ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Kö zponti: 96/524-000, Ügyfélszo lgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zo ldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zo ldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
év:
hó:
nap:
KÜJ:
Határozat jogerős: Iktatószám:
693-16/2014.
Hiv. szám:
Tárgy:-
Előadó:
Varga Lajosné/ Orosvári Tamás
Melléklet :
1 db
102112696
KTJ: Telephely: 101753877 Létesít mény 101777530
Ko máro m, ROSSI BIOFUEL Zrt. egységes környezethasználati engedélye
H a t á ro z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség – felülvizsgálva a K-105417/2009. számú és a 8555-22/2011. számú határozattal módosított, H-9552-32/2007. számú határozatával kiadott egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat - a megismételt eljárásban – a ROSSI BIOFUEL Bioüzemanyag Gyártó és Kereskedelmi Zrt. (székhelye: 2922 Komárom, Kőolaj u. 2. statisztikai azonosító jele: 13654087-1041-114-11) részére a METRIC Minősítő, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. (2921 Komárom, Szabadság u. 6.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján - a kérelemnek helyt adva - a 2922 Komárom, Kőolaj u. 2. sz. alatti telephelyén a 189 216 tonna/év kapacitású biodízel gyártó üzemében folytatott tevékenységre egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad, a következők szerint. II. 1.) A tevékenység adatai: Engedélyes: ROSSI BIOFUEL Bioüzemanyag Gyártó és Kereskedelmi Zrt. Rövid elnevezése: ROSSI BIOFUEL Zrt. Székhelye: 2922 Komárom, Kőolaj u. 2. Telephely címe: 2922 Komárom, Kőolaj u. 2. A telephelyen folytatott tevékenység a TEÁOR 08 szerinti besorolással: 1041 Olaj gyártása . A tevékenységet jellemző IPPC kód: 4.1.b vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek ipari méretű gyártása. A tevékenység végzésének helye: Komárom város közigazgatási területén, meglévő ipari területen belül, a MOL Nyrt. Komáromi Bázistelepe. Üzemhatári EOV koordináták: X Y 265375 586175 265252 586175 265375 586298 265252 586298 Telephely helyrajzi száma: 5408/32. A terület a MOL Nyrt., a létesítmények a ROSSI BIOFUEL Zrt. tulajdonában vannak. A telephely teljes területe: 16788 m2 .
G:\2014\HIRDETMENYEK\693-16.doc
1
Az engedélyezett tevékenység adatai: Főtevékenység: 189 216 t/év kapacitású biodízel (zsírsav-metilészter) gyártása. A termelési technológia létesítményei: - 3 db, egyenként 63.072 t/év kapacitású biodízel gyártó modul, - a gyártás során képződött másodlagosan keletkező anyag metanol tartalmának visszanyerésére és felhasználására szolgáló rektifikáló egység. Kapcsolódó tevékenységek (MOL Nyrt. tulajdona, de a ROSSI BIOFUEL Zrt. is használhatja): - uszály töltő és lefejtő, - vasúti töltő, - vasúti lefejtő, - COTAS közúti töltő, - távvezetéki feladó állomás. III. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: 1.) Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1.1. A légszennyező pontforrások megnevezését, a kibocsátott légszennyező anyagokat és a betartandó kibocsátási határértékeket a határozat elválaszthatatlan részét képező melléklet (verziószám: 6) tartalmazza. A határértékként megadott koncentrációk száraz, normál állapotú véggázra vonatkoznak. A tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határérték esetében - ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik - a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3 -ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. 1.2. A technológiai berendezések üzemeltetése során biztosítani kell a megállapított kibocsátási határértékek betartását, meg kell akadályozni a környezeti levegő indokolatlan terhelését. 1.3. A leválasztó berendezések karbantartásáról és a biztonsági berendezések ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. 1.4. A technológiákhoz tartozó légtechnikai és leválasztó berendezéseket üzemeltetni kell, meghibásodás esetén a tevékenységet a hiba kijavításáig fel kell függeszteni. 1.5. A rendkívüli légszennyezést a hatóságnak a szennyezés bekövetkeztekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket azonnal le kell állítani és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 1.6. A légszennyező források üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a termelési adatokat, üzemidőt, üzemzavarokat, karbantartások elvégzésének idejét és módját. 1.7. A légszennyező források kibocsátását 5 évente méréssel kell igazolni. A pontforrások kibocsátását a legkésőbb 2018. április 3-ig elvégzett mérés jegyzőkönyvének benyújtásával kell igazolni. 1.8. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. A mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 60 napon belül kell benyújtani a Felügyelőségre. 1.9. A mérés során előírt mérési módszert, vagyis szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű mérést kell alkalmazni, amelyet csak arra akkreditált mérőszervezet végezhet. 1.10. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés változásjelentés, légszennyezés mértéke éves bejelentés). 1.11. Az üzemeltetőnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben (LAL) bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Felügyelőség részére az alapbejelentő lapon be kell jelentenie. 1.12. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést (Légszennyezés Mértéke) minden év március 31-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. 2.) Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 2.1. A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a Felügyelőségnek.
2
3 ) Hulladékgazdálkodási előírások 3.1. Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékokat megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított üzemi gyűjtőhelyen kell gyűjteni és további kezelésükről - a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással, annak keletkezésétől számított 1 éven belül - gondoskodni kell. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakítása és működtetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet. 3.2. A telephelyen egyidejűleg gyűjtött hulladékok mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek befogadó kapacitását. 3.3. A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékok további hasznosításának, továbbá környezetkímélő ártalmatlanításának lehetőségét. 3.4. A technológiából keletkező újrahasznosítható hulladékokat csak olyan hulladékkezelőknek adhatják át, melyek az adott hulladékok hasznosítására, kezelésére - a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel rendelkeznek. Ha az engedélyes a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti. 3.5. A keletkező hulladékról hulladéktípusonként kell nyilvántartást vezetni, valamint adatot szolgáltatni. A kiszállított hulladék tömegét a telephelyen üzemelő hídmérlegen mérni kell. 3.6. A telephelyen az egyes hulladékkezelési technológiákból származó hulladékok besorolását, azonosító kódját, megnevezését a hatályos jogszabályokban előírt módon kell elvégezni és alkalmazni. 3.7. Az engedélyes köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket. 3.8. A vegyszerek és a folyékony hulladék kiömlése esetén a területet lokalizálni kell, és a szennyezés terjedését felitató anyagok alkalmazásával meg kell akadályozni. A folyékony vegyi anyagok és folyékony hulladék gyűjtését úgy kell megoldani, hogy a meghibásodás során a kiömlő anyag, vagy a hulladék a kármentőbe kerüljön, mely a maximális mennyiség felfogását biztosítja. 3.9. A bekövetkező esetleges környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével - az illetékes környezetvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni, a keletkező hulladékok megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni kell. 3.10. Az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, kapacitásában tervezett jelentős változtatásokat a Felügyelőség részére a változásokat követő 15 napon belül be kell jelenteni. Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyeztetést követően valósítható meg. 3.11. Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes, vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1-ig hulladék elszállítást bejelentő E-PRTR lapot is kell benyújtani. 3.12. A telephelyi létesítmények működésével kapcsolatos minden beérkező panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a telephelyi tevékenység felhagyásáig meg kell őrizni, a hatósági ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé kell tenni, valamint a panaszos, illetve lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást kell adni. 3.13. Az engedélyes köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, és biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott – akire a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képzési feltételeiről szóló rendelet előírásai vonatkoznak – elérhető legyen a Felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 3.14. Hulladék átvétele és technológiába történő felhasználása tilos. A telephelyre beszállított hulladék hasznosítási művelettel előállított, de használt sütőolaj megnevezésű anyag származásáról – arról hogy egy hulladék hasznosítási művelet végeredményeként keletkező anyag került átvételre – a beszállítótól a büntetőjogi felelősség tudatában kiállított nyilatkozatát be kell szerezni, melyet a hatóságnak minden negyedévet követő hó 8. napjáig meg kell küldeni. 3.15. A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a gyártási tevékenység során keletkező anyagok minősége nem megfelelő, illetve felhasználása, alapanyagként történő értékesítése nem megoldható, azt hulladéknak kell tekinteni, és további kezeléséről gondoskodni kell.
