ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
jogerős:
év:
hó:
nap:
KÜJ:
Iktatószám:
484-11/2014.
Hiv. szám:
-
Előadó:
dr. Király Bernadett Zsófia / Kelemenné Szalóky Tímea
Melléklet:
1 db
100266203
KTJ: Telephely: 100358738 Létesítmény: 101940097
Tárgy: Tatabánya, GRUNDFOS Magyarország Kft. egységes környezethasználati engedélye
Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség – felülvizsgálva a H-454724/2008. számú határozattal kiadott környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat, a GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. (székhelye: 2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14., statisztikai azonosító jele: 11863650-2813-113-11) részére az ENCOTECH Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (1089 Budapest, Bláthy O. u. 41.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján – a kérelemnek helyt adva a 2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14. sz. alatti telephelyén folytatott kataforetikus (katódos rendszerű elektroforetikus – CED) mártó rendszerű festést megelőző felületkezelési tevékenységre egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint. II. 1.) A tevékenység adatai: Engedélyes neve: GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. Székhelye: 2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14. Telephely címe: 2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14. Telephely helyrajzi száma: Tatabánya, 7867/42. EOV koordináták: X=249 300; Y=597 800. Telephely megnevezése: GMH2 felületkezelő üzem. A telephelyen folytatott tevékenység a TEÁOR 08 szerinti besorolással: 25.61 Fém felületkezelése. (Egyéb tevékenységek: 28.11 Motor, turbina gyártás; 28.13 Szivattyú, kompresszor gyártás.) A tevékenységi kör Európai Bizottság 2000/479/EC határozata szerinti besorolása: NOSE-P kód: 105.01. A tevékenységet jellemző IPPC kód: 2.6. Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t. A felületkezelő technológia kapacitása: 534 000 m2. A kádak (előkezelés és KTL festés) összes térfogata: 130 m3, melyből a kezelőkádak össztérfogata 58 m3. 2.) A felületelőkezelési és a kataforetikus (CED) festési technológia lépései: 1. első kád: zsírtalanítás (9 m3) felületaktív anyagokkal 55ºC-on, a zsírtalanító szer kb. 2,5-5% etanolamint és kb. 2,5-10% nem ionos tenzideket tartalmaz; 2. második és harmadik kád: kétszeri öblítés szobahőmérsékletű ipari vízzel; 3. negyedik kád: aktiválás (9 m3) titándioxid por 0,1%-os szuszpenziójával;
G:\Hatarozatok\2014\484-11.doc
1
4. ötödik kád: cink-foszfátozás (10 m3) 55ºC-on szervetlen sók vizes oldatával, mely tartalmaz 10-25%os foszforsavat, 5-10%-os nikkel (II)-dihidrátot és 2,5-10% cink-dihidrogén-foszfátot. A fürdőhöz napi utánadagoló oldatot alkalmaznak, melynek fő alkotói ugyanazok, mint a cink-foszfátozó oldaté, különböző összetételben. A cink-foszfátozáshoz többféle segédanyagot alkalmaznak, melyek tartalmaznak pl. fluorsavat, hexafluor-kovasavat, nátrium-hidroxidot, nikkel-nitrátot, mangánnitrátot, vas-nitrátot, cink-nitrátot. A foszfátozó kád hőcserélőjét kb. 10%-os salétromsavval évente többször lemossák. A foszfátozás során képződő iszapot szűrőpréssel távolítják el a rendszerből, és veszélyes hulladékként kezelik; 5. hatodik és hetedik kád: kétszeri öblítés szobahőmérsékletű ipari vízzel; 6. nyolcadik kád: passziválás (9 m3) szobahőmérsékleten, passziváló oldattal, mely 10-20% közötti koncentrációban tartalmaz hexafluor-cirkonsavat; 7. kilencedik kád: öblítés szobahőmérsékletű ionmentes vízzel; 8. tizedik kád: a festés KTL mártókádban (12 m3) történik, melybe 50-300 V egyenáramot vezetnek, a munkadarabokat katódnak kapcsolják. A festék ioncserélt vízzel hígítható 18%-os festékoldat formájában van jelen, melyet szivattyúval keringetnek. A KTL festék és segédanyagai a következők: epoxi alapú kötőanyag, pigmentek, melyek kb. 7-10%-os 2-butoxi-etanol oldószerben vannak oldva, oldószer, mely 95- < 100%-os n-hexil-glikol, festék adalékok pl. pH beállítóként használt ecetsav. Festék kiválasztáskor szabaddá vált savakat az ion szelektív membránon át kivonják a fürdőből. A felesleges hőt lemezes hőcserélőben, hűtővízzel vezetik el a rendszerből. 9. tizenegyedik és tizenkettedik kád: öblítés ultraszűrt vízszerű anyaggal, melyet a festékből ultraszűréssel állítanak elő. Az öblítés kaszkád rendszerben történik; 10. tizenharmadik kád: öblítés szobahőmérsékletű ionmentes vízzel; A felület előkezelés és a kataforetikus (CED) festési műveleteket végző kádak alatt egy 1075 m3 térfogatú vízzáró vasbeton kármentő medence, benne egy szinteltérítéssel kialakított, foszfátozó kád alatti medence található, mely havária esetén felfogja a foszfátozó kád tartalmát. 11. beégetés: A festékréteg kikeményítése (polimerizációja) hőkezeléssel, egy kádkemence kialakítású berendezésben. A fűtési rendszer direkt fűtés földgáz égetéséből képződő magas hőmérsékletű füstgázokkal, ventilátoros keringetéssel valósul meg. A fűtési teljesítmény 5x100 kW. 12. hűtés: festőkosarak és függesztékek hűtése 2 db ventilátorral, melyek légszállítása 15000 m3/h. Kapcsolódó technikák: fedőfestés porszórással: porszórás-beégetés-hűtés, a termék nagyobb korrózióvédelmének biztosítására; szennyvíz előkezelés a hatóság 16328-2/2013. számú határozattal meghosszabbított H-158413/2008. számú vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélye szerint; vízlágyítás: ionmentes víz előállítása. III. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: 1.) Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1.1. A légszennyező pontforrások megnevezése, a kibocsátott légszennyező anyagok, valamint az elérhető legjobb technika alapján meghatározott kibocsátási határértékek a mellékelt, 16. verziószámú táblázatban kerültek megállapításra. 1.2. A technológiai berendezések szakszerű üzemeltetésével biztosítani kell a megállapított kibocsátási határértékek betartását, meg kell akadályozni a környezeti levegő indokolatlan terhelését. 1.3. A technológiákhoz tartozó légtechnikai berendezéseket, leválasztót üzemeltetni kell, meghibásodás esetén a tevékenységet a hiba kijavításáig fel kell függeszteni. 1.4. A légszennyező forrás üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a tüzelőanyag és festék felhasználást, üzemidőt, üzemzavarokat, karbantartások elvégzésének idejét és módját.
