ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat JOGERŐS: Iktatószám: Előadó:
év:
1845-1/2014. Hanyuné Krausz Szilvia, Dr. Jagadics Zoltán, Reményi Tamás,
hó:
nap:
KÜJ: 100199118
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
TH-KTJ:
100374886
Farád, Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. Farád II. ( Belső major – 0879/55 hrsz.) baromfitelep egységes környezethasználati engedélye
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. ( 8460 Devecser, Levente telep 1., KSH törzsszáma: 11891679-7012-11301 ) részére a farádi 0879/55 hrsz-ú ingatlanon lévő Farád II. (Belső major ) baromfitelep ( EOV koordináta: X: 253292, Y: 511734) üzemeltetésére az Enviprog Mérnöki Szolgáltató Bt. ( 5100 Jászberény, Szent Imre herceg út 61/a.) által benyújtott kérelem és dokumentáció alapján – a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt, valamint a baromfitelep üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyását is magába foglaló – környezetvédelmi működési engedélyt, s egyben egységes környezethasználati engedélyt ad, a következők szerint: II. 1./A tevékenység megnevezése: A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. ( 8460 Devecser, Levente telep 1., KSH törzsszáma: 118916797012-113-01 ) a farádi 0879/55 hrsz-ú ingatlanon lévő Farád II. (Belső major ) baromfitelepet ( EOV koordináta: X: 253292, Y: 511734) üzemelteti. Az 62.000 férőhelyes állattartó telepen nagyrészt tojók, kisebb részt kakasok (56500 db tojó, 5500 db kakas) tartása történik. A baromfitartás célja tojások termelése, mely 9 db istállóban, mélyalmos rendszerben történik. 2./ Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: A telephelyen diffúz forrás üzemel: T1. Baromfitartás Diffúz forrás: D1 Állattartó telep. A telephelyen üzemelő diffúz források: Létesítmények: 9 db istálló (62.000 férőhelyes), összes alapterülete: 10.485 m2.
G:\2014\HIRDETMENYEK\1845-1.doc
1
2 A T1 állattenyésztési technológiához tartozó D1 diffúz forrás által kibocsátott légszennyező anyagok: ammónia, metán. III. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség mint elsőfokú hatóság a Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. ( 8460 Devecser, Levente telep 1. KSH törzsszáma: 11891679-7012-11301 ) részére a farádi 0879/55 hrsz-ú ingatlanon lévő Farád II. (Belső major ) baromfitelep üzemi kárelhárítási tervét jóváhagyja. IV. Szakhatósági állásfoglalások: - Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének VIII-R047/00999-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Farád, Baromfitenyésző és Keltető Kft. (8460 Devecser, Levente telep 1.) által üzemeltetett Farád II. (Belső major – 0879/55 hrsz.) baromfitelepének további működését lehetővé tevő egységes környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” - Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a 17.2/11195/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, az ENVIPROG Mérnöki Szolgáltató Bt. (5100 Jászberény, Szent Imre herceg u. 61/a.) által készített, Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. Farád II., Belső major (0879/55 hrsz.) Baromfitelep Környezetvédelmi teljesítmény értékelés Egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében szakanyag alapján az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS –t adom: - A környezetvédelmi teljesítményértékelés dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. - Az állattartónak, az állattartó telepen képződött trágya vonatkozásában az adatszolgáltatási kötelezettségét minden év december 31. –ig teljesítenie kell a talajvédelmi hatóság felé. - A baromfi telepen képződő trágya nitrátérzékeny mezőgazdasági területen történő felhasználása során a „Helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásait” be kell tartani. - Az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. A Talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő 50.000.- Ft (azaz ötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat az ügyfél befizette.” - Farád Község Jegyzője az 536-5/2013. számú szakhatósági állásfoglalása:
„SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS
2
3 Hatóságom a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően nem emel kifogást a Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. Farád II. (Belső major – 0879/55 hrsz.) baromfitelep környezethasználati engedélyének kiadása érdekében indított eljárásban.” V. A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások az elérhető legjobb technika (BAT) figyelembevételével: A./ Környezetvédelmi előírások: 1. A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. 2. Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a felügyelőség részére a levegőtisztaságvédelmi éves jelentést ( Légszennyezés Mértéke) minden év március 31-ig köteles az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtani. 3. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés). 4. A meglévő facsoportokat, a telephely körüli fasorokat meg kell tartani és karban kell tartani. 5. Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. 6. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. 7. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. 8. A trágyát a földekre szivárgásbiztos, zárt járművel kell kiszállítani. 9. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 10. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasárnapokat és az ünnepnapokat. 11. Minden időjárási körülmény között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. 12. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. 13. A baromfitartás során keletkező állati eredetű hulladékok esetében az állati hulladékok gyűjtésére és szállítására vonatkozó követelményeket be kell tartani. Az állati hulladékokat a keletkezésüket követően össze kell gyűjteni, és el kell szállítani az állati hulladékokat kezelő és feldolgozó – engedéllyel rendelkező – létesítménybe. 