ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
Határozat jogerős:
év:
hó:
nap:
KÜJ:
Iktatószám:
3624-8/2014.
Hiv. szám:
Tárgy:-
Előadó:
Varga Lajosné/ Kajári László
Melléklet:
1 db
100495799 KTJ: Telephely: 100348636 Létesítmény 101899784
Győr, RÁBA Energiaszolgáltató Kft. energiatermelő tevékenységének egységes környezethasználati engedélye
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség – felülvizsgálva a 1372-3/2013, a 3368-11/2012 és az 1001-13/2009 sz. határozatokkal módosított H-2962-16/2008. számú határozatával kiadott egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat a RÁBA Energiaszolgáltató Kft. (székhelye: 1132 Budapest, Váci út 22-24.; statisztikai azonosító jele: 12896165-7490-113-01) részére a Rendszertechnika Fejlesztő Kft. (1088 Budapest, Vas u. 15/b.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján - a kérelemnek helyt adva - a 9027 Győr, Martin u. 1. sz. alatti 5454/14 helyrajzi számú telephelyén folytatott –tüzelőberendezésekkel történő - energiatermelő – tevékenység folytatására egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad, a következők szerint. II. 1.) A tevékenység adatai: Az engedélyes: RÁBA Energiaszolgáltató Kft. Székhelye: 1122 Budapest, Váci út 22-24. Telephely címe: 9027 Győr, Martin u. 1., 5454/14 hrsz. A telephelyen folytatott tevékenység a TEÁOR 08 szerinti besorolással: 3530 Gőzellátás, légkondicionálás. A tevékenységet jellemző IPPC kód: 1.1. Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben. A tevékenység besorolása NOSE-P kód alapján: 101.02 Égési folyamatok >50 és <300 MW (a teljes csoport). 2.) Az engedélyezett tevékenység: A RÁBA Járműipari Holding NyRt. valamint a Győr, Reptéri telephelye közelében található cégei folyamatos hőenergia ellátásának biztosítása, elsősorban forró-víz termeléssel, a reptéri RÁBA telephelyen a hőenergia elosztása, valamint az Audi Hungária Motor Kft. részére hűtés-szolgáltatás biztosítása. A hőenergia termelést 3 db HO 10/14 típusú (6,6 MWth) forróvízkazán és a DHF 11 típusú (5,4 MWth) faapríték-kazán végzi. A gőz/melegvíz termelő GIB 60/25 kazán (46 MWth) jelenleg üzemen kívül van helyezve, de karbantartást követő ismételt üzembe helyezését tervezik. A forró-víz termelés melegvíz kazánokkal, és faapríték tüzelésű kazánnal történik. A HO kazánok tüzelőanyaga földgáz, de a gázellátás szüneteltetése esetén a kazánok FA 60/120, FA 61/130, illetve FA 90/160 típusú könnyű tüzelőolajjal is üzemeltethetők.
G:\Hatarozatok\2014\3624-8.doc
1
A létesítmény tüzelőberendezéseinek teljes névleges bemenő hőteljesítménye (a gőztermerlésről a forróvíz termelésre történt átállást követően): 71,2 MWth. III. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: 1.) Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1.1. A légszennyező pontforrások megnevezését, a kibocsátott légszennyező anyagokat és a betartandó kibocsátási határértékeket a határozat elválaszthatatlan részét képező melléklet (verziószám: 15) tartalmazza. A határértékként megadott koncentrációk száraz, normál állapotú (101,3 kPa, 273,15 K), 3 % (T2, T3 technológia), illetve 11 % (T5 technológia) oxigén tartalmú véggázra vonatkoznak. 1.2. Betartandó műszaki előírások: 1.2.1. A kazánokat úgy kell működtetni, hogy a légszennyező anyag terheléshez való hozzájárulásuk a jelenlegihez képest ne növekedjék, biztosítani kell a megállapított kibocsátási határértékek betartását. 1.2.2. A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. Meghibásodás esetén a tüzeléstechnikai berendezés üzemelését a hiba kijavításáig fel kell függeszteni. 1.2.3. A kazánokban és a hozzájuk tartozó fűtési rendszerben tervszerű energiagazdálkodással kell elősegíteni a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentését. A kazánok üzemeltetése során az üvegházhatású gázok közé sorolt szén-dioxid kibocsátás mérséklésére is tekintettel kell lenni. 1.2.4. A légszennyező források üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a tüzelőanyag felhasználást, üzemidőt, üzemzavarokat, a szakaszos emisszió mérések, karbantartások elvégzésének idejét és módját. 1.2.5. A rendkívüli légszennyezést a hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a légszennyezést okozó berendezést azonnal le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. 1.3. Méréssel kapcsolatos előírások: 1.3.1. A T2 technológia P307 jelű pontforrásán – a karbantartás és az ismételt üzembehelyezést követően – történő szén-monoxid és nitrogén-oxidok kibocsátást, valamint a füstgáz hőmérsékletét és nedvességtartalmát 1 évente kell mérni, ha a tárgyévet megelőzően legalább 720 órán keresztül volt kibocsátás. 1.3.2. A T3 technológia P341 és P346 pontforrásainál 5 évente kell emisszióméréssel igazolni a határértéknek való megfelelését. Ezen belül a P341 pontforrásra csatlakoztatott HO 2. sz. és HO 3. sz, (azonos típusú) kazánok mérése egymást követően rotációban is történhet oly módon, hogy legközelebb 2019.02.28-ig a 2. sz. HO kazán kibocsátását, valamint a P346 pontforráshoz tartozó HO 1 sz. kazán kibocsátását kell mérni. 1.3.3. Az 1.3.1. és 1.3.2. pontban szereplő kazánok esetében gáztüzelés esetén a kén-dioxid és szilárd anyag mérést nem kell végezni, továbbá a füstgáz sebességét és nyomását nem kell mérni, ha a füstgáz térfogatárama számítással is meghatározható. 1.3.3. A T5 jelű technológiához tartozó P345 jelű pontforrás kibocsátását ötévenként kell mérni, a következő mérés legkésőbb 2018. 02. 04 ig el kell végezni. 1.3.4. A mérés során előírt mérési módszert, vagyis szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű mérést kell alkalmazni, amelyet csak arra akkreditált mérőszervezet végezhet. 1.3.5. A tervezett mérések időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. A mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 60 napon belül kell benyújtani Felügyelőségre. 1.3.6. A mérési és a számítási dokumentumokat öt évig meg kell őrizni, és hatósági ellenőrzéskor a hatóságnak be kell mutatni. 1.4. Adatszolgáltatással kapcsolatos előírások: 1.4.1. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés változás jelentés, légszennyezés mértéke éves bejelentés). 1.4.2. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő, valamint a 999 kódjelű CO2-ra, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan meg kell tenni. 1.4.3. Ha a technológiában változás történik, illetve új tüzelőanyagok kerülnek bevezetésre, a változás
2
bekövetkezésétől számított 30 napon belül azt a Felügyelőség részére alapbejelentő lapon be kell jelenteni. A változásjelentéssel egyidejűleg az egységes környezethasználati engedély módosítása iránti kérelmet kell benyújtani. 1.4.4. A légszennyező forrásokra a levegőtisztaság-védelmi éves jelentést (Légszennyezés Mértéke) minden év március 31-ig kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. 1.5. Levegővédelmi előírások a felhagyásra: 1.5.1. A felhagyáskor a létesítésre is vonatkozó előírásokat kell betartani. 1.5.2. A bontási tevékenységet a legkisebb légszennyezéssel járó technikával kell végezni. 1.5.3. Az egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozó tevékenység megszüntetésével kapcsolatban környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt kell benyújtani a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. sz. melléklete szerint 2.) Vízminőség-védelmi, talajvédelmi előírások: 2.1. A szennyvizek Iparcsatornába való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi kibocsátási határértékei: Megnevezés
Határérték
pH Dikrotmátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI5 Összes szervetlen nitrogén öN
6-9,5 150 mg/l 50 mg/l 50 mg/l
ásv
Összes nitrogén Ammónia-ammónium-nitrogén Összes lebegőanyag Összes foszfor, P
55 mg/l 20 mg/l 200 mg/l 10 mg/l
összes
Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)*
10 mg/l
Megjegyzés: * Állati és növényi zsiradék esetén a határérték háromszoros.