2
1.5. A P11, P14, P15, P16, P33 és P34 jelű légszennyező források kibocsátását 5 évente méréssel kell igazolni. A határértéknek való megfelelés érdekében a soron következő mérést 2018. szeptember 30-ig jegyzőkönyvének benyújtásával kell igazolni. 1.6. A P55, P56, P57 jelű légszennyező források kibocsátását szintén 5 évente méréssel kell igazolni. A határértéknek való megfelelést első alkalommal a 2014. november 30-ig elvégzett mérés jegyzőkönyvének benyújtásával kell igazolni. 1.7. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. A mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 60 napon belül be kell nyújtani a Felügyelőségre. 1.8. A mérés során előírt mérési módszert, vagyis szabványos vagy azzal bizonyítottan egyenértékű mérést kell alkalmazni, amelyet csak arra akkreditált mérőszervezet végezhet. 1.9. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (KAR, LAL és LM adatlapok a Felügyelőség honlapján elérhetők, a http://edktvf.zoldhatosag.hu/ címen). 1.10. Az üzemeltetőnek a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Felügyelőség részére be kell jelenteni (LAL adatlapon), és egyúttal kérni kell a levegőtisztaság-védelmi engedély módosítását. 1.11. A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést minden év március 31-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon (LM adatlapon) kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. 1.12. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő légszennyező anyagra (beleértve a határértékkel nem szabályozott komponensekre és a 999 kódjelű CO2-ra mint üvegházhatású gázra) vonatkozóan meg kell tenni. 2.) Vízvédelmi előírások: 2.1. A közcsatornába bocsátott szennyvíz minőségének az alábbi küszöbértékeknek kell megfelelnie: Vizsgálandó komponens pH KOIk 10’ ülepedőanyag Ammónia-ammónium N Összes só Szulfát Sz. o. e. összes vas összes cink összes nikkel
Vízjogi engedély szerinti küszöbérték 6,5–10 1000 mg/l 150 mg/l 100 mg/l 2500 mg/l 400 mg/l 50 mg/l 20 mg/l 2 mg/l 1 mg/l;
valamint az előtisztított ipari szennyvíz minőségére, a más szennyvizekkel való keveredés előtt: Összes Ni 0,5 mg/l Összes Zn 2,0 mg/l. 2.2. A technológiai szennyvíz csak a szennyvíz-előtisztító rendszerben történt kezelés után kerülhet kibocsátásra. 2.3. Az üzemnek érvényes vízminőségi kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. Az esetleges környezetszennyezést a Felügyelőség részére haladéktalanul be kell jelenteni. 2.4. A csapadékvíz elvezető rendszer üzemeltetését, karbantartását folyamatosan kell végezni. 2.5. Az üzemeltetett csatornába kizárólag csapadékvíz vezethető, szennyvízbekötés tilos. 2.6. A kiépített csapadékvíz elvezető rendszerrel összegyűjtött és a Szent György patakba vezetett víz minőségének meg kell felelnie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „időszakos vízfolyás befogadó”-ira vonatkozó alábbi küszöbértékeknek: Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk: 75 mg/l Biokémiai oxigénfogyasztás BOI5: 25 mg/l Összes lebegő anyag: 50 mg/l Összes foszfor, Pösszes: 5 mg/l
3
Összes nitrogén: Összes szervetlen nitrogén, öNásv: pH: Ammónia- ammónium- nitrogén: Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok):
25 mg/l 20 mg/l 6–9,5 5 mg/l 5 mg/l
2.7. A befogadóba való becsatlakozás előtt épített hordalékfogó műtárgy mindenkori jó állapotban tartásáról, rendeltetésszerű üzemeltetéséről gondoskodni kell. 2.8. A FAVI adatlapokon bejelentett adatok esetleges változásait a tárgyévet követő március 31-ig be kell jelenti. 2.9. Jóváhagyott önellenőrzési rendszert kell működtetni, a mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel kell végeztetni. 3.) Hulladékgazdálkodási előírások: 3.1. A keletkező hulladékot elkülönítve, környezetszennyezést kizáró módon, a jogszabályokban előírtak
szerint, megfelelő módon kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni. 3.2. Az üzemszerű működés során keletkezett hulladékok további hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról – e tevékenységre a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezet útján – gondoskodni kell. Az átadó köteles meggyőződni az engedély meglétéről. 3.3. A keletkező és kezelt hulladékok nyilvántartását a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet szerinti kódokkal kell vezetni. 3.4. Az engedélyes mint a hulladék termelője a 440/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben meghatározott adattartalmú, naprakész nyilvántartást köteles vezetni a tevékenysége során képződő, másnak átadott hulladék mennyiségéről és fajtánkénti összetételéről, valamint rendszeres adatszolgáltatását a rendelet szerint meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal a rendelet mellékletei szerint köteles teljesíteni. 3.5. A hulladék gyűjtésére biztosított helyiségek rendszeres karbantartásáról, tisztításáról folyamatosan gondoskodni kell. 3.6. A gyűjtőhelyen egy évben keletkezett veszélyes hulladék mennyiségénél több nem gyűjthető. 3.7. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni. A havária elhárításhoz megfelelő mennyiségű anyagok, eszközök a telephelyen rendelkezésre kell, hogy álljanak. 3.8. A folyékony vegyi anyagok és veszélyes hulladékok gyűjtését úgy kell megoldani, hogy a meghibásodás folytán kiömlő hulladék kármentőbe kerüljön. A kármentőnek az itt elhelyezett veszélyes hulladék maximális mennyiségének felfogását biztosítania kell. 4.) Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 4.1. A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni Felügyelőségünknek. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalást adták: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Szolgálat Városüzemeltetési Irodája 18-241/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „484-2/2014 ikt. számú megkeresése alapján a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. (székhelye: 2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14.) részére Tatabánya, Búzavirág u. 14., 7867/42 hrsz. alatti telephelyen egységes környezethasználati engedély kapcsán mint a helyi környezet- és természetvédelem kapcsán megkeresett szakhatóság az alábbi szakhatósági állásfoglalást hozom: Az egységes környezethasználati engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárulok.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének KER/067/00207-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása a következőket tartalmazza: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) a GRUNDFOS Magyarország Kft. (továbbiakban: Kft., 2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14.) egységes környezethasználati engedélyéhez közegészségügyi szempontból hozzájárul.
