ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
Határozat jogerős:
év:
hó:
nap:
KÜJ:
Iktatószám:
4394-12/2014.
Hiv. szám:
Tárgy:
Előadó:
Varga Lajosné/ Nagyné Bakonyi Ildikó
Melléklet:
2 db
100284182
KTJ: Telephely: 100425993 Létesítmény 101604627
Oroszlány, Wescast Hungary Autóipari Zrt. egységes környezethasználati engedélye
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség – felülvizsgálva a 4386-15/2012 . és az 5336-21/2011 számú határozattal módosított, a 2445-10/2009. számú végzéssel kijavított, 2445-5/2009. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat a Wescast Hungary Autóipari Zrt. (székhelye: 2840 Oroszlány, Szent Borbála u. 16., statisztikai azonosító jele: 119352432932-114-11) részére az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) által készített. környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján - a kérelemnek helyt adva – az Oroszlány, Felsőtelep hrsz: 0350/2 alatti telephelyén lévő 394 tonna/nap kapacitású vas- és acélöntödéjében folytatott tevékenységre egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad, a következők szerint. II. 1.) A tevékenység adatai: Engedélyes: Wescast Hungary Autóipari Zrt. Székhelye: 2840 Oroszlány, Szent Borbála u. 16. Telephely címe: 2840 Oroszlány, Felsőtelep hrsz: 0350/2 EOV koordináták: X: 236 868 Y: 593 782 Összterület: 194 498 m2 A telephelyen folytatott tevékenység a TEÁOR 08 szerinti besorolással: TEÁOR szám 2849 Egyéb szerszámgép gyártása (főtevékenység) 2451 Vasöntés 2452 Acélöntés 2511 Fémszerkezet gyártása 2562 Fémmegmunkálás 2932 Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása 4531 Gépjárműalkatrész-nagykereskedelem Végzett fő tevékenység: vas- és acélöntés,TEÁOR:2452; NOSE-P kód:105.12 A létesítmény vas- és acélöntési összkapacitása: 394 tonna/nap .
G:\2014\HIRDETMENYEK\4394-12.doc
1
2.) Az alkalmazott technológia főbb jellemzői: A telephelyen a Wescast Hungary Autóipari Zrt. vas- és acéltermékek gyártását végzi. A hagyományos öntöttvas öntvények mellett rozsdamentes acél és 30-40 % nikkeltartalmú acélöntvényeket is előállítanak. Az üzem három fő egységből áll: I. üzemcsarnok (öntöde üzemrész: 15 844 m2) II. üzemcsarnok (fémmegmunkálás, beszállítás, csomagolás és a raktározás: 10 274 m2) Iroda és szociális épület (1 273 m2) Öntőüzemi technológia Adag előkészítés és töltés Olvasztás Fémkezelés Öntés Formakészítés Öntvény-homok elválasztás Öntvény tisztítás, kikészítés Magkészítés Minőségbiztosítás . III. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: 1.) Vízvédelmi előírások: 1.1. Az elvezetett szennyvizek és csapadékvizek nem okozhatják a felszín alatti vizek, és a talaj károsodását, a jogszabályban előírt (B) szennyezettségi határértéket meghaladó szennyeződését. 1.2. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. 1.3. A telephelyen lévő, 3 db talajvíz figyelő kútban évente két alkalommal mérni kell a vízszintet és mintát kell venni (vizsgálandó paraméterek: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIp, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát és komponensköre, TPH), valamint évente egy alkalommal szükséges a nehézfém tartalmat is vizsgálni (összes króm, nikkel, réz, cink. arzén, kadmium, higany, ólom). 1.4. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel kell elvégeztetni, és a mérési eredményeket minden év december 31-ig meg kell küldeni a környezetvédelmi hatóság részére. 1.5. Amennyiben a mérési eredmények a tevékenységből adódó szennyezésre utalnak, azt azonnal jelenteni kell a környezetvédelmi hatóság felé. 1.6. A kibocsátásra kerülő tisztított csapadékvizek minőségi védelme érdekében a tisztító műtárgyakat rendszeresen kell tisztítani. 1.7. A meglévő- a környezetvédelmi hatóság által 345-3/2011. számú határozattal jóváhagyott vízminőségi kárelhárítási tervet naprakészen kell tartani, a szükséges változtatásokat át kell vezetni, és a hatóságok részére 15 napon belül be kell jelenteni. 2.) Hulladékgazdálkodási előírások: Az öntőüzemben évente összesen 29.000 tonna fémhulladék hasznosítása végezhető, a „fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása (hasznosítási kód: R4)” elnevezésű művelettel.
