ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat Év: 2014 Hónap: 05 JOGERŐS Iktatószám: 5324-3/2014.
Nap: 08
KÜJ: 101 082 499
Ügyfél:
KTJ (telephely): KTJ (létesítmény): 101 268 784 Szabó Árpád e.v.
Előadó:
dr. Keresztes Ágnes, dr. Sebő F. Dániel
Telephely:
9352 Veszkény, Fő u. 182. és 088/63. hrsz.
Szakértő:
Kelemen Gyula
Tárgy:
Hulladékgazdálkodási bírság
Melléklet:
Hiv. szám:
-
Ügyintézőjük:
-
HATÁROZAT
I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) Szabó Árpád egyéni vállalkozót (székhely: 9352 Veszkény, Fő u. 182.; a továbbiakban ügyfél) hulladékkezelési tevékenység jogellenes folytatása miatt
51.420,- Ft, ( azaz ötv enegy ezer - négys zázhús z forint ) hulladékgazdálkodási bírsággal sújtja.
II. A határozat I. fejezetében meghatározott bírságot az „Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámla” megnevezésű 10033001-01711899-30000003 számú számlára kell befizetni, a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. A környezetvédelmi hatóság a befolyt bírságösszeg 30 %-át Veszkény Község Önkormányzata (9352 Veszkény, Fő u. 63.) részére 15 napon belül átutalja.
III. A hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy fenti fizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén – amennyiben az az ügyfélnek felróható – a határozat végrehajtása mellett az ügyféllel szemben eljárási bírságot szabhat ki, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.
IV. A hatóság a jogerőre emelkedését követően intézkedik a határozat nyilvános közzétételéről. V. Az eljárás során olyan eljárási költség, melynek viseléséről rendelkezni kell, nem merült fel.
G:\Hulladek\2014\Kissg\5324-3
1
VI. Jelen határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (1539 Budapest, Pf.: 675.) címzett, de az első fokú hatósághoz 2 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés illetéke 15.000,- Ft, (azaz tizenötezer forint), melyet illetékbélyeg formájában kell a fellebbezés első példányán leróni.
INDOKOLÁS
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban hatóság) hatósági ellenőrzést tartott Szabó Árpád egyéni vállalkozó (székhely: 9352 Veszkény, Fő u. 182.; a továbbiakban ügyfél) 9352 Veszkény, Fő u. 182. szám (a továbbiakban székhely) és 9352 Veszkény, 088/63 hrsz. (a továbbiakban telephely) alatti telephelyein 2013. december 3. napján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 88/A. § (1) bekezdése és a Ket. 89. § b) pontja alapján. Az ügyfél székhelyén 1992 óta vesz át hulladékgépjárműveket, illetve roncsautókat, melyek bontásra kerülnek, míg telephelyén a szárazra fektetett gépjárművek tárolása történik. Az ellenőrzéskor rögzített jegyzőkönyv felvétele során a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél 2012. április 24. napján EWC 16 01 20 kódszámú, üveghulladék megnevezésű, 2,69 tonna mennyiségű hulladékot adott át az A.S.A. Magyarország Kft. (székhely: 2360 Gyál, Körösi út 53.) részére D5 hulladékártalmatlanítási kódon lerakásra. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban Hlr.) 10. § (1-3) bekezdései értelmében: „A hulladék átvételi követelményeinek való megfelelés bizonyítása a lerakásra szánt hulladéknak a 2. számú melléklet szerint végrehajtott a) alapjellemzéséből, b) megfelelőségi vizsgálatából, c) helyszíni ellenőrző vizsgálatából áll. Az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat elvégzéséről, továbbá azok eredményeinek jegyzőkönyvben történő rögzítéséről a termelő, amennyiben a termelő nem ismert, a hulladék tulajdonosa, birtokosa (együtt: a hulladék átadója) köteles gondoskodni. Az alapjellemzésben, megfelelőségi vizsgálatban rögzített adatok helytállóságáért a hulladék átadója felelős, amit a jegyzőkönyv cégszerű aláírásával igazol. A jegyzőkönyv egy példányát a hulladék átadója köteles a hulladék átvevőjének átadni, illetve – a 2. számú melléklet 1.1. pontjában rögzített információk kivételével – a hulladék előkezelését végző gazdálkodó szervezetnek átadni. A jegyzőkönyvet a külön jogszabály szerinti nyilvántartás részeként kell kezelni. Az alapjellemzést – az e rendelet 2. számú mellékletében felsorolt kivételekkel és eltérésekkel – a lerakásra szánt valamennyi hulladékfajtára el kell készíteni.” A hatóság megállapította, hogy fentebb hivatkozott alapjellemzéssel és megfelelőségi vizsgálattal az átadás időpontjában az ügyfél nem rendelkezett, illetve a hulladék átvételi követelményeinek való megfelelést a hulladék lerakásra történő átadásakor sem vizsgálta. Fenti hulladékok vizsgálatáról 2013. december 12. napján vettek fel jegyzőkönyvet. Fentiek alapján a hatóság azt állapította meg, hogy az ügyfél a Hlr. 10. § (1) bekezdésében előírt hulladék átvételi követelményeinek való megfelelést a hulladék lerakásra történő átadáskor nem vizsgálta. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdés a-b) pontjai értelmében: „Az a természetes vagy jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó, továbbá jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki (amely) a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,
2
b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez.” A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hbr.) 3. § (1) bekezdése értelmében: „A bírság meghatározása során először az alapbírság összegét kell megállapítani.” A Hbr. 1. § (3) bekezdés c) pontja értelmében: „A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, elhagyott gépjármű hulladékra, illetőleg kezelésükre vonatkozó, jogszabályban előírt kötelezettségek, műszaki szabályok nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint.” A Hbr. 3. § (2) bekezdése értelmében: „A legmagasabb mértékben kell megállapítani az alapbírságot, ha a) visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy b) ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése, vagy c) a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása valósult meg.” A Hbr. 4. § (1) bekezdése értelmében: „Ha a bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti a környezetvédelmi hatóság – a 3. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a bírságot kérelemre az 1. § (5) bekezdése szerint csökkentheti. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető.” A Hbr. 1. § (2) bekezdése értelmében a hatóságnak jelen eljárása során a bírság összegét – a Ket. 94/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbiakra figyelemmel kellett megállapítani: „A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.” Fentiekre figyelemmel a hatóság megállapította, hogy a jogsértő magatartás a térség hulladékgazdálkodási helyzetére jelentős károsító hatást nem gyakorolt, ugyanis a lerakó – ahol a hulladék lerakásra került – megfelelő szigeteléssel ellátott (D5); emellett az ügyfél a nevezett üveghulladék megfelelőségi vizsgálatát a későbbiekben elvégeztette, mellyel egyidejűleg a jogellenes állapotot megszüntette. A vizsgálati jegyzőkönyv adatai alapján fenti hulladékból jelentős kioldódás nem várható. A hatóság ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte, hogy fenti jogszabályhelyeket, illetve hatósági előírásokat hulladékkezelő szegte meg, akitől elvárható lenne a jogforrásokban, illetve egyéb hatósági aktusban foglaltak maradéktalan betartása. A Hbr. 4. § (2) bekezdése értelmében: „Ha a jogsértés annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.” A jogsértés súlyát mérlegelve a hivatkozott jogszabályhely alkalmazhatóságát vizsgálva a hatóság azt állapította meg, hogy a bírság, mint a jogellenes magatartás szankciója szükséges a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében, a jogsértés ismételt elkövetésének elkerülése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás rendszerének további szereplőinek a jogsértő magatartástól való távoltartása érdekében, ezért a bírság kiszabásától eltekinteni nincs mód. A Hbr. melléklete alapján a bírság összege a következő:
3
B=AM S B1:
a bírság forintban fizetendő összege
A:
alapbírság forintban;
M: S:
módosító tényező a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó. A rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában értéke 1.
M módosító tényező számítása a Hbr 1. § (3) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben a következők szerint történik: M = V Mb,t A V szorzószám értéke nem veszélyes hulladékok esetében: 1 Az Mb,t számítása a hulladék tonnában kifejezett tömegének figyelembevételével történik. A hulladék mennyisége: 2,69 tonna Fentiek alapján : Mb,t = 1,4+(t-1)x1,2 behelyettesítve: Mb,t = 1,4+(2,69-1)x1,2 = 3,428 M = V Mb,t = 3,428 x 1 = 3,428 A hulladékgazdálkodási bírság mértéke nem veszélyes hulladék esetén: B = A M S = 15.000 3,428 1 = 51.420,- Ft. A kiszabott bírság összege: 51.420,- Ft, (azaz ötvenegyezer-négyszázhúsz forint).
