ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A végzés JOGERŐS: Iktatószám:
Év: Hónap: 2014. 08. 12148-3/2014
Nap: 08. Ügyfél:
KÜJ: 101 661 700
KTJ (telephely): KTJ (létesítmény): 101 791 400 ALBA Invest 2002. Kft.
Előadó:
dr. Karácsony Edina
Telephely:
9127 Csikvánd, Petőfi S. u. 4.
Szakértő:
Tóth Ilona Mária
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási bírság
Melléklet:
-
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
-
HATÁROZAT
I.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) az ALBA Invest 2002. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot (székhely: 8000 Székesfehérvár, Bártfai u. 29/B.; a továbbiakban ügyfél) hulladékgazdálkodási tevékenység engedélytől eltérő folytatása miatt hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett
figyelmeztetésben részesíti.
II.
A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a jogerős határozat nyilvános közzétételéről.
III.
Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
IV. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf. 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni.
G:\Hulladek\2014\KaracsonyE\12148-3
1
INDOKOLÁS
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) nyilvántartása alapján az ügyfél által 2014. március 04. napján megfizetésre került 40.000, - Ft (azaz negyvenezer forint) felügyeleti díj. A felügyeleti díj megfizetésére a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér. 1.) 107485/2013. számon iktatott kötelezése alapján került sor. Hivatkozott számú kötelezésben az ügyfél telephelyeként 9127 Csíkvánd, Petőfi S. u. 4. szám alatti ingatlan szerepel. A fenti telephelyre tett 2013. évre vonatkozó, a hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatás nem volt a hatóság által feldolgozható, tekintettel arra, hogy az abban feltüntetett 03/1953-1/2012. számú határozatba foglalt engedély a hatósági nyilvántartásban nem szerepelt és az ügyfél a 2.000 kg mennyiségnél nagyobb mennyiségben átvett, EWC 16 01 03 kódszámú hulladék átadóinak KÜJ valamint KTJ számát sem adta meg. Az ügyfél 2014. április 08. napján a hatóság felhívására javította a nyilvántartást, de abban továbbra is a hivatkozott engedélyszám szerepelt. A hatóság a tényállás tisztázása céljából 2014. április 14. napjára az ügyfél képviselőjét hivatalos helyiségébe idézte. A hatóság az ügyfél hulladékkezelési engedélye alapján megállapította, hogy a hulladék begyűjtéssel, szállítással érintett terület az engedély alapján Baranya, Pest valamint Fejér megye területe. A hatóság az ügyfél képviseletében eljáró Andrássy Ottó nyilatkozata, továbbá az átadott nyilvántartás adatai alapján azt is megállapította, hogy az ügyfél olyan településeken lévő hulladéktermelőktől vett át, mindösszesen 202,97 tonna mennyiségben hulladékokat, melyek nem szerepeltek a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 03/49788/2012. számú határozatba foglalt engedélyében. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 62. § (1) bekezdése értelmében: „Hulladékgazdálkodási tevékenység - e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.” A Ht. 86. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti azt a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.” Fentiekre tekintettel a hatóság hivatalból indított eljárást hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt 12148/2014. iktatószám alatt, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 12148-1/2014. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az ügyfelet. A hatóság megállapította, hogy az iratot – a tértivevény tanúsága szerint – az ügyfél nevében 2014. június 26. napján vették kézhez, azonban az eljárással kapcsolatos nyilatkozat, avagy észrevétel a hatósághoz a rendelkezésre álló határidőn belül – ide nem értve az ügyfél kis- és középvállalkozása státuszának megállapítására vonatkozó beadványt – nem érkezett. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.” A Hbr. 1. § (4) bekezdése értelmében: „A (3) bekezdés alá nem sorolható, környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés esetén az alapbírság hatezer forint.” A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét – a Ket. 94/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani:
2