2.2. A közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezőanyag tartalmának küszöbértékei: Megnevezés pH Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk Biokémiai oxigénigény BOI5 Összes szervetlen nitrogén öN
Határérték 6,5 alatt; 10 felett 1000 mg/l 500 mg/l 120 mg/l
ásv
Összes nitrogén öN Ammónia-ammónium-nitrogén 10’ ülepedő anyag Összes foszfor, P
150 mg/l 100 mg/l 150 mg/l 20 mg/l
összes
Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok)* Összes vas Összes magán Szulfid Aktív klór Összes só Fluoridok Összes cink Összes kadmium Króm VI Összes króm Összes ólom
50 m/l 20 mg/l 5 mg/l 1 mg/l 30 mg/l 2500 mg/l 50 mg/l 2 mg/l 0,1 mg/l 0,5 mg/l 1 mg/l 0,2 mg/l
3
Összes réz Összes nikkel Összes aluminium Toxicitás
2 mg/l 1 mg/l 3 mg/l LC 50% Higítási arány (Halteszt) 10 mg/l
Összes alifás szénhidrogén (TPH)
Megjegyzés: * 100 m3/d kibocsátás alatt a határérték növényi és állati eredet esetén háromszoros, fölötte kétszeres.
2.3. Az üzem szennyvíz kibocsátását a fenti szennyező komponensekre jóváhagyott önellenőrzési terv alapján kell mérni, bevizsgálni, dokumentálni és az eredményekről adatszolgáltatást teljesíteni. 2.4. Be kell tartani az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1126/2012. sz. vagyonkezelői hozzájárulásában, és a PANNON-VÍZ Zrt. PV/849-1/2012/9100. sz. befogadói nyilatkozatában foglaltakat. 2.5. A csapadékvíz-elvezető hálózatba szennyvíz nem vezethető. A csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartásáról, tisztításáról folyamatosan gondoskodni kell. 2.6. A tevékenység során a felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg nem szennyeződhet. 2.7. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. 2.8. A telephelyen található olaj, sav, lúgtartályok, valamint az olajfogó műtárgy potenciális szennyező forrásnak minősülnek, így a felszín alatti vízvédelemmel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik rájuk, ezt minden év március 31-ig be kell nyújtani a Felügyelőségre. A felszín alatti vízvédelemmel kapcsolatos változásjelentést a változást követő 15 napon belül kell benyújtani a Felügyelőségnek. A kockázatos anyagok (olaj, sósav, lúg) tárolásában bekövetkezett változást szintén be kell jelenteni a Felügyelőségnek. 2.9. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. Havária események bekövetkezésének a lehetőségét gondossággal és megfelelő óvintézkedésekkel minimálisra kell visszaszorítani. 2.10. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek be kell jelenteni. 2.11. Rendkívüli események bekövetkezése esetén a kárelhárítást meg kell kezdeni, azokról írásos dokumentumot kell készíteni, valamint a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. 3.) Zaj és rezgésvédelmi előírások: 3.1. A környezeti zajforrás hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a Felügyelőségnek. 4.) Hulladékgazdálkodási előírások: 4.1. Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékokat megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított munkahelyi, valamint üzemi gyűjtőhelyen kell gyűjteni, legfeljebb 1 évig és további kezelésükről - a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással - gondoskodni kell. 4.2. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely kialakítása és működtetése során alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítani kell, hogy a gyűjtés időtartama alatt a veszélyes hulladék ne szennyezze a környezetet. 4.3. A tevékenység során keletkező egyéb, nem veszélyes hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, a további kezelésnek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni, további kezelésükről a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 4.4. Amennyiben lehetséges, a keletkező hulladék hasznosításra történő átadását kell előtérbe helyezni az ártalmatlanítással szemben. 4.5. A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló jogszabály előírásai szerint kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást teljesíteni. 4.6. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 4.7. A kárelhárításhoz szükséges eszközök a telephelyen rendelkezésre kell, hogy álljanak.
4
4.8. Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1-ig hulladék elszállítást bejelentő E-PRTR lapot is kell benyújtani. 4.9. A telephelyen a karbantartási és üzemviteli tevékenység végzése során törekedni kell a veszélyes hulladék képződés csökkenésére, illetve a nem veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésére a feltételeket továbbra is biztosítani kell. 5.) Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalást adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a GYR/047/00713-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A Rába Energiaszolgáltató Kft. (9027 Győr, Martin u. 1.) által a 9027 Győr, Martin u. 1. alatt folytatott tevékenység további működését lehetővé tevő egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” Győr Megyei Jogú Város Jegyzője a 77263-2/2013. számon a következő állásfoglalást adta: „A Rába Energiaszolgáltató Kft. (székhely: 1132 Budapest, Váci u. 22-24.) 9027 Győr Martin u. 1. sz. 5454/14. helyrajzi számú telephelyéhez kapcsolódó egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében folytatott eljáráshoz - a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében - kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Végzésem ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság a 1341-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: A Hatóság, a RÁBA Energiaszolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út 22-24.) részére, a Rendszertechnika Fejlesztő Kft. (1088 Budapest, Vas u. 15/b.) által készített dokumentációban foglaltak alapján, a teljes körű felülvizsgálat elfogadásához és az egységes környezethasználati engedély meghosszabbításához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul: - A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani az 5589-13/2012. számon és a 183-9/2010. számon módosított H-1239-4/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltakat. - Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. -A csapadékvíz-elvezető hálózatba szennyvíz nem vezethető. A csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartásáról, tisztításáról folyamatosan gondoskodni kell. - Be kell tartani az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1126/2012. sz. vagyonkezelői hozzájárulásában, és a PANNON-VÍZ Zrt. PV/849-1/2012/9100. sz. befogadói nyilatkozatában foglaltakat. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügydöntő hatóság határozata ill. az eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” IV. Az egységes környezethasználati engedély 2024. szeptember 30-ig hatályos. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyesnek 2019. április 30-ig be kell nyújtani. V. A RÁBA Energiaszolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út 22-24.) a kérelem elbírálásáért járó 1 050 000,Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel.