3
4. Előírások a felhagyásra 4.1. Az egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozó tevékenység megszüntetésével kapcsolatban környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt kell benyújtani a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet 2. sz. melléklete szerint. 4.2. A telep felhagyására vonatkozó döntésről a Felügyelőséget haladéktalanul tájékoztatni kell. 4.3. A bontási tevékenységet a legkisebb légszennyezéssel járó technikával kell végezni. 4.4. A telephely, illetve az egyes területrészek bezárását megelőzően az esetlegesen a telepen lévő hulladékokat – beleértve az esetleges szennyezésmentesítés során keletkező hulladékokat is – engedéllyel rendelkező hulladékkezelőknek kell átadni. A felhasználásra alkalmas komposzt hasznosításáról gondoskodni kell. 5 .) Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalást adták: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a XII-R067/01275-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet), a Rossi Biofuel Zrt. (2922 Komárom, Kőolaj u. 2.) egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata tárgyában 2013. június 11-én kiadott XII-R-067/00492- 2/2013 iktatószámú szakhatósági állásfoglalását a továbbiakban is fenntartja.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a XII-R067/00492- 2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet), a Rossi Biofuel Zrt. (2922 Komárom, Kőolaj u. 2.) tevékenységének folytatásához - a megküldött felülvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján - közegészségügyi szempontból feltétel nélkül hozzájárul. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg”. Komárom Város Jegyzője a 10952-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére Komárom, Rossi Biofíuel Zrt. ( 2922 Komárom, Kőolaj u. 2.) Mol bázistelepi biodízel üzemének egységes környezethasználati engedélye tárgyában - a Rossi Biofuel Zrt. teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja alapján- megállapítottam, hogy az engedély kiadásának helyi környezetvédelmi, természetvédelmi akadálya nincs, ezért engedélyezéséhez hozzájárulok. Jelen végzés ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, a végzést csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben lehet megtámadni.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katsztrófavédelmi Igazgatóság a 274-2/2014/VH számon a következő állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Hatóság) a fenti tárgyban és számon az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő eljárásban a ROSSI BIOFUEL Zrt. (2922 Komárom, Kőolaj u. 2.) részére a 9552-32/2007. számon kiadott és legutóbb 1093-12/2012. számon módosított egységes környezethasználati engedély módosításához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul: Vízgazdálkodási- vízvédelmi előírások: A MOL Nyrt. bázistelep vízellátására, szennyvíz és csapadékvíz elvezetésére 13670-7/2010 számon kiadott, és 1398-8/2013. számon módosított vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak maradéktalan betartásáról gondoskodni kell. Az üzemi kárelhárítási tervet elfogadó 7912-10/2011. számú határozatban foglaltak betartandók. Az üzemi vízminőség-védelmi kárelhárítási tervek adataiban bekövetkezett változás folyamatos rögzítéséről, átvezetéséről, valamint a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról az engedélyesnek gondoskodnia kell. A változásokról a hatóságot 30 napon belül értesíteni kell. A terveket az engedélyesnek - a változások átvezetésétől függetlenül - ötévenként felül kell vizsgálni, jogszabály változás esetén azokat a lehető leghamarabb módosítani kell. A 220/2004. (VII. 21.) Komi. rendelet 5. § (1) bekezdés alapján tervezett beruházás nem okozhatja a felszíni vizek el szennyezését. A csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §- a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát.
4
Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén, amennyiben a szennyeződés felszíni-, felszín alatti vizet, vagy földtani közeget érint, a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése alapján a területi vízügyi hatóságot és a területi vízügyi igazgatóságot is értesíteni kell. A biodízel üzem üzemeltetése nem akadályozhatja a területen a MOL Nyrt. által, a H-12256- 3/2005. számú határozattal módosított, 5279-2/1999. számú határozatban foglaltak szerint végzendő, a terület szénhidrogén szennyezésére vonatkozó kármentesítési tevékenységet. A biodízel üzem üzemeltetése nem akadályozhatja a MOL Nyrt. által a területen végzett monitoring tevékenységet, a talajvíz monitorozását továbbra is folytatni kell. A telepen lévő tartályok rendszeres karbantartásáról, ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” IV. Az egységes környezethasználati engedély 2024. március 31 -ig hatályos. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyesnek 2019. január 1-ig be kell nyújtani. V. A ROSSI BIOFUEL Bioüzemanyag Gyártó és Kereskedelmi Zrt. (székhelye: 2922 Komárom, Kőolaj u. 2.) a kérelem elbírálásáért járó 1 050 000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 525 000,-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. I n do k o l ás A hatóság a ROSSI BIOFUEL Bioüzemanyag Gyártó és Kereskedelmi Zrt. (székhelye: 2922 Komárom, Kőolaj u. 2. továbbiakban. Zrt.) részére a 693-5/2014. számú határozatával kijavított, 693-3/2014. számú határozatával a 2922 Komárom, Kőolaj u. 2. sz. alatti telephelyén a 189 216 tonna/év kapacitású biodízel gyártó üzemében folytatott tevékenységre egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott. A határozat ellen a Zrt. fellebbezést nyújtott be, és a fellebbezésben foglaltak alapján a határozat megváltoztatását, módosítását, amennyiben a hatóság a fellebbezési kérelemmel nem ért egyet a másodfokú hatósághoz való felterjesztését kérte. A hatóság a fellebbezés 2. és 3. pontjában foglaltakat megvizsgálta, megállapította, hogy a telephelyen folytatott tevékenység ismertetésekor a gyártósorok kapacitásaként a gyártó PPM licenzor szerint, a biodízel üzem telepítésekor meghatározott névleges kapacitás (50.000 tonna/év) lett megadva. A Zrt. által beküldött 353-15/2013. számú hiánypótlási dokumentáció hulladékgazdálkodási fejezete szerint a biodízel gyártási kapacitás folyamatos gyártást figyelembe véve: 7,2 t/h biodízel × 24h × 365 nap = 63.072 t/modul/év, azaz a 3 modulra vonatkoztatva összesen: 189.216 t/év. A fenti hiánypótlásban, szintén a hulladékgazdálkodási fejezetben kerültek pontosításra a telephelyen egy időben gyűjthető alapanyagok, késztermékek, melléktermékek gyűjtő-tárolóhelyeinek paraméterei is.