2
Kezelhető hulladékok: Azonosító kód
Megnevezés
Maximálisan kezelhető EWC kódonkénti hulladék me nnyiség
Összesen kezelhető hulladék me nnyisége
( t/év) Fémhulladék 29 000 Vasfém részek és esztergaforgács 29 000 Vasfém részek és por 29 000 Nemvas fém reszelék és esztergaforgács 29 000 Nemvas fém részek és esztergaforgács 29 000 közelebbről meg nem határozott hulladék 29 000 Fém csomagolási hulladék 29 000 Vasfémek 29 000 Nemvas fémek 29 000 Vas és acél 29 000 Kazánhamuból eltávolított vas tartalmú anyag 29 000 (fenék hamu ) fémek 19 10 01 Vas és acélhulladék 29 000 19 10 02 Nemvas fém hulladék 29 000 19 12 02 Fém vas 29 000 19 12 03 Nemvas fémek 29 000 200140 Fémek 29 000 A tevékenység végzésére vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások: 2.1. A tevékenység során keletkező hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni és azok hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni kell. 2.2. A keletkezett hulladékokra vonatkozón ún. hulladék keletkezés bejelentő HT lapot kell benyújtani a tárgyévet követő március 1.-ig. 2.3. A hasznosított hulladékokra vonatkozóan az ún. hulladékártalmatlanítás/hasznosítás bejelentő HK lapon a tárgyévet követő március 1.-ig. 2.4. Az évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes vagy évente 2000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása esetén a tárgyévet követő március 1.-ig hulladék elszállítás bejelentő E-PRTR lapot is kell benyújtani 2.5. A hasznosítandó fémhulladékok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amelyek a hulladék veszélyes hulladékként való besorolását eredményezhetné. 2.6. A hasznosításra átvett hulladékból a hasznosítás megkezdése előtt ki kell válogatni az idegen anyagokat. 2.7. A fémhulladék termelőjétől, illetve begyűjtőjétől a beszállítás előtt nyilatkozatot, illetve igazolást kell beszerezni a hulladék származására és szennyezettségére vonatkozóan. 2.8. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével meg kell akadályozni, hogy hulladék kerüljön a létesítményt körülvevő környezetbe. 2.9. Az átvett fémhulladékokat hitelesített hídmérlegen mérni kell. 2.10. Az estlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével, a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a havária során keletkező hulladékok engedéllyel rendelkezők részére történő átadásáról gondoskodni kell. A rendkívüli eseményeket dokumentálni kell. 2.11. A hulladékkezelési tevékenységről üzemnaplót kell vezetni, melynek tartalmazni kell a gépek üzemidejét, a hasznosításra kerülő hulladékok EWC kódját, mennyiségét, a keletkezett másodlagos hulladékok EWC kódját, mennyiségét, az esetleges üzemzavarok dokumentálást. 2.12. A környezeti károk elhárításra szolgáló felelősség biztosítást folyamatosan fenn kell tartani. 2.13. A tevékenység során keletkező hulladékokat, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni és azok hasznosításáról, ártalmatlanításáról környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodós szervezetnek való átadással gondoskodni kell. 2.14. A hasznosításra átvett hulladékok telephelyen egyidőben gyűjthető mennyisége: fém hulladékok esetén 7.000 tonna. 29 000 t/év
020110 120101 120102 120103 120104 120199 150104 160117 160118 17 04 05 19 01 02
3
2.15. A lerakásra átadott rendszeresen képződő hulladékok alapjellemzését és megfelelőségi vizsgálatát a 20/2006. (IV. 5. ) KvVM rendelet előírásai szerint évente el kell végezni. 2.16. A telephely bezárásának szándékát, annak határnapját megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A telephely bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a működés következtében a környezetet ért káros hatásokat, amely alapján a Felügyelőség megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket. 2.17. A telephely bezárására indított eljárás megkezdéséig az átvett, illetve a tevékenység végzése során keletkezett hulladékokat azok átvételére a környezetvédelmi hatóság által feljogosított szervezetnek át kell adni. A telephely bezárása után hulladék a telephelyen nem maradhat. 3.) Levegőtisztaság-védelmi előírások: 3.1. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell a légszennyezési kibocsátási határértékek betartásáról. A légszennyező technológiákhoz tartozó pontforrásokat, a kibocsátott légszennyező anyagok felsorolását, valamint az elérhető legjobb technika alapján megállapított kibocsátási határértékeket, a határozat elválaszthatatlan részét képező 1. számú melléklet tartalmazza (14. számú verzió). A P3, P4, P5, P6, P30 és P31 jelű pontforrásokon kibocsátott anyagok egy részére egyedi határértékek kerültek megadásra. 3.2. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határérték esetében - ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik - a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani. 3.3. A technológiákhoz tartozó légtechnikai- és leválasztó berendezéseket üzemeltetni kell, meghibásodás esetén a tevékenységet a hiba kijavításáig fel kell függeszteni. 3.4. A leválasztó berendezések karbantartásáról és a biztonsági berendezések ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell. 3.5. A magkészítés során alkalmazott kéndioxid katalizációs technológia, csak az alkalmazott biztonságtechnikai berendezések bekapcsolása és használata mellett üzemeltethető. 3.6. A légszennyező források üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a termelési adatokat, üzemidőt, üzemzavarokat, karbantartások, szűrőcserék elvégzésének idejét és módját. 3.7. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóságnak (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés). 3.8. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő-, valamint a termikus eljárások esetében a 999 kódjelű CO2-ra, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. 3.9. Az üzemeltető az engedélyben rögzített adatokban bekövetkezett változást – annak bekövetkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül - köteles a felügyelőségnek LAL alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni engedély felülvizsgálatát. 3.10. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést „Légszennyezés Mértéke” minden év március 31ig kell benyújtani a hatósághoz. Az éves jelentést a mérési eredmények figyelembevételével kell elkészíteni. 3.11. A pontforrások emisszió mérését a felsorolt légszennyező komponensekre, valamint a füstgáz térfogatáramára és O2 tartalmára, stb. tekintettel az alábbiak szerint kell végezni: A P39 számú légszennyező forrás kibocsátását legkésőbb 2014. december 31-ig, majd ezt követően ötévente meg kell méretni. Évenkénti mérési kötelezettség vonatkozik az egyes rákkeltő anyagokra (4B, 4C csoport), melyek kibocsátását legközelebb 2015. március 31-ig kell megméretni. Kétévenként kötelező a mérés az öntödék technológiai berendezéseire, amelyek a következők: P3 és P4 Olvasztás, öntés és öntvény kikészítés technológiai kürtői, P5 Öntöde magkészítés srubber technológiai kürtője P6 Öntöde magkészítés – homokkeverés kürtője P30 Magkészítés II.
