ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail:
[email protected] Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni!
A határozat jogerős:
KÜJszáma:102108998
Iktatószám:
1439-10/2014
Előadó:
Dr. Balogh-Máté Rita/ Kovács Gabriella
Hiv. szám: Melléklet:
Tárgy:
KTJ száma: 100882093
Bábolna –Nyárfás sertéstelep - Hungary Pork Kft. – teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata - határozat-
HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) a Hungary Pork Kft. (2943 Bábolna, Külterület 0211 KSH szám:13817909-0146-113-11 TEÁOR: 0146) részére Tárkány 041/2. hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep (EOV Koordináták: X=252490 Y=567718) vonatkozásában H-10822-35/2008. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyt, a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan – D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedélyt is magában foglaló környezetvédelmi működési és egységes környezethasználati engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. 1.A tevékenység megnevezése: A Hungary Pork Kft. (2943 Bábolna, külterület 0211 hrsz.; statisztikai azonosító jel: 13817909-0146-11311) a tárkányi 041/2 hrsz-ú ingatlanon 4,2230 ha területű telephelyen (EOV koordináta: X: 252490, Y: 567718) nagy létszámú sertéstartási tevékenységet végez, 7488 db hízó kapacitással. A telephely Bábolna és Tárkány települések külterületi határán, a településektől 2,5-3 km távolságban található. A hígtrágyás technológiájú sertéshizlaló tevékenység 3 db összesen 6.780 m2 alapterületű, zárt istállóépületben folyik, amelyek hőszigeteltek, szendvicspanelesek, a belső falak kőzet-gyapotos szendvicspanelből állnak. A padozat 20 cm vastag vízzáró, szulfátálló betonlemez, a rácspadló nyílásainak szélessége 18 mm, a rácsszélesség 80 mm. Az istállók tetőzetét acél keretvázas hőszigetelt panelekből alakították ki. 2.A telephelyen diffúz forrás üzemel: T1 Állattartás Diffúz forrás: D1 Állatttartó telep A telephelyen üzemelődiffúz források: sertésistállók és hígtrágyatároló A T1 állattenyésztési technológiához tartozó D1 diffúz forrás által kibocsátott légszennyező anyagok:ammónia, metán
G:\Hatarozatok\2014\1439-10.doc
III.
1. A tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alapján teljesítendő környezetvédelmi előírások: Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. Az állati hulladékokat az állategészségügyi jogszabályi követelmények szerint kialakított gyűjtőhelyen kell gyűjteni és további kezelésükről gondoskodni kell. 2. A nem állati eredetű hulladékok gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (gyűjtőedényben) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon. 3. A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27. ) VM rendelet szerinti kódokkal kell vezetni, az adatszolgáltatást a 440/2012. ( XII.29. ) Kormány rendelet szerint kell teljesíteni. 4. A hulladékok további kezeléséről engedéllyel rendelkező szervezeteknek történő átadással kell gondoskodni. 5. A haváriát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. Levegőtisztaság védelmi szempontból: 6. A Lr. 31. § (2) bekezdése szerint az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év -első alkalommal az üzemelés megkezdését követő évben- március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani. 7. Törekedni kell a meglévő facsoportok, a telephely körüli bokros erdősáv megtartására, karbantartására. 8. Az épületeket megfelelő szellőzéssel kell ellátni, hogy a trágya hőmérséklete alacsony maradjon. 9. A takarmánykeverékben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. 10. Minimálisra kell csökkenteni a trágya érintkezését a környezeti levegővel az alábbi módszerek segítségével: A trágya tartózkodási idejét az istállóban minimálisra kell csökkenteni, azt rendszeresen el kell távolítani. A trágya minél nagyobb szárazanyag-tartalmának elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. 11. A trágyát a földekre szivárgásbiztos, zárt járművel kell kiszállítani. 12. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. 13. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. 14. Minden időjárási körülmények között biztosítani kell a közlekedési utak pormentességét. A munkaterületen található utakat száraz időben locsolással pormentesíteni kell. 15. A bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Bűzpanaszok esetében, a trágya szagkibocsátásának csökkentése érdekében, rendszeresen szagcsökkentő adalékanyaggal kell kezelni a trágyát. Vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból:
2