4
Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1329-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság) mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: a Hatóság a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. (2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14.) részére – az Encotech Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. által készített SZ-225/2013. munkaszámú dokumentációban foglaltak alapján – a tevékenység bővítéséhez és egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul: A szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés, tisztítás és a befogadóba juttatás a tárgyban kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyek alapján végezhető. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügydöntő hatóság határozata, ill. az eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” IV. Az egységes környezethasználati engedély 2024. június 30-ig hatályos. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyesnek 2019. február 1-ig be kell nyújtani. V. A GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. (székhelye: 2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14.,) a kérelem elbírálásáért járó 750 000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 375 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg. Indokolás A hatóság a GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. (székhelye: 2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14., továbbiakban Kft.) részére H-4547-24/2008. sz. határozatával a 2800 Tatabánya, Búzavirág u. 14. sz. alatti telephelyén folytatott kataforetikus (katódos rendszerű elektroforetikus – CED) mártó rendszerű festést megelőző felületkezelési tevékenységre egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott. A Kft. kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatát kérte, melyhez csatolta a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, majd a hatóság hiánypótlási felhívására megfizette a 750 000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az eljárás megindulásáról értesítette a társadalmi szervezeteket, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. §-a alapján hirdetményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. Az ENCOTECH Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (1089 Budapest, Bláthy O. u. 41.) által benyújtott dokumentáció nem felelt meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII.
5
törvény, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) előírásainak, ezért a hatóság hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. A hatóság a kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz mellékletének 2.6. pontja alá tartozó tevékenység: „Fémek és műanyagok felületi kezelése elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t”. Az alkalmazott technológia és jellemző adatai A GRUNDFOS Magyarország Gyártó Kft. Tatabányán a Nyugati Ipari Parkban valósult meg, első ütemben a fémszerkezet gyártási technológia települt, később bővült a felület előkészítő és kataforetikus, azaz katódos rendszerű elektroforetikus (CED) mártó rendszerű festési technológiával. A telephelyen két gyártócsarnok: GMH1-motorgyártó egység és GMH2-szivattyú összeszerelő üzem működik. Az egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység a GMH2 üzemben folyik. A GMH2 gyáregységben villanymotorok és szivattyúk házainak festése történik. A felületkezelendő anyag átesik egy kataforetikus, azaz katódos rendszerű elektroforetikus (CED) mártó rendszerű festésen, mely vízbázisú festékkel vonja be a fémfelületet. A Kft. teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be az elmúlt 5 évben végzett fém felületkezelő tevékenységére, illetve a felületkezelés kapacitásának 381 600 m2/év-ről 534 000 m2/évre történő növeléséhez. A kádak (előkezelés és KTL festés) összes térfogata a 121 m3-ről 130 m3-re növekszik, melyből a kezelő kádak össztérfogata 49 m3-ről 58 m3-re növekszik. Kataforetikus mártó rendszerű festőblokk működése: A függesztékekre felrakott munkadarabokat automata gépsor továbbítja a kádakban, amelyekben történik a zsírtalanítás, öblítés, aktiválás, cink-foszfátozás, passziválás és végül a festés. A festékréteg kikeményítése hőkezeléssel történik egy kádkemence kialakítású berendezésben. A kádak alatt egy 1075 m3 térfogatú vízzáró vasbeton kármentő medence található. A foszfátozó kád alatt külön található egy 10,5 m3 nagyságú medence, amelybe havária esetén a kád tartalma kerül, és innét kiszivattyúzható. Elektrosztatikus porfestés: Az alapozó festés után egyes munkadarabok fedőfestésre kerülnek a porszóró festősoron. A művelet porszóró kabinban elektrosztatikus porszórással történik. A porfestett elemek ezt követően a kemencébe kerülnek, ahol 200oC körüli hőmérsékleten a festék polimerizálódik. A munkadarabokat ezután hűtik. Környezeti igénybevételek: 1.) Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A technológia a Tatabányai Ipari Parkban üzemel. A telephelyen levegővédelmi szempontból 5 technológiát különíthetünk el, melyekhez 19 légszennyező pontforrás kapcsolódik: T1 Energiaellátás T3 festés, felületkezelés (vízbázisú KTL festés) T4 motorház festése (oldószeres) T5 villanymotorgyártás T13 szivattyúgyártás. Jelen engedélyben a hatóság csak az egységes környezethasználati engedélyköteles T3 festési, felületkezelési technológiára – mint felületkezelés – tesz előírásokat. A két üzemrész – GMH1-motorgyártó egység és GMH2-szivattyú összeszerelő üzem – egyéb technológiáihoz kapcsolódó légszennyező pontforrásokra a 2441-4/2012. számú levegőtisztaság-védelmi engedélyben előírtak vonatkoznak. T3: festési felületkezelési technológiához tartozó pontforrások: P11 GMH2 festőfülke elszívó kürtő P14 KTL festés elszívó kürtője P15 KTL beégető kemence kürtő I. P16 KTL beégető kemence kürtő II.
