ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős:
év:
hó:
Iktatószám:
1849-5/2014
Előadó:
dr. Balogh-Máté Rita/ Sulyok Zoltán/ Tarjányi István/ Kelemenné Szalóky Tímea/ Pandur László
nap:
Hiv. szám: Melléklet:
KÜJ: 100419289
Tárgy:
KTJ: 101853443 TH-KTJ :101708132
Ács - TÁP Kft. – Ács I. sz. baromfitelep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a TÁP Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Korlátolt Felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Ceglédi út. 11.) részére Ács 0424/5. hrsz.-ú ingatlanon lévő I.számú pulykatelep a H-378-4/2008. számon kiadott egységes környezethasználati és egyben működési engedélyt, a benyújtott „Ács 0424/5 hrsz.-ú Ács I számú baromfitelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció” tárgyú tervdokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan – a D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt valamint a baromfitelep üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyását is magában foglaló -
környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. 1.A tevékenység megnevezése: A Táp Kft. Ács 0424/5 hrsz. alatti, H-378-4/2008 számú egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező állattartó telepén 59.400 baromfi tartása történik 12 db egyszintes, egyenként 1100 m2 alapterületű 4950 férőhelyes istállóban, mélyalmos technológiával, évente átlagosan 2,5 turnusban. A telephelyen dolgozók létszáma: 7 fő. Állatállomány váltáskor, betelepítés előtt a kiürített, kitrágyázott nevelő épületeket, valamint azok berendezéseit minden alkalommal tisztítják, fertőtlenítik. A rovar - és rágcsáló irtást a DIZINTOX Kft. végzi. .
2. Levegőterhelést okozó technológia megnevezése:
G:\2014\HIRDETMENYEK\1849-5.doc
1
A telephelyen diffúz forrás üzemel: T1 nagylétszámú állattartás Diffúz forrás: D1 állattartó telep A telephelyen üzemelő diffúz források, létesítmények: 12 db egyszintes, egyenként 1100 m2-es 4950 db férőhelyes istálló
. III.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a TÁP Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Korlátolt Felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Ceglédi út. 11. KSH törzsszáma: 12507322-0147-113-08) részére az ácsi 0424/5 hrsz-ú ingatlanon lévő Ács I. baromfitelep üzemi kárelhárítási tervét jóváhagyja. IV. 1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: Levegőtisztaság-védelmi előírások 1. Meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe, ennek érdekében törekedni kell a meglévő facsoportok megtartására, gondozására. 2. Állományváltáskor sorra kerülő kitrágyázást – a szélsebesség és szélirány figyelembe vételével - a lehető legkevesebb idő alatt kell elvégezni, a trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. A bűzhatásra érzékeny helyeken széllel szemben kell végezni a trágyázást. 3. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő víz-csöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. 4. A trágyaszállítást zárt, vagy ponyvával letakart gépjárművel kell elvégezni. 5. Porlódó és kiporzásra hajlamos anyagokat zárt konténerekben, erre a célra épített silókban vagy lefedve kell tárolni. 6. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. 7. Az üzemeltető köteles a jelen határozatban meghatározott diffúz forrás és a hozzá tartozó technológiai berendezések üzemviteléről a vonatkozó jogszabályi előírások szerint folyamatosan üzemnaplót vezetni. 8. A diffúz forrás üzemnaplóját, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető az adatrögzítéstől számított öt évig köteles megőrizni. 9. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapot (üzemzavar) esetén az üzemeltető köteles a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni, a történteket az üzemnaplóban rögzíteni, és ezzel egyidejűleg a kárelhárítási munkálatokat megkezdeni. 10. A levegővédelmi követelmények megsértése (légszennyezés mértéke éves jelentésnek, az adatlap adatainak megváltozása esetén a levegőtisztaság-védelmi változásjelentésnek határidőre való nem teljesítése) esetén a Felügyelőség az üzemeltetőt levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. 11. A diffúz légszennyező forrásról a tárgyévet követő év március 31- ig a felügyelőség részére a Lvr. 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság- védelmi jelentést kell benyújtani.
Zajvédelmi előírás 1. A tevékenység megszüntetését, az új üzemeltető tevékenységének megkezdését, valamint a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.
