszállítani. A kommunális hulladékgyűjtő konténer a telephelyen belül lesz elhelyezve. A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, amely miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. Az Intézet felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: 1. a tevékenység az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, 2. az üzemelés során a tevékenység nem okozhat határértéken felüli terhelést, 3. a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, ami közvetlenül, vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti. 4. A dolgozók részére az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírt minőségi követelményeknek megfelelő ivóvizet, és kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. A keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni szükséges. 5. A tevékenység végzése során a felszíni és felszín alatti vizek nem szennyeződhetnek. 6. A munkavégzés során keletkező települési (kommunális) hulladékokat zártan kell gyűjteni. A gyűjtő edényeket úgy kell elhelyezni, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló- 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §~ ában, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló 2012. évi LXXXV. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KVM-EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése határozza meg Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a KEF/20.2/1750-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „ A Pusztaser Kft. (9021 Győr, Sarkantyú köz 5.) képviseletében az SZ & L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hétvezér utca 6. 1/29.; továbbiakban: Ügyfél) a Bábolna. Bikaréti telepen tervezett állattartó tevékenységgel kapcsolatban kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, Kérelméhez csatolta az által készített EKHT-t. A Felügyelőség 13748-2/2014. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. §-a és 5. számú melléklete alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. Megállapítottuk, hogy az EKHT-ban ismertetett megoldás esetén a tárgyi beruházás megvalósítása, üzemelése a környező mezőgazdasági területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit. nem rontja, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttünk. Szakhatósági állásfoglalásunk a fent idézett jogszabályi előíráson túl a Közigazgatási hatósági eljárás ti szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44.§-án alapul.
12
A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.9.6. pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Két. 98. § (l)-(4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján járt el.”
Bábolna Város Jegyzője az 741-6/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 13748-2/2014. számú levelében megkereséssel fordult Hivatalomhoz, melyben a SZ&L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hétvezér u. 6. 1/29.) által készített dokumentáció alapján a Pusztaser Kft. tulajdonában lévő Bábolna, Bikarét 0156/5 hrsz-ú ingatlanon tervezett állattartó tevékenység környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezéséhez kérte a szakhatósági állásfoglalást, melyet a rendelkező részben foglaltak szerint adtam ki. A Hatóság ügyintézési határideje 15 nap, a határidő leteltének napja: 2014. szeptember 9. Szakhatósági állásfoglalásomat „A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről ” szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet 33. §- a, valamint a 1995. évi Lili. törvény alapján adtam ki. Illetékességemet a „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény alapján állapítottam meg. Az Önálló jogorvoslat kizárása „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ 9) bekezdése alapján történt, e jogszabályi helyre hivatkozva adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről.” Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D6EP/1721-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől a „Bábolna, 0156/5 hrsz-ú Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása” ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalomhoz. A Fórstér Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ által vezetett - a kulturális örökség védelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 71. § (1) és a 72. (1) bekezdése alapján vezetett egységes és központi hatósági nyilvántartás a műemlékekről, régészeti lelőhelyekről valamint a hozzájuk tartozó védett földrészletekről; egyszóval a kulturális örökségvédelemmel érintett ingatlanokról — nyilvántartás alapján megállapítottam, hogy Bábolna, 0156/5 hrsz-ú ingatlan „Bábolnai ménesbirtok” néven - műemléki törzsszám: 10948, azonosító: 6135 - regisztrált örökségi érték. Ugyanakkor a „regisztrált örökségi érték”, mint fogalom nem tartozik a Kötv.- ben meghatározott kulturális örökségi elemek körébe. A fentieken túl a részünkre megküldött dokumentáció alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység nincs hatással egyéb, az ingatlan közelében található örökségi értékre. A fentiek alapján megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (i) bekezdése és 5. mellékletének 6. pontja szerint a szakhatósági hatáskör feltétele: „Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. ” „Az egységes környezet- használati engedély megszerzésére irányuló eljárás műemléki területet, régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezetet érint.9 Mivel a jogszabályi feltételek nem teljesülnek, Hatóságom nem jogosult szakhatósági állásfoglalás kiadására. Hatóságom hatáskörét és illetékességét az Ör. 2. § (1) bekezdése és 13. § (1) bekezdése határozza meg.
13
A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Két. 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Két. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.”
Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2492-2/2014.számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 13748-2/2014 számon megkereséssel fordult az Észak-dunántúli Vízügyi Hatósághoz a Pusztaser Kft. Bábolna-Bikarét 0156/1 hrsz.-ú ingatlanon tervezett sertéstelep egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjához kapcsolódó szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv - és iratanyagokat. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A telep vízellátását biztosító mélyfúrású kút és a hozzá kapcsolódó vizi létesítmények 689318/2010 számon rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A telep várható vízfogyasztása 14235 m3/év, amely nem haladj a meg az engedélyben lekötött 17155 m3/éves vízmennyiséget. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése földalatti szigetelt akna kerül kialakításra, amelynek elszállítása a bábolnai szennyvíztelepre történik eseti jelleggel. Az épületeket csapadékvíz elvezető eresszel és lefolyócsatornákkal szerelik fel. A csapadékvizet tüzivíztározó medencébe vezetik, mely vészhelyzet esetén oltóvízként felhasználható. A telephelyen a zárt technológia és műtárgyak miatt a csapadékvizek szennyezőanyaggal, állati tetemmel és trágyával nem érintkezhetnek, így a csapadékvíz fennmaradó része a telephely burkolatlan területein elszikkad. Az érintett terület kijelölt, üzemelő és távlati vízbázis védőterületét nem érinti. A tárgyi tevékenység az árvíz és jég levonulására, illetve a mederfenntartásra hatást nem gyakorol.
Javasoljuk felhívni az engedélyes figyelmét az alábbiakra: •
•
A vízimunka elvégzése, illetve vízilétesítmény megépítése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapj án vízj ogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit „a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza.
A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7.§ (1) bekezdésén alapul. A hatóság állásfoglalását a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 12/A. § szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.”
14
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 584-2/2014/VH. számú iratában „az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.) 13748-9/2014 számú megkeresése alapján a Győr-Moson-Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatósága tájékoztatja a T. Címet, hogy az előtte folyamatban lévő tárgyi eljárásban az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság által 2492- 2/2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását továbbra is fenntartja.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának 2/2014/VH. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása:
a
1005-
A Pusztaser Kft. (9025 Győr, Sarkantyú köz 5.) kérelmére indult, Bábolna-Bikarét 0156/1 hrsz.-ú ingatlanon tervezett sertéstelep egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjának engedélyezési eljárásában, a telepről származó mintavételi eredmények vonatkozásában az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.), mint engedélyező hatóság 13748-10/2014 számon 2014. október 14-én megkereste a Győr-Moson-Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságát, mint első fokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a megküldött kérelmet, a tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi és vízvédelmi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi A Bábolna 0156/1 hrsz.-ú ingatlanról származó mintavételi eredmények nitrát, nitrit és ammónium komponensek esetében mutattak ki a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM rendeletben meghatározott „B” szennyezettségi határértékeket kismértékben meghaladó koncentrációt. Egyetlen ammónium minta esetében volt kimutatható „B” szennyezettségi határértékeket nagyobb mértékben - 41 jrg/1 - meghaladó koncentrációt. A további komponensek esetében határértéket meghaladó koncentráció nem volt kimutatható. Az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolása a 219/2004 (VII. 21.) Konn. rendelet 2. számú melléklete alapján, „2a” érzékeny területnek minősül. A vizsgálattal érintett területhez legközelebb eső vízfolyás K-i irányban a Darányi-árok, mintegy 550 méterre, illetve Ny-ra a Tárkányi- csatoma 1200 méterre. Az érintett terület kijelölt, üzemelő és távlati vízbázis védőterületét nem érinti.
A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Konn. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre mennyiségi és minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. Fentiek alapján vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontokból jelentős környezeti hatások nem várhatók. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírások megtételével a felszíni vizek védelme érdekében. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmet az alábbiakra: Az elszikkasztásra kerülő esővizek nem okozhatják a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. és 2. sz. mellékletében megadott „B” szennyezettségi határértékeknél kedvezőtlenebb állapotát. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (1.) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és a törvény, értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Konn. rendelet szerint engedélyezőként működik közre. A szikkasztásra vonatkozóan a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, különösen pedig a rendelet 3. §. (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló
15
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (5.) és (6.) bekezdésben elővizsgálatot is. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2014. szeptember 10. napjától hatályos 10. § (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Északdunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. Győr-Mosón-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a 'vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 35800-591/2015/VH. számú szakhatósági állásfoglalása indokolása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 13748-14/2014. iktatószámon megkereséssel fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz a Pusztaser Kft. Bábolna, Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta a Mertcontrol Metric Minősítő, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (2921 Komárom, Szabadság u. 6.) által készített vizsgálati bizonyítványokat és a Bálint Analitika Kft. (1116 Budapest, Fehérvári út 144.) által készített 14-166/63-70 z számú vizsgálati jegyzőkönyvet. A Hatóság a mellékletként megküldött kérelmet a hatáskörébe tartozó vízminőség- védelmi és vízgazdálkodási szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapítást tette: A körülmények a tervezett tevékenység ügyében 2942-2/2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalást követően sem változtak, az abban foglalt feltételeket továbbra is fenntartjuk. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött a rendelkező részben foglalt előírás megtételével. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalás állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése záija ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2014. szeptember 10. napjától hatályos 10. § (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A szakhatóság hatásköre a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. Rendelet 28. § (1) bekezdésén, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pont állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.