6
P33 porfestő beégető kazán kürtő P34 porfestő elszívó kürtő P55 KTL hűtő kürtő I. (új pontforrás) P56 KTL hűtő kürtő II. (új pontforrás) P57 KTL hűtő kürtő III. (új pontforrás) Kibocsátott légszennyező anyagok: ecetsav, aceton, butil-glikol, butil-glikol-acetát, 1-metoxi-2 propanol, xilolok, etil-acetát, butil-diglikol, valamint a földgáz tüzelés füstgázai: szén-monoxid, nitrogén-oxidok, kéndioxid, szilárd anyag és szén-dioxid. A KTL festési technológia üzemeltetése során a légszennyező anyagokat kibocsátó pontforrások üzemeltetésekor az alábbi kibocsátási határértékeket kell betartani: C csoportba tartozó szerves anyagok 150 mg/m3 A fenti határérték 3 kg/h vagy ennél nagyobb légszennyező anyag tömegárama esetén érvényes. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértéket. A KTL beégető kemence léghevítőjének kürtőjén kibocsátott légszennyező anyagokra az alábbi határértékeket kell betartani: kénoxidok 2D 500 mg/m3 szén-monoxid 2D 500 mg/m3 nitrogén-oxidok 2D 500 mg/m3 A kibocsátási határértékek termikus technológia esetén a száraz véggáz 5 tf %-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre, és 101,3 kPa nyomásra vonatkoznak. szilárd anyag 1O 3 mg/m3 A festési technológia működése során káros, határérték feletti légszennyezés nem várható. A vízbázisú festékek alkalmazásával a levegőt károsító szerves oldószerkibocsátás minimálisra csökkent. A festőkádak ellenáramú öblítőrendszere következtében oldószer csak alacsony koncentrációban kerül a levegőbe, a kis hőmérsékleten (30ºC) történő festés során a kádakból történő oldószerdiffúzió szintén minimális. A porfestési technológia során a ciklonnal leválasztott festékport teljes mértékben recirkuláltatják, visszavezetik a folyamatba. A ciklonos leválasztás után finomszűrők vannak beépítve a rendszerbe, ezzel a porleválasztási hatásfok 99,9 %. A kapacitásbővülés kapcsán három új pontforrást létesít a Kft., mely a festőben meglevő 2 db hűtő, illetve egy db hűtőként funkcionáló kemence külön elszívását és kivezetését biztosítja. A határértékként megadott koncentrációk száraz, normál állapotú (101,3 kPa, 273,15 K), a P15, P16, P33 pontforrások esetén 5 % vonatkoztatási oxigén koncentrációjú véggázra vonatkoznak. A technológiai berendezések, a leválasztó műszaki paraméterei alapján megállapítható, hogy a levegőterhelést okozó technológiák megfelelnek a BAT elvárásnak. A telephely a légszennyezettség agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete szerint a 3. „Komárom-Tatabánya-Esztergom” légszennyezettségi zónába tartozik, amely alapján a kén-dioxid E, szén-monoxid F, nitrogén-dioxid C, PM10 D, a benzol légszennyező anyag pedig az E kategóriába lett besorolva. Az emisszióértékek felhasználásával terjedésszámítást végeztek az Aermod View Gauss-féle füstfáklya diszperziós modellel a hatásterület lehatárolás céljából. A levegőterheltség-változást elvégezték kén-oxidok, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, mint NO2, szállópor, aceton, butil-glikol, xilolok, ecetsav és etil-acetát esetén, a levegőterheltség-változások nem haladták meg a vonatkozó határértékek 10%-át, továbbá a terhelhetőség 20%-át. A légszennyező anyagok hígulása a kibocsátási magasságok mellett biztosítható, a levegőterhelést okozó légszennyező anyagok nagy távolságú terjedése nem várható. Megállapítható, hogy egyik kibocsátott komponens esetén sem jelölhető ki a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban K r.) 2. § 14. pontja szerint értelmezett hatásterület. A Felügyelőség tájékoztatja az engedélyest, hogy a környezetvédelmi hatóság egy telephelyen több egyforma, hasonló műszaki, illetve üzemelési paraméterekkel működő berendezés esetén, az üzemeltető kérésére felmentést adhat, amennyiben egy berendezés mérésével a többi berendezés légszennyező anyag kibocsátása is meghatározható.