Hulladékgazdálkodási előírások
2
1. Az állattenyésztés során keletkező állati hulladékok esetében az állategészségügyi előírásokat kell alkalmazni.. 2. A tevékenység során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon való gyűjtéséről, hulladékok további kezeléséről hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. 3. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és - amennyiben a hulladékok mennyisége meghaladja a jogszabályban előírt mennyiségi küszöböt - a tárgyévet követő március 1-ig az adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíteni kell.. 4. A haváriát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni. 5. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét.
Vízvédelmi előírások 1. A telephelyen tervezett monitoring kutak létesítését a 9758-7/2012 számú vízjogi létesítési engedély alapján kell 2014. augusztus 31-ig elvégezni. A monitoring vizsgálatokat félévente kell elvégezni az ammónium, nitrit, nitrát komponensekre. A mintavételeket és a vizsgálatokat csak arra akkreditált szervezet végezheti. A vizsgálati eredményeket értékeléssel együtt tárgyévet követő január 31-ig kell megküldeni Felügyelőségünkre. 2. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Felügyelőséget soron kívül értesíteni kell. 3. A munkavégzés során tilos a talaj és talajvíz káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. 4. A vízellátó rendszerre kiadott H-3270-7/2007 számú határozattal módosított 40.089-2/1984.. vízjogi üzemeltetési engedély módosításáról, tekintettel a kiadás óta eltelt hosszú időre, illetve a bekövetkezett jogszabályi változásokra, módosítani kell. A kommunális szennyvizet befogadó falazott téglamedencét műanyag medencével váltották ki, emiatt is szükséges a vonatkozó vízjogi engedély módosítása. . A módosításra irányuló kérelem benyújtásának határideje 2014. július 10. 5. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp –és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 6. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 7. A 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5 § (1.) bekezdés alapján az állattartó tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek elszennyezését. 8. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek be kell jelenteni.
Haváriára vonatkozó előírások 1. Havária események bekövetkezésének a lehetőségét óvintézkedésekkel minimálisra kell visszaszorítani.
gondossággal és
megfelelő
2. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek be kell jelenteni. 3. Káresemény bekövetkezte esetén a vízminőség-védelmi veszély megszüntetésében az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és a környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint a vízügyi hatóság felügyelete mellett kell közreműködni. Üzemi Kárelhárítási Tervvel kapcsolatos előírások Az üzemeltető köteles: 1. A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát, pedig azon telephelyén tartani, amelyre a terv vonatkozik. 2. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni. 3. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni. 4. A változásokról az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságot, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget 30 napon belül értesíteni. 5. A tervet ötévenként mindenképpen, de ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó
3
6. 7. 8.
9.
szervezet ezzel összefüggő tevékenységében vagy tulajdonjogában változás következik be, öt éven belül is felül kell vizsgálni. A terv módosításáról az érintett hatóságokat a vonatkozó tervrészek megküldésével tájékoztatni. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, a vízminőségi kár keletkezését a vízügyi hatóságnak és a környezetvédelmi hatóságnak bejelenteni. Esetleges káresemény bekövetkezte esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és a vízügyi hatóság, valamint a környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett – a tervben foglaltak szerint – közreműködni. A kárelhárítás során keletkező hulladékokat, azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megfelelően, zártan, szóródás mentesen, a környezet szennyezését kizáró módon kell gyűjteni, továbbá hasznosításukról, ártalmatlanításukról erre, a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással kell gondoskodni.
Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés azzal hogy a telephelyi baromfitartási technológia korszerűsítésével a takarításból vizes hulladék már nem keletkezik, a keletkező hulladékok zárt helyen történő gyűjtésével, a trágya a telephelyről folyamatosan komposztálásra történő elszállításával, a takarmánysió zárt rendszerben történő feltöltésével, a hulladékok szelektív gyűjtése biztosított az elérhető legjobb technikának való megfelelést igazolták. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, szennyvíz és állati hulla gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek.