5
VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 525 000,-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Indokolás A hatóság a RÁBA Energiaszolgáltató Kft. (székhelye: 1132 Budapest, Váci út 22-24. továbbiakban. Kft.) részére a 1372-3/2013, a 3368-11/2012 és az 1001-13/2009 sz. határozatokkal módosított H-2962-16/2008. számú határozatával a 9027 Győr, Martin u. 1. sz. alatti telephelyén folytatott energiatermelő tevékenységre egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott. A Kft. megbízásából a Rendszertechnika Fejlesztő Kft. (1088 Budapest, Vas u. 15/b) kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatát kérte, melyhez csatolta a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, befizette az 1 050 000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az eljárás megindulásáról értesítette a társadalmi szervezeteket. A hatóság, mivel a dokumentáció nem felelt meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) előírásainak, többszöri hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. A hatóság a kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz mellékletének 1.1. pontja alá tartozó tevékenység: „Tüzelőanyagok égetése legalább 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező létesítményekben.” Az 50 MWth teljes névleges bemenő hőteljesítmény a Kft. pontosítása szerint csak abban az esetben teljesül, amennyiben a 2. sz. technológiához tartozó 46 MWth teljesítményű GIB kazán a tervezett karbantartást követően ismét üzembe helyezhető lesz, illetve az ipari parkban működő cégek részéről (AHM Kft., RÁBA HOLDING, stb.) a jelenleginél nagyobb hőigény vételezési szándék merül fel. A telephely a város keleti részén, az Iparcsatorna melletti reptéri RÁBA iparterületen található. A telephely megközelíthető a város centruma felől két irányból, egyrészt az Iparcsatornán keresztül vezető úton, másrészt a Kandő Kálmán út felől, valamint az M1 autópálya városi elkerülő szakasza felől a Reptéri és Martin utak érintésével. Valamennyi megközelítési útvonal szilárd, aszfaltburkolattal ellátott, kétirányú nehézgépjármű forgalom lebonyolítására alkalmas. A Kft. bérelt területe: 57 356 m2 Beépített terület: 21 112 m2 Ebből burkolt terület: 23 720 m2 Zöld terület 12 524 m2 A telephelyen folytatott tevékenység: A RÁBA Járműipari Holding Nyrt. Reptéri telephelyének közmű ellátási és energiaszolgáltatási feladatait, valamit az ehhez kapcsolódó üzemeltetési, karbantartási és egyéb szolgáltatási tevékenységet a Kft. 2003 januárjától végzi. A kiszervezésre került energiaszolgáltatási tevékenység kiterjed valamennyi energia- és közműszolgáltatás - a gázellátás, az elektromos áram, az ipari- és ivóvíz, a meleg-víz, az ipari gőz, a fűtés, a hűtés, a vízkezelés, a szennyvízelvezetés, a sűrített levegő és a világítás - biztosítására a Rába és a telephelyen működő cégek számára. A Kft. 2006. év óta hűtés-szolgáltatást biztosít az Audi Hungária Motor Kft. számára, mely szolgáltatást a Kft. telephelyén működő berendezésekkel végzi. A Kft. átvette a telephely energia- és közműszolgáltatáshoz kacsolódó berendezéseinek üzemeltetését, a berendezések a Rába Jármű Holding Nyrt. tulajdonában maradtak. A Kft. a telephelyen energia- és közműszolgáltatáshoz kacsolódó kiegészítő tevékenységeket is végez, mint karbantartási, ellenőrző vizsgálati, raktározási, mérnöki és egyéb építőipari tevékenységeket is folytat.
6
A korábbi tulajdonos EETEK Holding Zrt. beruházásában egy energia-hatékonyságot javító fejlesztésre került sor 2003-ban a Kft. reptéri telephelyén. A beruházás keretében, a gőzrendszer forróvizessé alakítása mellett 3 db WÁRTSILÁ típusú gázmotor került telepítésre, amelyeket később 3 db hasonló kapacitású GE Jenbacher típusú gázmotorra cserélt. A gázmotor üzemeltetését a jelenlegi tulajdonos SAPHIRE Kft. 2014. február 17-i vezetőségi döntésével visszavette a Kft.-től, ezért jelen engedélyben a továbbiakban nem szerepelnek. A Kft. a telephelyen lévő fogyasztók (Vevők) felé havi óra leolvasást és elszámolást alkalmaz. Hőenergia termelés A Reptéri telephely folyamatos hőenergia ellátását a Kft. biztosítja a kazánüzem működtetésével. A hőtermeléshez felhasználásra kerülő tüzelőanyag elsősorban földgáz, alternatív tüzelőanyagként minden kazánban fűtőolaj is használható. 2007-ben a T03 jelű HO kazán helyett egy új faapríték tüzelésű kazán került telepítésre. A kazánház épülete a telep észak-nyugati részén helyezkedik el, itt van elhelyezve a 3 db HO 10/14 típusú forróvíz kazán, és a DHF 11 típusú faapríték-kazán, valamint a nemrég átmenetileg üzemen kívül helyezett GIB 60/25 gőzkazán. A gőz/melegvíz termelő GIB 60/25 kazán (46 MWth) jelenleg üzemen kívül van helyezve, de karbantartást követő ismételt üzembehelyezését tervezik, légszennyező pontforrásként be van jelentve. A korábban üzemeltetett 2 db GE Jenbacher 620 és 1 db GE Jenbacher JMS 616 típusú gázmotort a Rendszertechnika Fejlesztő Kft. tájékoztatása szerint a Saphire Kft. 2014. február 17-i vezetőségi döntésével visszavette a RÁBA Energiaszolgáltató Kft.-től, ezért a telephely pontforrás állományából törlésre került. A kazánház épületében található a vezénylő, melyből a kazánok, valamint a teljes kalorikus üzemeltetési terület (hőközpontok, víz-, gáz-, sűrített levegő hálózatok) működését felügyelik 24 órában. A korszerű felügyelet eredménye, hogy 11 fő diszpécser el tudja látni a rendszerfelügyeletet és 4 fő a faapríték tüzelésű kazánét, váltott három műszakban, egy műszakban 2 + 1 dolgozó látja el ezt a feladatot. A téli üzemben a 3 db HO és 1 db Danstoker A.S. gyártmányú DHF 11 típusú faapríték kazán biztosítja a telephely hőigényét, a max. 130 C° kilépő vízhőfok előállításával - 15 C° külső méretezési hőfok esetén. A vízhőfok szabályozása a technológiai hőigénynek megfelelően történik. A fűtési idényben a T04, T05 és T06 jelű HO kazánok felváltva üzemelnek, nagyobb hőigény esetén két kazán párhuzamosan üzemel és csak a legnagyobb igény esetén üzemel kettőnél több kazán párhuzamosan. A Reptéri telephely forró-víz rendszere 130/70 ºC-os hőfoklépcsőjű, a HO kazánok túlnyomásos tűzterűek, vízterük 30 m3/db. Engedélyezési nyomásuk 12 bar, a biztonsági lefúvató szelepek beállítási értéke 12 bar, háromhuzamú kialakításúak, egy láng és két füstjárattal. A forró-víz hálózatra DN 150 méretű vezeték párral csatlakoznak, kiszakaszolást biztosító elzáró szerelvényeken keresztül. A T12 jelű kazán a P345, míg a T04, T05 és T06 jelű kazánok korábban a P341 jelű kéménybe voltak bekötve. A T06 jelű HO 1 sz. kazánhoz 2013-ban egy új kémény került felépítésre P346 jelzéssel, melynek üzemkész állapotba helyezése 2013. szeptember elején megtörtént, így a P341 jelű kéményre jelenleg csak a T04 3. sz. és T05 2. sz, HO kazán csatlakozik. A kazánok műszaki paraméterei Tüzelőberendezés Kazánok megnevezése Gyártó