7
A légszennyező kérelme alapján, az alkalmazott technológiára, illetve a kisebb légszennyező anyag mennyiségre való hivatkozással, a környezetvédelmi hatóság a kétévenkénti és az ötévenkénti időszakos mérési kötelezettség alól legfeljebb kettő, illetve öt évre felmentést adhat. 2.) Vízvédelmi szempontból: A telep vízellátását az ÉDV Zrt. biztosítja. Szociális vízigény 3 műszakban 25 alkalmazottra vetítve 2,5 m3/nap fogyasztással számolva éves szinten kb. 640 m3 a vízfogyasztás. A telephely vízellátása 4700 m3/év mennyiségben városi hálózatról történik. A CED-felületkezelő-festő üzem kommunális célra történő felhasznált mennyisége 640 m3/év, a technológiában felhasznált mennyiség 2600 m3/év. A szennyvízvezeték a telephely ÉK-i sarkánál köt a városi hálózatra. A technológiai szennyvíz a KTL-festőkádak technológiai folyamata során keletkezik, ami előtisztítás után közcsatornába jut, valamint kb. 640 m3/év mennyiségű folyékony hulladékként elszállításra kerül. Ez a 110114 EWC kódszámú zsírtalanítási folyékony hulladék engedéllyel rendelkező kezelőnek kerül átadásra. A kádak tartalma leeresztéskor a kádak alatt lévő gyűjtőzsompba kerül, majd onnét úszókapcsoló segítségével a szennyvíz előkezelőre vagy a 20 m3-es gyűjtőtartályba. A technológia során keletkező szennyvizek kezelése a 16328-2/2013 határozattal módosított H-158413/2008. vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedély szerint történik. A következő műveletekből áll: pH beállítása mésztej adagolással, koagulálás vas(III)-kloriddal és polielektrolittel, flokkulálás Gordofloc Q 5930-cal és Sedrotec 401 A-val, szűrés keretes nyomóprésen, majd homokon és aktív szénen keresztül. A bővítés a szennyvíz minőségében érdemi változást nem okoz, az előkezelő kapacitása megfelelő. Az előkezelendő szennyvizek szakaszosan keletkeznek, melyeket egy 12 m3-es gyűjtőtartályba gyűjtenek. A telephelyen a tetőről lefolyó szennyezetlen csapadék közvetlenül a csapadékvíz elvezető rendszerbe kerül, míg a szennyezett csapadékvíz a betonozott felületekről egy olajfogón keresztül távozik a csapadékvíz elvezető csatornába. A telephely csapadékvíz elvezetésére a H-943-5/2008. sz. vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, melynek megújítása jelenleg az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságnál folyamatban van. A csapadékvizek és a talajvizek védelmét az üzemi épületen belüli elhelyezés és a szennyvíztisztítás kármentőaknás megoldása biztosítja. A technológia teljesen zárt, az aknák, kármentőmedencék vízzáróak. A telepítés nem jár épületen kívüli földmunkákkal. Tatabánya település a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25) KvVM rendelet alapján fokozottan és kiemelten érzékeny. A CED technológiához egy 20 m3-es föld alatti tartály köthető, amelyben a zsírtalanító kádakból keletkező hulladékot gyűjtik. A tározó 0,8 m x 0,8 m-es aknafedlappal zárt, telítettségi szintjelzővel ellátott. Havária következhet be a mechanikai rendszer meghibásodása, üzemzavar vagy emberi mulasztás esetén. Vészhelyzet esetén (csőtörés, munkadarab leesése) a rendszerben lévő festékoldat egy leeresztő tartályba kerül átfejtésre, amely a KTL festőkád egyik egysége. Az átfejtés során festékhulladék keletkezhet. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák, balesetek is. Az egész festőrendszer alatt vasbeton kármentő medence található, amely az összes kád térfogatát be tudja fogadni. A tevékenység vízvédelmi szempontból megfelel a BAT-követelményeknek, a bővítés után is. A Kft. rendelkezik a érvényes Üzemi Kárelhárítási tervvel (490-2/2010.). 3.) Hulladékgazdálkodási szempontból: Üzemelés során a következő helyeken keletkezik hulladék: Felület-előkezelő berendezés, KTL festőberendezés, Szennyvízkezelő berendezés, Fedőfestő berendezés (porszóró festősor) működése során. A felület-előkezelése során a foszfátozó kád hőcserélőjén iszap rakódik le, amelyet savas mosással távolítanak el. Ennek során foszfátiszap hulladék keletkezik. A KTL festőberendezésnél festék szűrőzsák, illetve a felhasznált festékadalék, kötőanyag, pigment göngyölege, illetve a festőkád leürítése során festékhulladék keletkezik. A szennyvízkezelő berendezésben a keletkező szennyvizek kerülnek folyamatosan semlegesítésre koaguláló, semlegesítő és flokkuláló szerek hozzáadásával, ezen kívül préselt szennyvíziszap hulladék is keletkezik. A fedőfestő berendezésben porfestéket alkalmaznak, ebből porfesték hulladék keletkezik.