16. A vízellátó rendszerre kiadott H-3660-3/2006 számon kiadott és 1623-17/2010 számon módosított – 10 évig érvényes - vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak maradéktalan betartásáról gondoskodni kell. 17. A csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 18. A 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5 § (1.) bekezdés alapján az állattartó tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek elszennyezését. 19. A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. § (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek be kell jelenteni. 20. A termelő és monitoring kutak rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. 21. A monitoring kutakban féléves rendszerességgel mérni kell a nyugalmi vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOIps, Nitrit, Nitrát, Klorid, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente (január 15-ig) meg kell küldeni a Felügyelőség részére. 22. A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel, a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. 23. Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a hatóságot soron kívül értesíteni kell. 24. A hígtrágya tároló és az ehhez kapcsolódó létesítmények, továbbá a telepen lévő aknák és tartályok műszaki állapotfelmérését, szivárgásmentességét rendszeresen ellenőrizni kell és karbantartásukról folyamatosan gondoskodni kell. 25. Köteles biztosítani, hogy a gyűjtőmedencék/aknák mindenkori maximális telítettsége ne haladja meg a 85 %-ot. 26. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a táp- és alomanyagok csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 27. Tilos szennyező anyagnak a felszín alatti vízbe történő közvetlen, vagy közvetett bevezetése! 28. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 29. A tevékenység szüneteltetését vagy végleges felhagyását a szükséges intézkedések meghatározására vonatkozó terv benyújtásával kell bejelenteni, amelyet a Felügyelőség hagy jóvá. 30. Az állattartási tevékenység felhagyása esetén: 31. Berendezések kiszerelése, elszállíttatása. 32. Épületek, tárolók elbontása, az alépítmények (alapok, vezetékek, tartályok) felszedése. 33. A keletkezett hulladékok ártalmatlanítása /hasznosítása/ engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással. 34. Zárójelentés a hatályban lévő jogszabályok alapján az ártalmatlanított hulladékokról. 35. Állapotfelmérés végzése a más célú hasznosíthatóság megállapítására.
Erőforrások felhasználásával kapcsolatos előírások: Az engedélyes köteles az éves összes fogyasztást nyilvántartani a következő anyagokról: 36. A telephelyen felhasznált üzemanyagok: energia (elektromos áram, gáz, ásványolaj származék és minden más formája)
3
37. A telephelyen felhasznált vízmennyiség a következő módon rendszerezve: teljes havi fogyasztás, kommunális jellegű vízfogyasztás. 38. A telephelyen felhasznált alap –és segédanyagok: Takarmányok, állatgyógyászati szerek, tisztító –és fertőtlenítő szerek. 39. A telephelyen keletkező melléktermékek: Hígtrágya, kommunális szennyvíz, mosóvíz, elhullás.
2.Szakhatósági előírások:
1./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00436-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Intézet), a Hungary Pork Kft. (2943 Bábolna, külterület 0211 hrsz., továbbiakban: Kft.) Nyárfás sertéstelep egységes környezethasználati engedélye kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. Az Intézet állásfoglalása ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az kizárólag az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 38-32.) az ügy érdemében hozott határozata, illetve eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2./A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/627-4/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „ A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) a Tisztelt Cím fenti számú megkeresésére az Sz & L Enviromental Consulting Kft. (2900 Komárom, Hét vezér u. 6. 1/29.) által készített, 2013. októberi keltezésű, mim kaszám nélküli, „A Hungary Pork Kft Nyárfás sertéstelepének 3X4/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet szerinti 5 éves működésének környezetvédelmi felülvizsgálata” című dokumentáció alapján az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adja. A Hungary Pork Kft. (2943 Bábolna, külterület 0211 hrsz.) részére a Párkány 041 /2 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő (Nyárfás) sertéstelepre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához a talajvédelmi hatóság hozzájárul, talajvédelmi szempontból az alábbi előírásokat teszi. A telepen keletkezett, felhasznált vagy átadott trágya mennyiségéről folyamatos nyilvántartást kell vezetni, valamint teljesíteni kell az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget. A tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a környező termőföldek minőségében kárt ne okozzon, illetve ott a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A termőföld minőségét veszélyeztető eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni. Az állattartó telep üzemeltetője köteles biztosítani, hogy a termőföldön történő felhasználásra tervezett hígtrágya mennyiség elhelyezéséhez elegendő nagyságú engedélyezett földterület álljon rendelkezésre. Jelen állásfoglalásunkkal szemben az eljáró hatóság elsőfokú határozata, vagy eljárást megszüntető végzése ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás során a talajvédelmi szakhatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül egyéb költség nem merült fel.” 4./Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 943-1/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: „Alulírott dr. Szallerbeck Zsolt, a Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjeként, ezúton szakhatósági hozzájárulásomat megadom a HUNGARY PORK Kft. Nyárfás sertéstelep teljes köm környezetvédelmi felülvizsgálatához, az SZ&L Enviromental Consulting Kft. által készített 314/2Ö05.(XIK25.) Korm. rendelet szerinti működésének 5 éves felülvizsgálatának tervdokumentációja alapján.