T04
T05
T06
T08*
T12
3. sz. HO kazán VEB Dampfkesselbau HO 10/14 melegvizes gázkazán 6,6 4429 1968
2. sz. HO kazán VEB Dampfkesselbau HO 10/14 melegvizes gázkazán 6,6 4682 1969
1. sz. HO kazán VEB Dampfkesselbau HO 10/12 melegvizes gázkazán 6,6 6033 1970
GIB kazán Ganz Danubius Kazén és Gépgy. GIB 60/25 gőzkazán 46 6031 1989
Fatüzelésű kazán
0,9 Földgáz/fűtőolaj
0,9 Földgáz/fűtőolaj
0,9 Földgáz/fűtőolaj
10 Földgáz/fűtőolaj
1 faapríték
Kazánhatásfok %
90
90
90
90
90
Gőz termelés t/h
-
-
-
60
-
Víz hőmérséklet C
130/70
130/70
130/70
280 (gőz)
130/70
26
26
26
36
15
Típus Teljesítmény MWth Gyári szám Gyártás Minimális telj. MWth Tüzelőanyag
3
Víztérfogat m
7
Danstoker A.S DHF 11 5,4 226803 2002
Vízigény m3/h
120
120
120
60
-
Üzemi nyomás bar
5,5
5,5
5,5
25
5,5
Próbanyomás bar
15
15
15
37,5
12,5
Gyártó
SAACKE
SAACKE
SAACKE
SAACKE
Danstoker A.S
Típus
SKW80C5,
SKW80C5,
SG80gáz, SKW80
SKW G-200
AGRUSFYR
Gázégő
SKW080 C5 olaj
SKW080 C5 olaj
C5 olaj
Gyártás éve
1982
1982
1982
1989
2002
Teljesítmény kWth Szabályozás módja
7700 automatikával vezérelt automatikával vezérelt
7700 automatikával vezérelt automatikával vezérelt
7700 automatikával vezérelt automatikával vezérelt
2x24000 automatikával vezérelt automatikával vezérelt
6400 automatikával vezérelt automatikával vezérelt
Szikra Gáz névleges nyomása, bar Gázmennyiség szabályozás módja Égési levegő ventilátor típusa
csökkentett telj.
csökkentett telj.
csökkentett telj.
csökkentett telj.
csökkentett telj.
0,35
0,35
0,35
0,4
állítómotorral vezérelt M12/400,2/2DL SAACKE
állítómotorral vezérelt M12/400,2/2DL SAACKE
állítómotorral vezérelt M12/400,2/2DL SAACKE
állítómotorral vezérelt HVB-HANSA C900-4/RX 901
állítómotorral vezérelt
Ventilátor
10000
10000
10000
50000
8000
Gyújtás módja
3
kapacitása m /h *Berendezés tartalék, jelenleg üzemen kívül helyezve
Termelési adatok a felülvizsgálati időszakban: Tüzelőanyag felhasználása és energia termelése Év 2008 2009 2010 2011 2012
Földgáz, m3 18917000 16217000 19657000 9533000 8505000
Fűtőolaj t 0 82 64 0 384
Hőtermelés GJ 233500 209900 238700 175600 188700
Villamosenergia termelés kWh 31057500 44250000 51986500 0 765000
Környezeti igénybevételek: 1.) Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 2. pontban kijelölt Győr-Mosonmagyaróvár kategóriába tartozik. A telephelyen diffúz légszennyező forrást nem létesítettek. A Kft. tevékenységéhez kapcsolódóan belső anyagmozgatás gépjárművel nem jellemző. A tevékenységhez szükséges segéd- és alapanyagok beszállítása, illetve a hulladék elszállítás havonta egy-két alkalommal teherautóval történik. A kipufogógáz kibocsátásból eredő légszennyezés elhanyagolható a telephely körüli útvonalak forgalmából adódóhoz képest. A telephely meghatározó légszennyezői a hőenergia termelés pontforrásai. Az 5 db kazán (4 db működő + 1 db tartalék) által kibocsátott füstgáz 4 db pontforráson keresztül távozik a környezetbe. A telephelyen – a gázmotorok visszaadását követően - kapcsolt hő- és villamosenergia termelés nem, csupán villamos-energia elosztás történik. A kapcsolódó pontforrások: P307 Reptér kazánház GIB kémény P341 Reptér kazánház HO kémény II. P345 Fatüzelésű forróvízkazán kémény P346 Reptéri kazánház HO kémény III. A GIB-60/25 gőzkazánt 2013 júliusában üzemen kívül helyezték, de a felújítás után az ismételt üzembe helyezését tervezik.
8
Mivel a P307 pontforráshoz kapcsolódó GIB 60/25 gőzkazán névleges bemenő teljesítménye 46 MWth, a P341 pontforráshoz kapcsolódó HO 10/14 és HO 10/12 kazánok összes bemenő hőteljesítménye 13,2 MWth,, a P345 pontforráshoz kapcsolódó DHF 11 fatüzelésű kazán bemenő hőteljesítménye 5,4 MWth,, a P346 pontforráshoz kapcsolódó 3. sz. HO 10/14 kazán bemenő hőteljesítménye 6,6 MWth a (egyik kéményhez sem csatlakozik összesen 50 MWth névleges bemenő teljesítményt meghaladó tüzelőberendezés), a hatóság a T2, T3 és T5 technológia pontforrásaira vonatkozóan a KöM r. szerint állapított meg kibocsátási határértékeket. Az engedélyezési eljárás során az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendeletet hatályát vesztette. Az engedélyezési eljárás közben a KvVM r. hatályát vesztette. A helyébe lépő, az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján a külön kéményekhez kapcsolódó tüzelőberendezéseket nem indokolt egy tüzelőberendezésnek tekinteni, így ezen rendelet nem alkalmazandó a P307, P341, P345 és P346 pontforrásokra. A felülvizsgálati időszakban mért légszennyező anyag kibocsátások: Az elmúlt időszak mérési eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza. A gázmotorok mérési eredményeit a táblázatban nem tüntettük fel, mivel azok más üzemeltetőhöz kerültek. Légszennyező anyag Pontforrás és kapcsolódó tüzelőberendezés
Össz CH/ TOC (mg/m3)
CO NOx (mg/m3) (mg/m3)
Szilárd SO2 Por CO2 Mérés (mg/m3) (mg/m3) (mg/m3) éve
T06 HO 1 kazán
2,57
171
-
3,32
-
186,6
2010
T06 HO 1 kazán
5,45
184,4
-
-
-
202
2013
T05 HO 2 kazán
19,3
219,2
-
7,95
-
170,5
2009
T04 HO 3 kazán
21,4
237,5
-
0,76
-
199,6
2011
100
350
-
35
5
-
T06 HO 1 kazán
14,1
400,5
-
275,5
1,96
234,5
2013
T05 HO 2 kazán
5,83
412,7
-
842
12,14
203,5
2012
Kibocsátási határérték/ számítási alap
175
450
-
1700
80
-
P345
T12 DHF11 kazán
235
243,2
7,53
6,43
5,02
213,7
2008
P345
T12 DHF11 kazán
239,3
241,1
6,64
5,89
6,32
184,5
2013
P341
Kibocsátási határérték/ számítási alap P341
Kibocsátási határérték/ 250 650 50 1000 150 számítási alap Megj.: 1./ A P307 jelű GIB kazán 2006-ban lett utoljára mérve, mert azóta nem üzemelt 2./ A P346 jelű új pontforráshoz tartozó T06 HO 1 kazán 2013.02.02-án lett utoljára mérve, az adatai a gáz, illetve olajtüzelés mellett a P341 pontforrásnál szerepelnek. Megállapítható, hogy a vonatkozó határértékeknek minden alkalommal megfeleltek a mért értékek. Hatásterület lehatárolás Normál üzemi állapotban, megnövekedett hőigény esetén egyidejűleg legfeljebb 2 db HO 10/14 földgáz/fűtőolaj tüzelésű forróvizes kazán döntő részben földgázüzemben (a P341 jelű pontforrásba bekötött) és a Danstoker A.S. DHF 11 típusú faapríték tüzeléses kazán (a P345 jelű pontforrásba kötve) üzemel. A GIB kazán illetve a további HO kazán a többi hőszolgáltató berendezés meghibásodása, ill. szélsőséges időjárási viszonyok esetén kerül beindításra. A terjedésszámítás is a megnövelt hőigényű normál üzemi állapot szerint történt.
