ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős: Iktatószám: Előadó:
év:
hó:
nap:
KÜJ:
871-6/2015.
Hiv. szám:
-
dr. Tatár Beatrix Margit / Kristóf Andrea
Melléklet:
-
100 289 165
KTJ: 102 536 859
Tárgy: Mersevát, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., GyőrCelldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényében átépítendő Külsővati Marcal I. híd létesítéséhez kapcsolódó környezeti hatásvizsgálat
HATÁROZAT
I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60., KSH: 10856417-5221-114-01) részére, a „GyőrCelldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényében átépítendő Külsővati Marcal I. híd létesítésére” vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján – környezetvédelmi engedélyt ad az alábbiak szerint: II. A tevékenység adatai: 1. A tevékenység megnevezése: A Külsővati Marcal-híd I. elnevezésű 21,80 m támaszközű acélhíd átépítése, a szerkezet kora, leromlott állapota és a vonali üzemeltetési paraméterekre gyakorolt negatív hatása (pl. 20 km/h-s sebességkorlátozás) miatt vált szükségessé. 2. A létesítmény elhelyezkedése: A híd Külsővat és Celldömölk között helyezkedik el a Marcal folyó árterén. Külsővati Marcal I. híd (Marcalártéri híd) a Győr-Szentgotthárd vv. (Pápa-Celldömölk vonalszakasz) 649+30,70 hm szelvényében helyezkedik el. A vasútvonal A.2. kategóriába tartozó törzshálózati fővonal. Az áthidalt akadály: Hunyor patak felhagyott medre. (Ez korábban a Veszprém megyei főcsatorna része volt.) 3. A fejlesztés célja: A Külsővati Marcal-híd I. elnevezésű 21,80 m támaszközű acélhíd átépítését a szerkezet kora, leromlott állapota és a vonali üzemeltetési paraméterekre gyakorolt negatív hatása (pl. 20 km/h-s sebességkorlátozás) miatt vált szükségessé. A 2004. évi pályamesteri vizsgálatok eredményeként a korábbi 40 km/h sebességkorlátozást megváltoztatta és a szakaszon 20 km/h ideiglenes sebességkorlátozás bevezetésére került sor. A 2004. év óta eltelt időszakban a híd állaga folyamatosan romlik.
G:\Levego\2015\Tatar\871-6.doc
1
4. A létesítmény alapadatai: Elhelyezkedés A híd Külsővat és Celldömölk között helyezkedik el a Marcal folyó árterén. A híd elnevezése: Külsővati Marcal I. híd (Marcal-ártéri híd) a Győr-Szentgotthárd vv. (Pápa-Celldömölk vonalszakasz) 649+30,70 hm szelvényében helyezkedik el. A vasútvonal A.2. kategóriába tartozó törzshálózati fővonal. Az áthidalt akadály: Hunyor patak felhagyott medre. (Ez korábban a Veszprém megyei főcsatorna része volt.) Helyrajzi szám: Mersevát 017 hrsz. EOV koordináták X: 511354, Y: 216409 A tervezett műtárgy: A tervezett lemezhíd 12,00 m nyílású ágyazatátvezetéses monolit vasbeton, kitámasztott hídfőkkel, cölöpalapozással. A hídfők közötti távolság a hídtengellyel párhuzamosan a szerkezet alsó élén mérve 12,00 m. A korrigált patakmeder tengelyére merőleges nyílás mérete 10,10 m. A híd támaszköze 13,00 m, teljes hossza szárnyfalakkal együtt 20,50 m. A híd szerkezeti magassága hídközépben 1,75 m. A felszerkezet alsó élének szintje 126,75 mBf. A híd mindkét oldalán – az ágyazattámasztó bordán kívül – 1,20 m szélességű üzemi gyalogjárda készül. A hídkorlátok közötti távolság 2 x (0,75 + 3,00) = 7,50 m. Vasúti pálya: A Győr-Szentgotthárd vv. jelenleg nem villamosított, A.2. besorolású hazai törzshálózati fővonal. (Távlatban tervezik a vonal villamosítását.) A hídhoz közvetlenül csatlakozó pályarész helyszínrajzilag egyenesben fekszik, a pálya hosszesése 0 ‰ . A sínkorona tervezett szintje (a 648+50 - 651+00 hm szelvények közötti pálya korrekció után ) 128,50 mBf. A meglévő vasúti felépítmény hagyományos ”48”-as rendszerű, hézag nélküli, GEO-s leerősítéssel, ”T” jelű, 60 cm-es távolságú vasbeton aljakon, 50-55 cm vtg. zúzottkő ágyazatban, 30-35 cm salak védőrétegen. Az új, ágyazatátvezetéses hídon szintén ”48”-as rendszerű felépítmény kerül beépítésre, GEO-s leerősítéssel, ”LM” jelű vasbeton aljakon, 57 cm vtg. zúzottkő ágyazatban, 25 cm homokos kavics védőrétegen. 5. A létesítés ütemezése: A kivitelezés 3 hónapnál több időt várhatóan nem vesz igénybe. 6. A tevékenység forgalmi kapacitása A tárgyi szakaszon jelenleg és tervezett állapotban közlekedő vasúti forgalom megegyezik.
III. Környezetvédelmi előírások: 1. Levegőtisztaság-védelmi előírások Előírások a létesítésre 1.1. Erős szél esetén az intenzív porképződéssel járó munkafolyamatokat szüneteltetni kell, száraz időszakban pedig a munkaterületet a porképződés megakadályozása érdekében locsolni szükséges. 1.2. Burkolatlan útfelület igénybe vétele esetén a szállító járművek sebességét csökkenteni kell. 1.3. Az építési területről kijövő teherautók kerekeit szükség szerint mosással kell tisztítani. 1.4. Kiporzásra hajlamos anyag szállításakor a gépjármű rakterét ponyvával kell letakarni. 1.5. Az építkezés közben deponált földet tömöríteni kell, szükség esetén le kell takarni, vagy locsolással kell megakadályozni a porképződést. 1.6. Amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni. 1.7. A munkagépek és szállító járművek műszaki állapotának teljesíteni kell a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletben előírt követelményeket. 1.8. A légszennyezés megelőzését szolgáló intézkedéseket és a fennálló meteorológiai paramétereket üzemnaplóban kell rögzíteni.