16
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 35800-593/2015/VH. számú szakhatósági állásfoglalása indokolása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 580-3/2015. iktatószámún" megkereséssel fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz a Pusztaser Kft. Bábolna, Bikarét telepen tervezett állattartó tevékenység környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. A korábbi, 13748-2/2014. számon iktatott megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv- és iratanyagokat, valamint a 13748-14/2014. számon iktatott megkereséséhez csatolta a Mertcontrol Metric Minősítő, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (2921 Komárom, Szabadság u. 6.) által készített vizsgálati bizonyítványokat és a Bálint Analitika Kft. (1116 Budapest, Fehérvári út 144.) által készített 14-166/63- 70 z számú vizsgálati jegyzőkönyvet. A Hatóság a mellékletként korábban megküldött kérelmet, illetve vizsgálati bizonyítványokat és jegyzőkönyvet a hatáskörébe tartozó vízminőség- védelmi és vízgazdálkodási szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapítást tette: A telep vízellátását biztosító mélyfúrású kút és a hozzá kapcsolódó vízi létesítmények 689318/2010 számon rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A telep várható vízfogyasztása 14235 m3 év, amely nem haladja meg az engedélyben lekötött 17155 m3 éves vízmennyiséget. • A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése földalatti szigetelt akna kerül kialakításra, amelynek elszállítása a bábolnai szennyvíztelepre történik eseti jelleggel. • Az épületeket csapadékvíz elvezető eresszel és lefolyócsatomákkal szerelik fel. A csapadékvizet tüzivxztározó medencébe vezetik, mely vészhelyzet esetén oltóvízként felhasználható. A telephelyen a zárt technológia és műtárgyak miatt a csapadékvizek szennyezőanyaggal, állati tetemmel és trágyával nem érintkezhetnek, így a csapadékvíz fennmaradó része a telephely burkolatlan területein elszikkad. • Az érintett terület kijelölt, üzemelő és távlati vízbázis védőterületét nem érinti. • A tárgyi tevékenység az árvíz és jég levonulására, illetve a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. •
A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött a rendelkező részben foglalt előírások megtételével. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése záija ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A mintavételek és vizsgálatok akkredítáltsága a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 47. § (3) bekezdése alapján került meghatározásra. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2014. szeptember 10. napjától hatályos 10. § (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A szakhatóság hatásköre a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. Rendelet 28. § (1) bekezdésén, valamint a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdésén alapul, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pont állapítja meg Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Igazgatóságának a 35800-17401/2015/VH. számú szakhatósági állásfoglalása indokolása:
17
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az 580-6/2015. számú levelében megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges üzemi kárelhárítási tervet. A Hatóság a megküldött kérelmet, az előzményeket, valamint a dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A Hatóság tárgyi ügyben korábban 35800/59-1/2015. számon megadta szakhatósági állásfoglalását az egységes környezethasználati engedély kiadásához. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság időközben megkereste a Hatóságot a telephelyre vonatkozóan összeállított üzemi kárelhárítási terv véleményezése céljából. A dokumentáció áttanulmányozás alapján megállapítható, hogy az abban foglaltak betartásával jelentősen csökkenthető a felszín alatti és felszíni vizek szennyezésének kockázata. A tervdokumentációban szereplő beavatkozási módok és a fenti kikötések betartása mellett, a tervezett tevékenység megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Komi. rendelet követelményeinek.A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a 220/2004. (VH.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a 219/2004. (VH.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése, és a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti ügyintézési határidőn belül adta meg.”
Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet rendelkezésein alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak felszíni és felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 220/2004.(VII.21.) Korm rendelet 5. § (1) bekezdésén és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésén alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a 314/2015. (XII.25.) Korm. rendelet ( továbbiakban: R.) 26. § (4) bekezdésén alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése írja elő. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (4) bekezdésén alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésén alapul. Az üzemi kárelhárítási tervre vonatkozó hatósági előírások a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 6. - 9. §-in alapulnak. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd.) pontján alapul. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20/A. § (1) bekezdésén és a (4) bekezdésén alapul.
18
A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 24. § alapján egységes környezethasználati engedély kiadásáról döntött. A levegővédelmi engedély a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 25.§ (2)-(4) (5) bekezdésén és 26. § (6)-(8) bekezdésein; az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésén alapul. A védelmi övezet meghatározására 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 5.§ (1)-(8) bekezdésein alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén,míg az eljáró hatóság illetékességét a 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2015. március 09.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
19