4
P31 Magkészítés III. technológiai kürtőkre. A mérést itt valamennyi komponensre kiterjedően el kell végezni. Következő mérési időpont legkésőbb 2015. február 27. Ötévenként kötelező a mérés minden egyéb pontforrásnál. Az ötévenkénti mérés alól csak a teljesen azonos paraméterekkel rendelkező berendezések képezhetnek kivételt (pl. fűtési gázkazánok), amelyek közül elegendő az egyiket mérni. A P3 – háromjáratú és a P4 – kétjáratú pontforrások esetében el kell végezni a járatonként mért koncentrációk térfogatarányos súlyozott átlagolását, így a kibocsátást átlag értékkel kell figyelembe venni és jelenteni. A kizárólag földgázzal üzemelő 50 MW névleges teljesítmény alatti tüzelőberendezéseknél kén-dioxid és szilárdanyag mérést nem kell végezni, továbbá a füstgáz sebességét és nyomását nem kell mérni, ha a füstgáz térfogatárama számítással is meghatározható. 3.12. A tervezett mérés időpontjáról legalább 15 nappal korábban írásban értesíteni kell a felügyelőséget és a mérési jegyzőkönyvet a felügyelőség részére a mérést követő 60 napon belül meg kell küldeni. 3.13. A kibocsátások mérése során szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. 3.14. A pontforrások kibocsátásának mérését kizárólag akkreditált, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont által szervezett körmérésen, évente legalább egy alkalommal résztvevő szervezet végezheti. A mérőszervezetnek a mérések előtt el kell végeznie az ellenőrző kalibrálást. 3.15. A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. A légszennyezésre vonatkozó adatokat az üzemnaplóban rögzíteni kell. 4.) Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 4.1. A környezeti zajforrás hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni Felügyelőségünknek. 5.) BAT-nak való megfeleléssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások Az MSZ EN ISO 14001:2004 szerinti környezetvédelmi tanúsítási rendszer, valamint a gyártmányokat megrendelő cégek autóipar területén alkalmazott auditációs rendszerének fenntartásával és alkalmazásával biztosítani kell az általános és a jelen határozatban szereplő specifikus környezetvédelmi előírások betartását, amelyet a Felügyelőség az éves IPPC ellenőrzés keretében vizsgál. A felülvizsgálati dokumentációban is szereplő BAT kritériumokat a korszerű termelő és technológiai berendezések folyamatos állagmegóvásával az anyag és energiafelhasználás racionális szervezésével, a beépített szűrő és leválasztó berendezések folyamatos üzemeltetésével, egyedi, illetve a vasöntödékre vonatkozó eljárásspecifikus kibocsátási határértékek betartásával, a diffúz kibocsátások elkerülésével, takarékos vízfelhasználással, valamint a hulladéktárolók szabályszerű üzemeltetésével kell betartani, amelyet a Felügyelőség a helyszíni ellenőrzések során vizsgálni fog. 6.) Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalást adták: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a KER/067/00553-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) a Wescast Hungary Autóipari Zrt. (2840 Oroszlány, Szent Borbála u. 16) Oroszlány, Felsőtelep 0350/2 hrsz. alatti telephelyén vas és acélöntődében folytatott tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyéhez közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” Oroszlány Város Jegyzője a 33/204-1/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság (székhelye: 9021 Győr, Árpád u. 28-32.; a továbbiakban: környezetvédelmi hatóság) által küldött, a Wescast Hungary Autóipar Zrt. (székhelye: 2840 Oroszlány, Szent Borbála u. 16.) „vas- és acélöntődében folytatott tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata" tárgyú teljes körű felülvizsgálati dokumentációt megvizsgáltam és az abban foglaltak, valamint a rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés nem fordulhat
5
elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörömbe utalja, ezért az egységes környezethasználati engedély meghosszabbításához hozzájárulok. Jelen szakhatósági állásfoglalásomat szakhatósági hozzájárulásként adtam, amely nem mentesít a fenti tevékenységgel kapcsolatban szükséges egyéb hatósági engedélyek, nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, és polgárjogi igényt sem dönt el. Jelen eljárás során eljárási költséget nem állapítottam meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: [Két.]) 44. §. (9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság a 943-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: Kikötés nélkül hozzájárul az egységes környezethasználati engedély további 5 évvel történő meghosszabbításához. Jelen állásfoglalás ellen Önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” IV. Az egységes környezethasználati engedély 2024. július 31-ig hatályos. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyesnek 2019. május 1-ig be kell nyújtani. V. A Wescast Hungary Autóipari Zrt. (székhelye: 2840 Oroszlány, Szent Borbála u. 16.) a kérelem elbírálásáért járó 750 000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 375 000,-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Indokolás A hatóság a Wescast Hungary Autóipari Zrt. (székhelye: 2840 Oroszlány, Szent Borbála u. 16.,továbbiakban. Zrt.) részére a 4386-15/2012 . és az 5336-21/2011 számú határozattal módosított, a 244510/2009. számú végzéssel kijavított, 2445-5/2009. számú határozatával az Oroszlány, Felsőtelep hrsz: 0350/2 alatti telephelyén lévő 394 tonna/nap kapacitású vas- és acélöntödéjében folytatott tevékenységre egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott. A Zrt. kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatát kérte, melyhez csatolta az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. (1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, és befizette a 750 000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az eljárás megindulásáról értesítette a társadalmi szervezeteket, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29.§ (6) bekezdése alapján a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosokat, mint érintett ügyfeleket.
6
A hatóság, mivel a dokumentáció nem felelt meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) előírásainak, hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. A hatóság a kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 2.4. pontja alá tartozó tevékenység: „vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.” Területi elhelyezkedés A Zrt. telephelye Oroszlány DNy-i részén, iparterületen a 0350/2 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el. A terület a 3. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A telephely közvetlen környezetében K-i irányban földút, mögötte ipari területek; É-ÉK-i irányban földút, illetve az úton túl szintén ipari területek; Ny-ÉNy-i irányban fedett szénszállító szalag, mögötte mezőgazdasági terület, D-DNy-i irányban közlekedési út (burkolt), mögötte pedig szintén mezőgazdasági terület található. Az alkalmazott, fő technológiai eljárások: Öntőüzemi technológia Az öntőüzemben az alábbi fő technológiai folyamatokat végzik: Adag előkészítés és töltés Olvasztás Fémkezelés Öntés Formakészítés Öntvény-homok elválasztás Öntvénytisztítás, kikészítés Magkészítés Minőségbiztosítás Adag előkészítés és töltés: Az olvasztó kemencébe betöltendő fém alapanyag fém nikkelből, ferro-nikkelből, ferro-szilíciumból, ferrotitánból, ferro-wolframból, ferro-krómból, ferro-mangánból és ferro-niobiumból, acél hulladékból, kohófémből, karbonizálóból, visszatérő hulladékból (sorják, felöntések) és ötvöző adalékokból áll. Olvasztás, fémkezelés: Az olvasztó üzemben 4 db, 12 tonnás és 2 db 3 tonnás, közép-frekvencián működő, tégelyes indukciós kemence üzemel. A fém felületének salaklehúzása után a szállító üstbe való csapoláshoz megfelelő pozícióba helyezik a kemencét (billentik) majd tartalmát üstbe csapolják, a kemence tér hidraulikus döntésével. Ebben az üstben történik a fém kezelése, azaz gömbösítése a szükséges adalékanyagok (magnézium) hozzáadásával. A gömbösítést biztosító, speciálisan kialakított üstöt, illetve a benne lejátszódó kezelést Tundish-üst eljárásnak hívják. A csapolt fémet a magnézium kezelésre, illetve az öntésre targoncával szállítják. A fémkezelést követően az olvasztott vasat salaktalanítják, amely az öntő tartályba történő áttöltés során zajlik le úgy, hogy a kezelőüst kiöntőnyílásának speciális kialakítása révén a salak a kezelő üstben marad, ahonnan azt megfelelő szerszámokkal távolítják el. Az olvasztókemencéket olvasztás során salaktalanítják. Öntés: A rendszer alkalmas mind kézi és mind automatikus öntésre. A kezelőtartályból a fém az úgynevezett öntőgépbe/öntő üstbe kerül. A technológia bevezetésének első szakaszában kézi öntést alkalmaztak és az automatikus öntés a második szakaszban került kialakításra. Az öntőüstöket, kezelő üstöket öntés előtt elő kell melegíteni. Az előmelegítés 70, illetve 120 kW teljesítményű gázégőkkel történik. Az öntőformák hosszanti irányban mozognak. A mozgó öntősorban az öntést követő hűtés természetes léghűtéssel történik. Formakészítés – Homok üzem: A formakészítéshez szükséges homokkeverék elkészítése, valamint az öntőformák készítéséhez szükséges homok előkészítése a homoküzemben történik. A homok-előkészítés egyrészt az elhasznált öntőformák regenerálásából, másrészt az új formák készítéséhez szükséges anyag bekeveréséből áll. Öntvény-homok elválasztás: A formaszekrények megfelelő mértékű lehűlése után kerül sor az öntvény és homok elválasztására rázódobban.