2
1.9. A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztésekor azonnal be kell jelenteni, a munkavégzést azonnal le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. Előírások az üzemelésre 1.10. A hatóság a vonalforrás által rendszeresen és tartósan okozott légszennyezettség esetén, a levegőterhelés megelőzése és csökkentése érdekében forgalomszervezési korlátozó vagy egyéb műszaki intézkedés elrendelését kezdeményezi a közlekedési hatóságnál. 2. Hulladékgazdálkodási előírások 2.1. Az építés és bontás során hulladékok képződnek, melyeket környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, további kezelésükről feljogosított hulladékkezelő szervezetnek való átadással a keletkezéstől számított 1 éven belül gondoskodni kell. A hulladékok felhalmozása, illetve elhagyása mind az építést, bontást végző vállalkozók telephelyén, mind a közút és híd melletti területen tilos. (előírja a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 12. § (1), Ht. 31. § (1), Ht. 61. § (1). 2.2. A 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 10. § (1) bek. alapján az építési tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékokról az 1. számú melléklet szerinti csoportosításban az építési hulladék nyilvántartó lapot, és azt a használatbavételi eljárásig be kell küldeni a környezetvédelmi hatósághoz. (Az adatlap az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. számú melléklete). 2.3. A tevékenység végzése (létesítés, üzemelés, felhagyás, havária esemény) során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére, további kezelésére vonatkozóan a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a hatályos végrehajtási rendeleteinek előírásait kell betartani. A hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében – amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható – elkülönítetten kell gyűjteni. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni tilos. (Ht. 12. § (1). 2.4. Tilos a veszélyes hulladékot a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani. (Ht. 56. § (1) bekezdése). 2.5. Az engedélyes köteles a tevékenysége során keletkező hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. Az engedélyesnek, - mielőtt a hulladékot másnak átadja – a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével –, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. A hulladék szállítást és kezelést csak arra jogosultsággal rendelkező szervezet végezheti. (Ht. 31. § (5) bekezdése). 2.6. Az engedélyesnek a nyilvántartást a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kódszámok alapján kell vezetni. (Ht. 65. § (3) bekezdése, a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet). 2.7. Az engedélyesnek a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a környezetvédelmi hatóságnak adatot kell szolgáltatnia, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére kell bocsátania. (Ht. 65. § (5) bekezdése). 2.8. A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásait alkalmazni kell. 2.9. A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést -a kárelhárítás egyidejű megkezdésével- az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni (Kt. 50. § (1)). 2.10. A tevékenység felhagyása során keletkező, valamint a telephelyen lévő összegyűjtött hulladékot át kell adni hulladékkezelésére engedéllyel rendelkező kezelőnek. (Kt. 6. §), 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (4) bd) pontja). 3. Táj- és természetvédelmi előírások: 3.1. A műtárgy megközelítését biztosító alternatívák közül az ”A” változat az elfogadható természetvédelmi szempontból. 3.2. A munkaterületet a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni. A Natura 2000 területeken kizárólag a munkaterület sávjában végezhetők a munkálatok. A munkaterületi sávot az építkezés kezdete előtt le kell keríteni és a lehatárolt munkafelületen kívüli Natura 2000 terület nem vehető igénybe. 3.3. A kivitelezési munkálatokat, valamint Natura 2000 területen a növényzet eltávolítását a madarak költési és fiókanevelési időszakán kívül, azaz szeptember 1. – március 15. között lehet elvégezni.
3
3.4. A vízrendezési munkálatokat a kétéltűek szaporodási időszakán kívül, azaz július 1. – február 28. között lehet elvégezni. 3.5. A kivitelezés megkezdése előtt fel kell venni a kapcsolatot az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal a munkák pontos ütemének megválasztása céljából. 3.6. Natura 2000 területen depóniákat, munkagépek elhelyezését, anyagnyerő helyeket létesíteni nem lehet. Előírások a felhagyáshoz: 3.7. A felhagyás során a területet lehetőség szerint helyre kell állítani. 3.8. Növénytelepítésre kizárólag termőhelynek megfelelő, őshonos fajok alkalmazhatók. Invazív fajok felhasználása tilos. IV. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: 1. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 545-2/2014/F-VH számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A MÁV Magyar Állam Vasutak Zrt. (1087 Budapest, Könyves K. krt. 54-60.) által az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségénél a Győr- Celldömölk vasútvonal Külsővat, Marcal I. híd átépítése tárgyában indított környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz szakhatóságként hozzájárulok. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az engedélyező hatóság által kiadott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés alapján támadható meg.” 2. A Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VAR/088/01048-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkeresésére a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) a GyőrCelldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényében a Külsővati Marcal híd átépítésre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elfogadásához közegészségügyi szempontból az alábbi kikötésekkel hozzájárulok:
A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység során a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó valamennyi biztonsági adatlapot be kell szerezni és a tevékenység, helyszínén kell tartani. Az átépítés és üzemeltetés során a veszélyes anyagokkal és keverékekkel folytatott tevékenységre vonatkozó kockázatbecslési, értékelési dokumentáció felülvizsgálatát el kell végezni.
Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg, Tájékoztatom, hogy jogorvoslati eljárásban a másodfokú szakhatósági eljárás az 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles, melynek mértéke a hivatkozott rendelet 2. § (5) bekezdése alapján 29.700 Ft. Az igazgatási szolgáltatási díjat a fellebbezés benyújtásakor kell az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 10032000-00281519-00000000 számú számlájára átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással megfizetni.” 3. A Vas Megyei kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala VA-06D/EOH/1196-4/2014. számon a következő végzést hozta: „A Győr-Celldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényében a külsővati Marcal I. híd átépítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálat vonatkozásában 2014. augusztus 12-én megindult örökség védelmi szakhatósági eljárást megszüntetem. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.” 4. A Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mersevátra vonatkozó M/234/2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) által benyújtott, a
4
Győr-Celldömölk vasútvonak 649/50 hm szelvényben Külsővati Marcal I. híd átépítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálathoz kikötés nélkül hozzájárulok. Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az elsőfokú érdemi döntés ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ügyfél az ezzel kapcsolatos jogát.” 5. A Vas Megyei Kormányhivatl Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VAF-TALVO/1355-2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „2014. augusztus 12-én érkezett megkeresésükre, a következő szakhatósági állásfoglalást adom a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Műszaki Lebonyolítás (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54- 60.) részére, a Győr-Celldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényében Külsővati Marcal I. híd átépítésére vonatkozó hatásvizsgálati eljárásához, a MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság Műszaki Tervezés (1016 Budapest, Mészáros u. 19.) által 2014. júniusában készített 214/2014 tervszámú környezeti hatástanulmány dokumentáció alapján:
a benyújtott tervdokumentációból megállapítottam, hogy a Külsővati Marcal I. híd közvetlen környezetében mezőgazdasági hasznosítású - rét művelési ágú - ingatlanok találhatók. A híd átépítése során várhatóan szükséges lesz ezen ingatlanok időleges igénybe vételére, mely a termőföld más célú hasznosításának minősül. Az erre vonatkozó engedélyt az illetékes járási földhivataltól kell beszerezni. A termőföldek időleges, vagy végleges más célú hasznosítása a környező és érintett termőföldek szennyezésével, talajállapotának romlásával nem járhat. A mezőgazdasági művelésű területek megközelíthetőségét, művelhetőségét még időlegesen sem szabad megakadályozni. A vasúti híd átépítése során szennyező és talajidegen anyagok nem megfelelő szállítása, kezelése, tárolása során szennyeződhetnek az érintett és környező mezőgazdasági területek, így ezen anyagok kezelésére, tárolására, szállítására különös gondot kell fordítani. Esetleges havária talajszennyeződés esetén a kármentesítést azonnal meg kell kezdeni, valamint Igazgatóságunkat haladéktalanul értesíteni kell róla.
A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” 6. A Vas megyei Kormányhivatal Celldömölki Járási Hivatal Járási Földhivatala 10574/2/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A T. Cím megkeresésére - a termőföld mennyiség védelmére kiterjedően - a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Győr-Celldömölk vasútvonal 649+50 hm szelvényében Külsővati Marcal I. híd átépítése tárgyú környezetvédelmi engedélyezési eljáráshoz (kérelmező: MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) az elektronikusan elérhető környezeti hatástanulmány alapján földvédelmi szakhatósági hozzájárulásomat az alábbi feltétellel adom meg:
a híd átépítését úgy kell megvalósítani, hogy a szomszédos termőföldek minőségében kár ne keletkezzen, azok megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység ne akadályozza.
A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen irányuló fellebbezésben támadható meg.” 7. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze GYD-02/227-02/2014. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökség védelmi Hivatal Állami Főépítésze (továbbiakban: Főépítész) a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán Krt. 54- 60.) (továbbiakban: kérelmező) által a Györ-Celldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényben Külsővati Marcal I. híd átépítésére vonatkozó környezeti hatástanulmány környezetvédelmi engedélyezési eljárásban illetékes és hatáskörrel rendelkező szakhatóságként hozzájárul. Az eljárás során eljárási költségigény nem merült fel. A szakhatósági állásfoglalás csak az ügyben születő érdemi határozat, vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható.”
5
V. A jelen határozatba foglalt környezetvédelmi engedély 2020. május 31-ig hatályos. Az engedély időbeli hatályának lejárta előtt az engedélyesnek, amennyiben a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a környezetvédelmi engedély teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatát kell kezdeményeznie. Az engedélykérelem benyújtása nem hosszabbítja meg az engedély hatályát. VI. A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. megfizette a kérelem elbírálásáért járó 1 350 000,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az ügyben egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. VIII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez 675 000,- Ft összegű, természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében 13 500,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK 10033001-01711899-00000000 számú számla javára. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg.
I n do kolá s A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60., KSH: 10856417-5221114-01) környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez (továbbiakban hatóság) a „Győr-Celldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényében átépítendő Külsővati Marcal I. híd létesítésére” vonatkozóan. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a 14/408-2/2005. sz. végzésében a Győr-Pápa-Celldömölk szakasz rekonstrukciója, környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatására a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget jelölte ki. A hatóság a Ket. 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján belföldi jogsegély keretében megkereste a Középdunántúli és a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget arra vonatkozó nyilatkozattételre, hogy van-e olyan adat, vagy irat a birtokukban, amely kizárja, vagy befolyásolja az eljárás lefolytatását, továbbá a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget a környezeti alapnyilvántartás rendszerükben (KAR) tárgyi ügyben nyilvántartott, illetve létrehozott KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) azonosító megküldése érdekében. A kérelmet megvizsgálva a hatóság megállapította, hogy a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. Korm. rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. mellékletének 36. pontja alá tartozó– „vasúti pálya, országos törzshálózat részeként (kivéve a kizárólag Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedést szolgáló vasúti pályát)” – környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Megállapítást nyert továbbá, hogy tárgyi beruházás az egyes környezetfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóság kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. rész 2.14. pontja értelmében –„A 10. és 20. számú vasútvonalak Győr-Pápa-Celldömölk-Boba szakaszainak rekonstrukciója.”- nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás.
