ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős
év:
hó:
nap:
KÜJ: 100454589
KTJ:
101329845
EHKTJ: 101833939 Iktatószám:
1529-2/2015.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Kuller Gábor/ Pulai Judit/ Tóth Ilona Mária/ Kristóf Andrea/ Tarjányi István
Melléklet:
Tárgy:
Kövesi Mg. Kft. – Mocsa III. sz. baromfitelep egységes engedélyének felülvizsgálata
- határozat -
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) a Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) részére, a Mocsa 033/2. hrsz.-ú ingatlanon, nagy létszámú állattartó tevékenység végzésére a 6550-18/2007. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt, a Hortum Tervező és Mérnöktanácsadói Kft. (8900 Zalaegerszeg, Platán sor 19/B) által készített, K-161/2012 tervszámú és „Kövesi Kft. Mocsa 033/2 Hrsz-ú Mocsa III. számú Baromfitelep Teljes Körű környezetvédelmi Felülvizsgálati Dokumentáció” tárgyú tervdokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan – a diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt, valamint a baromfitelep üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyását is magában foglaló környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. 1. A tevékenység megnevezése: A Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Korlátolt felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11., KSH törzsszáma: 11614597-0147-113-08, cégjegyzékszám: 03-09-119090) a mocsai 033/2 hrsz. -ú ingatlanon lévő Mocsa III. pulykatelepet (EOV koordináta: X: 258092, Y: 586306) üzemelteti. A telepen pulyka-előnevelést folytatnak 6 db egyenként 1100 m2 alapterületű 11.000 férőhelyes istállóban, évente átlagosan 5 turnusban. Kapacitás: 66.000 férőhely Az engedélyköteles tevékenység TEÁOR kódja 0147 – baromfitenyésztés. Az engedélyezett tevékenység NOSE-P kódja: 110.05 2. Levegőterhelést okozó technológia megnevezése: A telephelyen diffúz forrás üzemel: T1 - állattartás
G:\Hulladek\2015\Kuller\1529-2.doc
Diffúz forrás: D1 Pulykanevelő telep A telephelyen üzemelő diffúz források: Létesítmények: 6 db ól (66.000 db összférőhelyes), egyenként 1100 m2. III. A Hatóság a Kövesi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Korlátolt felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.; a továbbiakban: Ügyfél) részére a mocsai 033/2 hrsz.-ú ingatlanon lévő Mocsa III. sz. pulykatelep üzemi kárelhárítási tervét jóváhagyja. IV. 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: A.)Levegőtisztaság-védelmi előírások 1. A tárgyévet követő év március 31-ig éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani a Hatóság részére. 2. A pormentesített utat minden időjárási körülmény között biztosítani kell. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. A telephelyen pormentesítésre kialakított tartályos járművet, locsolóvizet kell rendszeresíteni. A locsolás megtörténtét üzemnaplóval kell dokumentálni. 3. A facsoportokat és erdősávokat karban kell tartani, kivágás, kipusztulás esetén pótolni kell. 4. Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást – a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. 5. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő víz csöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A kiszárított trágya tárolásakor ügyelni kell az elegendő kapacitású, megfelelő szigetelésű tároló hely létesítésére. 6. Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. 7. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. 8. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel, kitrágyázáskor a trágya tartózkodási idejét a telephelyen minimálisra kell csökkenteni. 9. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. 10. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni. 11. Tartós bűzproblémák esetén, telephelyen belül, bűzcsökkentő célú védőfásítást kell telepíteni, gyorsan növekedő fasor, ill. magasra növő cserjesávval, őshonos növényfajokból, lágylombos fák telepítésével a telephely takaráshoz szükséges sűrűségben. B.)Zaj- és rezgésvédelmi előírás 1. A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. C.)Hulladékgazdálkodási előírások 1. Az állattenyésztés során keletkező állati hulladékok esetében az állategészségügyi előírásokat kell alkalmazni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon való gyűjtéséről, hulladékok további kezeléséről hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni.