5
A hatóság a hibát észlelve a határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 81/A § (1) bekezdése alapján kijavította, és a fellebbezést- mivel annak 1. pontjában foglaltakkal nem értett egyet - az elsőfokú eljárásban keletkezett iratokkal együtt felterjesztette az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez. A másodfokú hatóság a fellebbezés folytán a 693-3/2014 számú elsőfokú határozatot felülvizsgálta, és a 14/3539-11/2014. számú végzésével megsemmisítette, és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A másodfokú hatóság a 14/3539-12/2014. számú határozatával a 693-3/2014. számú határozatot kijavító 693-5/2014. számú határozatot, mivel az a megsemmisített határozat kijavító döntése, megsemmisítette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hatóság az új eljárás során a 481/2013.(XII.17.)Korm.rendelet 5. mellékletének 3. pontjában meghatározott területileg illetékes vízügyi hatóságot vonja be az eljárásba. A hatóság a megismételt eljárásban megkereste az alapeljárásban közreműködő szakhatóságokat és a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mely 274-2/2014.számon adott szakhatósági állásfoglalást. Az alapeljárás során a Zrt. befizette az 1 050 000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat, a hatóság az eljárás megindulásáról értesítette a társadalmi szervezeteket, mivel a dokumentáció nem felelt meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) előírásainak, hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. A hatóság a kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 4.1.b) pontja alá tartozó tevékenység: „vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szerves savak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxivegyületek ipari méretű gyártása”. A telephelyen folytatott tevékenység: 189 216 t/év kapacitással biodízel (zsírsav-metilészter) gyártása. A hatóság a H-9552-32/2007. számú határozatával a Zrt. részére 150 000 tonna/év kapacitású biodízel gyártó üzem létesítésére és üzemeltetésére adott egységes környezethasználati engedélyt. A Zrt. kérelmére a 8555-22/2011. számú határozatával módosította a kiadott egységes környezethasználati engedélyt azzal, hogy a meglévő három, egyenként 50 000 tonna/év kapacitású gyártósor bővült a negyedik gyártásorral, így ezzel az üzem termelési kapacitása 200 000 tonna/év mennyiségre növekedett. A Zrt. a felülvizsgálati dokumentációban jelezte, hogy a 8555-22/2011. számú határozattal engedélyezett kapacitásbővítés nem történt meg. A Zrt. biodízel üzeme a MOL Nyrt. Komáromi Bázistelepén üzemel. A biodízel üzem 2007-es megvalósításakor a terület használata és településrendezési tervben rögzített módja nem módosult, új terület igénybevételére nem került sor. A biodízel üzem a MOL Nyrt. Komáromi Bázistelep logisztikai és infrastrukturális létesítményeit is részlegesen igénybe veszi. Az üzemet északi irányban a Bázistelep gazdasági, ipari, ill. gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató funkciójú területe határolja. A telephelyen kívül oktatási intézmény található, az üzem telekhatárától kb. 250 méterre. Észak-nyugati irányban kisvárosias lakóterület kezdődik. A lakóterület és a vegyes terület között zöldterület helyezkedik el, a telekhatártól kb. 200 méterre. A Bázistelep és a meglévő lakóterület közötti ingatlan jelenleg beépítetlen. Nyugati irányban a telephelyet a Bázistelep tartályparkja határolja, ezt követően általános mezőgazdasági terület, szántóföld helyezkedik el. Falusias lakóterület távolabb, az üzemtől kb. 1000 méter távolságban kezdődik. Déli irányban a Bázistelep üzemi létesítményekkel beépített gazdasági, ipari funkciójú területe helyezkedik el. Ettől távolabb mezőgazdasági terület, szántóföld, állattartó telep található. Keleti irányban szintén a Bázistelep gazdasági, ipari funkciójú területe határol, tartályparkkal és iparvágánnyal. A telepen kívül mezőgazdasági terület, szántóföld található. A Zrt. fő tevékenysége biodízel előállítása friss növényi, illetve használt sütőolajból. A biodízel üzemanyag növényi és állati eredetű zsírok és olajok, trigliceridek kálium-metilát katalizátor jelenlétében, metanollal történő átészterezésével előállított termék. A gyártás 3 db, egyenként 63 072 t/év kapacitású gyártósorral történik. A gyártási folyamat során glicerines fázis, a biodízel mosása során pedig szappanos víz ke letkezik. A gyártósorok 6×13 m2 alapterületű, 25 cm mély kármentőben helyezkednek el. Alapanyagok: használt sütőolaj, repceolaj, napraforgóolaj, szója, pálma olein, állati zsír. Segédanyagok: metanol, kálium-metilát katalizátor, antioxidáns adalék, CFPP adalék, gombaölő adalék, citromsav, ioncserélt víz. A termék (biodízel) az ásványi dízelolajjal közel azonos sűrűségű és viszkozitású, oxigéntartalmú szénhidrogén, növényolaj-metilészter. Felhasználási területe a közlekedés, de csak erre felkészített járművekben, illetve azt más üzemanyagokba keverve lehet üzemanyagként hasznosítani.