6
Az ügyfél a hatóság felhívására a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) bekezdésének és 1. számú mellékletének II. fejezete 9.1. alszáma alapján megfizette a 1 350 000,- Ft (azaz egymillióháromszázötvenezer forint) összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság megállapította, hogy a környezeti hatástanulmány nem felelt meg a R. 6. és 7. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek, ezért hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság-védelmi, valamint vízvédelmi szempontból hiánypótlásra hívta fel az ügyfelet, melynek az ügyfél eleget tett. A hatóság az eljárás megindulásáról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 29. § (4)–(6) bekezdése, valamint a R. 8. § alapján – közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodásában, továbbá kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzat részére, továbbá értesítette a társadalmi szervezeteket. A hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 90. §-ának megfelelően a kérelmet elektronikus úton is közzétette. A R. 9. § (1) bekezdése értelmében közmeghallgatás tartását rendelte el. A Mersevát Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében (9531 Mersevát, Dózsa György ú. 1.) 2015. március 16. (hétfő) 10.00 órakor megtartott közmeghallgatáson, valamint az eljárás során a lakosság és a társadalmi szervezetek részéről kérdés, avagy észrevétel nem érkezett. A hatóság megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében felsorolt szakhatóságokat, illetve a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 2014. szeptember 10-től hatályos módosítása miatt, a Közép- dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódját, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. 1. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 545-2/2014/F-VH számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 12992-15/2014. ügyszám alatt a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Vízügyi Hatóság) szakhatósági állásfoglalását kérte a Győr-Celldömölk vasútvonal Külsővat, Marcal I. híd átépítése tárgyában indított környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz. A tervezett létesítmény megvalósítása vízgazdálkodási érdeket nem sért. A tervezési terület vízbázis védőterületet nem érint. A létesítmények megvalósításával kapcsolatban vízellátás, szenny-és csapadékvíz elvezetés kérdése nem vetődik fel. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 28. § (1) bekezdés alapján vízjogi létesítési engedély köteles létesítmény nem épül. A létesítmények az árvíz és jég levonulására, illetve mederfenntartásra a jelenleginél kedvezőbb állapotot hoznak létre. A hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítom, hogy a tárgyi építési engedély kiadásának vízügyi szempontból akadálya nincs, ezért a szakhatósági hozzájárulást megadom. A hatóság az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. Felhívom az eljáró hatóság figyelmét, hogy a közigazgatási hatos cigi eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdésének ed) pontja értelmében a határozat indokolásának tartalmaznia kell a szakhatósági állásfoglalás indokolását. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján. A Vízügyi Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 4. pontja, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és az 2. melléklet 4. pontja állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése, 5. számú mellékletalapján adtam meg.”
7
2. A Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VAR/088/01048-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség {9021 Győr, Árpád u. 28-32.) szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében - a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §, illetve 5. melléklete alapján - megkereste hatóságomat a Győr-Celldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényében a Külsővati Marcal híd átépítésre vonatkozó környezeti hatásvizsgálata ügyében. A benyújtott dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészség károsítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgáltam. A dokumentáció a Győr-Celldömölk vasútvonal 649+50 hm szelvényében lévő átépítendő Külsővati Marcal I. híd (Mersevát település közelében) - 21,8 m támaszközű acélhíd - engedélyezésével foglalkozik; közegészségügyi szempontbóí részletesen vizsgálja a beruházás, telepítés, bontás, magvalósítás és majdani felhagyás, továbbá az új híd üzemeltetése során várható hatásokat. A híd a Marcal folyó árterén helyezkedik el, az előző évek felülvizsgálatai eredményeként vált indokolttá forgalmi és biztonsági szempontból az átépítése. Az érintett hídszakaszt gazdasági területnek minősített területek övezik. Az építkezés a vasút üzemi területén történik, lakott területet nem érint. A legközelebbi lakóház Mersevát községben található, 950 m-re. A beruházás 2014. év végén kezdődik, előreláthatólag 3 hónapig tart. Az építéshez a nyersanyagszállítás a legrövidebb úton a közeli bányákból, elsősorban a vasúti pályán fog történni ezen kívül a műtárgy megközelítéséhez ideiglenesen utat létesítenek. Közegészségügyi szempontból a felszíni és felszín alatti vizek és a talajszennyeződés megakadályozás miatt részletesen kidolgozásra került a bontás, építés és üzemeltetési szakaszokban keletkező kommunális és veszélyes hulladékok kezelésének, átmeneti tárolásának és megsemmisítésének kérdése. Veszélyes hulladék felderítésére helyszíni bejárást végeztek, annak lerakását nem észlelték. Az adott terület a felszín alatti víz állapotának szempontjából az érzékeny kategóriába tartozik. Az építés során a szakszerű munkálatok a felszíni vizeket nem szennyezi. A részletesen kidolgozott környezetvédelmi intézkedések és technológia betartása esetén az átépítés a lakott környezetre káros hatással nincs. Az átépítés után a vasúti forgalmi adatok nem változnak, így a levegőterhelés és zajterhelés sem. A számítások alapján zajvédelmi beavatkozás nem indokolt. Üzemeléskor - szükség esetén - megoldható a környezetszennyezés csökkentése érdekében a forgalom szervezés átgondolása és konkrét kivitelezése. A pálya helyreállítását követően cél a környezet szennyeződését megakadályozó zárt rendszerű szociális helyiséggel rendelkező vasúti kocsik beállítása. Az írásos anyag foglalkozik a havária során fellépő problémák közegészségügyi szempontból is elfogadható kezelésére. Ugyanakkor a dokumentáció nem foglalkozik kémiai biztonsági szakkérdésekkel, többek között a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételeinek megvalósításával és körülményeivel. A kockázatcsökkentés érdekében, pedig a Kémiai biztonságról szóló XXV. törvény 19. § (1) bekezdése szerint a veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes keverékekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős. A (2) bekezdése előírja, hogy a kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges: a) a veszély azonosítása; b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; c) az expozíció becslése; d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. Az (5) bekezdés alapján a veszélyes anyaggal, és a veszélyes keverékkel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki.