2.Szakhatósági előírások: 1./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1627-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28.-32.) hatóságtól 2013. augusztus 12. napján érkezett megkeresésére a „Ács, Táp Kft. 1. számú baromfitelep környezethasználati engedélyezéshez felülvizsgálatra kötelezés” ügyében indított előzetes szakhatósági eljárásomat megszüntetem. Jelen végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Jelen végzés csak az eljáró hatóság határozata, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzése elleni fellebbezésben támadható meg..” 2./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00215-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet) a Táp Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) Ács, 0424/5. hrsz. alatti I. számú baromfitelepének egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításához közegészségügyi szempontból hozzájárul. Az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 3./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/998-4/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) fenti számú megkeresése, valamint a K-178/2013. munkaszámú „Táp Kft Ács 0424/5 hrsz-ú Ács I. számú baromfitelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció” című tervdokumentációban (Készítette: Hortum Tervező és Mémöktanácsadói Kft. 8900 Zalaegerszeg, Platán sor u. 19/B. 2/1továbbiakban: Felülvizsgálati dokumentáció) foglaltak alapján az elsőfokú talajvédelmi hatóság TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS - a következő: A Felülvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján a tárgyi telep környezethasználati engedélyének megadásához talajvédelmi szempontból hozzájárulunk. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Szakhatósági közreműködésünk során a talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díjon felül további eljárási költség nem merült fel..”
4
4./Ács város Jegyzője 1911-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „Hivatkozva a 12811 -4/2013 számú megkeresésére A Táp Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Kft (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.), mint kérelmező kérelmére a Hortum Kft. (8900 Zalaegerszeg, Platán sor 19/B.) által készített Táp Kft. Ács 0424/5 hrsz.-ú Ács I. számú baromfitelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján, mint természetvédelmi szakhatóság az egységes környezethasználati engedély meghosszabbításához hozzájárulunk. Nyilatkozunk, hogy az építmény(ek) nem érintenek helyi jelentőségű természetvédelmi területet az érvényben lévő 157/2006 (IX.14.) számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv alapján, mely egységes szerkezetben van a 239/2009. (X.29.) számú határozat szerinti módosításokkal. Jelen szakhatósági állásfoglalás az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján meghozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”
5./Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1911-2/2014.sz.szakhatósági állásfoglalása: „ Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: a Hatóság, a Táp Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) részére- a Hortum Tervező és Mémöktanácsadói Kft. által készített K-178/2013. munkaszámú dokumentációban foglaltak alapján- a teljes körű felülvizsgálat elfogadásához és az egységes környezethasználati engedély meghosszabbításához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul: Az Ács I., II., III. baromfitelep vízgazdálkodására vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet 2014. szeptember 30.- ig be kell nyújtani hatóságunkhoz. A monitoring kutak kialakítását követően rendeltetésszerű üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérni hatóságunktól a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemtől és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletnek megfelelő tervdokumentáció benyújtásával. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügydöntő hatóság határozata ill. az eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg. „
V. A jelen határozatban megadott engedély 2024. július 31.-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a hatósághoz az engedély lejártát megelőzően a teljes körű felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani a környezetvédelmi felügyelőséghez, 2019. január 1.-ig VI. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VII. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért az 250.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VIII. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.
