ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős: Iktatószám: Előadó:
év: 12696-18/2014. dr. Tatár Beatrix Margit / Kristóf Andrea
hó:
nap:
KÜJ:
Hiv. szám:
-
Melléklet:
-
100 170 656
KTJ: 102 504 733
Tárgy: Rábakecöl, Beled, Sopronnémeti, E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu-Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakasz, 119+200-139+165,39 szelvények közötti 20 kV-os és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának előzetes vizsgálata
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) mint beruházó, a KS-M86-II. KONZORCIUM (1239 Budapest, Haraszti u. 44.) mint megbízó meghatalmazásából eljáró ÚT-TESZT Mérnöki és Szolgáltató Kft.(1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) által benyújtott az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó K. út 13.) tulajdonában és üzemeltetésében lévő - az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu-Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakasz, 119+200-139+165,39 szelvények közötti 20kV-os és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának - környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Jogosult: E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Tevékenység: Hegyfalu - Csorna, M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu-Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakasz, 119+200-139+165,39 szelvények között 20 kV-os és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltása. A tervezett tevékenység célja: az első szakaszon új nyomvonalon történik a kiváltás, a fennmaradó négy szakaszon meglévő nyomvonalon, igazodva a tervezett M86-os gyorsforgalmi úthoz, szabványosítás céljából. Répcelak-Rábakecöl 22 kV-os gerinc vezeték kiváltása 52-56 sz. oszlopok között (M86, 119+539,6 km sz.): Oszlopok elhelyezésével érintett területek: Rábakecöl, 0135/12, 0135/13, 0135/14, 0135/16, 0135/17, 0148, 191/20 helyrajzi számú ingatlanok. A legkisebb távolság lakóépület és oszlopkiváltás között: 430 m, Ny-i irányba. Az új légvezeték nyomvonal hossza: 524,1 fm A bontandó légvezeték nyomvonal hossza: 556,9 fm A tervezési szakaszon az új nyomvonalban történő kiváltás: 4 db bontandó, 5 db új oszlop. A vezeték üzemi feszültsége: 22 kV Szúnyog major 22 kV-os leágazó vezeték szabványosítása 1-4 sz. oszlopok között (M86, 119+856,04 km sz.): Oszlopok elhelyezésével érintett területek: Rábakecöl, 0191/10, 091/18, 191/19, 191/20 helyrajzi számú ingatlanok. A legkisebb távolság lakóépület és oszlopkiváltás között: 420 m, ÉNy-i irányba. Az új légvezeték nyomvonal hossza: 245,3 fm A bontandó légvezeték nyomvonal hossza: 245,3 fm A tervezési szakaszon az meglévő nyomvonalban történő kiváltás: 2 db bontandó, 4 db új oszlop. A vezeték üzemi feszültsége: 22 kV
G:\Hatarozatok\2014\12696-18.doc
1
Beled Miklós major 22 kV-os leágazó vezeték szabványosítása 5.-T 9/1. sz. oszlopok között (M86, 122+455,5 km sz.): Oszlopok elhelyezésével érintett területek: Beled, 0168/25, 0168/26, 0168/27, 0168/29 helyrajzi számú ingatlanok. A legkisebb távolság lakóépület és oszlopkiváltás között: 1310 m, K-i irányba. Az új légvezeték nyomvonal hossza: 53,43 fm A bontandó légvezeték nyomvonal hossza: 53 fm. A tervezési szakaszon a meglévő nyomvonalban történő kiváltás: 2 db bontandó, 3 db új oszlop. A vezeték üzemi feszültsége: 22 kV Beled Berki major 22 kV-os leágazó vezeték szabványosítása T7-T8 sz. oszlopok között (M86, 125+827,68 km sz.): Oszlopok elhelyezésével érintett területek: Beled, 029/70, 029/71, 029/72, 029/73 helyrajzi számú ingatlanok. A legkisebb távolság lakóépület és oszlopkiváltás között: 730 m, Ny-i irányba. Az új légvezeték nyomvonal hossza: 161,1 fm A bontandó légvezeték nyomvonal hossza: 161,1 fm. A tervezési szakaszon a meglévő nyomvonalban történő kiváltás: 2 db bontandó, 3 db új oszlop. A vezeték üzemi feszültsége: 22 kV Sopronnémeti KAPU - Csorna I. 22 kV-os gerincvezeték és közös oszlopsoros optikai légkábel szabványosítása 160.-T163/1. sz oszlopok között (M86, 136+393,46 km sz.): Oszlopok elhelyezésével érintett területek: Sopronnémeti 098/5, 082/11, 082/10, 082/9, 081/3, 073/24, 073/25, 073/18 helyrajzi számú ingatlanok. A legkisebb távolság lakóépület és oszlopkiváltás között: 180 m, Ny-i irányba. Az új légvezeték nyomvonal hossza: 394 fm A bontandó légvezeték nyomvonal hossza: 394 fm A tervezési szakaszon a meglévő nyomvonalban történő kiváltás: 2 db bontandó, 4 db új oszlop. A vezeték üzemi feszültsége: 22 kV 2.) Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 2.2. Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3.) Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 71-1/2014/VH számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.) 12696-15/2014. számú megkeresése alapján a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelmére, a tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban a dokumentáció elfogadásához, vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi feltételekkel járulok hozzá: Gondoskodni kell a műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/01363-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az M86 gyorsforgalmú út Hegyfalu-Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakasz, 119+200- 139+165,39 szelvények közötti 20 és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltását megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok.