9
A pontforrásoknál a terjedésvizsgálat szempontjából meghatározó, számított adatok Pontforrások Effektív kéménymagasság, m A füstfáklyára jellemző átlagos szélsebesség, m/s P341 39,24 6,71 P345 35,27 6,56 A füstgáz jellemzők a Hydra 2002 Kft. K-18/2012, K-9/2013, K-10/2013 és K-40/2014. sz. mérési jegyzőkönyvei alapján lett megállapítva. Az alap levegőterheltségre és a hatásterület lehatárolására vonatkozó adatok (g/m3): Terhelhetőség Légszennyező anyag Órás határérték Alap levegőterheltség 20 %-a SO2 250 10,8 47,8 NO2 100 26,7 14,7 CO 10 000 709 1838,2 PM10 40 34 3,2 nem metán szénhidrogének (C1) 500 0 100 Az alap levegőterheltségi értékek a Győr, Ifjúság körúti mérőállomásnak 2011. évi átlag mérési adatai, illetve a NMCH esetén mérési adat hiányában 0 értéket feltételeztek. Ennek a komponensnek nincs egészségügyi határértéke, ezért a 60 perces tervezési irányértékkel számoltak. A számított hatásterület a jogszabályban előírt szempontok alapján Légszennyező anyag, Kialakuló maximális A maximális „A” „B” pontforrások koncentráció [µg/m3] az koncentráció [m] [m] alap levegőterheltség nélkül kialakulási (aránya a figyelembe vett helyének távolsága légsz. határértékhez a pontforrástól viszonyítva* % [m] Kén-dioxid 170 (72,3%) 55 325 208 P341 – P345 Szén-monoxid 39 (7,5%) 47 * ** P341 – P345 Nitrogén-dioxid 71 (97,7%) P341 – P345 PM10 1,35 (70,7%) 53 * ** P341 – P345 Nem metán szénhid1,07 (0,2%) 47 * ** rogének (C1) P345 * - a maximális koncentráció nem éri el az egyőrás egészségügyi határérték 10%-át ** - a maximális koncentráció nem éri el a terhelhetőség 20%-át A vizsgálati eredmények és a források elhelyezkedése alapján megállapítható, hogy a vizsgált pontforrások együttes hatásterülete a kén-dioxid esetén az „A” feltételnél a legnagyobb. Ennek megfelelően a vizsgált pontforrások meghatározott hatásterülete egy, a P341 és P345 pontforrások at összekötő szakasz felezőpontja köré írt 325 m sugarú körön belül van. A hatásterülettel érintett ingatlanok ipari, közlekedési és egyéb szabad területeket (iparcsatorna és partja) érintenek. Az érintett ingatlanok helyrajzi számai: 5454/14, 5454/13, 5454/9, 5454/8, 5471, 5470/4, 5470/1,5472/1, 5475/90, 5470/10, 5783, 5775, 5470/4, 5778/5, 5778/4, 5778/3, 5778/2, 5777, 5474/1, 5474/2,5475/72, 5475/73 (22 db ingatlan). 2.) Vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi szempontból: Vízellátásra, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetésére, kezelésére vonatkozó adatok: Ivóvízellátás: A telephely ivóvíz ellátása két forrásból biztosítható, egyrészt a 2 db 105 és 143 m talpmélységű mélyfúrású kútból és a városi ivóvíz hálózatról. A kutak üzemeltetése az 5589-13/2012. számon és a 183-9/2010. számon módosított H-1239-4/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik.
10
A kutak vizét az ivóvíz minőség elérése érdekében kezelik, a határérték feletti vastartalmának csökkentésére beépítésre került egy 2x36 m3/h teljesítményű vastalanító berendezés. A telephely ivóvize a vastalanítóról vagy a városi hálózatról először a 140 m3-es térszíni tisztavíz vasbeton tárolómedencébe kerül, és innét jut a telephelyen belül többszörösen összekapcsolt körvezeték ivóvíz rendszerre, melyről a telephelyen működő cégek mérőórán keresztül vételeznek vizet.. A medencéből a frissvíz egy nyomásfokozó szivattyú segítségével jut a központi vízellátó rendszerre. Ipari víz ellátás: A telephely ipari víz ellátása szintén két forrásból biztosítható, egyrészt a mélyfúrású kutakból és a városi ipari víz hálózatról. A kutak a kitermelt vizet nyomóvezetéken keresztül az 1000 m3 térfogatú tartályba gyűjtik. Az 1000 m3 térfogatú tartályból felhasznált vizet külön vízórával mérik. Ipari víz felhasználás a Kft. következő tevékenységeihez kapcsolódóan történik: forróvíz ellátás, gőztermelés, illetve vizes hűtés céljából. Vízfogyasztás Ivóvíz vásárolt
Ivóvíz felhasználás m3
Iparivíz felhasználás m3
Kutakkal kitermelt víz m3
Kontingens
m3
Iparivíz vásárolt m3
2008 2009
1350
0
169000
413600
622000
730
0
120000 154800
256150
2010 2011
1110 5160
0 0
162830
102000 165000
326300
622000 367885
126630
241500
364100
350000
2012
3000
0
133700
292800
423600
400000
Év
m3
A kutak üzemelési engedélyét több módosítást követően az ÉDU-KTVF 5589-13/2012 számú engedély határozza meg a Kft. számára. Ebben a határozatban a kitermelhető éves vízmennyisége 400.000 m3. A saját kutakból kitermelhető víz kontingens kihasználtsága a 2012-ben meghaladta a 100 %-ot. Vízkezelés: A kazánok működéséhez szükséges lágy vizet a vízkezelő üzemben állítják elő. A hűtést 2 db. hűtőtorony biztosítja. Az egyéb vízkezelési létesítmények a következők: ioncserélő berendezés, semlegesítő medence, vastalanító berendezés. Szennyvízelvezetés: A telephelyen gravitációs rendszerű, közbenső átemelőkkel kiegészített, elválasztott szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A telephelyen összegyűjtött szennyvizek a Győr városi közcsatorna hálózatra kerülnek, a bekötési pont a Reptéri úti teherportánál található. A kivezetésre kerülő szennyvíz minőségét az önellenőrzési tervben foglaltak szerint vizsgálják. A telephely egyes pontjain előtisztító műtárgyak üzemelnek, és a gravitációs rendszer közbenső átemelő műtárgyakkal is ki van egészítve, melyek 1-1 szivattyús berendezések és a hálózat mélypontjairól emelik a szennyvizet a magasabban üzemelő gravitációs csatornába. A közcsatornába bocsátott szennyvíz mennyiségének mérésére indukciós áramlásmérő került beépítésre.