5
INDOKOLÁS TÁP Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Korlátolt Felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Ceglédi út. 11., a továbbiakban: Ügyfél) képviseletében Hortum Tervező és Mérnöktanácsadói Kft. 2013. június 17én kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez csatolta a K-.179 tervszámú teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20.§ (8) bekezdésének megfelelően. Az Ügyfél a hatóság a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján, az 1. sz. melléklet III. fejezet 7. és 10/1. pontjai szerint megfizette a 250 000 Ft összegű szolgáltatási díjat és megfizette a szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját, valamint eleget tett a műszaki hiánypótlásban foglaltaknak. A hatóság a benyújtott dokumentáció, illetve a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott dokumentációk alapján eljárása során a következőket állapította meg: A Táp Kft. Ács 0424/5 hrsz. alatti, H-378-4/2008 számú egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező állattartó telepén 59.400 baromfi tartása történik 12 db egyszintes, egyenként 1100 m2 alapterületű 4950 férőhelyes istállóban, mélyalmos technológiával, évente átlagosan 2,5 turnusban. A telephelyen dolgozók létszáma: 7 fő. Állatállomány váltáskor, betelepítés előtt a kiürített, kitrágyázott nevelő épületeket, valamint azok berendezéseit minden alkalommal tisztítják, fertőtlenítik. A rovar - és rágcsáló irtást a DIZINTOX Kft. végzi. Trágyakezelés A keletkező trágya 2013. évtől hulladékként kerül hulladékkezelőnek átadásra (komposztálásra). A trágyát az istállók kitrágyázását követően azonnal elszállítják a telepről. Vízellátás A telep vízellátását biztosító mélyfúrású kút és a hozzá kapcsolódó víztorony H-3270-7/2007 számú határozattal módosított 40.089-2/1984. számon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A vízjogi üzemeltetési engedély alapján az Ács I., II. és III. jelű telepek technológiai és szociális vízigényét ugyanaz a kút biztosítja. A 3 db telep együttes vízfogyasztása 49527 m3/év volt, amelyet itatásra, takarításra illetve a szociális helységben használnak. Az érintett telep működése során az alapvető vízhasználatot, az állatok itatóvíz igénye teszi ki, amely 14550-15520 m3/év. A szociális vízfelhasználás 450-480 m3/év között változik. A telepi vízigényt 98 %-ban technológiai (az állatok itatása), 1-1 %-ban szociális célú, illetve zöldfelületek öntözése adja.
Szennyvíz A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése zárt 15 m3-es műanyag tartályban történik. A kommunális szennyvíz elszállítását a Bábolna Szennyvízkezelő és Szolgáltató Kft. végzi, amelynek éves mennyisége 30 m3. Technológiai szennyvíz az istállók száraz takarítási technológiája miatt nem keletkezik. Csapadékvíz A telephelyen lévő zárt tartástechnológia miatt, a csapadékvizek trágyával nem szennyeződnek, azok elszikkasztása kerülnek az istállók és épületek melletti burkolatlan területeken. Felszíni és felszín alatti vizek és földtani közeg Az érintett telep környezetében húzódik a Tatárúti-árok K-i és D-i irányban 250 méterre, illetve É-i irányban, mintegy 300 m-re a Sárosdűlői-árok, mint időszakos vízfolyások. A telep területe vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolás szempontjából a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján „2a” azaz érzékeny területnek minősül. A telephelyen jelenleg talajvíz monitoring rendszer nem üzemel, a kialakítandó 2 db monitoring kút 9758-7/2012 számon kapott vízjogi létesítési engedélyt. A monitoring kutak célja a tevékenység felszín alatti vizek minőségére gyakorolt hatásának folyamatos ellenőrzése. Földalatti tartályok és vezetékek A telephelyen a földalatti tartály, vezeték vagy műtárgy, a földalatti szennyvíz gyűjtőaknák kivételével nincs.
6
Levegőtisztaság-védelem T1 .Nagy létszámú állattartás ( Baromfitartás) D1. Állattartó istállók A Táp Kft. Ács 0424/5 hrsz-ú állattartó telepén 59.400 baromfi tartása történik 12 db egyszintes, egyenként 1100 m2 alapterületű 4950 férőhelyes istállóban, mélyalmos technológiával. A baromfitelep Ács településtől Ny-DNy-i irányban mintegy 370 m távolságban fásított körbekerített területen fekszik. A telephelyet mezőgazdasági területek és 2 db hasonló férőhelyű baromfinevelő telep veszi körül. A telephelyen levegőhasználattal járó folyamatok a következők: istállók szellőztetése, trágyatárolók kibocsátása, járműforgalomból eredő hatások. A bűzhatás elsősorban az állattartás során az istálló épületes szellőztetéséből és a trágyakezelésből adódik. Bűzforrásként az épületek és a trágyatároló által elfoglalt területet 13200 m2 értjük. A keletkezett trágya mennyisége éves szinten kb. 600 t/év. Az ammónia kibocsátás éves szinten kb.: 28 t, míg a metán kibocsátás kb.: 3 t. A levegő minőségét befolyásoló kellemetlen szag, bűz közvetlen hatásterülete telephely közvetlen környezete. A kellemetlen szagok terjedését az uralkodó szélirány befolyásolja. A bemutatott modellezés, számítás alapján az istálló épületek külső homlokzatától 134 méteres távolságban határozható meg a szagkoncentráció zavaró mértékű nagysága, az 3 SZE/ m3. A szélhatás által keltett közvetett hatásterület sem érint lakóterületet. A szagvédelmi hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti: Ács 0424/5hrsz. kivett baromfitelep, 0424/4a hrsz. szérűskert, 0423/2 hrsz. országos közút, 0431/99 hrsz. kivett baromfitelep, 0431/63, 0431/94 hrsz. erdő, szántó, legelő, 0431/95 hrsz. kivett agyaggödör, 0426/4 hrsz. szántó, legelő, 0426/5 hrsz. legelő, 0426/6a hrsz. legelő, 0426/7 hrsz. szántó, 0426/3 hrsz. kivett út, 0426/2b hrsz. legelő, 0426/1 hrsz. árok, 0424/6 hrsz. szántó és 0424/11 hrsz. árok.