Kijelentem továbbá, hogy a fejlesztés a településrendezési tervünkkel nem: ellentétes, és a település érdekét szolgálja.” 5./Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1911-2/2014.sz.szakhatósági állásfoglalása:
4
„Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi - szakhatósági állásfoglalást -adja: Kikötés nélkül hozzájárul a bánya tejes körű környezetvédelmi felülvizsgálatának lezárásához és további 5 évre az engedély meghosszabbításához. Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. „
IV. A jelen határozatban megadott környezetvédelmi működési engedély és egységes környezethasználati engedély 2024. október 31.-ig hatályos. A D1 diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi engedély 2019.október 31-ig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát oly módon kell elvégezni, hogy a hatósághoz a teljes körű felülvizsgálati dokumentációt a jogszabályban előírt módon és tartalommal kell benyújtani 2019. február 28.-ig. V. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. VI. Az Ügyfél az eljárás lefolytatásáért az 500.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 250 000,- Ft., amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatók meg.
INDOKOLÁS Hungary Pork Kft. (2943 Bábolna, külterület 0211. KSH szám:13817909-0146-113-11 TEÁOR: 0146) részére Tárkány 041/2. hrsz.-ú ingatlanon lévő sertéstelep (EOV Koordináták: X=252490 Y=567718) vonatkozásában kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez csatolta az SZ & L Enviromental Consulting Kft. által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)20.§ (8) bekezdésének megfelelően. Az Ügyfél a hatóság a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján megfizette az szolgáltatási díjat és megfizette a szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját, valamint eleget tett a műszaki hiánypótlásban foglaltaknak. A hatóság a benyújtott dokumentáció, illetve a hiánypótlási felhívás alapján benyújtott dokumentációk alapján eljárása során a következőket állapította meg: A Hungary Pork Kft. (2943 Bábolna, külterület 0211 hrsz.; statisztikai azonosító jel: 13817909-0146-11311) a tárkányi 041/2 hrsz-ú ingatlanon 4,2230 ha területű telephelyen (EOV koordináta: X: 252490, Y: 567718) nagy létszámú sertéstartási tevékenységet végez, 7488 db hízó kapacitással. A telephely Bábolna és Tárkány települések külterületi határán, a településektől 2,5-3 km távolságban található. A telephelytől kb. 330 m-es távolságban található É-i irányban a Tárkányi-csatorna, mely időszakos vízfolyás, befogadója a Cuhai Bakony-ér. A sertéstelepet mezőgazdasági művelés alatt álló területek övezik. A hígtrágyás technológiájú sertéshizlaló tevékenység 3 db összesen 6.780 m2 alapterületű, zárt istállóépületben folyik, amelyek hőszigeteltek, szendvicspanelesek, a belső falak kőzet-gyapotos szendvicspanelből állnak. A
5
padozat 20 cm vastag vízzáró, szulfátálló betonlemez, a rácspadló nyílásainak szélessége 18 mm, a rácsszélesség 80 mm. Az istállók tetőzetét acél keretvázas hőszigetelt panelekből alakították ki. A malacok 8-9 hetes korban, 20 kg-os súllyal kerülnek betelepítésre. A hízlalási ciklus 100-120 nap, az állatállomány 100-110 kg-os átlagsúlyának elérésig tart. A sertéstartó tevékenység során keletkező hígtrágya éves mennyisége 11230 m3. Az állattartó épületek padozata betonrács, mely alatt 80 cm mélységű vízzáró trágyatároló aknarendszert