8
A hivatkozott törvény a 28. § (3) bekezdésében további feltételként írja elő, hogy a veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. A dokumentáció elfogadásának közegészségügyi szempontból a fenti kikötések teljesítése esetén közegészségügyi szempontból nincs akadálya. A szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44. § (1) bekezdése alapján adtam meg. A szakhatósági eljárás során felmerült költség az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. számú melléklet XI/16. pontja - a környezeti hatásvizsgálati eljárásban szakhatósági közreműködés - alapján kell megállapítani, mely jelen esetben 29 700 –Ft. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Hatóságom hatáskörét „a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló” 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében elrendelt 5. melléklete és a Hatóságom hatáskörét „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési t eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5/A. § (2) bekezdése állapítja meg. Illetékességem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdésén alapul.” 3. A Vas Megyei kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala VA-06D/EOH/1196-4/2014. számú végzésének indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Győr-Celldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényében a külsővati Marcal 1. híd átépítésére vonatkozó környezeti hatásvizsgálata tárgyában 2014. augusztus 12-én szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste hivatalomat. A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet Korm. rendelet 2. § (1) a) pontjára és 13. § (1) bekezdésére tekintettel - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Döntésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdésén alapul. Állásfoglalásomat a Ket. 44. § (6) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” 4. A Celldömölki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Mersevátra vonatkozó M/234/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A MÁV Zrt. Műszaki Lebonyolítás (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) megbízásából a MÁV Fejlesztési és beruházási Főigazgatóság Műszaki Tervezés (Budapest I. Mészáros u. 19.) által 214/2014. munkaszámon, a Győr-Celldömölk vasútvonal 649/50 -hm szelvényében Külsővati Marcal I. híd átépítésére vonatkozó környezeti hatástanulmány dokumentációja a 8/2007. (VI. 19.) számú: helyi önkormányzati rendelettel elfogadott Mersevát Község Helyi Építési Szabályzatában, illetve a 11/1996. (VII. 1.) a települési környezet védelméről szóló helyi rendeletében foglalt feltételeknek megfelel. Szakhatósági, állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm, rendelet 33. §, illetve az 5. számú melléklete, valamint a közigazgatási: hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-a alapján adtam ki. A fellebbezési joggal, kapcsolatos rendelkezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános Szabályattól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) pontja alapján írtam elő.
9
Á kiadmányozási jog gyakorlását - mely nem minősül á hatáskör átruházásának - a jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2014. évi CLXXXIX. tv. 81. § (3) bekezdés j.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Jegyzői kiadmányozási jog rendjéről szóló szabályzatban engedélyezte.” 5. A Vas Megyei Kormányhivatl Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága VAF-TALVO/1355-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 12992-3/2014. számú megkeresésre - a benyújtott dokumentáció alapján - megállapította, hogy az ügyféli kérelem teljesíthető, a tevékenység hatásvizsgálati eljárásához a rendelkező részben foglalt szakhatósági állásfoglalást adta. Az ügyfél a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. számú mellékletének 12.9.5. pontjában megállapított 50 000 Ft szakhatósági eljárási díjat befizette. A szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. § (4) bekezdés b) pontja és annak 5. számú melléklete alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete 17. § (1) bekezdése által biztosított jogkörben, a 2. § (1) bekezdésében meghatározott illetékesség alapján eljárva adtam ki. A fellebbezési jog feltételeire vonatkozó tájékoztatás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdésén alapul.” 6. A Vas megyei Kormányhivatal Celldömölki Járási Hivatal Járási Földhivatala 10574/2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.) által benyújtott környezeti hatástanulmány elektronikus elérhetőségének megjelölésével az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkereste a Sárvári Járási Földhivatalt, hogy a tárgyi eljáráshoz a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően szakhatósági állásfoglalását adja meg. A környezeti hatástanulmány dokumentációjában foglaltak alapján Sárvári Járási Földhivatal illetékességi területén mezőgazdasági művelés alatt álló termőföld igénybevételére nem kerül sor, a tervezett híd átépítése a Mersevát 017 hrsz-ú, kivett művelési ágú, közforgalmú vasút megnevezésű ingatlan területét érinti, mely ingatlan mezőgazdasági művelés alatt álló termőföldekkel is határos. A dokumentációban foglaltak alapján a beruházáshoz szükséges megközelítő út kialakítása során időleges jelleggel termőföld más célú hasznosítására is sor kerülhet, mely területek tervezett igénybe vétele szintén nem érinti a Sárvári Járási Földhivatal illetékességi terület A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Tfvt.) 7. § (2) bekezdésében előírt helyszíni ellenőrzés során megállapításra került, hogy az érintett Mersevát 017 hrsz.-ú földrészlet természetbeni állapota megegyezik az ingatlan-nyilvántartásban adataival és a környező termőföldek vonatkozásában az ellenőrzés időpontjáig engedély nélküli más célú hasznosítás nem történt. A Mersevát 017 hrsz-ú ingatlannal szomszédos termőföldek a beruházás során hatásviselők lehetnek, ugyanakkor - a rendelkező részben előírt feltétel maradéktalan betartása mellett - a tervezett tevékenység földvédelmi érdekeket nem sért, ezért a környezetvédelmi engedélyezési eljárásához szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A Tfvt. 18. § (1) bekezdése alapján a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködésért megállapított 30.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező befizette. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésében, valamint a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. §-ában, illetve 5. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve a Tfvt. előírásai alapján adtam meg. A Földhivatal hatásköre a Tfvt. 7. § (1) bekezdésében, valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében, illetékessége pedig a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. (XII. 28.) VM rendelet 1. §-ában foglaltakon alapul.