Zajvédelem Az üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti-üzemviteli berendezések valamint a telepen belüli, nappali időszakban történő szállítás értelmezhető zajforrásként. A tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet a felülvizsgálati dokumentáció részét képező, Szilasi Imre szakértő által készített 201403 jelű mérési jegyzőkönyv mutatja be, mely szerint a zajforrások együttes működés mellett a telep zajvédelmi hatásterülete nem éri el a város legközelebbi zajtól védendő területeit. Természetvédelem Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás A telephelyen az istállók takarítását (seprűtisztaságú) száraz technikával végzik, azaz takarításból származó vizes hulladék már nem keletkezik, ez után végzik az istállók fertőtlenítését magas nyomású permetezővel. Az alomanyag első terítése gépi erővel, ömlesztett anyagból, míg a pótlása zsákos kiszerelésű alomanyagból kézzel történik. A zsákos almot saját tehergépjárművel szállítják, a kiürült műanyagzsák hulladékként (EWC 150102) kerül gyűjtésre, majd átadásra. A takarmányt zárt tartálykocsival szállítják a telephelyre. Az elhullott állati tetemeket zárt gyűjtőhelyen elhelyezett konténerben gyűjtik. Az EWC 150110* kódszámú állatgyógyászati és a fertőtlenítő szeres göngyölegeket veszélyes hulladékként az állattartó telepet üzemeltetője munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjti. A telephelyen EWC 200301 kódszámú egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot keletkezik, melynek gyűjtse fedett konténerbe biztosított, és 2013. évtől a Győr-Szol Zrt.-nek ad át. A telephelyen belüli anyagmozgatást 1 db Manitou MLT 627 típusú teleszkópos rakodógép biztosítja, melynek karbantartását, olajcseréjét szervizben biztosítják. Havária elsősorban járvány jellegű, tömeges állatelhullás lehet, állategészségügyi-járványügyi előírások betartása szerint járnak el.
7
A tevékenység felhagyását követően hulladékok nem maradnak hátra, amennyiben a tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeres elszállításra kerülnek. Az épületek elbontása esetén építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. A telepre vonatkozó Üzemi Kárelhárítási Terv a 3001-7/2012 számú határozattal jóváhagyásra került, a benyújtott hiánypótlás alapján az abban szereplő adatokban változás nem történt. Az egységes környezethasználati engedély kiadása táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. Az elmúlt 5 évben keletkezett hulladékok mennyiségéről és minőségéről adatot szolgáltatott a telep üzemeltetője. Az üzemeltető a keletkező trágyát 2013. évtől EWC 020106 kódszámú hulladéknak tekinti és komposztálásra a Tatai Környezetvédelmi Zrt. hasznosításra adja át. A trágya nem kerül a telephelyen gyűjtésre, annak folyamatos elszállítása biztosított. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/1627-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat IV. fejezet 1. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hatóságtól, „Vértessomló, 017/6 hrsz.-ú ingatlanon lévő Mátyás-kút rekonstrukciós munkáinak vízjogi létesítési engedélyezése”ügyében szakhatósági megkeresés étkezett hivatalunkhoz. Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a megkeresés örökségvédelmi hatáskört nem érint. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így figyelemmel a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korrn. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § (3) bekezdésére - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Felhívom az engedélyt kérő figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. §-ában foglaltak értelmében amennyiben a létesítés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (1) bekezdése, valamint az Örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Hatóságom hatásköre a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §, (1) bek. a) pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §, valamint 4. sz. melléklete, illetékességét a Kr. 2. § (3) bekezdése, és 1. melléklete határozza meg. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági. eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Állásfoglalásomat a Két. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslat módjáról a Két. 44 . § (9) bekezdése rendelkezik.” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00215-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat IV. fejezet 2. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Táp Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Kft. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.) Ács, 0424/5. hrsz. alatti I. számú