14. A tevékenység során keletkező hulladékokról a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően nyilvántartását kell vezetni, illetve az adatszolgáltatást kell teljesíteni. 15. A hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 16. A tevékenység végzése során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 17. A vízellátó rendszerre kiadott 465-9/2012. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak maradéktalan betartásáról gondoskodni kell. 18. A csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a talajvíznek és a földtani közegnek a jogszabályban megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 19. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 20. A tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg nem szennyeződhetnek. 21. A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 22. A vízhasználatokat és a vizek védelmét szolgáló beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy a szennyezésmegelőzés követelményeit figyelembe véve, az elérhető legjobb technika alkalmazásával a vízszennyezés
3
4 megelőzzék, vagy a környezet terhelését a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék, továbbá takarékos vízhasználatot és hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg. 23. A keletkező kommunális szennyvizek gyűjtésére szolgáló műtárgyat 2014. április 30.-ig vízzáróvá kell tenni. A munkálatok elvégzéséről 2014. május 15-ig a felügyelőséget tájékoztatni kell. 24. A kommunális szennyvízgyűjtő aknában, az akna vízzáróvá tételéig maximum 60 % (7 m3) telítettségi szinten tárolható a szennyvíz, a vízzáróvá tétel után az engedélyesnek biztosítani kell, hogy a gyűjtőakna mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 90 %-ot. 25. A telepen képződő és zárt aknában gyűjtött települési folyékony hulladékot kizárólag annak fogadására és tisztítására alkalmas szennyvíztisztító telepre szállíthatják. 26. A tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat – a talajvízszennyezés nyomon követése céljából a telep területén 2 db monitoring kutat kell kialakítani- 1 darabot a potenciális szennyező források környezetében, illetve 1 db kutat a háttér figyelésére. A monitoring kutakra vonatkozó vízjogi létesítési engedély kérelmet, a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül be kell nyújtani vízügyi hatósághoz. A kutak vízjogi üzemeltetési engedély alapján használhatók. 27. A kutakban évente 1 alkalommal mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIp, Nitrát, Nitrit, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente, a tárgyévet követő év január 15-ig meg kell küldeni a felügyelőség részére. 28. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. 29. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. 30. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 31. Rendkívüli események bekövetkezése esetén a kárelhárítást meg kell kezdeni, azokról írásos dokumentumot kell készíteni, valamint a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. 32. Az alábbi változásokat az engedélyes, azok bekövetkezését követő 15 napon belül a Felügyelőségre köteles bejelenteni: - A tevékenység folytatójának változása, - A tevékenység helyének változása, - A tevékenység folytatásának módjában bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás, - A tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás. 33. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a felügyelőség hagy jóvá. 34. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell. B./ Az üzemi kárelhárítási tervvel kapcsolatos előírások: 1. A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet köteles székhelyén, egy példányát, pedig azon a telephelyén tartani, amelyre a terv vonatkozik. 2. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni kell. 3. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni kell. 4. A változásokról az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. 5. A tervet ötévenként mindenképpen, de ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében, vagy tulajdonjogában változás következik be, öt éven belül is felül kell vizsgálni. 6. A terv módosításáról az érintett hatóságokat a vonatkozó tervrészek megküldésével tájékoztatni kell. 7. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, a vízminőségi kár keletkezését a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak és a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni.
4
5 8. Az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – kell közreműködni. 9. Az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a vízminőség-védelmi veszély megszüntetésében az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – kell közreműködni. 10. Havária események bekövetkezésének a lehetőségét gondossággal és megfelelő óvintézkedésekkel minimálisra kell visszaszorítani. VI. A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. befizette a kérelem elbírálásáért járó 500.000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az engedélyezési eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A jelen határozatban megadott egységes környezethasználati engedély 2019. március 15-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát az engedélyesnek, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie az engedély lejáratát hat hónappal megelőzően. VIII. Aki az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét, azt a környezethasználót a felügyelőség határozatában kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, valamint az engedélyben rögzített feltételek betartására kötelezi. IX. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: 250.000,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a jogorvoslati eljárási díjat készpénz-átutalási megbízással (csekkel), vagy a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10033001-01711899-00000000 sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. A szakhatósági állásfoglalásban foglaltak jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.