10
A fellebbezési jog feltételeire vonatkozó tájékoztatás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdésén alapul.” 7. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésze GYD-02/227-02/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 33. § (1) bekezdés és 5. melléklet 12 pontja értemében szakhatósági állásfoglalás megadására küldte kérelmező által benyújtott környezeti hatástanulmány előzetes vizsgálati dokumentációját, amely Győr-Celldömölk vasútvonal 649/50 hm szelvényben Külsővati Marcal I. híd átépítésére vonatkozó környezeti hatástanulmánya miatt vált szükségessé. A kérelemmel érintett beruházás - mint egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű 345/2012. (XII. 6) Korm. rendelet és a 2006. évi LIII. törvény (továbbiakban Ngtv.) hatálya alá tartozik. A Főépítész, mint illetékes szakhatóság az ügy érdemére vonatkozó kifogást nem emel. A szakhatósági nyilatkozat a hivatkozott jogszabályokon, valamint a Ket 44. §-án alapul. A jogorvoslat módját a Ket. 44. § (9) bekezdése határozza meg. A Hivatal hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rend. 5. melléklet 12. pontja, az Ngtv. 2. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet állapítja meg.” A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 7378-1/2014. számon az alábbi állásfoglalást adta: „Tisztelt Cím belföldi jogsegély keretében megkereste Felügyelőségünket a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Győr-Celldömölk vasútvonal 649/50 hm. szelvényében átépítendő Külsövati Marcal I. híd létesítéséhez kapcsolódó környezeti hatásvizsgálati eljárása tárgyában. A Tisztelt Cím honlapján közzétett dokumentáció alapján megkeresésével kapcsolatban az alábbi állásfoglalást adom. A beruházás új területfoglalással nem jár. Megfelelően gondos munkavégzéssel, a vonatkozó előírások megtétele és betartása esetén természet- és tájvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint a földtani közeg védelme szempontjából nem feltételezhető jelentős káros hatás, az engedélyezést befolyásoló vagy kizáró adatról felügyelőségemnek nincs tudomása. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét.” A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 20136/2014. számon az alábbi tájékoztatást adta: „2014. szeptember 8-án érkezett, 12992-14/2014. iktatószámú, belföldi jogsegélyt kérő levelére válaszolva, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (továbbiakban: felügyelőség) részéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, (5) bekezdése szerint az alábbi tájékoztatást adom: Levele és annak mellékleteként megküldött, 214/2014. tervszámú környezeti hatásvizsgálati dokumentáció (MÁV Műszaki Tervezés) alapján a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (1087 Budapest. Könyves Kálmán krt. 54-60.) a Győr-Szentgotthárd vasútvonal (Pápa-Celldömölk vonalszakasz) 649 (30,70 hm szelvényében lévő „Külsővati Marcal-híd I.” elnevezésű 21,80 m támaszközű acélhíd átépítését tervezi. Az átépítéssel a dokumentációhoz csatolt ingatlanjegyzék szerint a Mersevát 012, 013, 014, 015, 016, 017 és 018/8 helyrajzi számú ingatlanok érintettek. A híd felújítása MÁV üzemi területen történik, további területfoglalás nem tervezett; az átépítéssel a vasúti pálya helyben marad, nyomvonal-korrekció, kapacitás-bővítés, villamosítás, második vágány építése nem történik. A kivitelezés célja a leromlott állapotú acélhíd kb. 20 méteres pályaszakaszának felújítása, a korábban engedélyezett jellemző forgalmi paraméterek érdekében történő helyreállítása. Tájékoztatom, hogy a rendelkezésemre álló hatósági nyilvántartás alapján a Felügyelőség tárgyi vasúti híd felújítása/átépítése tárgyában eljárást nem folytatott. A tervezett tevékenység helyszínéül szolgáló merseváti ingatlanok a Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendeletben meghatározott
11
illetékességi területét nem érintik, a Felügyelőség illetékességi területére vonatkozóan az eljárást befolyásoló vagy kizáró ténnyel vagy adattal nem rendelkezik.” Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan a következőket állapította meg: A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. a Külsővati Marcal-híd I. elnevezésű 21,80 m támaszközű acélhíd átépítését tervezi a szerkezet kora, leromlott állapota és a vonali üzemeltetési paraméterekre gyakorolt negatív hatása miatt. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői (a környezet igénybevételek és kibocsátások adatai): 1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A beruházás közvetlen és közvetett levegőtisztaság-védelmi hatásai a felvonulási és szállítási útvonalak, a tervezett nyomvonal, a csomópontok, műtárgyak környezetét érintik. A tervezett létesítmény Mersevát Község környezetében, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1-2. melléklete alapján a 10. sz. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat légszennyezettségi zónába tartozik. Létesítés Bejelentés köteles légszennyező pont- és diffúz forrás nem létesül. Az építési időszakban az építési munkák és a kapcsolódó szállítások járnak légszennyező anyag kibocsátással. Az építési anyagok szállítása közúton és vasúton történik az anyagok mozgatását (burkolókő, kavicsszórás, kötőanyag) kézi erővel kivitelezik. Az új hídszerkezet beemelését dízel üzemű közúti daruval végzik. Az építési munkáknál egyrészt porterheléssel, illetve a munkagépek kipufogó gázainak kibocsátásával kell számolni. A bemutatott eredmények alapján a munkagépek üzemeltetésekor keletkezett korom (PM10) hatásterület 32 méter. A munkavégzések során a földmunkák, ill. a munkagépek közlekedése miatt- a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A keletkező por kiülepedési távolság a munkavégzés helyétől 50 m távolságban jelölhető ki, lakóingatlant nem érint. A kivitelezés során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógázkibocsátása várható. Ezek hatása túlnyomórészt a terület közvetlen környezetében, illetve a szállítási útvonalak környezetében érzékelhető. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezetminőségre gyakorolt hatások is időlegesek. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt a létesítési területen és a szállítási útvonalon nem lép fel. Üzemelés A környezeti levegőt az üzemelés során a dízelmozdony üzemű járművek kipufogógázai (szilárd anyag /korom/, szénhidrogének, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, kén-dioxid) terhelik. A vonalszakaszon az egységnyi útra és időre jutó káros anyag emissziókat forgalmi adatok alapján a dízelvontatású vonalforgalomra vonatkozóan vették figyelembe. A dízelmozdonyok valóságos teljesítményét átlagosan 550 kW- nak vették a számítások során. A teljes beruházásra vonatkozó hatásterületi számítások alapján meghatározó hatásterület nitrogén-dioxid esetén 25 m távolságban jelölhető ki a nyomvonaltól számítva. Mivel az építés és az üzemelés hatásterülete lényegében megegyezik, az alábbi felsorolás a két időszakra egyaránt vonatkozóan tartalmazzák a hatásterülettel érintett ingatlanokat. Mersevát: 012, 013, 014, 015, 016, 016, 018/8 helyrajzi számú ingatlanok. A korszerűsített, átépített hídon a mozdonyok és vonatszerelvények egyenletesebb és biztonságosabb közlekedése biztosított. Felhagyása A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak.