alakítottak ki. Az aknák vízzáró és szulfátálló betonból készültek. A lagúnák kapacitása 4032 m3. A telepen keletkező hígtrágya tárolására 1 db 4635 m3 kapacitású fedett trágyatároló medencében történik. A keletkezett hígtrágya speciális földbe injektáló 10 m3-es hígtrágya szállítóval kerül kijuttatásra a mezőgazdasági területekre, a talajvédelmi hatósági engedély birtokában. A telep vízellátását a 041/2 helyrajzi számon lévő H-3660-3/2006 számon kiadott és 1623-17/2010 számon módosított vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező K-34 jelű mélyfúrású kút biztosítja, amelyben 28 m3/nap és 10220 m3/éves vízfogyasztás került meghatározásra. A telep vízfogyasztása 2012. évben 9490 m3/év volt, amelyet itatásra, takarításra, takarmánykeverésre illetve a szociális helységben használnak. Az érintett telep működése során az alapvető vízhasználatot, az állatok itatóvíz igénye teszi ki. A telephelyen szennyvíz a szociális létesítmények üzemeltetéséből származik. A keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése egy 10 m3-es vízzáró gyűjtőaknában történik. A keletkező kommunális szennyvíz elszállítását szakosított és feljogosított szervezet végzi, amelynek éves mennyisége 31 m3. A telephelyen lévő zárt, lagúnás tartástechnológia miatt, a csapadékvizek trágyával nem szennyeződnek, azok elszikkasztása kerülnek az istállók és épületek melletti burkolatlan területein elszikkadnak, illetve egy része bevezetésre kerül a tüzivíz tározóba. A telephelytől kb. 330 m-es távolságban található É-i irányban a Tárkányi-csatorna, mely időszakos vízfolyás, befogadója a Cuhai Bakony-ér. A telep területe a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2/a. pontja alapján érzékeny területnek minősül, felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. A sertéstelepen a takarmány összeállításához és adagolásához WEDA típusú folyékony takarmányozási rendszert üzemeltetnek. A takarmány kijuttatása csőrendszeren keresztül, szelepek segítségével történik a központi egység irányításával a megfelelő kutricában elhelyezett etetővályúba. A telephelyen a szennyvízakna és lagúnás trágya gyűjtőaknákon és medencén kívül egyéb földalatti létesítmény nincs. Az üzemelés során keletkező veszélyesnek nem minősülő hulladékok:
Megnevezés Hulladékká vált állati szövetek Műanyag csomagolási hulladék Egyéb települési hulladék, ide értve a kevert települési hulladékot is Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok (települési folyékony hulladék)
EWC kód 02 01 02 15 01 02 20 03 01 20 03 04
Az elhullott állati tetemeket fedett, zárt betonozott padozatú gyűjtőhelyen elhelyezett csurgásmentes konténerben gyűjtik, ártalmatlanítását arra feljogosított szervezet végzi. A szociális helyiségnél keletkező települési folyékony hulladékot felszín alatti műtárgyban, a települési szilárd hulladékot elszállításáig külön edényzetben gyűjtik. Az üzemelés során keletkező veszélyes hulladékok:
Megnevezés Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyaggal szennyezett adszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat
EWC kód 15 01 10 15 02 02
A veszélyes hulladékot – a vegyszeres ill. gyógyszeres göngyöleget, ill. a fertőtlenítőszeres felitatóanyagot – fedett, zárt, betonozott padozatú helyiségben kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen, feliratozott gyűjtőedényzetben gyűjtik a feljogosított kezelő részére történő átadásig.