INDOKOLÁS A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. ( 8460 Devecser, Levente telep 1.) részére az Enviprog Mérnöki Szolgáltató Bt. ( 5100 Jászberény, Szent Imre herceg út 61/a.) benyújtotta a farádi 0879/55 hrsz-ú ingatlanon lévő Farád II. (Belső major ) baromfitelepre vonatkozó kérelmét az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez az egységes környezethasználati engedély kiadása érdekében. A környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a fenti baromfitelepen 40.000 férőhelyet meghaladó nagy létszámú állattartás folyik, mely tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet - a továbbiakban: R. 2. számú melléklet 11/a. pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – a továbbiakban: Kvt. - 66. § (1) bekezdés b) pontja alapján a környezethasználat az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. A hatóság a rendelkezésére álló adatokból megállapította, hogy a fenti tevékenységre a Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. egységes környezethasználati engedéllyel nem rendelkezik, s az ügyfél kérelme alapján megindította az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást. A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A felügyelőség a társadalmi szervezeteket az eljárás megindításáról
5
6 értesítette. A felügyelőség a kérelem, a benyújtott dokumentáció és a hiánypótlások alapján a következő tényállást állapította meg: A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. ( 8460 Devecser, Levente telep 1., KSH törzsszáma: 118916797012-113-01 ) a farádi 0879/55 hrsz-ú ingatlanon lévő Farád II. (Belső major ) baromfitelepet ( EOV koordináta: X: 253292, Y: 511734) üzemelteti. Az 62.000 férőhelyes állattartó telepen nagyrészt tojók, kisebb részt kakasok (56500 db tojó, 5500 db kakas) tartása történik. A baromfitartás célja tojások termelése, mely 9 db istállóban, mélyalmos rendszerben történik. Az érintett telephely Farád település külterületén helyezkedik el, a községtől mintegy 115 m-re. A telepet mezőgazdasági területek határolják. A telephely 2008-ban került a Kft. tulajdonába. A telephelyen 9 db baromfiistálló található: - 55-ös ól 9 000 férőhelyes istálló - 56-os ól 9 000 férőhelyes istálló - 57-es ól 8 000 férőhelyes istálló - 58- tól 63-as ólakig 6 db 6 000 férőhelyes istálló. A telepen ezen épületeken kívül még egy iroda, géptároló és tojásraktár található. Az etetés kaparóláncos- és szóró etető berendezéssel valósul meg, mely rendszer egy zárt pneumatikus feltöltésű takarmánytároló tartályból táplálkozik. Az állatok ivóvíz szükségletét egy teljesen zárt szelepes itató berendezés biztosítja, mely el van látva automatikus gyógyszerező berendezéssel. Az állatok oxigénellátásáról nagyméretű ventillátorok gondoskodnak, melyek által az épületből elszívott levegő pótlását szigetelt, galvanizált légbeejtők biztosítják. A tojásrakásra csoportos fészkeket alakítanak ki, a tojásgyűjtő rendszer automatizált. A tevékenység során az állattartó épületekben évente 450-720 m3 trágya keletkezik. Az összes állattartó épületben mélyalmos tartástechnológiát folytatnak. A trágya a lécezet alatt mélyalomban gyűlik, nedvességtartalma az istálló hőmérséklete következtében jelentősen csökken. A trágya eltávolítása állományváltáskor történik. A seprű tiszta istállók felületének, berendezési tárgyainak mosatása porlasztott levegős, nagynyomású tisztítóberendezéssel történik. A keletkező mosóvíz felitatása faforgáccsal történik, amelyet az elszállításra kerülő trágyához kevernek. A telepen keletkező almostrágyát, kitrágyázást követően a „Farádi” Mezőgazdasági Szövetkezet által elszállításra és mezőgazdasági kihelyezésre kerül. A telep vízellátását biztosító mélyfúrású kút és a hozzá kapcsolódó 77 m3-es víztorony a 465-9/2012. számú határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Farád II. szülőpár telep vízfogyasztása 3650 m3/év volt, amelyet itatásra, takarításra illetve a szociális helységben használnak. Az érintett telep működése során az alapvető vízhasználatot, az állatok itatóvíz igénye teszi ki, amely 3725 m3/év. A szociális vízfelhasználás 40 m3/év között változik. A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt 10 m3-es betonozott gyűjtőben történik. A kommunális szennyvíz elszállítása a Florasca Kft. végzi, a kommunális szennyvíz éves mennyisége 15 m3. Technológiai szennyvíz az istállókban csak minimális mértékben keletkezik, amely faforgáccsal felitatásra, és a trágyával összekeverésre kerül. A szennyvízgyűjtő-akna vízzárósági vizsgálatának eredményeképp megállapításra került, hogy a műtárgy összességében nem minősül vízzárónak, a vízszintsüllyedési adatok alapján az akna alsó 127 cm-es szakasza a vízzáró tulajdonságú, ezen adatok alapján tette meg a hatóság a 23. és 24. pontban foglalt előírásait. A telephelyen lévő zárt tartástechnológia miatt, a csapadékvizek trágyával nem szennyeződnek, azok elszikkasztása kerülnek az istállók és épületek melletti burkolatlan területein. A telephely