Csapadékvíz elvezetés: A telephelyen elválasztott rendszerű csatornahálózat épült ki. A telephelyen belül összegyűjtött csapadékvizek közvetlenül az Iparcsatornába kerülnek bevezetésre. A csapadékvíz rendszeren keresztül kerülnek részben elvezetésre a hővel szennyezett hűtővizek is. Az I. jelű kifolyóhoz tartozó csapadékvíz csatorna rendszeren a kifolyó előtt olajfogó került telepítésre. A II. jelű kifolyóhoz tartozó csapadékvíz csatorna rendszeren előtisztító műtárgy nem épült. A fogadó állomási csapadékvíz tisztítása: A Kft. üzemeltetésében van a Reptéri 120 kV-os állomás, ahol 2 db olajhűtésű transzformátor üzemel, amely ellátja a Közúti Jármű telephelyet és a Reptéri telephelyet villamos energiával. A transzformátorok
11
hűtőfolyadéka olaj, az esetleges szivárgások miatt a csapadékvízbe és onnét az élővízbe jutó olajszennyezés megakadályozására iszap, és ásványolaj leválasztó került beépítésre. Felszín alatti vizek és földtani közeg A vizsgálattal érintett terület a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2a” érzékeny területnek minősül. A tevékenységgel érintett telephely vízbázis védőterületet nem érint. Megállapítható, hogy vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból a tevékenység üzemszerű folytatása során környezetterhelést és igénybevételt a csapadékvizek, a kommunális szennyvizek és a technológiai szennyvizek jelentenek, amelyek azonban megoldott tisztítással, közcsatornás elhelyezéssel, élővízbe vezetéssel rendelkeznek, egyéb felszín alatti közegbe vezetés nincs. A telephelyen a Rába Járműipari Holding Nyrt. üzemelő termelő kutakból negyedéves rendszerességgel általános vízkémiai paraméterekre- vizsgálják a vízminőséget, az eredményeket a Felügyelőségnek tárgyévet követően megküldik. A 2012. évre vonatkozó mintavételi eredmények a mért komponensek tekintetében nem haladták meg a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti (B) szennyezettségi határértéket. A telephely rendelkezik érvényes vízminőségi kárelhárítási tervvel, önellenőrzési tervvel, önálló vízjogi üzemeltetési engedéllyel. 3.) Hulladékgazdálkodási szempontból: A normál üzemelés során, az irodai tevékenységből, az üzemvitelből és a karbantartási technológiából adódóan az alábbi hulladék kibocsátások keletkeznek: Veszélyes hulladékok EWC kódszám megnevezés 130205* Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű és kenőolaj 130507* Olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz 150110* Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék 150202* Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 160107* Olajszűrő 160506* Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve laboratóriumi vegyszerek keverékeit is 160601* Ólomakkumulátorok 200121* Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék A karbantartásból keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését fedéllel ellátott műanyag hordóban végzik. A gyűjtőedények a kazánházban lévő veszélyes üzemi gyűjtőhelyen vannak elhelyezve. A gázmotorok rendszeréhez kapcsolódóan a 16 m3-es osztott terű, duplafalú föld alatti tárolótartály 6 m3-es részében gyűjtik össze az elhasznált fáradtolajat az elszállításig. Nem veszélyes hulladékok: EWC kódszám megnevezés 100101 Hamu, salak és kazánpor (kivéve a 10 01 04) 170405 Vas és acél 200140 Fémek A fahamu hulladékot 10 m3-es zárható fémkonténerben gyűjtik. A fémhulladékot keletkezése esetén egyedi gyűjtőedényben gyűjtik. A fenti hulladékáramokon kívül még számolni kell települési szilárd hulladékkal (EWC 200301 Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is), melyet közszolgáltatás kertében a helyi közszolgáltatóval szállítanak el. A települési szilárd hulladékot 5,5 m3-es fém konténerben gyűjtik. A Kft. kapcsolódik a tulajdonos RÁBA Járműipari Holding Nyrt. megbízásából az Alcufer Kft. által működtetett telephelyi szelektív gyűjtéshez, mely során szelektíven gyűjtik a papír, műanyag, üveg hulladékokat 1,1 m3-es műanyag konténerben.
12
4.) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely Győr város kijelölt ipari területén található. Közvetlenül nagy kiterjedésű ipari-gazdasági területtel, déli irányból forgalmas közúttal illetve vízgazdálkodási területtel határos. A város zajtól védendő területe a telekhatártól 250 méterre található. A létesítmény tényleges zajkibocsátásának vizsgálata, zajvédelmi hatásterületének lehatárolása megtörtént mérés útján A mérési eredményeket összefoglaló, Rendszertechnika Kft. által készített zajvédelmi munkarész és zajmérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a létesítmény környezeti zajkibocsátása a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. A dokumentáció szerint a tevékenységből erdő környezeti zaj hatásterülete a legközelebbi lakóterületet nem éri el. A létesítmény működésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolása Győr Város hatályos szabályozási terve szerint történt. Fentek alapján a telephelyre vonatkozóan külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem indokolt. 5.) Táj- és természetvédelmi szempontból: Az érintett ingatlanok nem részei országosan védett természeti területnek, nem részei Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelemi érdeket nem sért. Felhagyás A létesítmény felszámolása során jelentkező légszennyező hatások: a bontási tevékenység, a bontási anyagok szállítása és lerakása során szilárd légszennyező anyag, valamint kipufogó gázok kibocsátása. A légszennyező hatás időszakos, a bontási, szállítási folyamatok végeztével ez a szennyező hatás megszűnik. A telephely felszámolása, illetve a bontási munkálatok megkezdése előtt a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 73.§ (1) és (2) a) bekezdésének értelmében a Kft-nek környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végeznie az engedélyezett tevékenység felhagyására vonatkozóan. A felülvizsgálatot a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai szerint kell elvégezni. A hatóság az eljárása során tanulmányozta az elérhető legjobb technika alkalmazását, és a következőket állapította meg: Az 50 MWth-t meghaladó bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre vonatkozó IPPC BREF BAT útmutatója meghatározza a gáztüzelő berendezésekre vonatkozó elvárásokat. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. melléklete szerinti szempontokat figyelembe véve, az engedélyezett tevékenység az alábbi intézkedések alkalmazása miatt felel meg a BAT követelményeknek: A telephelyen üzemeltetett tüzelőberendezések korszerűek, magas műszaki színvonalat képviselnek. A Kft. az üzemeltetés átvételekor 2004-ben energiahatékonyságot javító beruházást hajtott végre, köztük egy kazán gőztermelésről forróvíz előállításra történő átalakítását, a gázmotorok telepítését, valamint a levegősűrítő berendezések megújítását, korszerűsítését. A kazánok hőszigetelése: - PTVM kazán: 2 cm tűzálló vakolat + 100 mm kőzetgyapot paplan, burkolata popszegeccsel rögzített alumínium lemez. - MHO kazán: 100 mm vastag kőzetgyapot paplan, burkolata popszegeccsel rögzített alumínium lemez. - AKH kazán: 100 mm vastag kőzetgyapot paplan, burkolata popszegeccsel rögzített alumínium lemez. A sugárzási veszteség mindhárom kazán esetében 1 % alatt van, a megfelelő hőszigetelés csökkenti az energiafelhasználást. A gázmotorok energiafelhasználása a kapcsolt hő és villamos energia előállítás révén nagyon kedvező, a hagyományos energia előállítási módszerekkel összehasonlítva jelentős megtakarítás jelentkezik. Kibocsátások hatása és mennyisége A tüzelőberendezések légszennyezőanyag kibocsátása: A kazánok üzemeltetése során jelentős szempont a szennyezőanyag kibocsátásának a lehető legalacsonyabb szinten tartása. Az égési reakciókból elsősorban nitrogén-monoxid képződik, a nitrogén-dioxid részaránya a nitrogénoxidokon belül néhány százalék. A keletkezett NO a tűzteret elhagyva NO2-dá alakul. Tüzelőberendezésekben az NOx képződésének folyamatát befolyásolhatja a tűztér hőmérséklete, a