6
A tevékenység felhagyását követően az üzemeléssel kapcsolatos hulladékképződés megszűnik, hulladék nem marad hátra. A tevékenység folytatása során keletkezett hulladékok rendszeresen elszállításra kerülnek. Az épületek elbontása során keletkező bontási hulladékok további kezeléséről érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkezőnek történő átadással gondoskodnak. A telephelyen a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján felügyelőségünk hatáskörébe tartozó diffúz forrás üzemel. D1 állattartó telep (7488 db férőhelyes az állattartó telep, 3 db összesen 6.780 m2 alapterületű zárt istállóépület és egy hígtrágyatároló került megépítésre a telepen.) A szagszennyezett levegő terjedésének számítással való meghatározása alapján, a telep szagvédelmi hatásterülete az épületcsoporttól számított 46 m-es távolságban határolható le. A tevékenység a 193/2001.(X.19.) Kormányrendelet 6. sz. melléklet előírásainak és a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. Légszennyezettség tekintetében Bábolna és Tárkány település a mód. 4/2002. (X.7.) KvVM r. 1. sz. melléklete szerint a 10. „az ország egyéb területe” kategóriába lett sorolva. A sertéstelep -több, mint 2.000 férőhelyes-, üzemelése során munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, porképződéssel, és bűzhatással kell számolni. A telephely Tárkány és Bábolna külterületén, a településektől kb. 2500 méterre található. A Hungary-Pork Kft. Tárkány, 041/2 hrsz. alatti Nyárfás sertéstelepének környezeti zajkibocsátásáról készült ÖKO-RABB Kft. R-1127/4/13 számú mérési jegyzőkönyve alapján megállapítható, hogy a telephely hatásterülete nem érint védendő területet, épületet, így a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet 10.§ (3) bekezdés alapján környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását nem kell kérni. Az állattartó telepen folytatott tevékenység jelentős környezeti zaj- és rezgéshatással nem jár. A tevékenység hatásterületén zajvédelmi szempontból védendő terület, létesítmény, épület és helyiség nem található. Az állattartó telep mezőgazdasági felhasználású külterületekkel szomszédos. A telephely működésével kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Havária következhet be a mechanikai rendszer meghibásodása, üzemzavar, vagy emberi mulasztás esetén, melynek következtében a tartózkodási idő megnövekedhet az épületekben és tárolókban, mely intenzívebb bűzhatást eredményezhet. Havária következhet be baleset, vagy műszaki meghibásodás esetén üzemanyag, vagy trágyaelfolyás formájában. További rendkívüli eseményeket okozhatnak a különböző természeti katasztrófák, balesetek is. Elérhető Legjobb Technikának (BAT) való megfelelés Talaj és a felszín alatti víz terhelésének csökkentése érdekében a felszín alatti aknák, lagúnák és vezetékek vízzáró és szulfátálló betonból készültek, a telephely belső útjai szilárd burkolattal ellátottak. A sertéstartási tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtése és további kezelése megoldott, az anyagfelhasználást nyomon követik. A telephelyen a folyékony veszélyes anyagokat zárt, fedett épületben, kármentő tálcán tartják. A telephelyen zárt automata etetőrendszer alkalmazásával csökkentik a kiszóródást, a felhasználni kívánt takarmánykeverékek ásványi foszfor tartalma minimális, a lagúna bűzzárását vízzáró réteg, illetve maga az istállóépület légtere biztosítja. Összegezve az érintett telepen a trágyatárolás, gyűjtés és hasznosítás, szennyvíz és állati hulla gyűjtése és tárolása megfelel a BAT követelményeknek. A telephelyen végzett tevékenységnek a felszín alatti vízre gyakorolt hatásának nyomon követésére 3 db monitoring kút került kialakításra, melyeket a 14210-3/2011. számon módosított, H-9563-3/2010. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján működtetnek. A telephely Üzemi Kárelhárítási Tervét a Felügyelőség 5637-3/2011. számú határozatával jóváhagyta.
7
Az akkreditált szervezettel történő mérésre vonatkozóan a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 47.§-a fogalmaz meg előírásokat. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 16.§ (1) és (2) bekezdésén alapul.
A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A § illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat.