környezetében felszíni vízfolyás nem található. A legközelebbi felszíni vízfolyás a KapuvárBősárkány- és Tordosa- csatrona, amely a teleptől K-i irányban 1300 m-re található. A telep területe felszín alatti vízbázis kijelölt hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Az érintett terület lokális szennyeződés érzékenységi besorolás alapján érzékeny területnek minősül. A telephelyen nincs kialakítva monitoring rendszer, azonban a talajmechanikai feltárás során végeztek talaj és talajvízvizsgálatot (Farád II.1., Farád II.2.). A rendelkezésére bocsátott adatokból megállapítható, hogy a vett minták sem talajvíz, sem talaj vonatkozásában nem haladták a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeltben előírt (B) szennyezettségi határértéket. A takarmányt istállónként elhelyezett silótornyokban tárolják, melyekből a takarmány zárt rendszeren keresztül jut az etetőkbe. A kaparóláncos etető berendezések részben a lécezeten, részben az alom területén találhatók. Az állatok ivóvíz igényét zárt szelepes itató berendezés biztosítja. Az érintett telephelyen a kommunális szennyvízgyűjtő aknán kívül egyéb földalatti tartály nem található. A tevékenység környezeti hatásai: Levegőtisztaság-védelem
6
7 Farád települése a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország többi területe” kategóriába van sorolva. A telephely Farád külterületén helyezkedik el, a legközelebbi ház 115 méterre van. A telephelyen mélyalmos baromfinevelés folyik, amely csökkenti a bűz kibocsátást. A telephelyen diffúz forrás üzemel. A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. Létesítmények: 9 db istálló (62.000 férőhelyes), összes alapterülete: 10.485 m2. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete az istállók közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A mellékelt szagszennyezett levegő terjedésének számítással való meghatározása alapján, a telep szagvédelmi hatásterülete telekhatáron belül lehatárolható. Itt teljesül a 1 SZE/m3 érték. Ez az a távolság, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még zavaró mértékű lehet. Zajvédelem A baromfitelep működése során az állattartó épületek szellőző ventilátorai, tojáshűtők és a szállítójárművek, valamint anyagmozgatási, rakodási tevékenység zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai nappali és éjjeli időszakban is működnek. A telep közvetlen környezetében minden irányban külterületi, illetve mezőgazdasági hasznosítású területek találhatók, melyeken nincs zajvédelmi szempontból védendő épület, így a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. Egyéb zajos létesítménnyel nem határos. A mérések és számítások alapján a létesítmény zajvédelmi hatásterülete sem nappali, sem éjjeli időszakban nem éri el a legközelebbi, Farád település védendő belterületét. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. A fentieket figyelembe véve a telephelynek a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdés a) pontja alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, valamint a 6.§ (1) bekezdés alapján került megállapításra méréssel. Természetvédelem Tárgyi tevékenység táj- és természetvédelmi érdeket nem veszélyeztet, védett vagy Natura 2000 területet nem érint. Hulladékgazdálkodás Az üzemelés során keletkező nem veszélyes hulladékok: Megnevezés műanyag csomagolási hulladékok egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is
EWC kód 15 01 02 20 03 01
Az állati mellékterméknek minősülő állati tetemeket az állategészségügyi előírásoknak megfelelően kezelik. Az elhullott állatokat zárt konténerekben helyezik el, és elszállításukról rendszeres időközönként gondoskodnak. A szociális létesítményeknél keletkező nem közművel összegyűjtött szennyvíz, szennyvízgyűjtő tartályban történő gyűjtése 10 m3-es gyűjtőaknában történik, további kezelése megoldott. A települési szilárd hulladékot zárt edényzetben gyűjtik, átadása szerződés alapján a közszolgáltatónak történik. A tevékenység során keletkező almos trágya mezőgazdasági területekre történő kihelyezése megoldott. Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok
EWC kód 15 01 10* 08 0317* 18 02 02* 20 01 21*
A keletkező veszélyes hulladékokat zárt gyűjtő edényzetben munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtik a további kezelésre történő átadásig. A különböző hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök műszaki állapotát rendszeresen ellenőrzik. Felhagyás során keletkező hulladékok:
7