13
tüzelőanyag nitrogéntartalma, az oxigén koncentrációja. A kazán égőfejek beszabályozásával a kibocsátási határértékek betartásra kerülnek. A füstgázban lévő szén-monoxid mennyisége az égési folyamat minőségére utal. A kazánok indításakor a kezdeti szakaszban a CO kibocsátás pillanatszerűen magas lehet, a terhelés növekedésével azonban jelentősen a megengedett érték alá csökken. Az iparági BAT referencia dokumentum szerint a földgáz tiszta tüzelőanyagnak tekinthető, mivel gyakorlatilag nincs SO2 és szilárd anyag kibocsátás. Szennyvíz kibocsátás: A telephelyen elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, így a nem szennyezett csapadékvizet külön kezelik. Az összegyűjtött szennyvizeket a közműhálózatába vezetik el. Az alkalmazott energiatermelő tevékenység jellemzően kevés szennyvízképződéssel jár (karbantartáskor és az ioncserélő regenerálása során). A kazánvizet karbantartáskor engedik le, ami ha szükséges, semlegesítést követően szennyvízcsatornába kerül. Keletkező szilárd és folyékony hulladékok: A gáz, illetve folyékony tüzelézelésű energiatermelő tevékenység során a legtöbb hulladék a kiegészítő tevékenységek során keletkezik (lefejtés, karbantartás és vízkezelés). A vízkezeléshez alkalmazott vegyszer kiürült tárolóedényeit elkülönítetten gyűjtik. A keletkező hulladékokat a hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályok szerint tárolják és arra feljogosított, engedéllyel rendelkező szervezeteknek adják át szállításra és kezelésre. Törekszenek a hulladékképződés csökkentésére. A nem veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése biztosított, a veszélyes hulladékképződést az anyagfelhasználás minimalizálásával, anyagok újrafelhasználásával, berendezések korszerűsítésével csökkentik. Zajkibocsátás: A létesítmény zajt kibocsátó részeinek (pl. csapágyak, légtechnikai berendezések, épületszerkezeti részek) megfelelő karbantartásával csökkentik a zaj- és rezgésterhelést. A telephely zajkibocsátása a nappali és az éjszakai időszakban a vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi határértékeknek megfelel. Az eljáró hatóság megkereste az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hatáskörrel bíró szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00713-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Rába Energiaszolgáltató Kft (9027 Győr, Martin u. 1.) kérelme alapján - a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megküldésével - egységes környezethasználati engedélyezési ügyben, a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése, illetve 4. melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján, a hatáskörömbe tartozó kérdéseket vizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció a vonatkozó közegészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 7 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 2019/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet;a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM. rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet.
Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti
14
államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” Győr Megyei Jogú Város Város Jegyzője 77263-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg szakhatóságunkat a 2013.11. 27. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 32/A. § alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 4. számú melléklete 4. pontja alapján a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltuk és az alábbi megállapításokat tettük: A tárgyi tevékenység, létesítmény - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök rendeletében, a „Bécsi úti nádas” helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök. rendeletében, továbbá Győri Építési szabályzatról (GYESZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletben jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Két.) 33. § (8) bekezdése és 44. § (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete 4. pontja alapján, illetékességemet a Két. 21. § (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. A végzés elleni fellebbezést a Két. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1341-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 3624-4/2014. számú levelében kérelemre indult, tárgyi eljárásban - megkereste az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság a Rendszertechnika Fejlesztő Kft. (1088 Budapest, Vas u. 15/b.) által készített dokumentációban foglaltak alapján az alábbiakat állapította meg: Az érintett terület a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2a” érzékeny területnek minősül. A tevékenységgel érintett telephely vízbázis védőterületet nem érint. Ivóvízellátás: A telephely ivóvíz ellátása két forrásból biztosítható, egyrészt a mélyfúrású kútból és a városi ivóvíz hálózatról szükség esetén. Az ivóvízellátás 2 db 105 és 143 m talpmélységű mélyfúrású kútból történik. A kutak üzemeltetése az 5589-13/2012. számon és a 183-9/2010. számon módosított H-1239- 4/2007. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik. A kutak vizét az ivóvíz minőség elérése érdekében kezelik, a határérték feletti vastartalmának csökkentésére beépítésre került egy 2x36 m3/h teljesítményű vastalanító berendezés. A telephely ivóvize a vastalanítóról vagy a városi hálózatról először a térszíni tisztavíz vasbeton tárolómedencébe kerül, és innét jut a telephelyen belül többszörösen összekapcsolt körvezeték ivóvíz rendszerre, melyről a telephelyen működő cégek mérőórán keresztül vételeznek. A medencéből a frissvíz egy nyomásfokozó szivattyú segítségével jut a központi vízellátó rendszerre. Ipari vízellátás: A telephely ipari víz ellátása szintén két forrásból biztosítható, egyrészt a mélyfúrású kútból és a szükség esetén a városi ipari vízhálózatról. A kutak a kitermelt vizet nyomóvezetéken keresztül- az— 1000 m3 térfogatú tartályba gyűjtik. Az 1000 m3 térfogatú tartályból felhasznált vizet külön vízórával mérik. Ipari víz felhasználás a RÁBA Energiaszolgáltató Kft. következő tevékenységeihez kapcsolódóan történik: forróvíz ellátás, gőztermelés, illetve vizes hűtés céljából. Vízkezelés: A kazánok működéséhez szükséges lágy vizet a vízkezelő üzemben állítják elő. A hűtést 2 db hűtőtorony biztosítja. Az egyéb vízkezelési létesítmények a következők: ioncserélő berendezés, semlegesítő medence, vastalanító berendezés. Szennyvízelvezetés: A telephelyen gravitációs rendszerű, közbenső átemelőkkel kiegészített, elválasztott szennyvízcsatorna hálózat üzemel. A telephelyen összegyűjtött szennyvizek a Győr városi közcsatorna hálózatra kerülnek, a bekötési pont a Reptéri úti teherportánál található. A kivezetésre kerülő szennyvíz minőségét az Önellenőrzési tervben foglaltak szerint vizsgálják. A telephely egyes pontjain előtisztító műtárgyak üzemelnek, és a gravitációs rendszer közbenső átemelő műtárgyakkal is ld van egészítve, melyek 1-1 szivattyús berendezések és a hálózat mélypontjairól emelik a szennyvizet a magasabban üzemelő gravitációs csatornába.
