ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős
év:
hó:
Iktatószám:
3671-17/2014.
Hiv. szám:
Előadók:
dr. Keresztes Ágnes/ Pulai Judit
Melléklet:
nap:
KÜJ: 100304882 Tárgy:
KTJ: 100967747
Bezenye, AQUA Kft. Bezenye szennyvíztisztító telep korszerűsítésének előzetes vizsgálata - határozat -
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) az AQUA Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4.) képviseletében a Végh & Végh MKT Kft. (9553 Köcsk, Árpád u. 27.) által benyújtott Bezenye 044/57 hrsz. alatti ingatlanon lévő szennyvíztisztító telep átalakításának, korszerűsítésének előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. A tervezett tevékenységgel kapcsolatos megállapítások: A tervezett szennyvíztisztító telepi rekonstrukció és bővítés eredményeként a telep tisztítókapacitása 18.000LE-re valamint 1500 m3/d hidraulikus kapacitásra bővül. A szennyvíztisztító telepi fejlesztésre kidolgozott műszaki megoldás célja a jelenlegi telep minden hasznosítható létesítményének és berendezésének megtartása melletti kapacitásbővítés és technológiai korszerűsítés. A telepről elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Mosoni-Duna jobbpart 115,135 fkm szelvénye, a bevezetés nem kerül felújításra. Az átalakítás során a jelenleg iszapsilóként funkcionáló 200 m3 térfogatú műtárgyat előtisztítóként 50-50-100 m3-es felosztással bekapcsolják a vízvonalba. Az így nyert 50-50 m3-es terek anoxikus, a 100 m3-es tér aerob medenceként üzemel. Így az érkező szennyvíz jelentős mértékű előtisztítás után kerül a 2x1271 m3-es kombinált műtárgyba. A tervezett átalakítást követően 200 m3-es térfogat bővüléssel 500 m3 hidraulikai kapacitásnövekedés is megvalósul. Az iszapvonalon a kieső iszaptároló kapacitást részben új iszapsűrítő építésével, részben a jelenlegi települési szennyvízfogadó akna iszaptárolóként történő bevonásával tervezik pótolni. A szennyvíztisztító telep bővítésére és korszerűsítésére tervezett technológia alkalmas műszaki szempontból a 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet technológiai és területi szennyvíz kibocsátási határértékek betartására. A beruházással a szennyvíztisztító telep megnövekvő szennyezőanyag eltávolító kapacitása mellett is várható a kibocsátott szennyvíz minőségi határértékeinek betartása. A korszerű technológiák szakszerű üzemeltetése mellett a Mosoni-Duna befogadó vízfolyás állapotában javulás várható. III. 1.) Az előzetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenység vizsgálata során kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A bővítéssel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel.
G:\Vizvedelmi\2014\KeresztesA\3671-17.doc
2.) Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. IV. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 846-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság, hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja a Hatóság az AQUA Szolgáltató Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 4.) részére - a VÉGH & VÉGH MKT Kft. által készített 1-004/2014. tervszámú dokumentációban foglaltak alapján - az előzetes vizsgálat elfogadásához az alábbi feltétel közlésével hozzájárul:
A szennyvíztisztító telep korszerűsítésének, rekonstrukciójának (vízvonali intenzifikálásának) megvalósítása vízjogi létesítési engedély alapján történhet, melyet a Vízügyi Hatóságtól kell megkérni.
Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügydöntő hatóság határozata ill. az eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/6835/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím fent hivatkozott számú megkeresése alapján, a megkereséshez mellékelt a Végh és Végh MKT Kft. (9500 Celldömőík, Sági u. 43.) által készített, 1-004/2014. tervszámú „Szennyvíztisztító telep Bezenye technológiai korszerűsítésének előzetes vizsgálata" szakanyag alapján az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t adom. - Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. - Szennyvíziszapot termőföld területen csak a talajvédelmi hatóság engedélye alapján lehet felhasználni. - A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.” 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00698-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Bezenye, külterület 044/57. szám alatti szennyvíztisztító telep korszerűsítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg.” 4./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.050/2014. számú szakhatósági állásfoglalása:
2
„A Bezenye szennyvíztisztító telep korszerűsítésének előzetes vizsgálatával kapcsolatban az alábbi ELSŐFOKÚ FÖLDVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adom. A Mosonmagyaróvári Járási Földhivatal, mint tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi hatóság, a csatolt dokumentációk alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel azzal, hogy mind a további tervezési folyamatban, mind a későbbi engedélyezési eljárásokban tartsák szem előtt azon általános elvet, miszerint a tényleges munkavégzés során (ideértve a szállítást, gépek felvonulását vagy deponálást is) lehetőség szerint legrosszabb minőségű és legcsekélyebb mértékű termőföld igénybe vételre kerüljön sor.” 5./ Bezenye Közös Önkormányzat Jegyzőjének 385-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Bezenye község Önkormányzata a Bezenye hrsz-ú ingatlanon lévő szennyvíztisztító telep korszerűsítése ellen környezetvédelmi szempontból kifogást nem emel. A fejlesztés műszaki paramétereinek meghatározásánál kérjük figyelembe venni az alábbi, a község rendezési tervében szereplő beruházások megvalósulásához szükséges kapacitás igényeket is. 1. A Bezenye Északi Ipari Területen – 2. A Szabályozási Tervben szereplő lakóterület bővítéseken – 3. A Bezenye Lajtapusztai településrészen keletkező szennyvizek elvezetése és kezelése 4. A tervezett műszaki megoldásokkal kapcsolatban megfelelő szakértelem hiányában nem teszünk Nyilatkozatot. Nyilatkozatunkat a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. számú melléklete alapján adtuk ki.” 6./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/1303-2/2014. számú végzése: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban: hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére Bezenye, AQUA Kft. - Bezenye szennyvíztisztító telep korszerűsítésének előzetes vizsgálata vonatkozásában megindult örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszünteti. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” V. Az AQUA Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4.) az eljárás lefolytatásáért a 250.000,- Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft, amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az
3
eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg. INDOKOLÁS Az AQUA Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4.) képviseletében a Végh & Végh MKT Kft. (9553 Köcsk, Árpád u. 27.) kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, amelyben a Bezenye 044/57 hrsz. alatti ingatlanon lévő szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítésének előzetes vizsgálati eljárását kérelmezte. A hatóság felhívása alapján csatolta a 250.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását és a szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díjainak befizetését igazoló bizonylatokat, valamint teljesítette a 3671-8/2014 számú hiánypótlási végzésében foglaltakat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A hatóság az eljárása során megállapította, hogy a rekonstrukció a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)3. számú mellékletének 109. pontja alapján – 10.000 lakosegyenérték kapacitástól, ill. 25 %-nál nagyobb kapacitásnövekedés esetén – előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság továbbá megállapította, hogy a benyújtott kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3-5. § -ai alapján folytatta le. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következő tényállást állapította meg: A jelenleg is működő szennyvíztisztító telep a község külterületén, Bezenye 044/57 hrsz-ú ingatlanon található. A tisztított szennyvíz elvezetése és befogadóba vezetése a fejlesztés során nem változik, a jelenlegi és a tervezett területhasználat szintén változatlan marad. A szennyvíztisztító telep Bezenye, Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Rajka és Tejfalusziget kommunális szennyvizét fogadja. A szennyvíztisztító telep kiépített hidraulikai kapacitása 1000 m3/d, 5920 lakosegyenérték. A telep jelenleg 950 m3/d mennyiségben 10676 lakosegyenérték szennyezőanyag mennyiséget fogad. A szennyvíztisztítás jelenlegi technológiája: A technológiai sor elején található gépi rács feladata az 5 mm-nél nagyobb mechanikai szennyeződések eltávolítása. Az uszadékfogó műtárgyban történik a zsír és az uszadék eltávolítása. Ezt követően a szennyvíz az egyesített biológiai műtárgyba (2x1271 m3) kerül átvezetésre és tisztításra. A kör alakú medence tartalmazza a 2db utóülepítőt, az osztó műtárgyat 2 db szakaszolható és kiemelhető finombuborékos légellátó rendszert, a víz alatti keverőt, oldott oxigén mérő műszert. A fölösiszap sűrítő medencében történik az eleveniszapos tisztítás során keletkező aerob stabilizált fölös iszap sűrítése és betárolása. A telepen rendelkezésre áll még a fertőtlenítő medence, melynek üzemeltetése szakaszos. Az iszapsilóban képződő 3-4%-os szárazanyag tartalmú iszap LIM 3/A típusú szalagszűrő iszapvíztelenítő berendezéssel kerül víztelenítésre. A víztelenített iszap tárolására 125-150 m2 1-1,2 m magasan deponálható iszaptároló műtárgy áll rendelkezésre. Az éves iszapmennyiség 20 m3, 20-25 %-os szárazanyag tartalommal. A telep rendelkezik szippantott szennyvíz fogadó műtárggyal, amely alapján 15 m3/d tengelyen beszállított szennyvíz fogadására képes. A szennyvíztisztító telep fejlesztésére a rendelkező részben részletezett műszaki megoldás került kidolgozásra. A beruházás kapcsán a telep jelenlegi szervesanyag túlterhelése megszűnik, ezentúl a kibocsátott szennyvíz minőségi javulása is várható, ezáltal a befogadó vízminőségi állapotában is javulás várható.