8 A tevékenység felhagyása során az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad a telephelyen, amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeresen elszállításra kerülnek. A tevékenység felhagyása esetén, a telephelyen lévő hulladékokat engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adják át. Havária események Az állatok tömeges elhullása esetén fennáll a fertőzés telephelyről történő kijutásának veszélye. Ennek elkerülése érdekében fontos az állategészségügyi szabályok betartása és az állati tetemek telephelyről történő mielőbbi elszállítása és ártalmatlanítása. A kommunális szennyvizek gyűjtőjének sérülése esetén a talaj és talajvíz szennyeződhet. A szennyeződés megelőzhető a gyűjtő vízzáróságának rendszeres ellenőrzésével. Az üzemeltetés és a felhagyás során fáradt olaj, illetve üzemanyag elfolyás egyaránt előfordulhat, melynek során veszélyes hulladékok keletkezhetnek. Tűzeset esetleges bekövetkezésével számolni lehet veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezésével. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák, balesetek is. Az elérhető legjobb technikának (BAT) való megfelelés szempontjából a felügyelőség a rendelkezésre álló adatok alapján a következőket állapította meg: Az istállókat a száraz takarítást követően magasnyomású berendezéssel mossák, mely csökkenti a felhasznált víz mennyiségét, ezáltal a keletkező technológiai szennyvíz mennyiségét is. Továbbá az állatok itatását víztakarékos szelepes önitató rendszerrel biztosítják. Az engedélyes az állattartói tevékenységét a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendeletben és az 59/2008 (IV. 29.) FVM rendeletben meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően végzi. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. A keletkező hulladékok szelektív gyűjtésével biztosítható a hulladékok hasznosításra történő átadása. A telephelyen alkalmazott technológiával a bűz-és gáz kibocsátás csökkentése érdekében a következő intézkedéseket, technológiai rendet alakították ki: - a baromfik az életkoruknak megfelelő összetételű takarmányt kapnak a tápanyagtartalom maximális hasznosulása érdekében; - olyan tartási technológiát alakítottak ki, amely a lehető legnagyobb szárazanyag tartalmú trágya keletkezését biztosítja; - az állati férőhely szükségletét, nagyságát a hatályos jogszabályban foglaltak szerint biztosítják; - a trágya istállóban eltöltött tartózkodási idejét minimalizálták; - a trágya hőmérsékletét és víztartalmát minimalizálták (fermentálás); Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, állati hulla gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek. A mélyalmos tartástechnológiát, a kapcsolódó egyéb műveleteket, a jellemző kibocsátásokat vizsgálva megállapítható, hogy az megfelel a BAT előírásoknak. Az engedélybe olyan előírások kerültek, melyek betartása a legjobb technika megvalósítását szolgálják. A hatóság - a kért hiánypótlások benyújtása után - megállapította, hogy a dokumentációk megfelelnek mind a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény – a továbbiakban: Ktv. - 75. § (1) bekezdésében előírt környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó előírásoknak, mind a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996.(VII.4.) KTM rendeletben előírt, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó tartalmi követelményeknek, továbbá a R. 8. és a R. 11. számú mellékleteiben foglalt adatokat is tartalmazza. A felügyelőség a benyújtott dokumentáció megküldésével megkereste a hatáskörrel rendelkező területileg illetékes szakhatóságokat. A szakhatóságok, így a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve ( 9024 Győr, Jósika u. 16.) a VIII-R-047/00999-3/2013. számú, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága ( 9028 Győr, Arató u. 5.) a 17.2/1119-5/2013. számú, a Farád Község Jegyzője ( 9321 Farád, Fő u. 21.) az 536-5/2013. számú szakhatósági állásfoglalásaikban - a rendelkező részben előírt feltételekkel - a környezetvédelmi működési engedély és az egységes környezethasználati engedély kiadásához hozzájárultak. A hatóság a tárgyi ügyben a Kvt. 80. §-a alapján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. – a továbbiakban: Ket. – 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján közmeghallgatást tartott, ezért közleményt tett közzé, továbbá a kérelmet, a dokumentációt és a közleményt megküldte a telephely szerinti Farád Község Jegyzőjének ( 9321 Farád, Fő u. 21.) a nyilvánosság biztosítása és a közlemény közzététele érdekében. A felügyelőség értesítette a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról Farád község lakosságát és a kérelmezőt. A közmeghallgatásig és az eljárás során észrevételt nem nyújtottak be sem a felügyelőséghez, sem a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez. A felügyelőség 2013. június 17-én, hétfőn délelőtt 11 órai kezdettel Farád Község
8