7
Öntvény tisztítás, kikészítés: Az öntvénytisztítás a felöntések, sorják eltávolítását jelenti, amely részben az elválasztó dobban és az azt követő vibrációs szállító rendszerben történik meg. A megmaradt kiálló részeket manuálisan, hidraulikus éktörővel távolítják el. Ezt követően a munkadarabok felületét szemcseszórással tovább tisztítják, majd a sorják eltávolítására köszörüléssel munkálják meg, melynek eredményeképpen a munkadarab alkalmassá válik a precíziós forgácsolásra. Magkészítés: A magokat külön magkészítő területen gyártják. A magkészítés Coldbox és Hotbox eljárással történik. Termelési adatok és kibocsátási értékek a felülvizsgált időszakban: A Zrt. tevékenysége során kb. 5 millió db/év, átlagosan kb. 3,8 kg/db súlyú öntvényeket gyárt. Év
2009.* 2010.* 2011 2012 2013
Termelt mennyiség(1) [t/év]
Termelt mennyiség(1) [t/nap]
Éves üzemnapok szám [nap]
Éves üzemórák száma [h]
37 019,530 44 023,635 49 104,045 53 718,435 56 688,210
151,719 175,393 180,530 201,193 202,458
244 251 272 267 280
3 904 4 016 5184 5720 6076
(1) Előállított öntött vas mennyisége * két műszakban 2011 óta a telephelyen jellemzően 3 műszakban folyik a termelés. A Felügyelőség a 2445-5/2009. határozatával a 200 tonna/nap kapacitású vas-és acélöntöde további működésére környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyt adott. 2011-ben - a piaci igények időközbeni változása miatt - szükségessé vált, hogy a Zrt. az addig gyártott hagyományos öntöttvas öntvények mellett rozsdamentes acél és 30-40 % nikkel tartalmú acélöntvények előállítására is képes legyen. A fejlesztésnek köszönhetően (az új kemence és kiszolgáló létesítményeinek telepítésével) a létesítmény vas- és acélöntési összkapacitása 200 tonna/napról 322 tonna/napra növekedett. 2012-ben az üzemi és raktár terület bővítésével összefüggésben új légkezelők, klímaberendezések kerültek telepítésre. 2013 szeptemberében egy újabb 3 tonna/órás (72 tonna/nap) kapacitású kemence üzembe állításával az üzem kapacitása 394 tonna/napra növekedett, mely egyben a jelenlegi összkapacitás. Környezeti igénybevételek: 1.) Vízvédelmi szempontból: A tevékenységgel érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet melléklete szerint a „2. Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület” besorolású „a) 20 mm-nél nagyobb utánpótlódású területek” körébe tartozik. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján Oroszlány területe „fokozottan érzékeny” terület besorolású, illetve „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” kategóriába tartozik. A telephelyen (GW-3) és külső területen (GW-1, GW-2) 3 db talajvíz figyelőkútból álló monitoring rendszer működik, melyek H-2562-5/2011. számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. Az engedély alapján évente két alkalommal kell vizsgálni a vízszintet, mintát kell venni (vizsgálandó paraméterek: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIp, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát és komponensköre, TPH) és évente egy alkalommal a nehézfém (összes króm, nikkel, réz, cink, arzén, kadmium, higany, ólom) tartalmat is vizsgálni kell akkreditált módon. A laboratóriumi eredmények alapján 2009 és 2013 között a GW-1 és GW-2 jelű kútban a nitrát koncentrációja minden mintavételnél meghaladta a „B” szennyezettségi határértéket, ami a korábbi és a jelenleg is fennálló mezőgazdasági tevékenység eredménye. Hasonló okokra visszavezethető a GW-3 jelű kútban 2009.06.09.-én végzett mintavétel során tapasztalt magas ammónium koncentráció.