6
A technológia lépései: Alapanyag előkészítés Az alapanyag betárolása a fűtött és szigetelt napi tartályokból történik. A szűrők segítségével a 0,8 mm-nél nagyobb méretű szennyeződéseket eltávolítják. Az előmelegítés hőcserélőben vagy elektromosan fűtött előmelegítőben történhet. Az előkezelés folyamatos szeparátorban történik. A betáplálás előtt az alapanyagot szabályozott mennyiségű glicerines fázissal összekeverik. A szeparátor fenékterméke a metanol tartalmú glicerines fázis, a fejtermék az előkezelt alapanyag. A szeparátor atmoszférikus, a légzőnyílása a metanol mosóba tartó gerincvezetékre csatlakozik. Észterezés 1. fázis A szeparátor fejtermékéhez a reakcióhoz szükséges katalizátort (metanolban oldott K-metilátot) és friss metanolt adagolnak keverővel ellátott, szakaszos reaktorba. Az észterezés kb. 5 perc alatt végbemegy, 9799%-os konverzió mellett. A reakcióelegy elválasztása folyamatos szeparátorban történik, amelynek a fejterméke a „biodízel elegy” (biodízel, nyersolaj, metanol), a fenékterméke a glicerines fázis. A glicerines fázisban jelenlévő olajos anyagok elválasztása centrifugában történik. Az olajmentes glicerines fázis mintegy 10-15%-át kombinált tartályon keresztül előkezelő tartályba, a maradékot glicerines fázis tároló tartályba nyomatják. Az olajos anyagot kombinált tartályon keresztül szeparátorba juttatják. A reaktor, a szeparátor, a centrifuga és a kombinált tartály atmoszférikus, légzőnyílásuk egy robbanászáron keresztül a metanol mosóba tartó gerincvezetékre csatlakozik. Észterezés 2. fázis A biodízel-nyersolaj-metanol elegyhez K-metilátot adagolnak, az észterezési reakció második szakasza folyamatos szeparátorban történik (konverzió: 99,5-100,0%). A szeparátor atmoszférikus, a légzőnyílása egy robbanászáron keresztül a metanol mosóba tartó gerincvezetékre csatlakozik. A szeparátor fejterméke a nyers biodízel, a fenéktermék az olajos glicerines fázis, amelyet az 1. fázis szeparátorába vezetnek vissza. A hideg lepárlás során a hőcserélőkben felmelegített biodízel lepárlóba kerül, a metanol elpárolog, és hűtő hőcserélők után a metanol gyűjtő tartályban lekondenzálódik. Lecitin feltárás A szakasz a termék tisztításához kapcsolódik. A lecitin feloldása során keletkező, főként citrátokból álló fázis a tartályban alul kiválik és a glicerinfázis vezetékébe jut. Vizes mosás A nyers biodízelt szűrőn tisztítják, lágyított technológiai vízzel statikus keverőben összekeverik. Centrifugában a biodízeltől elválasztják a vizes, szappanos fázist, amelyet köztitartályba továbbítanak. A centrifuga és a köztitartály atmoszférikus, inertizált, légzőnyílásuk a metanol mosóba tartó gerincvezetékre csatlakozik. A metanol tartalmú anyagokat tartalmazó készülékek gőzfázisát egy közös gerincvezetéken mosótoronyba vezetik. Technológiai vízzel abszorbeálják az elvezetett gőzfázis metanol tartalmát, majd a tisztított gázt a tetőn keresztül a szabadba vezetik. Biodízel tisztítás A biodízel tisztításának utolsó fázisa vákuumkolonnában történik. Az antioxidánssal összekevert biodízel anyagáramot előmelegítik, ezt követően elektromosan fűtött melegítőben a kívánt hőmérsékletre fűtik, majd a kolonna tetején bevezetik. A kolonna alján a készülék inertizálására és a metanol sztrippelésére nitrogént vezetnek be. A kolonna fejterméke a gőz halmazállapotú, magas víztartalmú metanol-nitrogén gázelegy, fenékterméke a metanolmentes biodízel. Szükség esetén CFPP javító adalékanyagot kevernek a biodízelhez. A víz kondenzálása vízzel hűtött kondenzátorban történik. A lekondenzált vizet szappanos víz tartályba kitárolják. A visszahűtött biodízelt ioncserélőkben semlegesítik (kálium-mentesítés), 3x3 db szűrővel tisztítják 1μm-es abszolút finomságig, majd a biodízelt napitartályba kitárolják. Metanol rektifikálás Az egyenként 50000 t/év névleges kapacitású biodízel-gyártó modulokba beépített metanol rektifikáló egységek lehetővé teszik a metanol visszanyerését és technológiába történő visszaforgatását. A lepárlás megkezdéséhez a metanol tartalmú észtert hőcserélőn keresztül felhevítik, majd a deszorpciós kolonnába fecskendezik, ahol nitrogén védőatmoszférában 0,06-0,1 bar ellenőrzött túlnyomásnál a metanol maradékokat a metanol forráspontjánál (65 °C) magasabb hőfokon, intenzív nitrogén ellenáramlás segítségével a kolonna töltetének teljes felületén távolítják el. A metanol kondenzációja hűtött kondenzátorban történik. A metanoltól megszabadult észter a gyártás soron következő szakaszába lép, a metanol pedig puffertartályba kerül. A visszanyert, 99,8 % tisztaságú metanol visszaforgatásával jelentősen csökkenteni tudják a beszállított metanol mennyiségét. A rektifikálás zárt rendszerű, nem jár légszennyező anyag kibocsátással.
7
Az üzemeltető a MOL Bázistelepén lévő vasúti töltő és lefejtő helyet, valamint a távvezetéki feladóállomást a MOL Nyrt-vel közösen üzemelteti. A közúti töltőállomást a ROSSI BIOFUEL Zrt. területén alakították ki. Az előállított biodízel mennyisége a felülvizsgálati időszakban: 2008 115586,157 t 2009 137264,070 t 2010 149609,575 t 2011 162459,450 t
2012
143924,668 t
Környezeti igénybevételek: 1.) Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. melléklete alapján a 3. pontban kijelölt „Komárom-Tatabánya-Esztergom” kategóriába tartozik. A hatóság a H-9552-32/2007. számú határozatában a biodízel gyártó üzemben folytatott észterezési technológiához tartozó 6 db pontforrásra (P1 – P6) állapított meg kibocsátási határértéket. Mindhárom technológiai sorhoz tartozik egy technológiai pontforrás (a vizes mosó kilépő nyílása), illetve egy elszívó ventilátor kürtő, mely a kármentő medence megszívására szolgál robbanásvédelmi okokból. Valamennyi pontforráson metanol légszennyező anyag távozik. A pontforrások kibocsátási pontja tetősík felett 1 m-rel, 10 m magasságban található A 2009-ben üzembe helyezett P7 és P8 gázmotor pontforrásokra vonatkozóan a K-10541-7/2009. számú módosító határozat állapított meg határértéket. A kapcsolódó berendezések 2009. július hónaptól 2010. május hónapig üzemeltek. A gázmotor-generátor egység megszüntetéséről a 1093-12/2012. számú módosító határozat rendelkezett. A tervezett negyedik modulhoz kapcsolódó P9, P10 pontforrások üzemelését a 8555-22/2011. számú módosító határozat engedélyezte. Mivel a fejlesztést nem valósították meg, jelen kérelemhez csatolt LAL változásjelentésben a pontforrásokat kijelentették. A telephelyen diffúz légszennyező forrást nem létesítettek. További, kis mértékű légszennyezést okoz a szállítást végző tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása. A telephelyi forgalom jármű igénye naponta 15 db kamion forduló, mely magában foglalja a kiszállítást és az alapanyag beszállítást egyaránt. A 30 db elhaladás a telephely és a Bázistelep belső útjait, valamint a közutak közül a Kőolaj utca (a Bázistelep és az 1-es főút közötti bekötő út) és az 1-es főút érintett. A szállítási tevékenység a nappali időszakban történik, a 16 órás időszakban így óránként 2 db kamion elhaladása várható.
A légszennyezést okozó technológia és pontforrásai A légszennyezést okozó technológia: T1: Észterezés (biodízel gyártás) A technológia légszennyező forrásai: P1 „A” modul vizes mosó kürtő P2 „A” modul kármentő medence elszívó kürtő P3 „B” modul vizes mosó kürtő P4 „B” modul kármentő medence elszívó kürtő P5 „C” modul vizes mosó kürtő P6 „C” modul kármentő medence elszívó kürtő Pontforrások mérési eredményei Pontforrás
megnevezés
Légszennyező anyag koncentráció határérték tömegáram (mg/m3 ) (mg/m3 ) (kg/h)
tömegáram küszöb (kg/h)
MÁ 064-L/08 - ÉDU KTVF Mérőállomás, 2008. III. 18.
