ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős: Iktatószám: Előadó:
év:
hó:
nap:
3505-17/2014.
Hiv. szám:
Varga Lajosné / Orosvári Tamás
Melléklet:
KÜJ:
100232873 KTJ: 100333366
Tárgy: Lábatlan, Osteuropäische Zementbeteiligungs AG Magyarországi Fióktelepe (Holcim Hungária Cementipari Zrt.) Rákóczi út 60. szám alatti telephely teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata
Hat ároza t
I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az Osteuropäische Zementbeteiligungs AG Magyarországi Fióktelepe (1037 Budapest, Montevideó utca 2/C., KSH azonosító: 24658205-2351-226-01) részére környezetvédelmi működési engedélyt ad a Lábatlan, Rákóczi út 60., 1471/1, 1471/2, 1831 helyrajzi szám alatti cementgyárban folytatott tevékenység felhagyására. 1.) A gyártási technológia ismertetése, a tevékenységet jellemző adatok: A Holcim Hungária Cementipari Zrt. (székhelye: 2541 Lábatlan, Rákóczi út 60.) a Lábatlan, 1471/1, 1471/2, 1597, 1831 helyrajzi számú telephelyén a 1359-38/2011. és 1359-29/2011. számú határozattal módosított 1359-8/2011. számú határozatban kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyében foglaltaknak megfelelően cementgyártási tevékenységet folytatott. A cementgyártási tevékenység (klinkerégetés, cementőrlés) a 1471/1 hrsz-ú ingatlanon történt. A 1831 hrsz-ú terület külső tárolóterületként szolgált. A 1471/2 hrsz-ú ingatlanon egy szivattyúállomás található. A Holcim Hungária Cementipari Zrt. jogutódja 2014. február 2.-tól az Osteuropäische Zementbeteiligungs AG Magyarországi Fióktelepe (1037 Budapest, Montevideó utca 2/C). A telephelyen folytatott tevékenységek: alapanyag beszállítás, iszap-előkészítés, szénelőkészítés, vagonbuktatás, klinkerégetés, cementőrlés, cementkiadás Az engedélyezett tevékenység kapacitása: 2 db cement-klinker forgókemence maximális kapacitása: 997 t/nap. A II. számú kemence 2009. március végén leállításra került, így azóta csak az 555 t/nap kapacitású V. számú kemence működött egészen a 2013. március 3-i leállításig. Késztermék előállító kapacitás (2 db kemence esetén): max. 303 722 t/év.
G:\Hatarozatok\2014\3505-17.doc
1
2.) A tevékenység felhagyásának és a gyárterület rekultivációjának főbb lépései: A 1471/1, 1471/2 és 1831 hrsz-ú területeken lévő épületek és építmények bontásával, valamint a terület helyreállításával a Holcim Hungária Zrt. az Alcufer Kft-t bízta meg. Az Alcufer Kft. által szerződés szerint elvégzendő feladatok: - épületek és építmények bontásából származó beton és tégla törmelékek max. 100 mm méretűre darálása, - darált anyagra építőanyag minősítés megszerzése (ÉMI), - a kibontott alapok helyének feltöltése a minősített anyaggal, tömörítés, - terepszint figyelembevételével teraszos terület létrehozása a darált, minősített anyagokból, a terület tömörítése, - 20 cm vastag föld szétterítése, füvesítés. Az Alcufer Kft. által készített bontási tervek szerint a 1471/1, 1471/2 és 1831 hrsz-ú területeken a bontás több fázisban, vagy egymással párhuzamosan zajlik.
II. A felhagyás során betartandó környezetvédelmi előírások: 1. Levegőtisztaság-védelmi előírások 1.1. A bontási tevékenység valamint a bontás helyszínén tervezett hulladékkezelés során törekedni kell a diffúz porterhelés minimálisra történő csökkentésére. 1.2. Az időszakos deponálás és a végleges lerakás során száraz időszakban takarással, locsolással, tömörítéssel meg kell akadályozni a kiporzást, a hulladék szél általi elhordását. 1.3. A szállítási útvonalakat folyamatosan takarítani, locsolni kell. 1.4. A bontási területen a szállítójárművek sebességét úgy kell megválasztani, hogy a jármű által keltett kiporzás megelőzhető legyen. 1.5. A bontási törmelékek szállítása során a rakományt le kell takarni, vagy nagyobb frakciójú anyaggal le kell fedni. 2. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 2.1. A kivitelezőnek a bontás I-VI. fázisára vonatkozóan a környezetvédelmi hatóságtól felmentést kell kérnie a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13.§-ban foglalt előírások szerint. A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit. 2.2. A bontási tevékenység megkezdését azt megelőzően a felügyelőségre be kell jelenteni. 3. Vízvédelmi előírások 3.1. A telephely szennyvízcsatornáit, szennyvíztisztító műtárgyait a bontást megelőzően ki kell tisztíttatni. 3.2. A telephelyi, vízjogi engedéllyel rendelkező műtárgyak, vezetékek elbontását csak vízjogi létesítési engedély megkérésével, annak birtokában lehet elvégezni. 3.3. A talajvíz monitoring kutak vízminőség vizsgálatát a bontási tevékenység ideje alatt negyedéves gyakorisággal az alábbi komponensekre kell vizsgálni: pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán, szulfát, ammónium, nitrit, nitrát, TPH, bárium, kadmium, kobalt, összes króm, réz, molibdén, nikkel, ólom, szelén, ón, cink. Az eredményeket a mérést követő 30 napon belül nyújtsák be a Felügyelőség részére. Az első mérés benyújtási határideje: 2014. szeptember 30. 3.4. A tevékenység végzése nem veszélyeztetheti a földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát. 3.5. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes hatóságnak azonnal be kell jelenteni. 3.6. A végső területrendezéshez felhasználni kívánt föld (anyag) szennyeződés mentességét akkreditált laboratórium által igazolni szükséges a Felügyelőségnek a kihelyezést megelőzően, és a Felügyelőség jóváhagyásával helyezhető ki. 4. Hulladékgazdálkodási előírások: 4.1. A gyárterület további használatra nem tervezett létesítményeit el kell bontani, a szennyezett területek kármentesítését szükség szerint el kell végezni 2014. december 31-ig. 4.2. Az épületek és egyéb berendezések elbontása az illetékes hatóságok engedélyének birtokában végezhető. 4.3. A bontás és kármentesítés során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni, legfeljebb