8
A GW-2 kút esetében a 2009.06.09-i mintavétel során a króm és nikkel koncentrációja haladta meg a „B” szennyezettségi határértéket. A króm és nikkel tartalmat 2009. 12.03-án újra vizsgáltatták, és az eredmények alapján a két komponens koncentrációja kimutathatósági határ (3 mg/l) alatti lett. A GW-3 kút esetében a vizsgálati eredmények 2012. júniusában és 2013. júniusában is magas szulfáttartalmat (468 mg/l és 250 mg/l) mutattak. Az eredmények tudatában a Zrt. teljes ion-meghatározást végeztetett el, amiből kiderült, hogy kalcium- és magnézium sók kioldódása történt, ami egy mészkőhegység közelében természetesnek mondható. . 2.) Hulladékgazdálkodási szempontból: Az öntőüzemben évente összesen 29.000 tonna fémhulladék hasznosítása végezhető, a „fémek és fémvegyületek visszanyerése, újra feldolgozása (hasznosítási kód: R4)” elnevezésű művelettel. A 439/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet 9.§.(2) bekezdés b.) pontja szerint meg kell adni a kezelési művelettel érintett hulladékmennyiséget. Jelen esetben fajtánként a maximálisan kezelhető hulladékmennyiség lett megadva. A hasznosító előre nem tudja megállapítani melyik hulladék vasból milyen mennyiséget lehet beszerezni, elvileg mindegyik fajta hasznosítható a megadott mennyiségben, a hulladék vasak 29.000 t/év összes mennyisége 394 tonna/nap, azaz 3. 063. 810 t/év öntési kapacitás 0,1 %-a. A Zrt. felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízottat alkalmaz. A hulladékhasznosítási tevékenységhez a pénzügyi eszközök rendelkezésre állnak, az erre vonatkozó igazolást becsatolta, az Union Biztosító Zrt.-nél 8 258 977 8 kötvényszámú környezetvédelmi felelősségbiztosítással rendelkezik. Az engedélyezett hulladékkezelési technológia lényeges műszaki és környezetvédelmi jellemzői: Az acélhulladékokat külön bunkerben tárolják, a nyersvassal nem keverednek. A hasznosítási folyamat az olvasztás, az olvasztási folyamatba bekerülő hulladékok mennyiségét az olvasztási technológia, az előállítani kívánt termék alapján határozzák meg. Az olvasztási folyamat során a minőségbiztosítási rendszerben szabályozott módon a különböző öntőformákhoz öntödei homokot, maghomokot, az anyagmérlegben bemutatott segédanyagokat (nátronlúg, salaklehúzó, műgyanta, ötvöző anyagok stb.) használnak, az olvasztás során keletkező öntödei homokokat engedéllyel rendelkező kezelőknek adják át. A létesítmény üzemelése során a vasöntöde technológiából, a karbantartás és üzemvitelből adódóan az alábbi hulladék kibocsátásokkal kell számolni: 2013. évben mennyiség (t)
EWC
Hulladék megnevezése:
080409*
Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok 2,55 hulladékai
100809
Egyéb salakok
48,9
100903
Kemencesalak
762,3
100908
Fémöntésre használt öntőmagok és formák, 16764,9 amelyek különböznek a 10 09 07-től (szilárd)
100999
Közelebbről nem meghatározott hulladékok
5,9
110116*
Kimerült vagy telített ioncserélő gyanták
1,1
120101
Vasfém reszelék és esztergaforgács
19,1
120102
Vasfém részecskék és por
0,5
120104
Nemvas fém részecskék és por
3,7
9
keletkezett
120109*
Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok
130205*
Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó 19,9 motor-, hajtómű- és kenőolajok
120109
Halogénmentes hűtő emulziók
10,6
150101
Papír és karton csomagolási hulladékok
35,5
150102 150103
Műanyag csomagolási hulladékok Fa csomagolás hulladékok
7,8 14,4
150104
Fém csomagolási hulladékok
13,1
150110*
15011*
10,6
Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási 2,8 hulladékok Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült 1,6 csomagolási hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat
150202*
Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem 42,8 meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat
160117
Vasfémek
160215*
Használatból kivont berendezésekből eltávolított 0,7 veszélyes anyagok
160121*
Veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 16 01 07-től 16 01 11-ig tartó, valamint a 16 01 0,64 13 és a 16 01 14 alatt felsoroltaktól
160506*
Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a 0,5 laboratóriumi vegyszerek keverékeit is
160601*
ólomakkumulátorok
160708*
Olajat tartalmazó hulladékok (7-iszapszerű 3611,4 40%)
160708*
Olajat tartalmazó hulladékok (folyékony)
160708* 160708* 160708* 161002
339,8
0,26
Olajat tartalmazó hulladékok (4 iszapszerű 21-25 %) Olajat tartalmazó hulladékok (7 iszapszerű 36-40 %) Olajat tartalmazó hulladékok (7 iszapszerű 36-40 %) Vizes folyékony hulladékok, amelyek különböznek a 16 10 01-től
10
316,4 11,4 2,1 21,2 233,5,9
161104
Kohászati folyamatokban használt egyéb bélésés tűzálló-anyagok, amelyek különböznek a 16 549 11 03-tól
170203
műanyagok
1
170402
Alumínium
1
170405
Vas és acél
73,2
170904
Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 40 09 03-tól
180103*
Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez 0,02 kötött a fertőzések elkerülése érdekében
190207*
Elválasztásból származó olaj és koncentrátumok
35,5
191103
Vizes folyékony hulladékok
102,5
200121*
Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok
0,07
200135*
*Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, 0,4 amelyek különböznek a 20 01 21 és 20 01 23 kódszámú hulladékoktól
200136
Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 0,8 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól
200301
Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert 134,9 települési hulladékot is
A veszélyes hulladékok gyűjtése munkahelyi gyűjtőhelyen történik, ahonnan a veszélyes hulladékok hetente elszállításra kerülnek. A vegyesen gyűjtött települési és nem veszélyes termelési hulladékok egy részét közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről vagy a kültéri hulladéktárolóból szállítják el, a többi része a központi hulladéktárolóba kerül, innen kerülnek elszállításra. Az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatát a felügyelőség 2011. évben a 14121/2011. számú levélben észrevételek megtétele mellett nem kifogásolta. 3.) Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephelyen 6 technológia keretében 34 db légszennyező pontforrás üzemel. Technológiák: T1 Öntöttvas előállítás: olvasztás, öntés T2 Öntöttvas előállítás: magkészítés T3 Öntöttvas előállítás: öntőforma készítés, kikészítés T4 Fűtés, melegvíz szolgáltatás T5 Vész áramfejlesztés T6 Fémmegmunkálás - hegesztés Az öntés és az olvasztás során CO, SO2 , összes szilárd (Zn is), nitrogén-oxidok, nikkel, formaldehid, réz, metil-acetát, ólom, etil acetát, króm, illékony szerves szénvegyületek (VOC), összes gőz- vagy gáznemű szervetlen klór-vegyület szabadulhatnak fel.