8
Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységből 2012. évben keletkező hulladékok mennyiségi adatai a következők: EWC kód
Megnevezés
110108* 110109*
Foszfátozásból származó iszapok Veszélyes anyagokat tartalmazó iszap és szűrőpogácsa. Zsírtalanítási hulladék, amely különbözik a 110113-tól Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- és lakk hulladékok
110114 080111*
2012. évben mennyiség (t) 2,5 3,6
keletkezett
98,2 1,7
A felületkezelési technológiából keletkező hulladékok mennyisége a telephelyen keletkező összes hulladékmennyiség 2-3 %-a. A hulladékokat a technológiai sziget melletti napi gyűjtőhelyen gyűjtik, és innét szállítják át az üzemi gyűjtőhelyre, az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatát a hatóság határozattal jóváhagyta (H-223892/2005), működésben azóta változás nem következett be. A hulladékok rendszeresen kiszállításra kerülnek, azokat engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át. 4.) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A tervezett kapacitásbővítés jelentős építési munkával nem jár, az építési tevékenység zajkibocsátása a telepítési területhez legközelebbi védendő ingatlanokon nem haladja meg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 2. számú melléklete szerinti, építési zajra vonatkozó zajterhelési határértékeket. A létesítmény üzemelése során a technológia zajforrásai és a tevékenységhez kapcsolódó egyéb üzemviteli, légtechnikai berendezések zajkibocsátásával, illetve kisebb mértékben a közúti forgalom hatásával lehet számolni. Az előzetes számítások alapján, a telephely zajvédelmi hatásterülete az üzemi zaj tekintetében nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, nem éri el Tatabánya Város védendő lakóterületét, így e területek vonatkozásában zajvédelmi előírások nem szükségesek. A szokásos üzemeléshez kapcsolódó járműforgalom érzékelhető mértékben nem növeli meg az igénybevett utak forgalmi zaját. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés, valamint a 6. § (1) bekezdés alapján került megállapításra, számítással. A hatásterület által érintett területek terület-felhasználási kategóriái „Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 10/2000. (III. 23.) sz. rendelete a Nyugati Ipari Park helyi építési szabályzatáról” alapján kerületek meghatározásra. 5.) Táj- és természetvédelmi szempontból: A tervezett építéssel érintett terület országosan nem védett, és nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A hatóság az eljárása során tanulmányozta az elérhető legjobb technika alkalmazását, és a következőket állapította meg: A technológia során korszerű felületkezelő anyagokat, vizes bázisú festékeket alkalmaznak. A CED felületkezelő-festő üzemben nem használnak króm-, cianid tartalmú vegyszereket, biocidokat, fokozottan rákkeltő anyagokat tartalmazó vegyszereket. A felhasznált anyagok újrahasználata biztosított, mivel a kezelőkádakat nem ürítik, csak megfelelő anyagok utánpótlását végzik el. A technológia során keletkező szennyvizek kezelése, pH beállítása, koagulálás, flokkulálás és szűrés keretes nyomóprésen, majd homokon és aktív szénen keresztül biztosítja a megfelelő szennyvízminőségi paramétereket. A csapadékvizek és a talajvizek védelmét az üzemi épületen belüli elhelyezés és a szennyvíztisztítás kármentőaknás megoldása biztosítja. A technológia teljesen zárt: az aknák, kármentőmedencék vízzáróak. A vízbázisú festékek alkalmazásával a levegőt károsító szerves oldószer-kibocsátás minimálisra csökkent. A festőkádak ellenáramú öblítőrendszere következtében oldószer csak alacsony koncentrációban kerül a
9
levegőbe, ami egyben víztakarékos megoldás. Az alacsony hőmérsékleten történő festés során a kádakból történő oldószer-diffúzió szintén minimális. A porfestési technológia során a ciklonnal leválasztott festékport teljes mértékben visszavezetik a folyamatba, így hulladék keletkezésével nem jár. A ciklonos leválasztás után finomszűrők vannak beépítve a rendszerbe. A festőfülkékben szórófestés során a festékköd leválasztására szűrőpaplanok vannak beépítve a szilárd por kibocsátás csökkentésére. Az üzemi gyűjtőhely és a munkahelyi gyűjtőhelyek kialakítása megfelelő, rendszeres elszállításuk és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadásuk megoldott. A (CED) mártó rendszerű festési eljárás felügyeleti rendszere úgy van kialakítva, hogy minden hibalehetőséget, mely technológiai problémát, haváriát okozhat, monitoroz, és azonnal riaszt, így a szükséges intézkedéseket a legrövidebb időn belül meg lehet tenni. A Kft. a karbantartási tervében folyamatosan végzi az üzem technológiai és kiszolgáló berendezéseinek karbantartását. A GRUNDFOS Magyarország Kft. kapcsolt irányítási rendszereket működtet, melynek pillérei a következők: Minőségügyi (ISO 9001), Környezetvédelmi (ISO 14001), Munkabiztonsági (18001). A felületkezelés kapacitás növelése sem a hulladék mennyiségében, sem a légszennyezőanyagok összes kibocsátásban, sem a képződő szennyvízzel kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségében nem okoz jelentős kibocsátásváltozást. Az eljáró hatóság megkereste az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hatáskörrel bíró szakhatóságokat: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Szolgálat Városüzemeltetési Iroda 18-241/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Tatabánya, Búzavirág u. 14., 7867/42 hrsz. alatti telephelyen és környezetében Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének 32/2011. (IX. 23.) sz. önkormányzati rendelete alapján helyileg védettséget élvező természeti érték és terület nem található. (A telephely a város településrendezési terve, szabályozási terve szerint ipari terület besorolású. A végzett tevékenységek fentiekkel összhangban vannak.) A szakhatósági hozzájárulást a 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. § alapján biztosított szakhatósági jogkörünkben, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. §-a és 4. számú mellékletében biztosított jogköre alapján eljárva hoztam meg. Kiadmányozási jogot Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását jóváhagyó 113/2013. (VI. 28.) sz. Közgyűlési határozat alapján, a II. fejezet 3. alpontja „Kiadmányozás” címszavában foglaltak szerint biztosít.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/002072/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) a Kft. egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati kérelemével kapcsolatos szákhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegőhigiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján az alábbiak kerültek megállapításra: A Kft. Tatabánya, Búzavirág út 14. sz. alatti telephelye 1999-ben zöldmezős beruházásként létesült Tatabánya Nyugati Ipari Parkjában, korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen. A GMH1-es motorgyártó üzemegység átadása 2000. május 5-én volt, 2002 októberében adták át a GMH2-es gyáregységet, a szivattyúgyártó üzemet. Az automatizált, zárt rendszerű festősor a felületkezelő berendezéssel és a hozzá kapcsolódó szennyvízelőkezelővel 2002-ben került telepítésre GMH 2-es gyáregységbe. A felületkezelő-festő egységgel együtt tervezett porszóróüzem technológia egységeit későbbi időpontban, 2005. év második félévében telepítették a gyáregységbe, külön technológiai terv alapján.