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve KER/067/00436-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezetében rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (Továbbiakban:Felügyelőség) fenti számú és tárgyú megkeresésében szakhatósági állásfoglalás kialakítása céljából kereste meg az Intézetet. Az Intézet a dokumentációt a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, lakott területtől számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően vizsgálta.
A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján az alábbiak kerültek megállapításra: A Kft. Nyárfás telephelyen nagy létszámú állattartást folytat 2008. évben kapott egységes környezethasználati engedély alapján. (H-10822—35/2008.) A telephelyen a tevékenységet 2010 áprilisában kezdte meg. Az engedély érvényessége 2014. január 16. Az eljárás megindítása a Felügyelőségnél 2013. október 14-én indult. A dokumentáció áttanulmányozása után az abban foglaltakat figyelembe véve megállapítható, a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését közegészségügyi szempontból kizáró ok nem merült fel, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött az Intézet. Az Intézet felhívja engedélyes figyelmét az alábbiakra: a)
a tevékenység az emberi egészséget nem veszélyeztetheti,
b)
az üzemelés során a tevékenység nem okozhat határértéken felüli terhelést,
c) a talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, ami közvetlenül, vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) értelmében zárta ki az Intézet a jogorvoslati lehetőséget és adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az Intézet szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében biztosított jogkörében eljárva, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-ában, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (
8
XII. 20.) Korm. rendelet 49. § (1) bekezdésében foglaltak, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EÜM rendeletben, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendeletben, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével alakította ki. Az Intézet illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §, (1.) és 2. § (3) bekezdése határozza meg. ”
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/627-4/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezetében rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: „A talajvédelmi hatóság a Tisztelt Cím megkeresésére a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdése, valamint 4. sz. melléklet 5. pontja, illetve a „A Hungary Pork Kft Nyárfás sertéstelepének 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet szerinti 5 éves működésének környezetvédelmi felülvizsgálata” című dokumentáció dokumentációja (készítette: Sz & L Enviromental Consulting Kft., 2900 Komárom, Hét vezér u. 6. 1/29.) alapján alakította ki szakhatósági állásfoglalását.
A dokumentáció szerint a telepen hígtrágyás tartástechnológia működik. A Hatóság KEF/20.2/45 8- 2/2104. számú hiánypótlási felhívására megküldött nyilatkozat alapján, a telepen évi 9435 m3 hígtrágya keletkezik, a lagúna rendszerben 4032 m3, a hígtárgya tárolóban pedig 4635 m3 hígtráygáttudnak tárolni, A nyilatkozat alapján a keletkező hígtrágyát termőföldön hasznosítják, A rendelkezesre álló jogerős hígtrágya kihelyezési engedély alapján (száma: 20.2/627-2/2011., érvényességi ideje d) a termőföldön történő hasznosításra kerülő hígtrágya mennyiség hasznosításához jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő földterület. A termőföldön hasznosítandó 9435 m3/év hígtrágya elhelyezéséhez a kijuttatható legalacsonyabb 15 m3/ha mennyiség (kijuttatás szempontjából kedvezőtlen összetételű vetésforgó esetén) figyelembe vételével legalább 472 ha engedélyezett terület szükséges, melyből jelenleg 231 ha áll a az üzemeltető rendelkezésére, így további 241 ha terület hasznosításba vonása szükséges, melyhez a talajvédelmi hatóság engedélyét meg kell szerezni. A tárgyi dokumentáció szerint a telephelyen keletkezett állati hulladékokat az ATEV szállítja el, az állati hullákat a telephelyen nem földelik el. A dokumentáció alapján a sertéstelepen az épületeket csapadékvíz elvezető eresszel és lefolyócsatomákkal szerelték fel. Az elvezető csatornákban összegyűlő csapadékvizet a tüzivíztározó medencébe vezetik, a fennmaradó része a telephely burkolatlan területein elszikkad. A telep a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (d) pontja alapján nitrátérzékenynek minősül, így a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.3.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a gazdálkodó a rendelet 6. sz. melléklete szerinti adatlapon köteles adatot szolgáltatni a tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A határidőkre vonatkozóan a rendelet 10. § (2) és 11. § (2) bekezdései az irányadóak. Ugyanezen rendelet 10. § (1) bekezdése az