2
3. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és - amennyiben a hulladékok mennyisége meghaladja a jogszabályban előírt mennyiségi küszöböt - a tárgyévet követő március 1-ig az adatszolgáltatási kötelezettséget is tejesíteni kell. 4. A haváriát a Hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni. 5. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén
biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. D.)Üzemi kárelhárítási terv elfogadására vonatkozó előírások 1. A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát, pedig azon telephelyén tartani, amelyre a terv vonatkozik. 2. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni kell. 3. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni kell. 4. A változásokról a Hatóságot 30 napon belül értesíteni. 5. A tervet a terv készítésére kötelezettnek a változások átvezetésétől függetlenül ötévenként továbbá az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia. 6. Esetleges káresemény bekövetkezte esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében a környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – köteles közreműködni. 7. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat, azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően, zártan, szóródás mentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni, továbbá hasznosításukról, ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással kell gondoskodni. E.)A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 1. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Hatóság hagy jóvá. 2. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén a telephelyen tárolt hulladékok és egyéb környezetveszélyeztető anyagok hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából történő elszállításáról illetve kezeléséről gondoskodni kell. 2.Szakhatósági előírások: A./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának KE-06D/EP/636-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28.-32.) hatóságtól 2013. április 5. napján érkezett megkeresésére az „Mocsa, Kövesi Kft. – Mocsa III. baromfitelep környezethasználati engedélyezéséhez felülvizsgálatra kötelezés” ügyében indított szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg.” B./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének XII-R067/00477-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) a Kövesi Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Mocsa III. számú baromfi telep környezethasználat engedélyezéséhez a megküldött dokumentáció áttanulmányozása után közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.”
3
C./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának KEF/20.2/889-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Felügyelőség (a továbbiakban Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint a K-l61/2012. munkaszámú „Kövesi Kft. Mocsa 033/2 hrsz-ú Mocsa III. számú baromfitelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció” című tervdokumentációban (Készítette: Hortum Tervező és Mémöktanácsadói Kft. 8900 Zalaegerszeg, Platán sor u. 19/B. 2/1.; továbbiakban: Felülvizsgálati dokumentáció) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS - a a következő: A Felülvizsgálati dokumentációban foglaltak talajvédelmi szempontból elfogadhatóak. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági közreműködésünk során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merült fel.” D./Mocsa Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének 580-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Kövesi Kft. (2911 Mocsa) Mocsa III. baromfitelep környezethasználati engedélyének felülvizsgálata során A helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően a szakhatósági hozzájárulást megadom. Egyben nyilatkozom arról, hogy a fenti tevékenység Natura 2000 területet nem érint, természetvédelmi értékeket és érdekeket nem sért, illetve nem veszélyeztet, és az érvényben lévő településrendezési eszközökkel és helyi rendeletekkel nem ellentétes. Nyilatkozatom nem mentesít más hatósági engedélyek és előírások megkérése alól. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság I. fokú határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” E./Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2373-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: a Hatóság, a Kövesi Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi út 11.) részére - a Hortum Tervező és Mérnöktanácsadói Kft. által készített munkaszámú dokumentációban foglaltak alapján - az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció elfogadásához és az engedély meghosszabbításához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul:
A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a telephelyre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltakat. A monitoring kutak kialakítását követően rendeltetésszerű üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni hatóságunktól a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemtől és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletnek megfelelő tervdokumentáció benyújtásával. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp – és
4
alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” F./A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 821-2/2014/VH számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád út 28-32.) 938-5/2014. számú megkeresése alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatja az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, hogy az előtte folyamatban lévő tárgyi eljárásban az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság által 2373-2/2014. számon kiadott szakhatósági állásfoglalását továbbra is fenntartja.” G./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatalának 10054/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 2005-5/2013. számú megkeresésére, a Mocsa Kövesi Kft. - Mocsa III. baromfitelep környezethasználati engedélyezéséhez hozzájárulok, azzal a feltétellel, hogy amennyiben a beruházás során termőföld igénybevételére kerülne sor, hivatalunktól más célú (végleges, illetve ha szükséges időleges) hasznosítási engedélyt szíveskedjenek beszerezni az igénybevétellel érintett termőföld területek vonatkozásában. A szakhatósági eljárás során felmerült eljárási költség összege 15.000 Ft. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” H./A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, kárelhárítási tervvel kapcsolatban adott, 35800/1240-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalása: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 15291/2015. számú megkeresése alapján a Kövesi Mg. Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) képviseletében a Hortum Kft. (8900 Zalaegerszeg, Nekeresdi u. 9/A) által benyújtott üzemi kárelhárítási terv jóváhagyásához, az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához, vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból az alábbi f el t ét e ll e l já ru lo k ho zzá :
Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp-és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. Az üzemi kárelhárítási tervet ötévenként mindenképpen, de ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében vagy tulajdonjogában változás következik be, öt éven belül is felül kell vizsgálni. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, a vízminőségi kár keletkezését az illetékes vízügyi hatóságnak bejelenteni. Az üzemi kárelhárítási tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni.