P1 P2 P3 P4 P5
metanol (3b) metanol (3b) metanol (3b) metanol (3b) metanol (3b)
122,04 34,27 97,65 45,57 102,50
100 100 100 100 100
8
0,0017 0,0648 0,0011 0,0894 0,0025
2 2 2 2 2
P6 P1 P2 P3 P4 P5 P6
metanol (3b) 21,38 100 2013041601 – Blautech Kft., 2013. IV. 3. metanol (3b) 223 100 metanol (3b) 1,1 100 metanol (3b) 124 100 metanol (3b) 6 100 metanol (3b) 91,2 100 metanol (3b) 12,7 100
0,0415
2
0,0016 0,0015 0,0011 0,0083 0,0009 0,0156
2 2 2 2 2 2
A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyag koncentrációja a P2, P4 és P6 forrás esetén minden alkalommal határérték alatt maradt. Mivel a metanol emisszió a P1, P3 és P5 források esetén is a 2 kg/h tömegáram küszöbérték alatt maradt, a határértéket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2. pontja értelmében nem kell alkalmazni, így a mérési eredmények kielégítik a légszennyező anyag kibocsátásra vonatkozó előírásokat. A 2009-ben üzembe helyezett gázmotor csak 2009. július hónaptól 2010. május hónapig üzemeltek. A kapcsolódó P7 és P8 pontforrásokra előírt emisszió mérést a folyamatos üzemzavarok miatt nem tudták elvégezni. Hatásterület lehatárolás Az engedélyezési dokumentációban számítások történtek a pontforrásokra és a szállítási útvonalra, mint vonalforrásra vonatkozóan. A pontforrásokra vonatkozó terjedésszámításhoz az ISCST3 és az ISCLT3 (Industrial Source Complex) szoftvert használták. A véggázra vonatkozó adatok a 2008. évi mérés alapján lettek meghatározva. A hatásterület számítás bemenő paraméterei: Forrás azonosítója Forrás magassága [m] Kilépési felület [m2 ] Véggáz hőmérséklete [°C] Véggáz sebessége [m/s] Metanol emisszió [kg/h] Szélsebesség 10 m-en [m/s]
P1 10 0,001 20,2 4,18 0,0017 2,5
P2 10 0,159 26,4 3,66 0,0648 2,5
P3 10 0,001 27,4 3,48 0,0011 2,5
P4 10 0,159 27,4 3,67 0,0894 2,5
P5 10 0,001 19,2 7,41 0,0025 2,5
P6 10 0,159 27,4 3,79 0,0415 2,5
Az alap levegőterheltségre és a hatásterület lehatárolására vonatkozó adatok (g/m3 ): Légszennyező anyag metanol
Órás határérték 500
Alap levegőterheltség 0
Terhelhetőség 500
A rövid idejű (órás) hatások vizsgálata során a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. r. 2.§ 14. pontja szerint értelmezett levegőtisztaság-védelmi hatásterület a pontforrások együttes működése esetén sem definiálható. A 6 db pontforrás együttes kibocsátása következtében kialakuló maximális immisszió értéke 16 g/m3 , ennek távolsága a források geometriai középpontjától (EOVX=586265, EOVY=265330): 80 m. A közlekedésből származó légszennyező anyag kibocsátásra vonatkozó számítás alapján megállapítható, hogy a telephelyhez kapcsolódó gépjármű forgalomból eredő kibocsátás elhanyagolható a környezeti levegő terheltségéhez viszonyítva. A szállítási útvonalak környezetében kialakuló koncentráció maximumok az egészségügyi határértékek alatt maradnak. A kipufogógáz kibocsátás alacsony mértéke miatt terjedésszámítás elvégzése nem indokolt, a szállítási útvonal levegőtisztaság-védelmi hatásterülete nem értelmezhető. 2.) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A felülvizsgálati dokumentáció tartalmazza a BLAUTECH Kft. által készített 2013061802 számú Vizsgálati jelentését, melyben bemutatásra kerül a telephely mérés útján meghatározott, normál üzemi körülmények melletti környezeti zajkibocsátása, valamint zajvédelmi hatásterülete. A zajvédelmi hatásterület a környezeti
9
zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés, valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került megállapításra méréssel. A mérési eredmények alapján a telephely zajvédelmi hatásterülete az üzemi zaj tekintetében nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, nem éri el Komárom Város védendő lakóterületét, így ezen területek vonatkozásában zajvédelmi előírások nem szükségesek. A szokásos üzemeléshez kapcsolódó járműforgalom érzékelhető mértékben nem növeli meg az igénybevett 1. sz. főút közlekedési zaját. A hatásterület által érintett területek terület-felhasználási kategóriái Komárom Város Önkormányzat Képviselő testülete 3/2010. (II. 19.) sz. településrendezési terve, valamint építési szabályzata alapján kerültek meghatározásra. 3.) Hulladékgazdálkodási szempontból: Alapanyagok Az állati zsírt a Komárom-Esztergom megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc - Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága által kiadott határozata alapján használják fel biodízel gyártás céljára. Ügyszám: XII-I-001/00563-0001/2012. A hulladékhasznosítási művelettel előállított, de használt sütőolaj megnevezésű anyagot az alábbi két vámtarifa számon szerzik be: - 15180095 - 15180099 A két vámtarifa számhoz tartozó vámtétel különbözik, ha az árut harmadik országból szerezik be, előnyösebb a 95-ös végűt választani (15180095 – 2%; 15180099 – 7,7%). A Nemzeti Adó és Vámhivatal Komárom-Esztergom megyei Vám és Pénzügyőri Igazgatósága a 2519963816 ügyszámú levele alapján nem rendelkezik dokumentációval arról, hogy a gazdálkodó 3. országból importálná a használt sütőolajat. A Zrt. nyilvántartja a használt sütőolaj beszállítóinak, szerződéses partnereinek listáját, névvel illetve székhellyel. A kereskedőkkel kötött szerződésben foglalt minőségi paramétereknek megfelelő hulladékhasznosítási művelettel előállított, de használt sütőolaj megnevezésű anyag telephelyre leszállítva (szállítást nem a ROSSI BIOFUEL Zrt. szervezi) vásárolja meg a Zrt. A minőséget a telephelyre beérkezéskor lefejtést megelőzően ellenőrzik a Zrt. laboratóriumában. A szerződéses partnerek többnyire kereskedők. A hulladékhasznosítási művelettel előállított, de használt sütőolaj megnevezésű anyag eredeti termelőjével közvetlen kapcsolatban nem áll a Zrt. A legnagyobb magyar beszállítójuk a BIOFILTER Kft., amivel hosszú távú keretszerződést kötött a VTSZ 15180099 tisztított használt növényi olaj szállításra. A hasznosítási művelettel előállított, de használt sütőolaj megnevezésű alapanyagukat kereskedőktől vásárolják, szerződések alapján külföldről illetve belföldről egyaránt, a szerződésben a termék vámtarifa számon kerül rögzítésre. A repce, napraforgó és a hulladék hasznosítási művelettel előállított, de használt sütőolaj megnevezésű anyag közúti lefejtését a P103 jelű, 60 m3 /h kapacitású szivattyúval végzik és továbbítják az alapanyagnak megfelelő tároló tartályba (10.004, 5.034 és 5.022). A Zrt-nél az észterezési reakció során glicerin keletkezik, valamint a centrifugálásból származó szappanos víz. Mindkét anyagot tartályokban gyűjtik. A Zrt. a glicerines fázist valamint a szappanos vizet melléktermékként értékesíti, melyhez a környezetvédelmi hatóság a 868-22/2014. számú határozatában hozzájárult. A szappanos víz tárolása a T501 jelű, állóhengeres tartályban, a töltés DN100-as átmérőjű, szigetelt és fűtött vezetéken a P112 jelű szivattyúval történik. A tartálykocsi töltése felső állású, fix töltőkarral történik. A glicerines fázis tárolása az 5.023 jelű, állóhengeres tartályban, a töltés DN150-as átmérőjű, szigetelt és fűthető vezetéken a P109 jelű szivattyúval történik. A glicerines fázis elszállítása alapvetően közúton történik, de lehetőség van vasúti szállításra is. A glicerines fázis töltésére a szappanos víz töltésekor felhasznált töltőkart és biztonsági berendezéseket használják fel. Veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, gyűjtőhely műszaki kialakítása, paraméterei A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet a meglévő iparterületen az üzemcsarnok, illetve a közúti töltőlefejtő között alakították ki. A gyűjtőhely négy oldalról kerítéssel körbevett, fedett, zárt terület. Alapterülete 7,5×7,5 m2 . A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely szilárd burkolaton lett kialakítva, aljzata teherbíró. A gyűjtőhelyen található hulladéktároló edények számára kármentő medencét alakítottak ki az esetleges elfolyásból adódó szennyezések megakadályozására. A veszélyes hulladékokat elkülönítve gyűjtik. A veszélyes tárolóban fém táblán feltüntetett feliratok jelzik az egyes hulladékok pontos helyét. A gyűjtés során