12
Az építési terület elhelyezkedéséből adódóan a szennyező hatás közvetlenül lakott területeket nem érint. A térség emissziós jellemzőinek érdemi változása sem az építési munkák, sem pedig az üzemeltetés hatásából eredően nem várható. A 306/2010. (XII. 23.) Korm rendelet (továbbiakban: Levr.) 28. § (2) bekezdése a mozgó légszennyező forrásokra vonatkozó szabályok alapján a vasúti jármű üzemeltetője szállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről gondoskodni köteles. A Levr. 29. § (1) bekezdése nem vonatkozik, a már meglévő vasútvonal korszerűsítésére, átépítésére, ez alapján nem kell létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül védelmi övezetet kijelölni. Az előírások a Levr. 4. §-án alapulnak, miszerint: „Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz”. A légszennyező anyagok egészségügyi és tervezési határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja és a 2. melléklet határozza meg. A hatásterület meghatározását a Levr. 2. § 14. pontja tartalmazza. A vonalforrásokra vonatkozó szabályokat a Levr. 29. §-a írja elő. 2. Hulladékgazdálkodási szempontból: Létesítés: A létesítés során a munkagépek üzemeléséből, a földmunkákból, az építési/bontási, szerelési munkákból veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkeznek. A létesítés során kitermelt föld egy részét a helyszínen töltésépítéshez használják fel, a helyszínen nem hasznosítható föld hulladékkezelő létesítménybe kerül (várhatóan: 169 t). A vasúti pálya kavicságya (170508) is újrahasználatra kerül 155 t mennyiségben. A telepítés során keletkező hulladékok – környezetvédelmi szempontból megfelelő – gyűjtéséről és elszállításáról, illetve azok ellenőrzéséről a beruházó a kivitelezőkkel kötendő szerződésekben rendelkezik. A kiegészítésként benyújtott dokumentációban a létesítés során várhatóan keletkező hulladékok mennyisége, a gyűjtés várható módja és a kezelése is meghatározásra került. Telepítés során a várható hulladékok besorolása a hatályos jogszabályok – jelenleg a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet – alapján történt. A létesítés (bontás, építés) során keletkező főbb (nagyobb mennyiségű) hulladékok részletezése: Azonosító kód 200201 170104* 170507* 170101
Megnevezés biológiailag lebomló hulladék veszélyes anyagokat tart. fa veszélyes anyagokat tart. kavicságya beton
170504
föld és kövek
vasúti
Várható mennyiség (tonna) 5,2 t 5,2 t pálya 17 t 310 t 169 t
Üzemelési időszak A híd üzemelése során kismértékű, de folyamatos hulladék keletkezéssel kell számolni. Az üzemelés, karbantartás során a várható hulladékok megnevezését, azonosító kódját a hatályos jogszabályok – jelenleg a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet - alapján határozták meg. Az üzemelés során keletkező hulladékok adatai: Azonosító kód 200301 150110*
Megnevezés Várható mennyiség (tonna) egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes ~ 1 tonna/év. települési hulladékot is veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó ~ 0,01 tonna vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék
13
Felhagyás A felhagyás esetén vizsgálni kell a létesítmény és környezetének állapotát tartósan befolyásoló hatásokat. Felhagyáskor bontási hulladékok képződésével kell számolni, melynek kezeléséről engedélyezett hulladékkezelőnek történő átadással kell gondoskodni. Az elkövetkezendő 50 évben nem tervezett. Balesetekből, havária jellegű eseményekből származó hulladékok Az ilyen jellegű események során keletkező hulladékok típusa és megjelenési formája, fizikai és kémiai tulajdonságai előre nem megmondhatóak. A tapasztalatok szerint ilyen esetekben a kiömléses balesetekre kell felkészülni. A keletkező hulladékok elsősorban a kárelhárítási tevékenységekből származnak. A keletkező hulladékok döntő többsége veszélyes hulladéknak minősül, kezelése és szállítása külön jogszabályban előírtak szerint történik. Havária a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás szakaszában a berendezések meghibásodása során is keletkezhet, a munkagépek, személyautók, a tehergépjárművek üzem- és kenőanyagok elfolyásából alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok keletkezése várható. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát – a kárelhárítás egyidejű megkezdésével – az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a képződő veszélyes hulladékokat környezetszennyezését kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból Az ügyben benyújtott hatásvizsgálati dokumentáció, zaj és rezgésvédelmi szempontból, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6.-7. §. és 6. számú mellékletének tartalmi követelményeinek, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel, elbírálható. A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságát vizsgáltuk, a szakértői jogosultság igazolását a dokumentációhoz becsatolták. Létesítés: A vasúti híd átépítése során, a híd bontási és építési munkálatok – a munkagépek (markoló, homlokrakodó, talajnyeső, dózer, targonca) és szállítójárművek – zajkibocsátásával lehet számolni. A munkálatokat csak nappali időszakban végzik, a kivitelezési időszak kb. 3 hónap. A létesítéssel érintett területek külterületi mezőgazdasági területek, melyeken zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs, így a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékeinek nem kell teljesülniük. A kivitelezéshez kapcsolódó szállítási tevékenységet közúton és vasúton végzik, a forgalom növekedés időszakos, várhatóan nem növeli meg jelentősen a közútvonalak és vasútvonalak jelenlegi zajterhelését. Üzemelés: A vasúti híd átépítésével az érintett szakasz vasúti forgalmi adatai nem változnak meg, az engedélyezési sebesség nem voltozik, nyomvonal korrekciókat