A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg. V. A jelen határozatban megadott engedély 2025. május 31-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a hatósághoz az engedély lejártát megelőzően a teljes körű felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani a környezetvédelmi felügyelőséghez, 2020. május 31.-ig
5
VI. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VII. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért az 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VIII. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg. INDOKOLÁS Az Ügyfél képviseletében Hortum Tervező és Mérnöktanácsadói Kft. (8900 Zalaegerszeg, Platán sor 19/B) 2013. január 24-én kérelmet nyújtott be a Hatósághoz. Az Ügyfél kérelméhez csatolta K-161/2012 tervszámú és „Kövesi Kft. Mocsa 033/2 Hrsz-ú Mocsa III. számú Baromfitelep Teljes Körű környezetvédelmi Felülvizsgálati Dokumentáció” tárgyú tervdokumentációt és annak elfogadását, így a 6550-1862007. számon kiadott egységes környezethasználati és egyben működési engedély módosítását és időbeli hatályának meghosszabbítását kérelmezte. Az Ügyfél a Hatóság 2005-2/2013. számú hiánypótlási felhívására megfizette, a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján, a I. sz. melléklet 3. fejezet 7. és 10/1. pontjai szerinti 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat és megfizette a szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját. A Hatóság a civil szervezeteket értesítette az eljárás megindításáról, azonban a civil szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. A Hatóság a benyújtott dokumentáció, illetve a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott dokumentációk alapján a felülvizsgálati eljárás során a következőket állapította meg: A tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ekr.) 2. számú melléklet 11/a. pontja alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységnek minősül. Engedélyezett tevékenység megnevezése és kapacitása: "Nagy létszámú állattartás, létesítmények intenzív baromfi baromfitenyésztésre, több mint 40 000 férőhely baromfi számára" Tevékenység ismertetése: Az érintett telephely Mocsa település külterületén helyezkedik el, az M1-es autópálya mellett, részben fásított, vasbetonlábas, drótfonatos kerítéssel körbekerített területen. A telephelyen 2003- óta folytatnak állattenyésztést., ezen belül pulyka előneveléssel foglalkoznak. A telephelyen pulyka-előnevelést folytatnak 6 db istállóban, melyek egyenként 1100 m2 alapterületűek, 11.000 férőhelyesek. Az istállókban évente átlagosan 5 turnusban végzik a nevelést. A napospulykák szállítása műanyag ketrecben történik. Az egy napos korukban a telepre került pulykák 6 hetesen 2 kg-os átlagsúllyal kerülnek elszállításra. A kiszállítást követően a nevelő épületeket alomtalanítják és fertőtlenítik.
6
A telephely fő tevékenysége az állattenyésztés, kapcsolódó tevékenység a műszaki karbantartás. A telephely területe 4,3 ha (43024 m2). Trágyakezelés: Az évi 5 turnus során, 2011. év folyamán kb. 780 tonna trágya keletkezett. A keletkező mélyalmos trágyát még ideiglenesen sem tárolják a telephelyen, a kitrágyázással egyidőben a trágya kiszállításra kerül. Takarmányozás: A takarmányt istállónként elhelyezett silótornyokban tárolják, melyekből a takarmány zárt rendszeren keresztül jut az etetőkbe. Az etetés függesztett etetőrendszerrel valósul meg, mely rendszer egy zárt pneumatikus feltöltésű takarmánytároló tartályból táplálkozik. Az állatok ivóvíz igényét harangitató biztosítja. Levegőtisztaság-védelem A baromfitelep több, mint 40.000 férőhelyes baromfitelep, üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és bűzhatással kell számolni. A telephelytől a legközelebbi különálló ház kb. 578 m-re található. A telephelyen található létesítmények: A telephelyen található 6 db baromfiistálló egyenként 1100 m2 alapterületű 11000 férőhelyes épületek. Évente átlagosan 5 turnus van. A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a Hatóság hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel. T1. Állattartás Diffúz forrás: D1 Pulykanevelő telep A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: Istállók szellőztetése, trágyatároló kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete az istállók közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A mellékelt szagszennyezett levegő terjedésének számítással való meghatározása alapján, a telep szagvédelmi hatásterülete az istállók homlokzatától mért 92 m-es távolságban határolható le a 85 méteres oldalhosszúságú bűzkibocsátó felület irányában, ill. a 179 méteres oldalhosszúságú bűzkibocsátó felület irányában 76 méter. A hatásterülettel érintett ingatlanok: 033/2, 033/4, 033/5, 033/6, 