2
A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2622-4/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Rábakecöl, Beled, Sopronnémeti NIF Zrt., az M86 gyorsforgalmi út HegyfaluCsorna (105+800 - 139+065,39) közötti szakasz, 119+200 - 139+165,39 szelvények közötti szakasz 20 és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának előzetes vizsgálata feltételéül előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja, az alábbi feltételekkel: A területen található régészeti lelőhelyek védelméről a 2001. évi LXIV. tv. alapján gondoskodni kell. A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel. Az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés, vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 856-2/2014/Rábakecöl számon a következő állásfoglalást adta: „Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője mint környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) kérelmére a NIF Zrt. (1134 Budapest Váci u. 45.) részére az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu - Csorna (105+800139+165,39) közötti szakasz, 119+200-139+165,39 szelvények közötti 20 és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának előzetes vizsgálatához a szakhatósági állásfoglalásomat megadom. A szakhatósági eljárás során költségek nem merültek fel. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs. Az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az engedély kiadásával kapcsolatos jogorvoslati jogát.” Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 935-27/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője mint környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság az Északdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) kérelmére a NIF Zrt. (1134 Budapest Váci u. 45.) részére az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu - Csorna (105+800139+165,39) közötti szakasz, 119+200-139+165,39 szelvények közötti 20 és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának előzetes vizsgálatához a szakhatósági állásfoglalásomat megadom. A szakhatósági eljárás során költségek nem merültek fel. Döntésem ellen fellebbezésnek helye nincs. Az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az engedély kiadásával kapcsolatos jogorvoslati jogát.” Farádi Közös Önkormányzati Hivatal Sopronnémeti Kirendeltség Jegyzője 162-16/2014. számon a következő állásfoglalást adta. „Hatóságom a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően nem emel kifogást az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu-Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakasz, 119+200- 139+165,39 szelvények között 20 és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának előzetes vizsgálata ügyében, szakhatósági hozzájárulásomat Sopronnémeti községre vonatkozóan megadom. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. A szakhatósági állásfoglalás az eljárást lezáró határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen, a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Farádi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjéhez benyújtott fellebbezésben támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/14823/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi felügyelőség megkeresésére a GyŐr-MosonSopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a joghatóság 12696-4/2014. számú megkeresése és a megkeresésben hivatkozott az elektronikus felületről megismert műszaki leírás dokumentáció, valamint a tárgyi beruházás vezetékjogi engedélyezési eljárása során benyújtott, a BBT-ÚT- TESZT- M86G262014. munkaszámú, Dr. Barczi Attila (MgSZH nyilv.sz. 068/2010) talajvédelmi szakértő által készített „Mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tévő rekultivációs talajvédelmi terv - M86 gyorsforgalmi út, Szeleste-Csoma közötti szakasz (119+200139+165,39 km sz. között) kivitelezése során tervezett vezeték kiváltások kapcsán érintett termőföld területek időleges más célú hasznosításának engedélyezéséhez” talajvédelmi terv alapján az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom:
3
a környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat ellen fellebbezésben támadható meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.405/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) (továbbiakban: Felügyelőség) hivatkozott számú és tárgyú megkeresésére, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) megbízásából az ÚT-TESZT Kft. (1025 Budapest, Utas u. 4.) által benyújtott az - M86 sz. gyorsforgalmi út Hegyfalu - Csorna (105+800 - 139+165,39) közötti szakasz, 119+200 - 139+165,38 szelvények közötti 20 és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltására vonatkozó termőföldterületeket érintő igénybevételéhez szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi feltételekkel megadom: A tevékenység végzését - termőföld igénybevételt - az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. A munkálatok során figyelemmel kell lenni arra, hogy a tevékenység az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását ne akadályozza. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Végzésem csak az ügy érdemében hozott döntés elleni fellebbezésben támadható meg. III. Az ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. IV. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. V. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125 000,-Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg.
Indokolás A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) mint beruházó, a KS-M86-II. KONZORCIUM (1239 Budapest, Haraszti u. 44.) mint megbízó meghatalmazásából eljáró ÚT-TESZT Mérnöki és Szolgáltató Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó K. út 13.) tulajdonában és üzemeltetésében lévő az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu-Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakasz, 119+200-139+165,39 szelvények közötti 20 kV-os és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának előzetes vizsgálata ügyében. Az ügyfél megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I. pontjának 49. főszáma alapján a kérelem elbírálásáért járó 250 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény megfelel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 3. sz. melléklete 76. pontjának – villamos vezeték: légvezeték 20 kV-tól –, és előzetes vizsgálatköteles tevékenység. A hatóság megállapította, hogy az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu-Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakasz, 119+200-139+165,39 szelvények közötti 20 kV-os és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltására vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a R. 3. § és 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3–5. § szakaszai alapján folytatta le.
4
Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mint beruházó, út és kapcsolódó létesítmények építése miatt, az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu-Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakaszon, a 119+200-139+165,39 szelvények között, Répcelak-Rábakecöl 22 kV-os gerincvezeték kiváltását, Szúnyogmajor 22 kV-os leágazó vezeték szabványosítását, Beled Miklós major 22 kV-os leágazó vezeték szabványosítását, Beled Berki major 22 kV-os leágazó vezeték szabványosítását, Sopronnémeti KAPU-Csorna I. 22 kV-os gerincvezeték és közös oszlopsoros optikai légkábel szabványosítását tervezi. Az üzemeltető és a tulajdonos az E.ON Északdunántúli Áramhálózati Zrt. (9027 Győr, Kandó K. út 13.) A légvezetékes hálózat megvalósításához a következő munkálatok elvégzése szükséges: tereprendezés, földmunka, oszlop alapok kialakítása, építési anyagok depózása, oszlopok összeszerelése, oszlopalapokra a szerelvények rögzítése, oszlopok állítása, sodrony leterítése, sodrony oszlopokra helyezése, szerelési munkák, bontandó szakasz vezetékeinek leszerelése, feleslegessé vált oszlopok és alapok elbontása, üzembe helyezés. Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból Létesítés A létesítés során vezetékkiváltás is történik, a kiváltott oszlopok bontásából beton, üveg, vas és acél, valamint alumínium hulladék keletkezésével számolnak. A szerelési munkák során hegesztési hulladék, valamint vas és acél keletkezik. Az új oszlopok kialakításakor beton hulladék keletkezik. A munkagépek működése során keletkezhetnek veszélyes hulladékok (motorolaj, hidraulika olaj, szűrőanyagok és védőruházat). Üzemelés Az üzemelés során rendszeres hulladékképződés nem várható. Felhagyás A felhagyás nem tervezett, a kiváltott oszlopok kezeléséről az E.ON Zrt. gondoskodik. A távvezeték üzemzavari állapotában sem okoz környezetszennyezést. Havária Vezetékszakadás estén tűz keletkezhet, üzemanyag elfolyás esetén talajszennyezés következhet be. Hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatások nem várhatóak. Levegőtisztaság-védelmi szempontból A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települések – Rábakecöl, Beled, Sopronnémeti, - a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10. pontban kijelölt, „az ország többi területe” kategóriába tartoznak. Létesítés A létesítés során a tervezett oszlopok telepítése - a földmunkák, ill. a munkagépek közlekedése miatt - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. A kivitelezési területen egyidejűleg legfeljebb 2 db földmunkagép és 2 db teher gépjármű 1-2 munkanap alatt végzi el a tervezett munkát. A benyújtott terjedésszámítás alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 14. pontja szerint értelmezett levegőtisztaság-védelmi hatásterület nem alakul ki. A porképződésre 3 méteres porkeltési magasság, 12 km/h szélsebesség mellett a kiülepedési távolság a munkavégzés helyétől 83 m távolságban jelölhető ki, lakóingatlant nem érint. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezetminőségre gyakorolt hatások is időlegesek. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalon nem lép fel. Üzemelés Az üzemelés során a működő villamos hálózat karbantartásának légszennyező hatása nem jelentős. Felhagyás A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Az építési terület elhelyezkedéséből adódóan a szennyező hatás közvetlenül lakott területeket nem érint. A térség emissziós jellemzőinek érdemi változása sem az építési munkák, sem pedig az üzemeltetés hatásából eredően nem várható.
5
A tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn, az építés és a működés során jelentős levegőterhelés nem várható. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból A tárgyi előzetes vizsgálati dokumentáció a pótlólag benyújtott hiánypótlási dokumentációval, zaj és rezgésvédelmi szempontból, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előzetes vizsgálatról szóló 3. §. és 4. számú mellékletének tartalmi követelményeinek, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel, elbírálható. A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságát vizsgáltuk, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentációhoz becsatolták. A tervezett tevékenység 22 kV-os vezeték és tartóoszlopok létesítése és üzemeltetése. Létesítés A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a vezeték telepítése és felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti, a telepítés időtartama várhatóan kevesebb mint 1 hónap, a munkálatokat nappali időszakban végzik. Az építési munkálatok során a benyújtott számítások alapján - 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken teljesülnek. A kivitelezéshez kapcsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen az utak jelenlegi zajterhelését. Üzemelés A vezetékhez nem kerül telepítésre transzformátor állomás, így az üzemeltetés során zajkibocsátással nem lehet számolni, az üzemeltetésnek nincs zajvédelmi hatásterülete. Felhagyás A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tárgyi létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. Természet- és tájvédelmi szempontból A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmilag és formailag megfelelő. Tárgyi légvezetékek létesítése- az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett -várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálat előírását nem tartjuk szükségesnek. Létesítés Répcelak-Rábakecöl: A tervezési terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, nem érinti a Natura 2000 hálózatot, azonban egy kis szakaszon érinti az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat pufferterület övezetét. Szúnyog major: A tervezési terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, nem érinti a Natura 2000 hálózatot, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezetét. Miklós major: A tervezési terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, nem érinti a Natura 2000 hálózatot, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezetét. Berki major: A tervezési terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, nem érinti a Natura 2000 hálózatot, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezetét. Sopronnémeti-Csorna: A tervezési terület nem érint országos jelentőségű védett természeti területet, nem érinti a Natura 2000 hálózatot, azonban egy kis szakaszon érinti az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat pufferterület övezetét. A továbbtervezés során kérjük figyelemmel lenni az alábbi ajánlásokra: A középfeszültségű légvezeték-hálózatokon a feszítő oszlopoknál az átkötéseknél burkolt szigetelt vezetéket kell alkalmazni, mindhárom fázisban alul kerüljön elvezetésre az áramkötés. A feszítő oszlopoknál a legalább 1 méter fázistávolságú fejszerkezetet kell alkalmazni. A végfeszítéseknél 70 cm hosszú kompozit szigetelőt kell alkalmazni. Tartóoszlopoknál az egysíkú elrendezésnél a VÁT-H2-2-0002 rajzszámú fejszerkezetet, háromszög elrendezésnél a a VÁT-H20-20-1-005 rajzszámú fejszerkezetet kell alkalmazni. Az átmenő oszloptranszformátoros oszlopokon alkalmazható a háromszög elrendezésű fejszerkezet. Mind a háromszög, mind az egysíkú elrendezésű tartó fejszerkezetnél madárvédő papucsot kell alkalmazni. Ezeket rögzíteni kell a fejszerkezeten.