4
A tervezéssel érintett ingatlan a 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet alapján érzékeny terület. A tervezett szennyvízkezelő műtárgyak műszaki védelemmel ellátottak, földalatti tárolótartály a telepen nem található. A szennyvíztisztító bővítés utáni állapota: A tervezett szennyvíztisztító telepi rekonstrukció és bővítés eredményeként a telep tisztítókapacitása 18.000LE-re valamint 1500 m3/d hidraulikus kapacitásra bővül. A szennyvíztisztító telepi fejlesztésre kidolgozott műszaki megoldás célja a jelenlegi telep minden hasznosítható létesítményének és berendezésének megtartása melletti kapacitásbővítés és technológiai korszerűsítés. A telepről elfolyó tisztított szennyvíz befogadója a Mosoni-Duna jobbpart 115,135 fkm szelvénye, a bevezetés nem kerül felújításra. Az átalakítás során a jelenleg iszapsilóként funkcionáló 200 m3 térfogatú műtárgyat előtisztítóként 50-50-100 m3-es felosztással bekapcsolják a vízvonalba. Az így nyert 50-50 m3-es terek anoxikus, a 100 m3-es tér aerob medenceként üzemel. Így az érkező szennyvíz jelentős mértékű előtisztítás után kerül a 2x1271 m3-es kombinált műtárgyba. A tervezett átalakítást követően 200 m3-es térfogat bővüléssel 500 m3 hidraulikai kapacitásnövekedés is megvalósul. Az iszapvonalon a kieső iszaptároló kapacitást részben új iszapsűrítő építésével, részben a jelenlegi települési szennyvízfogadó akna iszaptárolóként történő bevonásával tervezik pótolni. A szennyvíztisztító telep bővítésére és korszerűsítésére tervezett technológia alkalmas műszaki szempontból a 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet technológiai és területi szennyvíz kibocsátási határértékek betartására. A beruházással a szennyvíztisztító telep megnövekvő szennyezőanyag eltávolító kapacitása mellett is várható a kibocsátott szennyvíz minőségi határértékeinek betartása. A korszerű technológiák szakszerű üzemeltetése mellett a Mosoni-Duna befogadó vízfolyás állapotában javulás várható. Zaj- és rezgésvédelemi szempontból megállapítható, hogy a létesítmény zajvédelmi hatásterületén zajtól védendő terület, épület illetve helyiség nincs. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tevékenység - szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítésével - engedélyezésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. Hatásvizsgálat elrendelése levegőminőség-védelmi szempontból nem szükséges, mivel jelentős hatások nincsenek és 50.000 alatt marad a lakosegyenérték-kapacitás. A tervezett biológiai, mélylégbefúvásos szennyvíztisztítási technológia megfelelő alkalmazása esetén jelentős szaghatás nem lép fel. Az iszap elvétele és víztelenítése (gravitációs sűrítése) zárt rendszerben történik. A stabilizált fölösiszap megfelelő tárolása esetén az iszappréselés sem okozhat szagproblémát, hatásterülete a telephely határa. A telephelyen bejelentés köteles légszennyező pontforrás nincs. Diffúz forrás bejelentése a tevékenységre utaló bűzpanasz esetén válik szükségessé. A kivitelezési tevékenység levegőtisztaság-védelmi hatásterülete 366 m. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Bezenye: 047/57, 054, 044/28-39; Dunakiliti: 044/5, 010, 09/48, 09/49, 09/44, 09/45. A munkák során a levegőterhelés minimális növekedése (különösképpen porképződés) várható, annak minimalizálására törekedni kell. Üzemelés során gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetők és hordalékfogók rendszeres karbantartásáról, tisztításáról; kezelőterek, térburkolatok rendszeres takarításáról. Bezenye, 044/57 hrsz. alatti szennyvíztelep átalakításának, korszerűsítésével kapcsolatban kizáró ok nincs, hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges, a tevékenység végzéséhez hulladékkezelési engedély külön nem szükséges. A technológiai korszerűsítés keretében megvalósítandó rendszer: egy átfolyásos rendszerű, teljesen automatizálható tisztítási technológia. Az átalakítás lényege, hogy a jelenleg iszapsilóként funkcionáló 200 m3-es műtárgyat előtisztítóként, 50 + 50 + 100 m3-es felosztással bekapcsolják a vízvonalba. Az iszapvonalon az átalakítás: A kieső iszaptároló kapacitást részben új iszapsűrítő építésével, részben a jelenlegi TFH akna iszaptárolóként való bevonásával pótolják, ugyanis a telepre érkező szippantott szennyvíz mennyisége csökkent, így egy kézirácson keresztül közvetlenül az a zsír- és uszadékfogóba kerül. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján hulladékgazdálkodási szempontból az alábbi megállapítások tehetők: Létesítés:
5
A létesítésekor (átépítéskor) építési-bontási hulladékok keletkeznek, melynek további kezelését hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezőnek adja át. Üzemelés: Az üzemelés fázisában a szennyvíztelep működése során szennyvíziszap települési szennyvíz tisztításából származó iszap 19 08 05 azonosító kódszámú hulladék, homokfogóból származó hulladék 19 08 02 azonosító kódszámú, valamint rácsszemét 19 08 01 azonosító kódszámú hulladék rendszeres keletkezésével kell számolni. A korszerűsítés után a telephelyen jelenleg keletkező hulladékok mennyiségében és minőségében változás nem várható. A telephelyen a berendezések karbantartása során: 150202* azonosító kódszámú veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat és 150110* azonosító kódszámú veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék megnevezésű veszélyes hulladékok is keletkeznek. A telephelyen nem veszélyes hulladék 15 01 01 azonosító