10
használt csomagolóeszközök, gyűjtőedényzet és tárolóterek állapotát hetente bejárás során ellenőrzik. Az üzemi gyűjtőhelyen észlelt eltéréseket műszaknaplóban lapon dokumentálják. A veszélyes hulladékok tárolására használt gyűjtőedényzetek: 60 l fémhordó, illetve 7 m3 -es ADR minősített konténer, 200 l fémhordó, 60 l fémhordó, illetve 200 literes hordó. A Zrt. tevékenysége során keletkező hulladékok 2012. évben : EWC 130205* Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok Fáradt olaj (berendezések hajtómű olaja) EWC 150110* kódszámú veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok EWC 150202* Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendő EWC 160121* Veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 16 01 07-től 16 01 11-ig tartó, valamint a 16 01 13 és a 16 01 14 alatt felsoroltaktól (Műanyag plomba /gyorskötöző/) EWC 160305* Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok (Sérült lefejtő tömlő) EWC 160506* Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek EWC 161001* Veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok kármentők és napi tartályok tisztításából származó hulladék EWC 170503* Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek (Szennyezett föld és kövek) EWC 150101 Papír és karton csomagolási hulladékok (Papír, karton) EWC 150102 Műanyag csomagolási hulladékok EWC 160306 Szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05-től (kimerült ioncserélő gyanta) EWC 200101 Papír és karton Irodai papírhulladék EWC 200301 Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is, háztartási hulladékhoz hasonló hulladék A Zrt-nél keletkező veszélyes hulladékok döntő többségének végső kezelését a SARPI Dorog Kft. végzi, és az AVE Tatabánya Zrt. szállítja. Az építési bontási hulladékok keletkezése eseti jellegű a felújítási, beruházási munkálatok során. Az alapanyagok, késztermékek, illetve a hulladékok telephelyen egy időben maximálisan gyűjthető mennyisége: ALAPANYAGOK Repce olaj 10.000 m3 10004 jelű, földfeletti repceolaj tároló tartály. Hulladék hasznosítási művelettel előállított, de használt sütőolaj megnevezésű anyag, napraforgó olaj, pálma olein, egyéb alapolaj, szója olaj, állati zsír :2×5000 m3 5022, 5034 jelű, földfeletti sütőolaj tároló tartály. Kálium-metilát 200 m3 T201 jelű, földfeletti technológiai alapanyagtartály. Metanol 1000 m3 1009 jelű, földfeletti metanol tároló tartály. KÉSZTERMÉK Biodízel 3×5000 m3 5024, 5025, 5026 jelű, földfeletti biodízel tároló tartály. MELLÉKTERMÉKEK G-fázis 5000 m3 5023 jelű, földfeletti glicerines fázis tároló tartály. Szappanos víz 500 m3 T501 jelű, földfeletti technológiai alapanyagtartály. HULLAKÉKOK EWC 130205* ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj 0,4 t üzemi hulladékgyűjtő hely, 200 l-es hordóban, EWC 150102 műanyag csomagolási hulladék 0,05 t üzemi hulladékgyűjtő hely, műanyag zsákban, EWC 150110* veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék 0,5 t üzemi hulladékgyűjtő hely, raklapon egységcsomagolást képezve, illetve selejtezett IBC konténerek, EWC 150202* veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 7 m3 kritikus keletkezési pontoknál műanyag 60 l-es edény, ezután az üzemi hulladékgyűjtő helyen található 7 m3 -es konténerben elszállításig , EWC 160306 szerves hulladék, amely különbözik a 16 03 05-től 1 m3 -es IBC konténerekben 13 tonna, EWC 160506* veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is 0,4 t üzemi hulladékgyűjtő hely, 200 l-es hordóban, EWC 161001* veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék 30 m3 kármentő akna közúti töltő lefejtő, zöld akna, EWC 200301 egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is 2×1 m3 , 1 m3 -es konténer. Rendkívüli események : Veszélyforrások lehetnek a telephelyre beszállított és tárolt felhasználandó anyagok, előállított késztermékek
11
és keletkező hulladékok, amelyek egy esetleges meghibásodás, üzemzavar esetén kijutva a talaj, a felszín alatti vizek, illetve a felszíni vizek szennyeződését okozhatják. A glicerines fázis gyűjtőtartály aljába gőzfűtésű csőkígyó lett elhelyezve, amely rendkívüli esetben (alacsony metanol tartalom és alacsony hőmérséklet mellett) biztosítja az anyag szivattyúzhatóságát. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékot elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen tárolják. A technológiai elemek rendszeres ellenőrzésével, kontrollálásával, a berendezéseinek szakszerű üzemeltetésével, a veszélyes hulladékok előírás szerinti tárolásával és szállításával a környezetszennyezés megelőzhető. 4.)Természetvédelmi szempontból: Az érintett ingatlan nem védett és nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység táj- és természetvédelmi érdeket nem veszélyeztet. A hatóság az eljárása során tanulmányozta az elérhető legjobb technika alkalmazását, és a következőket állapította meg: A biodízel gyártási technológiákra vonatkozóan jelenleg nem áll rendelkezésre kidolgozott BAT, illetve BREF dokumentum. Az eddigi működés során végzett mérések azt mutatják, hogy a telephely légszennyező forrásai nem okoznak határérték, illetve tömegáram küszöbérték feletti emissziót. A metanol emisszió minden forrásnál nagyságrendekkel kisebb, mint a tömegáram küszöbérték. A teljesen zárt technológiai folyamat optimális energiafelhasználással párosul. Az alacsony fajlagos energiaigényt hőcserélők alkalmazásával érik el. Az alapanyag felhasználás optimalizálása céljából a biodízel gyártó modulokba metanol rektifikáló egységek kerültek beépítésre, amelyek lehetővé teszik a metanol visszanyerését és a technológiába történő visszaforgatását. Amennyiben a gyártás során a friss növényi olaj mellett hulladék hasznosítási művelettel előállított, de használt sütőolaj megnevezésű anyag is felhasználásra kerül, úgy azzal a friss növényi olaj mennyiségének felhasználása csökkenthető. A termelési folyamat során melléktermék keletkezik a folyamatból a késztermék mellett képződő két anyagáram a glicerines fázis és a szappanos víz hasznosítható. Melléktermékként történő felhasználásához a környezetvédelmi hatóság a 868-22/2014. számú határozatában hozzájárult. Az adalékanyagok 1m3 -es IBC-ben érkeznek, amelyek szintén több utas rendszerben üzemelnek, csökkentve a szennyezett göngyölegek mennyiségét. A szelektív hulladékgyűjtést a Zrt. bevezettette (papír, műanyag, fém, üveg). A karton, a műanyag (PET palack), illetve elem hulladékok szelektív gyűjtésére 2009-ben szelektív hulladékgyűjtő edényzetet helyeztek ki az épületében, így lehetőség van elkülönítetten gyűjteni a karton, a műanyag (PET palack), illetve elem hulladékot. Ezeken kívül szelektíven gyűjtik még a papír és karton csomagolási hulladékot (EWC 150101), irodai vegyes papír hulladékot (EWC 200101). A keletkezett veszélyes hulladékokat a kármentővel ellátott 7,5×7,5 m2 alapterületű üzemi gyűjtőhelyen tárolják, raklapon képeznek egységrakományt, fóliával körbetekerve a könnyebb szállítás érdekében. A tankautó töltő-lefejtő, valamint a szivattyúszínek területén növényi olajjal illetve metanollal szennyeződhet a csapadékvíz. A keletkező csapadékvizet 18 m3 hasznos térfogatú, megfelelő védelemmel ellátott vb. műtárgyba gyűjtik. Az üzem hozzájárul az Európai Unió bioüzemanyagok közlekedésben történő felhasználása céljának megvalósításához, amely egyúttal a közlekedésből eredő légszennyező anyag csökkenését is eredményezi. A Zrt. biodízel üzeme a MOL zöldmezős beruházása révén jött létre, abból a célból, hogy fedezni tudja azt a biokomponens szükségletet, amely bekeverését az Európai Unió írta elő tagállamai részére. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény célul tűzte ki, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése céljából a közlekedési szektorban felhasznált üzemanyagba kevert biohányad része 2020-ig érje el a 10%-ot. Az eljáró hatóság megkereste az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hatáskörrel bíró szakhatóságokat: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a KER/067/01275-2/2014.számú szakhatósági állásfoglalásában közölte, hogy a megismételt eljárásban a XII-R-067/00492-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a továbbiakban is fenntartja, melynek az indokolása a következőket tartalmazza:
12
„Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Rossi Biofuel Zrt. (2922 Komárom, Kőolaj u. 2.) egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából - megkereste az Intézetet. A ROSSI Biofuel Zrt. (továbbiakban Zrt.) biodízel üzeme meglévő ipari területen belül, a MOL Nyrt. Komáromi Bázis telepén üzemel. A Zrt. bio dízel előállításával foglalkozik, a gyártás három darab egyenként 50.000 t/év kapacitású gyártósoron történik (összesen 150.000 t/év). A Zrt. H-9552-32/2007. számon egységes környezethasználati engedélyt kapott komáromi telephelyén végzett tevékenységére vonatkozóan az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől, amelyet a hatóság később többször módosított. A Zrt. által végzett tevékenységek légszennyező anyag kibocsátásával járnak. A telephelyen 6 db légszennyező pontforrás üzemel, diffúz légszennyező forrás nincs. A légszennyező pontforrások, valamint a kibocsátást befolyásoló berendezések működését folyamatosan figyelemmel kísérik. A mérési és számítási eredmények alapján elmondható, hogy a pontforrások működése nem jár határérték feletti kibocsátásokkal. A ROSSI Biofuel Zrt. eddigi tevékenységéből adódóan nem történt sem felszíni sem felszín alatti vízszennyezés. A terület azonban a MOL több évtizedes tevékenysége révén erősen szennyeződött. A terület környezeti kármentesítése és rendszeres állapotfigyelése jelenleg is folyamatban van. A telephelyen végzett tevékenység zajkibocsátása csekély mértékű, a Zrt. által okozott terhelés a legközelebbi védendő területeknél, épületeknél nem okoz érzékelhető változást. A felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV. 10.) EüM. rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével hozta meg. Az Intézet illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg”. Komárom Város Jegyzője a 10952-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. Az engedély kérelem alapján megállapítottam, hogy a Rossi Biofíuel Zrt. ( 2922 Komárom, Kőolaj u. 2.) telephelyén végzett tevékenység, Komárom város közigazgatási területén természetvédelmi területet nem veszélyeztet. Az egyes városi természeti értékek védetté nyilvánításáról szóló Komárom Város Képvise lőtestületének 1992. évi 3. számú önkormányzati rendelete szerint az érintett területeken helyi védelem alatt álló természetvédelmi terület, természeti emlék nem található. A fentiekre tekintettel az engedélyezéshez hozzájárulok. A szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Két) 44. § (1) bekezdése alapján adtam ki. Illetékességemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII.17.) Korm. rendelet 6. számú melléklete állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 274-2/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a 693-11/2014. számú levelében megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (továbbiakban: Hatóság), mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges iratanyagokat.
13
A Hatóság a megküldött kérelmet, valamint az iratanyagokat a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: Vízellátás A biodízel gyártó üzem vízellátása a MOL Nyrt. bázistelepének meglévő ivóvíz hálózatáról történik. Technológiai vízigény: 16800 m3 /év Kazánház vízigénye: 37500 m3 /év Kommunális célú vízfelhasználás 2600 m3 /év A MOL Nyrt. bázistelepe 13670-7/2010. számon kiadott, és 1398-8/2013. számon módosított vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Szennyvíz A keletkező kommunális szennyvíz (3500 l/nap), és az üzemcsarnokba telepített ioncserélő oszlop regenerálásakor képződő szennyvíz a meglévő olajos-és kommunális csatornába kerül. A rákötés előtt a kommunális szennyvíz oldómedencében átvezetve előtisztításra kerül. A szennyvizek a továbbiakban a MOL Nyrt. által üzemeltetett hálózatába kötnek. Csapadékvíz A csapadékvíz csatornába csak a tetőfelületekről lefolyó csapadékvíz kerül, ahonnan az közvetlenül a Dunába jut. A szennyeződhető felületekről elfolyó csapadékvíz olajos csapadékvíz gyűjtőcsatornába, majd az út mellett meglévő főgyűjtőbe kerül, mely a MOL Nyrt. által üzemeltetett hálózatába csatlakozik. Mennyisége 1,6 l/s csúcsidőszakban. A tankautó töltő-lefejtő és a szivattyú szinteken metanollal szennyeződő csapadékvizek 18 m 3 -es műtárgyban gyűlnek össze, ahonnan szippantással távolítják el. A becsapódó csapadékvizek 1,0 m 3 es tartályban gyűlnek össze. Az érintett telep távolabbi környezetében húzódik a Duna É-i irányban 1150 méterre, és a Szőny- Füzitői csatorna D-i irányban 1000 méterre. Tartályok Tartály jele 10004 5034 5022 5023 5024 5025 5026 1009 1010
Anyag Repceolaj Napraforgó olaj, szója olaj, pálma olein, használt sütőolaj, állati zsír, egyéb alapolaj Glicerines fázis Biodízel Metanol Tartalék, havária tartály
Belső tartálypark 3X100 m3 kevert alapanyag napi tartály (TI01, TI02, TI03) 3x100 m3 biodízel napi tartály (T104, T105, T106) 1x200 m3 K-metilát tartály (T201) Ix500m3 szappanos víz tároló tartály (T501) 1x30 m3 adalékanyag tárolása Kármentő aknák közúti töltő lefejtő kármentő akna 18 m3 -es zöld akna 10 m3 -es 10004. jelű tartálynál lévő alma 30 m3 -es „A” út mellett lévő akna 20 m3 -es A kármentők állapot vizsgálatát szemrevételezéssel műszakváltáskor ellenőrzik. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul.