11
Minden olvasztókemence (6 db) fedélrésze csatlakozik az elszívó rendszerhez. Az elszívott levegőt a háromjáratú P3 pontforráshoz vezetik. A Tundish-üst eljárás során a magnézium-kezelést végző egység elszívója szintén a háromjáratú P3 pontforráshoz csatlakozik. Az üstök előmelegítése 70, illetve 120 kW teljesítményű gázégőkkel történik. Az öntőhely és az előmelegítő egységek fölé helyezett elszívóernyők a kemence bélést előkészítő egység elszívása is a P3 pontforráshoz kapcsolódik. A formasor és hűtősor elszívása is a háromjáratú P3 pontforrás elszívó rendszeréhez csatlakozik. Az öntvény-homok elválasztó rendszerhez (hengeres „szűrő”) a kiporzások megakadályozására elszívórendszer került kiépítésre, amely a kétjáratú P4 pontforráshoz csatlakozik. A munkadarabokat a sorják eltávolítására köszörüléssel munkálják meg. A terület elszívórendszere is a kétjáratú P4 pontforráshoz csatlakozik. A homokmű egész területén lévő technológiai berendezésekhez - a silók, a szállítószalagok, surrantók, szita, homokkeverő berendezés, visszatérő homok szállítórendszer alagút,- elszívó rendszer csatlakozik, amely szintén a kétjáratú P4 pontforráshoz csatlakozik. A magkészítés során a kvarchomok szemcséket összekötő epoxigyanta kötést kén-dioxid gáz formán átáramoltatva katalizálják. A kén-dioxid gáz ellenáramú töltetes lúgos-gázmosó berendezéseken keresztül a P5, P30 és P31 pontforrásokon kerül kibocsátásra. A gázmosó berendezések előtt filteres porleválasztók kerültek beépítésre az elszívó ventillátorok és a gázmosó berendezések porterhelésének csökkentése érdekében. Egyes típusú magok, vizes alapú fedést kapnak (fekecs), ami egy erőteljes tűzálló bevonatot biztosít az öntés során. A magokat magszárító kemencében szárítják. A 3 db kemence szárítási funkciójának eléréséhez kemencénként 90 kW-os gázégő szolgál. Előbbi magszárító kemencék gázégője közül 2 db gázégő füstgáza műszaki és helykihasználási okokból - egy közös kéményen, a P33 pontforráson keresztül jut a szabadba. A homokkeverő berendezésből a töltéskor, keverés során képződött por eltávolítása elszívó berendezéssel történik. Az elszívott levegő a P6 pontforráson keresztül való kibocsátása előtt, filteres porleválasztó berendezésen kerül átbocsátásra.
A tisztított levegő előállítását frisslevegős és kevertlevegős légkezelőkkel biztosítják. A légszennyezést okozó technológiák sorszámozása, megnevezése, besorolása, a technológiákhoz tartozó légszennyező pontforrások megnevezése, a kibocsátott légszennyező anyagok összetétele és tömegárama, valamint a kibocsátási határértékek a mellékelt táblázatban (14. verzió) találhatóak, amely az engedély elválaszthatatlan részét képezi. Az eljáró hatóság valamennyi, beleértve az RX-es (benzol), a rákkeltő króm és nikkel, az „A” és a „C” osztályú szerves anyagokat kibocsátó légszennyező pontforrásokra, a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásáról szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 6. sz. melléklete szerint általános kibocsátási határértékeket, valamint a rendelet 7. sz. mellékletének 2.22.1. Acél vagy öntöttvas olvasztása pontja, a 2.8.1. Helyhez kötött benzin- és dízelüzemű belső égésű motorok és a 2.52.1. Hegesztés, plazmavágás pontja alapján alapján eljárásspecifikus határértékeket, a 140 kW-nál nagyobb, de 50 MW-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet alapján technológiai határértékeket, valamint a benyújtott dokumentációban megadott, ill. mérési jegyzőkönyvben szereplő kibocsátási adatok figyelembevételével egyedi határértéket állapított meg. A T1, T2 és T3 technológiák pontforrásaihoz tartozó határértékek esetében, a technológiai kibocsátási határértéknek való megfelelés értékelése a vonatkoztatási O2- tartalomra történő átszámítás nélkül értendő. A légszennyező pontforrások akkreditált méréseit a Zrt. az előírásoknak megfelelően elvégeztette, ennek igazolására benyújtotta az MÁ 074-L/09, j MÁ 083-L/2010, MÁ 068-L/11, MÁ 053-L/12, MÁ 079-L/13 és MÁ092-L/14 jelű mérési jegyzőkönyveket. A benyújtott időszakos üzemi mérési jegyzőkönyvek alapján a kiadott egyedi határértékek biztonsággal betarthatóak és az elérhető legjobb technika színvonalának való megfelelés, különösen az eljárás-specifikus komponenseknél biztosítható. A határértékek megállapításánál a hatóság figyelembe vette, hogy a mérési jegyzőkönyvben szereplő légszennyező anyagok meglehetősen nagy hordozógáz illetve füstgáz térfogatáram mellett távoznak a szabadba. A hatóság a fentiek miatt egyes légszennyező anyagokra a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 6. számú mellékletének 1. pontja szerint az elérhető legjobb technika alapján továbbra is egyedi kibocsátási határértékeket állapított meg, a kizárólag az általános határértékkel szabályozott komponensek esetében. Az eljárásspecifikus ill. tüzeléstechnikai határértékek megfelelnek a jogszabályban előírtaknak. A Zrt. adatszolgáltatási kötelezettségének (LAL és LM) a felülvizsgált időszakban eleget tett.
12
A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás – beleértve a pontforrás állományban bekövetkezett változásokat is – 2009-től elektronikus úton történik. A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő légszennyezés - maximálisan 90 tehergépjármű/nap -a térség jelenlegi légszennyezettségi állapotában számottevő változást nem okoz. A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok hatásterületét a Gauss terjedési modell szerint számítással, az éves átlagos várható immissziós értékeket Ta-Luft alapú IMMI szoftver segítségével modellezték. A 306/2010. (XII. 23.) VM rendelet 2.§ 14. pontjában szereplő kritériumok alapján definiált hatásterületet a P4 pontforrás szilárd anyag kibocsátása határozza meg. A hatásterület nagysága 310 m. A hatásterületen a levegőtisztaság-védelmi előírások teljesülnek. A levegős és zajos hatásterület által érintett ingatlanok felsorolását a határozat 2. számú melléklete tartalmazza. 4.) Zajvédelmi szempontból: A telephely Oroszlány kijelölt ipari területén, a várostól déli irányban található. Közvetlenül ipari-gazdasági, mezőgazdasági hasznosítású területekkel határos. A város zajtól védendő „Ln” nagyvárosias beépítésű területe a telekhatártól 820 méterre található. A létesítmény tényleges zajkibocsátásának vizsgálata, zajvédelmi hatásterületének lehatárolása megtörtént mérés útján. A mérési eredményeket összefoglaló, IMSYS Kft. által készített zajvédelmi munkarész és zajmérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a létesítmény környezeti zajkibocsátása a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. A telephely közvetlen környezetében zajvédelmi szempontból védendő terület, épület nincs. A létesítmény működésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolása Oroszlány Város képviselőtestületének módosított 52/2005.