10
Az egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység a kataforetikus (katódos rendszerű elektroforetikus - CED) mártó rendszerű festést megelőző felületkezelés. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egységes környezethasználati engedélyt adott ki a tevékenységre H-4547-24/2008. iktatószámú határozatában. Az engedélyt nem módosították. Az engedély öt évig, az ötéves környezetvédelmi felülvizsgálatra kiadott határozat jogerőssé válásáig érvényes. Az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat ötévente felül kell vizsgálni. A GRUNDFOS csoport gyáraiban a festőüzemek világszerte ugyanazzal a technológiával dolgoznak. A magyarországi gyárak közül csak a GMH2-ben működik festőüzem. Ez az üzem nemcsak a két tatabányai, hanem a székesfehérvári gyáraknak is végez festési munkálatokat. Előfordulhat, hogy a csoport egy másik, külföldi gyárában működő festőüzem ideiglenes leállása esetén a magyarországi üzemnek kell átvenni annak termelését is, ideiglenesen vagy akár véglegesen. Ennek a lehetőségét akarják megteremteni azzal, hogy a CED festő-felületkezelő kapacitását megnövelik a jelenlegi 381 600 m2/év kapacitásról 534 000 m2/év kapacitásra. Ez kb. 30%-os kapacitásnövekedést jelent, amely jelentős módosításnak számít. Ez azonban egyelőre csak a lehetőség megteremtését jelenti, a kapacitáskihasználtság, azaz a gyártott termékek mennyisége jelentősen nem bővülne a közeljövőben. A GRUNDFOS Magyarország Kft. Tatabányán a Nyugati Ipari Parkban található, a 7867/42 helyrajzi számú területen. Zöldmezős beruházásként 1999-ben települt a korábban mezőgazdasági megmunkálás alatt álló területre. Tatabánya az M1-es (Bécs és Budapest közötti - E60, E75) autópálya mellett fekszik, az 1-es számú országos főút pedig átszeli a várost. Északkeleten a Gerecse hegység, délnyugaton a Vértes hegység nyúlványai, valamint Tata irányában a Tatai-medence határolják. Az Ipari Park a város ÉNy-i szélén, Tatabánya Kertvárostól Ny-DNy-ra található, légvonalban mintegy 600 m távolságban. A telephely a Szentgyörgypuszta irányába kivezető Búzavirág u. D-DNy-i oldalán fekszik a 190 m magas Halyagos domb tövében. A telephely gazdasági terület, ipari (egyéb vegyes) Gip besorolású területen található. Közvetlen szomszédai szintén ipari besorolású területek. É-i irányban megközelítőleg 300 m-re az ipari területet erdőterület, majd mezőgazdasági általános besorolású terület váltja föl. ÉK-i irányban az erdőterületet kb. 400 m után kertvárosias lakóterület és kertes mezőgazdasági terület, D-i és Ny-i irányban az iparterületet mezőgazdasági általános besorolású terület követi. Az IPPC engedélyben a KTL technológiához tartozó pontforrásként voltak feltüntetve a P14, P15, P16 jelű források, továbbá a kapcsolódó technológiaként megjelölt festési technológiához tartozó P11 jelű, illetve a porfestéshez köthető P33 és P34 jelű pontforrások. A pontforrásokban változás nem történt, azonban a kapcsolódó technológiákat – a Felügyelőséggel történt egyeztetések alapján – a Kft. egy technológia alá sorolta be 2010-ben, amely a festés, felületkezelés elnevezést kapta (3-as technológia). Az átsorolás célja a racionalizálás és a könnyebb áttekinthetőség volt. A kibocsátási határértékeket az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a H-4547-24/2008. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyben állapította meg. A pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok által okozott levegőterheltség-változások nem haladják meg a vonatkozó határértékek 10%-át, továbbá a terhelhetőségek 20%-át, így a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ 14. a), illetve b) pontja alapján a pontforrásokra levegőtisztaság-védelmi hatásterület nem határozható meg. A Kft. CED felületkezelő-festő üzemében a szociális célú vízhasználat mellett technológiai vízigényként a fürdő készítés-pótlás, öblítési műveletek vízigénye jelentkezik. Mind a szociális, mind a technológiai célú vízigények kielégítésére ivóvíz minőségű vizet használnak. Ezen kívül öblítő vízként a passziváló kád utáni öblítő kádban és a KTL festőkád utáni két UF öblítőkádat követő 3. öblítőkádban ioncserélt vizet használnak, melyet a telephely központi vízlágyítójában állítanak elő, s felszíni csővezetéken jut a CED üzembe. A telephely, így az üzem ivóvíz-szükségletét is az ÉDV Zrt. biztosítja. A CED felületkezelő üzem működtetése során a dolgozói vízhasználatból kommunális szennyvizek, a technológia működtetése során technológiai szennyvizek keletkeznek. A telephelyi szennyvízcsatorna hálózat befogadója az ÉDV Zrt. által működtetett városi közcsatorna hálózat Búzavirág u-i vezetéke. A Kft. Integrált Irányítási Rendszert működtet, melynek része az ISO 14001 szerinti környezetirányítási rendszer, amelyben a hulladékok kezelésére vonatkozó utasítások is megtalálhatók. A technológia kapcsán üzemeltetett zajforrások a mérési eredmények alapján határérték alatt maradnak. A honlapra feltöltött (http://edktvf.zoldhatosag.hu/kozerdeku/2014/melleklet/484-l.zip) dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembe véve megállapítható, hogy a tevékenység
