ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős
év:
hó:
Iktatószám:
81-20/2014.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Kuller Gábor/ Sulyok Zoltán/ Hegedüsné Lengyel Eszter/ Hajdu Judit/ Pandur László/ Kristóf Andrea/ Sovánné Nagy G.
Melléklet:
nap:
KÜJ: 102634073 Tárgy:
KTJ:
Triberg General Kft. – Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz-on tervezett kavicsbánya – előzetes környezeti vizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a Triberg General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) képviseletében RPM Kft. (3069 Alsótold, Toldi u. 12.) által benyújtott, és az RPM Kft. által készített, „Mosonmagyaróvár 0133/6. hrsz-on tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálati dokumentációja” tárgyú előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1. Az engedélyes adatai Az engedélyes neve: Székhely címe: Telephely neve: Bányatelek területe: Bányatelek fedőlapja: Bányatelek alaplapja (technológiai fekü): Kitermelhető ásványvagyon:
TRIBERG General Kft. 9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32. Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz. 15 ha 8538 m2 117,5 mBf 87,0 mBf 200.000 m3/év kavics
A tervezett bányatelek területe Győr-Moson-Sopron megyében, Mosonmagyaróvár város külterületén, attól DNy-ra, az M1 autópálya DNy-i oldalán helyezkedik el. A terület megközelíthető a 86-os számú főút felől, egy meglévő megerősített szilárd burkolatú úton. A tervezett bánya Mosonmagyaróvár lakóterületeitől mintegy 2000 méter, Mosonudvar lakóterületeitől mintegy 1800 méter távolságra van. A tervezett bánya területét minden oldalról intenzíven művelt mezőgazdasági területek határolják. A haszonanyag: kavics A fedő: Humuszban gazdag talaj mintegy 40 centiméter vastagságban, valamint a hasznos ásványi nyersanyag feletti fedő meddő. Fekűszintet a kutatás során nem mutattak ki, ezért csak technológiai feküszint került meghatározásra. A terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (XII.25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján érzékeny területi besorolásba tartozik.
G:\2014\HIRDETMENYEK\81-20.doc
2.)Az előzetes vizsgálati eljárásban a tevékenységgel kapcsolatos kizáró ok nem merült fel. Tárgyi bányászati tevékenység- az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. 3.)Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/437-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győri Járási Hivatal (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére Triberg General Kft. – Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz-on tervezett kavicsbánya – előzetes környezeti vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 2./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10.017/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Mosonmagyaróvári külterület 0133/6 helyrajzi számú ingatlanon tervezett kavicsbánya előzetes környezeti vizsgálatával kapcsolatban az alábbi ELSŐFOKÚ FÖLDVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A Mosonmagyaróvári Járási Földhivatal, mint tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi hatóság, a csatolt dokumentációk alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel azzal, hogy mind a további tervezési folyamatban, mind a későbbi engedélyezési eljárásokban tartsák szem előtt azon általános elvet, miszerint a tényleges munkavégzés során (ideértve a szállítást, gépek felvonulását vagy deponálását is) lehetőség szerint legrosszabb minőségű és legcsekélyebb mértékű termőföld igénybe vételre kerüljön sor. 3./Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 407-1/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi - szakhatósági állásfoglalást adja: Kikötés nélkül hozzájárul a tervezett bánya előzetes vizsgálatának lezárásához, nem tarja vízgazdálkodási szempontból szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálat előírását.” 4./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/3452/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresése alapján, a megkereséshez mellékelt az RPM Kft. (3069 Alsótold, Toldi u. 12.) által készített, EVD-03/2013. tervszámú „Mosonmagyaróvár 0133/6. hrsz-on tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálati dokumentációja” szakanyag alapján az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS –t adom: •
Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható.
2
•
A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható.
Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, ez csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 5./Mosonmagyaróvár Város Jegyzőjének VFO/229-3/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Tárgyi ügyben megkeresésük alapján az alábbi szakhatsági állásfoglalást adom a 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33. §, valamint az 5. sz. melléklet 7. pontja alapján: A tervezett tevékenységgel érintett terület és környezete nem helyi jelentőségű védett természeti terület, megfelel a helyi önkormányzati rendeletben(38/2003.(XII.15.) ÖKT rendelet Mosonmagyaróvár épített környezetének és zöldfelületeinek helyi védelméről) meghatározott természetvédelmi követelményeknek. Helyi környezet-és természetvédelmi érdeket nem sért.” 6./A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságának VBK/494-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „A Veszprémi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban a szakhatósági eljárást megszünteti. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 7./A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00329-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: „Mosonmagyaróvár, 0133/6. hrsz-on tervezett kavicsbánya létesítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” IV. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért a 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. INDOKOLÁS Triberg General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) képviseletében RPM Kft. (3069 Alsótold, Toldi u. 12.) kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez csatolta az EVD-03/2013. számú és „Mosonmagyaróvár 0133/6. hrsz-on tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálati dokumentációja” tárgyú tervdokumentációt, és annak alapján előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérelmezte. A kérelmező a 250.000.- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A kérelemmel kapcsolatos kizáró ok nincs, a tevékenység várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg:
3
1. Tervezett tevékenység ismertetése: A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarás, haszonanyag kitermelés (jövesztés), osztályozás, rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. Letakarítás: A letakarítás két munkafolyamatra tagolódik. Először az átlagosan 0,4 méter vastagságú talaj kerül letakarításra, majd a hasznos ásványi nyersanyag feletti fedő eltávolítása történik meg. A letakarítást dózerrel végzik, aminek munkáját esetenként homlokrakodó és teherautó segíti. Jövesztés, deponálás, osztályozás, szállítás: A kavics kitermelését két szintben végzik. A talajvíz mindenkori szintje feletti 0,5 méterrel lévő száraz kavicstalp feletti részt szárazon termelik ki A talajvízszint alatti kavicskitermelést vonóvedres kotrógéppel végzik. A letakarított meddőt, humuszos meddőt a bányatelken belül ideiglenesen deponálják. A haszonanyag tárolására az elszállításig szintén a bányatelek határán belül kerül sor. A depók magassága legfeljebb 5-6 méteres lehet. A depó lába a tótól minimum 3 méteres távolságban lesz. A kavicsanyag jobb felhasználhatósága, a jobb kínálat kialakítása érdekében mobil osztályozót telepítenek. Az elektromos mosó-osztályozó géppel 6-8 kavicsfrakciót terveznek előállítani. A rakodást a szállítójárművekre homlokrakodó gépekkel oldják meg. Felhagyás, rekultiváció: A tájrendezés folyamatosan történik; a letermelt talaj visszaterítését követően a területen hátramaradó tavon vagy fürdési, csónakázási, horgászati célú hasznosítás vagy vizes élőhely kialakítása tervezett. Az anyagfelhasználás főbb mutatói A bányában évente 200.000 m3, azaz naponta 800 m3 kavics kitermelésével számolnak. Felszín alatti tartály, vezeték a bányatelken nincs. A jövesztés vízfelhasználást nem igényel, technológiai célú vízhasználatra a kitermelt haszonanyag osztályozásánál van szükség. 2. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: Létesítés A telepítést jellemző, légszennyezést okozó műveletek: kis mértékű személygépkocsi és teherjármű forgalom a terület kitűzés, szociális konténerek szállítása során. A földúton való szállítás porképződéssel jár. További légszennyezést okoz a járművek kipufogógáz kibocsátása. A kibocsátás rövid idejű, lakott területeket nem érint. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A létesítés során a kitűzésre kerül a bányaüzem területe, létesítmények telepítése, mint az elektromos mosóosztályozó, amely nem jár hulladék keletkezésével. A létesítés felszíni, vagy felszín alatti vizet nem érint. Üzemelés A bánya üzemelése közben a munkagépek 1 db vonóvedres kotró, 3 db homlokrakodó, 1 db markoló és mobil osztályozó, valamint a kavics szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést. Naponta 64 forduló/nap fuvar várható: 7 tehergépjármű/ óra forgalomnak felel meg. A termék elszállításakor a levegőterhelés a szállítási útvonalakra korlátozódik. A bányaüzemből történő kiszállítás a 86. sz. főúton majd az M1 Budapest-Hegyeshalom autópályát elérve Mosonmagyaróvár irányába vagy az M1-es csomóponton át további két irányba történik. A 86- os számú főútig a szállítás kavicsolt burkolatú úton történik. A talaj letakarítása és a kavics kitermelése közben nem kell porkibocsátással számolni, mivel ezek földnedves állapotban vannak. Porképződés csak a kiszáradó bányafal kitermelésekor és szállításkor történhet. A meddő és humusz depóniák a tömörítés miatt szintén nem jelentős porkibocsátók. A kipufogógázok és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A por kiülepedése a bányaművelési területtől mérve még erős szél esetén is 90 men belül jelölhető ki. A legközelebbi lakott terület, a külterületi Bereki úti házcsoport 800 m távolságra van a bányatelektől, valamint a még messzebb 1800-2000 m távolságra fekvő mosonmagyaróvári belterületi lakóterületeket sem érinti a hatásterület. Az üzemelés során a letermelt humuszos talajt a bányatelek határvonala mentén védősáncként gyűjtik, majd a rekultiváció során felhasználják. A technológiából üzemszerű hulladékképződés nem várható, a dolgozók szociális ellátása során keletkező települési szilárd hulladék gyűjtése zárt műanyag edényben megoldott. Munkagépek javítása, karbantartása a bányatelken kívül történik.