030/3, 034, 033/9, 02/30, 018, 033/1, 019/9, 032/1 hrsz. Itt teljesül a 3 SZE/m3 érték. Ez az a távolság, ahol a szagérzet kialakulásának valószínűsége esetlegesen még zavaró mértékű lehet. A bemutatott számítás alapján a bűzkibocsátás hatásterülete lakott területet nem érint. A tevékenység a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. Légszennyezettség tekintetében Mocsa település a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország többi területe” kategóriába van sorolva. A Mocsa I telephelyen telepített és a Mocsa III. telephelyen közösen üzemelő aggregátor, mint P1 légszennyező pontforrás, a Hatósághoz bejelentésre került a Mocsa I. telephelyre, de mivel a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 7. melléklet 2.8.3. pontja alapján a szükségáramforrást hajtó, helyhez kötött motorokra, amelyek évente 50 óránál rövidebb ideig üzemelnek kibocsátási határértéket nem kell kiadni. Amennyiben az aggregátor túllépi az évi 50 órás üzemidőt akkor az egységes engedély módosítását kell kérni, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete alapján összeállított engedélykérelemmel. A telephely Mocsa külterületén, a településtől kb. 578 m-re helyezkedik el. A telephelyen pulykanevelés folyik. Zajvédelem
7
A tárgyi ügyben benyújtott felülvizsgálati dokumentáció a hiánypótlást követően a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásainak, az Ekr., valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságát a Hatóság vizsgálta, a jogosultság igazolása a dokumentáció részét képezi. A benyújtott felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt mezőgazdasági terület, zajtól védendő létesítmények Mocsa község belterületén vannak 400 méter távolságban. A környezetben egyéb állattartó telepek illetve a nagyforgalmú, a környezet zaját domináns mértékben befolyásoló M 1 autópálya található. Az üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti-üzemviteli berendezések valamint a telepen belüli, nappali időszakban történő szállítás értelmezhető zajforrásként. A tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet a felülvizsgálati dokumentáció részét képező, Szilasi Imre szakértő által készített 201305 jelű mérési jegyzőkönyv mutatja be, mely szerint a zajforrások együttes működés melletti zajvédelmi hatásterülete nem éri el a község legközelebbi zajtól védendő területeit. A telephely működésével kapcsolatos forgalomból eredő zajszint növekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) kormányrendelet 7§ (1) szerinti 3 dB mértéket. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján, Mocsa Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2/2005. (III.30.) rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzata és szabályozási terve szerinti területi kategóriák szerint került lehatárolásra. Fentiek alapján megállapítható, hogy a baromfitelep üzemeltetése zajvédelmi szempontból megfelel az előírásoknak, külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11.§ (5) bekezdése írja elő. Természetvédelem Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás A telephelyen végzett tevékenység: pulyka-előnevelés, 6 db egyenként 1.100 m2 alapterületű 11.000 férőhelyes épületben, évente átlagosan 5 turnusban. A telephelyen dolgozók létszáma: 8 fő. A keletkező trágya 2013. évtől EWC 020106 kódszámú hulladékként kerül hulladékkezelőnek átadásra (komposztálásra). A telephelyen az istállók takarítását (seprűtisztaságú) száraz technikával végzik, azaz takarításból származó vizes hulladék már nem keletkezik, ez után végzik az istállók fertőtlenítését magas nyomású permetezővel. Az alomanyag (faforgács) első terítése gépi erővel, ömlesztett anyagból, míg a pótlása zsákos kiszerelésű alomanyagból kézzel történik. A zsákos almot saját tehergépjárművel szállítják, a kiürült műanyagzsák hulladékként (EWC 150102) gyűjtésre, majd átadásra kerül további kezelésre, hasznosításra. Az elhullott állati tetemeket zárt gyűjtőhelyen elhelyezett konténerben gyűjtik. Az EWC 150110* kódszámú állatgyógyászati és a fertőtlenítő szeres göngyölegeket évi kb. 200 kg mennyiségben veszélyes hulladékként az állattartó telep üzemeltetője munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjti. A telephelyen EWC 200301 kódszámú egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladék keletkezik, melynek gyűjtése fedett konténerbe biztosított, melyet a közszolgáltatónak rendszeres időközönként az Ügyfél átad. A telephelyen belüli anyagmozgatást 1 db Manitou MLT 627 típusú teleszkópos rakodógép biztosítja, melynek karbantartását, olajcseréjét szervizben biztosítják. Havária elsősorban járvány jellegű, tömeges állatelhullás lehet. Az Ügyfél állategészségügyi-járványügyi előírások betartása szerint jár el.