kódszámú papír és karton csomagolási hulladék és egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is megnevezésű 20 03 01 azonosító kódszámú hulladék is keletkezik. A keletkező veszélyes hulladékok munkahelyi gyűjtőhelyen történő zárt gyűjtésével a környezetveszélyeztetés kizárható. A hulladékok további kezelésre történő hulladékgazdálkodónak történő átadásával a hulladékok kezelése biztosított. Felhagyás: Amennyiben az üzemelés során keletkező hulladékok elszállítása folyamatos, a felhagyáskor bontási hulladékok keletkezésével kell számolni, melyek engedélyezett hulladékkezelőnek történő átadásával a környezetveszélyeztetése kizárható. Havaria: Havária a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás szakaszában a munkagépek üzem- és kenőanyagok elfolyásából alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok keletkezése várható, valamint az üzemelés során a műtárgyak meghibásodása okozhat még havariát. Táj- és természetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tárgyi szennyvízkezelési tevékenység- az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett -várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A telep területe egyébként része az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1987. (III. 19.) számú OTvH határozatával alapított és a védettség fenntartásáról rendelkező 143/2007. (XII. 27.) KvVM rendelete alapján védett Szigetközi Tájvédelmi Körzetnek, része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH30004 kódszámú, ”Szigetköz” nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében, valamint része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat pufferterület övezetének is. A beruházás teljes egészében a szennyvíztelep területén valósulna meg, ahol teljes egészében degradált élőhelyek találhatók. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálásakor hulladékgazdálkodási szempontból a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény 4. §, és 63. § (1) bekezdés, valamint a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet előírásait, levegőtisztaság védelmi szempontból a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdését vette figyelembe, amely kimondja, hogy a diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. Felszíni vízvédelmi szempontból a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004 (VII.21.) Korm. rendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet előírásit vette figyelembe. A tárgyi ügyben benyújtott - a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 4. számú melléklete szerint összeállított - előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva vízvédelmi és vízgazdálkodási, zaj- és rezgésvédelmi,
6
hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi és természetvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett beruházás az érintett térség felszíni- és felszín alatti vizeire várhatóan jelentős környezeti hatást nem gyakorol. A szennyvíz elvezető mű létesítése és üzemeltetése során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás, valamint légszennyezés nem várható. Hulladékgazdálkodási szempontból jelentős hatás szintén nem várható. Természet- és tájvédelmi szempontból az érintett ingatlanon folytatott szennyvízkezelési tevékenység- az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett - várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat. Tárgyi tevékenység - az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett - várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a R. 3. § (4) bekezdése szerint megküldte Bezenye település jegyzőjének a közleményt. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 846-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 3671-5/2014. számú levelében kérelemre indult, előzetes vizsgálati eljárásban - megkereste az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott - VÉGH & VÉGH MKT Kft. által készített 1004/2014. tervszámú - dokumentációban foglaltak szerint a tervezett fejlesztés a technológia korszerűsítése okán a tisztítási hatásfok növelése mellett, a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, valamint a telep hosszú távú működését szolgálja. A dokumentációban bemutatott létesítmények megvalósítása tekintetében tette meg a vízügyi hatóság a vízilétesítményekre, vízimunkákra vonatkozó előírását a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdése alapján. A vízjogi létesítési engedély kérelem és kellékeinek tartalmi követelményét a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet előírásai tartalmazzák. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése és 72. § (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a 44. § (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésén, továbbá 5. számú mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/201. (XII.17.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésén alapul.” 2./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/6835/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „ I. Észak-Dunántúli Környezetvédelmi És Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratban megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A megkeresést közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. Hatóságunk a 17.2/683-2/2014. számú iratában megállapította, hogy a hatósági eljárásért fizetendő 50.000, Ft, azaz ötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díj nem került megfizetésre.