2
1 évig és további kezelésükről – a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással – gondoskodni kell. 4.4. A felhagyás során keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni, megfelelő kezelésükről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról) gondoskodni kell. 4.5. A hulladékkezelés során a törési művelet előtt az inertnek nem tekinthető hulladékokat ki kell válogatni, elkülönítetten kell gyűjteni és a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kell átadni. 4.6. A hulladékkezelési tevékenységről, valamint a bontás során keletkező és a helyszínen felhasznált anyag töréséről a helyszínen üzemnaplót kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a törőgép üzemidejét, gépkezelő aláírását, az előkezelésre kerülő hulladékok EWC kódját, mennyiségét, a keletkezett hulladékok EWC kódját, mennyiségét, a hasznosítható anyagok megnevezését, mennyiségét, ennek deponálási, majd további felhasználási helyét, időpontját, az előforduló üzemzavarok leírását, időpontját. 4.7. A rekultiváció során csak minősített építési anyag használható fel. 4.8. A hasznosított hulladék és bontott anyagok, hulladékok mennyiségét (a felhasználás helyének, időpontjának feltüntetésével) két havonta kell dokumentálni. A felhasználás helyét helyszínrajzon be kell jelölni. 4.9. A hulladékok kezelése a felszín alatti vizek és a földtani közeg elszennyezését nem okozhatja, szabad téren történő elhelyezésük esetén biztonságos tárolásukról gondoskodni szükséges. A tevékenység során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni. A havária elhárításhoz megfelelő mennyiségű anyagok, eszközök a telephelyen rendelkezésre kell, hogy álljanak. 4.10. Havária esetén (szállító gépjármű üzemanyag-, hidraulikaolaj kiömlése, stb.) a képződött veszélyes hulladékot környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, ártalmatlanításra csak az arra feljogosított szervezetnek lehet átadni. 5. Természetvédelmi előírások 5.1. A környező Natura 2000 területeket (HUDI20034 Duna és ártere és HUDI20030 Központi-Gerecse) a tevékenység során tilos igénybe venni. 5.2. A tevékenység során gondoskodni kell a folyamatos porzásmentesítésről.
III. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság a 984-2/2014. számon a következő állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: a hatóság, OSTEUROPÄISCHE ZEMENTBETEILIGUNGS AG Magyarországi fióktelepe (1037 Budapest, Montevideo utca 21/c.) lábatlani telephelyére vonatkozó teljes körű felülvizsgálata ügyében a teljes körű felülvizsgálati dokumentáció elfogadásához az alábbi feltételek közlésével hozzájárul: A felhagyás eredményes befejezésének feltétele, hogy a telephelyen elbontásra, megszüntetésre, eltömedékelésre kerüljenek a vízi létesítmények - vízellátó kutak, vízelosztó hálózat, olajfogó műtárgy, Dunai hűtővíz bevezetés, csapadékvíz elvezető vízilétesítmények, üzemi kikötő vízilétesítményei, melyek bontására, megszüntetésére, eltömedékelésére vízjogi létesítési engedélyt kell kérni az illetékes Vízügyi Hatóságtól. A felhagyás eredményes befejezésének feltétele továbbá, hogy az 1. pontban előírt jogerős vízjogi létesítési engedély alapján megszüntetett vízilétesítmények érvényben levő vízjogi üzemeltetési engedélyei visszavonásra kerüljenek, melyet engedélyes köteles a Vízügyi Hatóságnál kezdeményezni. A felhagyás eredményes befejezésének feltétele továbbá, hogy amennyiben az 1. pontban nevezett vízilétesítmények további rendeltetésszerű üzemeltetése tervezett, abban az esetben a tényleges engedélyesnek haladéktalanul kezdeményeznie kell a vízjogi üzemeltetési engedélyek módosítását a névátírás tekintetében, illetőleg az üzemi kikötő tekintetében új vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni, mivel az arra vonatkozó engedély hatálya lejárt. Amennyiben nem tervezett ezek üzemeltetése, úgy az 1. és 2. pontban foglalt előírások érvényesek. A felhagyás eredményes befejezésének feltétele, hogy a Holcim Hungária Zrt. a 2013. évre vonatkozó és a mai napig be nem nyújtott vízkészletjárulék bevallását teljesítse.
3
Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” IV. A környezetvédelmi működési engedély 2015. december 31-ig hatályos.
V. Az Osteuropäische Zementbeteiligungs AG Magyarországi Fióktelepe (1037 Budapest, Montevideó utca 2/C) a kérelem elbírálásáért járó 750 000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel.
VI. A hatóság a 1354-1/2013 és a 1359-38/2011. számú határozatával módosított, 1359-8/2011. számú határozatával kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt visszavonja.
VII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 375 000,-Ft, melyet készpénzátutalási megbízáson vagy a Felügyelőség 10033001-01711899-00000000. sz. számlájára kell befizetni.