8
A tevékenység felhagyását követően hulladékok nem maradnak hátra, amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeresen elszállításra kerülnek. Az épületek elbontása esetén építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. Az elmúlt 5 évben keletkezett hulladékok mennyiségéről és minőségéről adatot szolgáltatott a telep üzemeltetője. Az üzemeltető a keletkező trágyát 2013. évtől EWC 020106 kódszámú hulladéknak tekinti és komposztálásra a Tatai Környezetvédelmi Zrt. –nek hasznosításra adja át. A trágya nem kerül a telephelyen gyűjtésre, annak folyamatos elszállítása biztosított. Trágya tárolás a telephelyen nem valósul meg. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvénnyel (továbbiakban Ht.) kapcsolatban módosított vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban Vgtv 44/F. § (1) bekezdése szerint a közszolgáltató – az önkormányzati rendeletben előírt módon – folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett. Az ilyen jellegű és összetételű anyagok 2013. évtől már nem minősülnek hulladéknak. Az elhullott állati tetemek esetében az állategészségügyi jogszabályok az irányadóak. Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés A telephelyi baromfitartási technológia korszerűsítésével a takarításból vizes hulladék már nem keletkezik, a trágya a telephelyről folyamatosan komposztálásra kerül elszállításra, a takarmánysiló zárt rendszerben történő feltöltésével az elérhető legjobb technikának való megfelelést igazolták. A Hatóság eljárása során a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának KE-06D/EP/636-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat IV. fejezet 2/ A. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatóságtól, „Mocsa, Kövesi Kft. – Mocsa III. baromfitelep környezethasználati engedélyezéséhez felülvizsgálatra kötelezés” ügyében szakhatósági megkeresés étkezett hivatalunkhoz. A baromfitelep felülvizsgálata hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § (3) bekezdésére - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Hatóságom hatásköre a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §, (1) bek. a) pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bek. c) pontja, illetékességét a Kr. 2. § (3) bekezdése, és 1. melléklete határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Ket. 44 § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének XII-R067/00477-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat IV. fejezet 2. B./ pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a Kövesi Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Kft. által a Mocsa 033/2. hrsz. alatt
9
üzemeltetett Mocsa III. számú baromfi telep környezethasználati engedélyének felülvizsgálatával kapcsolatosan – szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából – megkereste az Intézetet. A dokumentáció áttanulmányozása során az alábbiak kerültek megállapításra: A Kövesi Kft. Ezen a telephelyen, jelen formában 2003. évtől végez pulykanevelési és logisztikai tevékenységet, melyre a Felügyelőség 2007. évben 6550-18/2007. számon egységes környezethasználati engedélyt adott. A felülvizsgálat az engedély meghosszabbítása miatt vált szükségessé. A telep határától 400 m-en belül lakott terület nem található. A pulyka előnevelés összesen 6 db, egyenként 1.100 m2-es 11.000 férőhelyes épületben történik, évente átlagosan 5 turnusban. Az épületekben turnusonként 66000 db pulyka tartása történik. A telep területén a talajvíz monitorozása jelenleg nem történik. A Kft. 2013-ban monitoring kutak kiépítését tervezi, melyre 2012. évben vízjogi létesítési engedélyt kapott. A technológia során száraz trágyás mélyalom keletkezik, melynek teljes mennyisége mezőgazdasági hasznosításra kerül. Trágya tárolása a telepen nem történik. A dokumentációban foglaltak alapján megállapítható továbbá, hogy a bűzkibocsátás hatásterülete lakott területet és lakóházat nem érint. Összességében tehát a bűzkibocsátás nem idéz elő minőségi változást a lakott területek környezetterhelésében. Fentiek alapján, a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban foglaltak figyelembe vételével a tevékenység környezethasználati engedélyezése ellen közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. Kérelmező az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM. Rendelet 1. számú mellékletében foglalt igazgatási szolgáltatási díjat befizette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben, a felszínalatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7) Kormányrendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV. 10.) EüM rendeletben, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3) KvVMEüM rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével hozta meg. Az Intézet illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának KEF/20.2/889-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat IV. fejezet 2. C./ pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A Kövesi mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, ceglédi u. 11.) egységes környezethasználati engedélykérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyhez mellékelte a Hortum Tervező s mérnöktanácsadói Kft általa készített tárgyi baromfitelepre vonatkozó Felülvizsgálati dokumentációt. A Felügyelőség 2013. április 2-án kelt, 2005-5/2013. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és