(VIII.9.) KT. számú szabályozási terve szerint történt. A dokumentáció szerint a tevékenységből erdő környezeti zaj hatásterülete a legközelebbi lakóterületet nem éri el. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. Fentek alapján a telephelyre vonatkozóan külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem indokolt. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. 5.) Természet- és tájvédelmi szempontból: A beruházással érintett terület országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. Tárgyi tevékenység a táj- és természetvédelem érdekeit nem sérti. 6.) Havária Rendkívüli esemény egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó berendezés meghibásodásakor vagy veszélyes hulladékot tartalmazó gyűjtőedény sérülésekor, veszélyes anyag vagy hulladék kiömlése esetén fordulhat elő. A telephelyen a vizsgált időszakban környezet veszélyeztetésével járó rendkívüli esemény nem fordult elő. 7.) A telephelyen folytatott tevékenység felhagyása A telephely bezárásának szándékát, annak határnapját megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A telephely bezárására indított eljárás során az üzemeltetőnek be kell mutatnia a működés következtében a környezetet ért káros hatásokat, amely alapján a Felügyelőség megállapítja az esetlegesen elvégzendő vizsgálatok körét és a további teendőket. A telephely bezárására indított eljárás megkezdéséig az átvett, illetve a tevékenység végzése során keletkezett hulladékokat azok átvételére a környezetvédelmi hatóság által feljogosított szervezetnek át kell adni. A telephely bezárása után hulladék a telephelyen nem maradhat. A hatóság az eljárása során tanulmányozta az elérhető legjobb technika alkalmazását, és a következőket állapította meg:
13
A Zrt. MSZ EN ISO 14001:2004 szerint tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszerrel rendelkezik. Az egyes területeken felhasznált veszélyes anyagokat zárható helyiségben, az anyagfajtának megfelelő edényzetben tárolják. Az alkalmazott hűtővízrendszer zárt, ezért csak a pótvízigény biztosítása szükséges. A hulladékgyűjtők szabályszerű működésével környezetterhelés nincs, a hulladékok átadása során előtérbe helyezik a hasznosítókat. A hasznosításra átvett hulladékok az öntvényben maradéktalanul hasznosulnak, az új kemence üzembe helyezésével a fém megmunkálás során keletkező nikkel tartalmú forgács visszaforgatásra is lehetőség van, így nem képződik hulladék. A Zrt. ISO 9000 és 14000-es minőségbiztosítási rendszert üzemeltet. A tevékenysége során képződő selejt öntvényeket, vas és acél forgácsot a Zrt. újrafeldolgozza. A diffúz kibocsátásokat a szabadban vagy fedetlen területen végzett raktározás elkerülésével, közlekedési útvonalak tisztán tartásával, zárt szállítórendszerek alkalmazásával, jó üzemeltetési gyakorlattal és rendszeres ellenőrzésekkel előzik meg. Porkibocsátás csökkentése szövetszűrők alkalmazásával történik. A szűrőház elé leválasztó ciklon is beépítésre került. A helyhez kötött légszennyező pontforrásokhoz 8 db leválasztó berendezés tartozik. A porleválasztók és lúgos gázmosók, a szilárd porterhelés és a kén-dioxid kibocsátást csökkentik. Az eljáró hatóság megkereste az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hatáskörrel bíró szakhatóságokat A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a KER/067/00553-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) a Wescast Hungary Autóipari Zrt.(továbbiakban: Zrt.) egységes környezethasználati engedélyével kapcsolatosan szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A http: / / edktvf. zoldhatosag. hu / közérdekű / 2014 / melléklet / 4394-1. zip honlapra feltöltött dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembevéve alábbiak kerültek megállapításra: A Zrt. oroszlányi telephelyén (2840 Oroszlány, Szent Borbála u. 16.) vas- és acélöntöde üzemeltetését végzi. A cég öntési és megmunkálási technológiájával közúti járművekbe öntöttvas kipufogócsonkot, turbóházat és a két alkatrész egybeöntése révén keletkező integrált turbókipufogócsonkot gyárt. 2011-től a piaci igények változása miatt a Zrt. az addig gyártott hagyományos öntöttvas öntvények mellett rozsdamentes acél és 30-40 % nikkeltartalmú acélöntvények előállítását végzi. A fejlesztésnek és a felhalmozott szakmai tapasztalatoknak köszönhetően a létesítmény vas- és acélöntési összkapacitása 200 tonna/napról 322 tonna/napra növekedett. Emiatt a Felügyelőség 5336-21/2011. számú határozatában - az egységes környezethasználati engedély teljes körű felülvizsgálata után - módosította a termelési kapacitást 322 tonna/napra. 2013-ban még egy új 72 tonna/nap (3 tonna/óra) kapacitású kemence került telepítésre, így jelenleg a létesítményben összesen 6 db kemence üzemel. A létesítmény vas- és acélöntési összkapacitása így 394 tonna/napra növekedett. A telephely közvetlen környezetében K-i irányban földút, mögötte ipari területek; É-ÉK-i irányban földút, illetve az úton túl szintén ipari területek; Ny-ÉNy-i irányban fedett szénszállító szalag, mögötte mezőgazdasági terület, D-DNy-i irányban közlekedési út (burkolt), mögötte pedig szintén mezőgazdasági terület található. A pontforrásokon jellemzően CO, NOX, S02 kibocsátása történik. A helyhez kötött légszennyező pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok levegőminőségre gyakorolt hatását modellezéssel vizsgálták a mért értékek levegőtisztaság-védelmi szempontból a jogszabályi határértékek alatt maradnak. A telephely vízellátása a városi vízhálózatról történik, melynek üzemeltetője az Északdunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV Zrt.). Az igénybe vehető ivóvíz mennyisége: 1 120 m3/nap. A fémmegmunkálás során szennyvíz nem keletkezik, mert mind a mosóvizet, mind az emulziót a Zrt. regenerálja. A vasöntés technológián belül az elhasznált hűtővíz és a homokmű vákuumrendszerének mosásából származó vizet vezetik a közcsatornába, együtt a szociális célú felhasználásból eredő szennyvízzel.