I n do kolá s A Holcim Hungária Zrt. (2541 Lábatlan, Rákóczi u.60., továbbiakban :Zrt.) bejelentette a hatóságnak, hogy a Lábatlan, belterület 1597 helyrajzi szám alatti ingatlanon lévő cementgyárban folytatott tevékenységét megszüntette, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély visszavonását kérte. A hatóság a Zrt. bejelentését tudomásul vette, de a tevékenység felhagyásából adódó, környezetet terhelő hatások megismerése céljából szükségesnek tartotta környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését, ezért a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban Kvt.) 73. § (2) bekezdése és a 74. § (1) bekezdése alapján a 1354-9/2013. számú határozatával teljes körű felülvizsgálat elvégzésére, a felülvizsgálat alapján elkészített dokumentáció hatósághoz történő benyújtására kötelezte a Zrt-t. A Zrt. megbízásából az IMSYS Kft. (1033 Budapest, Mozaik utca 14/a.) benyújtotta az Osteuropäische Zementbeteiligungs AG Magyarországi Fióktelepe (mint a Holcim Hungária Zrt. jogutódja, továbbiakban: AG) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 73.§ - 76.§., a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. és 9. számú melléklet, a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú melléklete szerinti teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, a Lábatlan 1471/1, 1471/2 és 1831 hrsz-ú ingatlanokat magába foglaló telephelyen végzett cementgyártási tevékenység felhagyására, valamint a bontás és az ahhoz kapcsolódó munkák környezetre gyakorolt hatására vonatkozóan. A hatóság mivel a benyújtott dokumentáció hulladékgazdálkodási és levegőtisztaság-védelmi szempontból nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak, a 3508-8/2014. számú végzésében hiánypótlásra szólította fel az AG-t.
4
A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (6) bekezdése alapján hirdetményt tett közzé, melyben érintett ügyfélként értesítette a zajforrás hatásterületén lévő ingatlanok tulajdonosait, hogy a hatóság a Zrt.-t a cementgyárban végzett tevékenységgel való felhagyásra vonatkozólag teljes körű felülvizsgálatra kötelezte. A hirdetménnyel kapcsolatban észrevétel nem érkezett. A hatóság a kérelemből a következőket állapította meg: A bontással érintett terület (hrsz. 1471/1, 1471/2, 1831) Lábatlan település belterületén, 80234 m2-en helyezkedik el. A klinkerégetési és cementtermelési tevékenység az 1471/1 ingatlanon folyt, az 1831 hrsz-ú terület tárolási célt szolgált. Az 1471/2 hrsz-ú ingatlanon egy szivattyúállomás található. A klinkergyártás 2013. március 3-án, míg a cementtermelés 2013. nyarán került leállításra, mellyel a teljes gyártási és termelési tevékenység megszűnt. A régi és elavult technológiai berendezéseket leszerelték, az épületek használaton kívül, üresen állnak. A felmérések és épületvizsgálatok alapján az épületek más célra nem használhatóak, így a tulajdonos elbontásukról döntött. A cementgyártási tevékenység megszűnésével a telephelyre irányuló és onnan kiinduló tehergépjármű forgalom is megszűnt. A telephelyen jelenleg naponta legfeljebb 12 fő végez irodai munkát telepített irodakonténerekben. A jelenleg a telephelyre irányuló személyforgalmat az ott dolgozók és látogatók forgalma képezi. A 1597 hrsz-ú ingatlanon (10-es út és a Duna közötti területen) cement áttárolási és értékesítési tevékenység folyik jelenleg is. A Zrt. ezen ingatlant a rajta lévő létesítményekkel cementáttárolási és értékesítési tevékenység végzésére 2013. novemberi 1-i dátummal bérbe adta a TransPlus (Hungary) Kft-nek. A 1597 hrsz-ú ingatlanon a Zrt. a cementtárolási és értékesítési tevékenységet már a bérbeadás előtt megszüntette. A mészkő alapanyag a 2536 Nyergesújfalu, külterület 0152 hrsz.-ú, Nyergesújfalu I. – mészkő védnevű (Kecskekő-hegy) bánya feladási pontjától szállítószalagon érkezik a 1471/1, 1831 hrsz-ú telephelyre. Mivel a CALMIT Hungária Mészművek Kft. tevékenységhez a mészkő fogadása továbbra is szükséges, ezt a tevékenységet a Kft. 2013. június 1-én átvette. Mindkét esetben a tulajdonos továbbra is az Osteuropäische Zementbeteiligungs AG Magyarországi Fióktelepe, a TransPlus Kft. és a CALMIT Kft. üzemeltetői feladatot lát el. A bontással érintett területet az 1/2006. (I. 31.) számon elfogadott Szabályozási terv „Gip-Sz-K/K” jelű „ipari gazdasági terület - egyéb ipari terület” övezetbe sorolja. A 1471/1 hrsz-ú ingatlanon lévő épületek, építmények: Sorszám
Létesítmény
1/a 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 17 18 19 24 101 102 103 104 105
Kötélpálya fogadó épület rész Nyersmalom csarnok Szénmalom csarnok Kemence csarnok Kemence csarnok Gipsztörő épület V. kemence gépház I. sz. porkamra alapja II. sz. porkamra és ventillátorépület III.-IV. sz. porkamra V. sz. porkamra Cementmalom csarnok Cementüzemi öltöző-fürdő épület I. trafóház 35 kV-os kapcsolóház kezelőhíddal az I. trafóhoz Cementüzemi kompresszorház Samott raktár Zárt raktár és kazánház (asztalosműhely) III. porta I. iszapkád II. iszapkád III. iszapkád III. iszapkád szivattyúház I. sz. iszaptorony alapja