10
igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Komi. rendelet 32/A.§ (1) bekezdése alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. A tárgyi Felülvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen folyik, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. A telepen mélyalmos tartás technológiát alkalmaznak, kitrágyázást követően a szervestrágyát nem tárolják, mivel azt megállapodás alapján mezőgazdasági termelőknek adják át mezőgazdasági felhasználásra. A tevékenységnek a talajra, mint környezeti elemre nincs jelentős hatása. Fentiek alapján megállapítható, hogy a telepen folytatott tevékenység a környező mezőgazdasági területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttünk. Szakhatósági hozzájárulásunk a fent idézett jogszabályi előíráson túl a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44.§-án alapul. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2013. április 4-én indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.9.5. pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Ket. 98. § (1)-(4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján járt el.” Mocsa Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének 580-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat IV. fejezet 2. D./ pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az 1923-5/2013. számú megkeresésében a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Kormány- rendelet 32/A. § (1) bekezdése, illetőleg 4. számú melléklet 4 pontja alapján, fenti ügyben a helyi környezet és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági nyilatkozatot kért. A fenti hatóság által honlapján megtalálható dokumentáció áttekintésével megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység helyszíne nem áll Natura 2000 védettség alatt. Megállapítottam továbbá, hogy a tervezett projekt nem sérti Mocsa Község Képviselőtestülete 7/2005. (IV.25.) számú önkormányzati rendeletével elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt településrendezési terve és helyi építési szabályzata előírásait, ezért ahhoz hozzájárultam. Mocsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 7/2005.(IV.25.) számú önkormányzati rendeletével elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt településrendezési terve és helyi építési szabályzata előírásait, ezért ahhoz hozzájárultam. Mocsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 7/2005. (IV.25.) számú önkormányzati rendeletének 1. számú függeléke tartalmazza azon helyrajzi számokat, amelyek helyi jelentőségű természetvédelmi területek, ilyenek a mocsai 0543, 0632, 0512, 00588/1, 0486, 0541/2, 0587 és a 0595. hrszámú területek. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján különleges természet megőrzési területekkel érintett földrészletek Mocsai ürgés legelő (HUDI20032), és a Mocsa 0476/1, 0476/2, 0476/4, 0476/5, 0476/6, 0477/1, 0499/1, 0595/13, 0595/14, 0595/15, 0596/2, 0599/2. hrszámú területek.
11
Jelen hozzájárulásom a fenti jogszabályhelyeken, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 44. § (1) és (6) bekezdés előírásai alapján adtam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. Fentiek alapján a rendelkező részben foglalt tartalommal a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 2373-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat IV. fejezet 2/ E. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 938-3/2014. számú levelében – a Mocsa 033/2 hrsz.-ú III. sz. baromfitelep – nagy létszámú állattartó telep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban - megkereste az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv – és iratanyagokat. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: -
-
-
A telephely vízellátását fúrt kútról biztosítják, melyre vonatkozóan Hatóságunknál a 337/2014. ügyiratszámon folyamatban van a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás. A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt 25 m3- es fémtartályban történik. Technológiai szennyvíz az istállók száraz takarítási technológiája miatt nem keletkezik, azonban a telepen összesen 12 db 8 m3-es akna található, melyek üzeme kívül lettek helyezve. A csapadékvizek a technológiából eredően nem szennyeződhetnek. A telephelyre lehulló csapadék jelentős része a burkolatlan felületen elszikkad. Az istállók tetejéről lefolyó csapadékvíz szintén a terület burkolatlan felületein szikkad el. A domborzat természetes lefolyási viszonyaiból adódóan a csapadék egy része a 022 hrsz.-ú árokba kerül, majd ott elszikkad. A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kút kialakítását tervezik. A kutak létesítésére érvényes- H-9775-6/2012.- vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. A tárgyi tevékenység az árvíz és jég levonulására, illetve a mederfenntartásra hatást nem gyakorol.