Fentiek nyomán a hatóság hivatalból indított eljárást hulladékgazdálkodási bírság kiszabása iránt 5324/2014. iktatószám alatt, melyről, valamint az ügyfélnek a Ket. 51. §-a és 68. §-a alapján fennálló iratbetekintési és nyilatkozattételi jogai gyakorlásának lehetőségéről 5324-1/2013. számon kibocsátott iratával – a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – értesítette az ügyfelet. Miután fenti számú értesítés kézbesítéséről szóló tértivevény az ügyintézési határidő lejártáig nem érkezett vissza, a hatóság nem tudta megállapítani, hogy az ügyfél részére (esetleges) nyilatkozatának előterjesztésére biztosított nyolc napos határidő lejárt-e, ezért a hatóság az ügyféli jogok biztosítása érdekében 5324-2/2014. sz. végzésével az ügyintézési határidő meghosszabbításáról döntött a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján. Az ügyfél 5324-3/2014. szám alatt iktatott nyilatkozatában az alábbiakat terjesztette elő az eljárással kapcsolatban: „Az ügyfél elismerte beadványában, hogy fenti hulladékok vonatkozásában nem rendelkezett megfelelőségi vizsgálattal annak átadása időpontjában; azonban az utólag elkészített vizsgálatok eredményeit megküldték a hatóság részére, melyek alapján a szakértői vélemények szerint annak valamennyi paramétere jelentős mértékben a meghatározott határértékek alatt maradtak, ekképp az átadott hulladék nem volt reakcióképes. Fentiek nyomán érdemi környezetszennyezés sem történt, melyre tekintettel bírság kiszabása sem indokolt.” Fentebb előadottakkal összhangban állapította meg a hatóság a bírság összegét a fentebb citált Hbr. 1. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel. A hatóság eljárása keretében alábbiak szerint vizsgálta Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazhatóságát; továbbá azt is, hogy az ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Kkvt.) 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e:
4
A Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja értelmében: „Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.” A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 19/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 1. § b) pontja értelmében: „A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdése b) pontja alkalmazásának a következő esetekben van helye: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 86. § (1) bekezdésében meghatározottak megsértése a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjában és 2. § (2) bekezdésének b), c) és g) pontjában meghatározott esetek szerint.” A hatóság fentiek nyomán megállapította – miután a hulladékbírság kiszabására a Hbr. 1. § (3) bekezdés c) pontja alapján kerül sor –, hogy a Ket. 94. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltak alkalmazhatósága kizárt, figyelemmel a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjára, melynek értelmében: „Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.” A hatóságnak eljárása keretében vizsgálnia kellett azt is, hogy az ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdése szerint annak személyi hatálya alá tartozik-e, tekintettel arra, hogy amennyiben igen és a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, a hatóság köteles bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmazni. A hatóság azt állapította meg, amennyiben az ügyfél a Kkvt. 3. § (1) bekezdésének személyi hatálya alatt is áll – a Kkvt. 12/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok fenn nem állásával egyidejűleg –, a Kkvt. 12/A. § (1) bekezdésének még akkor sem lehet helye jelen eljárásban, tekintettel arra, hogy jelen eljárás alapjául szolgáló jogsértés nem az ügyfél által elkövetett első jogsértés volt, figyelemmel arra, hogy a hatóság 31273/2012. sz. határozatában 200.000,- Ft, (azaz kettőszázezer forint) összegű hulladékgazdálkodási bírsággal sújtotta az ügyfelet az általa kezelt hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségének nemteljesítése miatt, mely határozat 2012. március 19. napján emelkedett jogerőre. Fentiekre tekintettel a hatóság a rendelkező rész I. fejezetében foglaltak szerint döntött, melynek során figyelemmel volt a Ket. 94/A. § (1) bekezdésének a-b) és e-g) pontjaira. Jelen határozat II. fejezete a környezet védelmének szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés b) pontján alapul. A határozat rendelkező részének III. fejezetében foglalt felhívást a hatóság az alábbi jogszabályhelyekre figyelemmel tette: A Ket. 6. § (2) bekezdése értelmében: „Az ügyfél magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére.” A Ket. 61. § (1-2) bekezdései alapján: Az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja, melynek összege ötezer forinttól egymillió forintig terjedhet. A bírságolás ismételhető.
5
A Ket. 134. § d) pontja értelmében: „Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki.” A Ket. 135. § (2) bekezdése értelmében: „Az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben magállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezéseket ismételten megszegi.” A Ket. 80/A. § (1) bekezdés i) pontja értelmében: „A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott.” (IV. fejezet) A határozat rendelkező részének V. fejezete a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontján alapul, melynek során a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárásban nem merült fel olyan eljárási költség, amely a Ket. 153. §-ának rendelkezései között szerepelne, és amelynek viseléséről a Ket. 156. § alapján rendelkeznie kellene. A hatóság jelen határozatát a Ket. 71. § (1) bekezdése alapján hozta meg, melyben nevesített hulladékok körét a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 23.) VM rendelet szerint felsorolt EWC-kódszámok alapján állapította meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XIII. fejezetének 2. d) pontja állapítja meg. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. sz. melléklete állapítja meg. Győr, 2014. április 17.
Dr. Buday Zsolt Igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán sk. Mb. igazgató-helyettes
6