5
106 107 108 109 110 111 112 114 115 116 117 118 119 120 121 122
II. iszaptorony és szivattyúakna Előkeverő iszapkádak Beállító iszapkád I. sz. kemence kémény alapja II. kemence kémény V. kemence kémény Tűzivíz-tároló 2 db Gumiköpeny tároló Közúti filterpor-siló és alátámasztó vasbeton szerkezet II. kemence elektrofilter V. kemence elektrofilter Őrlőgolyó-tároló Pernyetároló silók acélszerkezete Cementüzemi cementlefejtő V. klinkerégető kemence II. klinkerégető kemence
A 1831 hrsz-ú ingatlanon lévő épületek, építmények: Sorszám
Létesítmény
26 27 28 29 30 31 32 123
Anyagraktár és iroda épület Motor raktár alapja Hajtómű raktár alapja TMK raktár Üzemanyag kiadó épület Oxigénpalack raktár Kenőanyag raktár Fedett hordós olajtároló
A felülvizsgálat időpontjában érvényes bontási engedély alapján a 6-os, 13-as, 17-es, 18-as, 26-32-es, 113as, 118-as és 123-as számú építmény bontása már befejeződött, és az 5-ös, 12-es, 110-es, 111-es, 119-es, 125-ös épületek bontása megkezdődött. 1. A létesítményben felhagyott tevékenységek ismertetése Nyersanyag előkészítés A mészkövet, márgát és a homokot szállítószalagon és teherautókkal szállítják a telephelyre. A beszállított mészkő silókba, röpítő törőkre, majd kőszállító rendszerrel osztályozás után tároló silókba kerül. A márga előkészítése hasonló, mint a mészkőé, osztályozás nem történik. A homokot a szállítójárművek a gyári homoktárolóra ürítik. Iszap előkészítés A nyersanyagok megfelelő arányának beállításával az őrlés golyósmalmokban történik. Az első őrlés a nyersmalomban történik 32-35 %-os nedvességtartalommal. Az előírt finomságúra beállított iszap előkészítő kádakba kerül. Itt történik a minőség ellenőrzése, majd a homogenizáló kádakba kerül az iszap. Vagonbuktatás, szénelőkészítés A klinker égetése szénnel és petrolkoksz keverékkel történik. A tüzelőanyagok vasúti kocsikban és közúton kerülnek beszállításra. A vasúti kocsikat iker vagonbuktatóval ürítik, majd szállítószalag rendszeren kerül a gyár területére. A tüzelőanyagot portalanítóval ellátott szárítókban 2-4 % nedvességtartalomra szárítják, majd megőrlik 2 db golyós szénmalomban. Az előírt minőségű szén és petrolkoksz keverék szállítórendszeren kerül a klinkerégető kemencékhez. Klinker termelés A homogenizáló kádakból az iszap mérő adagolókon keresztül kerül a 2 db forgókemence valamelyikébe, amelyek mérőműszerekkel és porleválasztó elektrofilterekkel (LURGI) vannak felszerelve. A II. sz. kemence iszapfogyasztása 25-26 m3/óra, az V. sz. kemencéé 30-32 m3/óra. A 2 db kemence klinkertermelése mintegy 997 t/nap. A 99 m és 103 m hosszú forgókemencék lejtése 4o-os, forgási sebessége 1 fordulat/perc. A kemence forgása
6
és lejtése miatt az anyag előre mozog, a szénporral történő tüzelés ellenáramban történik. A kemencébe került iszap először elveszti nedvességét, majd az anyag dekarbonizálódik, megkezdődik a klinkerásványok képződése. Ezután történik meg kb. 1450 °C-on a szilárd fázisú reakció, amelynek végterméke a klinker. Az anyag hűtőzónán halad át, majd bolygóhűtőkön keresztül szállítórendszerre, majd minőségétől függően a 3 db klinkertároló egyikébe szállítják, ahol tovább hűl, majd feldolgozása kerül. Cementőrlés A klinker cementté alakításához azt kötésszabályozó gipszkővel kell keverni, az összeőrlés kétkamrás, nyílt rendszerű golyósmalmokkal történik az előírt finomságúra. A 3 db malom zsákos portalanítóval van ellátva. A cementhez adalékként erőművi pernyét adnak. A pernye tartálykocsikban érkezik az erőműből, amelynek lefejtése és a tároló silóba juttatása is itt történik meg. A klinker őrlése után történik a pernyével történő keverés, a gyártandó cementminőségnek megfelelő arányban. A technológia lehetőséget ad az együttőrlés megvalósítására, amikor a pernye a cementmalomban őrlődik. A cementhez kevernek még az elektrofilterből származó filterport is a szabvány által előírt mennyiségben. A cementmalmoktól a kész cementet egy szállító rendszer szállítja a cementsilókba. Cementkiadás A cementsilókba betárolt cement elszállítása közúton és vasúton ömlesztve vagy zsákolva történik. A cement zsákolására egy nagyteljesítményű csomagológép áll rendelkezésre. A zsákokba csomagolt cementet palettázó gép palettázza, a kiszállítás vagonokban és tehergépjárművekkel történik. Az ömlesztett cement kiszállítása vasúti és közúti tartálykocsikkal történik. 2. Bontási és területrendezési tevékenység ismertetése A Zrt. bejelentést tett az illetékes építéshatóság felé a területen lévő, használaton kívüli épületek, építmények és technológiai berendezések bontására vonatkozóan. A bontásra vonatkozó bejelentés az I. ütem, II.-III. ütem és az V. ütemre vonatkozik. A többi területre vonatkozóan folyamatosan készülnek a bontásra vonatkozó bejelentések, és azok elfogadását követően a bontások is megkezdődnek.
Bontási fázis
I.
Bontandó épületek jele és megnevezése
26 27 28 29 30 31 32 123
II.