14
A telephelyre hulló csapadékvizek összegyűjtését és elvezetését helyi csapadékvíz előtisztítással ellátott csatornahálózat biztosítja. A cég csapadékvíz elvezetésre vonatkozóan az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 12244-6/2013. számon vízjogi üzemeltetési engedélyét meghosszabbította. A telephelyen keletkező hulladékokat érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szakcégeknek adják át. A Zrt. rendelkezik a Felügyelőség által H-1351-4/09. számú határozattal jóváhagyott, 2009- 2014. időszakra vonatkozó egyedi hulladékgazdálkodási tervvel. A telephelyen a Felügyelőség által az 533621/2011. számú határozattal módosított 2445-5/2009. számú határozatban kiadott egységes környezethasználati engedély szerint acélhulladék hasznosítást végezhetnek A telephelyen a talaj- és talajvíz állapotának folyamatos ellenőrzésének céljából 3 db figyelő kutat telepítettek, mely rendelkezik üzemeltetési engedéllyel (H-2562-5/2011.). A telephely kerítéssel határolt területén 1 db (GW-3), külső területén 2 db (GW-1, GW-2) süllyesztett monitoring kút található. A technológia kapcsán üzemeltetett zajforrások a mérési eredmények alapján határérték alatt maradnak. A Kft. naprakész Belső Védelmi Tervvel rendelkezik, melynek célja, hogy havári esetén a védekezéssel kapcsolatban felmerülő teendőket megfelelően koordinálhassa. A felülvizsgálati dokumentáció áttanulmányozása során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése valamint 5. mellékletében biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-ában, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEÜM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése határozza meg.” Oroszlány Város Jegyzője a 33/204-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „A környezetvédelmi hatóság tárgyi ügyben kérte szakhatósági állásfoglalásomat. A megkeresésben hivatkozott „a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló" 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr.) 5. melléklet 7. pontja szerint a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység következtében nem fordulhat elő olyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörömbe utalja, ezért a szakhatósági állásfoglalás kiadható. Állásfoglalásomat Kormr. 33. 5-ában megállapított jogkörrel adtam ki. Kiadmányozási jogot a küldemények szignálásáról, a polgármesteri és a jegyzői kiadmányozási jogok gyakorlásának átruházásáról szóló 1/2014. számú Polgármesteri és Jegyzői utasítás V.9. pontja alapján gyakoroltam.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság a 943-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: A telephely vízellátása az ÉDV Zrt. által üzemeltetett városi vízhálózatról történik. Innen a víz 200 m -es víztoronyba jut, DN 200-as vezeték köti össze a teleppel. Igénybe vehető víz mennyisége 1120 m3 /nap. Napi frissvíz igény cca. 400 m3 /nap, ennek 70%-a technológiai vízként kerül felhasználásra. Havária esetén 500m3/nap vizet használnak fel hűtésre. Szennyvízkezelés és elvezetés: Az alaptechnológiából nem keletkezik szennyvíz, a segédtechnológiából azonban igen (vízlágyító berendezés sós technológiai vize), mely a városi szennyvízcsatornába kerül a hűtővízzel és a homokmű mosásából származó használt vizekkel.
15
Egyéb hulladékként kezelt szennyvizeket konténerekben gyűjtik, melyeket szerződés szerint elszállítanak kezelésre: A konyhában (büfében) keletkező szennyvizek iszap-és zsírfogó berendezéseken keresztül kerülnek a csatornába. , A telepen belül elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel. A csatornába jutott szennyvíz az oros zlányi szennyvíztisztító telepre kerül, ahonnan az Oroszlány-Kecskédi vízfolyásba jut. Átlagosan 84500 m3/év szennyvíz keletkezik. Csapadékvíz elvezetés: Három körös csapadékvízgyűjtő rendszer van a telephelyen, egyiken a tiszta csapadékvizet gyűjtik, a másik kettő az esetlegesen szennyezett csapadékvizeket gyűjti. A gyűjtőaknából a' szükség szerint előtisztító berendezésen előtisztított csapadékvizet a befogadó Pénzes-patakba vezetik. Üzemeltetés a 12244-6/2013 sz. vízjogi engedély szerint. A Vízügyi Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. §-(9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Szakhatósági jogkörünket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. Rendelet 33. §-a, illetve 5. sz. melléklete állapítja meg.” A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a III. fejezetben megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 79. § (1) bekezdése és a R. 20/A §.(1) bekezdése alapján 10 év időtartamra megadta, annak felülvizsgálatát a (4) bekezdésben foglaltak szerint írta elő. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapul: - A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. melléklet 1. pontján és a 8.§ c) pontján, a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM rendeleten, 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 47.§ (3.) bekezdésén alapul. A monitoringra vonatkozó előírás a 219/20004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § b. pontja alapján; a mintavételek és vizsgálatok akkreditáltsága a 47.§ (3) bekezdése alapján került meghatározásra. A mintavétellel egyidejű vízszintmérés azért indokolt, mert a komponensek koncentráció változása szoros összefüggésben van a vízszintváltozással. A gáz-víz vizsgálatot a Felügyelőség a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet alapján írta elő. A haváriára vonatkozó előírás a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján került meghatározásra. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú mellékletén. A hulladékra vonatkozó rendelkezések a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezésein alapulnak. A légszennyező pontforrások működtetésével kapcsolatos előírások a levegő védelméről szóló 306/2010.(XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban K r.) 22.§-án alapulnak. A légszennyező anyagok általános technológiai kibocsátási határértékét a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. és 7. sz. melléklete alapján és a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú melléklete szerint kerültek megállapításra. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása a K r. 31.§ (1), (2), (4) bekezdései alapján történt. A mérésre vonatkozó rendelkezéseket a hatóság a K r. 25.§ (2) felhatalmazása alapján állapította meg. A mérések gyakoriságát a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM r.) 5.§-ának, a 15.§ (1) bekezdésének és 14. számú mellékletének megfelelően állapította meg a hatóság. A mérést kizárólag a VM rendelet 8.§ (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést K r. 7. sz. melléklete szerint kell teljesíteni.
16
Az üzemnapló vezetéséről a VM r. 18.§ (1) bekezdése rendelkezik. A rendelkező részben tett zajvédelmi előírásokat a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése illetve 10.§ (1) bekezdélse alapozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§. (4) bekezdése, az eljárási költségről a Ket 72.§ (1) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket 44. §(9) bekezdésén alapul. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, illetékessége az ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV/1/A. pontján alapul.
Győr, 2014. július 07.
Dr. Buday Zsolt s. k. igazgató
A határozatról értesül: 1.) Wescast Hungary Autóipari Zrt. 2840 Oroszlány, Szent Borbála u. 16. 2.) IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. 1033 Budapest, Mozaik u. 14/a. 3.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2800 Tatabánya Bárdos L. u. 2. 4.) Oroszlány Város Jegyzője 2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út 78. 5.)Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Jogerő után. 6.) OKTVF IPPC Osztály 1539 Budapest, Pf: 675. 7.) Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2800 Tatabánya, Ságvári E. u. 18.
17