4
A üzemelés során a dolgozók vízellátását palackozott vízzel oldják meg. A keletkező kommunális folyékony hulladékok gyűjtése a bánya területén telepített komplett szociális konténerben történik, azt engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállítják, földtani közegbe, felszíni vagy felszín alatti vízbe kibocsátás nem történik. A jövesztésnek technológiai vízigénye nincs, vízfelhasználás csak a kitermelt haszonanyag osztályozása során történik. Az elektromos mosó-osztályozó berendezés vízellátását a területhez legközelebb eső bányató részből biztosítják, azt csővezetéken keresztül vezetik az osztályozóhoz. A használt víz mennyisége és minősége az osztályozás során gyakorlatilag nem változik, az ülepítés után a tóba kerül visszavezetésre. A tevékenység felhagyása: A felhagyás során a rekultivációval (tájrendezés, bányató hasznosítása) járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A tájrendezés folyamatosan történik; a letermelt talaj szárazon maradt bányaudvarra történő visszaterítését követően a területen hátramaradó tavon vagy fürdési, csónakázási, horgászati célú hasznosítás;, vagy vizes élőhely kialakítása tervezett. A hátramaradó bányatóra a bányászat befejeztét követően az ingatlan tulajdonosának vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. Havária a munkagépek meghibásodása esetén fordulhat elő, üzemanyag, hidraulikai olaj elfolyásakor, amelynek során veszélyes hulladékok -szennyezett föld, kő (EWC 170503*), üzemanyag hulladék, mint dízelolaj (EWC 130701*), fáradt olaj (EWC 130205*) és olajos felitató anyag (EWC 150202*)keletkezésével számolnak. Gyűjtésük zárt tárolóban, SMC-31 típusú erre a célra kialakított konténerbentervezett. 3. A hatóság a továbbtervezésre vonatkozóan az alábbiakra hívja fel a figyelmet: • A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a tájrendezés során kialakításra kerülő tóra vonatkozóan az ingatlan tulajdonosának- a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül- a Vízügyi Hatóságtól vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie. • A kérelmet és dokumentációt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján kell összeállítani. • A tevékenység felhagyását követően a csapadékvíz elvezetését a területről biztosítani kell. • Amennyiben a partfalakban telepesen fészkelő védett / fokozottan védett madárfajok (partifecske, gyurgyalag) telepednek meg, az érintett partfal 30 m-es körzetében azonnal fel kell függeszteni a munkát és azt csak a fészkelési időszakon kívül, augusztus 31. – március 15. közötti időszakban szabad folytatni. • A bányászat megkezdéséhez be kell szerezni a szükséges bányahatósági engedélyt. A hatóság a benyújtott dokumentációból megállapította, hogy a bányászati tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. A hatóság felhívja a figyelmet, hogy a levegő védelméről szóló Korm. r. 26.§ (4) alapján a hatóság a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. A benyújtott dokumentációkból megállapítható, hogy a létesítés és a működés során jelentős környezeti zajés rezgéshatás nem várható, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A telepítés során építési munkálatokkal nem számolhatunk, az érintett terület előkészítése, letakarítása a bányaműveléshez használt eszközökkel megvalósítható. A bányászati tevékenység végzése során a munkagépek (dózer, vonóvedres kotró, homlokrakodók, markoló gépek, mobil mosó-osztályozó) és a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A bányában a munkavégzés (kitermelés, tárolás, mosás, osztályozás, rakodás szállítás) csak nappali időszakban tervezett. A bánya területéhez legközelebbi, zajvédelmi szempontból védendő területen, a lakóépületeknél – a 2200 m-re, északnyugati irányban található Mosonudvar, Esze Tamás utcai lakóépületeinél – a környezeti zaj és rezgésvédelmi határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelt 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei – a benyújtott számítások alapján – teljesülnek. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (2)
5
bekezdés a) pontja és 6. § szerint, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterület nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A szállítási tevékenység a 86. számú főutat érinti (az érintett szakasz a Jánossomorja – Mosonmagyaróvár közötti szakasz). A zajszint változás, az érintett közúton nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. Mivel jelentős környezeti hatások hulladékgazdálkodási szempontból sem várhatóak, hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, nem részei az Országos Ökológiai hálózatnak sem. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az előzetes vizsgálati dokumentáció táj- és természetvédelmi szempontból elfogadható. A kialakuló tó felszínén jelentkező többlet párolgás hatására a talajvízszint csökkenésével kell számolni, azonban az elvégzett modellezés alapján a vízszintcsökkenés maximálisan 6 cm, a bányatelek határától mintegy 100-150 méterre a bányászat miatti talajvízszint csökkenés már nem jelentkezik. A kialakuló vízszint csökkenés a természetes talajvízszint ingadozás hatásaitól nem különíthető el. A kutatás során elvégzett fúrások a terület talajvizének kismértékű, mezőgazdasági eredetű ammónium- és nitrát-szennyezését, valamint kismértékű szulfát-szennyezést is mutattak. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/437-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a Triberg General Kft. – Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz-on tervezett kavicsbánya – előzetes környezeti vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. Az engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Felhívja a hivatal a figyelmet, hogy a létesítési engedélyezési eljárás során a hivatal felé tisztázni szükséges, hogy a tervezett beruházás A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV tv. 7.§ értelmében nagyberuházásnak számít-e, mivel a további eljárási cselekményeket és feladatellátást a hivatkozott jogszabály szerint kell végrehajtani. A joghatóság a Ket. 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §, illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati út a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján került megállapításra.” Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala a 10.017/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A földhivatal a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) vonatkozó előírásai alapján adja meg a földvédelmi szakhatósági állásfoglalását. A Tfvt. 8. § bekezdése értelmében más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A szakhatósági állásfoglalás során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.