6
Amennyiben lehetséges, az átépítésre kerülő szakaszokon a tartó oszlopokon a háromszög elrendezést kell alkalmazni. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. § (1) szerint, a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 43. § (1) szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Üzemelés Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Felhagyás A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A tervező és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság emlékeztetőjében rögzítik, hogy fenti ajánlásokkal a tevékenység tárgyi területeken vélhetően nem lesz jelentős káros hatással a természetvédelmi célkitűzésekre. Az előzetes vizsgálati dokumentációt táj- és természetvédelmi szempontból elfogadjuk. A nyilvánosság bevonása érdekében a hatóság a R. 3. § (3) - (4) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzatok, illetve azok lakossága, sem a társadalmi szervezetek részéről nem érkezett észrevétel. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. §-a, R. 4. § (1) bekezdése, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §-a és 5. sz. melléklete értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az ügyben hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 71-1/2014/VH sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) kérelmére indult, Rábakecöl - Beled Sopronnémeti 20 kV és 120 kV villamos légvezeték kiváltás előzetes vizsgálata engedélyezési eljárásában az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.), mint engedélyező hatóság 12696-15/2014. számon 2014. szeptember 11-én megkereste a Győr-Moson-Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízügyi Hatóságát, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Hatóság a megküldött kérelmet, a tervdokumentációt a hatáskörébe tartozó vízügyi hatósági szempontból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A beruházás vízellátással és szennyvízelvezetéssel nem érintett. A vezeték területéről a csapadékvíz a környező területeken elszikkad. Az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő ingatlan kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírások megtételével a felszíni vizek védelme érdekében. A hatóság felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra: Szennyező anyagok felszíni és felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos. Amennyiben a csapadékvizek a későbbiek folyamán a patak mederbe kerülnének bevezetésre, úgy a tevékenység vízjogi engedély köteles. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással
7
szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2014. szeptember 10. napjától hatályos 10. § (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. § (2) bekezdés a) pontja alapján a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A hatóság állásfoglalását a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. Tv. 5. §-a 15 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/01363-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) kérelme alapján az előzetes vizsgálati eljárás során a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § és 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján, a hatáskörömbe tartozó kérdéseket vizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció a vonatkozó közegészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 2 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. Rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete állapítja meg. Illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2622-4/2014. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Rábakecöl, Beled, Sopronnémeti NIF Zrt., az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu-Csorna (105+800 139+065,39) közötti szakasz, 119+200 - 139+165,39 szelvények közötti szakasz 20 és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján a hivatal megállapította, hogy a tárgyi beruházás nagyberuházásnak számít a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 7. § (31) értelmében. A beruházáshoz szükséges előzetes régészeti dokumentáció elkészült, annak tartalmát figyelembe vette a hivatal a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során. Ennek megfelelően megállapítást nyert, hogy a vizsgált terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. Felhívja a hivatal a figyelmet, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell
8