12 118 119 145 8 9 10 11 24 101 102 103 104 105 106 107 109 110
Anyagraktár és iroda épület Motor raktár alapja Hajtómű raktár alapja TMK raktár Üzemanyag kiadó épület Oxigénpalack raktár Kenőanyag raktár Fedett hordós olajtároló (felülvizsgált időszakban vasanyag tárolására szolgált) Cementmalom csarnok Őrlőgolyó-tároló Pernyetároló silók acélszerkezete Kábelalagút részben I. sz. porkamra alapja II. sz. porkamra és ventillátorépület III.-IV. sz. porkamra V. sz. porkamra III. porta I. iszapkád II. iszapkád III. iszapkád III. iszapkád szivattyúház I. sz. iszaptorony alapja II. iszaptorony és szivattyúakna Előkeverő iszapkádak részben I. sz. kemence kémény alapja II. kemence kémény
7
Bontás állapota
Időigény
lebontva lebontva lebontva lebontva lebontva lebontva lebontva
13 hét
lebontva részben lebontva lebontva részben lebontva 15 hét
részben lebontva
111 114 115
III.
IV.
V. VI.
116 117 121 122 6 7 13 17 113 1/a 2 3 4 107 108 5 18 19 22
V. kemence kémény Gumiköpeny tároló Közúti filterpor-siló és alátámasztó vasbeton szerkezet II. kemence elektrofilter V. kemence elektrofilter V. klinkerégető kemence II. klinkerégető kemence Gipsztörő épület V. kemence gépház Cementüzemi öltöző-fürdő épület Cementüzemi kompresszorház Gipszkő-tároló és olajtároló Kötélpálya fogadó ép. rész Nyersmalom csarnok Szénmalom csarnok Kemence csarnok Előkeverő iszapkádak befejezése Beállító iszapkád Kemence csarnok Samott raktár Zárt raktár és kazánház (asztalosműhely) Központi iroda, labor és orvosi rendelő, Calmit iroda
részben lebontva
lebontva
15 hét
lebontva lebontva lebontva
15 hét
részben lebontva lebontva
10 hét 10 hét
A bontási tevékenység alapvetően a gyárterületen belül történik. Közterület igénybevételére csak ott van szükség (hrsz. 1831), ahol a közterületi telekhatárra épült rá az épület, előkert nélkül. Az Alcufer Kft. üres, bontásra kész területeket vett át, melyeken sem veszélyes anyag, sem segédanyag, alapanyag vagy hulladék nem volt, azok elszállításáról az OZ Magyarországi Fióktelepe (Holcim Hungária Zrt. jogutódja) előzőleg gondoskodott. Bontási terület biztosítása Az átadott munkaterületeket az Alcufer Kft. ideiglenes kerítéssel elzárta és 24 órás őrző-védő szolgálatot létesített. A bontási területre csak előzetes egyeztetést követően a felelős műszaki vezető, vagy vezető bontásvezető engedélyével lehet belépni. Munkakezdést megelőző intézkedések Az Alcufer Kft. a közműnyilatkozatok birtokában ellenőrzi a bontandó épületek, építmények, technológiai berendezések és azok környezetének közmű kikötéseit. Ezt követi a bontást megelőző szerkezeti, ellenőrző szemrevételezés és a gépi bontási folyamatok, műveletek előzetes egyeztetése. Munkavégzés folyamata Azbesztmentesítés A tényleges bontási műveletek megkezdését megelőzően a Multigrade Kft. 74.511-1-20/2011 számú engedély birtokában elvégezte az azbeszt palák és azbeszttel szennyezett falak kibontását és a képződő hulladékok a szennyezett védőruházattal együtt elszállításra kerültek a telephelyről. Nyílászárók kiszedése Az eddigi bontási tevékenység során nem keletkezett üveg hulladék, azaz üveg elkülönített bontására nem került sor. A későbbiek során az iroda épületnél külön kiemelésre kerülnek az ablaktáblák és azok a tervek szerint elsősorban bontott nyílászáróként eladásra kerülnek, azaz nem jelennek meg hulladékként. Bontási technikák A munkavégzés gépi bontással történik. A hidraulikus ollózó-vágó fejjel ellátott nehézgépes bontógéppel a terepszintről (magasabb épületek esetében bontási törmelékből ideiglenesen épített „pódiumról”) elérhető magasságú épületek, építmények végfalának, szerkezeti koszorúgerendáinak, illetve tetőhéjalásának, tető, vagy födémszerkezetének szakaszos bontásával fentről lefelé kezdődik a bontási folyamat. A monolit vasbeton pillérváz szerkezetű, vagy erősítő támpillér szerkezetű, és vegyes támrendszerű épületek esetében a kitöltő falazat gépi bontását bedöntéssel, leollózási műveletekkel végzik úgy, hogy a bontási törmelékek mindig befelé, az épület belső tere felé bontódjanak. A bontáshoz hidraulikus ollózót, roppantó
8