14
A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) és (3) bekezdése, és a 72/1996. (V.22.)Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a Két. 33. § (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg.” A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a III. fejezetben megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a megismételt eljárásban a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 79.§ (1) bekezdése és a R. 20/A §.(1) bekezdése alapján 10 év időtartamra megadta, annak felülvizsgálatát a (4) bekezdésben foglaltak szerint írta elő. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapul: A légszennyező pontforrások működtetésével kapcsolatos előírások a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban K r.) 22.§-án alapulnak. A T1 Észterezés technológia P1 – P6 jelű pontforrásainak általános technológiai kibocsátási határértékét a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2.3.1. pont 3. sora és a 2.4. pont 149. sora tartalmazza. A tömegáram küszöbértékkel szabályozott technológiai kibocsátási határértékek alkalmazását a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet 2. pontja szabályozza. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása a K r. 31.§ (1), (2), (4) bekezdései alapján történt. A mérésre vonatkozó rendelkezéseket a hatóság a K r. 25.§ (2) felhatalmazása alapján állapította meg. A mérések gyakoriságát a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM r.) 5.§-ának, a 15.§ (1) bekezdésének és 14. számú mellékletének megfelelően állapította meg a hatóság. A mérés során a mérési módszer megválasztását a VM r. 6.§-a és a 12.§ (1) rendelkezései határozzák meg. A mérést kizárólag a VM rendelet 8.§ (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést K r. 7. sz. melléklete szerint kell teljesíteni. Az üzemnapló vezetéséről a VM r. 18.§ (1) bekezdése rendelkezik. A zajvédelmi előírások a zaj és rezgésvédelem szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3.§ (3) és 11.§ (5) bekezdésén alapulnak. A határozat III. fejezetének 4.) pontjában lévő hulladékgazdálkodási előírások az alábbi jogszabályi helyeken alapulnak: 1.-2. A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10.§: „A hulladék termelője a veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben gyűjtheti, legfeljebb l évig. Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.” 3. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.) 12.§ (4) bekezdése:„A hulladékbirtokosa hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében - amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható - az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet.” 4. A Ht. 31.§ (4) bekezdése: „Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.” A Ht. 31.§ (5) bekezdése: „Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével - meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott
15
hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.” 5. A Ht. 65.§ (1) bekezdése: „A hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a közszolgáltató (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet.” 6. A Ht. 63.§ (1): „A hulladék termelője a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint besorolja.” 7. A Ht. 65.§ (4) bekezdése: „A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére kötelezett legalább 5 évig - veszélyes hulladék esetén 10 évig - megőrzi. A Ht. 65.§ (5) bekezdése: „A nyilvántartás vezetésére kötelezett a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a környezetvédelmi hatóságnak adatot szolgáltat, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.” A Ht. 65.§ (6) bekezdése: „Az a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, amely mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként használja fel, tárolja vagy forgalmazza, a melléktermékről - a 64. § (4) bekezdésében meghatározott tartalommal - nyilvántartást vezet.” 8. A Ht. 4.§: „Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.” 9. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 101.§ (1) bekezdése: „A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.” Az 1995. évi LIII. törvény 101.§ (2): „A környezethasználó köteles a) a környezetveszélyeztető magatartástól, illetve környezetkárosítástól tartózkodni, valamint az általa folytatott környezetveszélyeztető magatartást, illetve a környezetkárosítást abbahagyni; b) környezetveszélyeztetés, valamint környezetkárosodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, továbbá a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni; c) környezetkárosodás bekövetkezése esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezetkárosodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket azzal a céllal, hogy korlátozza vagy megelőzze a további környezetkárosodást és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatások további romlását; d) környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy a külön jogszabályban meghatározott, az eredeti állapothoz közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani; e) az általa okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.” 10. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1.§ (1): „A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az 1-3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira terjed ki.” 11. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23.§ (1) bekezdése: „Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint, évente legalább egyszer kell teljesíteni. (2) Az adatszolgáltatási kötelezettség a Minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesítendő. (3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős. (5) Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) című, 2010.
16
november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, valamint a Szennyezőanyag Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a miniszter feladata.” 12.-13. Az 1995. évi LIII. törvény 12.§ (9) bekezdése: „A környezethasználó köteles az általa okozott környezetterheléssel, környezet igénybevétellel, valamint környezetveszélyeztetéssel összefüggő adatokról kérelemre bárkinek tájékoztatást adni. A tájékoztatási kötelezettség megszegése esetén a környezethasználó törvényességi felügyeletét ellátó szerv intézkedése kezdeményezhető.” 14. A Ht. 62.§ (1) bekezdése: „Hulladékgazdálkodási tevékenység - e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.” A Ht. 9.§ (1) bekezdése: „Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén: a) meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. (2) Azt az anyagot vagy tárgyat, amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és a) a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, b) a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben, c) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, d) az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, és e) a tárgykörbe tartozó további uniós jogi aktusok átültetését szolgáló vagy más hazai jogszabályban meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve hasznosítási követelmények teljesülnek.” 15. A Ht. 61.§ (1) bekezdése: „Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg.” A Ht. 10.§. (1) bekezdése: „A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesítéséhez szükséges egyedi, illetve részletes előírásokat - ideértve a szennyező anyagok határértékeit, továbbá az anyag vagy tárgy lehetséges káros környezeti hatásainak elkerülésére vonatkozó szabályokat - a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (1) bekezdésének végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.” 16. A Ht. 8.§: „Valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek lehet tekinteni: a) további felhasználása biztosított, b) előállítását követően - a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül - közvetlenül felhasználható, c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő, d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és e) további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak”. A tevékenység földtani közegre és felszín alatti vízre vonatkozó hatásaival kapcsolatos előírásokat a hatóság a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése alapján fogalmazta meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§. (4) bekezdése, az eljárási költségről a Ket 72.§ (1) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket 44. §(9) bekezdésén alapul.
17
A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg.
Győr, 2014. december 09.
Dr. Buday Zsolt s. k. igazgató
18