baromfitelepének egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbításával kapcsolatosan szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. A „Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban” foglaltak alapján az alábbiak kerültek megállapításra: A Táp Kft. H-378-4/2008. számon rendelkezik környezethasználati engedéllyel. Mivel az egységes 8
környezethasználati engedély kiadásától számított 5 év letelt, így teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat vált szükségessé. A telephely Ácstól nyugat-délnyugat irányban kb. 370 méter távolságban, részben fásított területen helyezkedik el. A településsel az Ácsot Bábolnával összekötő műút köti össze. A pulyka utónevelés 12 db egyenként 1.100 m2 alapterületű, 4950 férőhelyes épületben folyik. A telephely elméleti termelési kapacitása 59.400 db/turnus. Ács I. baromfitelepet a Kft. 2007. óta tulajdonosként üzemelteti. A telephelyen nincs trágyatárolás. A trágyaszállítást a kitrágyázás napjára időzítik. A telephely ivóvíz ellátása saját kutakról történik. A kutak működését az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 40.089-2/1984. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel engedélyezte, mely H-3270-7/2007. számon módosításra került, A telep közelében jelentős környezeti, egészségkárosító hatások nem várhatók, amely miatt a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet állásfoglalását a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben, a felszínalatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7) Kormányrendeletben, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV. 10.) EüM rendeletben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM rendeletben foglaltak figyelembe vételével hozta meg.Az Intézet illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló'323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg. ” A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/998-4/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat IV. fejezet 3. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A TÁP Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Kft. (6000 Kecskemét, ceglédi u. 11.) az Ács 0424/5 hrsz- ú ingatlanon üzemelő Ács I. számú baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének meghosszabbítása céljából kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, melyhez mellékelte a Hortum Tervező és Mémöktanácsadói Kft. általa készített tárgyi baromfitelepre vonatkozó Felülvizsgálati dokumentációt. A Felügyelőség 2014. április 4-én kelt, 1849-2/2014. számú levelében megkereste Igazgatóságunkat, mint elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdése alapján fenti tárgyban adja ki szakhatósági állásfoglalását. A tárgyi Felülvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a tevékenység mezőgazdasági művelés alól kivett területen folyik, környezetében mezőgazdasági területek találhatóak. A telepen mélyalmos tartás technológiát alkalmaznak, kitrágyázást követően a szervestrágyát nem tárolják, mivel azt megállapodás alapján mezőgazdasági termelőknek adják át mezőgazdasági felhasználásra. A tevékenységnek a talajra, mint környezeti elemre nincs jelentős hatása.. Fentiek alapján megállapítható, hogy a telepen folytatott tevékenység a környező mezőgazdasági területeket talajvédelmi szempontból nem veszélyezteti, a gazdálkodás feltételeit nem rontja, így a rendelkező részben foglaltak szerűit döntöttünk. Szakhatósági hozzájárulásunk a fent idézett jogszabályi előíráson túl a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44.§-án alapul. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2014. április 4-én indult, a rendelkezésre álló 15 napon belül a szakhatósági állásfoglalás kiadásra került, határidő túllépés nem történt. A talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő díj mértékét a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.9.5. pontja határozza meg, melyet az Ügyfél megfizetett. A fellebbezési jog gyakorlásának lehetőségéről és feltételeiről a Két. 98. § (l)-(4) bekezdése rendelkezik. Igazgatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján járt el.” Ács város Jegyzője 1911-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat IV. fejezet 4. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta:
9
„Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkereste hivatalomat, hogy a Táp Kit. (6000 Kecskemét, Ceglédi u. 11.), mint kérelmező kérelmére a Hortum Kft (8900 Zalaegerszeg, Platán sor 19/B. ) által készített Táp Kft. Ács 0424/5 hrsz.-ú Ács I. számú baromfitelep teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján, szakhatósági állásfoglalásomat kérje. Jelen hozzájáruló nyilatkozatunkat Ács város Önkormányzatának 157/2006 (IX. 14.) számú határozattal elfogadott településszerkezeti terv, mely egységes szerkezetben van a 239/2009. (X.29.) számú határozat szerinti módosításokkal alapján adtuk meg. Hatóságomhoz a szakhatósági megkeresés 2013. augusztus 23.-án érkezett az ügyintézési határidő 15 nap, melyet mai nappal hatóságom teljesített. Hatáskörömet a 343/2006 (XII. 23.) Komi. rendelet 1/B melléklete állapítja meg. Hozzájámlásom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. ( XII. 23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdése és 4. sz. melléklete, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. § (l)-(2) bekezdése alapján került kiadásra. A szakhatósági állásfoglalás tartalmilag a fent nevezett törvény (KÉT) alapján készült. A fellebbezési lehetőséget a Két. 98. § (2) bekezdés alapján adtam meg.” Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1911-2/2014.sz.szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat IV. fejezet 5. pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 1849-4/2014. számú levelében -nagy létszámú állattartó telep egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára irányuló eljárásban — megkereste az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott a Hortum Tervező és Mémöktanácsadói Kft. által készített K-l 78/2013. munkaszámú dokumentációban foglaltak és a hatóságnál fellelhető vízikönyvi okirattár vonatkozó engedélyei nincsenek összhangban. Az ácsi I, II, III. számú baromfitelepek vízgazdálkodására kiadott - a 7518/1992. számú, a 65.298-2/1998-1. számú, a 27070/2000. számú, a H- 3681-2/2006. számú, a H-3270-5/2007. számú és a H-3270-7/2007. számú határozatokkal módosított — 40089-2/1984. számú vízjogi üzemeltetési engedély 2011. június 30.- ig volt hatályos.
Vízellátás A telephely vízellátását a telephelyen kialakított, -132,6 m talpmélységű fürt kútról biztosítják. A lekötött vízigény az állatok itatását, szociális épület vízellátását foglalja magában. Szennyvízkezelés Technológiai szennyvíz nem keletkezik, a kommunális szennyvíz gyűjtésre egy 15 m3 űrtartalmú vízzáró tartály szolgál. Csapadékvíz elvezetés A telephelyre hulló csapadékvíz a burkolatlan területein elszikkad. Felszín alatti víz és földtani közeg A felszín alatti vizek védelme érdekében 2 db monitoring kút kialakítását tervezik. A kutak létesítésére érvényes- H-9758-7/2012.- vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44.§ (6) bekezdése és 72.§ (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a 44.§ (9) bekezdése záija ki. A Hatóság szakhatósági hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésén, továbbá 5. számú mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7.§ (1) bekezdésén alapul.” A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 79.§ (1) bekezdése és a Rendelet 20. § (3), (11) bekezdése szerinti tartalommal megadta. A vizsgálandó komponensek körének, és a vizsgálati gyakoriságnak a meghatározásánál a hatóság
10
figyelembe vette, hogy a tárgyi telephelyen ásványolaj- és ammónium-szennyezést mutattak ki. A mintavételek és vizsgálatok akkreditáltságára vonatkozó előírást a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 47. § (3) bekezdése alapján tette a hatóság. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvénnyel (továbbiakban Ht.) kapcsolatban módosított vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban Vgtv 44/F. § (1) bekezdése szerint „A közszolgáltató – az önkormányzati rendeletben előírt módon – folyamatosan köteles gondoskodni a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséről a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírások megtartása mellett. Az ilyen jellegű és összetételű anyagok 2013. évtől már nem minősülnek hulladéknak. Az elhullott állati tetemek esetében az állategészségügyi jogszabályok az irányadóak. A TÁP Kft. az Ács 0424/5 hrsz-ú telephely légszennyező diffúz forrásként való bejelentését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése alapján (a továbbiakban: Lvr.) 4. sz. melléklet megtette. A nagy létszámú állattartási tevékenység esetén az istállók, ólak és trágyatároló diffúz forrásnak minősülnek. A diffúz forrás ellenőrzésének dokumentálására vonatkozóan a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 18. § (1) és 19. § (6) bekezdései alapján tettünk előírást. Az üzemzavar esetén végzendő feladatokat valamint a levegővédelmi követelmények megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket a Lr. 6. számú melléklete és a 34. § (1) bekezdése alapján került előírásra.