vagy törőfejet használnak. A vázszerkezet épületek esetében a már kitöltő falazat nélküli pillér szerkezeteket szakaszosan, lépésről lépésre a statikai szerkezeti egységeken, csomópontokban megfogva, elollózva, elvágva bontják el terepszintig. Terepszint alatt a bontási munkákat jellemzően hidraulikus bontófejjel, vagy hidraulikus ollóval végzik, illetve körmös kanállal történik a kibontás, kifordítás. A nagyobb méretű alaptesteket hidraulikus roppantó fejjel, vagy ollóval aprítják fel. A bontási koncepció szerint azon területek esetében, mely a 10-es úttal egy szintben van, nem lesz kiszedve a betonalap (I. ütem alsó része, V. ütem VI. ütem). A magasabb terepszintű, azaz a telephely felső részein pedig kb. 0,5 méter (I. ütem felső része, II. ütem, III. ütem, IV. ütem) az átlagos bontási mélység. A bontási hulladékok szétválogatásra kerülnek, külön depózzák, vagy konténerbe rakják. A fémhulladékok további válogatását és gyűjtését, konténerbe helyezését egy külön rakodógép végzi. A bontási folyamatokat egy EXTEC C12+ típusú mobil törő-osztályozó géppel folytatják, melybe a bontási törmeléket homlokrakodóval, vagy kanalas markológéppel adagolják be. Ez a gép töri a hulladékot és közben a keresztirányú mágneses szalagon kiválogatja a törmelékben maradt esetleges fémhulladékokat, a hosszú szalagján inert anyagként, mint osztályozott szemszerkezetű építőanyagot kiválasztja. EMI minősítést követően a tört, osztályozott anyag a helyszíni területrendezésre felhasználható építőipari, minősített alapanyagként. Terület helyreállítás A területrendezésre vonatkozó tervek szerint a tevékenység felszámolását és a bontást követően a területet a bontásból eredő minősített anyagokkal feltöltik, arra földet terítenek olyan vastagságban, hogy tömörödés után 20 cm vastag földréteg maradjon (~40000 m3), és fűmaggal bevetik. A területrendezéshez használt föld származási helye jelenleg még nem ismert. 3. A bontási tevékenység kapacitása A bontási tevékenységet az alábbi típusú és darabszámú gépekkel végzik: - 2 db CATERPILLAR gyártmányú lánctalpas kotrógép (ezen gépek a következő fejekkel szerelhetők fel: bontókalapács, hidraulikus olló, pulverizátor), - 1 db EXTEC C12+ gyártmányú darálógép, - 1 db LIEBHERR gyártmányú átrakógép (jellemzően a vashulladékok átrakására), - 1 db CATERPILLAR gyártmányú gumikerekes rakodógép. A bontási munkálatokban átlagosan 10-12 fő vesz részt. A bontási műveleteknél alkalmazott gépek üzemanyag ellátása országos töltőállomásról vásárolt, és a telephelyre beszállított dízelolajjal történik. A bontási munkálatok során ideiglenes vízhasználat jelentkezhet a munkaterületek, vagy belső közlekedési útvonalak kiporzás elleni locsolásakor. A telephelyen a meglévő tűzivíz tározóban 250 m3 víz áll rendelkezésre. A bontási munkálatok egyéb energiaigénnyel nem járnak. A területrendezési munkálatok során kb. 40 ezer m3 föld kerül felhasználásra. 4. A tevékenység felhagyása során okozott környezetterhelés 4.1. Levegőtisztaság-védelem A cementgyártási tevékenységhez 22 db pontforrás tartozott. A II. számú klinkerégető forgókemence 2011 2013 között nem üzemelt, a tevékenység felhagyásáig az V. számú klinkerégető forgókemence működött. Az ehhez kapcsolódó P5 pontforrás folyamatos emisszió mérő berendezéseinek mérési adatai alapján, illetve az időszakos mérések alapján a telephely pontforrásain határérték túllépés nem történt. Az AG a tevékenység megszűnéséről 2014. március 31-én LAL változásjelentést küldött be a felügyelőségre. A hatóság a telephely technológiáinak és pontforrásainak megszűnését a LAIR rendszerben rögzítette. A tevékenységhez technológiai bontásban az alábbi pontforrások tartoztak: Pontforrás
P63 P80 P81 P14 P79
Légszennyező anyag
Nyersanyag előkészítés Nyersanyag fogadó bunkerek portalanító kürtője szilárd Mészkőfogadás portalanító kürtője Márgafogadás portalanító kürtője Szénelőkészítés cementgyártáshoz Szénszárítók portalanító kürtője SO2, NOx, CO, szilárd, korom, CO2 Szénőrlő portalanító kürtője szilárd
9
P82 P2 P5 P9 P11 P12 P13 P17
Szénszárítók portalanító kürtője II.
SO2, NOx, CO, szilárd, korom, CO2 Klinkerégetés CO, NOx, szilárd, SO2, sósav, fluor vegyületek, 2. sz. forgókemence kéménye össz. szénhidrogén, As, Co, Ni, Cd, Tl, Mn, Sn, 5. sz. forgókemence kéménye Hg, Pb, Cr, Cu, V, dioxinok/furánok Cementőrlés 4. sz. pernyemalom portalanító kürtője 6. sz. pernyemalom portalanító kürtője 7. sz. pernyemalom portalanító kürtője
8. sz. pernyemalom portalanító kürtője Cementőrlési klinker felvonó portalanító kürtője Cementmalmi adagoló bunkerek portalanító P61 kürtője Klinker égetés Ammund szalag portalanító P65 kürtője Klinker égetés Beumer szalag portalanító P66 kürtője P67 Cementszállítás I. átadó portalanító kürtője P68 Cementszállítás II. átadó portalanító kürtője P69 Cementszállítás III. átadó portalanító kürtője Cementcsomagolás P18 Csomagológép portalanító kürtője P78 I-es cement kiadó portalanító kürtője Fűtés P54
Irodai kazánház kéménye
szilárd
szilárd SO2, NOx, CO, szilárd, CO2
Az alábbi pontforrások nem kerülnek elbontásra: Pontforrás
P80
Üzemeltető
Mészkőfogadás portalanító kürtője
CALMIT Kft.
P68 Cementszállítás II. átadó portalanító kürtője P69 Cementszállítás III. átadó portalanító kürtője P78 I-es cement kiadó portalanító kürtője
TransPlus Kft.