9 Polgármesteri Hivatal Tanácstermében ( 9321 Farád, Fő u. 21.) közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a működő baromfitelep környezeti hatásaival kapcsolatban észrevétel nem hangzott el. A határozat egyes rendelkezései a következő jogszabályi helyeken alapulnak: A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Baromfitenyésző és Keltető Kft. (8460 Devecser, Levente telep 1.) kérelme alapján – a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megküldésével – egységes környezethasználati engedélyezési ügyben, a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése, illetve 4. melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött teljes körű felülvizsgálati dokumentáció tartalma alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 6 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, - a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM együttes rendelet. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Észak- Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 2832.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata céljából folytatott eljárása során a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy az hiánypótlásra szorul, ezért 17.2/1119-3/2013. számon hiánypótlásra szólítottuk az ügyfelet. Az ügyfél a hiánypótlást a megadott határidőn belül teljesítette. A kérelmet ismételten megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy: - A tárgyi állattartó telep termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. - A telepen hígtrágya nem képződik. - Az állattartó adatszolgáltatási kötelezettségének a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet alapján köteles eleget tenni. - Az egységes környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott, teljesítményértékelési dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. A Talajvédelmi szakhatósági eljárás lefolytatásáért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.6. pontja alapján, a talajvédelmi szakhatósági eljárásért 50.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, amit az ügyfél befizetett. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során, a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 21. § (1) bek. c) pont, a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007 –évi CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., 49. § d)
9
10 pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend. 32/A. § (1) bek., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. § -án alapul.” Jegyzői szakhatósági állásfoglalás indoklása: „A „Környezetvédelmi teljesítményértékelés egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében" dokumentációjából és Farad Község Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2010.(XII.9.) rendeletéből megállapítottam, hogy nevezett baromfitelep működése Farad község vonatkozásában a helyi környezet- és természetvédelmi területet nem érint. Állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A §-a illetve a 4. számú melléklet alapján adtam ki.” Az állati hulladékok kezelésére vonatkozó rendelkezés a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet rendelkezésein alapul. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A szennyező anyagnak felszíni és felszín alatti vízbe történő bevezetésének tilalma a 220/2004.(VII.21.) Korm rendelet 5. § (1) bekezdésén és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésén alapul. A bírságra vonatkozó rendelkezés a R. 26. § (4) bekezdésén alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése írja elő. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdése alapján a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell teljesíteni. A változás bejelentésére vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 31. § (4) bekezdésén alapul. A bűzre vonatkozó rendelkezés a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésén alapul. Az üzemi kárelhárítási tervre vonatkozó hatósági előírások a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 6. - 9. §-in alapulnak. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A hulladékgazdálkodási előírások a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. rendelkezésein, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. § (1)-(5) bekezdésein alapulnak. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket a 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet szerint kell teljesíteni. A hulladékok EWC kódszámát és megnevezését a hulladékok jegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27. ) VM rendelet tartalmazza. Az engedély időbeli hatályára és a felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezés a R. 20/A. § (2) bekezdés e) pontján és a (4) bekezdésén alapul. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati és működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. § (2) bekezdése, a R. 20. § (3)-(4) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. § (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. § (1) bekezdése, a Ktv. 71. § (1) bekezdés d) pontja, a Ktv. 79. § (1) bekezdés a./ pontja és a Ktv. 81. §-a alapján. A levegővédelmi engedély a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 26. § (6)-(8) bekezdésein; az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésén alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 38. § (1) bekezdésén, a R. 20. § (3) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) bekezdése biztosítja, a jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. § (4) bekezdésén alapul. Győr, 2014. január 29. Dr. Buday Zsolt s. k. igazgató
10