7
Ezért hatóságunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.4. pontja alapján 50.000,- forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kérte az Ügyfelet. II. Az Ügyfél a hatóságunkhoz 2014. május 12. napján érkezett leveléhez mellékelte az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását. Hatóságunk a megkeresést közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból ismételten megvizsgáltuk és megállapította, hogy: A tárgyi beruházás termőföld területeket közvetlenül nem érint, azonban termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A tevékenység hatása a környező termőföldekre várhatóan nem lesz jelentős. A környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz benyújtott, előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadjuk. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során, a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél AQUA Szolgáltató Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4.) a szakhatósági eljárás 50.000, - Ft. igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 21. § (1) bek. c) pont, a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. § -án, a 48. § (1) és (2) bek., 49. § d) pont, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rend. 33. §, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XI). 27.) Korm. r. 17. §-án alapul.” 3./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi GYR/047/00698-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása:
Szakigazgatási
Szerve
„Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az AQUA Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4.) kérelme alapján az előzetes vizsgálati eljárás során a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § és 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján, a hatáskörömbe tartozó kérdéseket vizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció a vonatkozó közegészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 5 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam meg.
8
Hatóságom hatáskörét a 418/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete állapítja meg. Illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (1) és 2. § (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése állapítja meg.” 4./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.050/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „A földhivatal a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) vonatkozó előírásai alapján adja meg a földvédelmi szakhatósági állásfoglalását, A Tfvt. 8. § bekezdése értelmében más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A szakhatósági állásfoglalás során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. Felhívom a figyelmet, hogy amennyiben termőföldet kívánnak más célra hasznosítani, akkor értelemszerűen még a kivitelezési munkák megkezdése előtt - ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát (Tfvt. 9. § (1) bekezdés). Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 10. § (2) bekezdés). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartania, hogy termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Tájékoztatom továbbá arról, hogy a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény, 27. § (2) és (3) bekezdései alapján földmérési jelet megszüntetni vagy áthelyezni csak előzetes engedély birtokában lehet, továbbá a megsérüléséről, megsemmisüléséről: is azonnal jelentést kell tenni a pótlási kötelezettség mellett. Szakhatósági állásfoglalásomat a fent hivatkozott jogszabályi helyeken túl a Tfvt. 7. §, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. § illetve az 5. számú melléklete alapján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. §, a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján adtam meg.” 5./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/1303-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Bezenye, AQUA Kft. - Bezenye szennyvíztisztító telep korszerűsítésének előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. Az engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati
9
eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 45/A. § (3) bekezdésén alapul. A joghatóság a Két. 18. § (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §, illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése állapítja meg.” A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött a rendelkező részben foglaltak szerint. A hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. § (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. § (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén, a 43. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletének IV/1/A/d) pontja határozza meg. Győr, 2014. 08. 14. dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából
dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgatóhelyettes
A határozatról értesül: 1.) AQUA Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4.) 2.) Végh & Végh MKT Kft. (9553 Köcsk, Árpád u. 27.) 3.) Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) 4.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (9028 Győr, Arató u. 5.) 5.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (9024 Győr, Jósika u. 16.) 6.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Járási Földhivatala (9200 Mosonmagyaróvár, Pozsonyi u. 87.) 7.) Bezenye Község Önkormányzatának Jegyzője (9223 Bezenye, Szabadság u. 50.) 8.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (9021 Győr, Káptalan domb 28.) 9.) Ügyfélszolgálat 10.) Honlap Jogerő után: 1.) AQUA Kft. (9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári út 4.) 2.) Végh & Végh MKT Kft. (9553 Köcsk, Árpád u. 27.) 3.) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (9021 Győr, Munkácsy Mihály u. 4.) Tisztelt Postázó! Kérem vétívvel postázni, majd nyt. 09.05. A h.i-t kérem lezárni véglegesen!
10