A bontási tevékenység során a bontáshoz használt gépek kibocsátásából, másrészt a bontás során történő kiporzásból azonosítható levegőterhelő hatás. Ezen kívül a bontási területen hasznosítható hulladék elszállításának levegőterhelő hatásával lehet még számolni. A bontási területen üzemelő gépek várható légszennyező anyag kibocsátását a műszaki adatokban szereplő névleges teljesítmények figyelembe vételével számították. A bontás során történő légszennyező anyag kibocsátások forrásai - a bontás során képződő építési-bontási hulladékokat szállító teherautók, - a bontáshoz használt gépek (2 db lánctalpas kotrógép, 1 db darálógép, 2 db nagy teljesítményű rakodógép), - a bontás során használt egyéb berendezések (vibrátor, elektromos kisgépek, hegesztő berendezések, kéziszerszámok). A kipufogógáz kibocsátás hatása A kibocsátott légszennyező anyagok terjedésszámításakor a szakaszos ütemezett bontás során alkalmazott gépek kibocsátását egy közös kibocsátó pontba vonták. A leggyakoribb meteorológiai állapot jellemzői: - szélirány: ÉNy - szélsebesség: 3 m/s - légköri stabilitás: S=6, normális (0,282) - érdességi paraméter: Z0: 1,75 (iparterület magasabb épületekkel) Alap levegőterheltségi szintnek a gyár üzemelésének hatásakor végzett számításokban alkalmazott értékeket vették figyelembe. A bontási tevékenység során alkalmazott munkagépek légszennyező anyag terhelése elsősorban a bontási
10
tevékenység környezetében okoz átmeneti, a bontás időszakára kiterjedő levegőminőség változást, annak 500 m-es környezetén kívül a levegőterhelő hatás gyakorlatilag nem kimutatható. A bontási tevékenység kiporzásának hatása A számítási eredmények alapján megállapítható, hogy a bontás során történő kiporzás várható hatása elsősorban a bontási tevékenység közvetlen közelében jelentkezik, a levegőbe kerülő por gyorsan, kis távolságon belül kiülepszik. A szállításból adódó hatás A bontás során keletkezett bontási hulladék egy része elszállításra kerül. A szállítás olyan módon történik, hogy a szállítás közbeni kiporzást megakadályozzák. A bontási tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység közvetlen hatásterületének meghatározásakor a közúti szállítási útvonalak közvetlen környezetét vizsgálták. Az előzetes becslések szerint a legnagyobb járulékos forgalom a területrendezéshez szükséges földbeszállítás idején várható: kb. 74 tehergépjármű/nap. A forgalom növekedése miatt várható légszennyező anyag terhelés változás ebben az esetben sem okoz kimutathatató mértékű immisszió változást. Megállapítható, hogy a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel, egyik kibocsátott komponens esetén sem jelölhető ki a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ 14. pontja szerint értelmezett hatásterület. A bontáshoz kapcsolódó levegőterhelő hatás időszakos, a bontási tevékenység idejére korlátozódik, a levegőminőséget károsító hatást nem eredményez. A hatások időben és térben lehatárolható módon az ütemezett bontás helyeinek közvetlen környezetére korlátozódnak. A bontási technológiai fegyelem betartásával, az előírások betartásával a levegőkörnyezeti hatások minimalizálhatók. 4.2. Zaj- és rezgés elleni védelem A tevékenység zajvédelmi szempontból meghatározó elemei: - fémszerkezetek bontása gépi erővel, - tégla, vasbeton falazatok, szilikátalapú födémek és acélvázak bontása munkagépekkel, darabolással, - bontott beton, tégla darálása célgéppel, - kotrógépek, - rakodógépek, - szállító nehézgépkocsik, - feltöltőanyag beszállítás. A bontási tevékenység zajkibocsátásának vizsgálata, zajvédelmi hatásterületének lehatárolása megtörtént mérési eredményeken alapuló számítások útján. A dokumentáció szerint a bontási zaj hatásterülete eléri a legközelebbi lakóterületet. A munkálatok csak a nappali időszakban történnek. A bontási tevékenység zajvédelmi hatásterületén az alábbi zajtól védendő ingatlanok találhatók: A zajtól védendő ingatlanok címe Lábatlan, Zalka Máté lakótelep 1. Lábatlan, Zalka Máté lakótelep 2. Lábatlan, Zalka Máté lakótelep 3. Lábatlan, Zalka Máté lakótelep 14. Lábatlan, Zalka Máté lakótelep 15. Lábatlan, Zalka Máté lakótelep 28. Lábatlan, Zalka Máté lakótelep 29. Lábatlan, Honvéd utca 1. Lábatlan, Honvéd utca 3. Lábatlan, Honvéd utca 5. Lábatlan, Honvéd utca 7. Lábatlan, Honvéd utca 9. Lábatlan, Honvéd utca 13. Lábatlan, Honvéd utca 15. Lábatlan, Sallai utca 7. Lábatlan, Sallai utca 9.