A hulladékok mennyiségének minimalizálása érdekében az állatgyógyászati készítményeket csak olyan mennyiségben szállítanak be a telephelyre, hogy ezek minőség-megőrzési időn belüli felhasználása biztosított legyen. Az automata, zárt takarmányozási rendszerrel biztosítják, a takarmány beszállítása során minél kevesebb csomagolási hulladék keletkezzen, illetve a takarmány szennyeződéséből eredően hulladék ne keletkezzen. A keletkező hulladékok zárt helyen történő gyűjtése megoldott. A nevelési folyamat során automata szabályozórendszerek biztosítják az állatok stresszhelyzetek miatti elhullását, így az állati hulladékok keletkezésének csökkentését. A pulykanevelés során minimálisra csökkentik a környezetre veszélyt jelentő anyagok felhasználását. A keletkezett trágyát a telepen nem tárolják, az mezőgazdasági termelők részére átadásra kerül. Az ólak takarítását szárazon végzik, így az istállók mosásából szennyvíz nem keletkezik. Az energiafelhasználás hatékonyságát a modern, automatizált berendezések biztosítják. A kommunális szennyvizeket egy 15 m3-es műanyag tartály került elhelyezésre; kibocsátás földtani közegbe, felszíni és felszín alatti vízbe nem történik. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, szennyvíz és állati hulla gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek. A benyújtott felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt mezőgazdasági-üzemi terület, zajtól védendő létesítmények Ács Város belterületén találhatók. Az üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti-üzemviteli berendezések valamint a telepen belüli, nappali időszakban történő szállítás értelmezhető zajforrásként. A tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet a felülvizsgálati dokumentáció részét képező, Szilasi Imre szakértő által készített 201403 jelű mérési jegyzőkönyv mutatja be, mely szerint a zajforrások együttes működés mellett a telep zajvédelmi hatásterülete nem éri el a város legközelebbi zajtól védendő területeit. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdése alapján, Ács Város módosított 20/2006.(IX.) 14. építési szabályzata szerint került lehatárolásra. Fentiek alapján megállapítható, hogy a baromfitelep üzemeltetése zajvédelmi szempontból megfelel az előírásoknak, külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem szükséges. A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati és működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. § (2)
11
bekezdése, a R. 20. § (3)-(4) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. § (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. § (1) bekezdése, a Ktv. 71. § (1) bekezdés d) pontja, a Ktv. 79. § (1) bekezdés a./ pontja és a Ktv. 81. §-a alapján. A levegővédelmi engedély a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 26. § (6)-(8) bekezdésein; az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása a 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdésén alapul. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26.§ (4) bekezdése tartalmazza. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A.§ bekezdése alapján állapította meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 9. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2014. június 23.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
A határozatot kapja: 1.)TÁP Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Korlátolt Felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Ceglédi út. 11.) 2.)Hortum Tervező és Mérnöktanácsadói Kft. (8900 Zalaegerszeg, Platán sor 19/B.) 3.)Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (2890 Tata, Új út 17.) 4.)Komárom-Esztergom Megyei KH NSZSZ (2800 Tatabánya, Ságvári E. u. 50.) 5.) Komárom-Esztergom Megyei KHl Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (2800 Tatabánya, Ságvári E. út 50.) 6.)Ács Város jegyzője (2941 Ács, Gyár u. 23.) 7.) Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 1016 Bp., Mészáros u.58/a. IPPC Osztálya 8.) Informatika 9.) Ügyfélszolgálat 10.) Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (9021 Győr, Árpád u.28-32.) Jogerő után: 1.)TÁP Takarmányfuvarozási és Baromfitenyésztő Korlátolt Felelősségű Társaság (6000 Kecskemét, Ceglédi út. 11.) 2.)KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság (2800 Tatabánya, Ságvári Endre út. 18.)
12