nem tervezettek. Az átépítésre a műtárgy rossz állapota miatt van szükség. A benyújtott dokumentáció alapján, a vasúti nyomvonalhoz legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél – a kb. 950 m-re található Mersevát, Ady Endre utcai lakóházaknál – a prognosztizált hosszú távú forgalom alapján elvégzett számítások szerint a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek, mind nappali, mind éjjeli időszakban. A létesítmény hatásterülete külterületi mezőgazdasági területeket érint, nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A benyújtott dokumentáció alapján, a létesítmény megvalósulását követően a vasútüzemből eredő rezgéskibocsátások a legközelebbi lakóépületekben, a rezgésterhelési határértéket nem éri el. Felhagyás: A felhagyás során a környezeti zajkibocsátás közel azonos az építési tevékenység esetében várható zajkibocsátás nagyságával. 4. Táj- és természetvédelemi szempontból Létesítés: A vasúti pálya és a híd területe nem része országos jelentőségű védett természeti területnek, nem része a Natura 2000 hálózatnak, azonban a hídtól északra és délre olyan ingatlanok találhatóak (Mersevát 013, 014, 015, 016, 018/8 hrsz), melyek részei az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUBF20015 kódszámú, ”Marcal-medence” nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet értelmében. Az
14
alábbi ingatlanok ex lege védett lápterület részei: Mersevát 013/, 014/, 016/, 018/8 hrsz. Ezen felül az egész terület része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. Az engedélyezési eljárás a meglévő vasúti híd felújítására irányul. A Natura 2000 érintettség okán a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció részeként készült Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció, melyben megállapítást nyert, hogy a Külsővati Marcal-híd I. elnevezésű 21,80 m támaszközű acélhíd átépítése annak kora, leromlott állapota, valamint az ebből fakadó, a vonali üzemeltetési paraméterekre gyakorolt negatív hatása (pl. 20 km/h-s sebességkorlátozás) miatt vált szükségessé. A közösségi és kiemelt jelentőségű élőhely-típusok közül a beavatkozás helyéhez közel elsősorban leromlott állapotú enyves éger-magas kőris ligeterdő, fűz-nyár ligeterdő maradványfoltok fordulnak elő. Állapotuk romlása, illetve megsemmisülésük csak terület-igénybevétel, illetve a lefolyási viszonyok megváltoztatása esetén valósulhat meg, mely a tervek szerint nem várható. A vizsgált terület kérelmező általi bejárása 2014. május elején történt. A jelölőfajok közül csupán a vöröshasú unka volt fellelhető ekkor, az is főleg a beavatkozással érintett területektől távolabb, ugyanakkor feltételezhető a hangyaboglárkák jelenléte is a szárazabb foltokon. A területeken megtalálható élőhelyekre és fajokra a beruházás várhatóan nem gyakorol jelentős és végleges kedvezőtlen hatást, a munkálatok megfelelő idejének megválasztása és a jogszabályok betartása esetén az élővilág zavarása minimalizálható. A vízfolyás zavarása kismértékű, ideiglenes, a mederrendezés során a fák és cserjék kivágása csak a lehető legkisebb mértékben, a meder áteresztőképességének biztosítása érdekében történik. A beruházás MÁV területen kívüli területet (a bejáró út egyik változatának megvalósulásától eltekintve) nem igényel, védett területen járművek közlekedése, tárolása, anyagdeponálás nem történik. A Natura 2000 területi érintettség okán belföldi jogsegéllyel megkerestük a terület természetvédelmi kezelőjét, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot, aki arról tájékoztatta Felügyelőségünket a 24-2845-2/2014. számú állásfoglalásában, hogy a csatolt Natura 2000 hatásbecslési dokumentációban foglaltakkal alapvetően egyetért, adatai szerint a beruházás a meglévő vasútvonalat foglalja magába. Természetes vagy természetközeli élőhelyeket, Natura 2000 területet csak minimálisan érint. A munkaterület közvetlen közelében jelölő élőhelyek nem találhatóak, csupán leromlott állapotú nádasok és fűz-nyár ligeterdők, mely állományok így is több védett madárfaj, valamint hüllő- és kétélűfajok potenciális szaporodó helyei. A kivitelezés várhatóan jelölő fajt nem veszélyeztet. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 8. § (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. § (1) szerint, a 8. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 42. § (1) szerint tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. A 43. § (1) szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 18. § (4) szerint az ökológiai folyosó övezetében a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Üzemelés: Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.
15
Felhagyás: A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit azonban erősen pozitívan befolyásolja, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Mindezek alapján a hatóság a környezethasználó részére környezetvédelmi engedélyt adott a rendelkező részben megfogalmazott feltételekkel, a R. 10. § (4) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (1) bekezdés a) pontjának, illetve a 71. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a R. 11. § (3) bekezdésén alapul. A hatóság a hatástanulmány egyes részeit készítő szakértők jogosultságát a R. 7. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően vizsgálta. A hatóság az engedély érvényességi idejét a R. 11. § (1) a) pontjának figyelembe vételével állapította meg. A határozat rendelkező részének VII. fejezete az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésén alapul. Az eljárási költségről a hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4)–(5) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A.) pontja határozza meg.
Győr, 2015. 03. 30.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
16