Ingatlan helyrajzi száma 1543/5 1543/6 1543/7 1543/4 1543/3 1543/2 1543/1 1474/1 1474/2 1474/3 1476 1477 1480 1482 1468 1467
11
Rendezési terv szerinti besorolás Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk Lk
Építményjegyzék szerinti besorolás 1122 1122 1122 1122 1122 1122 1122 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110 1110
A szomszédos iparterületen zajtól védendő épület nincs, így ott a bontás során zajterhelési határértéknek nem kell teljesülni. A számítások alapján a bontás I.-VI. fázisai időszakában a Zalka Máté út 28-29. számú lakóépületeknél a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete 2. sorszáma szerinti nappali LTH = 60 dB zajterhelési határérték nem jelentős, 1-3 dB-es túllépése fordulhat elő. Ezen esetben a kivitelezőnek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 13.§-ban foglaltak alapján kell eljárnia. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység során az érintett útvonalak mentén a forgalom növekedéséből eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 7.§ (1) szerinti 3 dB-es mértéket. 4.3.Vízvédelem A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a bontási tevékenységgel érintett területek nem érintik felszín alatti vízbázis védőterületét. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján 2. a) 20 mm-nél nagyobb utánpótlódású, felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Lábatlan az érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8.§ c) pontja alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A cementgyár felülvizsgálattal érintett területe burkolt, így a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződése megelőzhető. A benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a bontási tevékenység nem jár vízigénnyel, abból szennyvíz nem keletkezik. 4.4. Hulladékgazdálkodás A bontással érintett területen keletkező építési hulladékok feldolgozásából a becslések szerint kb. 100 000 t feltöltő anyag keletkezik. Ezen kívül a területen van a bányaterületeken végzett bontások során keletkező beton hulladék EWC 17 01 01 8275 tonna és vegyes építési-bontási hulladék EWC 17 01 07 625 tonna mennyiségben. A hulladékoknak a rekultivációhoz történő felhasználhatósága érdekében a MERKON Kft. a felhasználás helyszínén a KTVF:4249-6/2012. számú hulladékkezelési engedély alapján azok hasznosítását és a felhasználhatóságra vonatkozóan a minősítést elvégzi. A területrendezéshez felhasználni tervezett bontott anyag mennyisége 120000 tonna, a feltöltéssel érintett terület nagysága 11610 m², feltöltési magasság 7 m, 3,5 m és 0-7 m között változó. A bontás során keletkező fém hulladék kezelését az Alcufer Kft. végzi. 4.5. Természetvédelem Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A bontással érintett területtől nem messze azonban olyan ingatlanok találhatóak, melyek részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUDI20034 kódszámú, „Duna és ártere” nevű és a HUDI20030 kódszámú, „Központi-Gerecse” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 8.§ (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17.§ (1) szerint, a 8.§ (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdése értelmében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4.§ (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A bontási tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit pedig pozitívan befolyásolja, hiszen az ipari roncsolt területről eltűnnek a tájesztétikailag negatív megjelenésű cementgyár épületei. A tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A hatóság a 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33.§(3) bekezdése alapján a teljes körű felülvizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot:
12
Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 984-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának az indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hivatkozott számú megkeresésében – kérelemre indult, teljes körű felülvizsgálati eljárásban – megkereste az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. generáltervezésében készített terv- és iratanyagokat. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: A Holcim Hungária Zrt. lábatlani telephelye 35.087/2004. számú határozattal módosított 65.785-4/2001. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik a telephely olajfogó műtárgya tekintetében. A Holcim Hungária Zrt. lábatlani telephelye H-5647-20/2011. számon módosított H-5647-18/2011. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik a vízellátás, vízkivétel, vízelosztás és a hővel szennyezett technológiai szennyvíz a Dunába bevezetése tekintetében. A Holcim Hungária Zrt. üzemi kikötőjének vízilétesítményei jelenleg nem rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel, a korábban tárgyban kiadott határozat lejárt. A vízügyi hatóság megállapította, hogy a fent nevezett és jogerős vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítmények, illetve engedéllyel nem rendelkező, de meglevő vízilétesítmények akkor tekinthetők felhagyottnak, ha azok vízjogi létesítési engedély alapján elbontásra kerülnek, illetve vízjogi üzemeltetési engedélyük visszavonásra kerül, vagy az esetleges új üzemeltető nevére a vízjogi üzemeltetési engedély átírásra kerül. A Vízügyi Hatóság felhívja az engedélyes figyelmét az alábbiakra: - A vízimunka elvégzése, illetve vízilétesítmény megépítése, átalakítása, megszüntetése, valamint azok használatbavétele, üzemeltetése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. §-a alapján vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. - A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit „a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről” szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésén, továbbá 5. számú mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII.17.) Korm. rendelete 4.§ (6) bekezdésén alapul. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított 15 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.” A hatóság mindezek figyelembevételével a Ktv. 81.§ (1) bekezdésében előírt tartalommal a Ktv. 79. § (1) bekezdésének a) pontja szerint környezetvédelmi működési engedélyt adott az AG részére, amelyben a tevékenység felhagyásának feltételeit meghatározta, és a Ktv. 72.§ alapján a Zrt. részére kiadott egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt – nyilatkozata alapján, mely szerint a telephelyen folytatott tevékenységet megszünteti – visszavonta. A környezetvédelmi működési engedély hatályát a Ktv. 81.§ (1) bekezdés e) pontja szabályozza. Az immisszió határértékeket a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja állapítja meg. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület fogalmát a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2.§ 14. pontja határozza meg. A diffúz légszennyezés megakadályozására vonatkozó előírásokat a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a alapján tette a hatóság. A hulladékgazdálkodási előírásokat az alábbi jogszabályok alapján tette a hatóság: - a hulladékjegyzékről szóló 72/2013.(VIII. 27.) VM rendelet, - a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény,
13
- az 1995. évi LIII. törvény (Kvt.), - az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet.
A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 98.§ (1) bekezdése, valamint a 99.§ (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás szolgáltatási díját a 33/2005.(XII. 27.) KvVM. rendelet 2.§ (4) bekezdése állapítja meg, az eljárási költségről a Ket 72.§ (1) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, illetékessége az ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV/1/A. pontján alapul.
Győr, 2014. június 17.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
A határozatról értesül: 1.) Osteuropäische Zementbeteiligungs AG Magyarországi Fióktelepe 1037 Budapest, Montevideó utca 2/C., 2.) IMSYS Kft. 1033 Budapest, Mozaik utca 14/a. 3.) Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. 4..) Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2800 Tatabánya, Ságvári u. 18.
14