11
környezetvédelmi engedélyezésében közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben, a felszínalatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével hozta meg. Az Intézet illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1329-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 484-10/2014. számú levelében – kérelemre indult, fém felületkezelés tevékenységének és bővítésének egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban – megkereste az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságot mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott, az Encotech Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. által készített SZ-225/2013. munkaszámú dokumentációban foglaltak összhangban vannak a Tatabánya 7867/15 hrsz-ú telepre kiadott vízjogi engedélyekben foglaltakkal. Vízellátás: A telephely szociális és technológiai vízellátása az ÉDV Zrt. által üzemeltetett városi hálózatról biztosított. Szennyvízelvezetés: A telephelyen kommunális, illetve technológiai szennyvíz keletkezik. A szennyvizek kezelésére a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. 16328-2/2013. számon módosított H-l584-13/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező előtisztító műtárgyat üzemeltet. A szennyvíztisztítási technológia névleges teljesítménye 4 m3/h. A napi maximális tisztító kapacitás 20 m3. A szennyvíz előkezelés műtárgyai: szennyvíz gyűjtőtartály (térfogata: 12 m3) kezelő reaktor (térfogata: 6 m3), beépítve keverő, pH merő mésztej bekeverő tartály (térfogata: 1 m3) flokkulálószer adagoló (térfogata: 100 liter) zsírtalanító oldat gyűjtő (volt havária) tartály (térfogata: 20 m3) CRN45-1 típusú szivattyú (Q=40 m3/h, H=20 m) keretes szűrőprés. A szennyvízkezelési technológián végighaladva a tisztított szennyvíz a telephelyi belső csatornahálózaton keresztül az ÉDV Zrt. által üzemeltetett közcsatornába kerül kibocsátásra. A festőüzemből érkező kibocsátás időszakos, a leeresztés folyamatosan történik. Csapadékvíz-elvezetés: A Tatabánya 7867/15 hrsz-ú telephely csapadékvíz elvezetése H-943-5/2008. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik. Az engedély időbeni hatályának meghosszabbítása jelenleg folyamatban van a Vízügyi Hatóságnál. A csapadékvizek tisztítására olajfogó és hordalékfogó műtárgyak üzemelnek, a tiszta és tisztított csapadékvizek a Szentgyörgy-érbe jutnak a vízfolyás jobb parti 1+375 km szelvényénél. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése és 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésén, továbbá 5. számú mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésén alapul.”
12
A teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégző ENCOTECH Kft. (1089 Budapest, Bláthy Ottó u. 41.) valamennyi szakterületre igazolta a készítők szakértők jogosultságát. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a III. fejezetben megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 79. § (1) bekezdése és a R. 20/A. § (1) bekezdése alapján 10 év időtartamra megadta, annak felülvizsgálatát a (4) bekezdésben foglaltak szerint írta elő. A R. 20. § (3) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapul: A T3 technológia P11, P14, P15, P34, P55, P56 és P57 jelű pontforrásain kibocsátott szerves oldószer komponensekre vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértéket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiak VM r.) 6. mellékletének 2.3.1. és 2.4. pontja, a szilárd anyag eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékét a 7. melléklet 2.9. pontja állapítja meg. A T3 technológia P15, P16, P33 pontforrásain kibocsátott füstgáz komponensek általános technológiai kibocsátási határértékeit a VM r. 6. mellékletének 2.1.1 és 2.2. pontja határozza meg. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása a K r. 31.§ (1), (2), (4) bekezdései alapján történt. A mérésre vonatkozó rendelkezéseket a hatóság a K r. 25.§ (2) felhatalmazása alapján állapította meg. A mérések gyakoriságát a hatóság a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: R.) 5. §-a alapján a 15. § (1) bekezdése és 14. számú melléklete szerint állapította meg. A mérés során a mérési módszer megválasztását a R. 6. §-a és a 12. § (1) bekezdés rendelkezései határozzák meg. A mérést kizárólag a R. 8. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. Az üzemnapló vezetéséről a R. 18. § (1) bekezdése rendelkezik. A levegőtisztaság-védelmi engedély kiadására és módosítására vonatkozó rendelkezéseket a K r. 22. § (1), (4) és (5) bekezdései tartalmazzák. A zajvédelmi előírások a zaj és rezgésvédelem szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) és 11. § (5) bekezdése alapulnak. Az eljárási költségről a hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg. Győr, 2014.06.05. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
13