térnie a régészeti örökség védelmére is. Mivel a tanulmány eleget tett a fenti jogszabályi követelményeknek, a hivatal a rendelkező részben foglaltak szerint a szakhatósági állásfoglalását megadja. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. A joghatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §, 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati út a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján került megállapításra. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Ket. 72. § (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását.” Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 856-2/2014/Rábakecöl sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) kérelmére a NIF Zrt. (1134 Budapest Váci u. 45.) részére az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu - Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakasz, 119+200-139+165,39 szelvények közötti 20 és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának előzetes vizsgálatához szakhatósági állásfoglalást kért a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől, mint az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi jogkört gyakorló hatóságtól. Az eljárás során megállapítottam, hogy a szóban forgó beruházás Rábakecöl Község Önkormányzatának 4/2005. (IV. 5.) számú hatályos Településrendezési Tervvel nem ellentétes, abban a megvalósításra történő kikötés, vagy feltétel nincs. A légvezetékek kiváltása környezetvédelmi, természetvédelmi érdeket nem sért. Az eljárást a közigazgatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (KET) szabályai alapján folytattam le. Határozatomat a 2004. évi CXL. tv. 20. § (1) bekezdésben biztosított jogkörömben, a 2004. évi CXL tv. 45. § (2) bekezdése és a 156. § (1) bekezdése, valamint a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, és 5. melléklet (7) pontja alapján hoztam meg.” Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 935-27/2014. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) kérelmére a NIF Zrt. (1134 Budapest Váci u. 45.) részére az M86 gyorsforgalmi út Hegyfalu - Csorna (105+800-139+165,39) közötti szakasz, 119+200-139+165,39 szelvények közötti 20 és 120 kV-os villamos légvezetékek kiváltásának előzetes vizsgálatához szakhatósági állásfoglalást kért a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől, mint az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi jogkört gyakorló hatóságtól. Az eljárás során megállapítottam, hogy a szóban forgó beruházás Beled Város Önkormányzatának 3/2009. (III. 2.) számú hatályos Településrendezési Tervvel nem ellentétes, abban a megvalósításra történő kikötés, vagy feltétel nincs. A légvezetékek kiváltása környezetvédelmi, természetvédelmi érdeket nem sért. Az eljárást a közigazgatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (KET) szabályai alapján folytattam le. Határozatomat a 2004 évi CXL. tv. 20. § (1) bekezdésben biztosított jogkörömben, a 2004 évi CXL. tv. 45. § (2) bekezdése és a 156. § (1) bekezdése, valamint a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, és 5. melléklet (7) pontja alapján hoztam meg.” Farádi Közös Önkormányzati Hivatal Sopronnémeti Kirendeltség Jegyzője 162-16/2014. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység nem ellentétes Sopronnémeti Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról szóló 5/2005. (VI. 1.), valamint a község helyi építészeti örökségének védelméről szóló 10/2009. (X. 30.) rendeletében foglaltakkal, a tárgyi munka helyi környezet- és természetvédelmi területet nem érint. Hatáskörömet és illetékességemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 33. § (1) bekezdése és az 5. mellékletének 7. pontja határozza meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a R. 33. §-a és 5. melléklete és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (8) bekezdése, valamint a
9
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján hoztam meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/14823/2014. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban Felügyelőség 9021 Győr, Árpád u. 28-32.) mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság, fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste Igazgatóságunkat, hogy elsőfokú talajvédelmi szakhatósági jogkörében adjon állásfoglalást. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy: a tervezett villamos légvezetékek kiváltásának során termőföld területek kerülnék igénybevételre, az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, a tárgyi villamos légvezeték kiváltásához a beruházó, az ÚT-TESZT Mérnöki és Szolgáltató Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) által lefolytatásra került a vezetékjogi engedélyezési eljárás, mely eljáráshoz Igazgatóságunk a 17.2/1413-5/2014. számú szakhatósági állásfoglalását kiadta és a beruházás megvalósításához a talajvédelmi követelményeket előírtuk, a rendelkező részben előírt talajvédelmi követelmények betartása indokolt. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes környezetvédelmi vizsgálati engedélyezési eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az ÚT-TESZT Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13., levélcím 1518 Budapest, Pf.: 70.) által befizetésre került az előzetes környezetvédelmi vizsgálati eljárás során a talajvédelmi szakhatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj az 50.000.- Ft, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének Talajvédelmi igazgatási díjak fejezet, 12.9.4. pontja alapján. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 22. § (1) bek., 44. § (1) és (2) bek., a 45. § (2) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi LV. tv. 2. § a) és i) pontján, a 43. §, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. § (1) bekezdésén alapul.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10.405/2014. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „A Felügyelőség szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Földhivatalát a fenti tárgyú beruházás előzetes vizsgálata ügyében. A megkeresésben hivatkozott a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú mellékletének értelmében a termőföld mennyiségi védelmének kérdésében első fokú eljárásban a járási földhivatal, több járási földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala jár el. Másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala, ha első fokon a megyei kormányhivatal földhivatala, vagy a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatala járt el, akkor a földügyért felelős miniszter jár el. A megkeresés alapján tárgyi üggyel kapcsolatosan megállapítható, hogy hivatalunk rendelkezik hatáskörrel, mivel az érintett ingatlanok több járási földhivatal illetékességi területét is érintik. A kérelemből megállapítható továbbá még az is, hogy a beruházás időleges más célú hasznosításra is irányul, valamint helyhez kötött igénybevételnek minősül, ezért az érintett termőföldek esetében kikötésekkel megadtam szakhatósági hozzájárulásomat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban Tfvt.) 11. § (2), (3) bekezdései figyelembe vételével. Fentiek alapján tárgyi területeken tervezett tevékenység végzése, - termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően - figyelembe véve a lehető legkisebb indokolt mértékű igénybevételt, a földvédelem alapvető érdekeivel nem ellentétes. Felhívom a figyelmet, hogy a Tfvt. 9. § (1) bekezdés pontja alapján a termőföldet (időlegesen és véglegesen) más célra hasznosítani, csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet. Jelen szakhatósági hozzájárulás fenti engedélyt nem helyettesíti, azt külön földvédelmi eljárás keretében kell kérelmezni.
10
Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt 9. § (2) bek.). Tájékoztatom továbbá, hogy a 2012. évi XLVI. Tv. 27. § (2)-(4) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) az ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni. A földmérési jel helyreállításának, pótlásának, áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll. A földmérési jel megóvása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének), jogszerű használójának a kötelezettsége. Amennyiben áthelyezésre /pótlásra/ lenne szükség, akkor az irányuló kérelmet 2 példányban hivatalunk részére kell megküldeni. Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált, vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el. Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt. A költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. Az ingatlan tulajdonosa köteles biztosítani a földmérési jel megközelíthetőségét karbantartási és mérési célból. Fentiek betartása új tulajdonos számára is kötelező. Hozzájárulásom a fenti jogszabályok és a Tfvt. 8. §-ában foglaltak figyelembevételével adtam meg. Jelen végzésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. §-a, és a földhivatalokról (...) szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú mellékletében foglaltakon alapul. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdés zárja ki.” A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Az eljárási költségről a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozat rendelkező részének IV. fejezete az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés és az 1. számú melléklet 1.1. alpontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, illetékessége az ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV/1/A. pontján alapul.
Győr, 2014. október 17. Dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
Dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgató-helyettes
11