9
adatszolgáltatást megalapozó folyamatos nyilvántartás vezetését írja elő a Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjain, vagy azzal megfelelő adattartalommal. A dokumentáció alapján a tevékenység üzemszerű működés mellett a szomszédos termőföldeket nem veszélyezteti, így az egységes környezethasználati engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Rendelkező részbeni előírásainkat a fentieken túl a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 43.§-a, valamint 44.§ (2) és (3) bekezdései alapján tettük. Hatóságunk a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XI.L27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése alapján járt el. A talajvédelmi szakhatósági eljárás 2014. március 10-én indult, a 63/2012. (VII.3.) VM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 12.9.6. pontjában meghatározott a talajvédelmi szakhatóság közreműködéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat az Ügyfél megfizette. A szakhatósági hozzájárulás kiadására nyitva álló határidő 15 nap, eljárásunk során határidő túllépés nem történt. A Hatóság tájékoztatja, hogy az ügyintézési határidő nem számít bele többek között a hiánypótlás teljesítéséig terjedő időszak. A jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatásunk a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (Két.) 98. §-án, szakhatósági állásfoglalásunk a fent idézett jogszabályi előírásokon túl a Két. 44. § (1) bekezdésén alapul..” Tárkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 943-1/2014 számú állásfoglalásának indokolása:
„ Jelen szakhatósági hozzájárulást a HÚSZ. 3.§-a felhatalmazása, a 314/2005.(XI1.25.) Komi. rendelet 8.§ (4) bekezdése és a 24.§ (6) bekezdése, és a 481/2013.(XII. 17.) Korm, rendeletben foglaltak alapján és előírásai szerint adtam ki ”
Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1911-2/2014.sz.szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezetében rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta:
„ Bábolna, Hungary Pork Kft. Nyárfás sertéstelepének működése felszíni vizet nem érint, nincs a közelében működő vagy távlati vízbázis sem.Vízellátása a 1623-17/201 Ősz. vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik a K-28 kataszteri számú, 75,4 m mélységű kútból. Napi vízigény 28 m3/nap, éves 10220 m3/év.A 3 db monitoring kutat a 14210-3/2011 sz. vízjogi engedély alapján üzemeltetik. Az előírt adatszolgáltatásokat teljesítik.A csapadékvíz a területen elszikkad, nincs kiépített elvezető rendszer.A nem közművel összegyűjtött szennyvizeket vízzáró tartályban gyűjtik, majd elszállítják. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44.§ (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. § (9) bekezdése zárja ki.A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33.§ (1) bekezdésén és 5. mellékletén alapul, állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. 33 § (8.) bekezdésében biztosított 15 napos ügyintézési határidőn belül adta meg.”
A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 79.§ (1) bekezdése és a R. 20. § (3), (11) bekezdése szerinti tartalommal megadta.
10
A hatóság a tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak ismeretében, a rendelkező részben foglaltak szerint egységes környezethasználati és működési engedélyt adott a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések, a fent megállapított tényállás és a szakhatósági állásfoglalások, valamint a R. 17. § (2) bekezdése, a R. 20. § (3)-(4) bekezdései, a R. 11. sz. melléklete, a Ktv. 66. § (1) bekezdés b.) és c.) pontjai, a Ktv. 70. § (1) bekezdése, a Ktv. 71. § (1) bekezdés d) pontja, a Ktv. 79. § (1) bekezdés a./ pontja és a Ktv. 81. §-a alapján. A levegővédelmi engedély a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 26. § (6)-(8) bekezdésein alapul. A jogkövetkezményekre való figyelmeztetést a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26.§ (4) bekezdése tartalmazza. A környezetvédelmi működési engedély és az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályát a hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A.§ (1)bekezdése, a levegővédelmi engedély hatályát a 306/2010.(XII.23) Korm.rendelet26.§ (5) bekezdése és a R. 20/A§ (3) bekezdése alapján állapította meg. A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés a R. 20/A §(4) bekezdésén alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98.§ (1) és 99. §(1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.§ (4) bekezdése rendelkezik. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésén és a 9. § (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. Győr, 2014. szeptember 4.
Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató
11