6
A bemutatott intézkedéssel előrevetítik, hogy a kivitelezés során valószínűleg termőföld igénybevételére nem kerül sor az egyes célkitűzések megvalósítása érdekében. Mivel ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben amennyiben a beruházás termőföldet érint – értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt – ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát (Tfvt. 10. § (1) bekezdés). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie (Tfvt. 10. (2) bekezdés). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy a termőföld más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Tájékoztatom továbbá arról, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. Törvény 27. § (2) és (3) bekezdései alapján földmérési jelet megszüntetni vagy áthelyezni csak előzetes engedély birtokában lehet, továbbá a megsérüléséről, megsemmisüléséről is azonnal jelentést kell tenni a pótlási kötelezettség mellett. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7. §, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján adtam meg.” Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 407-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség megkereste hatóságunkat a dokumentáció elektronikus úton megadásával a Triberg General Kft. – Mosonmagyaróvár 0133/6 hrsz-en tervezett kavicsbánya előzetes vizsgálatával kapcsolatban szakhatósági állásfoglalásunk megadására. Megállapítottuk, hogy a tervezett bánya nem érint felszíni vízfolyást és nem érinti vízbázis védőterületét vagy védőidomát sem. A dolgozók vízellátását zacskós/palackos ellátással oldják meg, a keletkező szennyvizet mobil konténerben gyűjtik, mely szükség szerint ürítésre kerül. A Vízügyi Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. §-(9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Szakhatósági jogkörünket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. Rendelet 33. §-a, illetve 5. sz. melléklete állapítja meg.” A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/3452/2014. sz. szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A megkeresett közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Hatóságunk megállapította, hogy: • A tárgyi beruházás termőföld területeket közvetlenül nem érint. • A tevékenység hatása a környező termőföldekre várhatóan nem lesz jelentős. • A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott, előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során, a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél TRIBERG General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) a szakhatósági eljárás 50.000,- Ft. igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket) 21. § (1) bek. c) pont, a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2) és (9) bek., a termőföld
7
védelméről szóló 2007. CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., a 49. § d) pont, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bek., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. § -án alapul.” A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságának VBK/494-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 6. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § és 4. számú melléklete alapján szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából kereste meg a Bányakapitányságot 2014. március 3-án. A Bányakapitányság megállapította, hogy a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és az 5. melléklet 10. pontja értelmében a szakhatósági bevonási feltétel – „Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik.” – nem teljesül mivel a kérelem bányászati tevékenységre (kavicsbányászat) irányul, ezért a Bányakapitányság hatásköre hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárást megszüntette. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság végzését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45/A. § (3) bekezdése alapján hozta meg, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00329-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 7. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Triberg General Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Alkotmány u. 32.) kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 6 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességemet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a hatályos jogszabályokban foglalt előírások betartása mellett a beruházás megvalósítása várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/206. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi.
8
A R. 5. § (6) bekezdése értelmében jelen határozatot a Felügyelőség közli az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőjével, aki a Felügyelőség által megjelölt időpontban, ez esetben a határozat kézhezvételét követő 8. napon gondoskodik a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A döntés nyilvános közzétételének jogalapja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 80. § (3) bekezdése. A határozat rendelkező része tartalmazza a döntés tárgyát, ügyszámát, az eljáró hatóság megnevezését és a tevékenységgel érintett hatásterületet. A hatóság kéri a T. Jegyzőt, hogy a határozat közzétételét követő 5 napon belül a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról a Felügyelőséget tájékoztatni szíveskedjen a R. 5. § (6) bekezdésének megfelelően. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. § (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. KvVM rendelet 2 § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, a 38. § (2) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2014. 03.17. dr. Buday Zsolt sk. igazgató
9