„A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Jelen eljárásban a hatóság megállapította, hogy a jogsértő magatartás veszélyessége, avagy károsító hatása csekély, a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatása nem jelentős, káresemény, környezetkárosítás vagy veszélyeztetés a hatóság tudomása alapján nem történt. A Hbr. 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve, továbbá a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél a jogszabályban foglalt kötelezettségét megszegte azáltal, hogy olyan településeken lévő hulladéktermelőktől vett át hulladékokat, amelyek nem szerepeltek a hivatkozott számú határozatba foglalt hulladékkezelési engedélyében, így a jogsértés nem tekinthető csekély súlyúnak, ekképp a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásától eltekinteni nincs lehetősége a hatóságnak. Mindemellett a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő: A bírság kiszámításának módja: B = A x M x S Ahol A: az alapbírság forintban, jelen esetben 6.000 Ft. Az 1. § (4) és a 2. § (3) bekezdéseiben felsorolt esetekben a hulladék jellemzőitől és tömegétől függő M módosító tényező számítása az alábbiak szerint történik: M = V x Ma,t (a jogellenesen kezelt hulladék mennyiség: 202,97 tonna)
A hulladék tömegtartománya 100-1000 tonna között
Súlytényező (ma,i)
Ma,t
0,55
71,65+(t-100)x0,55
S: a kezelt hulladékra vonatkozó súlyosbító tényező, jelen esetben V: a hulladék veszélyességét kifejező szorzó, jelen esetben 2,5, mivel termékdíjas termékből keletkező hulladékról van szó. Az Ma,i számítása (202,97 tonna) hulladék esetén: 71,65 + (t-100) x 0,55 Ma,i = 71,65+ (202,97-100) x 0,55 = 128,2835 M = V x Ma,i = 2,5 x 128,5835 M = 320,70875 B = A x M x S B = 6.000 x 320,70875 x 1 = 1.924.252 Ft. Egymillió kilencszáz huszonnégyezer kettőszázötvenkettő forint. A kiszabandó bírság összege: kettőszázötvenkettő forint).
1.924.252,-
Ft,
(azaz
egymillió-kilencszáz-huszonnégyezer-
A hatóság eljárása keretében alábbiak szerint vizsgálta a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá azt is, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e: A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság
3
felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.” A hatóság fentiek nyomán megállapította – miután a hulladékbírság kiszabására a Hbr. 1. § (4) bekezdése alapján kerülne sor –, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az ügyfél a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. Az ügyfél 12148-3/2014. szám alatt iktatott beadványában foglalt nyilatkozata szerint a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt áll, melynek nyomán – figyelemmel arra, hogy korábbi jogsértése nem követett el és a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok sem állnak fenn – a hatóság megállapította, hogy a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye jelen eljárásban, melynek alapján a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött. A hatóság felhívja az ügyfél figyelmét, hogy fenti jogszabályra hivatkozással csak az első esetben előforduló jogsértés esetén lehet mentesülni az annak alapján alkalmazott figyelmeztetéssel az esetleges bírságolás jogkövetkezményeitől; így e jogszabályhely – miután az jelen eljárásban alkalmazást nyert – a jövőben esetlegesen előforduló újabb jogsértése esetén már nem vehető figyelembe az ügyfél javára. A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (II. fejezet) A határozat rendelkező részének III. fejezete a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A hatóság jelen határozatát a Ket. 71. § (1) bekezdése és 72. § (1) bekezdése alapján hozta meg, melyben nevesített hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 23.) VM rendelet szerint felsorolt EWC-kódszámok alapján állapította meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta.
4
A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, illetékességét pedig ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete állapítja meg.
Győr, 2014. július 16. Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából Dr. Jagadics Zoltán s.k. Mb. Igazgató-helyettes
A határozatot kapják: 1. ALBA INVEST 2002 Kft. 2. Csíkvánd Község Önkormányzata
8000 Székesfehérvár, Bártfai u. 29/B. 9124 Csíkvánd, Rákóczi u. 24.
Jogerőre emelkedés után: 3. Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség 4. nyilvános közzététel
9021 Győr, Szent István u. 6.
5