15
A közcsatornába bocsátott szennyvíz mennyiségének mérésére indukciós áramlásmérő került beépítésre, Csapadékvíz elvezetés: A telephelyen elválasztott rendszerű csatornahálózat épült ki. A telephelyen belül összegyűjtött csapadékvizek közvetlenül az Iparcsatomába kerülnek bevezetésre. A csapadékvíz rendszeren keresztül kerülnek részben elvezetésre a hővel szennyezett hűtővizek is. Az I. jelű kifolyóhoz tartozó csapadékvíz csatornarendszeren a kifolyó előtt olajfogó került telepítésre. AII. jelű kifolyóhoz tartozó csapadékvíz csatornarendszeren előtisztító műtárgy nem épült. A fogadó állomási csapadékvíz tisztítása: A RÁBA Energiaszolgáltató Kft. üzemeltetésében van a Reptéri 120 kV-os állomás ahol 2 db olajfűtésű transzformátor üzemel, amely ellátja a Közúti Jármű telephelyet és a Reptéri telephelyet villamos energiával. A transzformátorok hűtőfolyadéka olaj, az esetleges szivárgások miatt a csapadékvízbe és onnét az élővízbe jutó olajszennyezés megakadályozására iszap, és ásványolaj leválasztó került beépítésre. A szakhatóság rögzítette á jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (6) bekezdése és 72.§ (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a 44.§ (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésén, továbbá 5. számú mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7.§ (1) bekezdésén alapul.” A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a III. fejezetben megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 79. § (1) bekezdése és a R. 20/A §.(1) bekezdése alapján 10 év időtartamra megadta, annak felülvizsgálatát a (4) bekezdésben foglaltak szerint írta elő. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapul: A befogadóba kibocsátott szennyvizek minőségi előírásai a felszíni vizek védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Fvr.), és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet (továbbiakban: Hr.) alapján történt. A szennyvizek Iparcsatornába való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi kibocsátási határértékeket a Hr. 2. számú melléklete 4. általános védettségi kategória befogadóira vonatkozó területi határértékek alapján, a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezőanyag tartalmának küszöbértékeit a Hr. 4. számú melléklete egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre vonatkozó közcsatornás küszöbértékek alapján adta meg a hatóság. A szennyvízkibocsátás önellenőrzési kötelezettségének előírása a Fvr. és a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet alapján történt. A kárelhárítási tervek tartalmáról, elkészítéséről, elhelyezéséről, karbantartásáról, módosításáról a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet rendelkezik. A tevékenység földtani közegre és felszín alatti vízre vonatkozó hatásaival kapcsolatos előírásokat a hatóság a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése alapján határozta meg.. A havária bejelentése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. Az üzem területéről a közcsatornába kerülő szennyvizek befogadási feltételeiről a közcsatornát üzemeltető PANNON-VÍZ Zrt. PV/849-1/2012/9100. sz. befogadói nyilatkozata rendelkezik. Az üzem területéről az Iparcsatornába kerülő szennyvizek befogadási feltételeiről az Iparcsatornát üzemeltető Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2012. május 23-án kelt 1126/2012. ügyiratszámú vagyonkezelői hozzájárulása rendelkezik. A hatóság megállapította, hogy a RÁBA Energiaszolgáltató Kft. 5638-2/2011. iktatószámon jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel, valamint 647-2/2011. iktatószámon jóváhagyott önellenőrzési tervvel rendelkezik.
16
A légszennyező pontforrások működtetésével kapcsolatos előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: K r.) 22.§-án, az adatszolgáltatással kapcsolatos előírások a 31.§ (1), (2), (4) bekezdésein alapulnak. A T2 technológia P307 jelű pontforrásán kibocsátott légszennyező anyagokra a 140 kWth és ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre vonatkozó 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet (továbbiakban: KöM r.) 6. számú melléklete szerinti – eltérő kibocsátási határértékkel rendelkező többféle tüzelőanyag egyidejű felhasználására jellemző - technológiai kibocsátási határértékek vonatkoznak. A vonatkoztatási oxigéntartalom mindkét (gáz, illetve folyékony) tüzelőanyag esetén egységesen 3%. A légszennyező anyagok és jellemzőinek mérési előírásait a KöM r. 4.§ (2) bekezdés tartalmazza. Egyes mérési előírások alóli felmentést a KöM r. 4.§ (3) bekezdése alapján adott a hatóság. A mérések gyakorisága a KöM r. 4.§ (1) bekezdése alapján lett megállapítva. A T3 technológia P341 és P346 jelű pontforrásain kibocsátott légszennyező anyagokra a 140 kWth és ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre vonatkozó 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet (továbbiakban: KöM r.) 6. számú melléklete szerinti – eltérő kibocsátási határértékkel rendelkező többféle tüzelőanyag egyidejű felhasználására jellemző - technológiai kibocsátási határértékek vonatkoznak. A vonatkoztatási oxigéntartalom mindkét (gáz, illetve folyékony) tüzelőanyag esetén egységesen 3%. A légszennyező anyagok és jellemzőinek mérési előírásait a KöM r. 4.§ (2) bekezdés tartalmazza. Egyes mérési előírások alóli felmentést a KöM r. 4.§ (3) bekezdése alapján adott a hatóság. A mérések gyakorisága a 6/2011.(I.14.) VM r. 14. sz. melléklet 1.3. pontja alapján lett megállapítva. A P341 pontforrás esetében a tüzelőberendezések egyidejű mérés alóli felmentését (rotációban történő mérés lehetőségét) a KöM r. 4.§ (5) bekezdése alapján adta meg a hatóság. A T53 technológia P345 jelű pontforrásán kibocsátott légszennyező anyagokra a 140 kWth és ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezésekre vonatkozó 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet (továbbiakban: KöM r.) 1 számú melléklete szerinti – fa, faapríték és szilárd bio tüzelőanyagra jellemző - technológiai kibocsátási határértékek vonatkoznak. A vonatkoztatási oxigéntartalom 11%. A mérések gyakorisága a 6/2011.(I.14.) VM r. 14. sz. melléklet 1.3. pontja alapján lett megállapítva. A mérés során a mérési módszer megválasztását a VM r. 6.§ és a 12.§ (1) rendelkezései határozzák meg. A mérést kizárólag a VM r. 8.§ (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. Az üzemnapló vezetéséről a VM r. 18.§ (1) bekezdése rendelkezik. A hulladékok kezelésével, nyilvántartásával, adatszolgáltatással kapcsolatos előírások a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényen,a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeleten, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeleten alapulnak. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket a 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint kell teljesíteni. A hulladékok EWC kódszámát és megnevezését a hulladékok jegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet tartalmazza. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm r.) 5.§ (2) bekezdés, valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került megállapításra. A Korm r. 10.§ (3) bekezdése alapján a telephelynek zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A járulékos zajszint növekedés megengedett mértékét Korm r. 7.§ (1) bekezdés határozza meg. A zajkibocsátással kapcsolatos változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§. (4) bekezdése, az eljárási költségről a Ket 72.§ (1) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket 44. §(9) bekezdésén alapul.
17
A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, illetékessége az ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV/1/A. pontján alapul.
Győr, 2014. augusztus 28.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
18