A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44.§ (9) bekezdése zárja ki. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XIT. 17.) Korm. rendelete 7.§ (1) bekezdésén alapul. A hatóság állásfoglalását a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 12/A. § szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.”
12
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komáromi Járási Hivatal Járási Földhivatalának 10054/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat IV. fejezet 2/ G./ pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 2005-5/2013. számú levelében megkereste hivatalunkat, hogy a Mocsa Kövesi Kft. – Mocsa III. baromfitelep környezethasználati engedélyezésének ügyében szakhatósági hozzájárulását kérje. Állásfoglalásom a kérelmen, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Törvény, a földhivatalokról a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 2006. évi 338. Korm.rendelet, valamint a Közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. CXL. törvényen (Ket.) bekezdésein alapul.” Az Ügyfél a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 11. a.) pontja alapján kárelhárítási terv készítésére kötelezett. A Hatóság a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Kormány rendelet 6. § (5) bekezdése alapján, az üzemi kárelhárítási terv elbírálásával kapcsolatban, megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, kárelhárítási tervvel kapcsolatban adott, 35800/1240-1/2015.ált. számú szakhatósági állásfoglalását a Hatóság jelen határozat IV. fejezet 2/ H. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A Hortum Kft. (8900 Zalaegerszeg, Nekeresdi u. 9/A.) által benyújtott üzemi kárelhárítási terv jóváhagyásához, az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárásában az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 1529/2015. számon, 2015. január 22-án megkereste a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint első fokú vízügyi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges iratanyagokat. A Hatóság a mellékletként megküldött Üzemi Kárelhárítási Tervet a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: -
A terv megfelel a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Kormány rendeletben előírtaknak. A terület nem érint vízbázis védőterületet. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Mocsa érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település.
A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött, a rendelkező részben foglalt előírás megtételével a felszín alatti vizek védelme érdekében. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 1. pontján alapul.
13
A hatóság állásfoglalását a Korm. rendelet 14. §-a szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A Hatóság megállapította, hogy a benyújtott üzemi kárelhárítási terv megfelel a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet előírásainak, ezért tárgyi rendelet 6. (5) bekezdése alapján, a rendelkező részben foglaltak szerint az jóváhagyta. Az üzemi kárelhárítási terv elfogadására vonatkozó előírások a környezetkárosítás megelőzéséről és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 8 – 9 és 11. §-án alapulnak. A Hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint környezetvédelmi működési s egységes környezethasználati engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint az Ekr. 17. § (2) bekezdése, az Ekr. 20. § (3) bekezdése, az Ekr. 20/A § (12) bek. a.) pontja, az Ekr. 11. sz. melléklete, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 66. § (1) bekezdés, a Kvt. 70. § (1) bekezdése, a Kvt. 71. § (1) bekezdése és Kvt. 79. § (1) bekezdése, a Kvt. 81. § -a alapján. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezés a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésén alapul. A levegővédelmi előírások a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú és 5.számú mellékletén alapulnak. A Hatóság jelen határozat IV. fejezet 1. A. 1. pontját a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lr.) 31. § (2) bekezdésére alapozta, a levegőtisztaság- védelmi jelentést tárgyi Korm. rendelet 7. sz. melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. A bűzre vonatkozó rendelkezés az Lr. 30. § (1) bekezdésén alapul. A változás bejelentési kötelezettséget a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése, és a Lr. 31. § (4) bekezdése írja elő. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72.§ (1) bekezdés dd.) pontján alapul. A levegővédelmi engedély a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet előírásain alapul. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést az Ekr. 26.§ (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a hatóság az Ekr. 20/A. § (1) bekezdésén alapján állapította meg. A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés az Ekr. 20/A § (4) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2015. március 13.
Dr. Buday Zsolt s.k. Igazgató
14
